Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)

1838-10-10 / 81. szám

­ ( 322 )­­mennyivel leereszkedőleg útközben minden rendű és sorsú kam. községek , és egyes alattvalók terveit és kérelmeit részvevőleg meghallgatni kegyes volt. A' pestbudai hangászegyesületnek szabályszerinti íső mír­­előadása e’ folyó 3dik hangászati évben nov. első napjain lesz ; ezt a’ 2o­ k és 3dik még farsang kezdete előtt követi; a’ többi pedig tavaszkor folytatta­tik. __ Minél fogva már megnyittatván az uj bérlet, a’ tisztelt zenekedvelők és ez intézet pártfogóji illőség kéretnek , méltóztassanak évi részvény dija­­kat 183% esztendőre (mint eddig, egyes belépti jegyért 3 fr., három jegy­ért t.­fr. ezüstben, egész évre) befizetni, és pedig Testen egyesületi pénz­tárnok Klaus A. I.. urnái, a’ tükörtárban (színháztéren) a’ városi színház épületében; Budán pedig Trexler Antal cs. k. főharminczados urnái a’ har­­minczad épületében, és a’ várban Milecz Imre urnái, a’ ,,levélhez“ czimzett szüretárus boltban. — Újonnan belépő egyesületi tagok kéretnek , méltóz­­tassanak az évi részvénydijon kivid még 2 ezüst Irtot alappénzül letenni. Az egyesületnek 1838. oct. 7ki közgyűléséből Mátray Gábor, egyes, titoknok. /I in e r I k a. Paraguayi hirek szerint dr Francia nem halt meg, sőt igen is egész­séges. — Tampicoi, jul. 20iki levél a’ franczia ostromzári sereg rend szabályit igen szelídeknek nevezi; a’többi közt máj. 12kén érkezik Tam­­picoba egy brémai hajó, mellyet a’franczia ostromzári sereg elfogott ugyan, de a’ kapitány egy ottan letelepült porosznak engedély­t adott a’ hajóba me­nésre, levelek átvétele végett, sőt még válasz­ irásra is; egyébiránt semmi mást nem volt szabad elvinnie a’ hajót­ól, melly az ostromzár-megszüntetésig Viorleansban fog vesztegleni. — Limai hirek szerint a’ chilii hajósereg egy része a’ limai kikötők előtt megjelent, de még nem kezdé meg az os­tromzárt. Miller tábornok a’ kötőket védállapotba helyzé. — Chilii hirek szerint Blanco tábornokot, ki Peru ellen a’ legutolsó háborúban a’ chilii csapatokat vezérlé ’s a’ kormány által el nem fogadott peru-boliviai egyez­kedést köté, e’ szerződéskötés miatt a’ hadi törvényszék Ujhollandba szám­űzetésre itélé. A’ chiliiek, Angliávali szerződésűk következtében, Ausz­tráliába’Száműzik vétkeseiket, miután az e’ végre alapitott gyarmat igen sok költséget emészte meg, mellyel most már végkép fölhagytak. — Portugália. Lissaboni sept. 18aig terjedő hirek szerint a’ fővárosban hihetőleg a’ republicanus párt nyerend tetemes többséget. A’ tartományokban a’ mi­­gueli guerillák még folyvást csatáznak a’ kormány csapatival, az ifjú Re­­mechido Algarbiában ezek egyikét szétveré. Alm­ada helységet Lissabon átellenében, sept.­llkén azon hir etté félelembe, hogy Baida migueli fő­­nöki közelében van , ’s e’ helyet megtámadni szándéka. Legutóbbi napok­ban f Baida Alvito előtt jelent meg, hol egy nemzetőrségi ezredest foglyul ejtett, ’s a’ lakosság nagyobb részit lefegyverzé. — A’ lissaboni spanyol követ a’ carlosi foglyoknak, kik az evora-montei szerződés óta Portugáliá­ban tartóztattak fel, útleveleket ada Spanyolországba utaztatásra, de olly nyilatkozvány aláírásával, miszerint ezek kötelezik magokat d. Carlos se­regeinél szolgálat föl nem-vállalásra. Spanyolország, Madrid, sept. 20ikán. Munagorri csapatjában legjobb katonai fe­nyíték uralkodik,’s egész zsoldja dicséretes pontossággal jár ki minden egyes embernek... Hogy az erre megkivántató pénz mind Francziaországból és Angliábóll származik, már többé semmi kétséget nem szenved. — A’ leg­­hevesb ellenzési lapok is már majd egyhangúlag megegyeznek , miszerint az állitólagos carlospárti fölszólitás egyenesen a’föllengősdiektől származott, annyival inkább, mivel más napon (sept.­­ Tikén) reggel ismét számos illy czimű nyomtatott iveket találtak elszórva az utczákon: „Jelentése a’ volt­­’s mostani ministerség ügyvivőinek ’s kémeinek, kik a’ tiszta hazafiak üldözésire ’s carlosiak pártolására használtatnak.“ Négy év óta nem tör­tént Madridban semmi carlospárti mozgalom, még akkor sem, midőn a’ trónkövetelő sergei a’ városkapuk előtt őrködének, ’s épen most kezdje­nek zajogni a’ carlosiak, midőn két pártczimborájok törvényszék előtt ál­la, kik minden esetre a’ legcsekélyebb politikai mozgalomért is éltükkel fogtak "volna adózni ? Ortiz de Velascot gyalázó megfojtásra itélé a’ tör­vényszék , ’s ez ítéletet Quiroga főkormányzó helyben hagyá. Ortiz leg­nagyobb hidegvérű­séggel hallá az ítélet fölolvastatását, ’s azonnal jelenté, miszerint valódi neve: d. Jose Maria Fuenmayor,’s hogy a’trónkövetelő sergeinél Navarrában parancsnoki rangot viselt, és Soria tartomány főkor­mányzója volt carlosi részről, Madridba pedig a’ királyné elibe némelly alkupontok terjesztése végett jött. Ezután térdre hullva kéré az itélőszé­­ket, másolná meg az annyira gyalázatos megfojtást agyonlövetésre, mivel hajdan alezredes volt a’ királyné sergiben’s a’soriai polgárkatonaság al­­ügyelője. Kérelmét az itélőszék a’ kormány elibe utasitá, melly azonban megtagadá azt tőle. Kivégeztetése előtt gyermekeit sem vala szabad látnia, ’s igy csak írásban bátoritá ’s vigasztalá őket anyjokkal együtt. Elbúcsúz­ván fogoly társitói legnagyobb lélekjelenséggel felült az elibe vezetett sza­márra ’s nyugottan a’ vesztő­ hely felé nyargalt tömérdek nép ’s katona­ság kíséretében. Midőn kiért a’ vérpadhoz, szilárd elhatárzottsággal rázá meg a’ bakó kezét, ’s az oszlophoz támaszkodván a’ fojtó-vasat saját ke­zeivel illeszté nyakára. Végszavai valónak : „Spanyolok, bocsássatok meg! Én minden ellenségemnek megbocsátok.“ E’borzasztó ünnepély mély csönd­,­ben juta véghez, ’s minden zavar nélkül. Egyébiránt azon állítását, hogy csupán kétes alkudozás végett jőve Madridba, közönségesen valótlannak állítják. — A’ hadi tárczát végre állandóan Rivero tábornok nyeré el Es­­partero ajánlatára, ’s ezenkül még következő fontos kinevezések történtek: d.L. Sanz, Carondelet helyett, ó-castiliai főkormányzó lón, O’ Donnell navarrai alkirály, ’s Jauregui tábornok helyett osztályparancsnok, Latre tábornok Illik Károly király rendének nagykeresztjét kapó; ugyanaz jut a tulajdonul­­an Halén tábornoknak is, ki Oran helyett a’ középponti sereg fővezérségét veendi által, mig helyét, mint tábornokkari parancsnok, Es­­partero táborában, Alaix tábornok töltendi be. A’ ministerségnek végre mégis csakugyan siikerült pénzt kaphatni. Espartero kivonata szerint ugyan­is megkötő Rothschilddal az alkut, mellynek következtében négy hónapig , minden hónapban 10 millió reált kap a’ hadsereg, a’kormány pedig min­den mázsa kényeserül 60 piastert. Az első fizetés sept. 20ikán történt. — A’ puertoricoi kormány­zó újonnan támadott zendületben életét veszté. —­­Anglia, London , sept. 25 ikén : Még egyszer visszatérve a’ londoni radical népgyűlésre, közöljük Ebenezer Elliotnak,a’ gabnatörvényi versek híres író­jának legtöbb tetszést nyert beszédét. Szószéken megjelentét zajos tetszés kiséré. Beszéde töredékei ezek: „Honfitársim, mikép bátorkodhatom én, mint félőrült (half-brained) költő, illy értelmes gyülekezet előtt föllépni. Nagy férfiakat látok körülöttem— Peyronnet Thompsont, ki kereskedési és iparszabadságért, azaz magáért a’szabadságért többet tett, mint bárki más; Leadert, próbált valódi hazafit; a’hozzá egészen hasonló Muntzot Lovetet ’s Douglast, ez egyesület legértelmesb két bajnokát;’s nem feled­ve a’ derék O’ Connort , kinek ékesszólása Ulysszéra emlékeztet, mikép Homer azt leirá: „Mihelyt mellebül hatalmas szózatit kibocsátó viharzó hópelyhek gyanánt, többé halandó kívüle nem versenygő Odüsszeusszal.“ Mivel e’ férfiak szólni fognak Önökhöz, valóban illetlenség tőlem, hogy figyelmüket kikérni merészkedem; ha azonban néhány szót megengednek Önök, olly egyszerűk leendőek azok, mikép csak valaha böcsületes szavak becsületes gondolatokat kifejezhetének. Önök ellenségei állítása szerint az illy gyülekezetek semmi jelentésüek. Ellenben azt én mondom, miszerint az illy gyűlések igen is sokat jelentenek, midőn a’ szegény köznép eszköz­li azokat, mert akkor egyenesen azt jelenti, hogy a’ nép szándéka ko­moly ’s eltökélett, midőn pedig komoly eltökéltséggel kíván valamit a’ nemzet, akkor bizonyosan megnyeri jogait. (Tetszés.) Önök megnyerhe­tik jogaikat, ha akarják; ha nem akarják, úgy látni fogják, mikép a’ nyomasztó adózás külföldre üzend minden iparágat, Önök pedig utczára taszítva látandják magukat munkadíj, kenyér ’s mindkettőnek r megszerez­­h­etése nélkül, hacsak előbb elnyomóikat ’s azután talán önmagukat egy­más közt föl nem falják. (Halljuk!) Mi más országokban hasonló okok­­ból történt, az nálunk sem lehetlen. Hollandia hajdan hatalmas gyár-tarto­mány vala. Mi lett Hollandia gyáriból? A’ magas adók Angliába űzék azokat. Hollandiában egy város találtatik, neve Delft, hol az angol nevet máig gyűlölik; de hol jobban cselekvék vala a’ nép, ha a’ helyett, hogy ben­nünket gyűlöl, a’szerfülötti adót nem engedi nyakára tolatni,minek következ­őiben legbecsesb gyárai hozzánk vándorlanak. Midőn mintegy 80 év előtt Rotherhamban az első kis vasöntő gyár létesült, 25 shillingért kaphat­tunk kályhát, mig a’ hollandiak 45 shillingen alul egyet sem adhatának. (Halljuk !) Csudálhatni már most, hogy Hollandia elveszté vaskereskedését, ’s a’ rotherh­ami vállalkozók boldogultak? Francziaország, noha nevezetes gyár­tartomány soha nem volt a’ zendület előtt, mégis több nevezetesb kézműgyárral bírt, sőt, mi valóban bámulatos, iparegyesületekkel is, mellyek a’ m­unkadíj-csökkenést gátolák ugyan, de a’ franczia iparéletet tönkre jutástól nem menthetek meg. Elenyészett az, mikép az Önöké fog rendkívüli adózás súlya alatt, ’s miután egymást követve két szűk év lá­togató meg az országot, mi nálunk is vajmi könnyen megeshetik, ’s a’ franczia nemzet nem adhatván többé árukat cseréül idegen gabnáért, önként kitört a’ zendület. (Halljuk! Halljuk!) ’S mi történt azután? Az ipar­egyesületi elv, vagyis maga az egyezség elve, mellyet Dauton hoza élet­be Francziaországban 44 ezer jóllétt választmány alakjában, úgy, hogy minden lelkészeire egy jutott, (and the first of Awhicli the present king of France was doorkeeper) meggátla a’ franczia birodalom föloszlatását a’ be­­tolult királyok közt’s egy év alatt 14 hadserget teremte ’s valamennyit győz­tessé tévé. (Halljuk! Halljuk!) — Ha Önök 23 év óta bírnák a’ vá­lasztásjogot, úgy mostan 15 font kenyérért nem fizetnének 3 shillin­get , ’s nem 8 pence kivántatnék egy font husért. (Nagy tetszés). Ha az Önök ősei már 50 év előtt bírják vala e’ választásjogot, úgy nem fogott volna a’ kormány annyi millió font sterlinget elpazarolhatni a’ franczia szabadság ellen viselt háborúkra. Nem, azon iszonyú pénzt most mindegy fillérig hatalmokban látnák Önök, és szabadokká tehetnék vele magukat. Igen, ’s azonbúl még legalább 3 ezer millióval birnának Önök , miket azóta egyedárusságok ’s mindennapi élelmezés nyelének el. Ez iszonyú mennyiségnek csupán kamatja Önök közül mindegyiknek évenkint két hó­napi szünidőt szerzett volna, mit mindenki hazája ’s a’ külföld beutazására, vérének napsugárok által fölmelegítésire és szivének nemes érzelmekkel el­töltésire használhatna. Mindezt képzelhetni, mert mit használt volna külön­ben a’ gőzerőművek felfedezése ? De a’ tett dolgok más történetet be­szélnek, ’s azt bizonyítják be, miszerint elnyomóik a’ roszul uralko­dás mesterségében hatalmasul haladtak elő. A’ 18i. század első 92 évében egy millióról csak kettőre emelkedik a’ szegényi adó, mig a’ legközelebb 15 év alatt, az úgynevezett diadalteljes háborúk korszakában, kettőr­ől nyolez millióra ugrott. Ha tehát Önök ’s őseik választásjoggal lettek volna fölru­házva , nem egészen más következményeket mutathatna e’ példátlan erő­­művi ’s ipar­ rendszerük? 1801ben 40 millióra volt becsülve az összes árukivitel’s 1837ben csak 38 millióra, pedig köztudomású, hogy két­szeresen nagyobb volt a’ termesztés, készités és eladás! (Halljuk! Hall­juk!) E’ hónapokban is olly szörnyű gyalázatosságokat vivének véghez Önök elnyomóji Canadában, mellyek Castlereagh király kormányát is meg­­fertőztették volna, ’s mikhez hasonlókat Wellington császár, ha egykor eljőne ideje, bajosan fogna eszközölhetni. Gyönge rajzát kell Önökkel közlenem azon iszonyuságoknak. Tegyük föl, hogy a’ peterlooi kiküldők, Melbourne ’s a’ gabnatörvény­ Russell ma elfogatnak engem e’ gyűlésből távoztamkor. Tegyük föl, hogy néhányan Önök közül megszabaditnak engem , midőn kihallgatás nélkül hurczoltatom nyakamon kötéllel a’ po­­roszlóktul; tegyük föl, hogy a’ zsoldosok ezért fölgyujtják a’ várost, és semmit nem gyanító fegyvertelen férfiakat, nőket ’s gyermekeket halom­ra konczolnak; tegyük föl mind ezt, ’s gondoljuk meg jól, és látni fóg­juk a’ főurak dicső tetteit Canadában (Gyalázat, gyalázat reájuk!) "S miért történt mind­ez? Mivel a­ canadai alsóház megtagadd az adót. Jól

Next