Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-09-18 / 75. szám

egy és ugyanazon szent czélra törekedő hazafiak tiszta iparainak kölcsönös vit­­ánylásától várni kell. ’stb.—I­ A* k.k. előadások 2ik pontjára nézve a’t. KK­RK,.f. 1­. fián tartatott országos ü­lésekben, a’katonaélehyezés és szállásozás vá­gyában keniletileg­ készű­lt üzenetet némelly apró észrevételek atán eltök;ut.i­t meily telelt a m. Fő-Rll t. hó­t I és 12kei ülésükben tanácskoztak, minek erei­ményét valamint a'most említett üzenet részleteit is jövő számunk közlendi (Torontáli uj követ s időjárás.) Torontáli megye 1. hó 9kén tartot közgyűlésében az országgyűlési követségről lemondott Szapáry Jó­zsef gr. helyébe mankó büki Fodor Károly fősz.birót választó, meg egy­hangú fölkiáltással; — időjárásunk szép,­ a' szőlők meglehetős szűretű­­­ biztatnak. A’ nyomtatás végéhez közéig. Barmaink egészségesek többnyire mindenütt; a’ kukoricza ’s dohány az idén nem jutalmazandja a’ fárad­­ságot úgy, mint máskor. Pozsony, aug. 12én. Azon különösségek közt, mellyek a’ figyelmes pozsonyit majd minden lépten nyomon meglepik vagy legalább meglephe­tik, nem utolsó volt Burián Józsefnek tegnap délután a’katonai úszóiskola n­agyfü­rdőjében 20 és 10 égő krajczár bemenetdij mellett tartott „látványos mutatványa“ az úszás-mesterségben. Azt látva, mi­lly biztossággal, egy­szersmind ügyességgel mozog e’ férfiú a’ hullámzó elemben, milly néptan­­szerüleg nyerges­ vagy inkább fékezi meg szilaj hullámait: önkénytelen is azon gondolatra jut az ember, mit némelly természetbúvárok olly sokáig­­ makacsul állítottak és védtek, hogy az ember kétalaku állat, amphibium egyébiránt a’ művésznek méltánylott jelessége mellett bízvást elmondhatjuk hogy városunkban nem ő az egyetlen amphibium. Ki úszóiskolánkat szor­galmasan látogató, épen nem fog kétkedni állításomon. Az úszásbani gya­korlottság általán­osságának tulajdonítható, hogy nem nyert azon magasz­taló köztetszést, mit különben teljesen érdemel. Óhajtanám, bár az úszóinté­­zetek nagyobb figyelemre méltatnának, ’s az úszás-mesterség, az illy in­tézetekben tanítási árnak leszállítása mellett—­ közönségesebbé tétetnék, sőt a’ nép között is eszközöltetnék hasznos voltának megismerése, igy nem kellene évenkint a’ számos vizbefutást hallani, mi sokszor molná­rokon, hajósokon, révészekeken is történik, úszásbani ügyetlenség miatt. Óhajtható volna, hogy vizkörüli szolgálattevők, révészek, kompárok, csónakászók ’s­tb. fel se vétessenek, ha úszni nem tudnak; ezáltal a’vizek körül utazók bátorságositására is tetemes lépés történnék. Pozsonyban levő ifjúságra sept. Okén örömnap derü­lt.Közülök ugyan­is kétszázhuiszonhatan esküitek a­ kir. tábla hites jegyzőivé, mit hihetőleg számos vig lakoma követe. — Fejes József n. váradi czimzetes kanonok és gyulai pleb­ános sept. Okén élte 48dik évében aranyévben Gyulán meghalt. (Kereskedési nézetek.) Múlt pesti sokadalm­unk a’ kereskedés némelly ágára ’s különösen a’ gyapjúra nem felelt meg egészen a’ közvárakozásnak, mi némi aggályt kezd gerjeszteni a’ termesztők közt; mire azonban korán sincs annyi ok, mint némellyek talán gondolnák, mert a’nagy remények jobbadán esik azon körülményből származtak, miszerint minden hazai és külföldi vásáron foly­vást nagyon jól kelt a’ posztó, pedig köztudomású, hogy ennek mindenkor csak a’ közönséges gyapjúra szokott befolyása lenni, mi csakugyan most is bebizo­­nyult, mert e’ faj kelete ellen épen nem volt ok panaszra, mint az vásári tu­­dósitásunkból világosan kitűnik. Az egész baj csupán annyiból áll, hogy a’100 forintnál drágább gyapjút nem igen keresték, ennek pedig nem nagy következ­ményi szoktak lenni, mert az olly gyapjú tulajdonosi többnyire ollyanok , kik nem kénytelenek minden áron megszabadulni termesztm­ényektőil, hanem kedve­zőbb időre is várhatnak , ’s valóban igy történt az most is. A’ termesztők kö­zül azok , kik nem szorultak pénzre, lerakák gyapjúkat biztos helyekre, vagy pedig élőpénzt vettek csak föl reá, minél fogvást jövő évre biztosan jobb s­i­kert jósolhatni. Sokan m­indazáltal mégis elveszték kedvüket folyvást nemesíteni juhászataikat, attól tartván, hogy fáradozásaik nem fognak majd ilyőn gyümöl­csözni. Ezt valóban gyengeségnek és meggondolatlanságnak mondhatni, me­ly az országra nézve is káros következményű lehet. Most kezdünk csak általá­­nyos­ hirre vergődni gyapjúnkkal és tulajdon nevünk alatt megjelenni a­ világ­kereskedésben ; ha tehát most eleinte m­i­n­d­j­á­r­t fölhagyunk az alig lábra kapott juhnemesitéssel, úgy legszerencsébb esetben is megállapodunk, már pe­dig a’megállapodást napjainkban mindenkor hátrálásnak kell tekinteni. Az inga­dozás a’ kereskedésben épen olly ártalmas, mint a’ politikában. Ki csak akkor szokott valamit juhászatanak áldozni, mik­őn épen magos áron veszik a’gyap­jút, az közönségesen el szokott késni. Kész körülmények közt kell leginkább fáradozni a’ juhn­emesités körül, hogy sükerét annál jobban lehessen használni kedvező körülmények fölt­ein­te­kor. Állandóság és következetesség nélkül soha senki nem fog boldogulni a’ kereskedés és honi ipar ez annyira fontos ágában. Vigasztalásul a’ csüggedezőknek még annyit mondhatni, hogy köztudomás, mi­kép a’ közönségesb fajú gyapjú jobb keretét mindenkor a’ finomnak magas árra emelkedése szokta követni. — KÜLÖNFÉLE: Kapronczán múlt hó 23kén egy szekerező, miután egész napon át földet hordott egy ottani polgár telkére, este ez utóbbinak 4 gyermekét a kertbe akara vinni kocsiján; de útközben a’ mértékén túl ivott annyira cikáb­bita fejét, hogy kocsija falhoz iltődék ’s fölfordult és a’gyermekek közül kettő olly tetemes sérülést kapott a’ kerekek alatt, hogy az egyik rövid idő múlva meghalt, a’ másik pedig szinte veszélyesen beteg; a’ kik­ ’s­­ik gyermek sze­rencsés ugrás által menekült meg a’ veszélytől. Ugyanazon nap esti hat óra táj­ban fehule felhők bon­t­ik az egész lab­atart ’s döl’g­es, csatlanas egymást kö­vető. Antolovecz helységben egy házat minden melléképületestül elhamvasz­tott a’ si­rán hulló villámok egyi­ve. Az aug. 28-i graetzi közönséges sorshú­zásban egy sütő harom térnél nyert; három számot ugyanis háromfélekép adott be. A Galioziai lurek szerint múlt augusztusban a’ vizáradás nagy kárt okozott az ottani vidéken; a magasra duzzadt hegyi folyamok sok gabinát sodrottak el, vagy pedig annyira megrongálok az egész termést , hogy távolról sem felel meg már most a közvárakozásn­ak. A’ lapalyosh helyeken ennél fogvást már emel­kedni kezd a’ gabnaar. Egyébiránt állalányosan sem ütött úgy ki az aratás, mi­kép azt mindenki józanul remenyl­etni gondola; ljn­kovinában csupán a’ tengeri iger nemi kárpótlást a silány gabnatermésért. A’ szadagovai baromvásár nem volt ez úttal olly élénk, minő közönségesen lenni szokott, mert Besszarábiában folyvást pusztít a’ marhadög. Mál­dvából 1940 ökröt ’s 400 tehenet hajtottak e’ vásárra, mellyek mind jó áron keltek el. Besszarábiából 10 ezer ökröt hajtottak, de ezeket csak 14 napi veszteglés után bocsátók át a’határokon,’s igy már későn érkeztél velük a’ víssárra tulajdonosaik. — S­p­a­n­y­o l o m i á g. (Kapvélemény a’spanyol békealkuró­.) A’jour­ des Débats igy nyilat­kozik azon szerzi­désr­ől, melly Biscaya és Guipuscoa tartományokban megszüli­teté a’ háborút: „legnevezetesb­b’ békeszerződésben azon külö­nös körülmény, miszerint a’ trónkövetelőrül szó sem fordul benne elő. 1). Carlos sorsa események véletlenséginek látszik kitételve lenni; ő ugyanis vagy Francziaországba leend kénytelen menekült!*, vagy pedig személyes egyezkedésre­ lépni. () tökéletesen értesülve volta" fönforgó egyez­kedésrül, mert fél év óta mindenki csak arról beszél, mintegy két hét előtt pedig minden részletit közlék vele az alaptervnek. Midőn látó, mi­kép már csakugyan nem biztosíthatja fia számára a" spanyol trónt, ’s hogy vezérei nagyobb része nem igen nagyon bánkódik e’ miatt, akkor min­den tanácskozást félbenszakíta , és a’ helyett inkább szemlét tarta serge fölött, vélvén, hogy Maroto embereit sükerülend vezérük ellen föl­­lázítnia. Mivel azonben beszédei nem használtak, tehát azonnal árulásról kezde kiáltozni ’s futásnak eredt, mintha az alkotmányosak hatalmába akar­ták volna őt adni. E’ pillanattól kénytelen lön Maroto a' tartományok ügyét külön választani a’ trónkövetelőétül. Ennél fogvást tehát csupán a’ kato­nák és lakosság iránt szerződék , a’ trónkövetelőre és párthiveire bízván, hogy segítsék ki magokat már most tetszésük szerint a’ hínárból. Az ang.­lilikén aláirott szerződés már több nappal az előtt készült.A’ navarrai sereg kétségekül mellette fog még darab ideig maradni. E’ csapat kedvező állást tart elfoglalva Arga folyam mellett ’s meglehetős érzékeny csapást ejtett az alkotmányosokon, véletlenül rohanván meg azokat egyik gyöngébb ál­lomásukon. E’ szerencsés eset pillanatnyi uj életet gerjesztené bennük. A’ trónkövetelő még most is annyi katonasággal bir, hogy huzamos!­ ideig folytathatja a’hegyi háborút. Utóbb mi­utazáttal minden esetre csupán test­­őrséggé fog olvadni hadereje’s akkor föltétlenül leendhódolni kénytelen a alkotmányosaknak. Ez pedig nem fog sokáig tartani, mert két tartomány már elfogadá a’ békét, ’s a’ másik kettő nem nézhetendi soki­ig annak üdvös következményit, hasonlók óhajtása nélkül. Már is csapatunkért tér­­­nek vissza haza jókba a' katonák. Espartero legnagyobb hadfenyijéket gya­koroltat sergévek’s már most szabadon kezd lélekzeni Biscaya és Guipuscoa. A’jótékony békét nagy részint Hay 1. fáradozásinak köszönhetni, ki mindent elkövetett a a szerencsétlen spanyol tartományok lecsöndü­­zésére.Arga foly­am mellett aug. 23án 2500 embert vesztenek az alkotmányosak. Za­rateguy éjjel támadá meg őket ’s igy könnyű volt tökéletes győzelmet vívni ki az, egészen készületlenek fölött. Egyébiránt hivatalos jelentések még nem érkeztek e’ csatáról, magányos illynemű tudósításoknak pedig ritkán ad­hatni föltétlenül hitelt, mert azok jobbadlán nagyításokon mennek keresztül.“ (Újabb adatok Maroto békeajánlatiról.) A’ s. d. Débats következő ér­dekes czikket közöl Maroto békeszerződési ajánlatiról: ,,A’ baszk-tarto­mányi zendü­lők két külön partra vannak jelenleg szakadva, az egyik túl­zó carlosiakból, a’ másik Maroto híveiből áll. Maroto és Espartero közt angol ’s franczia ügyviselők közbenjárulta által békeszerződési alkudozá­sok jöttek folyamatba, mik szerint a’ trónkövetelő illő nyugdíjjal Romába vala küldendő, a’ carlosi tisztek pedig megtartották volna rangjokat és il­­leti'a fizetéseiket. Maroto még a’ trónkövetelő fia házasságra keltét is in­dítványba h­ozá­s’fiatal királynéval, de ezt az alkotmányos fővezér’s fran­czia és angol kormány egyhangúlag elmellőzék , miután igen élénk alku­dozások folytak iránta az illető udvaroknál. A’ többi alappontokra nézve tökéletes kölcsönös megegyezés uralkodék ’s már minden perezben a’ szer­ződés végrehajtását lehete reményleni, midőn rögtön meghiúsult a’ köz várakozás, mert a’ trónkövetelő nem akart franczia földre menekülni, bármilly súlyos lett is helyzete. Az apostoli párt mennyet’s földet moz­gásba hozott a’ békeszerződés megsemmitésére ’s árulóknak bélyegzén tnd azokat, kik békéről merészlének szólani. A’ navarrai hadsereg közül két zászlóalj azonnal föltétlenül a’ trónkövetelő mellett nyilatkozók Verában, erőszakosan mindazáltal nem mertek Maroto pártja ellen föllépni ’s csak sükeretlen alkudozásokkal tölték az időt, Maroto kénytelen volt a’ trónkö­vetelőt egészen szabadon bocsátani, mert emberei nem igen mutattak ked­vet a’ verai zászlóaljakkal összeütközésre, mig baráti kezet sem akartak azokkal fogni. E’ szerint tehát mind a’ két párt csupán figyelve és kém­­lődve állott egymással szemközt. Ekkor nagy haditanácsot sürgettek tar­tatni a’ trónkövetelő ü­gyviselőji, reményi vén, hogy majd komoly megha­­sonlás fog támadni a’ részletes vitatkozásokbal. Maroto nyíltan kimondá tervét ’s mivel annak tartalma szerint a’ trónkövetelő nemcsak koronához nem jutna, hanem még az országból is távozni kényszerülne, tehát azon­nal árulónak nyilatkoztaták párthívei Marotot, ki erre rögtön köpönyeget fordítva, jelenté, mikép ezentúl többé semmi egyezkedésbe nem fog velök bo­csátkozni, ’s igy vége lett az egész tanácskozásnak, a’ nélkül, hogy leg­kisebb siikere lett volna , kivévén azon egyet, miszerint Maroto négy zász­lóaljjal Zumerragába vonult két órányira Bergarától, m­elly utóbbi hely alkotmányos katonaság hatalmában van. A’ trónkövetelő sergeit jelenleg Villareal és Moreno vezérlik. E’ szakadás egyébiránt még olly­aj , hogy Maroto jövendő tetteiről teljességgel semmit nem ítélhetni. Az alavai és guipuscoai zászlóaljak alkalmasint Maroto mellett fognak nyilatkozni, mert a’ tartomány lakosi minden áron békét kívánnak nyerni. A’ spanyol pol­gárháborút tehát hihetőleg a­ zen dülők egymás közti meghasonlása fogja bevégezni.“ Ezekből világosan kitűnik, mikép Maroto csakugyan béke­­szerződést terjesztett az angol kormány ebbe. Az egész tervet és különö­sen Anglia határozatát mindeddig legmélyebb titok fedi. Most minden csu­pán azon egy kérdésen fordul meg: váljon sergei megegye­ztével mondott élő királya ügyéről Maroto, vagy csupán saját fejéből. Azon körül­mény, miszerint Espartero aug. 22-ikén minden ellenállás nélkül nyo­mulhatott Durangoba, és bizalmas megelőzést tapasztalt az ottani lakosság részéről, oda látszik mutatni, hogy ezentúl nem igen találandnak komoly ellenállásra a’ királyné harczosi, mivel a’ lakosság megunta a sok vé­rengzést ’s minden áron békét óhajt. Ita Francziaország és Anglia elfo­gadják a’ kezességet, úgy minden es­etre rövid idő múlva vége leend­ő­ harcznak Spanyolországban.

Next