Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-09-21 / 76. szám

16. szám. Pest, szerda September 31. t&It­. Foglalat: Magyarország (kinevezés; Tihanyi Ferencz Temesvárm­egye f­őispáni helyettesének fogadtatása; scsavniki templomszentelés; nemzeti vitő in­tézet; halálozások ’s a’ t.) Austria (koronázás). Spanyolország(uj alkotmányi javaslatok; Higinio Garcia védnyilatkozása; cuenzai junta; hadi hűek; elegy). Francziaország (új összeesküvés Parisban; spany­ol viszonyokruli nézetek). Anglia (érzelemjelensé­gek az iSr2ki spany­ol alkotmány iránt). Olaszország (katonai veszekvés Capuában). Portugália. Török- és Svédország. Belgium Poroszország. Szászország. Amerika. Flegyhir. Gabonaár. Pénzkelet.­Diulavízállás. MAGYARORSZÁG. Múlt észt. oct. 1 őkéről kelt legfensőbb határozat szerint Joannovics Mihály nyug- alezredes , magyar nemességre emel­tetett. — Zágráb megyének jul. 221ki közgyűlésében történt ném­elly kinevezés; táblabirákká többek közt: Szluha Imre fejér vmegyei fő­szolgabíró ’s volt országgyűlési követ, — Andrássy kanczellariai ti­­toknok ’s volt esztergommegyei követ, Bujanovich Vincze ’s a’ t. Bussich Imre esküit, tiszt, alszolgabiróvá neveztetett; gróf Vojkfay Zsigmond Mixich Henrik és Pressern Zsigmond tiszt, aljegyzőkké; Schweizer Ferdinand tiszt, alügyésszé, Vernich Lajos és Modich Fr. tiszt, esküitekké. Tihanyi Ferenczet, Temes vármegye kinevezett főispáni helytartóját, midőn e’ hivatalba-igtattatásra f.h. sikán Pestről Temesbe indulna, Nógrád KK. és l­lrei mint szeretett egykori alispánjokat fényes küldöttséggel tisztelék meg lekisérésül. A’ menet Kecs­keméten és Szegeden utazott keresztül. Békén Torontálban már két Temesmegyei tisztviselő által fogadtatott. Tovább Temes szélén a’ pekaszi pusztán a’ járásbeli tisztek főszolgabirájok vezérlete a­­latt üdvözlék meg. Kis - Becskerektől, hova mozsár - durrogás, a’ nép öröm-kiáltásai ’s paraszt lovagok kíséretében érkezett, Temes első al­ispánja Jeseőffy Antal ur vezérlete alatt nagyszámú megyei és kam­rai huszár ’s megyei hadnagy elölovaglásával mintegy 40 kocsi kisér­te Temesvár kir. város határába; honnan, miután a’ városi tanács által üdvözöltetett, a’ városi polgár-katonák fényes kalauzoltával ’s már mintegy (10 kocsival’s 150re menő lovassal érkezett Temesvárra sept. Ili­kén. Itt újra Temes megye nagy számú küldöttsége járult tiszteletére, mellyen ’s a’ nógrádi küldöttségen kívül megtisztelek még a’ szomszéd Arad, Krassó, Torontál vmegyék is a’ határszélek. Másnap a’ beigta­­tás illő dísszel és fénnyel hajtatott véghez. Szokott meghívás után, a’ gyűlési teremben fölolvastatván a’ királyi kinevezés, erre a’ megyés püspök ur a’ helytartó urat meghitelteté; követték a’ ezek éljenei, ’s a’ szolgabirák általi háromszoros fölemeltetés. Mind a’ helytartó ur mind az első alispán ur igen velős és hathatós beszédet mondottak. Némelly tisztviselők ’s táblabirák kinevezésével az ülés béfejeztetett. Ezután a’ helytartó ur négy helyen 350 személyre adott lakomát, ki­­tünőleg fényesen; ez alatt a’felséges királyért, nádorért, az ausztriai házért, hazáért ’s a’t. ürültek a’poharak. Estve a’ megyei Kir. nagy tánczmulatságot adának, melly fényre, tisztaságra , rendre , bőségre , szóval mindenre nézve, példája lehet minden illy ünnepi vigalomnak. — Lőcse sept. 13kán Múlt aug.­lődikén vidékünk lakosai ritka ’s évrajzi tekintetben nevezetes ü­nnepiségnek voltak tanúji. Tudva van, hogy azon szomorú időszakban, midőn IV. Béla alatt a’ mongolok pusztították hazánkat, Szepes­ földjének szász lakosai bizonyos rengetegben találtak menedéket, melly azóta menedék­kő (lapis refugii) nevet visel. A’mongolok’ eltávozta után, mint­egy 1299 körül, a’ maradék’ ájtatossága egy Carthúzi monostort alapított ama’ nevezetes helyen, de ez századok’ jártával annyira elpusztult, hogy most már csupán néhány, de valóban igen re­gényes rom, hirdeti a’ történtek’ emlékezetét. Bélik József szepesi püspök, kívánván azt a’ később századoknak is fentartani, a’ régi épületnek még hátra maradott, de már földön gyom és isza­lag közt heverő ékességeit onnét lehordatta, s a’ scsavniki kas­tély szomszédságában egy uj goth ízlésű egyház felépítésére hasz­nálta. Ennek, aug.­i őkén történt felszentelésére hivatalosak voltak Szepes megyének éltei,­­s mind a’ két vallásu lakosai, kik is valóban igen nagy számban jelentek meg, s titkos borzadással, de egyszersmind hálás érzéssel emlékeztek azon régen már ham­vadó őseikre vissza, kik ezelőtt majd hat századdal legelőször il­lesztették össze e régi köveket egy szent épület-emelésre, há­lajeléül ama’ csudálatos szabadulásnak a’ dühös ellenség fegyvere alul. A’ hazai történetek’ baráti minden esetre meg fogják köszön­ni a’szép lelkű püspök gondoskodását, ki, mint a’ régiség’ lelkes tisztelője, a’ becses maradványokat e­ szép módon ótalmazta meg az idő rombolásitól. — Pesten a’ nemzeti Viadal-intézetben folyó év October 1jén kezdődnek a’ vivási­ gyakorlások; minden tehát, ki ezen testi ’s lelki mivelődéshez olly annyira megkívántató tudományban részt venni óhajt, abeli szándékát az intézet valamellyik alapítójánál jelent­se ki, hogy az őt a’ kinevezett választmánynak ajánlaná; ha pedig az intézet alapítóji közt senkivel sem volna olly érintésben, vagy isme­retségben, hogy a’ megkivántató ajánlásért valakit megkérhetne, azon esetre jelentse magát az Intézet egyik viadalmesterénél idősb Frid­­rich­ Ferencznél, (növer­lékpap-egyház ellenében 364 ik sz. a.) följegyez­vén nevét, eharakterét ’s honnani létét.­­• A’ tanítványban az intézeti alapszabályok, 6ik pontja következő tulajdonokat kíván meg: a) hogy magyar születésű legyen, b) ne legyen tehetsége saját költségin ta­nulni c) becsületes magaviseletéről és foglalatosságáról bizonyítvánnyal legyen ellátva, d) ne legyen házi, vagy akármelly nevű cseléd, e) 12 évesnél ifjabb ne legyen. A’ felvett tanítvány a’ vívásgyakorlatokra ki­szabott napokon minden fizetés nélkül jár az intézetbe ’s okta­tást nyerend. — Mindenkinek beléptekor az intézet könyvecskéje kéz­hez adatik, hogy a’ kitűzött szabályokhoz tarthassa magát. Pest Sep­tember 1­án 1936. Kolozsvárott sept. Gikán Sonnenstein Conrád Károly főkor­­mányszéki tanácsnok, 9 órai görcsös fájdalmak után, elhunyt. Sept. Tibén meghaltak ugyan csak cholerában Finta Ferencz és Kovács János, főkormányszéki rendes írnokok. Érd. Hir. A U S Z T R 1 A. Prágai tudósítások szerint : czászárné ő Fölségének cseh királynévá koronáztatása septemb. 12k én történt meg. — A’ koro­názást Theréz cs. fölig -asszony, mint a’ hradsehini intézet apát s fejdelem - asszonya teljesítette. Jelen voltak cs. a’cs. és király, az ural­kodó háznak Prágában levő valamennyi tagjai, a’ szász király és királyné, a’ diplomatái test, ’s a’ t. Midőn a’ szertartásnak vége lett, ő fölsége mint már koronás királyné, Theréz főhig. asszony­nyal a’ hódolási terembe ment, hol az összegyülteknek ünnepi la­koma adatott. Később ő fölsége az erkélyen is megjelent, mit a nép kimondhatlan örömmel fogadott.­­ Ezen ünneplés előtt sept. lülkén, a­ fő udvargrófnál gróf Chotecknél igen fényes bál tartatott, mellyen ő cs. kir. fölségeik, ’s a­ föls. ház tagjai mind jelen voltak. A­ hál­adó házi ur , testvérének az olmützi érseknek közelebbi napokban történt halála miatt , nem jelenhetvén meg a’ mulatság­ban, tisztét helyette Thurn-Taxis hg. viselte. — Sept­­i­lén délu­tán ő cs. kir. fölsége másod ízben is meglátogatá a’ mű-kiállitást ’s különös megelégülési kijelentésén kívül, újólag több mű-dara­bot vásárlott össze. SPANYOLORSZÁG. Madridbul aug. Kórul írják: Tegnap esti 8 órakor az őr­sereg nagyobb része parancsot von, magát indulóra készen tar­tani, hogy még az éjjel útra keljenek. Az őrök nyomban fölvál­tanak a­ nemzeti katonák által, úgy látszik, a­ hadm­inister olly tudósítást kapott, hogy Gomez tetemes hadsereggel Guadalajará­­nál megjelent, ’s a katonaságra alkalmas fiatalságot mindünnen magával viszi. Még soha sem láttam, így szól egyik levelező, Mad­rid lakosai közt olly szerfölötti izgást. Vagy hadi tettek utáni szomj, vagy valamelly lázas aggodalom okozhatja ezt, melly az összecsopor­­tuló néptömegen mindenütt mutatkozik. Legtöbben az állítják, hogy a’ több nap előtt innen kiindult sergeket a’ carlosiak teljesen megverték Guadalajaránál, d. Narcisso Lopez vezért is elfogták, sőt hogy Go­­mez A­lcaréba (Innen három órai távolság) is benyomult. — Mások azt mondják, a­ királyné fenyitéktelen katonái verekedtek össze egymással; de az igaz valót senki sem tudja. Egy férjfiu, ki teg­nap hagyá oda Guadalajarát, azt beszélte, hogy eljövetekor a’leg­nagyobb rendetlenségben érkezett oda a’ pattantyusság, ’s azon hitt hozá , hogy az ellenség Lopez vezér előcsapatját megtámadta ’s ezt magát is megölte. Délutáni 4 órakor érkezett a’ hadminis­­terhez egy kurír; az emberek igen vágytak tudhatni az általa ho­zott sürgönyök tartalmát. — Lepte­lén egy melléklap jelent meg a’ Gacetával, melly a’ Madrid körüli háborús viszonyokat a christi­­nók részire nem épen kedvetlen alakban terjeszti elő, ’s a’ fővá­ros lakosit megnyugtatni szándékozik. A’ benne közlött hadi hírek ezek. A’ Lopez osztálynok által vezérlett sereg tegnap útnak in­dult, mielőtt Jadraqueba érne, útközben Gomez sergével találko­zott s azt megtámadván, tetemes veszteséget okozott neki. Esparte­­ro vezér hadosztálya tegnap este érkezett Alienzába s ma (sept. 1) reggel útnak indult, hihetőleg, hogy Jadraque előtt magát Lo­­pezhez csatolja. Az emlitett ütközet után katonaság tódult Jadra­queia délutáni 4 órakor, mint hiszik, Espartero harczosai, a’ mit egy ezen vidékről érkezett szökevény szinte bizonyít. Biscayában az úgy nevezett Encartad­ok határin kettős üt­közet történt m. h. 30-án a’ christinók ’s carlosiak közt, mit ül egy bayonnei levél következőleg tudósít: A’ carlosi főparancsnok Villareal , kinek főtáborszállása legutolján Arem­iegoban volt, folyvást szemmel tartá a’ síkon tanyázó christinai csapatokat. A­­zon hírre, hogy ezek, 9 ezer gyalogból ’s BOO lovasból állók, Oraa vezérlete alatt, Bilbao irányában Murguia felé indultak, gyor­san e’ részre sietett hadastul Villareal s két ütközet után, melly­­ben számos holtat és sebesültet vesztének amazok, ismét visszavonu­lásra kinszekité őket előbbi tanyájokra, a’ vitoriai sikon. Pamplonai hírek szerint e’ városból minden christinai sereg útnak indult Pu­ente­ la-Reyna felé, hová a’hadsereg főparancsnokát, Rodhít is várják. Az ismert Garcia, ki a’ st­­ildefonsoi történetekben fő szerepet játszott, egy levelet küldött közlés végett az Eco del Comercionak, mellyben azon számtalan rágalomnak ellenmond, mellyeket több hírlapban , a’ st.­ildefonsoi katonaság visele­térűl terjesztének, ’s különösen azon becstelenitésnek, mi sze­rint azt mondják, hogy azokat pénzzel vesztegették volna meg, kik merészek valának a’ királyné szemérűl a’ fátyolt elvonni, ’s vele a’ köz nemzeti kivánatot tudatni. ’S miután czéljaik szentségét

Next