Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)

1838-11-07 / 89. szám

­ ( 354 )­­P.p.ben, 3 e.li.' xa»t­­­i­ r. s­.aniito. kr. 8 hattól haton felül pedig minden marhától Terhelt hiútok ’s úgy nevezett stájerkocsik, mellyekett a’ kocsison kívül, négy személynél több vagyon, ezen 9 dik pont szerint, mint terhelt kocsik fizetnek .) Egy terhelt német tartományi, úgy szinte cseh-és morva­országi szekér, valamint a’ terhelt úgy nevezett land­­kocsik, ha egy marha húzza ha két marha ha három ha négy ha öt ha hat , haton felül pedig minden marhától.................................. Ha az egy igás szekérnek terhe egy mázsánál, a’két igásé kettőnél, a’három- és többigásé pedig három mázsánál többet nem nyom, akkor a’ marha úgy tekintetik, mintha üres szekeret vonna, különben pedig mint terhet vonótól fizettetik. 1) Azon szekerek, mellyek borral, musttal, máslással, ser­rel, pálinkával, ’s egyéb illyes kereskedésben előforduló szerekkel terhelve vannak, nem a’ marha számától, ha­nem akó szerint fizetnek, és pedig minden akótól . . — 4 m) Minden nagyobb gulya- vagy vágó marhától darabonkint — 5 Minthogy csalárdság által hasznot keresni szabad nem lenne , azért mind azok, kik fortélyosság által a’ hid­­vámot megrövidítik, hármas vám fizetésén kívül még a’ netalán okozandó költség megadására is köteleztetnek. 9szer. A’ buda­pesti állandó hídhoz megkivántató rendőrhatóság a’mon­dott két város által gyakoroltatván , e’ részben ezek, valamint az ország igazgatósága is a’ megkivántató pártfogást nehézség ’s minden fizetés nél­kül nyujtandják; — a’hidvámfizetésre’s ebből eredő személyes viszonyokra valamint a’ Buda és Pest városok és a’ részvényes társaság közt támadható kérdésekre nézve mindazáltal kiki törvénnyel kijelölt bírójának hatósága alá fog tartozni. lőszer. Sem hajó, komp, vagy csolnak, sem gőzhajó, sem akármi más névvel nevezendő átjárási eszköz, a’ két városok határában egyik partról a’ másikra átszállításul a’ részvényes társaság nyilványos engedelme nélkül pénzért járni nem engedtetik. Ellenben N­szer. Szabad leszen mindenkinek az ISGGdik esztendei 13dik tür­­vényczikk szerint tulajdon hajóját maga szükségére használni; ha azonban az illyes hajók tulajdonosai, a’ hidvám kárával pénzért mások portékáit, v. idegen személyeket a’ vizen áthordanák, ebbeli vétkes tettükért hajójok el­­foglaltatásával bűntetteinek ; az ó-budaiakra jelen rendszabás olly értelemben terjesztetvén ki, hogy ezeknek helyből t. i. ó-Budáról bérért is szabad ugyan mások portékáját Pestre vagy Budára szállítani; ellenben ha a’ pesti határ­ról Budára, vagy viszont pénzért valamit átszállítanak, akkor rendszerint való hidvámfizetésre kötelesek legyenek. 12szer. Valamint a’ budai, úgy a’pesti molnárok minden fizetéstől men­tek, valahányszor saját hajójokon gabonáikat vagy lisztjüket a’ Dunán át­szállítják , de az őrletüktől sem kivántathatik fizetés, midőn őrletés végett malomba járnak. 13szor. Nemkülönben tulajdon hajóikon minden vám nélkül átszállíthat­ják a’ lakosok akárhová arató ’s nyomtató részüket. 14szer. A’ faeszközökkel kereskedők, kik hol a’ pesti hol a’budai part­hoz helyheztetik hajóikat, és a’ vásárok miatt a’ Dunán ide ’s tova költöz­nek, sem hajójoktól sem a’Dunán leeresztett portékájoktól fizetéssel nem tar­toznak e­lőször. Hasonlóan a’ talpak is minden vám nélkül átbocsáttatnak egyik partról a’ másikra; ha azonban azokon a’ vám kárával mások portékái vagy idegen személyek átszállíttatnának, ekkor a’tulajdonos a’talp elfoglaltatásával büntettetik. 16szor. Azon hajóktul, mellyek a’ budai ’s pesti határban valamivel rakosznak, vagy pedig a’ Dunán másutt rakott teherrel le vagy fölmenvén megállapodnak, vámfizetésre senki sem kényszeríttethetik. 17szer. Nem fizetnek végtére azon hajók, mellyek akár honnét jő­vén , ’s portékáik kirakatvan, áruba bocsáttatnak. 18szor. A’ bajoknak egyik partról a’másikra való huzatása a’fölál­lítandó lánczhidon mint a’ hidnak ártalmas ’s a’ szabad járás-kelést fölötte akadályoztató általjában eltiltatik, de a’ hid alatti átjárás mindenkinek fi­zetés nélkül szabadon hagyatik. 19szer. Fönhagyatik a’részvényes társaságnak, hogy a’mennyiben netalán a’ lánczhidon kívül a’ közlekedés könnyítése végett még egy vagy több más hidat, vagy egyéb közlekedési eszközt is idő­vel fölállítani kíván­na, ezeken szinte az állóhidra nézve határozott vámot mindenkitől, ki azoknak hasznát venni akarja, szedhesse , a­ hidnak megnyitásáért és hajók átbocsátásáért azonban semmi fizetést ne követelhessen, 20 szor. Megengedtetik a’ részvényes társaságnak, hogy tetszése szerint a’ két város határában és környékiben a’ lakosok kényelmére ’s gyönyörűségére mulató­ hajókat, csolnakokat, úgy kisebb gőzhajókat is, a’ személyeknek egy partról a’ másikra átszállíthatása ’s a’ két város leg­közelebb tájaira kéjutak tehetése végett szabadon tarthasson, 21szer. Azon esetben, midőn a’ természet a’két várost jéghiddal megajándékozza, azt mindenki, mennyiben az illető hatóságok személy­es életbiztosság tekintetéből megengednék, fizetés nélkül használhatja ugyan, de olly kikötéssel, hogy semmiféle parti hidak, pallók, vagy a’ partról a’ jégre átjárásul szolgáló bármi néven nevezendő készületek sen­ki által oda ne helyeztethessenek; és e’tekintetben, valamint minden , a’ két városi Duna mentiben a’ hidvám csorbítására czélozható visszaélé­sekre nézve az illető törvényhatóságok által nyújtandó, fizetés nélküli se­gély iránt a’ vállalkozó ’s illetőleg a’ részvényes társaság biztosíttatik, 22 szer. Az előszámlált pontokban kikötött föltételek közt nem fog­lalt más különös esetekre nézve az 1­836ki 26dik tör­vény czikk teljes ki­terjedésében sinórmértékül fog szolgálni. 23szor. Az országos küldöttség által ekkér megállapított szerződés a’ vállalkozó b. Sina György által elfogadtatván, annak szoros megtar­tására , a’ nevezett vállalkozó ’s illetőleg a’ vezérlete alatt alkotandó rész­vényes társaság ezzel leköteleztetik. Költ 1838dik oszt. sz. Mihály hava 27dik napján. József nádorispán s. k. Ilodosi és kizdiai b. Sina György s. k. Verebi Végh Ignácz s. k. k. tan. és nádori itélőmester. (Az illető pe­csétek.) Múlt oct. 28ka estéjén érkezett Fiumébe olaszországi utjából vissza­térve Magyarországba nagy és szép reményű János fiával . úmsága dienesfalvai gr. Cziráky Antal országbirája, kit magas érdemei méltánylása tekintetéből kitűnő tisztelkedéssel fogadanak a’ fiumei lakosok.Kettős kül­döttség , egyik e’ város határin, másik ben a’ városban, járult a’ nm. jö­vevény­ek­be, ki olasz hangú üdvözlő beszédeikre szinte olasz nyelven vála­­szola. Másnap ő úmsága nemeskéri Kiss Pál kormányzó ’s gr. Zichy Fe­­rencz első kormányszéki ülnök ó­rságok kíséretében meglátogatá a’ kir. hivatalokat ’s egyéb közintézeteket, miután a’ föntisztelt kormányzónál pompás ebéddel megvendégeltetett, este ragyogó kivilágítás mellett a’szin­­ház tömve volt, az előadáson ő úmsága is szives vala jelenlenni ’s ez al­kalommal olasz versek hullongtak le a’ karzatéul a’ úuságu országbíró tiszteletére. Kedden (oct. 30 án) meglátogatá a’martinsiczai vesztegintézetet, a’ buccarii és portorei kikötőket, melly kirándultát ismét díszes ebéd köve­té m. gr. Zichy Ferencznél, este pedig fényes tánczmulatság zárá e’ napot a’ kormányzónál ’s itt verset nyujtanak által neki és osztanak szét a’ számos vendég között. Oct. 31 kén elhagyá Fiumét ’s­ a’ magyar tenger­partokat, mellynek lakosit nyájas leereszkedése által igen lekötelező; útjában Horvátországon keresztül mindenütt küldöttségek járultak , nmsága élibe ’s nov. 3kán Varasára érkezék. — Naszvad (Komárom megyében) nov. 2kán: A’ négy év előtt tűz ál­tal feledhetlenül megostorozott Naszvad ismét messze tanyáz lakházaitul. Oct. 3­­kén délutáni 1 órakor a’ legszélső háznál jobbot vetett kender szét­­kü­ldé rögtön támadt széltől űzött szikráit, ’s 8 óra alatt 103 —107 ház lett lángmartalék, oda a’ sok alomt­ól, ’s az idén bőséggel örvendeztetett nagy mennyiségű takarmány! A’ kár iszonyú ’s több család kezei kinyujt­­vák már a’ koldusbot után , ha az ég könyörületet nem gerjesztend irán­tunk. De könyeink zápora közt sem akarunk megfeledkezni egyik leg­szentebb kötelességünkről, ’s ezennel legbuzgóbb hálánkat nyilványitjuk járási szolgabiró, ’s uradalmi tiszt urak iránt bölcs rendeleteik, sőt fára­dozásaikért. Legkülönösbben pedig Érsekújvár szabaditékos város jó szom­szédunknak szívből óhajtjuk, hogy példás lelkiségének hasonló esetben viszonoztatását soha se legyen kénytelen tapasztalni. Megszűnt a’ nagy tűz Mindszent előestvéjén , de borzalmas a’ nagy kazaltalapok folytonos füstölgése. Másnap első volt, ki nemcsak szóbeli, hanem tettleges vigasz­talással meglátogatott bennünket : revisnyei Reviczky Mihály gutai espe­res ur. Adja az elemek istene, hogy tette gyulasztó például szolgáljon, ’s keservünk enyhitésére vetélkedő követőket szüljön! Sopron v oct. 3 ikén: Torkos Sámuel ur, t. Soprony megye tábla­­birája és főadószedője i. e. oct. 2fikán életének 59dik évében meghatároz­­ván 1831dik évi julius 2fikán kelt végrendeletében négy nevezetes ala­pítványt alkotott: 1­­14 ezer váltó forint kamatját szegényebb sorsú olly tanuló ifjak számára hagyta stipendiumul, kik lelkipásztori, vagy tanítói hivatalviselésre készülnek; 2) 14 ezer váltó forint kamatját a’dunántúli evang. superintendentiabeli elaggott vagy gyengült ’s hivatalt már nem vi­selhető lelkipásztorok között rendelte kiosztatni; 3) 14 ezer váltó forint kamatját szegény sorsú árva gyermekek ruháztatására ’s neveltetésére for­­dittatni kívánja; 4) 1000 váltó forintot a’ sopr. ev. főiskola mellett fen­­álló alumneumnak hagyott. Tengeri csigák, érczek’s kővé vált állatré­szekből álló szép gyűjteményét, a’ természettudományhoz, optikához, math­esishez tartozó eszközeit, könyvtárát, a’ sopr. ev. lyceumnak ajándé­kozta. A’ mi ezen alapítványok és több hagyomány kifizetése után fenm­a­­rad, azon summa kamatját a’ sopr. ev. lyceumban a’ felső osztályban hi­vatalt viselő tanítók fizetése javítására hagyta. Altalányos örökösévé a’ sopr. ev. conventet nevezvén ki, az alapítványokra hagyott summák gond­viselése és kezelése is arra bízatott. És igy Torkos Sámuel emlékezete örök­­r­e fenmaradand a’ sopr. ev. conventnél és főiskolánál. Áldás ’s béke ham­vaira ! Párkány oct. 30 dikán: Ma oszlott szét a’nevezetes őszi vagy is ká­poszta-vásárunkat képező iszonyú tömeg. A’sereglet igen nagy volt p. o. ká­poszta, és zöldséggel rakodt kisebb nagyobb hajó hetvennél több, ’s a’ gaz­dasági czikkek ára következő váltóban: káposztának száza 2 — 41z. száz csomó petrezselyem és sárgarépa 6 — 8 fr., száz fej zeller 1—4 fr., bab pozsonyija 2 fr., borsóé ’s lencséé 2 — 312, mák itezéje 14—16 kr., nyers gesztinyeé 8-12 kr., legjobbféle pereszlényi dohány mázsája 50 fr. Gyü­mölcs nem igen sok volt és jó áron kelt, p. o. egy kiló (mérő) dió 7-8 fr. Régóta nem emlékeznek illy népes és pénzes párkányi vásárra. (Angliai gyapjukereskedési hir. Montenegrói harczkészület. Majer szónoklata.) Londoni oct. ISiki hir szerint a’ gyapjuvásár mindig nagyobb élénkséget kezd kifejteni. A’ belföldi gyapjú magas árát változatlanul fön­­tartja számos belföldi gyártó jelenléte , kik a’ gyarmati termesztménybül is sokat vásárolnak. Ez utóbbiból 8 ezer köteg kelt el néhány nap alatt, jobbadán ausztráliai ’s vandiemenslandi, még pedig igen kielégítő áron. A’ sok vevő alkalmasint újabb árszökkenést okozana, legjobban mindazáltal folyvást az első minőségű fajokat keresik. A’ középminőségű gyapjú ára 5 — 7 pettel emelkedik. — A’ montenegroiak, pd­. ciki magányos tu­dósítások szerint, folyvást harczkészületekkel foglalatosak. Pastrowichiból már valamennyi nyájaikat visszatereltél­, ’s ez mindig valamelly vállalat előjele­ szokott lenni. Ausztria vagy Törökország ellen leend­ő az intézvet előre nem határozhatni meg. Az ausztriai határőri hatóság azonban min­den elővigyázati rendszabályt megtett már, ’s az őrcsapatokat minden pon­ton megerősité, úgy hogy a’ montenegroiak , ha csakugyan újabb hábor­gást forralnak, igen valószínűleg kudarczot fognak vallani. Russziából, mint általányosan hírlik, nem sokára tetemesb gabnaszállitvány fog ér­kezni Raguzába, melly Montenegro szükséges­ födözésire van szánva.— Majer István­­ esztergomi káplán* fi é. octob. 14ikén Sárisápon Bartoss 20 30 45 15 30 15

Next