Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)
1838-01-17 / 5. szám
ellenben lengyel, galicziai, ausztriai egynyiretű nyári s teli gyapjú eleg találtatik’s naponként még folyvást hoznak. A’gyapjú-kereskedés nyereséges kilátással kecsegtet ’s a’ legközelebb hónapokban még nagyobb elénkséggel biztat. Ezen véleményünk nem terjedhet ki ugyan a tövő nyirésre,, minthogy a’ jó gyapjú után erős kapkodás megritkita az o gyapju mennyiségét, mi többnyire történni szokott minden gyapjú- év végével; de a’ nyári nyírás ismét bőséget szül. — PORTUGÁLIA. Lissabon! hirek szerint dec. 25rül, az országos kincstár folyvást olly szegény, hogy sem a’ tisztviselőket nem képes kielégitni, sem Remechido ’s Miguel guerilla-csapatinak kiirtatására hathatós rendszabályokhoz nyúlni. A’ nép közt naponkint növekszik az elégületlenség szelleme. Dec. Izikán törvényjavaslatot terjeszte cortes ebbe a pénzügyniniszer 5 ezer contonyi papirospénz közre bocsáttatása iránt, melly mennyiség az egész országban teljes értékű készpénz helyett lenne forgandó, s minden kbr. pénzszedő hivatalnál fizetésül elfogadandó, az egy dohány-szerződési illetéket (competentia) kivévén. Oliveira e’ terve ellen kereskedőkből szövetkezett küldöttség szólalt meg, egyesülve néhány vagyonos magpénzessel, kik mindnyájan udvarlására menének a ministernek. Ennek következtében, némelly közelebbről értesültek tudni akarják, miszerint az egész törvényjavaslati indítvány több lényeges változtatást szenvedene. „Hercules“ angol hadihajó tölebb vitorlázott a Clajóban, lövészi gyakorlás végett, egy másik hajó pedig Belem kastélyra irányozva 72 álgyútorkát, kissé komoly fenyegetésű állást von , miért is visszatolásul senhol Franca naponkint tűzben gyakoroltatja fegyvertári zászlóalját. A főváros lakosi közt rendkívüli elcsüggedés uralkodik; Remechido félelmes csapati ugyanis már nemcsak az országutakat teszik járatlanokká, s folyvást fosztogatják a’ kisebb nagyobb tartományi városokat, hanem általányosan a’ kereskedést is annyira megzavarák, hogy a’ főváros iparűző lakosi véginségtül rettegnek. SPANYOLORSZÁG. Hosszabb szünet után végre ismét két telegrafi sürgönyt közöl a Moniteur jan. wiki száma, mellyek szerint Cabrerának egy zászlóalját ’s 30 lovasát, társzekereket kisértékben Cantavieja felé , Aliaga mellett megtámadá egy christinai csapat ’s tökéletesen tönkre is véré. E’ diadalmas csapat Oraa sergeihez tartozott, ’s ez utóbbi a’ győzelem után folytató útját Calanda felé. A’ trónkövetelő dec. 20 ikén Llodioban volt, hová Guergue is megérkezék, miután a’ mintegy 6300 főnyi szállitvány serget Zavala, Moreno ’s Boveda parancsi alatt Mena völgyben, a’ Castiliába vezető útón, elhagyá , e’serget azonban jan. 1 sején a' Medina del Pomar mellett fölállított 12 ezernyi christinai sereg visszavonulásra kényté. Espartero, mint hírlik, dec. 1 Tikén Madridba utazott ’s a’ parancsnokságot Latrera bizá. E’ hirt azonban egészen nem állíthatni valónak, mert dec. 2 Tikén még nem volt Madridban Espartero, mikép az következő, azon naprul költ, levélből kiviláglik: „Espartero tábornok válasza végre ismeretes; ő nem szándékozik elfogadni a’ hadi tárczát, mivel azon esetben elhagyni lenne kénytelen a’ hadserget, mellynél hathatósban vél szolgálhatni hazájának. Egyébiránt tagadó válaszát legbuzgóbb mrségi nyilatkozatokkal édesité , ’s Latre tábornokot jelölé ki legérdemesbnek a’ hadministerségre. — Cortesenk már majd két hónap óta ül együtt ’s még nem cselekvék semmit; a’ tanács (felsőház) folyvást szabályit vitatgatja.“ — Cadixban, hol, valamint majd mindenütt, két pártra oszlik a’ nemzetőrség, zendülés támadt dec. Ilikén, mit azonban szerencsésen elnyomott a’kormányzó. — Narvaez tábornok Ilikén hagyá el a’ fővárost, ’s Andalusiába utazott, hol, mint tudjuk, tartalék-serget kell fölállitnia. Elutazta előtt 40 testőrtisztet, kik a’ la granjai zendeletkor letevők hivataljokat, szolgálatra törekvők édesgetni; de azok nagyobb része vonakodott határzottan nyilatkozni, mig munkálati sikerét nem látandja. — A’ fővárossali összeköttetés minden felől igen igen súlyos, esannyira, hogy Ciudadrealbul, 38 mérföldnyi távolságból annyi időt kíván a’ postajárás, mint Parisból. —D. Francesco infans, ki Manzanares partin szokott naponkint kocsizni, nagy veszélyben forga dec. fogytán. 23 carlospárti lovag ugyanis , álköntösben, mint vadászok a’ kormányzó királyné ezredéből , lesben várá a' liget, ’s csak az egész terv kora elárultatása döntő dugába merész szándékjokat. — Politikai körökben azon kevés hitelt érdemlő hír kezd szárnyalni, hogy Lajos Fülöp harmadszülött fia, mint jövendő férje a’ királynénak, tavaszkor 30 ezer francziával jelenend meg Spanyolországban. —ANGLIA. A’ londoni udv. lap dec. 26tól végre terjedelmesen közli Colborne hivatalos jelentésit a’ canadai történetekről. Az egész sürgöny mindazáltal csupán a már ismert st. denisi és st. charlesi vállalat sikerét ismétli, mellybül minden szépszgetü simítás daczára is kiviláglik, hogy st. Denis alatt csakugyan a kir. sereg valla kudarczot, st. Charlesnél pedig győzedelmeskedett ugyan, de csak makacs véres csata után , mellyben a’ parancsnokló alezredes alatt lova agyon löveték; a’ pillanatra megzavart rendőrök csata után csakhamar ismét rendbe állottak ’s erősítve néhány újonan érkezett csapattól, Montrealba hátrálásra kényszeriték a’ kir. alezredest. E kedvetlen körülmények rendkívüli mozgásba hozák a’ gyarmatministerséget, ’s a’ sergek főparancsnoka ’s főhaditárnok (Mastergeneral of Ordnance) többször értekeztek Melbourne lorddal, minek következtében parancsot bocsáta ki a’ kormány, melly szerint minden ezred a’két Canadában, Ujskótziában ’s Ulbraunschweigban 1 kapitánnyal, 1 hadnagygyal, 100 közvitézzel ’s megkivántató altiszttel erősítendő; „Hastings“, „Pique“ és „Inconstant“ hadihajók pedig parancsot kaptak az erősítés Canadába szállítására. Ezenből sok félzsoldó tiszt is megindult mar Canada felé, hol a kir. önkényteseket s polgárkatonaságot vezérlendik. Azt is hírlik Londonban, hogy a kormány bizonyos Maclean katonatisztet szándékozik vezér-őrnagyi ranggal Colborne segitségére küldeni , mivel az ügyek fontossága e pillanatban kétszeres munkásságot ’s erőfejtést kíván. — Arthur, a’ felsőcanadai uj kormányzó, dec. 30ikán utazott el Londonból uj rendeltetési helyére. — Dec. 26ikán ő fölső a királyné, Kenthgne ’s Mulgrave lady kíséretében, álgyárokai közt Windsor kastélyba érkezők. A’ várost fényesen kivilágitá a' polgárság, ’s 2Bikán Cambridge rgi család is Windsorban települt meg a’ karácsom ünnepig. — A’ westminsteri reform - egyesidet dec. 2Bikán este gyűlést tartott, mellyben egyhangúlag összegyülését határzák a’„Korona s horgony“ vendégfogadóban a’ választóknak, tanácskozás végett a kormány Canada iránti politikájáról, s rendszabályokul polgárháboru-elháritásra az emlitett gyarmatban. — O’ Connell ezredes Londonba érkezék ’s előkészületekkel foglalatos a’ spanyolországi segédcsapat maradványinak Angliába szállittatása iránt. A’ Globe szerint a’ kormány már csakugyan küldött is e’ czélra rakhatókat Spanyolország partvidékire. A Dublini lapok szomorúan jelentik , hogy Izland nagy bajnokát , Connellit folyvást komoly betegség szegzi ágyhoz bilincselve. — A’múlt számunkban emlitett gyuladás Tooley-streetben olly nevezetes volt, minőt több év óta nem láttak Londonban. A’leégett épület tömve volt gabnával ’s terpetinnel. 5 l6 órakor egy lakába térő őr az épületből emelkedő keskeny füstoszlopot vevén észre, azonnal lármát ütött; de hathatós segély érkezhetése előtt már lángok bortják az egész épületet. A’ szél egy gabnával ’s két olajjal terhelt hajóra csapván a’ tüzet, rögtön borzasztó látvány rémite el a’ számtalan oltó ’s néző csoportot Az égő olaj ’s terpetin ugyanis Zuhogva ömlött a’folyamba’s lángpatakot képező közepén rohanó sebességgel susztorogva tova iramlott, ’s az épületben égő sárga olaj s kék szeszlángok majd égig lökdözék kígyózó nyelveiket, majd ismét láthatlanul elenyésztek a’nedves gabna fekete sűrű tömegű füstjében. A tűzvész 12 óráig dühönge ’s minden emberi erőködésnek daczolva , csak akkor szűnt meg , midőn már táplálékra többé nem talált. Okául ez iszonyú gyuladásnak azt, mondják, hogy reggeli 4 órakor gyertyavilágnál terpetin hordókat szegezvén be néhány munkás, egy hordó széllyel pattant, ’s a terpetin azonnal lángra lobbant, úgy, hogy a dolgozók is csak nagy nehezen menthetők meg éltüket. — London, jan, irén. Montreali dec. 6ig terjedő magányos tudósítások szerint, Gosford fölszólitást bocsáta közre, mellyben Papineau elfogatására ezer, más tiz főnökére egyenkint 300 , ’s kilenezére fejenkint száz font sterlinget tiíz ki jutalmul. Az utóbbiak közül négynek neve angol hangzású , s így azok bizonyosan angolok, izlandiak vagy amerikaiak. E’ lett dolog kétségtelenné látszik tenni azt, mit a kormány nem akar hinni, hogy t. i. nem csupán franczia származású canadaiak részesei a’ zendületnek. Ezenkül az egyesült statusokbul is hathatós segélyt kaptak már a’ lázadók; hol hazafiaknak nevezik őket, kiknek tiszteletére fényes lakomákat tartanak ’s aláiratokat gyűjtenek. Legmunkásbak a’ határszéli tartományok lakosi; azonban e’ buzgó részvét alkalmasint valamennyi tartományra kiterjedend. Mig a’ ministerség példás munkássággal törekszik megtartani Anglia számára Canadát, ’s e’ végre majd 6 ezer főnyi katonaságot készül oda szállíttatni, a’ nemzet egy része nyilványos gyűléseket tart, ’s e’ lépéseket rászalva, Canada ellen minden harcznak ünnepélyesen ellenmond. Itt is, mint Edinnburg ’s Dublinban nyilványos gyűlések vannak e’ czélból hirdetve. A’ ministerek e’ tárgy iránt az alsóházban nagy többséggel, a’felsőben pedig általányos javalással — Brougham lordot kivevén — birándnak ugyan, ’s igaz, miszerint e’ pillanatban nemzetiség sérült érzelme uralkodik itt általányosan ; de a’ divatozó szólás és sajtószabadság nem sokára megváltoztatandja az ügyek ezen állását, s meg fogja bizonyítani minden harczkezdés balgaságát Canada ellen, melly tartományt teljességgel nem hódíthatni meg, mihelyt függetlennek akarja ez magát nyilatkoztani Európától. Csupán az egyesült státusok jelenléte is elég minden Canada elleni vállalat tönkre juttatása végett. Kormányunk, jól értesültek állítása szerint, a parliament ismétl összeillésekor azonnal a’sereg-’s tengeri erő-szaporitást hozandja indítványba, az előbbit 20, ezt pedig tízezer emberrel ’s néhány nagyszerű hadihajóval. — Cambridgeben legközelebb gyűlést tartván a’ reformerek , Spring-Rice a kincstári kanczellár következőleg nyilatkozók: „Engedjenek Önök két vádra felelnem, melly miatt a’ ministerséget korholják. Kormányunkat ingónak mondják , mellynek fönállása majd toryktul, majd radicaloktul függ, ’s hogy kötelesek vagyunk egyértelműleg cselekedni azokkal, kiktől függeni mondatunk. Már többször vala szerencsém az itt összegyültekhez szólanom , ugyan mikor mondok valamit, mi ismért elveimmel; t. i. jó ’s régi véleményökkel a’ polgári s vallási szabadság józan barátinak, ellenkeznék? Nem ragaszkodom-e mindenkor híven Anglia régi whigpartjához, a’ nélkül, hogy akár torykhoz, akár radicalokhoz közelitettem volna? (Tetszés.) Társim a’ ministerségben ugyan illy veleményüek. Vannak igenis uraink a’ parliamentben , kik részint messze maradnak mögöttünk, részint keresztül akarnak menni rajtunk. Midőn tehát a toryk valamelly indítványt tesznek, melly a’ javító törvény üdvös következményitől megfosztaná a’ népet, ugyan csudálhatni-e , ha a’ radicalok illy ferde indítvány leküzdésire kezet nyújtanak nekünk, ’s mi azt elfogadjuk? Ha ellenben valamelly alsóházi tag , túl haladva elveimen, éves parliamentet ’s általános szavazásjogot követel, mi csuda, ha én az illy férfi szándékát nem támogatom? (Halljuk!) Ha mi valamelly gyalázatos indítvánnyal törekednénk részünkre hódítani néhány tory urfit vagy baronetet, akkor igenis érdemetlenekké válnánk hivatalunkra, mint akkor is, ha álreménnyel egyes radicalok után vetnénk horgot. Ellenben épen nem érdemlünk gáncsot, ha e’vagy ama’ párttól néhány tagnak szavazatát, minden csábítás nélkül elfogadjuk. Ajándék marhának nem nézik fogát, mi sem hitvallását egyes szavazónak. — A’ Scotsman szerint Canadában 470 ezer franczia származású gyarmatos lakik, közülük 100 ezer foghat fegyvert; ha tehát, mi igen