Jelenkor, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1834-01-01 / 1. szám
őrség szükségeire vannak szánva. •— Doverben dec. 7ikén olly iszonyú, jégzáporral és hóval kisért orkán dühödött, hogy estig egy hajó sem vitorlázható se innen által Francziaországba, se amonnan ide. — Az antiguai minapi földingás éjjeli 2 órától reggeli alig tartott, melly időközben 13szor rendült meg a’ föld erős mennydörgés ’s villámlások közt. Az Albion szerint ismét szaporodnak a’ gyújtogatások Anglia minden tartományiban , ’s a’ birminghami kézműves egyesület tagjai viszonyos esküvel köték le magokat egymás között halálbüntetés alatt nem vállalni el semmi ol vas munkát , melly az ő szövetségük Föltétel szerint nem fizettetik. — A’ Liverpool-Manchesteri vasut főkép az idegen ’s jövevények nagy figyelné tárgya most, ’s valóban csudál atra méltó is e’ nagyságos müve a szorgalomnak , midőn egy gőzkocsi (1 , 8 sőt 12 többnyire tetemes terhű függelék-társival (egész szekérsereggel) mintegy bűbáj által röpíttetik a’ szem előtt el (valódi antiposza egész méneseket magok elibe faggató idomtalan nehézkes oláhkocsi karavánunknak). Ollyan utazók, kiktől telik, a’ sebes menet okozza erős léghuzam (Luftzug) miatt inkább zárt hintón mennek, mint fél v. nyilt fedelűn; furcsa is e’ szekér-társaságban néha egy csinos utazókkal teli kocsi mellett annak tőszomszédját ökör juh v. egyéb állattal tömve látni. — Londonban egy másik Paganini v. még ennél is hiresebb hegedüs-genie (Masoni nevű florenczi fi) gyönyörködteti a’ közönséget, lett Leopoldina csász. Rióba vivén 14 év előtt, azóta Perut, Mexicot, Calcuttát összekalandozta, mindenütt, mint itt, egyetemi csudáltatást aratva. Az afrikai vizsgáló expeditio szerencsésen visszaérkezett Fernando Póba, ’s vele Lander testvérek és Laird is. — A’ Morning Chronicle szerint gr. Greget a’ király amannak Brightonban volt első udvarodtakor jószágáról megtérte után igen szívesen megölelte ’s mind ennek mind a’ lordkanczellárnak egészsége javultál szerfelett örvendeze, — képzeljük mond a’ Chronicle a’mi szigor-komolyságu öreg matróz-királyunkat, ki fiatal’s egyenes korában sem volt 5 lábnál magasb ’s most kor-görnyesztetten mint ölelgeti egymás után nagy és sugártermetü ministereit! — A’ jövő parliamentben mind az egyházi reform, mind a’ tized-változtatás ismét szőnyegre kerül, azért a’ Times panaszkodik, hogy a’ papság újra szövetkezik’s egyesületeket csődít nagy fizetési további megtarthatására védletül. A’ Times többek közt következőleg festi az éjszakamerikai rabszolgák állapotját valóban falánkoa ecsettel. Ezen respublicában, melly egyébaránt Angliából vévé eredetét, a’ rabszolgaság codexe ’s ama’ törvények, mellyek a’ fekete és fejér népség közti viszonyokat szabályozzák, talán a’ legundokabb lealáztatás, mellyet valaha emberi természet tapasztalt. 12—13 millió lakosok közül több mint 2 millió, azaz: a' nemzetnek mintegy hatodrésze minden polgári jogtól meg van fosztva ’s olly kegyetlen ’s lealacsonyító bánásmód alá vettetve, mellytől még az oktalan házi állatok is kímélten maradnak. A’ bőrszin még akkor is, ha megszűnt rabszolgaságot jelenteni, olly társas vétségnek nézetik, mellyet a’ szabadság minden vizével még emancipatio után sem moshatni le; az afrikai fajból mintegy 3 vagy 400,000 ember, kiket rab szolgálatra többé senki sem kényszeríthet, minden hivatalból ’s a’ szabad emberek minden jogaiból ’s életkényelmiből kizáratik — szint olly keménységgel, mintha még most is a’ rabsors korábbi békéit viselné. A’ bőrnek ezen vétségét nem képes a' Neger se jámborság se észtehetség által letörleni; e vétségtől a’ szerencsétlen nemzetiség még akkor sem tisztul, ha a fejérek kénytelenek annak létét tanúvallomások által bebizonyítni; — az tőle elzárja a’ társasági közlekedés és nyilványos nevelés áldásit, sőt még az isteni szolgálatban sem enged neki közösen részt venni. E’ fekete polgároknak a’ szabadság ’s egyenlőség honában fejér polgártársikkal tilalmas a’ társas szövetség akármi hasznaiban osztakozni. Ők fenálló szokásoknál ’skülönös vidékek helybeli határozatinál fogvást nem ülhetnek egyazon asztalhoz, nem látogathatnak egyazon iskolát, nem vehetnek részt azon egy oktatásban; nekik nem szabad egyazon vallási gyülekezetbe vegyülni, nem egyazon szentségekkel közösen élni, nem egyazon templomban imádkozni, de még egyazon helyen temetkezni sem. Ők mindenben elkülönözve tartatnak, mint valamelly förtelmes elvetett nemzetség. E’megvetés, üldözet ’s kirekesztetés, melly ez életen keresztül őket gyötri, még a' síron által is halálos ellenség gyanánt kiséri. Azért hallunk mi egy tökéletes különszakadást közöttük ’s a’ többi néposztályok között. Azért hallunk mi folyvást említéseket színes (farbige) vagy négerkápolnákról, színes iskolákról, színes gyülekezethelyekről, színes színházakról, színes tár-