Jelenkor, 2020. január-június (63. évfolyam, 1-6. szám)
2020 / 2. szám - Nagy Imre: A Batsányi János Társaság a pécsi Bölcsészkaron... és a Társaság utóélete: Fejtő Ferenc, Kováts József, Kardos Tibor (Három újabb íróportré)
sem említik Az újabb magyar irodalom című könyvében (a Pergő években viszont találunk róla egy magvas bekezdést, amit majd idézni is fogok), és nem fért bele Tüskés Tibornak abba a negyvenhatos listájába, amely a városhoz valamilyen szállal köthető huszadik századi írókat foglalja magában. Ebben a helyzetben tanulmányom, szándékom szerint, Kováts József emlékét idézi, szerény emléket állítván neki, a méltatlanul elfeledettnek. Pécsett azért is tudni kell róla, mivel munkáinak egy részét itt írta. Posztumusz regényének, pécsi emlékeivel, részleteivel a helyi „Pantheon" részévé kell válnia. A jelek szerint másik két, kéziratban maradt regénye még inkább Pécshez köthető. A Glória című művészregény töredékes szövege egyetemi jegyzetei között található. Hőse Gyalui János, akinek útja Kolozsvárról indul, és oda is tér majd vissza. Két nő (két barátnő) sorsa kapcsolódik hozzá, a szegény sorsú Annáé és Mariané, a polgári kisasszonyé, akik később kiegyensúlyozatlan lelkű asszonnyá válnak, s János számára a boldogság a két, amúgy lélektani szempontból hitelesen összekapcsolódó cselekményszálon egyaránt elérhetetlen, amiért a szereplők leginkább önmagukat hibáztathatják.54 Elnagyolt részletei, epikus megoldatlanságai ellenére ez a szöveg a magyar művészregénynek ahhoz a vonulatához köthető, amelyet Ambrus Zoltán, Justh Zsigmond és Bródy Sándor neve fémjelez, és ide tartozik Surányi Miklós Pécsett játszódó regénye, a Kantate. A Kilenc álom, kilenc valóság is az író egyetemi évei alatt keletkezett (valószínűleg ennek egy részletét Kováts József kérelme doktori szigorlata ügyében 54 Kicsi 1969.42-49. 187