Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-04-20 / 32. szám

.­­ ( 1 -­­ t­elesek magukat csupán jogtárgyakban gyakorlani 56) Polgári vagy kato­nai tisztviselő ideiglen sem nyerhet törvényszéknél alkalmazást. 67) Mivel a’ szerbek ezentúl is adózó alattvalóji a’ magas portanak, s görög falu kereszt ivének tehát teljes szabadságot adok a’ népnek szokott egyházi szertársa­ Sik gyakorlatára , ’s fölügyelésed alatt metropolitákat püspököket, választha­­tásra azon föltéttel, hogy ezek a’ pa'iarkanak, ki Konstantinápolyban fog lakni ’ ’s a’híres zsinat elnökének tekintendő, legyenek alárendelve ; ’s vala­­­­mint’az ottomán birodalomban lakó keresztyéneknek a’ kormány által adott előjogokhoz és szabadságokhoz illő , úgy szinte a’szerb metropolitak és pus- i,okok méltósága föntartására rendeltetik, hogy­ az egyházi ügyeket, men­­nyire azok politikába nem vágóit, egyedül az egyházi főnokok ve/.ereljek. 1­~­­jjely fog határoztatni Szerbiában az érseki zsinat-tartásra, hol minden év­ virá/­i ügyre nézve végzések fognak annak idején hozatni. 59) Valamint az uradalmak ’s helységek elajándékozása többé Szerbiában nem divatos , úgy ezentúl s­em fog többé e’ régi szokás megujittatni. 60) Minden szerb , kicsiny vagy nagy , fizetni tartozik az adót. A’ szolgálatban levő tisztviselők birtok­részük szerinti arányban fizetendik az adót, melly alul csak a papság van fölmentve. 61) Mivel Szerbia 17 kerületre van fölosztva, ’s minden kerület néhány osztályból áll, mellyek több faluból és községből szerkesztvék , te­hát minden kerületi elnök egy segédet, írnokot, pénztárnokot s más szűk­­sészes személy­séget nyerend­i munkakö­nnyitesül. 62) A ker­ü­­leti elnökök a központi kormány belü­gyeket tárgyazó rendeletei végrehajt­ásával lesznek fog­­latosak , mennyiben t. i. azok hatáskörükbe 'vágok­ , melly ezeket foglalja ma­­gában : adófelosztás a’ pénzügyministerségi utasítás szerint, a nélkül hogy az e’ miatt netalán támadandó villongások intézésibe bocsátkoznának, mit a' kerületi törvényszékre kell bizniok, maguknak csupán az itéletvégrehajtást tartván fen. 63) A’ helységi elöljáró gondoskodni fog a’ helybeli birtok meg­óvásáról minden kártétel­len, ’s a’ nép megótalmazásáról dologtalan gonosz­tevők ellen. 64) Köteles megvizsgálni ’s látomásozni a' helységen keresz­­tülmenők útleveleit. 65) Huszonnégy óránál tovább senkit nem­ tölt hat bör­tönben, hanem minden helybeli törvénykezési esetet a’ kerületi törvény­székhez utasitand, v­agy pedig a’ rendőrigazgatóhoz fog folyamodni, ha a tárgy politikai oldallal bir. Ezenkül kötelessége az egyeztető falusi törvény­székekre ügyelni , egyházi és iskolai dolgokba keveredni, s vigyázni az egy­ház alapbirtokára. Minden magányos egyházi vagy egyéb vagyonra s­ bir­tokra nézve telekkönyvi oklevelek fognak kiadatni, birtokjog-megerősité­­sü­l. 66) Egy szerbet sem szabad üldözni vagy nyugtalanítani, törvényszerű elit­éltetése előtt. A’ fönebbi törvény császári akaratomnál fogva van szer­kesztve ’s helybenhagyva, ’s követésül közöttetik veled. Ajánlom egyszer­smind , hogy őrködjél e’ császári tartomány java fölött, mert azért adam ne­ked ’s családodnak e‘ tartomány kormányzatát, egyszersmind kikötvén , hogy folyvást alárendelve maradj intézkedésimnek. Minden erődből t­örekedjel bizto­­sitni az országot , és lakosinak nyugalmát’s méltóságát, s őrködjél e tör­vény minden pont­ban föntartatása fölött, és tartsd meg számomra az ország min­den osztálya lakosinak imádságát, példa által pedig méltónak mutasd maga­dat a reára árasztott bizalomr­a és császári kegyelemre. Ajánlom a’ szerbek­nek is, hogy mindnyájan engedelmeskedjenek a fejdelem­ azon parancsnnak , mellyek a’ törvényekkel megegyeznek, ’s hogy illedelmesen viseljék magu­kat. Ajánlom , hogy e’ császári parancs hirdettessék ki, hogy a nép ér­tesüljön ezekről, ’s midenki áthatva a’ nyert ajándék jótékonysága érzel­mitől, minden esetben úgy viselje magát, mikép jóságomat továbbra is meg­nyerhetni , ’s hogy e’ parancs mindenkor szorul szóra legnagyobb pontos­sággal teljesítessék. Te pedig, vezérem, egyesitni fogod erődet a’ nagyszerű vállalat létesítéséhez olly ritka áldozatokkal járulni kegyeskedő Haza hálás szívvel értesittetik, hogy e’ vállalat javára határozott viga­lomünnepély f. évi május 2-án fog tartatni ’s folyta alatt a­ 7 nevezetes gyűjteményre szaporodott műczikkek sorsvonás alá bocsáttatni. Az e’vi­­galomünnepélyi és sorshúzási tárgyban munkás küldöttség mindent elkö­vetett annak előidézésére, mi szépizlési, kellemi ’s társulati tekintetben becses,­ érdekes ’s meglepő. Sz. kir. Rév-Komárom városa érdemes tiszt­sége sziveskedék az érkezendő kedves vendégek számára szállásokat is elűre rendelni, s május 1 jén Pestről Komáromba indulandó gőzös ajánl­kozik a’ vigadni kívánó közönségnek. A’ közszeretet tárgya, a’ főispáni par, a’ nemes megyei karokkal és szépnemmel egyesülve fogja e’megyei fényes ünnepélyt az itt honos magyar szívességgel ’s vendégszeretettel fű­szerezni, ’s kedves vendégeivel az élet kellemeiben gyönyörködve, az erkölcsileg romlott emberrel, kinek javulása, van itt czélul tűzve, jót tenni. Közrebocsátja hivatalos megbízásból K­ü­­­k­e­y H­e­n­r­i­k. . . ,,Ipaza tavaszhó­zán. A’ dunántúli ref. egyházkerület e‘jelen isko­lai évben két rendes oktatót iktat a pápai ref. főiskolájába. Jelesül a’ theol. tudományszékbe Szé­ky Albert urat, kit a’ nevezett egyházkerület ezelőtt 1­4 évvel s­eveze ki a’ már elöregült Sebestyén István ur helyébe. Szé­­g Alb­ert Bécsben fél, Berlinben másfél évet tölte tudományos ’s okta­tói kiképeztetésére ’s igy benne mint székfoglaló jeles beszédéből is méltó joggal következést húzhatni, főiskolánk egy korszerű buzgó lelkes ok­tatot hazánk pedig, úgy hiszszük, egy világos ’sphilos. lelkű theologust "fer "A,pilos* tanitószeket ugyanez iskolában Czibor Ferencz urf. hó okán foglala el, ez­ ünnepélyhez alkalmazott lelkes beszédében a’ philo­­sophiának az ismeretre, természetre , álladalomra ’s vallásra tett hasznai­ról értekezvén. Czibor ur berlini akadémiai pályája után hat évig méltán szeretett mentora volt a’szellemdús ifjú Pázmándy Dienesnek, az ország­­szerte esmer­­­s köztiszteletü alispán’s főcurator Pázmándy Dienes ur ma­gas e­l­etű fiának. A tiszt, professor ur ismeretei, a’tanítói pályán gyűj­tött szép tapasztalás­ méltán reményh­etik, hogy főiskolánknak különösen a’ plutosophiára nézve szerzett jó nevét ő is­ meg fogja, tartani ’s előmozdít­­an­ó oktatónknak sok örömet kívánunk taniitói nemes pályái­kon , a t. superintendentiának pedig azon, magas buzgalmáért hálát kell mondanunk , mellyel ezen főiskolájában már 5 rendes felsőbb oktatót tart, egyet most is külföldön készíttet; különösen a’ tanítók választásában­ azon módját nem magasztalhatni eléggé, hogy­ ezen főiskola tanitószékeire kine­vezett oktatójit előbb külföldi egyetemeken szokta képeztetni.“ A kisdedovo-intézeteket Magyarországban terjesztő Egyesület válasz­­tottsága képesnek érezvén magát arra, hogy a’Hazában már létező vagy ujdonan megnyitandó kisdedovó-intézeteket, tolnai intézetében kiképezett alkalmas kisdedovókkal ellássa, azon tisztelt hazafiakat, kik ezen ajánlatát használni óhajtják , szives tisztelettel szólítja fel ,hogy kívánságuk iránt az Egyesület valamellyik elnökét vagy alulirtat értesíteni méltóztassanak , késznek nyilatkozik a’választottság egyszersmind arra, hogy a’ megnyitan­dó intézet, elrendezéséül, vagy a’ már létezőnek megvizsgálásául, az illető tulajdonosnak saját költségii tolnat képező intézete igazgatóját Wargha Ist­ván urat küldje a’ hely­színére. Továbbad miután a’kisdedovás az okszerű nevelésnek alapja , ’s ennélfogva annak ismerése’s gyakorlati fogásai min­den nevelőnek hasznosak, kisdednevelőnek pedig elkerülhetlenül szüksége­sek, a nagy érdemű közönség teljes tisztelettel értesittetik a’ felől, miképen az Egyesület tolnai képező intézete olly nevelői hivatásunknak is nyitva áll, kik nem szorítkoznak egyedül kisdedovói pályára; minélfogva az illető t­ ez. hazafiak, kik gyermekeik nevelőit saját költségeiken hosszabb vagy rö­­videbb időre az érintett képező intézetbe küldeni óhajtják, tisztelettel kéret­nek, hogy ezen szándékukról eleve és körülményesen értesítsék a’ válasz­­tottságot. Végzetül érdekében fekvén a’ választottságnak a’Haza keblében létező minden kisdedövő intézetről, azok eredetéről ’s történeteiről tudomást szerezni ,’s a’szerzendőket közre tenni, e’részben az illetők szives közlé­séért esedezik Pesten apr. 18án Kacskovics Lajos egyesületi titoknok. KÜLÖNFÉLE : Az árviz által károsultak fölsegélésire következő ada­kozások gyűltek: Regensburgból 24 f. 18 kr., pótlékul a’ bécsi hölgyek 183 Ski sorsjátékéból 90 f., Pozsega megyéből 33 f., Mosony megyéből 36 f. Körmücz városból öl.1/2 kr., Temes megye küldött 542 f., Bars megye 404 f., 35 kr., Nánás hajduváros 7 f. 36 kr., Csanád megye 100 f. 47 kr., a’ 17 sz. oláh gyalog határőrezred 4 f. 8 kr., Csanád megye 173 f.*12a/4 kr., Zemplény megye 386 f. 18 kr. Bács megye 546 f. 39 kr., a’ Giglevicza- sz.-iványi község 28 f. 52% kr., Pejacsevics Mária 99 f. 48 kr., mind­igőben. F­eleszterczebányai ápril­­iki hírek szerint ifj. lladvánszky Antal múlt hó 18kán újabb tanujelét adá nagylelkű jóté­konyságának, 25 aranyat, miket mint Rakovszky István végintézete ke­zelője’s végrehajtója kapott, a’ városi tisztviselőségnek ajándékozván olly meghagyással, hogy e’ mennyiséget tetszés szerint vagy a’ kórházi, vagy pedig a’ gyermekovói pénztár gyarapítására fordítsa. Ugyane’ jeles férfi szorgalmas gyűjtése következtében tánczvigalmak által múlt farsang­ban 200 forinttal növekedék az említett közhasznú intézetek pénzalapja. — April Sdikén a,’ kolozsvári conservatorium által a’ városi tánczteremben Heyden „Teremté­s“ czimű nagy oratóriuma adatott. A’ számos és mivelt közönség teljes helybenhagyással méltánylotta e’ remek ’s nehéz darab előadtát, e’városban a’ hangászat sebes előmentét, mint R u z i t s k­a ur buzgó fáradozása sikerült érdemeit. E’ költemény szavai, tudtunkra lega­lább, itt énekeltettek legelőször magyarul. — Mult mart. elején állt egybe Kolozsvárott több kegyes jóltevő adakozásiból egy beteg-ápoló magányos intézet, mellynek czélja szegény betegeknek orvosi segéd és gyógyszer ingyen adása, ’s nagyobb szükség esetén (ételre fára ’s a’ t.) kevés pénz­rendelkező orvosa Pataki Dániel, sebésze Bogner József, gyógy­szer-árusa Napendruck Márton, a’ gyógyszerek ára harmadát el­engedendő. Ezen még csak most zsengedőintézet már is szép mennyiségű pénzzel van alapítva ’s me­gszélesb terjedékkel biztat.—Időjáratunkat teg­nap előttül fogva nevezhetjük tavasznak, úgy hogy a’ téli zivataros havas hideg egész apri­kig tar­tott, s illy hosszas huzamos telre ’s folyvást! hideg kedvetlen martiusra még öregink sem emlékeznek. Erdély nagy részét most is hó fedi; a tavaszi vetés elkésett s a szegény falusi emberek téli ta­karmányaik fogytával lakjaikról leszedett szalmával gedélgetik marháikat. Magyarország több vidékeiről is ezt halljuk. Már hervadhatlan Virá­gunk mondá: „Am legyek a’ tél, t­él, — a’ n­y­ár,­ n­y á­r, — ’s em­ber az ember.“ ’S tökéletes igaza van. A­m­erika. ( Rabszolgakereskedés Brazíliában. ) Riojaneiroi magányos levelek szerint ismét egy rabszolgakereskedő hajót ejtenek kézre 233 rabszolgá­val. Az utóbbi hónapban a’ becsempézett rabszolgák száma 4668ra ment ’s egész évben 37,000re, kevesebbre mint 1837ben. Ezen kisebbség on­nan származik , mert a’ rabszolgakeres­kedő hajók tulajdonosi, most más brazíliai révekben kötnek ki. Riojaneiroi levelek igen panaszkodnak An­glia, külügyviselősége lassúsága ’s hanyagsága ellen a’ Brazíliában lakó biitt kereskedők követeléseit illetőleg, kik a’párás zsákmányzati alkalom­kor az indiánok által tetemes kárt szenvedőnek. Többszöri előterjesztésük következtében azzal utasittattak el , hogy júliusban e’ tárgy iránt a’ britt követnek utasitás fog küldetni, mi azonban még novemberben sem érke­­zék meg. Palmerston lord azon nyilatkozata a’ parliamentben, miszerint a’ kalmárok, tökéletesen meg vannak nyugodva azon mód iránt, mellyel a’ k­ü­l­ügy visel­ős­é­g érdekiket előmozdítja, a’ cityben heves megjegyzésekre szolgált alkalmid, mert Riojaneiroban egészen ellenkező véleményben vannak. — A’ havrei lap következő kivonatot közöl egy mexicoi jan. 30-i ke­reskedői iratbúl: „Santa Ana, kit Bustamente távolléte alatt a’ respublica elnökévé neveztek ki, nem juthatott el egészen a’ fővárosig, hanem Pueb­­lában ,maradt betegen, sebei következtében. A’ kiűzött francziák na­gyobb része még folyvást itten tartózkodik’s reményük, hogy végkép itt maradhatnak a’határidőn túl is , mellyet a’ kormány szaba nekik.“ Ugyan­azon lap, következőleg ir Veracruzból felír. 19érül: „Pakenham britt ügy­­viselőt, két mexicoi biztos kíséretében, kik Bandin hajóvezérnek a’szerzi'í­­dés alapvonatit nyujtandják át, ide naponkint várják. Az utolsó hírek óta városunk állapotában semmi változás nem történt, melly egyébiránt igen elhagyatott.­­ (Gőzhajózás UjOrleans és Európa között.) Az ujorleansi Courier tör­­vényjavaslatot közöl egy társaság­alakítás iránt, mellynek czélja Ujorleann (Q&C)

Next