Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1835-09-26 / 77. szám
Nagykároly sept. 16án. A’ nemzeti rendjelelő iskola-épületnek szobái a’rengések által veszélyesekké lévén, mélt.gróf Károlyi György parancsolta az egész épületnek csaknem egészen újra épitetését, ámbár ezt a’ szerződési alapítványok értelmében tenni nem köteles, nyilván kinyilatkoztatván, hogy sem az iskolai igazgatót, ki az épületben lakik, sem a’ kisdedeket agyon zuzatni nem engedi, a’ mennyiben egy jó lakkal és osztályokkal az épületet elláthatni Isten kegyelméből tehetségében áll. Ezen közhasznot néző intézetre szentelt épület tehát a’mélt.tulajdonos gr. parancsára, ennek köz tiszteletű jószági igazgatója által építtetik , ünnepélyesen letétetvén a’ talpkö septeikén. Örömkönnyeket látni Károly városa lakosai arczán e’ nemes tettért. Seregelve csődülnek főképen az oláh ajkú gyermekek magyar oktatás végett az egész vidékből ezen rendjelelő nemzeti iskolába; mert látja a’közönség, hogy van a’ kisdedekre mint a’ közjó legdrágább kincsére figyelem, van kegyes grófunk, ki ápoló kezeket nyújtani nagylelkűleg buzog, ’s alattvalóit’s gyermekeiket maradandó miveltségre serkenteni áldozattal törekszik.— Említést,érdemel hogy a’ mélt. gróf a’ nevendék tanítók intézetét is meglátogatta, és azokat az erkölcsi miveltséget serkentő módokról, mellyek által munkálódni készülnek hivatalaikban, hoszasan kihallgatván, nékiek egyszersmind tanuságos oktatást adott, mint ollyaknak, kik a’ haza legdrágább kincsét csaknem a’ bölcsőből általveendők. — Temesböl ezt írják September 14k éről: A’ marhadög megyénk több helységében kezd mutatkozni; névszerint Berekszó, Kis-Oda, Alkos, a’ megyénkben divatozó pontos rendelésekhez képest a’ többitől elzárva vannak. A’ tisztabuzának ára 7 óra száltt le, pedig az uraságoknak sehol sincs nyomtatójok, tehát később még jobban leszáll ezár. Lesz savanyu borunk, mert a’gyakor esők miatt a’ szőlőfürtök kihasadoznak ’s a’ kárt csak az igen gazdag termésű kukoriczának érése felejteti el. Igen kedvező idők voltak a’ repczevetésre ’s alig ha be nem teljesedik ama fontos magyar közmondás: egyik idő ellensége a’ másiknak, azaz, hogy a’ jövő nyáron olcsón fogjuk adni a’ repczét, mellynek magvát most némellyek 30 frton is (köblét értve) fizették. Ritka hét múlik, hogy a’ szükségben levő Veszprém és Győr vmegyékböl ide vándorlott magyarok telepedés és helynyerés végett nagyobb birtokosinknál ne jelentenék magokat, a’ kiket, mennyire csak tehetségünktől telik, jó móddal be is helyeztetünk. A’ megtelepültek azonnal leveleket küldenek dunántúli rokonikhoz’s azokat is ide édesgetik, mintegy ezen földnek buja termékenységétől elkábulva. Ha e’ telepedés tovább is igy foly, nem Sokára Temesnek nagy része megmagysirosodva lesz. Gruber György ur, a’ pécsi püspöki megyében széki plebánus ’s hegyháti esperes a’ magy. nemzeti Muzeum pénzgyüjteményét 156 darab réz, ’s 33 darab ezüst régi pénzzel gyarapította. Ezen pénzek részint lakhelye körül, részint a’ Dráván túl, de még is a’ pécsi püspöki megyében találtattak. ANGLIA. A’Morning Chronicle, mint tudva van,a’mostani angol mínisterium lapja, keményen kikel a’ franczia beavatkozás ellen a’spanyol ügyekbe, melly alkalommal egyszersmind keserű gáncsokat vet a’ franczia kormány által legújabb időkben a’ sajtó ellen tett rendszabályokra. A’ czikkelyt igy adja az Őst. Beob.: „A’ franczia ministeri újságok ismét nyíltan javalják kormányuk közvetlen beavatkozását a’ spanyol ügyekbe. Mi nem csudálkozunk rajta, hogy a’ barcellonai junta által kimondott érzelmeket, Francziaország mostani ministerei legnagyobb gyanúval, sőt mondhatni, legnagyobb félelemmel tekintik. Miután utolsó rendszabályaik által a’ szerencsétlenül igazgatásuk alá vetett országot olly állapotba helyezték, melly végetlenül szolgaibb, és lealacsonyítottabb mintsem a’ restauratio bár melly korában, reszketniök kell a’ népvélemény minden hangjától, melly Francziaország határszélein megrendül. Nem csudálkozunk tehát épen legkisebbet sem aggódó kívánságukon, hogy beavatkozzanak a’ spanyol ügyekbe, ’s elnyomják azon népszerű törekvéseket, mellyek Barcellonában, Saragossában, vagy akárhol másutt mutatkoznak. Néhány hónap előtt Francziaország módosított beavatkozását, mellynél fogva seregei a’ Pyréneeken túl néhány erősséget foglaltának volna el, megengedtük volna; de most minden közbenjárásának határozóban ellen kell szegülnünk. A’ mai Francziaország nem az 1830 auguszti Francziaország; a’ szó minden értelmében a’ Bourbonok Francziaországa az, vagy tán még annál is roszabb. Mi a’ félszigeten a’ sajtót nem óhajtjuk tartós békába zárva látni. A’ Spanyolországban most fenálló censura, ha kímélő is a’ gyakorlásban, gáncsra méltó elvében, de mulékony. Nem óhajtanék hajthatlan törvény által másítva, vagy töménytelen büntetésekkel fölcserélve látni, mint a’ franczia sajtótörvényben. — Spanyolország polgári ’s főbenjáró törvénykönyveiben , valamint egyéb intézvényiben is sok javításra van szükség. Mi nem óhajtanék Broglie herczeg szuronyai (bajonetjei) segélyével megtagadva vagy meggátolva látni azokat. Ha a’ spanyol ministerek csak egyetlen egy franczia katonát léptetnek is spanyol földre, hazájok árulóji, ’s mint remélljük, velök mint ollyakkal fog .