Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-08-02 / 61. szám
mény jelent meg, melly a’ belügyek ministere Pala Pizarro elbocsáttatását hirdeti, helyébe a’ jaeni követet d. Pedro Antonio Acunát nevezvén ki. E’férfiú 1834 ben az ellenzőpárthoz tartozik, tagja volt 1835 ben a’ Torreno ellen bíráskodott andujari juntának; utóbb Mendizabalhoz csatlakozók. Calatrava ministersége alatt mindig a’ kormány mellett szavazott, ’s egy hónapig cortes - elnökséget is viselt. Ő szilárd lelkű, de nincs szónoki tehetsége, ’s egyáltalán nem ismeri az ügyeket, mert soha sem visele hivatalt. töskén este, magányos kihallgattatáskor egy levelet nyújtott át az igazgató királynénak az angol követ, királynéjául. — Latour-Maubourg gr., elhatározá magát a’ mostani körülményeknél fogva sietséggel Madridba jönni.__Az itteni és sardiniai kormány közt régóta fönálló viszály komoly fejlődéshez látszik közelítni, mert a’ sardiniai kormány a’ Genuaba kinevezett spanyol consult nem akarja elismerni. D. Carlos Valenciát megszállva tartja, sőt legújabb tudósítások szerint külvárosát el is foglalá. Magát a’ várost azonban nem könnyű játék lesz elfoglalnia. Ezt tornyokkal rakott magas fal keríti, még a’ mórok építménye, mellyet 1819ben újra kijavítanak ’s azóta folyvást jó állapotban tartanak. Árkok nem védik ugyan, de egyik oldalról a’ Guadalquivir, másikról pedig öntözési csatornák gátolják a’ tövébe juthatást. A’ kapu előtt, a’ Guadalquiviron ’s egyéb csatornákon levő öt hídnál, gátok ’s árkolatok vannak vonva, mellyeket mindenek előtt el kell foglalni az ellenségnek. Maga a’ fal olly vastag, hogy 8 fontos álgyugolyókat bizton kiáll, ’s csak 16—14 fontosak törhetnek rajta rézst. 181zben valóságos ostromot álla ki e’ hely Suchet vezér csapatja ellen, ’s csak húsz napi ellenállat után hódolt meg; sőt 1808ban, midőn még falai kiegészittetlenek voltak, ’s épen semmi védsáncza nem vala kívülről, vonakodott megnyitni kapuit Moncey tábornoknak, ’s többszöri megtámadásit is sikeresen visszaverő. Ekkor egy hajdani mór palotát, melly szinte romjaiban feküdt már, erősséggé változtattak , mellyel későbben Suchet vezér, miután e’ czélra egy nagy kolostort lerontatott, tetemesül nagyobbira ’s megerősite. Látszik ebbül, hogy d. Carlos egy rohanással nem hóditandja meg Valenciát, sőt, hogy hihetőleg csak úgy kerilhetendi azt kézre, ha annak polgársága az ő részire nyilatkozik, vagy néhány párthive, a’ városfalain belül zendülést támaszt, vagy cselszövényt kohol. Az őrsereg ugyan csak 3—400 fegyveresbül és néhány pattantyúsból áll, de ezek is jó sokáig képesek ellenállani. A’ városnak segítségül sietett csapatokat d. Carlos jól megelőző ; ha mindazáltal Buerens osztálynok, Oran, Nogueras és Borgos hadával egyesülhet, jó sükerrel támadhatják meg az ellenséget Valencia síkjain. Espartero, fő hadvezér, mint mondják, 10 ezer harczossal indult ki Navarrából, Madridot utalmazandó, egyszersmind pedig a’ valenciai seregnek második vonalát képezendő. Ha d. Carlos és Cabrera egyesült hadát csak öt napi ellenállás késlelteti is: nem kerülhetendi el Oraa megtámadását, ’s vagy ism a’ cantaviejai hegyekbe kellene visszavonulnia, vagy Murcia tartomány felé tovább haladnia. Mondják ugyan, hogy d. Carlos terve: magát Valenciában megfészkelni, ’s azt hiszik, hogy ezt párthiveinek összeesküvése által eszközlendi, kik neki Valencia kapuit megnyitandják, mire jó eleve már mindent elkészítettek. De ez nem valószínű, mert itt őt a’ királyné hadserge tökéletesen beköríthetné, ’s a’ város meghódoltatása után néhány napra, ebben veszélyes ostrom alá vehetné. Limouxi tudósítások jul. Őrrül azt mondják, hogy Orna 14- ikén Valenciába érkezett ’s másnap reggeli 9 órakor megütközött az ellenséggel Venta del Poyonál, Valenciától néhány óra távolságra. A’ csatában, állítólag Ornának csak előcsapatja ’s d. Carlos hátvéde részesült, melly azonban egész estig tartott. — A’ városban, minden készen áll a védelemre, a’hajósok ’s halászok a’ legveszélyesb állomásokra ajánlkoztak. Bayonnei levél megczáfolja ama’ hirt, hogy Gomez is Carlos hadseregével van, ’s azt állítja, hogy folyvást erős őrizet alatt raboskodik Segurában, ’s írja, hogy a’bilbaói sükeretlen ostrom miatt Carlos kegyét vesztett Casa Eguin tábornokot is bebörtönzék. Townsend, kiről múlt számú lapjaink emlékeztek, mintegy csuda által menekedett ki a’ rablók kezeiből , ’s nyomor állapotban érkezők vissza Madridba. 9 napot ’s éjét tölte a’ haramia csapóid között, s mindig szabad ég alatt. Ez idő közben 5 más gyorskocsit raboltak ki a czimborák, ’s két fiát is magokkal vivők a’ szerencsétlen Beltran de Lysnek, ki már kettőt vesztett el a’ vérpadon. A N G L I A. Az alsóházban jul. 1 -én fölkelt Peyronnet Thompson ezredes Hull radical követe s igy szólt: „Minthogy ő fölsége kormánya egyik tagját a házban látom , jelentett kérdésemet intézni szándékom hozzá, melly imez: Valljon hitelesnek tartják e ő fölsége ministerei a juliusbén költ ’s állítólag a hannoverai királytól kibocsátott azon felszólítást (proclamatio), mellyben nyilványítja, hogy az elődjei, IV György és IV Vilmos által adott alkotmányt ő magára nézve sem alakilag sem lényegesen kötelezőnek nem tekinti , s azon határozását tudatja, hogy az ország régi alkotmányára szándéka visszatérni, anélkül azonban, hogy evégett Hannovera királyság közös rendéit tanácsul meghíja ?“ (Hangos kiáltás: „Halljuk ! Halljuk.“) Roulett Thompson a’kereskedési minister : „Én e’ kérdésre semmi választ nem adhatok. Annak megfontolása inkább a hannoverai rendek , mint a’ brit parliament ekbe tartozik.“ Thompson ezredes : „így tehát én mindjárt a’ jövő ülés kezdetén, ha ugyan leszen még akkor ülésem e’ házban, indítványt teendek, következő tartalmú javaslat behozhatására , hogy a’ britt korona mostani körülményei közt semmiféle külföldi herczeg vagy hatalmasság ne bírhasson bármilly törvényhatóssággal, hatalommal, magossággal, kitüntetéssel, tekintettel, vagy öröködési joggal a’ nagybrittanniai országok határai közt, ’s hogy a’ királyszéki öröklés-jog ő fölsége magtalan elhunyása esetén a’ mostani hannoverai király kizártával Cumberland György herczegre’s örököseire szállittassék.“ (Halljuk! Halljuk ! ’s harsogó tetszés.) — A’ londoni udvari újság julius 17töl két felszólítást (proclamatiót) közöl a’ királynétól, egyik, feloszlatja a’ parliaments, ’s uj választásokat rendel, mellyeket f. é. sept. lag, úgymint az új parliament összegyűlése napjáig , be kell végezni, a’ másik valamenynyi skót peert felszólítja, hogy augusztus 1-én 10 és 2 óra közt délután Holyroodhouseban Edinburghban összejöjenek, vagy meghatalmazottakat küldjenek, a’ felsőházban ülendő 10 skót peert megválasztandók. — A’ rabszolgaság elleni társaság nyilványos gyűlése , melly jul. 11 én Londonban Exeterben Sussex elnöksége alatt tartalék, nagy lelkesüléssel végzéseket hozott állhatatos törekvésre a’ rabszolgaság teljes eltörlesztése mellett; nehogy a’ rabszolgák mostani tanuló állapotjok után is, a’ rabszolgaság sok más újabb alakban újra fenmaradjon. “ E’ tekintetben figyelem volt a’ bekövetkező általányos parliamenti követválasztásokra is, hogy csak az azt előmozdító férfiak választassanak meg. Azon jelentés, hogy Victoria királyné személyesen halasztandja el a’ parliamentet, az óriás fővárosban olly érdeket támasztott, a’ minőt e’ fölségi tétel talán egész század óta sem. A’ népsokaság azon utczákon, mellyeken a’ királyné menendő valt, tömérdek, ’s az örömrikoltozások kábítók voltak. A’ királyné következő beszédet tartott: „Mylordok és gentlemanek! Vágytam az első alkalomra, Önöket egyesülve látni, hogy személyesen ismételhessem szives köszönetemet szánakozó nyilatkozatukért boldogult a fölsége elhunytán, ’s a’ ragaszkodás és szeretet azon kifejezésiért, mikkel nekem trónra juttomkor szerencsét kívántak. Igen óhajtom megújítani azon bizonyítást, mikép eltökélett szándékom a’ protestáns vallást, a’ törvény megalapítása szerint, föntartani , a’ lélekismereti jogok szabad gyakorlását mindenkinek biztosítani, a’ status község valamennyi osztályai szabadságit védelmezni, ’s javakat előmozdítani. Örvendek, hogy trónra léptemkor az országot barátságban találom valamennyi külhatalmassággal. Mig a’ korona kötött kötelezéseit híven teljesítem,’s gondosan ügyelek alattvalóim érdekeire, legfőbb törekvésem folyvástt tárgya lesz a’ béke jóléteit föntartani. Uraim az alsóházban! Köszönöm Önöknek azon bőkezű ajánlatokat , miket ez év nyilványos szolgálatira megszavaztak, valamint azon előgondoskodásért, mellyel szokás szerint a’ koronaköltséget illető fizetéseket födezték. Utasítást adandók, a’statusköltség minden ágainak legszorosb takarékossága kezeltetésükre. Mylordok és Uraim! midőn e’ parliamenttől búcsút veszek, köszönetemet mondom Önöknek azon buzgalmért ’s munkásságért, mellyel Önök a’ nyilványos szolgálatra szánták el magukat. Noha munkáik a’ megtörtént szomorú eset (a’ király halála) által váratlanul félbenszakasztattak , még is bízom , hogy jótékony következésűek lesznek, ’s a’ törvényhozás tovább haladását az új parliamentben is előmozdítandják. Örömmel látom, hogy Önök néhány hasznos rendszabályt megérleltek, mellyek közé különös érdekkel számítom a’ fenyitő törvénykönyvjavitást, ’s a’ halálos büntetések száma megkevesbülését. Én a’ törvény e’ szigorúsága enyhítését kormányom szerencsés kezdete gyanánt üdvözlöm. Felelősség mély érzetivel lépek a’ királyszékre , mellyet az rám ruház , de erősültnek is érzem magamat becsületes szándékún ’s a’ Mindenható utalmától függésem tudalma által. Rajta leszek, hogy mind polgári, mind egyházi intézvényink józan javítások által tökéletesbittessenek mindenütt, hol javításra szükség van, ’s hogy mindent megtegyek, mi hatalmamtól függ, az elkeserülés s meghasonlás kibékitésére ’s elhárítására. Ez elvek szerint cselekve, minden alkalomkor bizalommal nézendek a’ parliament bölcsességére, ’s népem szeretetire, mellyek alkotják egyedül a’ korona méltósága igazi támaszát, ’s biztosítják az alkotmány szilárdságát.“ —A’ fordkanczellár erre nyilványítá, hogy a’ parliament septem. 10ig el van halasztva. Erre ő fölsége leszállt a’ királyszékről. Magas anyja, Kenthgné, ki mindenre, mi történik, aggódó figyelemmel, ’s anyai gondossággal vigyázott, a’ királynét nyomban követé. Midőn a’ királyné a’ teremet elhagyta, igen barátságosan mosolygva hajta meg magát több peernének jobbra ’s balra. A’ menet ugyanazon renddel tért a’ palotába vissza, mellyel érkezett. Az örömkiáltozás valóban kábító valt, minthogy a’ szép idő , ’s a’ látvány újsága tömérdek embersokaságot csődíte össze és semmi szerencsétlenség nem háborító a’ köz örömet. — Az angol lapok közt a’ Morning Chronicle keményen megtámadja a’hannoveri királyi rendelést, mondván: „A’ hannoverai alkotmány eltörlesztése első gyümölcse volt a’ Lyndhurst-kabinetnek St. Jamesben, (Cumberland herczeg ott lakott vala trónra jutta előtt, melly közvetetlenül ő hannoverai fölsége elutazta előtt olly számos és fontos tanácskozást tarta. Egy pillanatig sem kétkedhetni, hogy e’ titkos tanácsosival, kikkel olly gyakran be volt zárkózva, királyi szándéku tudata, ’s hogy az alkotmánynak megsemmíttetése ő fölsége lélekisméreti tanácsosától, Lyndhurst lordtól erede. A’ Standard pedig azzal menti a’tettet, hogy Hannovera alkotmánya uj, ’s az ország boldogságára szükségtelen volt; de mind e’ mellett is hiedelme szerint a’ hannoverai király az általa el nem ismert alkotmányt nem azért függeszté föl, mintha az előtte igen is szabadelmű volna, hanem csak némelly magányos jogú öröködési 242