Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)
1838-10-10 / 81. szám
1838. gliT szám FOGLALAT: Magyarország és Erdély f kinevezések és előléptetések; Batthyány Gusztáv gr. ajándéka a m. n. akadémia számára; budapesti napló^ ~............... . 1 . _ . * /. . • » r « _ i ' 1 . ^' 1 . 1 _ I. I« 1 n a i i IPJ, Schams hasznos indítványa külföldgyében; ön; magyar játékszíni előadások; Bába, Rábcza és Marczal szabályoztatása; a’budapesti hangászegyesület gálja. Spanyolország, f Munagorr ’s csapatjának helyzete; uj föllengősdi zenditő felszólítás Madridban ; Magyarország és Sirdély. ( cs. ’s ap. kir. felsége f. é. sept. 12k i határzatában Eszterházy László gr.nak érd.kir. udv. kanczelláriai számfölötti tanácsossá előléptetése által megürült valóságos udv. titoknokságra ugyanott Miller Fridrik számfölötti udv. titoknokot alkalmazni; ’s Cserényi Károly eddigi számfölötti érd. udv. kanczelláriai fogalmazót valóságos udv. fogalmazóvá nevezni méltóztatott. (W.Z.) — Magyar tudós társaság. — Német-újvári gr. Batthyány Gusztáv ur, Rohonczon , sept. 25-én költ levele erejénél fogva, mintegy harmincz ezer kötetből álló becses könyvgyűjteményét, ajándékképen, a’ magyar tudós társaságnak ajánlotta fel. Pesten, oct. Gkán 1931. Az elnök rendeléséből 1). Leheler Ferenc , titoknok. Budapesti napló. Schams Ferencz pesti hazánkfia Freiburgban a’ német természetbúvárok ’s orvosok gyűlésén jelen lévén, indítványt tön venyige-iskolák fölállittatása iránt Carlsruheban ’s Parisban a’ budainak mintájára. Indítványát valamint (Karlseudeban úgy Freiburgban is , nagy tetszéssel fogadók, s a’német földművelő társulat azonnal fölirat-intézést határzott a’középponti földművelő egyesülethez, azon kérelemmel, hogy illő után figyelmeztetné a’ badeni kormányt e’ hasznos vállalatra ’s egyszersmind lépne Parissal közlekedésbe hasonló hasznos intézet fölállítása végett a’ franczia birodalom határi közt, mert csak igy lehetne aztán szerencsés sükerrel eszközleni a’ német ’s franczia venyigék kicseréltetését magyarországiakért , mi végre kívánt rendbe hozná gazdálkodásunk’s kereskedésünk e’ nevezetes ágát. Schams e’ hasznos indítványa bizonyára rövid idő múlva sükerülni fog. — Nemzeti színpadunkon od. Gkán először adatok „Garrik Bristolban“, ingj. 4 folv., Deinhardstein után fordító Csató Pál. A’ fordítás hamarkodás jeleit viseli magán, mert némelly helyeken kissé darabos, mig több kifejezés igen is feszengő. Az előadást sükerültebbek közé sorozhatni: Zkén „Walburg éjszakája“, Birchpfeifer assz. regényes műve, Kiss János által fordítva. Skán Bartháné jutalmául először bérszünettel „Peleskei nótárius“ eredeti paródia 3 szakaszban, 4 fölv., irta Gaal, muzsikáját szerzé Them. A’ czim népszerűsége, Bartháné kedveltsége’s a’szerző nevének a’színpadról kedvező ismertsége, néhány páholyt kivevőn, úgy megtölték a’ szinházat, mikép azt csak uj dalművek előadásakor láthatni. A’ darab rendkívüli tetszést nyert, ’s mivel muzsikáját is valóban jónak mondhatni, tartósan kedvező sükerrel maradhatand meg repertorion. Tartalma a’darabnak röviden ez: A’peleskei nótárius születésnapját ünnepli ’s a’ géczi boszorkány őt a’ sötétség királynéja engedelmével üldözőbe veszi, mivel philosophust veszélyesnek tart a’ sötétségre nézve; ez okból levelid játszik kezébe, melly őt Pestre idézi a’kir.táblai janitorság elnyerése végett. A’ nótárius tehát útnak indul „more patrio“ lóháton és kardosan ’s a’ hortobágyi zsiványokkal, bikákkal ’s tiszafüredi vasas németekkel a’ boszorkány hajtogatási következtében ,kiállott veszélyes kalandok után, mikép azt életirásában olvashatni,’s ki ne olvasta volna azt?) szerencsésen megérkezik Pestre ’s lovon jelenik meg a’magyar színház előtt, hol Gazsi pesti korhely, fogadja őt, kivel már Peleskén megismerkedék és színházba vezeti. A’ notórius mint magistral malis személy, nem nézheti el, hogy Othello az ártatlan Desdemonát megölje, ’s azért fölugrik a’ színpadra ’s kivont karddal támadja meg a’ gyilkos szerecsent. Ezután találkozik fiával, ki Pesten censurára készül, ’s megegyezik egy elmés cselben, mellyel Hopfen serfőző leányát menyéül nyeri; végre pedig örvendve visszakészül Peleskére, mert a’ janitorságot ugyan nem nyeré el, de legalább meglátó Mátyás király palotáját. A géczi boszorkányt az éjkirályné megbünteti, mivel fogadását nem teljesítő, ’s a’ philosophus peleskei nótáriusz nem rontható meg. Ez rövid vázlata a’ darabnak, melly telve elmés fordulatokkal’s meglepő jelenetekkel, aljasságba sülyedés nélkül; csupán némi kurtítások óhajthatók rajta, mert 6‘12 órától 16/tig szüntelen kaczagás közt is kellemetlen kissé a’ színházban ülés. Az előadás jó volt. Gaalt ’s Thernt zajos tapssal tisztelé meg a’közönség; ikén „Marie“ dalmű került másodszor színpadunkra. Győr, od.lsején: Múlt hó 23kán gyűlöltek városunkban össze idősb gr. Zichy Ferencz mint a’ Rába, Rábcza és Marczal vizek szabályoztatására ’s a’ Hanság lecsapoltatására kinevezett k. biztos ur elnökségealatt. Győr , Vas, Mosony, Soprony, Veszprém és Zala megyék, Győr város ’s több uradalom és közbirtokosságok képviselője Ez alkalommal először is a’ m. k. helytartó-tanács múlt 1835. évi dec. őkén 38343 sz. a. költ azon rendelete olvastatott, mellyben a fentisztelt elnök a’ Rába, Rabcza és Marczal folyók szabályozatára ’s a’ hansági posványok kiszáríttatására , mint biztos, k. kineveztetvén , az e’ tárgyat illető és azon főkormányszéknél létezett irományok ’s mérések neki szükséges használás végett e’ munkálat minél előbbi foganatba vételére szolgáló utasítás mellett, megküldettek ; ezután Keczkés Károly igazgató mérnöknek a’ czélba vett, szabályozásokra adott mérnöki javaslata olvastatott föl, s az e’ tárgyat illető térkép ’s mérnöki abrosz, ’s jelesen a’ szabályozási terv hossza és szélessége mutattatott be, az e’ fölötti felvilágosítások szóval is megmagyarázhatlak a’ mérnök által; e’ tanácskozások folytában a’ k. biztos azon szándékát jelenté ki , hogy önkéntes munkások használatát a tapasztalás czélhrangtalannak mutatván, e’ tárgyba úgy kíván bocsátkozni, hogy az illető megyék a’ most meghatározandó munkabérrel fizetendő dolgozókat, kivántató mennyiségben ’s időben mindig és változatlanul pontosan állítsák ki, miért is azoknak e’szabályozás alatti munkabér a’költségek előleges fölszáraltásában az előbbi hasonló munkálatoknál fizetett mennyiségnél magasb árban, úgymint egy koczka öltől egy pengő forinttal, vettetett föl; a’ megyék határozása ez ügyben természetesen fönmaradván.— A’fölolvasott jeles mérnöki munka véghezviteléért az elnök Keczkés Károly igazgató mérnök úrnak szives köszönetét jelenté, mellyet a’ megyék küldöttjei is érdemlett méltánylással fogadénak; de is Vas megye küldöttségének elnöke megyéje résziről azon megjegyzést téve, hogy a’ viz által elboríttatni szokottaknak állított térségek nem rendes fölmérés, hanem egyedül némelly lakosok bemondása, tehát csak szemmérték után készülvén’s igy teljes hitelre kivántató pontosságban szűkölködvén, nemes Vas megye eziránt meg nem nyugvását kénytelen kijelenteni, miért is az egész munkálatot az illető megyékkel közöltetni ’s a’ látszatos nehézségeket bővebb bírálat alá vétetni rendelők küldést; erre az elnök válaszolt, állítván, hogy az említett munka, ha hiba nélkül nem is, de legalább a’lehető legnagyobb’s az eddigieknél csakugyan jobban készíttetett; egyszersmind azon véleményét nyilványttá, hogy ezen újabb fölmérés a mellett hogy ötven — hatvanezer forintba kerülne, még a’munkálkodást is meszsze visszalökné. — Tanácskozás közben többféle ajánlat létetett , jelesen is Zala megye kijelenté, miszerint e’ megye ezen szabályozási egész ügyet csak annyiból kívánja az ő tanácskozása aláiselő tárgynak tekinteni, menynyiben a’Marczal szabályoztatása is a’k. biztos egyik föladásához tartozik, miért is a’ Marczalton alul eső Marczalnak külön szabályoztatását már adott ígérete szerint is Vas, Veszprém és Zala megyék közbenjöttével kegyesen eszközölje, mit is az elnök megígérni sziveskedék. és Mosony megye képviselőinek elnöke azon észrevételt téve, hogy ezen megyét csak a’ Rábcza és Hanság rendezése illeti, ’s hogy e’ megyebelieknek még több észrevétele is van, nevezetesen: a’földmérési hiányok kijavításáról, ugyszinte ns Soprony és Győr megyékkel egyetértésről, mellyre időt engedtetni kér; e’ nehézségekre az elnök ismét uj fölvilágosítást terjesztett elő ; mire a’ gyülekezetét fölszólitá e’ kérdés megfejtésére: vájjon a’ már említett folyók rendezése’s a’ Hanság olly régen óhajtott lecsapoltatása a’ közjó boldogítására továbbá is óhajtandó , a’ köz kívánat által, mire általányos igenlés következvén, a’ tiszt. elnök e’ czél elérésre szükséges eszközökről ’s nevezetesen a’ költségekről tanácskozást ajánlá a’ gyülekezet figyelmébe. Az elnök további távolléte miatt egy középponti helyettes elnökre lévén szükség, közakarattal erre gr. Zichy Ferraris Ferencz kéreték meg, ki is azonnal ajánlkozók. A gyülekezet azt határozá továbbá, hogy a’ megyei vegyes küldöttségek által teljesítendő újabb fölmérések 1839dik év sept első napjáig okvetetlenül végeztessenek el. Elhatároztatott, hogy a’ megyékre esendő ‘/s rész évenkint négy hasonrészben,és pedig már 1831-ik év apr., jun., aug. és oct. hónapok első napjain, a’ legnagyobb pontossággal szedessék be, hogy igy a’ szabályozás már jövő tavasszal okvetetlenül elkezdethessék.Mosony és Soprony megyék határai bizonytalanságát barátságosan vélte a’ gyülekezet elintézendőnek egymás közt, melly elintézés az alispán urak munkásságára bízatott. A’gyülekezet más nap is tartott. Mi az elrontandó malmok kármentesítését illeti, valamint sem azt, hogy minden malom, ’s jelesen még a’ törvény által elrontatni rendelt ártalmas malmok is,csak kárpótlás után rontathassanak el,sem azt hogy az elrontandókért is egyforma kármentesítés adassék, a’ gyülekezet törvényesnek nem tarthatja, miért is abban állapodott meg, hogy a’ lerontandó eddig nem ártalmas malmokért törvény- és igazság-kivánja illő kárpótlás azok által, kik ebből hasznot nyernek, vagyis a’ Rába-szabályozást összes pénztárból fizettessék, de hahogy az, az illető malombirtokosak más helyen talán még alkalmasb malmokat kapnak, méltó tekintetbe vétetnék. Erre az elnök mint k. biztos azon megjegyzést téve előleg is, hogy a’ törvény minden malomra nézve zúgok tartását rendelvén’s a’rendes folyamban akármiféle malmok sem állhatnak fen, ezek mint ártalmasok a’ rendes megtérítésre számot csakugyan nem tarthatnak, egyébiránt azt , hogy ha a’ új megyék magok részéről valakit kármentesíteni kívánnának, maga részéről egyáltalán nem ellenzi. Végre a’ jövő gyülekezet az elnök által jövő 1839-i január. 7dik napjára — a’ megjelenési okán lévén — ugyan szab. kir. Győr városba határoztatott 's az ülést ezúttal befejezték. (Hk.) Krassóból: Közelebb múlt sept. 9én am. buzini gr. Keglevich Gábor koronaőr, ’s magyar kir. fő kincstárnok ur valamint Bácsban, úgy folytatólag e’ megyében keblezett lugosi és facsádi kir. kam. urodalmakban is, tiszti látogatásképen megjelenvén: nem késtek az épen közgyűlésen együtt volt megyei KB a’ köztiszteleti és szeretető kormány férfiának udvarlására megyebeli Bulcs helységbe , hol tudniillik — Lippáról érkezve , Fechtig Ferdinand b urnái leszállóit — számos tagból alakult küldöttséget másod-alispán szuboticzai Kiss András ur vezérlete alatt kiküldeni; másod alispán ur tehát ékes és nemzeti szellemben alakult beszédbe foglalván üdvözlését, a'főkincstárnok ur szokot nyájas őszinteséggel ’s barátságos nyilatkozással fogadá a’ megye figyelmét; ’s ez után több kisérő társaságában a’ nevezett báró ur által egy részről a’ tájnak, másrészről pedig újonnan alakuló gazdaságának, ’s a’Maroson létező sakantyuknak megszemlélésire, mellyektől tömérdek kamrai alattvalónak függ boldog jövendőjük , vezettetvén, innen visszatérte után a’ vendégszerető úri ház magas vendégének tiszteletére 50 személyből álló vendégkoszorút fűzvén , ebéd közben a’ ritka vendég láthatásán minden szemből öröm csillogott, ’s minden ajakról vigalom ömledezett. Ebéd után a’főkincstárnok ur Facsad kamrai óváros felé nagy számú minden rendű kisérőkkel folytatván útját, az uradalmi tisztek összeseregletében itt is , különösen az uradalmi épületeket, pénz- és magtárokat megszemlélte, ’s azontúl a’nyilványitott tiszteletnek megfelelő kísérettel, mellyhez itt újabbak is társultak , még az nap Lugos kir. kam.mvárosig utazván, itt másod alispán úrhoz, a’ megye épületébe szállván, holott is szinte számos vendégből alakított asztallal fogadtatván, nyugalomra tért; ’s más nap korán reggel az uradalmi tárgyakon kívül őnmaga figyelmét magokra vonták , a’ megye palotája, az épülendő görög egyesült hivek egyház’ helye, a’lugosi vas hid, a’ megyének lovas-kattnaság számára ujdon épült laktanyája, és szomszéd Kastély kam. helységben a’ Temes folyamon létező vizi csatornának megtekintése. Innen azután még délelőtt a’ megye ’s kir. kam. urad. tisztviselőji ’s ezekhez tartozók kíséretében a’ megye határát jelezvén, mindenrendr kísérők szerencse-kivonatával Temesvár felé utazott, annyival nagyobb óhajtást hagyott magas képe után