Jelenkor, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1834-12-03 / 97. szám

Lukiseh Demetert, kossutariczai utlevélvizsg­álóvá Wilthelm Mihály jaszkai utlevelest nevezé ki. Nád­­kuti *30 ados Perschilt József saját kérelmére In­­nersdorfra helyeztetett által; Nádkutra 30 adossá potznizsideri utlevélvizsgáló Brunner Józsefet , ’s ennek helyébe győri 30ad-felügyelő Klein Antalt, Pinkaföldre 30adi ellenőrré Weiszl Ferenczet, fraknói 30adossá Sopronyban volt 30adi írnok Eck Antalt, ’s helyébe Sopronyba írnokká Janisch József pozsonyi 30adi practicanst, végre Pozsony­ba 30adi practicanssá Kindl Adolfot alkalmazó. Hadistyáni k. kam. ispán Lengyel József saját ké­relmére ugyan e’ tisztében a’ diósgyőri k. kam. uradalomban Aranyosra rendeltetett, (k. kaT., tud ) Különféle. Kápolnás-Nyéken (Fejér vme­­gyében) nov. 16-án végezte életét a’régi virág­zó Nagygyőri Kutass nemzetség utolsó férfi ma­radéka István, cs. k. lovas-kapitány életének 65- dikében. Hazájának szentelt életét, ’s nemzetsége nevét elődeihez méltó érdemekkel zárta be. — Pozsonyban nov. 24k én hunyt el a’ dunáninneni evang. egyházkerület superintendense ’s a’ pozso­nyi magyar-tót egyházi gyülekezet prédikátora ’s lyceu­mi professor dr. Bilnicza Pál ur életének 62- dikében. — Sarajevoból jött hírek szerint az ot­­tomani porta Bujuk-Teskredsi-A kií- effendit mi­­nisteri ranggal meghatalmazott biztosképen küldi, a’ bosnyákok által a’ dalmát határszélen elköve­tett károk kiegyenlítése ’s az Unna hosszában la­kó­­örökség megzaboláztatása végett. Minthogy pedig hozzá még a’ szükséges segédeszközök nem érkeztek meg, Mostarba ment ’s ott várja be a’ magas Porta további parancsit. — Zágrábhoz kö­zel­i­ Csicsen faluban egy zsellér felesége az idén egyszerre négy magzatot szült, egy fiút ’s 3 le­ányt. E’ szapora termékenység már magában is ritkaság, de kitű­nöbbé teszi azt még azon körülmény, hogy a’ kisdedek mindeddig ’s mindnyájan ép, elevenek. Tek. Zágráb vmegye , az egyébként is sok gyermekű szülőknek , minthogy nagy szegény­ségben sínylődnek, némi könnyítő segedelmet nyuj­­tatott. Az anya most 28 esztendős, ’s tavaly és harmadévvel is ikereket szült, vagy is mindössze 3 év alatt 8 magzatot. — Vizsolyba! (Ab­a ej) : Szüretünk’s aratásunk is áldással teljes vala. Ke­reskedésünk élénk. Az erdőhátság drágán eladott hordóji, a’ Hegyalj­a téli pinczéi miatt ingadoznak; a’ lengyel kereskedők tokaji nektárral rakodva sűrűn járnak kelnek. A' kurta korcsma ’s csapszék faluban 's után útfélen egymást éri. Mesterembe­rink 10 év óta sem árultanak annyit, mint most egy vásáron. Illy áldást terjeszte ránk a’ boldog 1­934 ! Az édes közt azonban keserűre is találunk ’söröm közben ürömre. Göncö­mvárosban sept. 8ka hajnalán 350 ház jön tűz­ áldozattá. A’csűrök ta­karmányostul elégtek; nov.­idkére viradólag pe­dig a’ városnak előbb épen maradt részét látoga­­tá meg tűzveszély. 3 zsidó gyerek fagyva találta­tott, hideg leven ekkor az idő; a’leégett omladé­­kok közül pedig több holttestet húztak ki, ’s a’ hisány mindössze 18 személyre megyen. E’ ha­­zánkbeli iszonyú mennyiségű tűzkárokra nézve, érintenünk érdemes, hogy a’ Bécs­ melletti v. német újhelyi (Wiener-Neustadt, Ausztriában) leéget­tek fölsegéllésb­e tett adakozások közt, magyar­országbeliek is találkoznak, igy: Pozsonyból 300 fr., Sopronyból 101­ fr., Veszprémből 41 fr. 48 kr., Újvidékrül 72 fr., Zágrábbal 147 fr. 31 kr., Pápáról 12 fr. 52 kr., Szegedről 92 fr. 52 kr., Arad, Kassa, Brassó, Sz. Fejérvárrul száz száz fr., Kis-Martonbul 58 fr. 4 kr., Eperjesről 40 fr., Selmeczrül 22 fr. ’s a’t. mind pengőben , nem említve­­az egyes magyar polgári ’s katona-ada­kozók neveit, mellyeket a’bécsi újság folyton köz­lett jegyzékei híven előadtak. ANGLIA. Gallignani Messengere Nov. 1-ról londoni la­­pok után nov. 17ról azt közli, hogy a’ király e’ napon a’ fővárosba jött, ’s a’ tanácsot egybehívta, mellyen az elbocsátott ministerek , Melbourne 1., Duncannon 1., J. Russel 1., Ellice 1., Abercrora­­by , C. Grant urak, Mulgrave 1. és Sir J. C. Slob­­house megjelentek ’s illető hivatal-pecséteiket a király kezébe adták vissza. Erre a’ király Wel­lington Ivgnek, Sir C. Manners-Suttonnek , az alsóház szónokának, Sir G.Murraynek, Ellenbo­­rough lordnak, A. Baring urnak, a’lordkanczel­­lárnak, C. Arbuthnet, Sir N­. Hardinge uraknak és Sir J. Scarlettnek adott elfogadást. A’kabinet­alkotásról még semmi bizonyost nem mondhatni, azon túl, hogy Wellington hg. lesz feje, ’s addig semmi végnevezés nem történik, mig Peel Olasz­országból vissza nem érkezik. — Al Courier a’ lord­­kanczellár tisztét Lyndhurst lordnak véli adatandó­­nak. Brougham idén reggel a’ főtör­vényszéknél azon hitt, mintha az uj ministeriumban részt fog­na venni, határozottan hamistotta. — Az angol lapok már is marczangolni kezdik a’ nem vart mi­­niszerváltozást. Előlmegy a’tömérdek Times, melly már előbb lehetőnek vélte, hogy tory-igazgatás álland a’ mostani helyébe. — A’ Times tékén, midőn a'ministerváltozás első hirét adá, csak azo­n megjegyzést toldá hozzá: „Mind ezt a’ királyné tette.“ — 17kén ezen állítást megczáfolja azon nyilatkozással, hogy tisztes férfiak bizonyításaik­nál fogva meg van ez állítás alaptalanságáról győ­ződve. „Wellington hg. úgymond csak ideiglen ve­szi által az ügyek vitelét, ’s a’ véghatározással Peel visszajövendéseig fog várakozni. Azt hiszik, ho­gy

Next