Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-10-19 / 84. szám

­ ( 334 )­­ Az idei bortermés következő középáron kel: kőbányai must­akája 2 f. 48 kr.—3 f. városerdő-mellékié 2 f. 12 kr.— 2 f. 24 kr., budaié 2 f. 30 kr. — 3 f.p. — A’ baromvásártéren több nap óta igen kielégítő élénkség uralko­dik , ’s hajóhidunkon majd naponkint terelnek marhákat Bécs felé. A’ pályinka darab időtől fogva igen keresett áraczikk, egy fokot 23 pengő áron adnak a’ nyerészkedők a’ legerősb szeszből. F. hó eleje óta foly­vást igen jó az idő, ’s ha még két hétig tetemesb változás nélkül marad jelen állapotában, úgy népes vásárt várhatni jövő novemberben. — A’ tűzifa ára valamennyire szökkent, noha majd naponkint számos hajó ér­kezik fával terhelten a’ két fővárosi partokhoz. — Nemzeti színpadunkon f. hó 1 Mikén „Báléj“ adatok; 13kán „Kobold“; Mikén először „A’ magyar * hölgy“ vigj- 4 felv. Toepfer után magyarositá Komlóssy a’ magyar tu­dós társaság költségii­­lóikén „A’ notredamei toronyőr“ (Czelesztin — Quasimodo, mint vendég); 16ikán a’ hirdetett „Gemma di Vergy“ he­lyett „Rózika, a’ holdkóros leányka“; 17kén pesti színpadon először „Nagyvilág“ szint 4 felv. Zieglertől, (Czelesztin mint vendég); 1likán „Vazul“ történeti dráma 4 felv.; rövid idomulva „Kénytelen király“ czimei érdekes vigj. kerülend színpadunkra Tóth Lőrincz fordítása szerint.­ ( Orosz hadi mozgalmak Galacz körül. Orsovai hírek.) Aldunai hí­rek szerint az orosz hadikészületek a’fekete tenger kikötőiben napról napra élénkebbek. A’ sebastopoli és odesszai kikötők teltsdek mindennemű hadi és szállító hajókkal, mellyek tatarozása olly gyorsan halad elő, hogy igen rövid idő múlva vitorlakészen indulási parancsot várandnak. E’ rendszabályok nem csupán a’ jelen pillanat szükségére látszanak czélozni, hanem nagy haderő-öszpontosításra számitvák. Klinden városkában katonai laktanyákat épitnek fából és legközelebb Akjermanban olly nagy­ terjedékü illy épület készült, hogy több egész ezrednek is szolgálhat szálláshelyül. Russzia tu­lajdonképi tervei rövid idő múlva határzottan fognak kitűnni. — Orsová­ . hói sept. 2 Tikéről ezt írják : „Folyó hó­dikén vesztegintézetünkbe érke­­zék Pückler-Muskau­ng, a’ hires utazó, ’s 10 nap után a’ mehádiai cso­daforráshoz zarándokoskodék. A’ társaságában levő szerecsen (abyssziniai nemaráb) hölgy igen kecses’s nagy figyelmet gerjesztő. Kívánatos, hogy a’ nagyhírű iró, ki barátságát volt szerencsés megnyerni M. Alinak, minél előbb részletes előadásával szerencsésítse az olvasó világot a’ keleti viszonyok tulaj­do­nké­pi helyzetérül, mert ő igen képes azt tökéletesen fölvilágosíta­ni , mit eddig csak ködfátyolon át láthata Európa.“ — Esztergom sz. k. városban sárfalvi ti e­g­a Imre kir. • tanácsos és el­ső al­ispán fir mint k. biztos elnöklete alatt a’ f. h. 14 és IIdikén példás csend és renddel ment véghez a’ bel- és kül-tanács választatása,, mellynek következé­kén: főbíróvá lett Krakoviczer Ferencz; polgármesterré Hartmann Ignácz; ka­­pitánynyá Meszéna János; tanácsnokok megmaradtak: Tarkovics Bazil, Pinke Ist­ván, Horváti­ Imre és Heliser József; uj tanácsnokokká lettek: Mauro­vics Rudolf, Takács István és Viola Ferencz; főjegyző maradt: Menyhárt István; aljegyzővé lön: Kollár Antal. Főügyész a’ ki volt Kiss Mihály; kamrás: Koksa István ; ellenőr: Kolosváry József; árvák, templom és kórház egyesült pénztár-tisztsé­ge : Jleckel Imre és Kakas Ferencz; levéltárnok: Licsner József; szószólók: Niedermannn András és Viola Imre. Ezeken kívül 31z új választott polgárral 1 .■ •: ':,i — ' „ ' - “-u.-nino­s Sváról v . sebész: .Csorno János; földmérő : Kiss Gábor; erdosz: Sztokosza Ferencz. Sz. lé­­lekhivassal ’s l’ege I-Istendicserünkkel végződvén a’ tisztválasztás, a’kir. biztos ur fényes lakomát adott, melly közben magyarul harsogtak részint hódoló a’ föl­­segért, r­eszint üdvezlő és hala­­domások; löskara pedig a’ polgárság hitta meg városunk szik­ét gazdag ebédre. KÜLÖNF­ÉLE. Ifj. gróf Esterházy Mihály által az 1839ki pozsonyi ver­senyre adott dij­­ezüstből készült csinos vadkanfaj Magyarországban nemzett min­­den ló által megvivandható , telivért kivéve; távolság két angol m.föld. Teher 3 észt. 80 ft., 4 észt. 100 ff., 5 észt. 100 ff., 6 észt. 110 ft., 7. és több észt. 112 ft. Mén 3 fonttal többet. Tétel 3 darab arany. Bejelentés 3 nap a’ pályázás előtt. Azon esetben, ha utóbbi adakozások által­­an növekednek a’ dij, az igy össze­gyűlt pénz tele az első, fele a ádikb­e.— I­­­u me oot. 7kén: Hajógyárunkon sza­kadatlan eset mutatkozik, alig­­mosattatik eg­y hajó tengerre, ’s már eg­y másik ge­­rineze moleilez föl helyen ; mi nyilván tanúsítja, hogy­ a’hajozás, a’keleti zava­rok dapzata is , igen jól kamatoz. E’ szembeszökő élénkséget, melly a’ pár év előtti hajózási pangást olly rögtön feledtete , kétségkívül a’ tavalyi rész aratásnak kell tulajdonitni, melly a nyugatéjszaki tartományokat arra kényte, hog­y gabo­nával külországokból lássák el magokat; innen az élénk közlekedés Odessza, Taganrog, Alexandria, Trieszt, Livorno, Genua, Marseille és egyéb földköztenge­­ri kikötők közt tavaly , melly, ha minden adat nem csal, ez őszön is fentartandja magát. A Nilus kedvező áradása következtében Mell. Ali­­s Ibrahim meg­engedték, hogy magtáraikból 1,950,000 velenczei szarony gabona’s rizs meny­­nyiség vitethessék­ ki. Nálunk a’magtárok még jobbadán üresek, mert a’ Száva s különösen Kul­­a leapadta miatt nem szállíttathatott eddig’ g­abona Károlyvárosá­ra; a septem­beri esőzések után azonban reményijük, hogy a’szállításokat meg­kezdik. Minő kár ránk nézve, hogy a’ szállítások annyira akadályozvák, tavaly láthattuk,­­lelátni fogjuk az idén is; mert bár mint szeressék is agg Albion fiai a bánsági búzát, bár mint ajánlgassa is a’ M. Chronicle honfitársinak, hogy­ azt iparkodjanak leginkább hozatni Trieszt és Fiuméból, fájd lem! mi csak igen ke­véssel szolgálhatunk nekik aránylag; — nem mintha nem volna, nem ! mert az ég adott; de mi nem ak­a­r­u­n­k segitni azon, hogy egész fölöslegünket vagy nagyobb részét oda adhassuk. Ki tudja, mikor jövend ismét alkalom a’ fekete tengeri gabonát a’ földközlésig, piatzokról’s általok a’nyugatéjszaki fekhelyekről kitolni! Szabályozzuk a’ Szávát és Kulpát; csináljunk utakat, ’s alkossunk ke­reskedési törvényeket! Itt már mind ennek ideje! ’s tán a’sok kezdendő’s teen­dő közt saját érdekünkben volna, ezeknek adni elsőséget? — A’ budapesti han­gászegyesület kormányzó-biztossága jelentése szerint az 1839-i hangászati évben, múlthoz képest a fizető tagok száma szaporult, mit leginkább Festetics Leo gr. elnök és Mátray József törekvésinek tulajdoníthatni. A­ gyámtagok száma 293- ra ment. Az egyesület kezdeteiül fogva begyült alappénzeket (1579 ft. 44 kr. pgc.) kiliket eddig szükséges tárgyak bevásárlásira volt kénytelen fordítani az egyesület, lassankint az alap pénztárnak vissza fogja fizetni ’s e’ czél minél elöb­­bi elérésbe mai is 310 peó forinton statuskötelezvényt vásárlóit. Az énekiskola e’jelentős szer­int rövid idő múlva meg fog nyittatni, miután már eddig is meg­lehetős pénzmennyiséget gyümölcsöző az aláírás. Az egyesületi bevétel 2109 ff. 43 kr., a’ költség 1.782 ff. 5 kr. ’s igy az pénztármaradvány 327 f . 38 kr. pgö.I­m.— Veszprémből: u­g—pirimisunk pef. van városunkba érkezvén, 9én az együtt levő K.K.. es IIII. írnia tisztelkedtek, ’s miután felsőörsi szőlejét megtekintő, i­lén el­hagyni valósunkul. A balaton­melléki szüretnek nagyrészint vég’e; ered­mén­ye minőségre ’s mennyiségre a’ tavalyinál kedvezőbb ’s a’ kellemes időjárattal az idei szüreti vigalmak is feltűnőbbek voltak. Egyébként a’ hosszas szárazságot vele­ sínk sinyleni kezdik. — Ikl­a­n d o n, (Maros-szék) sept. 28-án esti 10 óra tájban, gonosz ember által egy pajta meggyujtatván, a’ nagy szél miatt olly hirtelen erőre kapott a’ tűz, hogy 7 gazdának egész utczát elfoglaló épületei, házi bú­torai és őszre begyűjtött takarmányai, majd egy pillantás alatt porrá hamvadtak. Leírhatatlan azon rémülés, melly az első álom lágy szendéjéből fölriadt lako­sok keblét átviharzotta. Az egész falu kétségbe esvén a’ háborgó légben szer­teszét bolygó tűzgomolyok látásától , mellyek a’ legtávolabb házakra is egyaránt szórták enyészetes szikláikat, a’ falu alrészin elnyúló rétre költözött. Volt apa, ki haldokló öreg anyját és beteg gyermekeit szekérre rakván, nem lévén hon marhájt, önmaga huzta­ el a’ közmenekvés helyére. Másnap reggel, midőn a’ véginségre jutott kárvallottak künyüs szemekkel állottak füstölgő épűleteik rom­jain , ’s elmarjult szívvel, velőrázó fajok közt, rakosgatának a’ kormos üsz­kök­­ből kalibákat öszsze magoknak , egy rejtély­ alakú sovány ember ment föl pokoli mosoly közt a’ gyászos utczán. A’ szerencsétlenek közül egyik, ki az előtti estre látta volt ott sompordálni, tolvajt kiált. Ezt hallván az alacsony lelkű, ki több gonoszságban is torkig buborékolt, megfutamodik. Két puskalövés dördült utána, de egyik sem találván, végre az elkeseredett lakosoktól megfogatott és M. Vásárhelyre a’ szék börtönébe kísértetett. — A’ szovátai határon érezbánya nyílt. Teli volt mindenkinek örömmel keble , hogy pénzözön borítandja el kü­lönben e’ szegény helységet. Erdélyi Gyula nagyon ügyes ember. Bányászd bizonyitványnyal, azaz, mellyet önmaga expediáit, el van látva. Sokan akarnak gazdagodni. Egész reménynyel teszik le nála a’ 200 for. részvényt. A’tagok száma papok és vidéki jobb gazdák közül, valamint a’pénz nála igen sokra sza­porodott. Már az éreztörők készen állnak. Az éreztörést elkezdék. Most Zalat­­nára küldetett egy tereli beváltás végett. de ezalatt Erdélyi Gyula tán Oláhor­szágban kaczag a’ szerencsésen kizsebelt sok szép pénznek. A’ bánya neki jól jövedelmezett. A’ részvényesek számára maradt egy csendes keresztyéni béke­­türés, az üres bányalyuk és az elkészített éreztörők, mert az anyag nem beváltani való. Környékünkön az őszi vetések elannyira dúsak, hogy a’ mezei gazdá­nak minden vágyait egészben kielégítik , ’s egyet a’ valaha leggazdagabb ara­tások közül tükröznek élőnkbe. E. 11. — Eger, octob. 15kén: Egerben a’ szüret f. octob. 7dikén vévé kez­detét. A’ szomszéd baktai és ostorosi szőlőhegyeken ugyan már az előbbi h­éten folyt a’ szedés ; Kis-Tállyán pedig ugyan az egrivel egy időben kez­­dék azt, valamint Andorunkon October­­kén. Az egri szőlőhegység leg­­jelesb tájai rivancs-verettek ’s némi részben ragyaütöttek is lévén, hibá­san és szűken adák a’ termést. A’ fürtöket több helyütt száraz és bortol­vaj részeiktől tisztítani kelle. Mind e’ mellett, általában szólván, a’ szőlő meglehetős érettségi­ vala, ’s a’ szedésre folyvást tiszta meleg napok szolgáltának, mi miatt a’ must is szélyt­ben hamar forrásnak indult. A bm e t i M a (A’ mexico - francziaországi béke ingadozni kezd.) Ujyorky lapok szerint azon békeszerződés , me­lyet nem rég köte Mexicoval Franczia­­ország, épen nem nyugszik olly szilárd alapzaton, mint némellyek kép­zelik, mert még igen sok nehézség elhárítandó, melly könnyen újra fel­bonthatná a’ békét, ha illő orvoslást nem nyerne. Mexicoban komolyan minden újabb hitelt fölfüggeszteni szándék, mit Baudin szerződése köte ki. Oly körülmények közt hihetőleg rövid idő múlva útlevelét kérendi a’me­­xicoi franezia ügyviselő. — Spanyolország. ^Guard­o mentegető nyilatkozványa.) Bilbaoból hosszas mentegető nyilatkozványt bocsáta közre Maroto , mellynek lényeges tartalma isnez: „Hat évi háborúnak, mellyben a’ baszkok, valamint spanyolok is által­jában , az egész világ bámulását vivák ki magoknak , egy hg kivánati­­nak föntartása szolgált­­czélul; de az isteni gondviselés, melly mindenkor gondosan őrködik a’ spanyol nemzet jólléte fölött, nem adhata győzel­met a’ sötétségnek, ’s nem engedheté, hogy embertelen, dicsvágyó és szineskedő férfiak jussanak hatalomra, kik tömérdek fáradalmitokért ju­talmul csak vérpadot készítettek volna számatokra. E’ meggyőződés álta­lányos vala; minden értelmes férfi mindenütt,hol megfordulék, hasonló értelemben nyilatkozék előttem ’se’ véleményt az osztályvezérek ’s többi parancsnok is helyeslék, miről eredeti okleveleket leírok , mellyek tel­jes fölhatalmazást ruháztak reám, hogy minden kitelhető hasznot húzhas­sak számatokra a’ megkötendő békébül. Azonban én a’ hg érdekeit sem hanyaglám el , ’s előterjesztéseket tevék neki, mikép azokat legczélsze­­rű­bbeknek tartom. Hálátlanság mindazáltal reményem előtt ajtót zárt. Illy fordulatnál nemes és az egész spanyol nemzethez méltó határzathoz kelle folyamodni, vagy pedig áldozatul esni a’ romboló kényuraságnak. Mi az elsőt választók ’s békét kötöttünk. Navarra mostani tekintete iszonyt ger­jesztő , mit azok is egyhangúlag helybenhagynak , kik vallásról szólnak é s elég gyalázatosak mondani, hogy mi vagyunk hibásak, holott épen csak közöttük láthatni árulás, gyilkosság, rablás és erőszak nyomait. Az őr­jöngök! Megbánásuk nem leend elegendő annyi bűn lemosására, és a’ legyilkolt áldozatokat soha többé nem fogja életre fölébreszthetni. Navarra lakosi! Vezéretek, Maroto tábornok, nem szökött meg, mikép azt veletek elhitetni akarják; ő nem adott el titeket ocsmány aranyért, mellyet gyű­lölt , és melly után soha nem sóvárga. Nem az ő testi és lelki szenvedési gátják et előttetek megjelenni, de adja az ég, hogy szavait ne enged­jétek hallatlanul elsuhanni füleitek mellett. Espartero hadi kormányzása, a pénzt adott a’ szerződéshez csatlakozott zászlóaljaknak ’s több hivatalvi­selőnek, valamint a’tábornokkar­ ’s egyéb tiszteknek négy hónapi zsoldot; ez azon egyetlen érdek, mellyet e’ nagyszerű szerződésnél kiköték; ezt meg kelle tennem, mert tovább egyetlen napig sem maradhaték d. Car­los szolgálatában, mikép az a’ később nyilványitandó körülményekből vi­lágosan ki fog tűnni. Fölszólítok ezennel közönségesen mindenkit, bi­zonyítson be ellenkezőt é s megvetéssel tekintek le azon gyalázatos aljas rágalmakra, miket ellenem­ árulás és megvesztegetés tekintetéből minden oldalról fölhalmoztak. Azon első összejövetkor, mellyet Esparter valla­­­lék, e­lenkezésben maradtunk a’ szabaditékok iránt,’s elhagyók egymást azon erős szándékkal, hogy az ellenkezést újra meg fogjuk kezdeni; pa­rancsokat adék teh­ét azonnal sergimnek, és világosan ki jegyzem az el­foglalandó pontokat; de uj nehézségekre akadtam ’s mivel a’ harezot el­lenzék , tehát kinevezem azon tiszteket, kik újabb alkudozást kezdenek

Next