Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)

1838-09-12 / 73. szám

szerda , sept. 1­2. 1838. Tói. szám. FOGLALAT: Magyarország (ő cs. kir. fölsége Milanóban; budapesti napló; a’ m. n. akad. közülése, a’ kegyes iskolarend vác­.i gyűlése, magyarosúlás az újvidékig. n. e. iskolában, magyar játékszíni előadások;­­s­a­ t.) Spanyolország (Morelia elfoglaltatása nem valósul; Orna hátrál, ’s e’ miatt nagy ingerültség; a’ bank pénz­t előlegez a’ kormányzó királynénak; ’s a’t.) Anglia (O’Connell beszéde a’ dublini nagy népgyűlésben ; ’s a’t.) Frantziaország (hivatalos jelentés Orlean­­hgnó szüléséről; a’ király ’s küldöttségek beszéde; ’s a’t.) Schweiz. Olasz- Német- Törökország. Magyar­o­r­s­z­á­gf. (?) cs. é s ap. kir. fölsége f. hó­rikán Majlandba érkezek egész kí­sérőtestül; a’ bemeneti’s elfogadási pompa igen nagyszerű vala, ’s es­te az egész város igen fényesen kivilágítva. A’ m. kir. udv. kamra Ottrubay Béla keblebeli számvevőhiva­­tali ingressistát temesvári letéti pénztártisztté alkalmazá. (). 7. Budapesti napló. Múlt hó lilikén összegyűlvén Váczon ha­zánkban ’s a’ testvér Erdélyben létező kegyes iskola­ rendi szerzet kül­döttei , Spányik szerzetkormányi segéd ’s budai főgymnasiumi igazgató jeles és tartalmas beszéddel nyitá meg az ülést, leginkább azt mondván ajánlatosnak , hogy az elöljárók tudomány ’s erkölcsiség által minden­kor kitűnjenek, mert csupán úgy nevelhetnek hasznos polgárokat a’ hazának.Ekkor csakugyan köz­szavazattal újra választatott meg Grossertán. eddigi kormányzó provinciálisnak, kit Greschner jeles zengzetü diák lanttal én­eklett meg. — Újvidéki levelek szerint már az ottani g. n. c. iskolákban is látszani kezd némi magva a’ magyarosulásnak. A’ legközelebb félévi pró­baléten ugyanis Sztankovics István karloviczi érsek ’s metropolita jelenléti­ben Tomparics Tódor Csokonay ,,A’ reményhez“ czimü költeményét szava­­lá el. — F. hó Bikán színpadunk az ünnep miatt zárva volt; a’ városi nagy tánczteremben mindazáltal a’ pesthiulai hangászegyesület, pénztára öregbi­­tésire Mozart „Titus kegyessége“ czimü nagy daljátékát adá elő két szakasz­ban. Óikén „Aranykirály, uszkárnyiró“ bohózatot adák színészink stopptul, Fáncsy fordítása szerint;­­óikén „Marót bán“ szomorúját, Vörösmartytól; 1 ükén az Ősanya szám. 1. 5 felv. Grillparzer után Horváth Dánieltől. Nem so­kára eredeti via­­dalma tü­­end föl színpadunkon Jakab Istvántól „Csel“ czím alatt, mellynek muzsikáját Bartay szerzé. — Pesten sept. Okén délelőtti 10 órától délutáni egyediétig tartá a’ma­gyar nemz. tudom, akadémia és Pestmegye nagyobb teremében adik köz­v. nyilván­os ülését, mellyen számos és jeles mindkét nemű vendég vala szives megjelenni az intézet igazgató, tiszteleti, rendes és levelező tagjain kívül. Az ünnepet nm. Teleki József gr. koronaőr ’s akad. elnök ismeretes szónok­­tollú beszédével nyitotta meg, mellyben a’ valódi közvéleménynek nemcsak bármi fenségü egyesekre , hanem egész testületekre ’s bárminő intézetekre ellenállhatatlan erejű hatását, mellyel senki és semmi nem daczolhat sikerrel, rajzolá; az ál véleménynek pedig, mellynek bántott hiúság, irigység, ferde szem­pontok, pártszakadék, indulatosság’s ezzel rokon árnyéklatok sugóji ’s ru­­góji, minden tiszta szándékú és czélu egyestül, testülettől’s igy az akadémiá­tul is hallgatással elmellőztetését érintő, minthogy idő, józan elvek, ingerültség­­csilapodás az illy vélemények fonákságát, igaztalanlétét úgy is le szokták leplez­ni.Az elnöki beszédet követé az akad.litoknok előterjesztése a’társaságnak 1837 nov. derekától f. sept. Okéig folytatott munkálkodásból f ezt közli mai Társal­kodónk). Ezután Péczely József r. tag saját székfoglaló nyomás Értekezé­­zésének velős kivonatát a’nemzeti gazdagságnak a’nemzeti mivelődésre befolyá­sáról zengő és szivreható szóval olvasd el, nagyszerű tárgyát minden lépten igazi pragmatismussal felfogva ’s állításit az ó- és újabbkori nagy népek történeteinek példáival, habár csak futó ’s legyintő vázlatban is, de czélsze­­rüleg világosítva’s támogatva. Utána elhunyt Petrovics Friderik rendes tagra szerkesztett emlékbeszédét Zsivora György 1. tagnak Kacskovics 1. tag ’s gazd. egyesületi titoknok szavald. Ezt követé Kállay Ferencz r.tag értekezése a’tudományos egyesületekről. Mi­után Itiínicz Lajos r.tag lelkes gyászbeszé­dét üdv. b. Szepessy Ignácz igazgató és tiszteleti tag fölött Czuczor Gergely r.tag olvasd föl. Ezt soron kisérte négyrendü jelentése az akadémiának Sza­­lay László levéltárnok és segédjegyző által előadva, első jelentés az 1837. 200 darab aranyjutalomra érdemesített magyar munka felől, ’s más dicséretre méltatott nyolcz munkáról. A’ 200 darab arany, billikomostul b. Józsika Mik. utolsó Báthori czimü regényének jutott, a’dicséretre méltatott le37ki nyelcz r. munkák ezek: Péczely magy. történetei; Fényes Magyarország statistikája; Bit­ni­sr magyar nyelvtudománya ; Bugát Chelius sebészsége ; szinte Bugát Tscharner természettudománya; Jósika : A’könnyelműek; Nagy Károly szám­­itás közönséges jegyekkel; Vajda: Tárcsai Bende czimü munkáik. Másod­rendű jelentés a’ törvény tudomány­i osztálynak 1836 ban kitűzött juta­lomkérdésére bejött négy felelet közül legjobbnak talált és 100 arannyal ju­talmazott pályairatról, mellynek szerzője Kossovich Károly Pozsony megyei tbiró a’ szinte tavaly is pályakoszorús’s most először levelező azután rendes­taggá választott iró; A harmadik jelentés volt a’ természettudományi osztálynak szinte 1836 ban kitűzött jutalomtételére bejött három versenymun­ka közt legjobbnak talált ’s 100 arannyal jutalmazott pályairatról a’ szikes vidékekről, mellynek írója dr Balogh József a’ Kiskun kerület r. orvosa. Sik jelentés az 1938 drámai jutalomra bejött 18 r. vígjátékról, mellyek közül, mivel a művészet sem szigorú sem méltányos kivánatit egy sem elégité ki, ez úttal a’ 100 d. arany pályabérben egysem részesült. Ezek után kihirdeté az idén kitűzött uj jutalomkérdéseket. A’történetirási ez: „Fejtessék meg ok­levelek’s egyéb régi emlékekből: honnan vette légyen eredetét hazánk régi várszerkezete, koronként milly változásokon ment az keresztül, mik hanyat­lása okai; és milly hatással volt e’ külön fokain, honunk köz­igazgatására, védelmére, ’s általában alkotmányunk kifejlésére ?“ Jutalma 100 darab arany. A’ mathesisi ez: „A’ görbék meghatározásában jelenleg a’ görbe mindenkori hossza és érintőinek (tangentes) szöge vétetnek elemekül. Mellyek tehát ezen nézet szerint az első és másodrendű görbék? Vitessenek ezek által üsz­­tendesekre (coordinatae), ’s adassanak elő főbb tulajdonságaik.“Jutalma 100 darab arany. — Mindenik osztálybeli pályairások beküldésének változhatat­­lan határnapja, mellyen túl semmi felelet el nem fogadtatik: mart. 25­. 1840., a’ meddig azt, írója nevét rejtő pecsétes levélre hivatkozó jeligével, a’titoknok veszi által. A’beküldött másolat, melly ki nem adatás esetében is az akadé­mia levéltárában marad, a’nélkül, hogy szerzője a’ munka sajátsági jogát elvesztené, idegen kézzel és tisztán írva, lapozva, bekötve küldessék. Ha a’ jeligés levél fölbontása után kitetszenék, hogy a’ munka saját keze írása a’ szerzőnek, ez a’ jutalomtól elesik. A’ 100 arany jutalmon kívül, másod sőt harmad korbelinek találandó felelet is kiadathatik, ivenkint szabandó tisz­teletdíj mellett.—E’ nyilványos ülés­ alkalomkor osztatott ki nyomtatásban a’ magy. tud. társaság igazgatóságának jelentése a’társaság. 1­937beli munkál­­kodásiról ’s pénztára mibenlétér­ől, az elsőt múlt évi 74. számú Társalkodónk közié ; a’pénztár állapotja pedig 1837 végén imez volt: az akadémiai gyümöl­csöző mag-pénzalap, alapítványok, adományok’s kam­ati hatodokban: 339189 fr. 33 kr.’s ezenkívül 1398 p.fr. holtigajánlat fvitalitium) évenkint — a’fő­pénztár bevétele 1837ben volt: 28958 fr. 3(120 kr., kiadása: 2­823 fr. 41 kr. (e közt csupán jutalmazásokra 2035 fr. ’s játékszínre színdarab for­dítások és páholybér fejében : 425 fr. 12 kr.) a’mellékpénztár bevétele pedig 9730 fr. 11%., kr. kiadása: 7390 fr. 35*120 kr. ('s e­ közt csupán tisztelet­­es szerkesztési dij : 3498 fr. 31­%0 kr.) mindenütt pengőt értve. Egyébiránt ezen igazgatósági jelentést, melly egy­úttal minden magyarországi megyé­hez és törvényhatósághoz megküldetett az alaprajz értelmében, az előbbi éviek fölött az tünteti ki leginkább , hogy ez a többi tárgyon kívül még az akad. tagok magányos munkálatait is 183­1-71ig, ha nem egészen teljes, de még is igen használható lajstromban előterjeszti a'9­37dik lapig.—Végre a’ nm. gr. elnök rövid hálabeszéddel zárá be az ülést, melly fogytig egyenlő népes­ségű ’s az előfordult tárgyak fénypontit 's érdekeit a’legdiszesb rend és ko­moly csendben kellőleg méltató vala mindvégiglen. M. tudós társasági választások, IX. nagy gyűl. 1830 ban. Levelező ta­gokká lettek: 1). Flór Ferencz, Fogarasi János, Herepei Károly, Kossovics Károly, Pulszky Fer., Szenczy Imre, Tarczy Laj., D.Viola Józs. Jászvásárott. Rendes tagokká: Nyelvtudományi osztályb.,vidéki 4dik rendes tag Nagy János. Történetirási ,, helybeli 3dik „ „ Jerney János. „ „ vidéki 4dik „ „ Kossovics Károly. Mathesisi „ helybeli 3dik „ „ Vásárhelyi Pál, (a’nagy gy. ajánlatára az igazg. által neveztetve.) Hadtudományokra ajánlva az igazgatóságnak Tanárky Sándor. Törvénytudományi osztályb. helybeli 2dik rendes tag Szalay László. „ „ vidéki 4dik „ „ Zsoldos Ignácz,(a’ nagy gy. által ajánlva ’s az igazg. által név.) Természettud. oszt. helybeli 3dik r.t. Frivaldszky Imre. Vidéki rendes tagi fi­zetésbe léptek a’ nyelvtudom. osztályban Kölcsey helyett: Horvát Endre, philosophiaiban Nyiry helyett Horváth Czyrill; törvényiben helybeli r.tag Perger helyett: Sztrokay Antal. Tiszteleti tagokká: gr. Teleki József, gr. Széchenyi István ’s Guzmics Izidor, végre pedig a’ nyelvtudom. osztályba Czuczor léptetett által saját kívánságára a’történeti osztályból. Igazgató tagokká: gr. Csáky Károly Szepes vmgye örökös és valóságos főispánja ’s gr. Nádasdy Ferencz b. t. tan. Zvir és váczi püspök. Elnökök: gr. Teleki József.’s gr. Szé­chenyi Istv. Spanyol ország­. Morelia annyiszor hirlelt elfoglalása az alkotmányosak által utóbbi tu­dósítások szerint alaptalannak kezd mutatkozni. Alcaniza level aug. 17ró­l valónak mondja ugyan, hogy aug. 16kan az alkotmányosak megkezdek a’ rohanást, mellyel azonban tetemes veszteség után fölhagy­ni kényszerül­tek. Utóbbi levél pedig egyenesen Alcaniz felé hátrálásban mondja lenni a’ királyné sergeit, mellyek mindenütt nagy akadályokra találnak, mivel a’ carlosiak Cabrera parancsiból, elvonták mögöttük az országutakat. Sa­­ragossai lapok még azt is hírlik, hogy azon nagy élelem-szállitvány , mit Pardinas Orna táborába kü­lde, Cabrera hatalmába esett, minek következ­tében az alkotmányos sereg olly­anségre juta, hogy lódushoz kelle folya­modnia és az ostromot rögtön megszakasztania. Carlospárti lapok Oraa veszteségét holtakban, sebesültekben’s foglyokban 6 ezer emberre teszik, mi azonban minden esetre igen tulságos. Egyébiránt ez egész ügy még min­dig olly ködfátyol alatt lebeg, hogy tökéletesen csakugyan nem hozhatni róla ítéletet, miután a’ telegrafi sürgönyök egészen ellenkező híreket terjesztenek. — Saragossában aug. 19—­20ka közt egyenetlenség jelei mutatkozának a’ nemzetőrség soraiban. Több lövés történt; 2 személy megsebesült egy pedig holtan rogyott össze. A hatóságok pontosan teljesi­­ték kötelességüket; egész éjjel őrszemek járdaltak az utczákon, ’s a’ nyu­galom ismét helyre állott. Másnap azonnal szorosan vizsgálni kezdék a’ sajnos esemény okait. — Mancha tartományban aug. fogytán fényes igaz­ság-szolgáltatás történt. Basilio carlosi csapatvezér ugyanis Andalúziából visszatértekor la Calzada de Calatrava közelében megállapodék. Az otta­ni prior , ki nagy befolyással bírt az egész tartományban, fölszólitá a’ nemzetőrséget, vonulna az erősségbe, melly esetben igéré, hogy kiesz­­közlendi a’ carlosiaktól a’ város és életük kímélését. 300 személy, kik­nek egy harmada némberekbül ’s gyermekekbül állott, el is fogadá e’taná­csot. A’ prior, látván, miszerint valamennyi szabadelmü férfi az erősség­be menekvék, azon tanácsot adá Basilionak, gyujtná föl az erősséget. Ba­silio , ki azelőtt épen nem mutatkozék vérengzőnek, most elfogadá az embertelen tanácsot, ’s néhány pillanat múlva azon 300 személyt fölemész­­ték a’lángok, miket a’prior saját kezeivel gerjeszte, ki a’lángok közt keservesen jajgatóknak szünet nélkül vad kaczaj közt, e’ gunytanácsot kiáltozá: „Segittessetek magatokon Ildik Izabella királyné által.“ E’ ke­gyetlenség büntetlenül maradt, mig végre Narvaez azon helységbe érke­­zék. Három napi vizsgálat után kitudá a’ bűnösöket, ’s a’ priort negyed­magával agyon löveté , azon helyen, hol a’ szabadság szerencsétlen áldo­zati elégtek. — Palarea tábornok d. Jose Peont 400 emberrel Granadába kerdé azon zavargás megvizsgálása végett, melly ott a’ tized ’s rendkívüli hadiadó miatt történt. — A’ ministerelnök , Ofalia gr., ’s Frias­iy heve­sül összezördülvén , a’ kormányzó királyné előtt párviadalra idézék egy­mást. — Rothschild házzal, mint látszik, nem léphető szerződésre a’kormány ’s az alkudozás bizonyos időre egészénél van halasztva; mi azonban jelen­leg nem igen nagy jelentésű, mert a’ministereknek sikerült a’ bankkal szerződést köthetni, melly darab időre minden kellemetlen fordulatot eltá­­volitani. A­ bank ugyanis hat millió reált előlegezett, mellyből a’ kormány

Next