Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-08-02 / 61. szám
Pest, szerda, aug. 2 JELENKOR. 61. szám. Pénzkelet. Duna vízállás. FOGIALAT • Magyarország (nemesítés; előléptetés; megyei megtisztelés; vasmegyei intézkedések a’ magyar nyelv előmozdítása végett; különféle; m. tud. társ.) Spanyolország (d. Francisco de Paula állítólagos összeesküvése; komámra vágyása; tartományi elégületlenség az uj alkotmánynyal; ministeri viszonyok; forrongása’ nép között; hadi hírek: d. Carlos Valenciához ér ’s ostrom nélkül vesztegel; Oran tábornok megtámadja az ellenséget, egész napi csata ’s a’ t.) Anglia (alsóházi munkálatok; Victoria búcsúbeszéde a’ parliament-elhalasztáskor; hírlapi viták a’ hannoveri király rendelése fölött; választási készületek ’s felszólítások.) Francziaország (Abd-el-Kader szerződése Bugeaud tábornokkal; különféle.) Hannovers. Törökország, Németország. Amerika. Elegyhir. Gabonaár. MAGYARORSZÁG. () cs. kir. fölsége Rigyiczky Simont, a’ nagy - kikindai szabaditékos kerület választó községe tagját, Krassó megyében fekvő sekribestye helységgel, egyszersmind magyar nemességgel, „skribestyei“ melléknévvel, megajándékozni, ’s közbejött halála után az illető oklevelet annak két fiára, Rigyiczky Izidor’s Pálra iratni méltóztatott. — A’ m. kir. udv. kamra , az ó-becsei kir. koronás uradalom rendezése iránti legfensőbb határzat következtében, Than János ottani ellenőrt tiszttartónak, Kiss Péter keblebeli fogalmazó gyakornokot pedig ellenőrködő írnoknak alkalmazó. Torna, jul. 23 án. Marich Havid István cs. kir. aranykulcsos ’s megyénk főispáni helyettese, f. h. idén, ünnepélyes beiktatásakor, (1. ez évi Jelenkorunk 59. sz.) nemzeti haladásunk mellett buzogva, ’s legfőbb emeltyűjének, a’ honi literaturának, hódolva, Dessewffy József grófot, Döbrentei Gábort, Kovacsóczy Mihályt, Kölcsey Ferenczet, ’s Pap Gábort táblabiráknak nevezé. Szombathely, jul. 16 án. F. h. elején tartott megyei (Vas) közgyűlésünk, 23 ezer pengő forintot ajánla nyelvünk gyarapítására, a’ koronázási dij - kiosztás szerint a’ nemesi rendű ’s rangú közönség által fizetendőt. E’ mennyiség kamatja falusi iskoláknak könyvekkel ’s egyéb szükséges eszközökkel ellátására fog fordittatni. Hir. Különféle. Miklovics József, pesti polgár, ’s kültanács tagja, egy régi egész magyar öltözettel gyarapijá a’ magyar színház ruhatárát, ’s azonkúl még 100 váltó forintot sziveskedik ajándékozni, jelentvén egyszersmind , hogy a’ pesti magyar szabók egyhangúlag ajánlkozónak, minden, a’ magyar színház számára megrendelendő nemzeti öltözetet ingyen késziteni. — Jablonczán, Jnyitra megyében, Egry Antal helybeli vámos buzgalma pár hangász-iskolát létesite, mellynek tanitványi első nyilványos próbatétükön olly jelesen kitünteték magukat, hogy idősb Apponyi József gr. azonnal 50-, Apponyi Lajos és Leopold grófok 100-, ’s Mottesiczky István 50 forinttal, kötelezék magukat évenkint ezen intézet gyámolitására. Jelenleg 25 pór süheder részesül hangászati művelődésben , melly már is sokat simíta előbbi pajkos vásottságukon. E’ szép példa utánzást érdemel! — Hmv. Pesti tud. egyetemünkön a’ legközelébb lefolyt iskolai év első felében huszonhárman nyertek tanári koszorút az orvosi karnál. A’ második félévben magyobbult a’ magyarul értekezők száma, júliusban négy közül három értekezék anyanyelvűnkön, kikhez járult még jól. 24kén Lestájner György Lajos orvostanár is, a’hazánkban uralkodó „Pokolvárról“ igen nyomos magyar értekezésivel. Nem lehet őszintén nem örvendenünk, hogy fiatal orvos hazánkfiai elég lelkesek szép és súlyos pályájok minden léptén a’ nemzet óhajtásit ’s haza díszét szemeik előtt híven megtartani. Figyelmező. A’ kegyes iskolai rend a’ most végzett iskolai évben Budán 480, Pesten pedig 323 növendéket részesit e példás oktatásában. Itt, a’ m. h. 29 ikén végbement gymn. szigorú vizsgálat utáni osztályzat nyilványitása alkalmával ns. ’s. t. Fejér György ur, a’ bölcselkedést talulandók első 12 jeresleteit könyvajándékkal örvendezteté meg saját legújabb munkáibul. A’ magvar tudós társaság’költségin elkészült. Sebészséemellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M.I. heidelbergi prof .’m-sik öregbített ’« javított eredeti kiadás után a’pesti m. kir. egyetembeli orv. kar’ oskolai haználatára fordító Rugót Pál prof. ’s m. t rendes tag. Második kötet, a’ munkában előforduló műszavak’ deáknémet - magyar és magyar - deáknémet gyűjteményével; összesen 472 lap nagyrétben , csinos borítékba kötve ltt 40 krap. Az első kötettel együtt , mellynek ára ugyanannyi, kapható Eggenberger József academniai könyvárosnál, ’s általa a két haza’ minden hiteles könyvkereskedőinél. Továbbá Augustus hónap folytában , szinte az academia’ költségein meg jelennek . 1) Természettudományi pályamunkák. Kiadja a’ m. t. t. Első kötet . Dr. Jopperczer Tamás és dr. Csorba József’koszorúzott jutalomirataik a’ magyarországi pokolvárról. 2) Tanítmány a’ szemnyavalyákról. Fabini után Dr. Vajnócz János. 3) Az elemi nevelés’ alapvonalai, Warga János prof. ’s m. t. t. lev. tag által. 4) Fali abc és olvasó táblák, számszerűtz öt. ugyanattól. 5) Eredeti játékszín, kiadja m. t. t. Hatodik kötet : Ekebontó Borbála , szomorujáték 4 felvon Tóth Lórincz m. t. t. lev. tagtól. — Pesten, július’ 31. 1937. P. /Schiedel Ferencz, titoknok. Magyar tudós társaság. Kacséra Lőrincz phil.dresles ügyvéd, a’ magyar nemzeti academiának, alaptőkéje’ nevelésére ,,A’ rövid utó visszatételről (de summam repositione)“ szóló értéke- ^ ’ száz példányával kedveskedett. Kapható az Eggenberger Józsefi Academiai könyvárosnál ’s általa minden egyéb könyvboltban. Ára e’ tömött nyomtatású n. Srétben 66 lapra terjedő iratnak, kötve 30 kr. Cn Pesten augustus 1. 1837. D. Schedel Ferencz, titoknok. SPANYOLORSZÁG. Madridi, jul. 12rül költ, levél szerint, két ellenkező hirlemény szárnyalt e’ napon a’ fővárosban, ’s mind a’ kettő nagy nyomosságú. Azt állítják, hogy Christina királyné, sógora, d. Francisco de Paula által ellene intézett Összeesküvésről tudósittatván, mi szerint ez a’ föllengősdi párt vezére gyanánt lépe föl, ’s a' kormányt magához akará ragadni: e’ merényért, hitvesével ’s nyolcz gyermekével Badajozba parancsoló vitetni, erős őrizet alatt. Mások szerint pedig maga d. Francisco kérte az igazgató királynétul, hogy a’ polgárháború végeztéig családostul Lissabonba vonulhasson, nehogy kiűtendő lázadás esetében tudta ’s akaratja nélkül valamellyik párt iránt magát felelőssé tegye. Annyi bizonyos , hogy e’ hirlemények valamellyike csakugyan igaz , mert az infans szolgálatában levők már néhány nap óta útra készülnek, ’s ezenkúl a’ palotában komoly, aggodalmas arczokat szemlélhetni. Az is való, hogy az igazg. királyné egy idő óta igen visszatartózkodó az infans ellenében, ’s nem látogatja meg, mint egyébkor, nővére házát, kit egyébiránt annyira szeret. — Am a’rosszalás, mellyel a’ tartományokban az uj alkotmányt fogadók, ’s azon körülmény, hogy a’ hatóságokon kívül senki sem akar rá megesküdni, nagyon meghunyászkodtatá a’ főváros nagyságosit, kik már hímzett ruhával vélték magokat látni a’ tanácsosak teremében. A’ministerek rettegnek ama’ napiul, mellyen a’ választók összehivatnak, ’s nem csak ama’ késlekedést fordítják hasznukra, mellyet a’választási törvény jelenleg a cortesi vitatkozások alatt szenved, hanem tovább halaszthatása tekintetébül még azt is erősitik, hogy addig választások nem történhetnek, mig a’ népösszeirás az egész országban meg nem történik. Ez arra mutat, hogy mi a’ mostani kamrát legalább is két esztendeig együtt fogjuk még tartani, ha e’ közben nemzeti gyűlés nem váltandja föl azt, mint a’ franczia zendületkor, a’ mi nagyon valószinü. Mióta d. Carlos az Ebron átkelt , Almodovar gr., a’ hadminister, mintegy hat hét tábornoktul von már kezéhez lemondást, ’s köztük Oraa és Noguerastul is. E’ példát több politikai intéző is követé, hasonlag benyújtván elbocsáttatási kérelmüket Calatravanál. De mind a’ két minister óvakodék ezt köztudomásra juttatni; sőt az igazgató királyné előtt is eltitkolák, ’s minthogy annak tisztviselőikben nem bíztak, e’ szomorú jelentésű okleveleket haza vivék magokkal ivószökrényükből. Látható tehát, hogy ránk nézve nincs menekvés; nekünk lemondással kell fegyverkeznünk, ’s keserűn lakolnunk azon férfiak konokságáért, kik bármi áron meg akarják kezükben tartani a’ kormányt, ’s kiknek önfejűségét a’ föllengző ellenpárt még inkább keményíti. Ma este zűrzavartól félnek. Lujan illetlenül bánt Alvaroval a’ cortes tanácskozási termében ; a’ nép a’ barmokban nagyon ingerült. Több személyt elfogtak ’s bebörtönöztek, azért, hogy Károlyt élteték. Tegnap este vér is folyt a’ Calle de los Trés Precesben, hol néhány hajdani királypártit gyilkoltak meg; délután pedig „Éljen a’ köztársaság“ hangzik a’ Fontanában. Egy másik haragossai levél pedig, szinte a’ fönérintett naprul, azt írja, hogy e’ városhoz fölszólító iromány érkezett Barcelona, Lerida és Tarragona városoktól az iránt: alakítsanak védségi juntát, mégpedig olly hatalommal, hogy ez a’ hadseregnél főnököket nevezhessen ki ’s léptethessen le. Saragossában örömest tenne a’ nép valamelly elhatárzó lépést, ha erre az illető hatóságok biztatnák ; csakhogy valahára vége szakadna e’ haldoklási állapotnak , mellybe az országot a’kormány ügyetlensége buktatá. Barcelona bosszankodva fakad ki, úgymond ez irat, a’ pálya Meer báró ellen, ’s ő nem fog többé Catalonia fővárosában mutatkozni. Tiz hadvezérünk van, ’s mégis közelítni engedik a’ carlosiakat Valenciához. De ne essünk kétségbe ; ezek még a’ világ legjobb baráti lesznek , sőt talán azok volnának jelenleg is, ha a’ christinai tábornokok olly népet nem látnának magok körül, melly elszánta magát soha nem alkudozni a’ zsarnoksággal. Egy vigasztal ’s nyugtat bennünket; az t. i., hogy katonáink nem hagynak el ínségünkben. Buerens osztálya, ezer lovag’s 10 zászlóalnyi gyalogság, itt vonult keresztül. Naponként Bóra folyásig ment. Szerencsétlenek majd meztelenek, ’s fáradság által elcsigázottak; ’s még is milly szép lelkesültség!— 141kén nagy aggodalom lepte meg Saragossa népét, mert a’ carlosiak egész egy órányi közelségre jutának a’ városhoz. Madridi, julléig terjedő hírek szerint, elenyészett már ama’ félelem, mellyet d. Carlos Ebron átköltöztének hite okozott, de csak hamar megújult ismét, midőn tudósítások érkeztek az ellenségnek a’ főváros felé közeledtérül, sőt némelly vérengző jelenetekre is szolgáltatott alkalmat a’ nép között. Néhány csapat katonaság ugyanis, azon állításnál fogva, mintha a’ nép zenditő kiáltozásokat hallatott volna, megtámadá azt 8 ’s 9ik közti éjjel, ’s carlospárliság gyanúja miatt közüle néhányat meggyilkolt. — 9ikén egy végre-