Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1836-10-19 / 84. szám
338 el sat. A’ Standard e’ szemrehányásoknak hű szolgai viszhangja, mert mindnyájat ismétli a’ Times után. Azonban megfelel nekik a’ Globe : „Bizonyíthatjuk barátunknak, hogy katona-zendülések épen nincsenek ízlésünk szerint; mi igen is buzgón ragaszkodunk a’ szabadság elveihez, hogy ne vetnék félre a’ szuronyi (bajonetti) törvényhozás avatkozását valamelly ország alkotmányos intézményeibe? Franczia közmondás szerint, mi dobszóval jő, sípszóval megyen el; de ha barátunk azt akarja tudni: valljon szabályszerű kormány illy zendülések következményit elismerhetie, akkor kérdezze meg csak az 1820iki tory-kabinet tagjait, hány hetet hagytak elfolyni, mig azon katona-zendülés következményit elismerték, mellyek által az 1812ben Cadixban elfogadott alkotmány Madridba ’s Lissabonba is bevitetett, ’s ha ezzel még meg nem elégszik, kérdezze meg az 1830 ki tory ministeriumot: hány napig tartott, mig az ugyanazon évi franczia júliusi zendülés következményit elismerte, ’s azután mondassa meg magának: valljon nem dicsekedtek azzal, hogy ők voltak az első európai kabinet, melly a’ júliusi dynastia elismerésével előre járt?“ — A’ roniai szigetek lord főbiztosa, Nugent, bevádoltatá a’ Couriert bizonyos czikkely miatt hivatala viseléséről ; mivel azonban egyszersmind peeri becsületére nyilványitotta Nugent, hogy az abban foglalt adatok teljesen alaptalanok, a’ Courier szerkesztősége illőnek vélte azokat egyenesen viszszahozni, mire Nugent lord is elállótt vádjától. — FRANCZIAORSZÁG. Az Alig. Ztg. egyik párisi levelezője megjegyzi a’ spanyol ügyekre nézve, hogy Spanyolország csak önmaga által szabadulhat meg, és pedig belső fordulás által’s e’ fordulás csak lassú lehet, de lényegesen különbözni fog a’ franczia zendülés fordulatitól. Nem alakíthat terrorismusi törvényszékeket, sem conventet, mert rettegtető egységi rendszer teljesen gyakorolhatlan a’ pyrenéeken túl, ’s Madrid szintolly kevéssé hangadó , vagy ország-sorsintéző főváros, mint Lissabon. Nem fog propagandát szerkeszteni, ’s zenditő külföldiek, különösen francziák beavatkozását saját keblében nem fogja megszenvedni. Parisból sept. 25röl Írják, hogy a’ kormány minden kigondolhatót elkövet a’ selyemtenyésztés előmozdítására. A’ selyem magas ’s a’ gabona csekély ára könnyítik az eperfák ültetését elannyira,hogy Francziaország kevés év múlva teljesen független leend selyemgyárai anyagára nézve, ’s annyival inkább, mivel újabb mód által ugyanazon mennyiségű levelekből már most hasonlíthatlanul több mennyiségű selymet tudnak termeszteni. Úgy látszik, az újabb mód első gondolatját a’ bogarakkal chinai bánás (habár tökéletlen) isméretének tulajdoníthatni. E’ nyomot tovább is követték, ’s úgy tapasztalták, hogy a’ chinaiak egy év lefolyta alatt nyolcz nemzedékre (generatiora) viszik a’bogarakat, holott Francziaországban a’ legtökéletesb készületek segélyével sem vittékmég négynél többre, noha reménytették, hogy ötig vihetik. Úgy látszik, a’ chinaiak módot leltek a’ bogarakat olly évszakban is eltartani, ’s táplálni, midőn az eperfa levelet nem szolgáltat. Ok t. i. az eperfa leveleket összegyűjtik őszön, megszárítják padlásokon, és vékony porrá zúzzák vagy őrlik ’s ezt adják a’ fiatal hernyóknak, miután előbb czukorborsó liszttel behintették őket. A’ kormány az egész chinai bánásmód bő leirását fordittatja most ’s azt számos példányban szándéka közzé tenni. Nyomos előlépéseket várhatni attól a’ selyem-tenyésztésben, mert tudományos férfiak ’s gazdag tőkepénzesek fordítják az ipar ezen ágára figyelmüket, kikről föltehetni, hogy mindent szorosan meg fognak próbálni, mi Francziaország éghajlatához alkalmazható , ’s kiket semmi költség nem ijesztené el attól. A’ kormány bizonyos Bourdon Henrit délszakra küldött, ott az újabb fűtő ’s légtisztázó módokat közönségessé tenni. Majd valamennyi megye jutalmakat tett eperfa-ültetésre; minélfogva reményük, hogy azok száma négy év alatt kétszeresre fog szaporodni. Szintolly gyorsan javul a’ selyem minősége is, ’s azon fehér selyem-hernyó, mellyet eddig csak Cevenne egyik résziben tenyésztének, most nagy gyorsasággal terjed valamennyi selyemtermesztő megyében. Parisban ismét új lapot hirdetnek 40 frankért, melly noveitöl fogva jelenik meg. Czime: „la Loi“ leszen, ’s úgy látszik, hogy a’ Droit és Gazette des Tribunauxval szándékozik versenypályára lépni. Jelentésekben a’ vállalkozók az illy lapok buzdító előzményire hivatkoznak, minthogy a’ Droit részvényei 250 fokon adatván ki, most 2500 frankon kelnek, a’ Gazette des Tribunaux részvényei pedig 500 frankon alapítva , most 24,000 frankon állanak ’s évenként 3000 frank jövedelmet hoznak. — A’ „la Charte de 1830“, uj ministeri lap erősen tagadja mind azt, mit a’ Neufchatelois után a’franczia’s külföldi lapok Conseil ügyében hirdettek; név szerint, hogy Montebellong legkisebbet tudott volna Conseil említett tulajdonságáról, de tagadását semmivel sem támogatja. Úgy látszik, Bonaparte Józsefnek (Survilliers gr.) meg van engedve néhány hónapig a’ Francziaországban mulathatás, de sem neki sem Muratnénak nem szabad még most Francziaországban lakni vagy megtelepedni. Más bármi nemű kérelmét a’ Bonaparte háznak nem fogadta el a’ kormány. Fesch cardinal, ki Rómában lakik ’s igen drága képgyűjteménnyel bir, azon ajánlást téve a’ franczia kormánynak, hogy e’ gyűjteményt Francziaországnak hagyja , ha a’ Bonaparte nemzetség számkivetésének a’ franczia föld ről véget vet,’s azt nyeré a’ bibornok egyházi atya válaszul, hogy neki saját személyére nézve ugyan megengedtetik a’ Francziaországban lakhatás, hanem e’ kedvezést nem terjeszthetni ki még a’ Bonaparte ház többi tagjaira is. Mire Fesch azt nyilatkoztatá, hogy ő igazságot kíván nemzetsége minden tagjaira ’s nem csupán magára nézve, ’s erre az alkudozások félben szakadtak. Az Alig. Ztg. párisi levelezője oct. 2ról így ír:„A’ király elutazta előtt Compiegnebe, a’ neuillyi kastély egy éjjeli történet által nagy zavarba jött. Perthuis ezredes, a’ király segédeinek egyike, ki épen szolgálaton volt, kihúzta pisztolyit egy tokból, ’s azok egyike véletlenül elsült. Egy toppra az egész kastély fölzendílt, az őrök fegyvert ragadtak, a’ király ’s királyné fölriadtak álmukból, ’s mindenféle hir bongott mind belül, mind kívül a’ kastélyon, miglen az egész dolog felvilágult ’s a’ király megvigasztalta őrálló segédét. Sok katonai ’s más magas polczu személy gáncsolják azon lebocsátkozó viseletét, mellyet a’ király a’compiegnei táborban a’katonaság iránt mutatott, ’s félnek hogy e’ nagy barátságnak egészen más következése lesz mint hála , ’s engedelmesség. •— A’ ministeriumnak terve, az utczák tisztongatására Párisban 500 — 600 munkást állítani nyáron, télen pedig 1200 — 1200, kik dolgukat éjjel végeznék, e’ fölött örökül is szolgálnának, így egyszerre gondoskodhatnának mind a’ tisztaságról, mind bátorságról. — Mondják, Guizot Parisban uj spanyol hírlapot óhajt mindittatni, ’s azt szeretné, ha az Estatuto reali elveket védnék benne a’ több lap ostromi ellen. — PORTUGÁLIA. Az uj ministerium első tetteit nevezetesíti azon gazdálkodás és szoros takarékosság, mellyel a’ status pénzügyi fogyatkozásin segíteni törekszik. A’ hírlapok tömvék tisztviselők letételeivel, tisztdijak leszállításival, ’s fölösleg vagy legalább mellőzhető hivatalok ’s méltóságok megszüntetésivel. Sok a’ főbb tisztviselők közül látván a’ kinézéseket, inkább magától előre lemondott; igy léptének ki Silva Carvalho a’ kereskedési főtörvényszék elnöke, Vasconcellos a’ lissaboni polg. fötörvényszéké ’s mások. A’ statustanácsot egészen megszünteték, mert fönállása az 1826iki chartával megférhetlen; a’ vámi főtisztségeket pedig már az előtt. Sept. 19-kén decretum jelent meg a’ plebanusok fizetéseit rendező. Panaszkodik e’ decretum, hogy a’ törvényhozás minden gondoskodása mellett sem lehetett eddig valamelly biztos módot megállapítani, melly szerint a’ lelkészek illő tartásáról ellátás tétetnék, sőt hogy e’ hiány mellett némelly lelkészek már valódi ínségre is jutottak. E’ bajon segitésül, parancsolja, hogy minden egyház körben junta (választottság, biztosság) alakuljon, melly a’ plebanus - tartásra szükséges jövedelmet határozván, azt a’ lakosokra vesse ki akár pénzben akár termékben fizetendőleg, és pedig törvényes kényszerithetés alatt úgy, mint más koronás adót. Ezen rendszabály a’ statusi kincstárnak évenként legalább is száz ezer font sterlinget fog megtakarítani. A’ levelező gondolatja szerint e’ pap tartási mód az egyházközi lakosok által, nem egyéb a’ tizedrendszernél, mellyet d. Pedro még Terceira szigetén létekor eltörlött vala, elég oktalanul ugyan, de talán más részről azon gondolatban, hogy illy tette által a’ földmivelő népet egészen magához édesgeti. — Általjában az összes lerovások által mintegy 350.000 font sterling fog évenként megkiméltetni. — Egy másik kir. rendelet keményen megtiltja az eddig olly fölkapott bika-viadalokat, mint embertelen, durva ’s egy szabad, polgári sult nép charakterével meg nem férhető szokást. E’ tilalmat az alsó nép igen kedvetlenül érlelte. A’ portugáli újabb történeteket az angol hírlapok tudósitóji általjában igen nehezen látszanak megemészteni, ’s tarkábbnál tarkább fejtegetésekkel ’s árnyéklatokkal festik olvasóik elibe az esemény körülményeit. Többek között a’ Morn Chronicle levelezője így ír : „Igen komor és ingatag világban állnak itt a’ dolgok, és senki sem látszik hinni, hogy a’ jelen állapot tartós maradhasson. Különféle körülmények jutnak napfényre,mellyek világosan mutatják hogy a’ leggyalázatosb árulásben és kívül a’ palotán, volt egyik fő ok a’ kifejlett zendülésre. Ellenkező elvek ’s elemek, migueliek, az opposilio túlzói, és elégületlen udvariak nyújtanak egymásnak kezet, hogy régi gyűlöletjöket a’ ministerium ellen kiöntsék ’s e’ zendülési léptüket, mint további komolyabb változások előjátékát, szentesítsék. Azon párt, melly a’ revolutio rugóit vezérlé , úgy látszik nem csupán nemzeti alkotmányt akart kivíni, de azt is, hogy királynéja is nemzeti legyen. 1. l*edro chartája külföldinek tekintetik ’s megvettetik mint elégtelen ; épen igy nézik az ifjú királynét is idegennek. Ugyanis, ezen párt, mint látszik, Izabella Maria hgasszonyt akarná trónra emelni kormányzó czim alatt. A’czimboraságban volt migueliek, kik az egész összeesküvésben legügyesben viselék magokat, igen jól tudják, hogy illy kormányzás csupán d. Miguel visszatérésére nyitna utat. Mint közösen tudva van, a’ hgasszony különben is igen hajlik Miguelhez. A’ történteknél jóval előbb, úgy beszélik, egy küldöttség járult volna ezen hgasszonyhoz az Ayuda-palotába megkínálni őt a’ kormányzással azon esetre, ha a’ királyné az elibe terjesztendő követeléseket meg nem adná. Beszélik továbbá, mikép a’ hgné kész is volt az ajánlat elfogadására. Mivel azonban a’ királyné végre aláírta magát, nem lett volna okos tett illy gyökeres változtatást megkísérteni, főkép mivel a’ nép az „1820iki alkotmány!“ mellett mindenkor a’királynét is élteté. Nem is kevéssé voltak elrémülve ezen lelkeken magok azok.