Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)

1838-10-20 / 84. szám

FOGLALAT: Magyarország (kereskedési szerződés Angliával; budapesti napló: fa-drágulás, magyar játékszíni előadások; Zichy Miklós gr. jóté­konysága; az agarász-társaság­gyűlés­ határnapja; különféle: vácz-gödi vásár, adakozások az árviz által károsultak számára, makkbőség; változások a’ cs. kir. hadseregnél; gőzhajójárás jövő novemberben; 's a’ t.) Amerika (zendület ’s gyilkolás vakbuzgalomból.) Spanyolország (részletek a’galíciai zendületről ; csatatéri hírek; ’s a’t.) Anglia (Eszterházy­ig Bécsbe utazik; radical mozgalmak; bathi némbetgyülés ; részletek a’ manchesteri nagy népgyülésről; canadai hírek; új akadály a’ Temze-Tunnel építésénél; ’s a’ t.) Francziaország (Baudin­ napi­parancsa Mexicoba vitorlázta előtt; a’ királyt betegnek hírlik; l’erier család vádja a’ National ellen ; ’s a’t.) Németország. Schweiz. Gabo­naár. Pénzkelet. Dunavizállás. — Magyarország­. () cs. ’s ap. kir. fölsége ’s Viktória angol királyné közt f.e. jul. okán uj kereskedési ’s hajózási szerződés létesült, mellyet ő fels. f.é. sept. 14én méltóztatott Milanóban helybenhagyni ’s kicseréltetni. E’ szerződés pont­jainak rövid kivonata következő: 1) E’szerződés helybenhagyása napjá­tól minden ausztriai hajó az összes britt birodalom minden kikötőjében jövet és menet csak azon vámot fizetendi, melly az angol hajókat terheli, ez utóbbiak ugyanazon kedvezményt nyervén minden ausztriai kikötőben. 2) A’ föld minden termesztménye, ’s minden kézműgyári ’s iparczikk­e cs. kir. föls. birodalmiból, oda értvén az Elbe ’s Duna folyamokon kiszál­­lithatókat is, mellyeket az angol korona kikötőibe vinni nem tilos, vala­mint minden termesztmény ’s kézműgyári ’s iparczikk az angol birodalom­­bul , mellynek az ausztriai kikötőkbe szállittatása nincs tilalmazva, minden tekintetben ugyanazon viszonyos szabaditékokat élvezendik. 3) Minden az említettektől különböző tárgy az ausztriai kikötőkből ’s Dunáról csupán azon vámteher alatt fog minden angol birodalmi kikötőbe szállíttathatni , mellyet azoktúl fizetni kellene, ha a’ szállítás angol hajókon történnék. Az angol királyné e’ szerződés által az ausztriai kereskedésnek megajánlja mindazon kedvezményt, miket az 1836ki aug. 28-án költ parliamenti határozat a’ britt birodalmi kereskedésre’s hajózásra árasztott, valamint minden egyéb joggyakorlást, minek eddig a’ legnagyobb kedvezéssel el­látott nemzetek már részesei, vagy jövendőben részesei leendnek. 4)Min­den ausztriai hajó, melly a’ Dunáról, bezárólag Galaczig, érkezik britt ki­kötőbe , e’ szerződés minden kedvezményiben részesül. Hasonló kedvezés éri a’ Dunába érkező ’s onnan távozó angol hajókat is. 5) Mivel az angol hajók, midőn közvetlenül olly tartományokból érkeznek, mellyek nem tar­toznak a’ két szerződő hatalom birodalmi közé, terhestül ausztriai kikö­tőkbe bocsáttatnak csupán azon adóteher alatt, mellyet az ausztriai ha­jók fizetnek , tehát a’ gibraltári tengerszoros közt fekvő ázsiai ’s afrikai áruktól is, mellyek először ausztriai kikötőkbe kerülnek, az azokat angol kikötőkbe szállító ausztriai hajók szinte csupán azon vámot fizetendik, mit angol hajók fizetnének, ha ugyanazon árukat ausztriai kikötőkből szállí­tanák. 6) Minden kereskedési czikk, mellyek kivitele’s behozatala angol ’s ausztriai lobogó alatt a’szerződő hatalmak birodalmiba törvényesen meg­van engedve, ugyanazon terhek ’s kedvezményekben részesülend, akár angol, akár ausztriai hajón történjék a’kölcsönös szállítás. 7) Ugyanez értetik azon árukról, mellyek eladás nélkül hevervén darab ideig raktárak­ban , ismét tova szállíttatnak. 8) Különös kedvezményben az eladásnál, nemzetiségi tekintetből, egy hajó sem fog részesülhetni a’ szerződő hatal­mak kikötőiben. 9) Az ausztriai hajók keletindiai kereskedési viszonyira néz­ve megengedé ugyan az angol királyné, hogy ő es. ’s ap. kir. fölsége alattvalóji mindazon kedvezményt élvezhessék az ottani kikötőkben, mik­kel a’ legnagyobb kedvezéssel fölruházott nemzet már bir, vagy jöven­dőben bírni fog, de egyszersmind az ezeket terhelő vagy terhelendő törvé­nyek ’s kivételek alá kívánja őket helyeztetni. 10) E’ szerződés nem ter­jeszkedik ki a’ partvidéki hajózásra ’s kereskedésre a’ szerződő hatalmak kikötőji közt, mennyiben az utasok vagy áruk szállittatását tárgyazná, mi a’nemzeti hajók partvidéki kereskedésinek marad föntartva. 11) A’ odik czikk bővebb magyarázata után kiköttetik, hogy mind a’két szer­ződő hatalom idegen fejdelmi alattvalókat csak úgy részesíthessen ezentúl kiterjedtebb kereskedési kedvezményekben, ha azokkal egyszersmind egy­más alattvalóit ugyanazon mértékben fölruházza. 12) Azon szerződésnek 7dik pontja, melly Ausztria, Anglia, Poroszország és Russzia 1815ki nov. 5kén Parisban kötének ő cs. kir. fölsége kereskedési viszonyira nézve a’róniai szigetekkel, továbbra is megtartja teljes erejét. 13) E’ szerző­dés az aláírás és helybenhagyás után kipótlandja az 1829ki dec. 21dikén költ ausztriai-angol kereskedési ’s hajózási szerződést, és 1848diki dec. utoljáig fog tartani, ’s e’ határidőn túl még 12 hónapig, miután egyik szerződő hatalom annak megszüntetése iránt akaratját nyilványítá. Tizen­két hónap elteltével a’ fölmondás után pedig mind a’ két félre nézve meg­szűnnek a’ fönebbi kötelezések. 14) E’szerződés helyben fog hagyatni, ’s az illető ez iránti oklevél Bécsben egy hónap alatt, vagy ha lehetséges, még hamarább is,ki fog cseréltetni. Bécsben jul. 3kán 1838. Metternich s. k. Frederic James Lamb s. k. — E’ minden tekintetben fontos szerződés valamint általjában emelendi az ausztriai kereskedést, úgy különösen ha­zánkra nézve jótékony hatású leend a’dunagőzhajózás segélye által, főleg ha Angliában csakugyan megszüntetnék a’ gabnatörvényt. — Budapesti napló. A’ tél közelgése szükségessé téve a’ fűtésről gondolkozást, minek következtében a’ fa ára igen fölemelkedett. Ennek is nagyobbrészint a’ gyászos emlékű árviz az oka, mert a’ sok építés Budapesten ’s a’ Duna mentiben kárt szenvedett városok ’s helységekben nagy mennyiségű téglát’s meszet kíván, ’s ennek égetése igen sok fát emészte föl, azonkívül pedig a’Duna partiról tömérdek fát sodrottak el a’ tavaszkor olly rendkívül pusztítva dúlt hullámok, most pe­dig némelly dunaparti vidéki ül a’ rendkívül csekély viz nem engedi a’ szál­lítást. Ehez járul még azon figyelmet érdemlő körülmény is, hogy eddig rendszerint minden heti vásár­napon számos kocsival hordanak fővárosunk­ba fát a’közel lakó adózók eladásul, mi most árviz óta, majd egészen megszűnt, melly körülmény legalább 4 — 5 száz­al fa elmaradtát okozá, ezen mennyiség a’ város népességéhez aránylag csekélynek látszik ugyan, de mégis vajmi nagyon érezhető, főleg a’ fennebbi körülmények után! Hir szerint azonban már létettek lépések a’ városnak elegendő mennyisé­gű tűzifával elláttatására, leginkább „Erős“ vontató gőzös által, melly több már rakodtan álló hajót vonand partinkra aladságban, mellyek meg­érkezte azonnal határt tüzend a’ nyerészkedők szerencséjének. — Nemzeti színpadunkon f. hó 17k én Birchpfeiffer asszony „Szapáry Péter“ német szellemű magyar hősi játéka adalék Komlóssy fordítása szerint; Barta Hamzabég szerepét, melly magában is tulságok összesége, mindig erő­teljes eredetiséggel szokta adni; 18kán először: „Hét leány közül a’ leg­­rutabb“ vígjáték 3 felv. „Nápolyi“ czímű egy felv. előjátékkal, Albíni után Kovacsóczy által fordítva, a’ darab magában nem rész; de már igen ismert, ’s majd valamennyi vándor társaság által játszaték, a’ pesti szín­padra pedig csak most jutott. 19dikén „ Örökségi egyezés színjáték ” fölvonásban egy előjátékkal Vogel után ford. Jakab István. Játékszí­nünkön nem sokára több újságot látandunk, név szerint e’ hónapban Do­nizetti „Bájital“ czimü vigdalművét Conti jutalmára , ’s az „Enzersdorfi postalegény“ czimü paródiát Kovácsné külön hasznára; e’ szorgalmas színésznőnk, kinek kiszámolt ügyes játéka már a’ haza több részeiben számos vidám estét szerze, ’s ki egyszersmind minden szerepnek zúgoló­dás nélküli elvállalása által valóban példányul szolgálhat minden színész­nőnek , de jövedelmet érdemel, ’s azért a’ különben igen mulatságos paró­diát magyarosíttatni kivántuk volna, mert a’ „Tékozló“ világosan bebizo­­nyitá, hogy mit a’ bécsi vagy pesti német közönség húszszor is megka­­czag, az mosolyra is alig bírhatja a’ magyart. Jövő hó elején „Ludas Matyi“ dalos paródia kerülend színpadra Balog színésztől, muzsikája Szer­dahelyitől. — Sár (Veszprém vgyében) sept. 26kán: Örökre emlékezetes marad a súri alattvalók’ hálás szivében vázsonyköi Zichy Miklós gr. ur kegyes földes­­uraknak irántuk közönségesen, de különösen iskolás gyermekeik iránt bi­zonyított atyáskodása, ki, miután az ezelőtt 29 évvel készített igen szűk, nedves és sötét iskolaház tanulókkal annyira megtelt, hogy téli napokban sokan földön kénytelenittettek ülni, helybeli plébánosunk előadására a’ mes­terlak’ szomszédságában egy zsellérházat megvenni, ’s egy ujonan építendő iskolára kemény anyagszereket ajándékozni kegyeskedett. Atyáskodó földes­­urunk ezzel tettleg előzte meg­­. Veszprém vgyének i. e. jun. 18 án határo­zatba ment azon bölcs gondoskodását, melly szerint megkívánja, hogy a’ tanulásra szolgáló épületek minden helységben jól rendeztessenek el, ha szinte csak a’ terhetősebb buzgó, ’s a’ közjót szívükön viselő hazafiaknak, (de különösen földesuraságoknak) kegyes adakozásaikból is. Nem titkolhat­juk ez alkalommal mélyen tisztelt földesurunk egyéb jótéteményei közül azt is, hogy 1824 évben igen csinos és alkalmas paplakot építni, ’s 1834 és a’ következett évben rajtunk majd kétségbeesteken könyörülni szíveskedett. Je­lesen 1834 évi julius 28ika éjjelén tűz által megemésztett 15. telkes gaz­dának, úgy az evang. lelkész és mesternek házára és 11. pajtára szükséges épületfát ingyen adott, azonfelül még 155. p. mérő rozsot is osztatott ki, 1044 napi robotot, dézmát, censualis földektől járó gabonát, ’s a’ kender-kilen­­czedet elengedte; 1835 ben ismét 11. házra és 7 pajtára épűletfát ajándé­kozni, ’s más számtalan jótéteménnyel a’kárvallottakat segíteni méltóztatott. Hála illy kegyes szívű földesuraknak! Közelegvén az Agar­ász-tár­s­a­s­á­g által e’f. esztendőre rendelt agarászati határnap, u. m. a’ legközelebb pesti novemb. vásár­ utáni hétfő, vagy is novemb. 19 ike: ezen napra a’jász-kocsék­ pusztán minden tag meg­jelenését annál biztosabban reményb­etni, minthogy az agarász-tér bérleti esztendeiből csak egy lévén már hátra, ezen körülmény szükségessé teszi az e’ fölötti értekezést; — ezenkívül pedig a’ társaság által készíttetett bil­­likom is ez úttal fog elnyerésül kitétetni. Eger, oc­. Ifikán: Egerben a’ szüretet f. oc­. Skán kezdék, a kö­zelében levő külső hegyeken már előbb indíttatván meg. A’többnyire vigályos, jól érett, ’s egy részben aszú termés az időnek folyvásti kedvezése mellett már szedve van,’s máris az uj bor v.must hordójának párja(­ párra 6 akót értvén­ 70—80 vál. forinton kel, jelesb helyekbeli még néhány forinttal drágábban is. KÜLÖNFÉLE : A’ váczi (v. gödi pusztai) baromvásáron October közepén eladásul össze volt hajtva: 7814 d. ökör, 2830 d. tehén, 166 d. bivaly, összesen 10810 d.; hizott ürü és juh 453; az eladás elég gyorsan ment ugyan, mert három nap alatt majd valamennyi szarvasmarha elkelt; de az ár mindinkább csökkent, egy ökörnek ára 180 v. for. volt, mit 410 font husért ’s 50 font faggyúért valóban nem­ igen mondhatni fényes aján­latnak, a’ valamivel könnyebbek darabja pedig 117 frton kelt, a’ legdrá­gább tehén 110 fr., ’s a’ legolcsóbb 72 fr. 30 kron váltóban. Az ürük s juhok eladatlanul maradtak, mert az ígért csekély árt senki sem fogad­­ható el. — Az árviz által károsultak felsegéllésire legújabban következő adakozások gyűltek: a’ szigeti (Mármarosban) sószállitó hivatali tisztség 19 fr. 20 krt kü­lde; Abaujmegye a’ gönczi járásból Tóth Antal eskütt által 102 fr., Újvidék kir. város 4 fr. 20 kr., a’ sz.andrási kamrai mvá­­rosi község 18 fr., az ungvári kam. tisztek 104 fr. 44 kr., Szathmár megye 39 fr. 18 kr. , Bars megye 26 fr. 44 kr., Mármaros megye 2 fr., összesen 336 fr. 26 kr. igőben. A’ közelgő tél növelendi az ínséget, ’s azért óhajtható, hogy minél nagyobb bőkezűséggel gyűljenek az adókok

Next