Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1836-09-21 / 76. szám
16. szám. Pest, szerda September 31. t&It. Foglalat: Magyarország (kinevezés; Tihanyi Ferencz Temesvármegye főispáni helyettesének fogadtatása; scsavniki templomszentelés; nemzeti vitő intézet; halálozások ’s a’ t.) Austria (koronázás). Spanyolország(uj alkotmányi javaslatok; Higinio Garcia védnyilatkozása; cuenzai junta; hadi hűek; elegy). Francziaország (új összeesküvés Parisban; spanyol viszonyokruli nézetek). Anglia (érzelemjelenségek az iSr2ki spanyol alkotmány iránt). Olaszország (katonai veszekvés Capuában). Portugália. Török- és Svédország. Belgium Poroszország. Szászország. Amerika. Flegyhir. Gabonaár. Pénzkelet.Diulavízállás. MAGYARORSZÁG. Múlt észt. oct. 1 őkéről kelt legfensőbb határozat szerint Joannovics Mihály nyug- alezredes , magyar nemességre emeltetett. — Zágráb megyének jul. 221ki közgyűlésében történt némelly kinevezés; táblabirákká többek közt: Szluha Imre fejér vmegyei főszolgabíró ’s volt országgyűlési követ, — Andrássy kanczellariai titoknok ’s volt esztergommegyei követ, Bujanovich Vincze ’s a’ t. Bussich Imre esküit, tiszt, alszolgabiróvá neveztetett; gróf Vojkfay Zsigmond Mixich Henrik és Pressern Zsigmond tiszt, aljegyzőkké; Schweizer Ferdinand tiszt, alügyésszé, Vernich Lajos és Modich Fr. tiszt, esküitekké. Tihanyi Ferenczet, Temes vármegye kinevezett főispáni helytartóját, midőn e’ hivatalba-igtattatásra f.h. sikán Pestről Temesbe indulna, Nógrád KK. és llrei mint szeretett egykori alispánjokat fényes küldöttséggel tisztelék meg lekisérésül. A’ menet Kecskeméten és Szegeden utazott keresztül. Békén Torontálban már két Temesmegyei tisztviselő által fogadtatott. Tovább Temes szélén a’ pekaszi pusztán a’ járásbeli tisztek főszolgabirájok vezérlete alatt üdvözlék meg. Kis - Becskerektől, hova mozsár - durrogás, a’ nép öröm-kiáltásai ’s paraszt lovagok kíséretében érkezett, Temes első alispánja Jeseőffy Antal ur vezérlete alatt nagyszámú megyei és kamrai huszár ’s megyei hadnagy elölovaglásával mintegy 40 kocsi kisérte Temesvár kir. város határába; honnan, miután a’ városi tanács által üdvözöltetett, a’ városi polgár-katonák fényes kalauzoltával ’s már mintegy (10 kocsival’s 150re menő lovassal érkezett Temesvárra sept. Ilikén. Itt újra Temes megye nagy számú küldöttsége járult tiszteletére, mellyen ’s a’ nógrádi küldöttségen kívül megtisztelek még a’ szomszéd Arad, Krassó, Torontál vmegyék is a’ határszélek. Másnap a’ beigtatás illő dísszel és fénnyel hajtatott véghez. Szokott meghívás után, a’ gyűlési teremben fölolvastatván a’ királyi kinevezés, erre a’ megyés püspök ur a’ helytartó urat meghitelteté; követték a’ ezek éljenei, ’s a’ szolgabirák általi háromszoros fölemeltetés. Mind a’ helytartó ur mind az első alispán ur igen velős és hathatós beszédet mondottak. Némelly tisztviselők ’s táblabirák kinevezésével az ülés béfejeztetett. Ezután a’ helytartó ur négy helyen 350 személyre adott lakomát, kitünőleg fényesen; ez alatt a’felséges királyért, nádorért, az ausztriai házért, hazáért ’s a’t. ürültek a’poharak. Estve a’ megyei Kir. nagy tánczmulatságot adának, melly fényre, tisztaságra , rendre , bőségre , szóval mindenre nézve, példája lehet minden illy ünnepi vigalomnak. — Lőcse sept. 13kán Múlt aug.lődikén vidékünk lakosai ritka ’s évrajzi tekintetben nevezetes ünnepiségnek voltak tanúji. Tudva van, hogy azon szomorú időszakban, midőn IV. Béla alatt a’ mongolok pusztították hazánkat, Szepes földjének szász lakosai bizonyos rengetegben találtak menedéket, melly azóta menedékkő (lapis refugii) nevet visel. A’mongolok’ eltávozta után, mintegy 1299 körül, a’ maradék’ ájtatossága egy Carthúzi monostort alapított ama’ nevezetes helyen, de ez századok’ jártával annyira elpusztult, hogy most már csupán néhány, de valóban igen regényes rom, hirdeti a’ történtek’ emlékezetét. Bélik József szepesi püspök, kívánván azt a’ később századoknak is fentartani, a’ régi épületnek még hátra maradott, de már földön gyom és iszalag közt heverő ékességeit onnét lehordatta, s a’ scsavniki kastély szomszédságában egy uj goth ízlésű egyház felépítésére használta. Ennek, aug.i őkén történt felszentelésére hivatalosak voltak Szepes megyének éltei,s mind a’ két vallásu lakosai, kik is valóban igen nagy számban jelentek meg, s titkos borzadással, de egyszersmind hálás érzéssel emlékeztek azon régen már hamvadó őseikre vissza, kik ezelőtt majd hat századdal legelőször illesztették össze e régi köveket egy szent épület-emelésre, hálajeléül ama’ csudálatos szabadulásnak a’ dühös ellenség fegyvere alul. A’ hazai történetek’ baráti minden esetre meg fogják köszönni a’szép lelkű püspök gondoskodását, ki, mint a’ régiség’ lelkes tisztelője, a’ becses maradványokat e szép módon ótalmazta meg az idő rombolásitól. — Pesten a’ nemzeti Viadal-intézetben folyó év October 1jén kezdődnek a’ vivási gyakorlások; minden tehát, ki ezen testi ’s lelki mivelődéshez olly annyira megkívántató tudományban részt venni óhajt, abeli szándékát az intézet valamellyik alapítójánál jelentse ki, hogy az őt a’ kinevezett választmánynak ajánlaná; ha pedig az intézet alapítóji közt senkivel sem volna olly érintésben, vagy ismeretségben, hogy a’ megkivántató ajánlásért valakit megkérhetne, azon esetre jelentse magát az Intézet egyik viadalmesterénél idősb Fridrich Ferencznél, (növerlékpap-egyház ellenében 364 ik sz. a.) följegyezvén nevét, eharakterét ’s honnani létét.• A’ tanítványban az intézeti alapszabályok, 6ik pontja következő tulajdonokat kíván meg: a) hogy magyar születésű legyen, b) ne legyen tehetsége saját költségin tanulni c) becsületes magaviseletéről és foglalatosságáról bizonyítvánnyal legyen ellátva, d) ne legyen házi, vagy akármelly nevű cseléd, e) 12 évesnél ifjabb ne legyen. A’ felvett tanítvány a’ vívásgyakorlatokra kiszabott napokon minden fizetés nélkül jár az intézetbe ’s oktatást nyerend. — Mindenkinek beléptekor az intézet könyvecskéje kézhez adatik, hogy a’ kitűzött szabályokhoz tarthassa magát. Pest September 1án 1936. Kolozsvárott sept. Gikán Sonnenstein Conrád Károly főkormányszéki tanácsnok, 9 órai görcsös fájdalmak után, elhunyt. Sept. Tibén meghaltak ugyan csak cholerában Finta Ferencz és Kovács János, főkormányszéki rendes írnokok. Érd. Hir. A U S Z T R 1 A. Prágai tudósítások szerint : czászárné ő Fölségének cseh királynévá koronáztatása septemb. 12k én történt meg. — A’ koronázást Theréz cs. fölig -asszony, mint a’ hradsehini intézet apát s fejdelem - asszonya teljesítette. Jelen voltak cs. a’cs. és király, az uralkodó háznak Prágában levő valamennyi tagjai, a’ szász király és királyné, a’ diplomatái test, ’s a’ t. Midőn a’ szertartásnak vége lett, ő fölsége mint már koronás királyné, Theréz főhig. asszonynyal a’ hódolási terembe ment, hol az összegyülteknek ünnepi lakoma adatott. Később ő fölsége az erkélyen is megjelent, mit a nép kimondhatlan örömmel fogadott. Ezen ünneplés előtt sept. lülkén, a fő udvargrófnál gróf Chotecknél igen fényes bál tartatott, mellyen ő cs. kir. fölségeik, ’s a föls. ház tagjai mind jelen voltak. A háladó házi ur , testvérének az olmützi érseknek közelebbi napokban történt halála miatt , nem jelenhetvén meg a’ mulatságban, tisztét helyette Thurn-Taxis hg. viselte. — Septilén délután ő cs. kir. fölsége másod ízben is meglátogatá a’ mű-kiállitást ’s különös megelégülési kijelentésén kívül, újólag több mű-darabot vásárlott össze. SPANYOLORSZÁG. Madridbul aug. Kórul írják: Tegnap esti 8 órakor az őrsereg nagyobb része parancsot von, magát indulóra készen tartani, hogy még az éjjel útra keljenek. Az őrök nyomban fölváltanak a nemzeti katonák által, úgy látszik, a hadminister olly tudósítást kapott, hogy Gomez tetemes hadsereggel Guadalajaránál megjelent, ’s a katonaságra alkalmas fiatalságot mindünnen magával viszi. Még soha sem láttam, így szól egyik levelező, Madrid lakosai közt olly szerfölötti izgást. Vagy hadi tettek utáni szomj, vagy valamelly lázas aggodalom okozhatja ezt, melly az összecsoportuló néptömegen mindenütt mutatkozik. Legtöbben az állítják, hogy a’ több nap előtt innen kiindult sergeket a’ carlosiak teljesen megverték Guadalajaránál, d. Narcisso Lopez vezért is elfogták, sőt hogy Gomez Alcaréba (Innen három órai távolság) is benyomult. — Mások azt mondják, a királyné fenyitéktelen katonái verekedtek össze egymással; de az igaz valót senki sem tudja. Egy férjfiu, ki tegnap hagyá oda Guadalajarát, azt beszélte, hogy eljövetekor a’legnagyobb rendetlenségben érkezett oda a’ pattantyusság, ’s azon hitt hozá , hogy az ellenség Lopez vezér előcsapatját megtámadta ’s ezt magát is megölte. Délutáni 4 órakor érkezett a’ hadministerhez egy kurír; az emberek igen vágytak tudhatni az általa hozott sürgönyök tartalmát. — Leptelén egy melléklap jelent meg a’ Gacetával, melly a’ Madrid körüli háborús viszonyokat a christinók részire nem épen kedvetlen alakban terjeszti elő, ’s a’ főváros lakosit megnyugtatni szándékozik. A’ benne közlött hadi hírek ezek. A’ Lopez osztálynok által vezérlett sereg tegnap útnak indult, mielőtt Jadraqueba érne, útközben Gomez sergével találkozott s azt megtámadván, tetemes veszteséget okozott neki. Espartero vezér hadosztálya tegnap este érkezett Alienzába s ma (sept. 1) reggel útnak indult, hihetőleg, hogy Jadraque előtt magát Lopezhez csatolja. Az emlitett ütközet után katonaság tódult Jadraqueia délutáni 4 órakor, mint hiszik, Espartero harczosai, a’ mit egy ezen vidékről érkezett szökevény szinte bizonyít. Biscayában az úgy nevezett Encartadok határin kettős ütközet történt m. h. 30-án a’ christinók ’s carlosiak közt, mit ül egy bayonnei levél következőleg tudósít: A’ carlosi főparancsnok Villareal , kinek főtáborszállása legutolján Aremiegoban volt, folyvást szemmel tartá a’ síkon tanyázó christinai csapatokat. Azon hírre, hogy ezek, 9 ezer gyalogból ’s BOO lovasból állók, Oraa vezérlete alatt, Bilbao irányában Murguia felé indultak, gyorsan e’ részre sietett hadastul Villareal s két ütközet után, mellyben számos holtat és sebesültet vesztének amazok, ismét visszavonulásra kinszekité őket előbbi tanyájokra, a’ vitoriai sikon. Pamplonai hírek szerint e’ városból minden christinai sereg útnak indult Puente la-Reyna felé, hová a’hadsereg főparancsnokát, Rodhít is várják. Az ismert Garcia, ki a’ stildefonsoi történetekben fő szerepet játszott, egy levelet küldött közlés végett az Eco del Comercionak, mellyben azon számtalan rágalomnak ellenmond, mellyeket több hírlapban , a’ st.ildefonsoi katonaság viseletérűl terjesztének, ’s különösen azon becstelenitésnek, mi szerint azt mondják, hogy azokat pénzzel vesztegették volna meg, kik merészek valának a’ királyné szemérűl a’ fátyolt elvonni, ’s vele a’ köz nemzeti kivánatot tudatni. ’S miután czéljaik szentségét