Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)

1838-10-10 / 81. szám

1838. gl­iT szám FOGLALAT: Magyarország és Erdély f kinevezések és előléptetések; Batthyány Gusztáv gr. ajándéka a m. n. akadémia számára; budapesti napló­^ ~............... . 1 . _ . * /. . • » r « _ i ' 1 . ^' 1 . 1 _ I. I« 1 n a i i IPJ, Sch­ams hasznos indítványa külföl­dgyében; ön; magyar játékszíni előadások; Bába, Rábcza és Marczal szabályoztatása; a’budapesti hangászegyesület gálja. Spanyolország, f Munagorr­ ’s csapatjának helyzete; uj föllengősdi zenditő felszólítás Madridban ; M­a­g­y­a­r­o­r­s­z­­á­g és Si­r­d­é­l­y. (­ cs. ’s ap. kir. felsége f. é. sept. 12k i határzatában Eszterházy László gr.nak érd.kir. udv. kanczelláriai számf­ölötti tanácsossá előléptetése által megürült valóságos udv. titoknokságra ugyanott Miller Fridrik számfölötti udv. titoknokot alkalmazni; ’s Cserényi Károly eddigi szám­fölötti érd. udv. kanczelláriai fogalmazót valóságos udv. fogalmazóvá ne­vezni méltóztatott. (W.Z.) — Magyar tudós társaság. — Német-újvári gr. Batthyány Gusz­táv ur, Rohonczon , sept. 25-én költ levele erejénél fogva, mintegy har­­mincz ezer kötetből álló becses könyvgyűjteményét, ajándékképen, a’ ma­gyar tudós társaságnak ajánlotta fel. Pesten, oct. Gkán 1931. Az elnök ren­deléséből 1). Lehe­l­­e­r Ferenc­ , titoknok. Budapesti napló. Sch­ams Ferencz pesti hazánkfia Freiburgban a’ német természetbúvárok ’s orvosok gyűlésén jelen lévén, indítványt tön venyige-iskolák fölállittatása iránt Carlsruheban ’s Parisban a’ budainak mintájára. Indítványát valamint (Karlseudeban úgy Freiburgban is , nagy tetszéssel fogadók, s a’német földművelő társulat azonnal f­ölirat-in­tézést h­a­­tárzott a’középponti földművelő egyesülethez, azon kérelemmel, hogy illő után figyelmeztetné a’ badeni kormányt e’ hasznos vállalatra ’s egyszers­mind lépne Parissal közlekedésbe hasonló hasznos intézet fölállítása vé­gett a’ franczia birodalom határi közt, mert csak igy lehetne aztán szeren­csés sükerrel eszközleni a’ német ’s franczia venyigék kicseréltetését ma­gyarországiakért , mi végre kívánt rendbe hozná gazdálkodásunk’s keres­kedésünk e’ nevezetes ágát. Sch­ams e’ hasznos indítványa bizonyára rö­vid idő múlva sükerülni fog. — Nemzeti színpadunkon od­. Gkán először adatok „Garrik Bristolban“, ingj. 4 folv., Deinhardstein után fordító Csató Pál. A’ fordítás hamarkodás jeleit viseli magán, mert némelly helyeken kissé darabos, mig több kifejezés igen is feszengő. Az előadást sükerül­­tebbek közé sorozhatni: Zkén „Walburg éjszakája“, Birchpfeifer assz. re­gényes műve, Kiss János által fordítva. Skán Bartháné jutalmául először bérszünettel „Peleskei nótárius“ eredeti paródia 3 szakaszban, 4 fölv., irta Gaal, muzsikáját szerzé Them. A’ czim népszerűsége, Bartháné kedveltsége’s a’szerző nevének a’színpadról kedvező ismertsége, néhány páholyt kivevőn, úgy megtölték a’ szinházat, mikép azt csak uj dalművek előadásakor láthatni. A’ darab rendkívüli tetszést nyert, ’s mivel muzsi­káját is valóban jónak mondhatni, tartósan kedvező sükerrel maradhatand meg repertorion. Tartalma a’darabnak röviden ez: A’peleskei nótárius születésnapját ünnepli ’s a’ géczi boszorkány őt a’ sötétség királynéja enge­­delmével üldözőbe veszi, mivel philosophust veszélyesnek tart a’ sötétség­re nézve; ez okból levelid játszik kezébe, melly őt Pestre idézi a’kir.táb­­lai janitorság elnyerése végett. A’ nótárius tehát útnak indul „more pa­­trio“ lóháton és kardosan ’s a’ hortobágyi zsiványokkal, bikákkal ’s tisza­füredi vasas németekkel a’ boszorkány hajtogatási következtében ,kiállott veszélyes kalandok után, mikép azt életirásában olvashatni,­­’s ki ne olvasta volna azt?) szerencsésen megérkezik Pestre ’s lovon jelenik meg a’magyar színház előtt, hol Gazsi pesti korhely, fogadja őt, kivel már Peleskén megismerkedék és színházba vezeti. A’ notórius mint magistra­­l malis személy, nem nézheti el, hogy Othello az ártatlan Desdemonát megölje, ’s azért fölugrik a’ színpadra ’s kivont karddal támadja meg a’ gyilkos szerecsent. Ezután találkozik fiával, ki Pesten censurára készül, ’s megegyezik egy elmés cselben, mellyel Hopfen serfőző leányát menyé­ül nyeri; végre pedig örvendve visszakészül Peleskére, mert a’ janitor­­ságot ugyan nem nyeré el, de legalább meglátó Mátyás király palotáját. A géczi boszorkányt az éjkirályné megbünteti, mivel fogadását nem tel­jesítő, ’s a’ philosophus peleskei nótáriusz nem rontható meg. Ez rö­vid vázlata a’ darabnak, melly telve elmés fordulatokkal’s meglepő jelene­tekkel, aljasságba sülyedés nélkül; csupán némi kurtítások óhajthatók rajta, mert 6‘1­2 órától 16­/tig szüntelen kaczagás közt is kellemetlen kis­sé a’ színházban ülés. Az előadás jó volt. Gaalt ’s Thernt zajos tapssal tisztelé meg a’közönség; ikén „Marie“ dalmű került másodszor színpa­dunkra. Győr, od­.­lsején: Múlt hó 23kán gyűlöltek városunkban össze idősb gr. Zichy Ferencz mint a’ Rába, Rábcza és Marczal vizek szabályoztatására ’s a’ Hanság lecsapoltatására kinevezett k. biztos ur elnöksége­­alatt­­. Győr , Vas, Mosony, Soprony, Veszprém és Zala megyék, Győr város ’s több uradalom és közbirtokosságok képviselője Ez alkalommal először is a’ m. k. helytartó-tanács múlt 1835. évi dec. őkén 38343 sz. a. költ azon rendelete olvastatott, mellyben a fentisztelt elnök a’ Rába, Rabcza és Marczal folyók szabályozatára ’s a’ hansági posványok kiszáríttatására , mint biztos, k. ki­neveztetvén , az e’ tárgyat illető és azon főkormányszéknél létezett iromá­nyok ’s mérések neki szükséges használás végett e’ munkálat minél előbbi foganatba vételére szolgáló utasítás mellett, megküldettek ; ezután Keczkés Ká­roly igazgató mérnöknek a’ czélba vett, szabályozásokra adott mérnöki ja­vaslata olvastatott föl, s az e’ tárgyat illető térkép ’s mérnöki abrosz, ’s jelesen a’ szabályozási terv hossza és­ szélessége m­utattatott be, az e’ fölötti felvilágosítások szóval is megmagyarázhatlak a’ mérnök által; e’ tanácsko­zások folytában a’ k. biztos azon szándékát jelenté ki , hogy önkéntes mun­kások használatát a tapasztalás czélhrangtalannak mutatván, e’ tárgyba úgy kíván bocsátkozni, hogy az illető megyék a’ most meghatározandó munkabér­rel fizetendő dolgozókat, kivántató mennyiségben ’s időben mindig és válto­zatlanul pontosan állítsák ki, miért is azoknak e’szabályozás alatti munkabér a’költségek előleges fölszáraltásában az előbbi hasonló munkálatoknál fizetett mennyiségnél magasb árban, úgymint egy koczka öltől egy pengő forinttal, vettetett föl; a’ megyék határozása ez ügyben természetesen fönmaradván.— A’fölolvasott jeles mérnöki munka véghezviteléért az elnök Keczkés Károly igazgató mérnök úrnak szives köszönetét jelenté, mellyet a’ megyék küldött­jei is érdemlett méltánylással fogadénak; de is Vas megye küldöttségének elnöke megyéje résziről azon megjegyzést téve, hogy a’ viz által elborít­tatni szo­kottaknak állított térségek nem rendes fölmérés, hanem egyedül némelly lakosok bemondása, tehát csak szemmérték után készülvén’s igy teljes hitelre kivántató pontosságban szűkölködvén, nemes Vas megye eziránt meg nem nyugvását kénytelen kijelenteni, miért is az egész munkálatot az illető megyékkel közöltetni ’s a’ látszatos nehézségeket bővebb bírálat alá vétetni rendelők kü­ldést; erre az elnök válaszolt, állítván, hogy az említett munka, ha hiba nélkül nem is, de legalább a’lehető legnagyobb’s az eddigieknél csakugyan jobban készíttetett; egyszersmind azon véleményét nyilványttá, hogy ezen újabb fölmérés a mel­lett hogy ötven — hatvanezer forintba kerülne, még a’munkálkodást is mesz­­sze visszalökné. — Tanácskozás közben többféle ajánlat létetett , jelesen is Zala megye kijelenté, miszerint e’ megye ezen szabályozási egész ügyet csak annyiból kívánja az ő tanácskozása aláiselő tárgynak tekinteni, meny­nyiben a’Marczal szabályoztatása is a’k. biztos egyik föladásához tartozik, miért is a’ Marczalton alul eső Marczalnak külön szabályoztatását már adott ígé­rete szerint is Vas, Veszprém és Zala megyék közbenjöttével kegyesen esz­közölje, mit is az elnök megígérni sziveskedék. és Mosony megye képvise­lőinek elnöke azon észrevételt téve, hogy ezen megyét csak a’ Rábcza és Hanság rendezése illeti, ’s hogy e’ megyebelieknek még több észrevétele is van, nevezetesen: a’földmérési hiányok kijavításáról, ugyszinte ns Soprony és Győr megyékkel­ egyetértésről, mellyre időt engedtetni kér; e’ nehézsé­gekre az elnök ismét uj fölvilágosítást terjesztett elő ; mire a’ gyülekezetét fölszólitá e’ kérdés megfejtésére: vájjon a’ már említett folyók rendezése’s a’ Hanság olly régen óhajtott lecsapoltatása a’ közjó boldogítására továbbá is óhajtandó , a’ köz kívánat által, mire általányos igenlés következvén, a’ tiszt. elnök e’ czél­ elérésre szükséges eszközökről ’s nevezetesen a’ költ­ségekről­ tanácskozást ajánlá a’ gyülekezet figyelmébe. Az elnök további tá­volléte miatt egy középponti helyettes elnökre lévén szükség, közakarattal erre gr. Zichy Ferraris Ferencz kéreték meg, ki is azonnal ajánlkozók. A gyü­lekezet azt határozá továbbá, hogy a’ megyei vegyes küldöttségek által tel­jesítendő újabb fölmérések 1839dik év sept e­lső napjáig okvetetlenül végeztes­senek el. Elhatároztatott, hogy a’ megyékre esendő ‘/s rész évenkint négy hasonrészben,és pedig már 1831-ik év apr., jun., aug. és oct. hónapok első nap­jain, a’ legnagyobb pontossággal szedessék be, hogy igy a’ szabályozás már jövő tavasszal okvetetlenül elkezdethessék.Mosony és Soprony megyék ha­tárai bizonytalanságát barátságosan vélte a’ gyülekezet elintézendőnek egy­más közt, melly elintézés az alispán urak munkásságára bízatott. A’gyüleke­zet más nap is tartott. Mi az elrontandó malmok kármentesítését illeti, va­lamint sem azt, hogy minden malom, ’s jelesen még a’ törvény által elrontatni rendelt ártalmas malmok is,csak kárpótlás után rontathassanak el,sem azt hogy az elrontandókért is egyforma kármentesítés adassék, a’ gyülekezet törvényes­nek nem tarthatja, miért is abban állapodott meg, hogy a’ lerontandó eddig nem ártalmas malmokért törvény- és igazság-kivánja illő kárpótlás azok által, kik ebből hasznot nyernek, vagyis a’ Rába-szabályozást összes pénz­tárból fizettessék, de hahogy az, az illető malombirtokosak más helyen talán még alkalmasb malmokat kapnak, méltó tekintetbe vétetnék. Erre az elnök mint k. biztos azon megjegyzést téve előleg is, hogy a’ törvény minden ma­lomra nézve zúgok tartását rendelvén’s a’rendes folyamban akármiféle mal­mok sem állhatnak fen, ezek mint ártalmasok a’ rendes megtérítésre számot csakugyan nem tarthatnak, egyébiránt azt , hogy ha a’ új megyék magok részéről valakit kármentesíteni kívánnának, maga részéről egyáltalán nem ellenzi. Végre a’ jövő gyülekezet az elnök által jövő 1839-i január. 7dik napjára — a’ megjelenési okán lévén — ugyan szab. kir. Győr városba ha­­tároztatott 's az ülést ezúttal befejezték. (Hk.) Krassóból: Közelebb múlt sept. 9én am. buzini gr. Keglevich Gábor koronaőr, ’s magyar kir. fő kincstárnok ur valamint Bácsban, úgy folytató­lag e’ megyében keblezett lugosi és facsádi kir. kam. urodalm­akban is, tiszti látogatásképen megjelenvén: nem késtek az épen közgyűlésen együtt volt me­gyei KB a’ köztisztelet­­i és szeretető kormány férfiának udvarlására me­gyebeli Bulcs helységbe , hol tudniillik — Lippáról érkezve , Fechtig Ferdi­nand b­ urnái leszállóit — számos tagból alakult küldöttséget másod-alispán szuboticzai Kiss András ur vezérlete alatt kiküldeni; másod alispán ur tehát ékes és nemzeti szellemben alakult beszédbe foglalván üdvözlését, a'főkincs­­tárnok ur szokot nyájas őszinteséggel ’s barátságos nyilatkozással fogadá a’ megye figyelmét; ’s ez után több kisérő társaságában a’ nevezett báró ur ál­tal egy részről a’ tájnak, másrészről pedig újonnan alakuló gazdaságának, ’s a’Maroson létező sakantyuknak megszemlélésire, mellyektől tömérdek kam­rai alattvalónak függ boldog jövendőjük , vezettetvén, innen visszatérte után a’ vendégszerető úri ház magas vendégének tiszteletére 50 személyből álló ven­­dégkoszorút fűzvén , ebéd közben a’ ritka vendég láthatásán minden szemből öröm csillogott, ’s minden ajakról vigalom ömledezett. Ebéd után a’főkincstár­nok ur Facsad kamrai óváros felé nagy számú minden rendű kisérőkkel foly­tatván útját, az uradalmi tisztek összeseregletében itt is , különösen az ura­­dalmi épületeket, pénz- és magtárokat megszemlélte, ’s azontúl a’nyilványi­­tott tiszteletnek megfelelő kísérettel, mellyhez itt újabbak is társultak , még az nap Lugos kir. kam.­mvárosig utazván, itt másod­ alispán úrhoz, a’ megye épületébe szállván, holott is szinte számos vendégből alakított asztallal fogad­tatván, nyugalomra tért; ’s más nap korán reggel az uradalmi tárgyakon kí­vül ő­nmaga figyelmét magokra vonták , a’ megye palotája, az épülendő görög egyesült hivek egyház’ helye, a’lugosi vas hid, a’ megyének lovas-ka­tt­naság számára ujdon épült laktanyája, és szomszéd Kastély kam. helységben a’ Temes folyamon létező vizi csatornának megtekintése. Innen azután még délelőtt a’ megye ’s kir. kam. urad. tisztviselőji ’s ezekhez tartozók kísére­tében a’ megye határát jelezvén, mindenrend­r kísérők szerencse-kivonatával Temesvár felé utazott, annyival nagyobb óhajtást hagyott magas képe után

Next