Jelenkor, 2020. január-június (63. évfolyam, 1-6. szám)

2020 / 2. szám - Nagy Imre: A Batsányi János Társaság a pécsi Bölcsészkaron... és a Társaság utóélete: Fejtő Ferenc, Kováts József, Kardos Tibor (Három újabb íróportré)

sem említi­k Az újabb magyar irodalom című könyvében (a Pergő években viszont találunk róla egy magvas bekezdést, amit majd idézni is fogok), és nem fért bele Tüskés Tibornak abba a negyvenhatos listájába, amely a városhoz valamilyen szállal köthető huszadik szá­zadi írókat foglalja magában. Ebben a helyzetben tanulmányom, szándékom szerint, Kováts József emlékét idézi, szerény emléket állítván neki, a méltatlanul elfeledettnek. Pécsett azért is tudni kell róla, mivel munkáinak egy részét itt írta. Posztumusz regényé­nek, pécsi emlékeivel, részleteivel a helyi „Pantheon" részévé kell válnia. A jelek szerint másik két, kéziratban maradt regénye még inkább Pécshez köthető. A Glória című művészregény töredékes szövege egyetemi jegyzetei között található. Hőse Gyalui János, akinek útja Kolozsvárról indul, és oda is tér majd vissza. Két nő (két barát­nő) sorsa kapcsolódik hozzá, a szegény sorsú Annáé és Mariané, a polgári kisasszonyé, akik később kiegyensúlyozatlan lelkű asszonnyá válnak, s János számára a boldogság a két, amúgy lélektani szempontból hitelesen összekapcsolódó cselekményszálon egyaránt elérhetetlen, amiért a szereplők leginkább önmagukat hibáztathatják.54 Elnagyolt részle­tei, epikus megoldatlanságai ellenére ez a szöveg a magyar művészregénynek ahhoz a vonulatához köthető, amelyet Ambrus Zoltán, Justh Zsigmond és Bródy Sándor neve fémjelez, és ide tartozik Surányi Miklós Pécsett játszódó regénye, a Kantate. A Kilenc álom, kilenc valóság is az író egyetemi évei alatt keletkezett (valószínűleg ennek egy részletét Kováts József kérelme doktori szigorlata ügyében 54 Kicsi 1969.42-49. 187

Next