Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)

1838-01-17 / 5. szám

ellenben lengyel, galicziai, ausztriai egynyiretű nyári s teli gyapjú eleg ta­­láltatik’s naponként m­ég folyvást hoznak. A’gyapjú-kereskedés nyereséges kilátással kecsegtet ’s a’ legközelebb hónapokban még nagyobb elénkséggel biztat. Ezen véleményünk nem terjedhet ki ugyan a tövő nyirésre,, mint­­hogy a’ jó gyapjú után erős kapkodás megritkita az o gyapju mennyiségét, mi többnyire történni szokott minden gyapjú- év végével; de a’ nyári nyí­rás ismét bőséget szül. — PORTUGÁLIA. Lissabon! hirek szerint dec. 25rül, az országos kincstár folyvást olly szegény, hogy sem a’ tisztviselőket nem képes kielégitni, sem Re­­mechido ’s Miguel guerilla-csapatinak kiirtatására hathatós rendszabályok­hoz nyúlni. A’ nép közt naponkint növekszik az elégületlenség szelleme. Dec. Izikán törvényjavaslatot terjeszte cortes eb­be a pénzügyniniszer 5 ezer contonyi papirospénz közre bocsáttatása iránt, melly mennyiség az egész országban teljes értékű készpénz helyett lenne f­organ­dó, s min­den kbr. pénzszedő hivatalnál fizetésül elfogadandó, az egy dohány-szer­ződési illetéket (competentia) kivévén. Oliveira e’ terve ellen kereskedők­ből szövetkezett küldöttség szólalt meg, egyesülve néhány vagyonos­ mag­pénzessel, kik mindnyájan udvarlására menének a­ ministernek. Ennek következtében, némelly közelebbről értesültek tudni akarják, miszerint az egész törvényjavaslati indítvány több lényeges változtatást szenvedene. „Hercules“ angol hadihajó tölebb vitorlázott a C­lajóban, lövészi gya­korlás végett, egy másik hajó pedig Belem kastélyra irányozva 72 álgyú­­torkát, kissé komoly fenyegetésű állást von , miért is visszatolásul sen­­hol Franca naponkint tűzben gyakoroltatja fegyvertári zászlóalját. A fő­­város lakosi közt rendkívüli elcsüggedés uralkodik; Remech­ido félelmes csapati ugyanis már nemcsak az országutakat teszik járatlanokká, s foly­vást fosztogatják a’ kisebb nagyobb tartományi városokat, hanem általá­­nyosan a’ kereskedést is annyira megzavarák, hogy a’ főváros iparűző lakosi véginségtül rettegnek. SPANYOLORSZÁG. Hosszabb szünet után végre ismét két telegrafi sürgönyt közöl a­ Moni­teur jan. wiki száma, mellyek szerint Cabrerának egy zászlóalját ’s 30 lovasát, társzekereket kisértékben Cantavieja felé , Aliaga mellett meg­­támadá egy christinai csapat ’s tökéletesen tönkre is véré. E’ diadalmas csapat Oraa sergeihez tartozott, ’s ez utóbbi a’ győzelem után folytató útját Calanda felé. A’ trónkövetelő dec. 20 ikén Llodioban volt, hová Guergue is megérkezék, miután a’ mintegy 6300 főnyi szállitvány­ ser­­get Zavala, Moreno ’s Boveda parancsi alatt Mena völgyben, a’ Castiliába vezető útón, elhagyá , e’serget azonban jan. 1 sej­én a' Medina del Po­­mar mellett fölállított 12 ezernyi christinai sereg visszavonulásra kényté. Espartero, mint hírlik, dec. 1 Tikén Madridba utazott ’s a’ parancsnok­ságot Latrera bizá. E’ hirt azonban egészen nem állíthatni valónak, mert dec. 2 Tikén még nem volt Madridban Espartero, mikép az következő, azon naprul költ, levélből kiviláglik: „Espartero tábornok válasza vég­re ismeretes; ő nem szándékozik elfogadni a’ hadi tárczát, mivel azon esetben elhagyni lenne kénytelen a’ hadserget, mellynél hathatósban vél szolgálhatni hazájának. Egyébiránt tagadó válaszát legbuzgóbb m­rségi nyilatkozatokkal édesité , ’s Latre tábornokot jelölé ki legérdemesbnek a’ hadministerségre. — Cortesenk már majd két hónap óta ül együtt ’s még nem cselekvék semmit; a’ tanács (felsőház) folyvást szabályit vitatgatja.“ — Cadixban, hol, valamint majd mindenütt, két pártra oszlik a’ nemzetőr­ség, zendülés támadt dec. Ilikén, mit azonban szerencsésen elnyomott a’kormányzó. — Narvaez tábornok I­likén h­agyá el a’ fővárost, ’s Anda­­lusiába utazott, hol, mint tudjuk, tartalék-serget kell fölállitnia. Elu­tazta előtt 40 testőrtisztet, kik a’ la granjai zendeletkor letevők hivatal­­jokat, szolgálatra törekvők édesgetni; de azok nagyobb része vonako­dott határzottan nyilatkozni, mig munkálati sikerét nem látandja. — A’ fő­­várossali összeköttetés minden felől igen igen súlyos, esannyira, hogy Ciu­­dadrealbul, 38 mérföldnyi távolságból annyi időt kíván a’ postajárás, mint Parisból. —D. Francesco in­fans, ki Manzanares partin szokott na­ponkint kocsizni, nagy veszélyben forga dec. fogytán. 23 carlospárti lo­vag ugyanis , álköntösben, mint vadászok a’ kormányzó királyné ezre­déből , lesben várá a' liget, ’s csak az egész terv kora elárultatása dön­tő dugába merész szándékjokat. — Politikai körökben azon kevés hitelt ér­demlő hír kezd szárnyalni, hogy Lajos Fülöp harmadszülött fia, mint jö­vendő férje a’ királynénak, tavaszkor 30 ezer francziával jelenend meg Spanyolországban. —A­NGLIA. A’ londoni udv. lap dec. 26tól végre terjedelmesen közli Colborne hivatalos jelentésit a’ canadai történetekről. Az egész sürgöny mindazáltal csupán a már ismert st. denisi és st. charlesi vállalat sikerét ismétli, melly­­bül minden szépszgetü simítás daczára is kiviláglik, hogy st. Denis alatt csakugyan a kir. sereg­ valla kudarczot, st. Charlesnél pedig győze­­delmeskedett ugyan, de csak makacs véres csata után , mellyben a’ pa­rancsnokló alezredes alatt lova agyon löveték; a’ pillanatra megzavart rendőrök csata után csakhamar ismét rendbe állottak ’s erősítve néhány újon­an érkezett csapattól, Montrealba hátrálásra kényszeriték a’ kir. al­ezredest. E­ kedvetlen körülmények rendkívüli mozgásba h­ozák a’ gyar­­matministerséget, ’s a’ s­ergek főparancsnoka ’s főhaditárnok (Master­­general of Ordnance) többször értekeztek Melbourne lorddal, minek kö­vetkeztében parancsot bocsáta ki a’ kormány, melly szerint minden ezred a’két Canadában, Ujskótziában ’s Ulbraunschweigban 1 kapitánnyal, 1 hadnagygyal, 100 közvitézzel ’s megkivántató altiszttel erősítendő; „Hastings“, „Pique“ és „Inconstant“ hadihajók pedig parancsot kap­tak az erősítés Canadába szállítására. Ezenből sok félzsoldó tiszt is meg­indult mar C­anada felé, hol a kir. önkényteseket s polgárkatonaságot vezérlendik. Azt is hírlik Londonban, hogy a­ kormány bizonyos Maclean katonatisztet szándékozik vezér-őrnagyi ranggal Colborne segitségére kül­deni , mivel az ügyek fontossága e­ pillanatban kétszeres munkásságot ’s erőfejtést kíván. — Arthur, a’ felsőcanadai uj kormányzó, dec. 30ikán utazott el Londonból uj rendeltetési helyére. — Dec. 26ikán ő fölső a királyné, Kent­hgne ’s Mulgrave lady kísé­retében, álgyárokai közt Windsor kastélyba érkezők. A’ várost fényesen kivilágitá a' polgárság, ’s 2Bikán Cambridge rgi család is Windsorban települt meg a’ karácsom ünnepig. — A’ westminsteri reform - egyesi­det dec. 2Bikán este gyűlést tartott, mellyben egyhangúlag összegyülését ha­­tárzák a’„Korona s horgony“ vendégfogadóban a’ választóknak, tanács­kozás végett a kormány Canada iránti politikájáról, s rendszabályokul polgárháboru-elháritásra az emlitett gyarmatban. — O’ Connell ezredes Lon­donba érkezék ’s előkészületekkel foglalatos a’ spanyolországi segédcsa­pat maradványinak Angliába szállittatása iránt. A’ Globe szerint a’ kor­mány már csakugyan küldött is e’ czélra rak­hatókat Spanyolország part­­­vidékire. A Dublini lapok szomorúan jelentik , hogy Izland nagy bajno­kát , Connellit folyvást komoly betegség szegzi ágyhoz bilincselve. — A’múlt számunkban emlitett gyuladás Tooley-streetben olly nevezetes volt, minőt több év óta nem láttak Londonban. A’leégett épület tömve volt gab­­nával ’s terpetinnel. 5 l­6 órakor egy lakába térő őr az épületből emelkedő keskeny füstoszlopot vevén észre, azonnal lármát ütött; de hathatós se­gély érkezhetése előtt már lángok bortják az egész épületet. A’ szél egy gabnával ’s két olajjal terhelt hajóra csapván a’ tüzet, rögtön borzasz­tó látvány rémite el a’ számtalan oltó ’s néző csoportot Az égő olaj ’s terpetin ugyanis Zuhogva ömlött a’folyamba’s lángpatakot képező közepén rohanó sebességgel susztorogva tova iramlott, ’s az épületben égő sárga olaj s kék szeszlángok majd égig lökdözék kígyózó nyelveiket, majd ismét láthatlanul elenyésztek a’nedves gabna fekete sűrű tömegű füstjében. A tűzvész 12 óráig dühönge ’s minden emberi erőködésnek daczolva , csak akkor szűnt meg , midőn már táplálékra többé nem talált. Okául ez iszonyú gyuladásnak azt, mondják, hogy reggeli 4 órakor gyertyavilágnál ter­petin hordókat szegezvén be néhány munkás, egy hordó széllyel pattant, ’s a terpetin azonnal lángra lobbant, úgy, hogy a­ dolgozók is csak nagy nehezen menthetők meg éltüket. — London, jan, irén. Montreali dec. 6ig terjedő magányos tudósítások szerint, Gosford fölszólitást bocsáta közre, mellyben Papineau elfogatására ezer, más tiz főnökére egyenkint 300 , ’s kilenezére fejenkint száz font sterlinget tiíz ki jutalmul. Az utóbbiak közül négynek neve angol hang­zású , s így azok bizonyosan angolok, izlandiak vagy amerikaiak. E’ lett dolog kétségtelenné látszik tenni azt, mit a kormány nem akar hinni, hogy t. i. nem csupán franczia származású canadaiak részesei a’ zendület­­nek. Ezenkül az egyesült statusokbul is hathatós segélyt kaptak már a’ lázadók; hol hazafiaknak nevezik őket, kiknek tiszteletére fényes la­komákat tartanak ’s aláiratokat gyűjtenek. Legmunkásbak a’ határszéli tartományok lakosi; azonban e’ buzgó részvét alkalmasint valamenny­i tar­tományra kiterjedend. Mig a’ ministerség példás munkássággal törekszik megtartani Anglia számára Canadát, ’s e’ végre majd 6 ezer főnyi kato­naságot készül oda szállíttatni, a’ nemzet egy része nyilványos gyűlése­ket tart, ’s e’ lépéseket rászalva, Canada ellen minden harcznak ünnepé­lyesen ellenmond. Itt is, mint Edinnburg ’s Dublinban nyilványos gyűlé­sek vannak e’ czélból hirdetve. A’ ministerek e’ tárgy iránt az alsóház­ban nagy többséggel, a’felsőben pedig általányos javalással — Brougham lordot kivevén — birándnak ugyan, ’s igaz, miszerint e’ pillanatban nem­zetiség sérült érzelme uralkodik itt ál­talányosan ; de a’ divatozó szólás és sajtó­szabadság nem sokára megváltoztatandja az ügyek ezen állását, s meg fogja bizonyítani minden harczkezdés balgaságát Canada ellen, melly tartományt teljességgel nem hódíthatni meg, mihelyt függetlennek akarja ez magát nyilatkozta­ni Európától. Csupán az egyesült státusok jelenléte is elég minden Canada elleni vállalat tönkre juttatása végett. Kormányunk, jól értesültek állítása szerint, a­ parliament ismétl összeillésekor azonnal a’sereg-’s tengeri erő-szaporitást hozandja indítványba, az előbbit 20, ezt pedig tízezer emberrel ’s néhány nagyszerű hadi­hajóval. — Cambrid­­geben legközelebb gyűlést tartván a’ reformerek , Spring-Rice a kincstári kanczellár következőleg nyilatkozók: „Engedjenek Önök két vádra felel­nem, melly miatt a’ ministerséget korholják. Kormányunkat ingónak mond­ják , mellynek fönállása majd toryktul, majd radicaloktul függ, ’s hogy kötelesek vagyunk egyértelműleg cselekedni azokkal, kiktől függeni mon­datunk. Már többször vala szerencsém az itt összegyültekhez szólanom , ugyan mikor mondok valamit, mi ismér­t elveimmel; t. i. jó ’s régi véleményök­kel a’ polgári s vallási szabadság józan barátinak, ellenkeznék? Nem ragaszkodom-e mindenkor híven Anglia régi whigpartjához, a’ nélkül, hogy akár torykhoz, akár radicalokhoz közelitettem volna? (Tetszés.) Társim a’ ministerségben ugyan illy veleményüek. Vannak igenis uraink a’ parliamentben , kik részint messze maradnak mögöttünk, részint ke­resztül akarnak menni rajtunk. Midőn tehát a toryk valamelly indítványt tesznek, melly a’ javító törvény üdvös következményitől megfosztaná a’ népet, ugyan csudálhatni-e , ha a’ radicalok illy ferde indítvány leküz­désire kezet nyújtanak nekünk, ’s mi azt elfogadjuk? Ha ellenben vala­melly alsóházi tag , túl haladva elveimen, éves parliamentet ’s általán­os szavazásjogot követel, mi csuda, ha én az illy férfi szándékát nem tá­mogatom? (Halljuk!) Ha mi valamelly gyalázatos indítvánnyal töreked­nénk részünkre hódítani néhány tory urfit vagy baronetet, akkor igenis érdemetlenekké válnánk hivatalunkra, mint akkor is, ha álreménnyel egyes radicalok után vetnénk horgot. Ellenben épen nem érdemlünk gán­csot, ha e’vagy ama’ párttól néhány tagnak szavazatát, minden csábítás nélkül elfogadjuk. Ajándék marhának nem nézik fogát, mi sem hitvallá­sát egyes szavazónak. — A’ Scotsman szerint Canadában 470 ezer franczia származású gyar­matos lakik, közülük 100 ezer foghat fegyvert; ha tehát, mi igen

Next