Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)
1838-09-12 / 73. szám
szerda , sept. 12. 1838. Tói. szám. FOGLALAT: Magyarország (ő cs. kir. fölsége Milanóban; budapesti napló; a’ m. n. akad. közülése, a’ kegyes iskolarend vác.i gyűlése, magyarosúlás az újvidékig. n. e. iskolában, magyar játékszíni előadások;sa t.) Spanyolország (Morelia elfoglaltatása nem valósul; Orna hátrál, ’s e’ miatt nagy ingerültség; a’ bank pénzt előlegez a’ kormányzó királynénak; ’s a’t.) Anglia (O’Connell beszéde a’ dublini nagy népgyűlésben ; ’s a’t.) Frantziaország (hivatalos jelentés Orleanhgnó szüléséről; a’ király ’s küldöttségek beszéde; ’s a’t.) Schweiz. Olasz- Német- Törökország. Magyarországf. (?) cs. é s ap. kir. fölsége f. hórikán Majlandba érkezek egész kísérőtestül; a’ bemeneti’s elfogadási pompa igen nagyszerű vala, ’s este az egész város igen fényesen kivilágítva. A’ m. kir. udv. kamra Ottrubay Béla keblebeli számvevőhivatali ingressistát temesvári letéti pénztártisztté alkalmazá. (). 7. Budapesti napló. Múlt hó lilikén összegyűlvén Váczon hazánkban ’s a’ testvér Erdélyben létező kegyes iskola rendi szerzet küldöttei , Spányik szerzetkormányi segéd ’s budai főgymnasiumi igazgató jeles és tartalmas beszéddel nyitá meg az ülést, leginkább azt mondván ajánlatosnak , hogy az elöljárók tudomány ’s erkölcsiség által mindenkor kitűnjenek, mert csupán úgy nevelhetnek hasznos polgárokat a’ hazának.Ekkor csakugyan közszavazattal újra választatott meg Grossertán. eddigi kormányzó provinciálisnak, kit Greschner jeles zengzetü diák lanttal éneklett meg. — Újvidéki levelek szerint már az ottani g. n. c. iskolákban is látszani kezd némi magva a’ magyarosulásnak. A’ legközelebb félévi próbaléten ugyanis Sztankovics István karloviczi érsek ’s metropolita jelenlétiben Tomparics Tódor Csokonay ,,A’ reményhez“ czimü költeményét szavalá el. — F. hó Bikán színpadunk az ünnep miatt zárva volt; a’ városi nagy tánczteremben mindazáltal a’ pesthiulai hangászegyesület, pénztára öregbitésire Mozart „Titus kegyessége“ czimü nagy daljátékát adá elő két szakaszban. Óikén „Aranykirály, uszkárnyiró“ bohózatot adák színészink stopptul, Fáncsy fordítása szerint;óikén „Marót bán“ szomorúját, Vörösmartytól; 1 ükén az Ősanya szám. 1. 5 felv. Grillparzer után Horváth Dánieltől. Nem sokára eredeti viadalma tüend föl színpadunkon Jakab Istvántól „Csel“ czím alatt, mellynek muzsikáját Bartay szerzé. — Pesten sept. Okén délelőtti 10 órától délutáni egyediétig tartá a’magyar nemz. tudom, akadémia és Pestmegye nagyobb teremében adik közv. nyilvános ülését, mellyen számos és jeles mindkét nemű vendég vala szives megjelenni az intézet igazgató, tiszteleti, rendes és levelező tagjain kívül. Az ünnepet nm. Teleki József gr. koronaőr ’s akad. elnök ismeretes szónoktollú beszédével nyitotta meg, mellyben a’ valódi közvéleménynek nemcsak bármi fenségü egyesekre , hanem egész testületekre ’s bárminő intézetekre ellenállhatatlan erejű hatását, mellyel senki és semmi nem daczolhat sikerrel, rajzolá; az ál véleménynek pedig, mellynek bántott hiúság, irigység, ferde szempontok, pártszakadék, indulatosság’s ezzel rokon árnyéklatok sugóji ’s rugóji, minden tiszta szándékú és czélu egyestül, testülettől’s igy az akadémiátul is hallgatással elmellőztetését érintő, minthogy idő, józan elvek, ingerültségcsilapodás az illy vélemények fonákságát, igaztalanlétét úgy is le szokták leplezni.Az elnöki beszédet követé az akad.litoknok előterjesztése a’társaságnak 1837 nov. derekától f. sept. Okéig folytatott munkálkodásból f ezt közli mai Társalkodónk). Ezután Péczely József r. tag saját székfoglaló nyomás Értekezézésének velős kivonatát a’nemzeti gazdagságnak a’nemzeti mivelődésre befolyásáról zengő és szivreható szóval olvasd el, nagyszerű tárgyát minden lépten igazi pragmatismussal felfogva ’s állításit az ó- és újabbkori nagy népek történeteinek példáival, habár csak futó ’s legyintő vázlatban is, de czélszerüleg világosítva’s támogatva. Utána elhunyt Petrovics Friderik rendes tagra szerkesztett emlékbeszédét Zsivora György 1. tagnak Kacskovics 1. tag ’s gazd. egyesületi titoknok szavald. Ezt követé Kállay Ferencz r.tag értekezése a’tudományos egyesületekről. Miután Itiínicz Lajos r.tag lelkes gyászbeszédét üdv. b. Szepessy Ignácz igazgató és tiszteleti tag fölött Czuczor Gergely r.tag olvasd föl. Ezt soron kisérte négyrendü jelentése az akadémiának Szalay László levéltárnok és segédjegyző által előadva, első jelentés az 1837. 200 darab aranyjutalomra érdemesített magyar munka felől, ’s más dicséretre méltatott nyolcz munkáról. A’ 200 darab arany, billikomostul b. Józsika Mik. utolsó Báthori czimü regényének jutott, a’dicséretre méltatott le37ki nyelcz r. munkák ezek: Péczely magy. történetei; Fényes Magyarország statistikája; Bitnisr magyar nyelvtudománya ; Bugát Chelius sebészsége ; szinte Bugát Tscharner természettudománya; Jósika : A’könnyelműek; Nagy Károly számitás közönséges jegyekkel; Vajda: Tárcsai Bende czimü munkáik. Másodrendű jelentés a’ törvény tudományi osztálynak 1836 ban kitűzött jutalomkérdésére bejött négy felelet közül legjobbnak talált és 100 arannyal jutalmazott pályairatról, mellynek szerzője Kossovich Károly Pozsony megyei tbiró a’ szinte tavaly is pályakoszorús’s most először levelező azután rendestaggá választott iró; A harmadik jelentés volt a’ természettudományi osztálynak szinte 1836 ban kitűzött jutalomtételére bejött három versenymunka közt legjobbnak talált ’s 100 arannyal jutalmazott pályairatról a’ szikes vidékekről, mellynek írója dr Balogh József a’ Kiskun kerület r. orvosa. Sik jelentés az 1938 drámai jutalomra bejött 18 r. vígjátékról, mellyek közül, mivel a művészet sem szigorú sem méltányos kivánatit egy sem elégité ki, ez úttal a’ 100 d. arany pályabérben egysem részesült. Ezek után kihirdeté az idén kitűzött uj jutalomkérdéseket. A’történetirási ez: „Fejtessék meg oklevelek’s egyéb régi emlékekből: honnan vette légyen eredetét hazánk régi várszerkezete, koronként milly változásokon ment az keresztül, mik hanyatlása okai; és milly hatással volt e’ külön fokain, honunk közigazgatására, védelmére, ’s általában alkotmányunk kifejlésére ?“ Jutalma 100 darab arany. A’ mathesisi ez: „A’ görbék meghatározásában jelenleg a’ görbe mindenkori hossza és érintőinek (tangentes) szöge vétetnek elemekül. Mellyek tehát ezen nézet szerint az első és másodrendű görbék? Vitessenek ezek által üsztendesekre (coordinatae), ’s adassanak elő főbb tulajdonságaik.“Jutalma 100 darab arany. — Mindenik osztálybeli pályairások beküldésének változhatatlan határnapja, mellyen túl semmi felelet el nem fogadtatik: mart. 25. 1840., a’ meddig azt, írója nevét rejtő pecsétes levélre hivatkozó jeligével, a’titoknok veszi által. A’beküldött másolat, melly ki nem adatás esetében is az akadémia levéltárában marad, a’nélkül, hogy szerzője a’ munka sajátsági jogát elvesztené, idegen kézzel és tisztán írva, lapozva, bekötve küldessék. Ha a’ jeligés levél fölbontása után kitetszenék, hogy a’ munka saját keze írása a’ szerzőnek, ez a’ jutalomtól elesik. A’ 100 arany jutalmon kívül, másod sőt harmad korbelinek találandó felelet is kiadathatik, ivenkint szabandó tiszteletdíj mellett.—E’ nyilványos ülés alkalomkor osztatott ki nyomtatásban a’ magy. tud. társaság igazgatóságának jelentése a’társaság. 1937beli munkálkodásiról ’s pénztára mibenlétéről, az elsőt múlt évi 74. számú Társalkodónk közié ; a’pénztár állapotja pedig 1837 végén imez volt: az akadémiai gyümölcsöző mag-pénzalap, alapítványok, adományok’s kamati hatodokban: 339189 fr. 33 kr.’s ezenkívül 1398 p.fr. holtigajánlat fvitalitium) évenkint — a’főpénztár bevétele 1837ben volt: 28958 fr. 3(120 kr., kiadása: 2823 fr. 41 kr. (e közt csupán jutalmazásokra 2035 fr. ’s játékszínre színdarab fordítások és páholybér fejében : 425 fr. 12 kr.) a’mellékpénztár bevétele pedig 9730 fr. 11%., kr. kiadása: 7390 fr. 35*120 kr. ('s e közt csupán tiszteletes szerkesztési dij : 3498 fr. 31%0 kr.) mindenütt pengőt értve. Egyébiránt ezen igazgatósági jelentést, melly egyúttal minden magyarországi megyéhez és törvényhatósághoz megküldetett az alaprajz értelmében, az előbbi éviek fölött az tünteti ki leginkább , hogy ez a többi tárgyon kívül még az akad. tagok magányos munkálatait is 1831-71ig, ha nem egészen teljes, de még is igen használható lajstromban előterjeszti a'937dik lapig.—Végre a’ nm. gr. elnök rövid hálabeszéddel zárá be az ülést, melly fogytig egyenlő népességű ’s az előfordult tárgyak fénypontit 's érdekeit a’legdiszesb rend és komoly csendben kellőleg méltató vala mindvégiglen. M. tudós társasági választások, IX. nagy gyűl. 1830 ban. Levelező tagokká lettek: 1). Flór Ferencz, Fogarasi János, Herepei Károly, Kossovics Károly, Pulszky Fer., Szenczy Imre, Tarczy Laj., D.Viola Józs. Jászvásárott. Rendes tagokká: Nyelvtudományi osztályb.,vidéki 4dik rendes tag Nagy János. Történetirási ,, helybeli 3dik „ „ Jerney János. „ „ vidéki 4dik „ „ Kossovics Károly. Mathesisi „ helybeli 3dik „ „ Vásárhelyi Pál, (a’nagy gy. ajánlatára az igazg. által neveztetve.) Hadtudományokra ajánlva az igazgatóságnak Tanárky Sándor. Törvénytudományi osztályb. helybeli 2dik rendes tag Szalay László. „ „ vidéki 4dik „ „ Zsoldos Ignácz,(a’ nagy gy. által ajánlva ’s az igazg. által név.) Természettud. oszt. helybeli 3dik r.t. Frivaldszky Imre. Vidéki rendes tagi fizetésbe léptek a’ nyelvtudom. osztályban Kölcsey helyett: Horvát Endre, philosophiaiban Nyiry helyett Horváth Czyrill; törvényiben helybeli r.tag Perger helyett: Sztrokay Antal. Tiszteleti tagokká: gr. Teleki József, gr. Széchenyi István ’s Guzmics Izidor, végre pedig a’ nyelvtudom. osztályba Czuczor léptetett által saját kívánságára a’történeti osztályból. Igazgató tagokká: gr. Csáky Károly Szepes vmgye örökös és valóságos főispánja ’s gr. Nádasdy Ferencz b. t. tan. Zvir és váczi püspök. Elnökök: gr. Teleki József.’s gr. Széchenyi Istv. Spanyol ország. Morelia annyiszor hirlelt elfoglalása az alkotmányosak által utóbbi tudósítások szerint alaptalannak kezd mutatkozni. Alcaniza level aug. 17ról valónak mondja ugyan, hogy aug. 16kan az alkotmányosak megkezdek a’ rohanást, mellyel azonban tetemes veszteség után fölhagyni kényszerültek. Utóbbi levél pedig egyenesen Alcaniz felé hátrálásban mondja lenni a’ királyné sergeit, mellyek mindenütt nagy akadályokra találnak, mivel a’ carlosiak Cabrera parancsiból, elvonták mögöttük az országutakat. Saragossai lapok még azt is hírlik, hogy azon nagy élelem-szállitvány , mit Pardinas Orna táborába külde, Cabrera hatalmába esett, minek következtében az alkotmányos sereg ollyanségre juta, hogy lódushoz kelle folyamodnia és az ostromot rögtön megszakasztania. Carlospárti lapok Oraa veszteségét holtakban, sebesültekben’s foglyokban 6 ezer emberre teszik, mi azonban minden esetre igen tulságos. Egyébiránt ez egész ügy még mindig olly ködfátyol alatt lebeg, hogy tökéletesen csakugyan nem hozhatni róla ítéletet, miután a’ telegrafi sürgönyök egészen ellenkező híreket terjesztenek. — Saragossában aug. 19—20ka közt egyenetlenség jelei mutatkozának a’ nemzetőrség soraiban. Több lövés történt; 2 személy megsebesült egy pedig holtan rogyott össze. A hatóságok pontosan teljesiték kötelességüket; egész éjjel őrszemek járdaltak az utczákon, ’s a’ nyugalom ismét helyre állott. Másnap azonnal szorosan vizsgálni kezdék a’ sajnos esemény okait. — Mancha tartományban aug. fogytán fényes igazság-szolgáltatás történt. Basilio carlosi csapatvezér ugyanis Andalúziából visszatértekor la Calzada de Calatrava közelében megállapodék. Az ottani prior , ki nagy befolyással bírt az egész tartományban, fölszólitá a’ nemzetőrséget, vonulna az erősségbe, melly esetben igéré, hogy kieszközlendi a’ carlosiaktól a’ város és életük kímélését. 300 személy, kiknek egy harmada némberekbül ’s gyermekekbül állott, el is fogadá e’tanácsot. A’ prior, látván, miszerint valamennyi szabadelmü férfi az erősségbe menekvék, azon tanácsot adá Basilionak, gyujtná föl az erősséget. Basilio , ki azelőtt épen nem mutatkozék vérengzőnek, most elfogadá az embertelen tanácsot, ’s néhány pillanat múlva azon 300 személyt fölemészték a’lángok, miket a’prior saját kezeivel gerjeszte, ki a’lángok közt keservesen jajgatóknak szünet nélkül vad kaczaj közt, e’ gunytanácsot kiáltozá: „Segittessetek magatokon Ildik Izabella királyné által.“ E’ kegyetlenség büntetlenül maradt, mig végre Narvaez azon helységbe érkezék. Három napi vizsgálat után kitudá a’ bűnösöket, ’s a’ priort negyedmagával agyon löveté , azon helyen, hol a’ szabadság szerencsétlen áldozati elégtek. — Palarea tábornok d. Jose Peont 400 emberrel Granadába kerdé azon zavargás megvizsgálása végett, melly ott a’ tized ’s rendkívüli hadiadó miatt történt. — A’ ministerelnök , Ofalia gr., ’s Friasiy hevesül összezördülvén , a’ kormányzó királyné előtt párviadalra idézék egymást. — Rothschild házzal, mint látszik, nem léphető szerződésre a’kormány ’s az alkudozás bizonyos időre egészénél van halasztva; mi azonban jelenleg nem igen nagy jelentésű, mert a’ministereknek sikerült a’ bankkal szerződést köthetni, melly darab időre minden kellemetlen fordulatot eltávolitani. A bank ugyanis hat millió reált előlegezett, mellyből a’ kormány