Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-06-03 / 44. szám

44. szám Pest, szombatJELENKOR. ÍSÁS. .Imin­g* 3. FOGLALAT: Magyarország (kinevezések; gazdasági egyesület közgyűlési határnapja; Mahmud szultán fogadtatása iránti rendelet Dunánk alsó vidékén; külön­féle: egri ünnepély; jótékony adakozások; galicziai zivatar­os viz­ár; rákosi lóverseny.) Spanyolország (cortesgyűlési munkálatok; Mendizabal hideg válasza; polgári ingerültség; reusi fe­lírás az igazi­ királynéhoz; tartományi viszonyok; titkos társasági izgatások; ellenirányú felszólítások; hadi hírek) Anglia (alsó és felsőházi indítványok ’s viták; dublini gyűlés népessége; O’Connell levele a’ westminsteri választókhoz; Francziaország (pakikamrai ’s követházi munkálatok; tudósítás az algieri Miszonyokról ’s a’ t.) Görögország (Párosban kiütött a’ dügm­irigy.) Ausztriai status papirosok. Gabonaár. Pénzkelet. Du.savszállás. M A G Y A 11 0 N­ S Z Á G. Uralkodó királyunk ’s királynénk ő cs. kir. felségük m­. h. 27kén elhagyván bécsi rendes lakjokat, nyári mulatóhelyükre Schönbrunnba költőjének. Ő cs. kir. fölsége m­. h. 8ki kéziratában , galántai Esterházy Károly gr. cs. kamrást ’s Tolna megye eddigi főispáni helyettesét, e’ megye valóságos főispánjává­­ ’s apr. 29rül költ határozatában Ba­lassa Gábor, veszprémi káptalanbeli kanonokot a’ magy. kir. Tábla papközbirájává (praelarusává). Továbbá, Haulik György zágrábi megyés püspökké nevez­­tetése által megürült egyházi előadó tanácsnokságra a’ magy. kir. udv. kanczellariánál, Sztankovich János m. kir. helytartósági tanácsnokot ’s váczi nagyprépostot ; Győry Ferencz gróf Bács megye főispánját pedig saját kertére hivatalától fölmenteni, ’s m. h. laki kéziratá­ban az érintett megye főispáni helyettesévé , almási Bodics József m. kir. helytartósági tanácsnokot. Végre, máj. aki határozatában, nemeskéri Kiss Pál, udv. tanácsnokot ’s a’ status-tanács másod-jegyzőjét, Fiume’s az egész magyar tengermellék kormányzójává nevezni; ugyanazon h. özvö­­költ kéziratiban pedig Türkheim Lajos b. ,az egyes. udv. kanczel­­laria tanácsnokát ’s Jacquin József b., vegytani ’s fülészeti tanítót a’ bécsi egyetemnél , a’ m­agy. kir. sz. Istvánrend kiskeresztjével díjmentesen fölruházni méltóztatott. Mahmud szultánt ünnepélyesen rendelé fogadtatni királyunk ő fölsége, mindenütt, hol duna-várait látogatólag , határunkhoz köze­­litend. Üdvözlésére Auersperg gr. cs. kir. altábornagy ’s tennsi Bánság parancsnoka küldetek Bustsukba, hol m. h. 15-én szeren­cséje volt ő fölsége örvendező iratát, szokott ünnepi szertartással, a’ nagyúr kezeibe adhatni. E’szomszéd-baráti érzelem tanujelét élén­ken méltányold a’ szultán, ’s igenigen lekötelező kifejezésd válaszszal viszonzá. Azon kitűnő figyelem, mellyel az említett tábornagyot a’ szultán fogadá, ’s útjában mindenütt halmozák, magas küldetése tárgyának tökéletesen megfelelt, ’s újabb bizonyitványul szolgál a’két uralkodó baráti viszonyiról.—Rustsuki hirek szerint a’nagyur m. h. 13kán érkezik oda Szilisztriából „Pannónia“ gőzösünkön, és Szaid basa palotájába szállott. Widdim­ Hussein basa már előbb megjelent Rustsukban, urának tiszteletét nyilványitandó.— Auers­perg gróf udvarolta után, hadi gyakorlat szemléletére hivaték a’ nagyúrnéi, mellyel Rustsuk keletfelőli földein három pattantyús szá­zad, tiz­e. tizenhat fontos álgyuval, két zászlóalj határőri gyalogság ’s egy lovag-század tarja. A’ nagyur pompás nyílt kocsiban érke­zik , mellynek négyes fogatját saját kezeivel kormányzá, kísére­tében számos lovag jelent meg a’ fegyvertéren , ’s a’ gyakorlato­kat pompás alkotványról ’s díszes sátorokbal szemlélék. Elutazá­sát Rustsukból máj. 17 re határozá a’ szultán, ’s Tirnowo ’» Dri­­nápolyon keresztül szándéka Konstantinápolyba visszatérni , hová a’ rustsuki ’s widdini halak kisérendik. — A’ Gazdasági Egyesület i. e. junius’ 8kán reg­geli 10. órakor a’ n. Casino alatti csarnokban tartandó közgyűlé­sének határnapja közeledvén, a’ t. részes tagoknak erre leendő szíves megjelenésük tisztelettel kéretik. Pest vármegye május 30-i kisgyülésében fölolvastatván m. báró Prónay Albert cs. aranykulcsosnak Pestmegye főispáni hely­tartójává ő fels. által történt neveztetése , harmadnap, t. i.jun.­lsején Németh György kan. ’s m. kir. tábla papi közbirája szónoklata mellett, díszes megyei küldöttség járnia tisztelkedőleg üdvözlésére. — Sel­­meczbányán m. b. Után az evang. hitvallásnak egyházi gyűlést tartván, jeles szótöbbséggel egyh. megyéjük felügyelőjévé Prónay Al­bert b.,­­ Pest megye főispáni helyettesét választák, ’s e’ hivatalba még ugyanaz nap ünnepélyesen be is iktaták. Különféle. M. h. 24 én az egri patriarka-érsek ünnepélyes kí­sérettel a legközelebb fölszentelt uj székesegyház díszes sírbolt­jába vitető ideigleni nyughelyükről, három egri püspök (Telekesy István, Erdődy Gábor gróf, Esterházy Károly gróf) ’s két érsek (Vuchs ferencz s Bischer István b.) porló maradványit , ’s Frimm János apát * kanonok szivemelő beszéddel ünnepélyesité a’ gyász­­tisztelkedést—Sz. And­rás (Békés megyében) elszegényült lako­sit Baróczy Antal neje, szül. Mondbach Jozefa 48 pozs­­in. búzá­val; Bajzáth György k. tan. 10O vsrttal; Kiss Sándor szinte 100, ’s Csabai Antal öOvfrttal valának szívesek gyámolni.__ Csorná­don pünköst első ’s másodnapján a’ vetéseket és szőlőt tönkre zúza a’ jég, annyira, hogy a’ szépen mutatkozott termésből alig maradhat egy ötödéhez biztos remény. — Galicziában a’ máj. 5—eki záporok által földuzzasztott folyamok közül, legkártékonyabban dü­höngtek a’ Stry és Dniester. Stry kerületi város egy részét egészen el­­bom­tá az árvíz. Stry ’s Rozwadow közt 7 híd összedőlt. Woynilovoban épen nagy baromvásárt tartottak, midőn a’zivatar kitört. 15 ezer gö­­böly , két napig viz alatt lévén állásuk, éhségtől felbőszülten tova robbant, ’s a’ szomszéd falukba szerte száguldott. Nagyrészük el­hullott, még több pedig elveszett, úgy hogy csak kevés került ismét tulajdonosa birtokába. A’ folyamokon levő hajók is igen sokat szen­vedtek, ’s nagyobb részük elmerült. A’ kár számithatatlan, csupán egy gabonakereskedő 40 ezer pengő forintot veszte; az utak pe­dig annyira elrontvák, hogy több helyen egészen megszűnt a’ közlekedés.­­ Az idei pesti l­ó lóverseny június lsején délután 4 órakor ment végbe következőleg : 1. Nemzeti díj 1­ang mért. 250 az. egy 30 aranyat érő és Magyarország czímerével ékesített serlegben az első lóé; 5­0 a’ má­sodiké. Tétel 16 az., fele bánat; a’ tétösszeség fele az első, fele a’ má­sodik lóé. Futhat magyarhoni teszt. minden m. és k. melly sem Pesten sem Parndorfon sem Simmeringen díjért nem futott. — Teher 8­9 ft. k. 2 font­tal kevesbet. Belföldi lovas 4 fonttal kevesbet. Liechtenstein Aloiz hg. sg. m. P a t, apja St. Patrick, any. Trotinda , S 9 ft. megfutotta a’ pályát­­‘ 51­ ' alatt. Lovasa: George Andrews­­ (s’így nyertes). Ugyanannak sg. m­. Julio,ap. Privateer, an. Julia Mannering. 89 ft. 2. Hunyady József gr. sg. k. Emmy, apja Emelino, any. Y Slight, 87 ft. 3. Csekov­ics János úr p. m. Tor­ont­o­­, ap. Cromarty, an. Margery, 8­9 ft. 4 Nádasdy Tara, gr. p. k. May-Fly, ap. Diamond, an. Thamar, 87 ft. 5. Eszterházy Mill., Festetics Mik. és Hunyady Józs. grófok bánatot űzettek. 2. Batthányi- Hunyady-díj. 100 ar. 2 ang. mf. Futhat min­den kancza. Tétel 2­0 ar. fele bánat. 3e. 80—, 4e. 100 — , 5e. 106—, idősb 110 ft. ausztriai birodalmi 4 fonttal kevesbet. Liechtenstein Aloiz hg. sg. k. Fanny Horner, ap. Figaro , an. nem tudatik, 110 ft. Futás ideje: 4'­4. Lovasa George Andrews 1. Széchenyi 1st. gr. 5e. p. k. Dóré, ap. Cation, an. Amadis, kancza. 1­06 ft. 2. Hunyady Józs. gr. sg k. Lady Will­iam, ap. Blacklock, an. Haphazard kancza, 110 ft 3. Alm­á­­sy Aloiz gr. 5e. p. k. L­o­t­tery, ap. Lotterien, Lardella. 106. ft. 4 Cla­ry hg. Galanth a kanczájért bánatot űzetett. 3. Tiz esztendei díj. 104 ar. 2000 öl. Futhat Magyarhonban csikózott ’s nevelt in. és k. mellynek akármi származású ’s országbeli légyen is apja, de anyja ’s ez ágon nagyanyja is már honunkban született ’s neveltetett. Nádasdy Tam. gr. 5e, br. k. Tamarandry, ap. Privateer, an. Thamar. 107 ft. 5' 12". George Andrews 1. Ester­házy Mih. gr. 6év. vil. p. k. Q­u­e­e­n , ap. Whitewall 1­11 fut. 2. Baldacci Ant. b. 4e. p. m­. Pyrrhus, ap. Sie­dmere ,102 fill. Bohus János úr 5e. p. k. Jerta, ap. Vidino, 10­7 ft.—is futott, de elmaradt. 4. Nagy ivadékverseny. 82 aláíró 50 aranyával egy egy . fele bánat. Ezek közü­l öten futtattak a'többi 270 bánatot fizetett,é­gibb időtől fogva honosított magyar nevelésű kanczák’ ISSSki ivadékai­ra. 1600 öl ismételve; 100 ft m. 2 fonttal többet. Hunyady József gr. nevezte p. m. Sledmere (Baldacci báróé) ap. Sledmere. 4. Lovasa Gil­bert. 1.1. (azaz: Sledmere első és második ízben is első, ’s így nyertes) Keglevich Gábor gr. sz. m. Csillag, ap. Bhi­rtpore , 102 ft. 2. 2 Péch­y Ferencz úr sz. m. ap. Privateer, 102 ft. 3. 3. Festetics Mik. úr. br. paripája Magyar, ap Murhey 100ft. 4. 4. Esterházy Mik. gr. sz. m C­aesario, ap. Cato, 102 ft. 5. 5. 5. Ivadékverseny. 50 ar. fele bánat. 16 00 öl, 100 ft. 18 33 ki Ivadékok közt. Wesselényi Mik.- b. nevezte Sout­h-D­o­w­n —, Szécheny­i Ist. gr. Miracle — ,Hunyady Józs. gr. Cl­au­dine anyakanczát. Ezen utolsónak, melly vétel által Festetics Mik. gr. birtokába került, ivadéka egyedül járta meg a’ pályát; a’másik két aláíró , kiknek lovai a’ pályán meg nem jelentek , bánatot fizetvén. SPANYOLORSZÁG. A’ cortes m. h. 13ki ülésében azt kérdezé Garcia Carrasco kö­vet Mendizaballul : miért halasztá el a’ ministerség önkényese­n az országos adósságok kifizetésének határnapját május 1­ől, juni­us 1jére; továbbá: gondolja e a’ ministerség, hogy ezen utóbbi határidőre valósággal fizethet; ’s végre , van e általában a’ minis­­terségnek szándéka a’ cortes előtt pénzügyi munkálatá­ul, ’s ki­váltkép a’ legutabbi kölcsönzés mibenlétévül számolni ? Erre , a’ kíváncsiság halálcsendének közepette, fölkelt Mendizabal, ’s elbe­szélő a’ bámuló népnek , mikép a’ kormány ama’ kérdések egyik­ére sem felel; mert különben az ország érdekeit veszélyeztetné ; mihelyt azonban a’ közjó koczkáztatása nélkül lehet , mindenekrűl adand fölvilágositást. Erre iszonyú zaj támadt ; azonban miután Fuente Herrero kinyilatkoztatá, hogy illy körülmény­ben a’ cortesznek csakugyan hallgatnia kell, senki sem moczczant többé. — A’ ca­­taloniai dolgok, mint érintettük, Madrid lakosi közt nagy izgást, a’ kormánynál pedig aggodalmat ébresztenek; méginkább növelő azon­ban ezt a’ reusiaknak az igazgató királynéhoz intézett következő fölirása : „Asszonyom! Férje halála óta már három v. négy kor­mány­­­rendszert akart behozni a’ félszigeten; ’s tapasztalható, hogy Spanyolországban csak olly újítások sükerülhetnek, mellyek szo­kásainkkal egyezők. Mit használt, asszonyom , a’ Zea - féle hires nyilatkozvány és a’ Martinez de la Rosa - féle rendelet (estatuto­­) mit véere azon alkotmány, mellyel mintegy 30 hitszegő s haza­

Next