Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)

1838-08-04 / 62. szám

FOGLALAT: Magyarországi és Erdély­i nemesítés; kinevezések és előléptetések; budapesti napló, töplitzi szemle; játékszíni előadások és újd­onsága szarvasi főesperes-választás, makfalvai oskola-vizsgálat; különféle: lem­bergi gyapjúvásár, szerencsétlenség lőporral Erdélyben; Szepes újddonságok; Őssy Ignácz b. elhunyt pécsi püspök érdemei; ’s a’ t.) Amerika (Brazíliában a’ csöndet még folyvást zavarják; Felső-Canadában újabb nyugta­lanságok; ’s a’ t.) Portugália (a’ ministerváltozási hírek nem valósulnak ; m­igueli guerillák rakonszátlankodása ; ’aa’ t.) Spanyolország (rész­letek a’ madridi rendeleti merénylői; Espartero két tábornokot hivatalától elmozdít; készületek Estelin ostromára és védelmére; s a t.) An­glia (National véleménytöred. a’guildhalli lakomáról; parliamenti viták az izlandi tizedtörvény ügyében ; a’ whigek ismét győztesek;­ a M. Chronicle ítélete Laity spörérül; ’s a’t.) Francziaország (dussaci zentralits sz. egyházi padok miatt; Talleyrand könyvtára eladva;’s a’t.) Né­metország. Olaszország. Hollandia. Török ’s Oroszország. Gabonaár.­­Magyarország- á­s Erdély. Ö cs.’s ap. kir. Felsége, a’tett jelölések’ következőben, tekintet­tel a’szavazatok’többségére, Wagner Sámuelt, Szászrégen mezőváros’ tanácsbelijét ’s alpolgármesterét ugyanazon város’ főpolgármesterévé; Sz.­­Erzsébeti Fejérvári Józsefet pedig Nagy-Enyed nemesi mezőváros’ fő­hadnagyává méltóztatott kegyel, kinevezni. (H­k.) Ugyan ő cs. ’sáp. kir.felsége K­assics Ignácz m. kir. udv. ágenst (ügyvivőt) érdemes tekintetebül Kisfalud és Szajkófalva részjószágokkal megajándékozni ’s őt az által mindkét nemű­ utóéival együtt „kisfaludi“ mel­léknévvel magyar nemességre emelni, és Örményi László m. kir.hely­tartósági titoknokot, De­fin János bárót és Skerletz Károly t birót cs. kamrásokká nevezni méltóztatott. (W.Z.) Grünschnek Miklós, a’szigeti sószállitó-hivatal’szálmestere, i.é. jun. 25kén meghalálozott. Budapesti napló. Miklós czár nevét viselő huszárezredünk jul. 231kán délelőtti 10 órakor Töplitz környékén egész díszben síkra seregle, hol a’ muszka czár szemlét tarta fölötte huszár-ezredes öltözetben, ’s ellép­­teté a’ porosz király és Ferencz Károly fég előtt. Töplitzi levelek igen ér­dekesnek festik e’ katonai látványt. — Nemzeti játékszínünk az augusz­tusi bérletet bohózattal kezdé meg, még pedig régivel, mellyben honosul­­tabb a’ valódi elmésség, mint az újabbakban; adatok f. i. aug. lsején „Tün­dérvilági leány, vagy paraszt mint dúsgazdag­ bohózat, ’s meglehetősen mulattató a’ közönséget, noha már igen ismeretes a’ darab, Mikán „Világ divatja“ vígj. Töpfertől, mellyben Lendvay és Lipcsey Klára mint szerző­dött tagok léptek föl. Az elsőnek az intézet ’s közönség egyiránt örvend­hetnek; a’ másiknak azonban csak talán, mert ha játéka is olly kevéssé elégítem­ ki, mint éneklése, úgy kár volt uj terhet rakni az intézeti pénz­tárra , legalább több ízben kellett volna föllépetni L. Klárát szerződéskö­tés előtt, ’s csak úgy és a’ szerint fölvenni, ha és mikép fogott tetszeni a’ közönségnek. Likán „párisi naplopó“ vigj. 3 felv. Vasárnap, aug. Síkon újság, kerületűi mint halljuk, bérszünettel színpadunkra, ’s az „Tündér Ilo­na“ tüneményes vigj. 3 szakaszban, népdalokkal, énekekkel és tánczczal; irta Munkácsy János (a’ „Garabonczás diák“ írója és „Rajzolatok“ szer­kesztője), muzsikáját Szerdahelyi dalszínész, új röpülő erőművekkel, di­­szitvényekkel és öltözettel. Bérszünet szokatlan tünemény vasárnapon, é s úgy látszik, az egész intézkedés oda czéloz , hogy mivel az író az első előadásból csak egy ötödrészt kap, ez minél nagyobbá tétessék, ’s ennek valóban örvendhetni, mert mi méltányost), minthogy az iró illő jutalmát vegye fáradozásinak? Úgy látszik, a’ bohózatok lassan kint honosulni fog­nak színpadunkon , mert már ez említetten kívül Beőthytől „Ludas Matyi“ Gaaltól pedig „Peleskei nótárius“ készen vannak ’s Nagy Ignácztól „Bon­tó Pál“ egy két hét múlva szinte kész leend. Gaaltól, következést húzván eddigi szeszélyes darabjairól, jót reményb­etni, ’s a’ „Peleskei nótárius“ hi­hetőleg szerencsés sükerrel küzdend meg eddigi illynemű magyar elődeivel, mert Gaal vígjátékit és szeszélyes elbeszélésit könnyű vér élteti ’s fino­mabb elmésség, melly müveit játékszíni közönséget jobban elégít ki, mint némelly kézzel markolható tréfák német bohózatokban. — Budapest: A’ magyarországi szemorvosi megürült hivatal ellátása végett julius 28kára hirdetett csődület (concursus) ugyanazon nap véghez is ment a’ tudományegyetemnél, a’gyakorlati működések pedig aug. 2kán reg­geli 8 órakor fejeztettek bé. — A’ m. k. tud. egyetem négy kara juh végén választá meg jövő évi dékánit, a hittudományi karban ifj. Szabó János, a’ törvényiben Ti­­pula Péter nyeré a’ szavazási többséget, az orvosi és bölcselkedési mege­­rősitő jövendőre is jelen évi dékánját, t. i. Birly Eduard és Werner József urakat, nagys rectorrá Wolfstein József math. prof. ur választatott. — Az idei tárnokszék nm. b. Eötvös Ignácz főtárnok ur elnöksége alatt aug. trén kezdő s folytatja üléseit, a követek következők: budai: Schreiber Ferencz főbíró; pesti: Szloboda Mih. tanácsnok; sopronyi Fabricius And. tan.; eperjesi: zebegnyői Dirncs István főbiró ; zágrábi: Amb­revich Ignácz polgármester; szatmárnémeti: Esze Gábor Jobi­ó;­­szombati: Paulovics János tan.; temes­vári: Felix Ignácz tan.; szabadkai: Kulunchich István tan.; aradi: Lukácsy János kapitány. Szarvason (Békés megye) múlt június 27-én, az ágostai vallásnak bé­kési esperessége, az eddigi főesperes Simon Sámuel urnak hivatalából kilépté­vel, megürült főesperesi hivatalra, az ezen egyházi kerülethez tartozó egy­házi testületek által beadott választó szavazatok nevezetes többségével, K­u­­czián György urat, a’ mezőberényi egyház hitszónokát, választá meg, ki is ezen hivatalába, mellyet hajlott idejénél fogva örülestebb élvezett nyugalmas elvonultságában csupán az iránta már másod ízben kijelölt szép bizalom méltánylásánál fogva vállalt el, más napon ünnepélyesen be is iktattatott, azt azonban három esztendő múltával minden esetre választás alá bocsátandó. Makfalván jul.­ikán tartalék a’ helybeli nemzeti iskola félévi megvizs­­gáltatása. Ezen iskolaháznak, múlt évben a’ már égetésre készen állott tég­­lakemenczének Küküllő árja általi elsöpretése miatt, félben maradt építését, hazánkfia Wesselényi Mik. b. ur szívességéből kettőztetett igyekezettel foly­tatják, ’s ha előre nem látható akadályok nem gátolják, ez év folytában végre is hajtják , hogy örökre fönmaradandó emléke legyen hazafiai érdemének. Bé­zsen olly czélszerű ’s a’ kor’ kivánatinak megfelelő leányiskola létez , mily­­lyel Erdély egy helye sem dicsekhetik. Ugyanitt a’nemzeti casino részvénye­si saját erejűken egy díszes casinói épületet emeltek. Első példa tán a’két ha­zában, hogy casinói egyesületnek saját lakháza legyen. KÜLÖNFÉLE: A’ most múlt lembergi vásárról következő részleteket közlének az ottani lapok ’s kereskedési levelek : ,,A’ hideg ’s esős időjárat, melly egész jun. középéig szakadatlanul uralkodók Galiczia vidékin,nagy mértékben akadályozó a’ gyapjumosás elvégzését ’s nyi része sem vala ked­vező, ezenkül pedig azon káros következményű, h­ogy a’ legnagyobb hiril gyapjutermesztők is jobbadán csak vásár vége felé állíthatók ki ismert je­­lességü gyapjujokat, Russziából ’s a’ szomszéd tartományokbul pedig épen csak vásár után érkezek gyapjú, mi természetesen némi érezhető hanyag­ságot szült a’ vevőknél, még pedig sokkal nagyobb mértékben, mint a’ szépen biztató áremelkedés után várni lehete. Az említett okokból (’s mi­­vel sok mennyiség a’gyapjutenyesztőknél kelt el) összesen csak 1430 má­zsa gyapjú volt valósággal e’ vásáron. Mi azonban öt gyapjú-minőségét il­leti, meg kell vallani, hogy az valóban szép haladásra mutat a’ gyapju­­nemesitésben,’s különösen észrevehető volt a’ mosás javulása, mit részint azon körülménynek tulajdoníthatni, hogy vásár alkalmakor a’ gyapjuter­mesztők összejőnek ’s egymással a’ legjobb mosás­ módról tanácskoznak, ’s lakhelyükre téttükkor gyakorlatilag próbálják ’s módosítják a’ hallotta­kat. A’ legjobb minőségű gyapjú mázsája 103 —120, középfinom 62 — 93, közép 73 — 80, közönséges 53 — 64 égő forinton kelt. Hogy ezentúl több idő maradjon mosásra ’s a’ gyapjúnak távolabb vidékekről Lembergbe szállí­tására, a’ kereskedőség felsőbb helyre folyamodást intézni határzott a’ vásárnak ezentúl jul­lékén tartatása iránt, mi minden esetre látogatottabbá teendi a’ sokadalmat, a’ mosásra nézve pedig’kedvező következményű leend. Ez utóbbi vásárt állatmutatásra is használók. — Erdélyben 1. é. jul. Sikán délutáni 3 — 4 óra közt szerencsétlenség történt, melly újra igazolja azon sokszor elmondott igazságot, hogy lőporral soha nem bánhatni elég ova­­kodással. Egy kadét ugyanis Wernhard. b. könnyülovas ezredéből, vissza­térvén vadászatról egy ládából borotválkozó eszközeit szedegeté ki, melly­ben lőpor is vala. Kezűben csuprot tartott a’ kadét, mellyben a’ vizet me­­legité, ’s mellyhez alkalmasint parázs tapadt, vagy gyujtófácska, bizonyo­san már maga sem tud­a előadni a’ történetet. Néhány pillanat múlva szörnyű durranás vala hallható , ’s az összefutott szomszédok a’kadétet égő kön­tösben ’s csudálkozva a’ ház előtt lelék. Ő csak annyit tuda mondani, hogy durranatkor a’ szobában nyílt ablak előtt álla, ’s meg nem fogható, mi­kép juthata onnan az utczára. Annyi bizonyos, hogy háta összeégett ’s élete folyvást veszélyben forog, ámbár az ugrás vagy esés semmi látható sérü­lést nem okoz a testén. A’ház födelét fejhez hasonlíthatni, melly­ről rendetlenül fölmeredeznek a’ ha­jszálak; a’ cserépzsindelyzet nagyobb része összezúzottam földön hever. A’ ház béljében olly iszonyú volt a’ lőpor ereje, hogy a’ felső pad­lás deszkázatát a’rajta fekvő nehéz vakolattal együtt felröpité, a’ nyílt szo­baajtón át a’ pitvarban egy boltajtót szét robbanta ’s a’ pitvarajtót az ud­var közepére rugó, a’ lőfalakat is össze vissza repeszté, minek következ­tében az egész házat egészen újonnan kell építeni. Szerencsére az 5 sze­mélyből álló család a’ vész pillanatában távol volt a’ háztól. — Pótlékul Szepessy Ignácz b. pécsi püspök haláláról még ezeket közöljük: Az elhunyt köztiszteletü főpap 58 éves volt ’s rég óta szenvedő tüdőbajban, melly min­denkit remegtete életéért, de hirtelen halála mégis rendkívül meglepő volt ’s köz fájdalmat gerjesztő. Az üdvözült ifjúsága első évei óta szakadatlanul buzdító példája volt ez jámborságnak, bölcseségnek’s fáradatlan munkás­ságnak. Ékesszólása országgyűléseken ’s egyházi szószéken egyenlő jeles­­ségű mindenkor, bőkezűsége pedig a’ lehetőség legfőbb fokán mutatkozék. Minden emberhez példás lebocsátkozó nyájassággal viseltetek, ’s mint főpap legszigorúbb vala maga ’s legengedékenyebb alattosi iránt. ’S e’ nagy férfinak, kiben ki­ltisztelést parancsoló tekintet mellett,ennyi erény lakozék, köszönhe­ti a’ tudományos világ az erdélyi katholikusok egyházi és statistikai helyzeté­ről értekező jeles munkát ’s az uj magyar sz. irás javított ’s jeles jegyze­tekkel ellátott kiadását 8 darabban, nem is említvén számos egyéb hittu­dományi ’s énekes-könyvet szinte magyar nyelven. A’haza pedig örök há­lával tartozik neki az 1­938-i országgyűlés czikke szerint, melly a’ pécsi lyceum alapítása iránti érdemeit megörökité; ezenkül a’lyceumi szükséges iskola-épületet egészen saját erszényebül állíttató föl ’s utóbb a’ ha­jdani sz. Pál szerzetesei roppant épületét is megvásárló ugyane’ czélra, ’s a’ mű­­szaki tanulmányokat tetemesül bővité. A’ püspöki könyvtárt, melly min­denféle jeles, sőt a’legújabb munkákkal is diszlik, közhasználásra meg­nyitó. A’falusi oskolamestereknek’s kántoroknak saját tanuló-intézetet ala­pba bőkezűsége, ’s ezenkül még hangászat-iskolát, érintetlenül hagyván az általa fölépitett sok új iskolát, szentegyházat ’s paplakot. Joggal mond­hatni, hogy benne a’haza egyik legnagyobb fiát ’s jóltevőjét, a’vallás leg­ragyogóbb’s valódi buzgalom-példányát, ’s a’ trón egyik erős oszlopát sze­rété , tiszteié, kegyeié ’s veszité. Szerény ’s nemes lelkűséinek legszebb példáját adá a’ dicső elhunyt végintézetében. Hogy a’ többit elhallgassuk, így intézkedik egyebek közt végrendeletében: „ Lágy fából készíttes­sék részére koporsó ’s feketére festessék. A’ harangok csupán kimúl­ta után először, ’s temetésekor másodszor huzassanak meg. Viaszgyer­tya ne osztogattassék; fáklyák ne lobogjanak hamvai mellett. Tol ne tartassák. Halotti beszéd se mondassák. Könyvei a’ püspöki könyvtár-

Next