Jelenkor, 2006. január-június (49. évfolyam, 1-6. szám)
2006-01-01 / 1. szám - Utasi Csilla: A Klein-napló titka: Grecsó Krisztián: Isten hozott. A Klein-napló
elyen visszatér az elbeszélő és barátai szólamában, hogy a falu önismeretében az Özönvíz előtt élt igaz ember, Hénok alakja egybemosódik a Jóbéval. Hénokot érdemeiért az Úr még életében a mennybe ragadta, s ott - a Hénok neve alatt fönnmaradt apokrif apokalipszis tanúsága szerint - kinyilvánította neki mindenhatóságát. A Sátánnal kötött szerződés értelmében az Úr életén kívül mindenétől megfosztotta Jóbot, amikor pedig Jób mégis kitartott igaza mellett, Isten mindenhatósága demonstrálásával hallgattatta el őt. A falut megrázó „eseteket" - a gazdátlan árnyékok megjelenését a házak falán, Franczek Gyula rejtélyes apaságát, az öregfalu kutyáinak kiirtását, majd néhány hónap múltán a kutyaalmok megjelenését az elpusztított ebek helyén a megtörténés időpontjára, a falusiak reakcióira történő utalások valószínű keretbe helyezik. A zsidó misztika, a kabala szimbólumai referenciális kijelentések között bukkanak föl a szövegben, olyan benyomást keltve, mintha a tanról az én-elbeszélő keveset tudna, jártasságát még csak most alapozná meg, sőt, mintha az elébe kerülő tapasztalati jelenségek pontosan megfelelnének a kabala szimbólumainak. Az emlékező a külső események között keresi, és nem találja a rejtélyek megoldását, szenvedélyes érdeklődése ilyenformán objektív megismerésvágy színében tűnik föl. A szövegben azonban éppen a külső jelenségek minél hívebb felidézésére koncentráló, önszemléletre nem törekvő álláspont miatt az elbeszélés szukcesszív logikáját aláaknázó metaforikus jelentéssorok keletkeznek, például a „ragadós esetnek" nevezett történések java azon kívül, hogy a narrátor szerint a falu kiválasztottságának jele, az öröklődés természettudományos törvényeit ellentétükbe fordítja. A Jób szerepében tetszelgő kétgyermekes családapáról, Franczek Gyuláról megállapították, hogy egész életében steril volt, a harmadik gyermeke születésekor elvégzett vizsgálat is egyértelműen igazolta meddőségét, ám azt is, hogy mindhárom fiának genetikai értelemben ő az édesapja. Egy másik szereplő, Tőre tata részegen bedarálta szerszámát a traktor kardántengelyével, az orvosok megmentették férfiúi büszkeségét, heréit combjába ágyazták. Kései születésű fia pedig ugyanezzel a deformitással jön a világra. A metaforikus szemantizáció az elbeszélés tárgyaiként rögzült tárgyakat a beszéd alanyaivá változtatja. A „ragadós esetek utolja" a démoni Ráchel Irén feltűnésével kezdődött. A hároméves fiát még szoptató, a hozzá közelítő férfiakat anyatejjel szembejövő leányanya látszólag a tekintélyes családok lányainak és az egykori Károlyi-kastélyban elhelyezett nevelőintézeti lányoknak az összebarátkoztatására törekedett, valójában azonban kísérletek céjából gyűjtötte maga köré őket. A kastély gazdatiszti épületeiből kialakított, félreeső tanulószobában abban versenyeztette őket, ki tud szélesebb szájú edényt fölerőltetni a hüvelyébe. A tapasztalatlanabbak a poharakat és bögréket szájjal fölfelé helyezik magukba, a keletkező vákuumtól kivehetetlenül. A reformátusok kórházában a behívott idős, nyugdíjas orvos szalmaszálat vezetett föl a lányokba, azon átjuttat levegőt a poharak belsejébe. A jelenet Metz Dezső látomásában az „utolsó ragadós" eset ellenpontjává válik. Metz révületében egy vonatutat idéz meg, a szerelvény lépésben haladt, varjak szálltak a szerelvény tetejére, lassan kiértek az Örökkévaló által uralt világból, a vonat ablakán egy majorsági ragadós szellem, Justh Zsigmond parasztszínházának egykori színésze kandikált be, s Dezsőnek azt állította, ezen a vidéken csupán a megírt létezik, a valóságban nincsen semmi, itt mondatokban telik az idő. A Klein-napló keletkezésének története az elbeszélhetőség kérdéséhez szól hozzá. Pannika nénit, a falu trafikosnőjét hibátlan gépírása miatt Tőre Gábor téeszelnök gyakran hivatalos levelek írására alkalmazta, a '81-es hangulatjelentés diktálása azonban váratlanul félresikerült, Pannika néni önkívületben írt szövege került a papírra, ezt a szöveget küldte Tőre Gábor ellenőrzés nélkül tovább. A pesti elvtársak kiszálltak a helyszínre, Tőre Gábort és Pannika nénit fekete Volgán szállították Pestre, majd az eset váratlan fordulatot vett.