Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-10-19 / 84. szám

338 el sa­t. A’ Standard e’ szemrehányásoknak hű szolgai viszhangja, mert mindnyájat ismétli a’ Times után. Azonban megfelel nekik a’ Globe : „Bizonyíthatjuk barátunknak, hogy katona-zendülések épen nin­csenek ízlésünk szerint; mi igen is buzgón ragaszkodunk a’ szabadság elveihez, hogy ne vetnék félre a’ szuronyi (bajonetti) törvényhozás avatkozását valamelly ország alkotmányos intézmé­­nyeibe? Franczia közmondás szerint, mi dobszóval jő, sípszóval megyen el; de ha barátunk azt akarja tudni: valljon szabály­­szerű kormány illy zendülések következményit elismerheti­e, akkor kérdezze meg csak az 1820iki tory-kabinet tagjait, hány hetet hagytak elfolyni, mig azon katona-zendülés következmé­nyit elismerték, mellyek által az 1812ben Cadixban elfogadott alkotmány Madridba ’s Lissabonba is bevitetett, ’s ha ezzel még meg nem elégszik, kérdezze meg az 1830 ki tory ministeriu­­mot: hány napig tartott, mig az ugyanazon évi franczia júliusi zendülés következményit elismerte, ’s azután mondassa meg ma­gának: valljon nem dicsekedtek­­ azzal, hogy ők voltak az el­ső európai kabinet, melly a’ júliusi dynastia elismerésével előre járt?“ — A’ roniai szigetek lord főbiztosa, Nugent, bevádoltatá a’ Couriert bizonyos czikkely miatt hivatala viseléséről ; mivel a­­zonban egyszersmind peeri becsületére nyilványitotta Nugent, hogy az abban foglalt adatok teljesen alaptalanok, a’ Courier szerkesz­tősége illőnek vélte azokat egyenesen viszszahozni, mire Nugent lord is elállótt vádjától. — FRANCZIAORSZÁG. Az Alig. Ztg. egyik párisi levelezője megjegyzi a’ spanyol ügyekre nézve, hogy Spanyolország csak önmaga által szabadulhat meg, és pedig belső fordulás által’s e’ fordulás csak lassú lehet, de lényegesen különbözni fog a’ franczia zendülés fordulatitól. Nem alakíthat terrorismusi törvényszékeket, sem conventet, mert rettegtető egységi rendszer teljesen gyakorolhatlan a’ pyrenéeken túl, ’s Madrid szintolly kevéssé hang­adó , vagy ország-sors­­intéző főváros, mint Lissabon. Nem fog propagandát szerkeszteni, ’s zenditő külföldiek, különösen francziák beavatkozását saját keblében nem fogja megszenvedni. Parisból sept. 25röl Írják, hogy a’ kormány minden kigon­­dolhatót elkövet a’ selyemtenyésztés előmozdítására. A’ selyem magas ’s a’ gabona csekély ára könnyítik az eperfák ültetését el­­annyira,hogy Francziaország kevés év múlva teljesen független leend selyemgyárai anyagára nézve, ’s annyival inkább, mivel újabb mód által ugyanazon mennyiségű levelekből már most hasonlít­­hatlanul több mennyiségű selymet tudnak termeszteni. Úgy lát­szik, az újabb mód első gondolatját a’ bogarakkal chinai bánás (habár tökéletlen) isméretének tulajdoníthatni. E’ nyomot tovább is követték, ’s úgy tapasztalták, hogy a’ chinaiak egy év lefolyta alatt nyolcz nemzedékre (generatiora) viszik a’bogarakat, holott Fran­­cziaországban a’ legtökéletesb készületek segélyével sem vitték­­még négynél többre, noha reménytették, hogy ötig vihetik. Úgy látszik, a’ chinaiak módot leltek a’ bogarakat olly évszakban is eltartani, ’s táplálni, midőn az eperfa levelet nem szolgáltat. Ok t. i. az eperfa leveleket összegyűjtik őszön, megszárítják padlásokon, és vékony porrá zúzzák vagy őrlik ’s ezt adják a’ fiatal hernyóknak, miután előbb czukorborsó liszttel behintették őket. A’ kormány az egész chinai bánásmód bő leirását fordittatja most ’s azt szá­mos példányban szándéka közzé tenni. Nyomos előlépéseket vár­hatni attól a’ selyem-tenyésztésben, mert tudományos férfiak ’s gazdag tőkepénzesek fordítják az ipar ezen ágára figyelmüket, kikről föltehetni, hogy mindent szorosan meg fognak próbálni, mi Francziaország éghajlatához alkalmazható , ’s kiket semmi költ­ség nem ijesztené el attól. A’ kormány bizonyos Bourdon Henrit délszakra küldött, ott az újabb fűtő ’s légtisztázó módokat közön­ségessé tenni. Majd valamennyi megye jutalmakat tett eperfa-ül­­tetésre; minélfogva reményük, hogy azok száma négy év alatt kétszeresre fog szaporodni. Szintolly gyorsan javul a’ selyem mi­nősége is, ’s azon fehér selyem-hernyó, mellyet eddig csak Ceven­­ne egyik résziben tenyésztének, most nagy gyorsasággal terjed valamennyi selyem­termesztő megyében. Parisban ismét új lapot hirdetnek 40 frankért, melly nove­itöl fogva jelenik meg. Czime: „la Loi“ leszen, ’s úgy látszik, hogy a’ Droit és Gazette des Tribunauxval szándékozik verseny­­pályára lépni. Jelentésekben a’ vállalkozók az illy lapok buzdító előzményire hivatkoznak, minthogy a’ Droit részvényei 250 fokon adatván ki, most 2500 frankon kelnek, a’ Gazette des Tribunaux rész­vényei pedig 500 frankon alapítva , most 2­4,000 frankon állanak ’s évenként 3000 frank jövedelmet hoznak. — A’ „la Charte de 1830“, uj ministeri lap erősen tagadja mind azt, mit a’ Neufchatelois után a’franczia’s külföldi lapok Con­seil ügyében hirdettek; név szerint, hogy Montebello­ng legki­sebbet tudott volna Conseil említett tulajdonságáról, de tagadását semmivel sem támogatja. Úgy látszik, Bonaparte Józsefnek (Survilliers gr.) meg van engedve néhány hónapig a’ Francziaországban mulathatás, de sem neki sem Muratnénak nem szabad még most Francziaországban lakni vagy megtelepedni. Más bármi nemű kérelmét a’ Bonaparte háznak nem fogadta el a’ kormány. Fesch cardinal, ki Rómában lakik ’s igen drága képgyűjteménnyel bir, azon ajánlást téve a’ franczia kormánynak, hogy e’ gyűjteményt Francziaországnak hagy­ja , ha a’ Bonaparte nemzetség számkivetésének a’ franczia föld­­ ről véget vet,’s azt nyeré a’ bibornok egyházi atya válaszul, hogy neki saját személyére nézve ugyan megengedtetik a’ Francziaország­ban lakhatás, hanem e’ kedvezést nem terjeszthetni ki még a’ Bona­parte ház többi tagjaira is. Mire Fesch azt nyilatkoztatá, hogy ő igazságot kíván nemzetsége minden tagjaira ’s nem csupán magá­ra nézve, ’s erre az alkudozások félben szakadtak. Az Alig. Ztg. párisi levelezője oct. 2ról így ír:„A’ ki­rály elutazta előtt Compiegnebe, a’ neuillyi kastély egy éjjeli tör­ténet által nagy zavarba jött. Perthuis ezredes, a’ király segédei­nek egyike, ki épen szolgálaton volt, kihúzta pisztolyit egy tok­­ból, ’s azok egyike véletlenül elsült. Egy toppra az egész kas­tély fölzendí­lt, az őrök fegyvert ragadtak, a’ király ’s király­né fölriadtak álmukból, ’s mindenféle hir bongott mind belül, mind kívül a’ kastélyon, miglen az egész dolog felvilágult ’s a’ király megvigasztalta őrálló segédét. Sok katonai ’s más magas pol­­czu személy gáncsolják azon lebocsátkozó viseletét, mellyet a’ király a’compiegnei táborban a’katonaság iránt mutatott, ’s félnek hogy e’ nagy barátságnak egészen más következése lesz mint há­la , ’s engedelmesség. •— A’ ministeriumnak terve, az utczák tisztongatására Párisban 500 — 600 munkást állítani nyáron, télen pedig 1200 — 1­200­, kik dolgukat éjjel végeznék, e’ fö­lött örökül is szolgálnának, így egyszerre gondoskodhatnának mind a’ tisztaságról, mind bátorságról. — Mondják, Guizot Parisban uj spanyol hírlapot óhajt m­­indittatni, ’s azt szeretné, ha az Estatuto reali elveket védnék benne a’ több lap ostromi ellen. — PORTUGÁLIA. Az uj ministerium első tetteit nevezetesíti azon gazdál­kodás és szoros takarékosság, mellyel a’ status pénzügyi fogyat­kozásin segíteni törekszik. A’ hírlapok tömvék tisztviselők le­tételeivel, tisztdijak leszállításival, ’s fölösleg vagy legalább mellőzhető hivatalok ’s méltóságok megszüntetésivel. Sok a’ főbb tisztviselők közül látván a’ kinézéseket, inkább magától előre le­mondott; igy léptének ki Silva Carvalho a’ kereskedési főtörvény­­szék elnöke, Vasconcellos a’ lissaboni polg. fötörvényszéké ’s mások. A’ statustanácsot egészen megszünteték, mert fönállása az 1826iki chartával megférhetlen; a’ vám­i főtisztségeket pedig már az előtt. Sept. 19-kén decretum jelent meg a’ plebanusok fize­téseit rendező. Panaszkodik e’ decretum, hogy a’ törvényhozás minden gondoskodása mellett sem lehetett eddig valamelly biztos módot megállapítani, melly szerint a’ lelkészek illő tartásáról el­látás tétetnék, sőt hogy e’ hi­ány mellett némelly lelkészek már valódi ínségre is jutottak. E’ bajon segitésül, parancsolja, hogy min­den egyház­ körben junta (választottság, biztosság) alakuljon, melly a’ plebanus - tartásra szükséges jövedelmet határozván, azt a’ lakosokra vesse ki akár pénzben akár termékben fizetendőleg, és pedig törvényes kényszerithetés alatt úgy, mint más koronás adót. Ezen rendszabály a’ statusi kincstárnak évenként legalább is száz ezer font sterlinget fog megtakarítani. A’ levelező gondolatja szerint e’ pap­ tartási mód az egyházközi lakosok által, nem egyéb a’ tized­rendszernél, mellyet d. Pedro még Terceira szigetén léte­kor eltörlött vala, elég oktalanul ugyan, de talán más részről azon gondolatban, hogy illy tette által a’ földmivelő népet egészen magához édesgeti. — Általjában az összes lerovások által mintegy 350.000 font sterling fog évenként megkiméltetni. — Egy másik kir. rendelet keményen megtiltja az eddig olly fölkapott bika-viada­lokat, mint embertelen, durva ’s egy szabad, polgári sult nép charakterével meg nem férhető szokást. E’ tilalmat az alsó nép igen kedvetlenül érlelte. A’ portugáli újabb történeteket az angol hírlapok tudósitóji általjában igen nehezen látszanak megemészteni, ’s tarkábbnál tarkább fejtegetésekkel ’s árnyéklatokkal festik olvasóik elibe az esemény körülményeit. Többek között a’ Morn­ Chronicle levelezője így ír : „Igen komor és ingatag világban állnak itt a’ dolgok, és senki sem látszik hinni, hogy a’ jelen állapot tartós maradhasson. Különféle körülmények jutnak napfényre,mellyek világosan mutatják hogy a’ leggyalázatosb árulás­ben és kívül a’ palotán, volt egyik fő ok a’ kifejlett zendülésre. Ellenkező elvek ’s elemek, migueliek, az opposilio túlzói, és elégületlen udvariak nyújtanak egymás­nak kezet, hogy régi gyűlöletjöket a’ ministerium ellen kiöntsék ’s e’ zendülési léptüket, mint további komolyabb változások elő­játékát, szentesítsék. Azon párt, melly a’ revolutio rugóit ve­zérlé , úgy látszik nem csupán nemzeti alkotmányt akart kivíni, de azt is, hogy királynéja is nemzeti legyen. 1­. l*edro chartája külföldinek tekintetik ’s megvettetik mint elégtelen ; épen igy nézik az ifjú királynét is idegennek. Ugyan­is, ezen párt, mint látszik, Izabella Maria hgasszonyt akarná trónra emelni kormány­zó czim alatt. A’czimboraságban volt migueliek, kik az egész ös­szeesküvésben legügyesben viselék magokat, igen jól tudják, hogy illy kormányzás csupán d. Miguel visszatérésére nyitna utat. Mint közösen tudva van, a’ hgasszony különben is igen hajlik Miguelhez. A’ történteknél jóval előbb, úgy beszélik, egy küldöttség járult volna ezen hgasszonyhoz az Ayuda-palotába megkínálni őt a’ kormányzással azon esetre, ha a’ királyné az elibe terjesztendő követeléseket meg nem adná. Beszélik továb­bá, mikép a’ hgné kész is volt az ajánlat elfogadására. Mivel azonban a’ királyné végre aláírta magát, nem lett volna okos tett illy gyökeres változtatást megkísérteni, főkép mivel a’ nép az „1820iki alkotmány!“ mellett mindenkor a’királynét is élteté. Nem is kevéssé voltak elrémülve ezen lelkeken magok azok.

Next