Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)

1838-09-19 / 75. szám

­ ( 398 ) -más személy , helybeli és vidéki népség velük az esperes’ karjain vezette­tett hófejér ríirta hőse az ünnepnek — az egyházba seregle. Itt harmoniás ének után Balog Sámuel és Csider Antal lelkészek — az ősz papi egykori káplánjai — által beszédek tartattak; első — az úr házában megőszült szol­ga’ hosszú életéért hálaadó, ’s azt még később időkre terjesztetni könyörgő buzgó fohászát bocsátván az élet’ és halál’ urához — szabályos nyelven, szelíd szónoklattal tolmácslá az öregség’ méltóságát ’s tiszteletre méltó lé­tét, tiszteletet érdemelvén — úgy mond — az emberiség, roskadozott hajlé­kában is; adik az egyházi szolgálat’ becsét tünteté­ föl, mellyek végével az éneklő kar’ harmóniás zenéje között a’ nép elhagyá az egyházat. Eivü­l két sorban állott fejér öltözetű szüzek virágkoszorukat nyújtottak a’tisztes ősznek ’s útját bokrétákkal hintették be. Végre özv. Fáy Istvánné , szüle­tett Kubinyi Terézia aszszony, a’ félszázados pap’ egyik hallgatója, az ünnepély’ minden világi és egyházi tagját vendégeinek meghiván, itt az agg lelkész és szinte még élő aranylakadalmi mennyasszonya ’s többek’ egész­ségiért vig poharak ürittettek. Több idegen között részt ven ez ünnepély­ben kis-csoltói Ragályi Zsigmond borsodi egyházmegyei segéd-gondnok is. Montenegrói hirek szerint aug. 2 — 6ikán komoly összeütközések történtek harczosink ’s a’ montenegroiak közt. A’ munkában levő mérnöki dolgozatok ugyanis már darab idő óta némi feszengést okozanak a’ kü­lönben is nyugtalankodni szerető szomszédok közt, kik a’ fölállított ha­tárkövekben ’s jelpóznákban mind megannyi veszélyes és háborúra czélzó készitvényeket véltek lappangni. Az ausztriai kormányzóság jobbadlán ha­di tiszteket, katonákat ’s altiszteket használt segédekül e’ munkálatoknál, hogy az ausztriai egyenruha ’s fegyver illető tiszteletet támaszszon a’ mak­­ranczoskodó montenegróiakban, ’s egyszersmind szükséges távolban tart­sa őket a’ munkálatok színhelyétől. Néhány hét előtt egy mérnökasztalt, több mérnök-eszközzel együtt elorzanak a’ montenegroiak, minap pedig egy asszony azon mérnök asztalához tolonga, ki Budva kerületi Pastrovich községben közel a’határszélhez dolgozott, mondván, hogy látni akarja, mit dolgozik.A’tiszt elég vigyázatlanul elragadtatni engedé magát hevétől’s néhány arczcsapással utasitá el a’ szemtelen asszonyt, mi előrohanásra szolgált felül egy csapat montenegroiaknak, kik a’ közel bokrok közt lap­pangva lesék a’ történet kimenetét, mellyet kétségkül előre gyanitának. A’ mérnök ’s kise­rőji, nem küzdhetvén meg a’ sokkal nagyobb erővel egy közel házba vonultának, hol lehetőleg jól elsánczolák magukat. A’ legközelebb katonatányáról rögtön segély jött ugyan ; de a’ montenegrói­ak száma mindinkább nagyobbult, ’s ez esemény után néhány nap múlva egész sereggel csatasíkra szállottak. Most épen jókor érkezik meg Ross­­bach­ alezredes , parancsnoka a’ Cattaróban állomásozó 8 sz. vadász zász­lóaljnak, három vadász századdal ’s két csapat gyalogsággal Mayer b. ez­redéből. Ez egyesült erővel Rossbach azonnal megtámadá az ellenséget, ’s visszaveré , sergeivel pedig montenegrói részen erős állomásba helyez­ik ezék, hol egész nap puskáztatott az itt ott előbukkanó ellenségre. Embe­reiből holtakban és sebesültekben összesen 26ot veszíte. A’ zárai fő ha­di kormányszék azonnal nagyszerű rendszabályokhoz nyúlt csöndhelyreálli­­tás végett’s a’ montenegroiak kegyelmet kértek, miután 50 embert ve­sznének. A’mostani vladika, derék műveit Haltai férfi, törekszik ugyan felvilágitni alattvalóit; de a’ szász király látogatása óta mindinkább csök­kenni kezd befolyása a* népnél, melly azon balga véleményre jutott, hogy hazáját eladni szándékozik a’ királyi utazónak. —­­ m e r i k a. Az American Presbyterian szerint Jackson tábornok családja nagyobb részivel presbyterianussá lön; (ezelőtt, ha nem csalatkozunk, episcopalista volt). — A’floridai hirek igen komoritók; a’ fehér népség birtoka ’s élete a seminoloktul nincs bátorságban; jul. 24-én Davis georgiai törvényho­­zóság tagját ugyanis megtámadák ’s családostul összekonczolák; Cruse telepvényes fiát pedig mezőn dolgoztában szeme láttára agyon lövék.­­ Az egyesült szabad statusokból a’ kereskedésre nézve kedvezők a’ hirek; mi­óta a philadelphiai, bostoni, déli ’s délkeleti bankok készfizetéseiket el­kezdék, a kilátás nagyon javul s őszre élénk ’s nagy terjedelmű kereskedést reménylenek. Általában hiszik, miszerint 1839 jan. 1 jén minden bank készpénzzel fizetend ; pénz bőven kering ’s a’ tőkepénzesek a’ jövő con­­gressusban semmi ártalmas rendszabálytól nem rettegnek. __ Angol lapok szerint: Deffandis b. franczia ügyvivő Mexicoban jun. 12k én Francziaországba utazott helyettesül Delisle titoknokot hagyván. Két hajó betegekkel telve Martiniqueba vitorlázott; a’ vomito (fekete hányás) ugyanis a’ franczia hajóseregnél elkezde dühöngeni. — . . , Portugália. A Wwayne ’s király udvarostul aug. 14k én visszatére Eissabonba Om­­rabul s löket, mint a’ királyné névnapját, kézcsókkal ülték meg, mire ugyan a’ fizetéses tisztviselőkön kívül igen kevesen szoktak megte­­enni a múlt évekhez képest. — Portóban a’ corteskövetek választása ve­rekedésre szolgalt alkalmid; a’túlzó septemberiek ugyanis das Antas gr. főkormányzó s katonai parancsnoktul’s az elöljáróságtól segit­etve a’ car­­t’stakat fenyegetésekkel rezzentek el a’ választástul, míg végre verekedés­re került a dolog több választási juntát szétűztek; a’ septemberiek álnév­­jegyzéket dobanak a szavazatszedő ládába; miáltal Portóban a’válasz­tások törvényszerűtlenek. A’ septemberiek mégis némileg ezért értenek, mer a cartistak helyett kik hihetőleg többséget nyernek, most pártjekt­belit választanak, s ha megsemmittetnek is e’ választások , legalább az újig több erőt szerzendnek öszsze.­­ Angol lapok szerint Lissabonba aup 20karul: Terceira hget 20 választóság nevezé ki tanácsossá, ki vule Palmella hg es Saldanha marg. nyertek legtöbb szavazatot; mind a harom acartista.“ Lissabon , aug. 24en : A’ sorkatonaság csekély száma miait a’gne allakat nem kepes megh­od.hu, kik főleg az éjszaki határokon űzik ki csapongóikat Grllade fonok vezérsége alatt,ki néhány nappal 1000 főn, csapattal szállá meg Malison helységet, hol rabolt és zsákmányolt kénye szerint, a’ katonakormányzóságot 15 főnyi őrséggel szállásán elzárván. — Manuéi Duarte Leitao jogminister megnyervén elbocsáttatását, tározó­ját ideiglen a’ belügyministerség látandja el. Meddig állhat fen a’ jelen ministerség, igen kétséges, a’ cortes megnyitásakor minden esetre buknia kell,mert a’pénzügyministeren kívül mindnyájan megbuktak a’választásoknál. Eddigi hirek szerint a’ tartományokban a’ cartisták, a’ fővárosban pe­dig a’ hajógyáriak részire ütvén ki a’ választás, Sa da Bandeira és Bomfim ministerek végképi megbukásukat előzőleg, köz hir szerint, ujlag régi párt­­jokkal, a’ hajógyáriakkal, egyesű­lendnek , ’s a’mostani alkotmányt is készek felforgatni, csak hogy föntarthassák befolyásukat. Ismét az 1826ki alkotmány életbe léptetéseiül szólanak, és uj zavaroktul rettegnek, ha a’ cartisták többséget alkotandnak a’ cortesben. Portóban e’miatt már zajgások történtek’s néhányan áldozatul esének el.Egyébiránt mellyik párt lesz a’győz­­tes, az főleg a’ sorkatonaságtól függ , az eddigi lázadások kimenetét is ők határozák el. Mia a’ ministerséget pártolandja a’ katonaság, úgy a’ lakos­ság nyílt karokkal üdvözlendi őket, ’s elfelejti a’ roc­oi vérengzést; ellen­kező esetben pedig félre dobják őket ’s közgyű­lölség tárgyaivá leendnek; a’ hajógyáriak panasza fen hangon terjeng mindenfelé: ,,a’ kormány el­nyomott ’s lefegyverzett bennünket, a’ septemberi párt elgyöngitett ’s a’ következmény az, hogy a’ nép a’ cartisták áldozatává leend.“ (M. Post.) Lissaboni aug. 28aig terjedő hirek szerint Remec­ido fő­be lövetése nem adó vissza Algarbia nyugtát, fiában ugyanis utódjára ta­lált az öreg guerillafőnök, ki mint tetemes csapat vezére már néhányszor összeü­tközék a’ királyné sergivel. A’ lissaboni lapok levelezést közlenek az ifjú Remechido ’s Neutel kapitány között, imez a’ királyné résziről tel­jes bű­nbocsánatot ajánlott az ifjú főnöknek, ha aláveti magát az alkotmány­nak; ez azonban gőgösen megveté az ajánlatot ’s válaszában többi közt oda nyilatkozók, miszerint a’ spanyol Cabrera példáját követve családja minden tagjáért, mellyel a’ szabadelműek rosszul bánandnak, tiz ellenséget ál­­dozand fel. Az ő’s hívei utolsó csepvére I. Miguel királynak van szentelve. Két, eddig a’ Tajvan horgonyzott, franczia hadihajó Mexico révpartihoz vi­torlázott el. II . Sl­a­nd­­­a. Fabriciust a’ hollandi udvarnál igen kedvezőleg fogadók ’s megérkez­te után azonnal a’ királyi asztalhoz méltaták. — Spanyolország, Madrid, aug. 28 ikán: Tegnapelőtt szerencsésen si­került a’kormány­nak Rotschild házzal alkura léphetni, előlegezés iránt az almadeni kénye­ső bányák jövedelmire. A’ szerződés közelebbi körülményei még nem tudják ugyan; de annyit már bizonyosan állíthatni, hogy Rothschild öt hónap alatt 50 millió reált fog előlegezni a’kormánynak.—A’morellai szerencsét­len esemény óta folyvást összeesküvési hirek szárnyalnak a’ fővárosban; ma azt kezdek rebesgetni, hogy némelly összeeküttek sétakocsizáskor el akarják fogni a’királynét.—Munoz betegsége olly veszélyes fordulatot vett, hogy ném­ellyek már halálát is kezdék h­irleni. — A’ kir. palotában különös esemény történt: aug. 25-k én ugyanis észre vevék, hogy az udv. mar­sai­­ hivatalban 50 ezer reálra rugó lopás esett. Másnap a’palota minden részét megmotoztatni parancsoló a’ kormányzó királyné a’ tolvaj kikuta­tása végett, minek következtében a’ fürkészés alatt senkinek nem valt sza­bad a’ palotából távozni. Egyik szobában egy egészen ismeretlen emberre bukkantak a’ keresők ’s azonnal elfogák és őrt állitának az ajtó elibe. Né­hány pillanat múlva azonban neszt hallanak a’ szobában ’s látók, mikép a’ fogoly egy szomszéd szobába zárkozék. Ennek ajtaját erőszakosan föl­nyitván, a’foglyot halva lesék. Életének tőrszurás vetett véget. Azon szo­ba deszkázatán csapda-ajtót vevének észre,’s mindeddig az egész dolgot mély titok-fátyol födi. E’ különös eseményt nevetséges körülmény kiséré. Hen­derson, volt columbiai angol főconsul, aug. első napjaiban Angliából Mad­ridba érkezék, mint mondó, könyvirás végett Spanyolországról. Aug. 26ikán már bevégzé e’ honzuli tanulmányit, noha most látá azt először, ’s egy angol követsé­gi hírnökkel, kidétben vala Londonba indulandó, vissza akart utazni. Útlevele látomásozása végett a’ kir. palotába ment épen midőn a’ királyné parancsot adott a’ fürkészésre. Az őrök tehát visz­­szautasiták őt, midőn a’ palotát elhagyni akaró, és szavaikat puskaagy­­lökésekkel kisérék, végre pedig elfogák őt, miután mindig élénkebbül kívánná a’ kibocsáttatást, mi egyébiránt igen természetes vala , mert félt, hogy majd nélküle induland útnak a’hírnek. Szerencsére még is jókor sza­badon bocsáttató őt az al-statustitoknak, ’s Henderson azon teljes meggyő­ződéssel utazott el, hogy Spanyolországban legmagasb fokra hágott a’ zsarnokság; a’ ministerek annyira rettegnek a’ nép igazságos dühétől, hogy éjfél előtt ritkán merik elhagyni hivatalszobáikat, ’s akkor is erős fegyveres lovagcsapattal kisértetik magukat. Cabrera Valencia fele nyo­mult a nagy félelmet szüle. A’ Gaceta de Madrid élénkűl védi a minister­séget azon vád ellen, hogy a’ morellai szerencsétlenséget hanyagságának kell tulajdonítani, ’s védezik két e’ nevezetes szókkal, zárja: „Mi egyébiránt a’szerződésre lépést az ellenséggel illeti, az létesíthetlen,’s a kormány erre nézve sohaj nem szóla olly értelemben , minőt ellenei neki tulajdonitgatnak. Csak győzelem fogja eldönteni a’főkérdést; mi a’mellékeseket illeti, mi­nő például a’ baski szabaditékok ügye, azok iránt aztán könnyű leend egyez­kedni. Ez azon esetek egyike, mellyben a’ kormány kímélheti védeink VQTQt.u__A’ carlosiak mindenütt fényesen ünnepüik a’ morellai esetet. — Madrid, aug.­orkán: A’ kormány serény munkássága tegnap este dugába dönté a’ csendzavarók terveit, mellyek véghez vitelére egy a’ ha­difoglyok javára adott játékszíni előadást akarónak használni. A’ kormány­zó királyné is jelen volt az előadáson, melly, hála a’ czélszerű rendsza­bályoknak­­ zavar nélkül ért véget. A’ ministerség már reggel értesült, miszerint az elégü­letlenek e’ kiáltással: „Le a’ministerséggel­!“ szándé­kozónak félben szakasztani az előadást. Ném­ellyek szerint még gyilkolás!

Next