Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-01-02 / 1. szám

1. szám 1836. JELENKOR. Pest, szombat január 2. Foglal**1 Magyarország (két legujabb királyi válasz az ország éveihez; Nádor ő fensége beteg; kinevezés; révkomáromi hajóbiztositó társaság gyűlése; irgalmas szerzet; magy. tud. társasági jelentés; időjárás; magyar játékszín ügye) Anglia (dec. 5diki ragaszlapok, O’Connell levele az izlandi reformerekhez ’s Arthur Beaumonthoz; egyveleg hírek). Francziaország (Sorsvonási játékok; Wahl testvérek ügye; afrikai tábor; könyvhirdetések). Portugália (Povo Soberano hírlap szelleme). Oroszország (orosz mérték, m­isaki lóversenyek). Németország. Törökország. Spanyolország. Elegyhirek ’s más fel­világítások. MAGYARORSZÁG. Pozsony. A’ KK. és RR. dec. 23-án tartott országos ülé­sükben a’ Buda és Pest közti álló hid tárgyában kerületileg megál­lapított törvényjavaslatot elfogadták. Ünnepek után dec. 281kán volt az első ülés, melly nap később elegy ülésre hivatván meg a’két tábla, ő Fölségének az ország RReihez intézett két rendű k. válasza ol­vastatott föl; egyik melly dec. lelárul költ, ’s felelet a’ RR. ré­széről 1833 mártz. 30kán küldött fölirásra „Ő Fölségének 3 Ma­­gyarországban lakása iránt“, -—­ a’ mint itt következik: Alteratae Suae Majestati Sacratissimae id, ut quo frequentius, et quantum quidem licuerit, diutius in percharo sibi Hungáriae Re­gno versetur, non in praecipuis tantum votis, sed firmissimo etiam il­lo, quo Legum, iteratarumque benignarum sponsionum Hegiarum­ effe­ctui intendit, proposito esse, hocque ipsum Bandem erga demissam Do­minorum Statuum et Ordinum ddo. 30-ae Martii 1833 Repraesentati­onem hisce significandum benigne jussisse. In reliquo etc. 3 iennae die 16.a Decembris 1835. Georgiát Bariul, in. p. A’ dik királyi válasz dec. 26káról költ ’s tárgyazza az or­szággyűlés határidejét, feleletül az Ország Rveinek 1835 dec. 19rül költ f’ölirásukra: Alteratam Suam Majestatem Sacratissimam id . quod de conser­vandis in suo vigore fundamentalibus Regni Legibus art. 3. 1827. ita cavet, ut providentissime una moneat: „felicitatem Regis et Re­gni exacta legum observantia et incolumitate niti, atque, si juri­bus seu Regis , seu Regni Statuum quidpiam decerpatur, Le­gum et legalis Regni systematis compagem, seculorum usu corrobo­ratam, subruendam essem, curae, cordique habendo, quo ad illam Re­praesentationis Dominorum Statuum et Ordinum de 21­ a septembris n. c. partem, quae de conclusione horum, convocatione item proximo­rum Comitiorum agit, penes benignam firmissimae Suae, prout ceteras, ita etiam de Comitiis stato tempore, aut publica Regni utilitate et necessitate exigente etiam citius celebrandis conditas fundamentales leges, ac signanter art. 13. 1790. et 5. 1827. observandi voluntatis declarationem, clementissime simul spopondisse futurum, ut his co­haerenter affutura Comitia scopo etiam continuandorum circa operata systematica tractatuum diaetalium benigne convocet. Atque hanc al­teratae Suae pratestatis Sacratissimae mentem, qu­ia positivarum Le­gum praesidio iititur, etiamnum ita constare, ut relate ad recens substratam Dominorum Statuum et Ordinum Repraesentationem tenori­bus benignae ddo. 2 S­ae Octobris a. 1. Resolutionis, in reliquo autem Juribus Suis Regiis, ductu positivarum iu­dem Legum, et ipsis Regni cunabulis conevi usus inhaereat. Et quamquam rationibus, quiae in benigna Resolutione ddo. 23-ae Augusti a. c. quoad accelerandam Comitiorum prae­sentium conclusionem,et intuitu acqui ad effectum deducendarum salutari­um in re urbariali provisionum, et in respectu administrationis pubi­­­cae, et denique ex obtutu Causantium, quibus medio Comitiorum ho­rum tempore, cum gravi jurium suorum det­rimento,justitia reddita non est, uberius allatae sunt, id momenti visit, ut Sua Majestas Sacratissima non dubitet ultro quoque profiteri,­si has suo, Domini Status et Ordi­nes pondere aestimassent, eventurum non fuisse, ut quod a postrema benigna Resolutione propediem evolvetur bimestre intervallum, quin ea, quae ad consummandos praeatractos de re urbariali, et cum hac nexis provisionibus tractatus pertinent, sua item gravamina et postulata, et quae praeterea ad explendum quorumvis Comitiorum scopum super­sunt, more alias observato subtravissent, elabi paterentur : Eandem ta­men , illa ductam spe, quod DD. SS. et. 00. eum concedendi Libi temporis dehinc usum facturi sunt, qui benignis Ejus intentionibus ad felicitatem publicam in tramite legum provehendam directis responde­nt, ex proprio hoc­ita comparati in publicam rem animi Sui motu id, quod praememoratorum objectorum pertractatio omnimode acceleranda poscit, breve ceteroqum­ temporis spatium cum eo benigne largiri, ut objecta eadem acqus, singillativeque ac ininterruptivi Sibi substernan­tur, admaturandoque Comitiorum horum fini omni cum assiduitate in­cumbatur. In reliquo etc. Viennae, die 26-a Decembris 1835. Georgius Bartal, m. p. Nádor , cs. kir. fönsége a’ lefolyt dec. utolján sokat szenve­dett egészségében. Mintegy négyhéti nátha és hurut után t.i.december 7-én csűroshurut-láz ’s a’ mellhártyának gyuladási jelenései fogák körül, melly betegség első napokban erősnek és tartósnak mutatkozék, azonban később lassan lassan engedett ’s utóbb a’ láz végképen meg­szűnt. Legutóbbi jelentések szerint Pozsonyból, ö Fönsége állapotja folyvást javul, de ereje még igen gyönge; azonban álmai nyugalma­sak és jóltevők. A’ Bílek kerületi elnökségök által aggódva tettek kérdést ő fönsége egészségi állapotja iránt a’ kir. Személynöknél , ’s éljennel feleltek a’ válaszra , hogy veszély nem fenyegeti a’ becses életet. Dec. 27-kén már nem adattak ki bulletinek. A cs. kir.Fölsége a’ magyar kir. udv. kanczelláriához dec. 1­2röl intézett legfensőbb határozata szerint: a’ nyitrai káptalannál megürült kanonokságra Lorecz Imre nyitrai plebánust méltóztatott ki­nevezni. A’ révkomáromi kir. szabadalmas hajóbiztositó-társaság a’ f.-t­­január 26k án határozta tartani közgyűlését, mellynek czélja nem csak az igazgatóság egész évi munkálkodásának megvizsgálása, ha­nem a’társaság kiterjedőbb javáról gondoskodás is.Mire nézve a’ rész­vényesek ezennel felszólittatnak a’ mondott közgyűlésbe akár szemé­lyesen akár törvényes meghatalmazottak által megjelenésre. Szathmárban Kram­mer Mihály kanonok ’s székesegyházi főes­peres nov.­­ Bikán életének 75 ik évében szivrothadásban; Garamay Fe­­rencz tiszt, kanonok pedig nov. 19-én, életének 70. évében idegláz­ban , meghaláloztak. Pesten a’ hamarkodni kezdett tél igen változó. Dec 30ikán olly meleg szél fűlt, millyen aprilben szokott lenni, ’s ennek követ­kezésében a’ Duna jege sok helyen meg is szakadozott ’s a’ fagy fölen­gedni kezdett. Erre élén óhajtva várt sűrű havazás következett. —A’ Tisza jege, mint onnani vidékekről írják, már decemb­­erején beállott. Hasonlón a’ Szamosé is. A’tél ezen tájakon kemény, de hó nincs. Az al­só környékeken is folyton tart a’fagy; azonban hó alig lévén mutatóul, a’ gazdák nem kis gondban vannak későn végezhetett vetéseik miatt, napról napra inkább rontván azt a’ száraz fagyok. Zöld vetést nem is látni még a’ repczét kivevén, de ez sem ollyan mint máskor ’s mint lennie kellene. Szóval úgy mutatkozik, hogy az 1835 ki bőnek hiresz­­tett termés, nem szállítja alá a’ termékek árát, ha t. i. az időjárás igy tart. —Utak az alföldségen ollyanok mint a’ deszka,’s csak az angol ’s amerikai vasutak lehetnek jobbak e’mostaniaknál, olly hatalmas ut­­mester a’ magyar fagy. Egyébiránt, írja a’ tudósitó, van kínja a’ sok hízott sertésnek, mert azt itt mindenütt ölik, perzselik, emésztik. A’ marhadögtt­l nem tiszta ugyan a’ tájék, mert imitt amott betegszik ’s hull is a’ szarvasmarha, de nem épen nagy számmal. — A’kora fagy miatt Nyitrában, mint írják, annyi burgonya telel a’ földben, hogy talán elég lett volna az éhen haldokló izlandiaknak egy pár hónapig eltartásukra. A’ m. kir. udv. kamara buccaribeli sómázsássá Palumna Feren­­czet; fejértemplomi sómázsássá Raichardt József sópajtaőrt; pancso­­vai sómázsássá pedig Schwartz Ferenczet nevezte ki. (kir. kam. tudósítás.) Az Irgalmas­ szerzetnek az ausztriai birodalomban és Magyar­­országban levő’s mindössze 28 számra terjedő kórházaiban a’ közelebb le­folyt katonai évben vagy is 1834 nove­lsejétől kezdve 1835 octob. utoljáig mindössze 18,409 beteg nyert ápolást. Ezen mennyiségből föl— gyógyulva lépett ki a’ kórházból 16,768; meghalt 1641, megjegyez­vén, hogy ez utóbbiak közül 167 haldokolva vitetett be.—Ez általá­nyos számból ugyan a’ mondott idő alatt a’pozsonyi kórház 1052 be­teget fogadott be, kik közül 924 gyógyult föl, ’s 128 halt meg; vallásra nézve ezen betegek közt 74 ágost. vallásu, 3 helv. vallásu, 5 görög n. eg­resült ’s 3 izraelita volt, a’ többi római kath. vallásu. Továbbá a’ zágrábi kórházban a­ mondott idő alatt befogadott betegek szá­ma 685 volt. Ezek között nemre nézve 525 férfi és 160 asz­­szony. —­3 meghalt ezen számból 92 (de 17 haldokolva ho­zatott be); a’ többi fölgyógyult. — A’ pozsonyi árvaház is kiadta 1­835öt illető hivatalos számadását. A’ bevétel élelmi­szerekre ’s készpénzre van fölosztva; ez utóbbinak mennyisége a’ lefolyt évben 4591 fr. és 9 kr. volt; a’ kiadás 4556 fr. és 35 kr. Tartalék pénzalapja ez intézet­nek mostanában 1379 fr. 52 kr. Az intézet pártfogója gróf Zichy Fe­­rencz ő excja; elnöke Prybila József pozsonyi kanonok és plebánus; pénztárnoka Edi Aloiz városi tanácsbeli; ellenőrje Royko A. S. MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG. I. A’ magyar academia’ költségein legújabban a Külföldi Játékszín’ Xd. kötete készült el Budán, a’ m. kir. egyetem’ könyv­műhelyében, n. 12ed rétben; foglalatja: A’ végrendelet. Drama Iff­­landtól. Ford. Külkey Henrik, h. ügyvéd, ns. Torna vmegye’ tábla­­birája. A’ csinosan nyomtatott ’s kötött, 166 lapnyi könyv ára 36 kr. peng., ’s a’ társaság’ minden egyéb nyomtatványaival együtt Eggen­­berger József ’s minden egyéb hiteles könyvárosnál találtató. ■ II. Hat ’s 4 ív esvén e’ munkácskánál két aranynyi tisztelet­díj alá, ezt pedig a’ tisztelt fordító úr, mint October’ 12dikei jelen­tésünkben érintetett, a’ m. t. t. pénztára nevelésére szánván, ez ál­tal a’ társaság’ pénzalapja 62 ft 52 krral öregbedett conv. p. — A’ kolosvári unitarium collegiumnál fenálló magyar olvasó társaság ha­sonló czélra 5 ftot küldött alulirthoz pengő pénzben. — III. Czuczor Gergely, a’ társaság’ 1. tagja, segédjegyzője ’s levéltárnoka az academia’ könyvtárát a’ következő, XVII. századbeli, általában ritka, egy részt pedig épen ismeretlen, magyar munkákkal szaporító : 1. Historia regis Volter. Irta 1539 ben Istvánfi Pál. Dabre- St.ACAD­em KÖNYVTÁRA

Next