Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-08-02 / 61. szám

mény jelent meg, m­elly a’ belügyek minis­tere Pala Pizarro elbo­­csáttatását hirdeti, helyébe a’ jaeni követet d. Pedro Antonio Acunát nevezvén ki. E’férfiú 1834 ben az ellenzőpárthoz tartozik, tagja volt 1835 ben a’ Torreno ellen bíráskodott andujari juntának; utóbb Mendizabalhoz csatlakozók. Calatrava ministersége alatt mindig a’ kormány mellett szavazott, ’s egy hónapig cortes - elnökséget is vi­selt. Ő szilárd lelkű, de nincs szónoki tehetsége, ’s egyáltalán nem ismeri az ügyeket, mert soha sem visele hivatalt. töskén este, magányos kihallgattatáskor egy levelet nyújtott át az igazgató király­nénak az angol követ, királynéjául. — Latour-Maubourg gr., elha­­tározá magát a’ mostani körülményeknél fogva sietséggel Madridba jönni.__Az itteni és sardiniai kormány közt régóta fönálló viszály komoly fejlődéshez látszik közelítni, mert a’ sardiniai kormány a’ Genuaba kinevezett spanyol consult nem akarja elismerni. D. Carlos Valenciát megszállva tartja, sőt legújabb tudósí­tások szerint külvárosát el is foglalá. Magát a’ várost azonban nem könnyű játék lesz elfoglalnia. Ezt tornyokkal rakott magas fal keríti, m­ég a’ mórok építménye, mellyet 181­9ben újra kijavítanak ’s azóta folyvást jó állapotban tartanak. Árkok nem védik ugyan, de egyik oldalról a’ Guadalquivir, másikról pedig öntözési csatornák gátolják a’ tövébe juthatást. A’ kapu előtt, a’ Guadalquiviron ’s egyéb csa­­tornákon levő öt hídnál, gátok ’s árkolatok vannak vonva, mellyeket mindenek előtt el kell foglalni az ellenségnek. Maga a’ fal olly vastag, hogy 8 fontos álgyugolyókat bizton kiáll, ’s csak 16—14 fontosak törhetnek rajta rézst. 181­zben valóságos ostromot álla ki e’ hely Suchet vezér csapatja ellen, ’s csak húsz napi ellenállat után hódolt meg; sőt 1808ban, midőn még falai kiegészittetlenek voltak, ’s é­­pen semmi védsáncza nem vala kívülről, vonakodott megnyitni ka­puit Moncey tábornoknak, ’s többszöri megtámadásit is sikere­­sen visszaverő. Ekkor egy hajdani mór palotát, melly szinte rom­jaiban feküdt már, erősséggé változtattak , mellyel későbben Suchet vezér, miután e’ czélra egy nagy kolostort lerontatott, tetemesül nagyobbira ’s megerősite. Látszik ebbül, hogy d. Carlos egy roha­nással nem hóditandja meg Valenciát, sőt, hogy hihetőleg csak úgy kerilhetendi azt kézre, ha annak polgársága az ő részire nyi­latkozik, vagy néhány párthive, a’ városfalain belül zendülést tá­maszt, vagy cselszövényt kohol. Az őrsereg ugyan csak 3—400 fegyveresbül és néhány pattantyúsból áll, de ezek is jó sokáig ké­pesek ellenállani. A’ városnak segítségül sietett csapatokat d. Carlos jól megelőző ; ha mindazáltal Buerens osztálynok, Oran, Nogueras és Borgos hadával egyesülhet, jó sükerrel támadhatják meg az ellenséget Valencia síkjain. Espartero, fő hadvezér, mint mondják, 10 ezer harczossal indult ki Navarrából, Madridot utalmazandó, egy­szersmind pedig a’ valenciai seregnek második vonalát képezendő. Ha d. Carlos és Cabrera egyesült hadát csak öt napi ellenállás kés­lelteti is: nem kerülhetendi el Oraa megtámadását, ’s vagy ism­­ a’ cantaviejai hegyekbe kellene visszavonulnia, vagy Murcia tar­tomány felé tovább haladnia. Mondják ugyan, hogy d. Carlos terve: magát Valenciában megfészkelni, ’s azt hiszik, hogy ezt párthivei­­nek összeesküvése által eszközlendi, kik neki Valencia kapuit meg­­nyitandják, mire jó eleve már mindent elkészítettek. De ez nem valószínű, mert itt őt a’ királyné hadserge tökéletesen beköríthetné, ’s a’ város meghódoltatása után néhány napra, ebben veszélyes ostrom alá vehetné. Limouxi tudósítások jul. Őrrül azt mondják, hogy Orna 14- ikén Valenciába érkezett ’s másnap reggeli 9 órakor megütközött az ellenséggel Venta del Poyonál, Valenciától néhány óra távolságra. A’ csatában, állítólag Ornának csak előcsapatja ’s d. Carlos hátvé­de részesült, melly azonban egész estig tartott. — A’ városban, minden készen áll a védelemre, a’hajósok ’s halászok a’ legveszé­­lyesb állomásokra ajánlkoztak. Bayonnei levél m­egczáfolja ama’ hirt, hogy Gomez is Car­los hadseregével van, ’s azt állítja, hogy folyvást erős őrizet a­­latt raboskodik Segurában, ’s írja, hogy a’bilbaói sükeretlen ostrom miatt Carlos kegyét vesztett Casa Eguin tábornokot is bebörtönzék. Townsend, kiről múlt számú lapjaink emlékeztek, mintegy csuda által menekedett ki a’ rablók kezeiből , ’s nyomor állapot­ban érkezők vissza Madridba. 9 napot ’s éjét tölte a’ haramia csa­póid között, s mindig szabad ég alatt. Ez idő közben 5 más gyors­kocsit raboltak ki a czimborák, ’s két fiát is magokkal vivők a’ sze­rencsétlen Beltran de Lysnek, ki már kettőt vesztett el a’ vérpadon. A N G L I A. Az alsóházban jul. 1 -én fölkelt Peyronnet Thompson ezredes Hull radical követe s igy szólt: „Minthogy ő fölsége kormánya e­­gyik tagját a házban látom , jelentett kérdésemet intézni szándé­kom hozzá, melly im­ez: Valljon hitelesnek tartják e ő fölsége ministerei a julius­bén költ ’s állítólag a­ hannoverai királytól ki­bocsátott azon felszólítást (proclamatio), mellyben nyilványítja, hogy az elődjei, IV György és IV Vilmos által adott alkotmányt ő ma­gára nézve sem alakilag sem lényegesen kötelezőnek nem tekin­ti , s azon határozását tudatja, hogy az ország régi alkotmányá­ra szándéka visszatérni, anélkül azonban, hogy e­­végett Hannove­­ra királyság közös rendéit tanácsul meghíja ?“ (Hangos kiáltás: „Hall­juk ! Halljuk.“) Roulett Thompson a’kereskedési minister : „Én e’ kérdésre semmi választ nem adhatok. Annak megfontolása inkább a hannoverai rendek , mint a’ brit­ parliament ek­be tartozik.“ Thomp­son ezredes : „így tehát én mindjárt a’ jövő ülés kezdetén, ha ugyan leszen még akkor ülésem e’ házban, indítványt teendek, kö­vetkező tartalmú javaslat behozhatására , hogy a’ britt korona mosta­ni körülményei közt semmiféle külföldi herczeg vagy hatalmasság ne bírhasson bármilly törvényhatóssággal, hatalommal, magossággal, kitüntetéssel, tekintettel, vagy öröködési joggal a’ nagybrittanniai or­szágok határai közt, ’s hogy a’ királyszéki öröklés-jog ő fölsége mag­talan elhunyása esetén a’ mostani hannoverai király kizártával Cum­berland György herczegre’s örököseire szállittassék.“ (Halljuk! Hall­juk ! ’s harsogó tetszés.) — A’ londoni udvari újság julius 17töl két felszólítást (procla­­matiót) közöl a’ királynétól, egyik, feloszlatja a’ parliaments, ’s uj vá­lasztásokat rendel, mellyeket f. é. sept. lag, úgymint az új par­liament összegyűlése napjáig , be kell végezni, a’ másik valameny­­­nyi skót peert felszólítja, hogy augusztus 1-én 10 és 2 óra közt délután Holyroodhouseban Edinburghban összejöjenek, vagy meg­hatalmazottakat küldjenek, a’ felsőházban ülendő 10 skót peert m­egválasztandók. — A’ rabszolgaság elleni társaság nyilványos gyűlése , melly jul. 11 én Londonban Exeterben Sussex elnöksége alatt tartalék, nagy lelkesüléssel végzéseket hozott állhatatos törekvésre a’ rabszolga­ság teljes eltörlesztése mellett; nehogy a’ rabszolgák mostani tanuló állapotjok után is, a’ rabszolgaság sok más újabb alakban újra fen­­maradjon. “ E’ tekintetben figyelem volt a’ bekövetkező általányos parliamenti követválasztásokra is, hogy csak az azt előmozdító fér­fiak választassanak meg. Azon jelentés, hogy Victoria királyné szemé­lyesen halasztandja el a’ parliamentet, az óriás fővárosban olly érdeket támasztott, a’ minőt e’ fölségi tétel talán egész század óta sem. A’ népsokaság azon utczákon, mellyeken a’ királyné menendő valt, tömérdek, ’s az örömrikoltozások kábítók voltak. A’ királyné kö­vetkező beszédet tartott: „Mylordok és gentlemanek! Vágytam az első alkalomra, Önöket egyesülve látni, hogy személyesen ismé­­telhessem szives köszönetemet szánakozó nyilatkozatukért boldogult a fölsége elhunytán, ’s a’ ragaszkodás és szeretet azon kifejezésiért, mikkel nekem trónra juttomkor szerencsét kívántak. Igen óhajtom megújítani azon bizonyítást, mikép eltökélett szándékom a’ protes­táns vallást, a’ törvény megalapítása szerint, föntartani , a’ lélekis­­mereti jogok szabad gyakorlását mindenkinek biztosítani, a’ status­ köz­ség valamennyi osztályai szabadságit védelmezni, ’s javakat előmoz­dítani. Örvendek, hogy trónra léptemkor az országot barátságban ta­lálom valamennyi külhatalmassággal. Mig a’ korona kötött köte­lezéseit híven teljesítem,’s gondosan ügyelek alattvalóim érdekei­re, legfőbb törekvésem folyvástt tárgya lesz a’ béke jóléteit föntar­tani. Uraim az alsóházban! Köszönöm Önöknek azon bőkezű aján­latokat , miket ez év nyilványos szolgálatira megszavaztak, vala­mint azon előgondoskodásért, mellyel szokás szerint a’ koronakölt­séget illető fizetéseket födezték. Utasítást adandók, a’statusköltség minden ágainak legszorosb takarékossága kezeltetésükre. Mylor­dok és Uraim! midőn e’ parliamenttől búcsút veszek, köszönete­met mondom Önöknek azon buzgalmért ’s munkásságért, mellyel Önök a’ nyilványos szolgálatra szánták el magukat. Noha munkáik a’ megtörtént szomorú eset (a’ király halála) által váratlanul félben­­szakasztattak , még is bízom , hogy jótékony következésűek lesznek, ’s a’ törvényhozás tovább haladását az új parliamentben is előmozdítand­­ják. Örömmel látom, hogy Önök néhány hasznos rendszabályt megér­leltek, mellyek közé különös érdekkel számítom a’ fenyitő törvény­­könyvjavitást, ’s a’ halálos büntetések száma megkevesbülését. Én a’ törvény e’ szigorúsága enyhítését kormányom szerencsés kezdete gyanánt üdvözlöm. Felelősség mély érzetivel lépek a’ királyszék­re , mellyet az rám ruház , de erősültnek is érzem magamat becsü­letes szándékún ’s a’ Mindenható utalmától függésem­ tudalma által. Rajta leszek, hogy mind polgári, mind egyházi intézvényink józan javí­tások által tökéletesbittessenek mindenütt, hol javításra szükség van, ’s hogy mindent megtegyek, mi hatalmamtól függ, az elkeserülés s meghasonlás kibékitésére ’s elhárítására. Ez elvek szerint cselek­­ve, minden alkalomkor bizalommal nézendek a’ parliament bölcsessé­gére, ’s népem szeretetire, mellyek alkotják egyedül a’ korona mél­tósága igazi támaszát, ’s biztosítják az alkotmány szilárdságát.“ —­­A’ fordkanczellár erre nyilványítá, hogy a’ parliament septem. 10ig el van halasztva. Erre ő fölsége leszállt a’ királyszékről. Magas any­ja, Kent­hgné, ki mindenre, mi történik, aggódó figyelemmel, ’s anyai gondossággal vigyázott, a’ királynét nyomban követé. Midőn a’ királyné a’ teremet elhagyta, igen barátságosan mosolygva hajta meg magát több peernének jobbra ’s balra. A’ menet ugyanazon renddel tért a’ palotába vissza, mellyel érkezett. Az örömkiáltozás valóban kábító valt, minthogy a’ szép idő , ’s a’ látvány újsága tömérdek embersokaságot csődíte össze és semmi szerencsétlenség nem háborító a’ köz örömet. — Az angol lapok közt a’ Morning Chronicle keményen meg­­támadja a’hannover­i királyi rendelést, mondván: „A’ hannoverai alkotmány eltörlesztése első gyümölcse volt a’ Lyndhurst-kabinet­­nek St. Jamesben, (Cumberland herczeg ott lakott vala trónra jut­­ta előtt,­ melly közvetetlenül ő hannoverai fölsége elutazta előtt olly számos és fontos tanácskozást tarta. Egy pillanatig sem két­kedhetni, hogy e’ titkos tanácsosival, kikkel olly gyakran be volt zárkózva, királyi szándéku­ tudata, ’s hogy az alkotmánynak meg­­semmíttetése ő fölsége lélekisméreti tanácsosától, Lyndhurst lord­tól erede. A’ Standard pedig azzal menti a’tettet, hogy Hannovera al­kotmánya uj, ’s az ország boldogságára szükségtelen volt; de mind e’ mellett is hiedelme szerint a’ hannoverai király az általa el nem ismert alkotmányt nem azért függeszté föl, mintha az előtte igen is szabadelmű volna, hanem csak némelly magányos jogú öröködési 242

Next