Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-10-23 / 85. szám
szilé, ismét két óriási (12 láb magas) szobrot — Péter és Pál apostolokét végze el, mellyek a’ nevezett főegyházba vezető lépcsők kezdetinél állnak. István és László királyunk szobrai, mellyek az egyház terére vezető lépcsők kezdetinél két oldalról fognak helyheztetni, már szinte munkában vannak. —Az egri szüretnek vége; időnk már közel hat hét óta derült és majd nyári, minélfogvást a’ szőlő jól megérhetett, ’s habár aszút nem szedheténk is, de legjobb asztali borokat várunk. Mennyiségre a’ termés többnyire minden gazda reményeit haladta. Az igaz, hogy e’remény csak azon súlyos csapásokhoz volt mérve, mellyek szeleinket a’ nyáron majd tönkre tevék; jégveretlen szőlejű gazdáink azonban vigasztalódva jó középszerű évvel dicsekhetinek. (Pesti magyar színház.) Pénteken, folyó hó 25ikén Szentpétery Zsigmond javára 3madszor fog adatni bérszünettel: „Ludas Matyi“ eredeti énekes bohózata felv. irta Balog István, muzsikáját Szerdahelyi József. Az uj díszitvényt füsté Engert. A’ vásári jelenetben előkerülő toborzó kardal zenéje Bartay Endre „Csel“ czimü eredeti vig dalművéből vétetik. Ludas Matyit eddigi kétszeri előadatásakor osztatlan tetszéssel fogadó a* közönség , most pedig az előbbinél nagyobb színi pompával kerül az elő, ’s igy annál inkább várhatni azon estére nagyszámú közönséget, minthogy Szentpéteryt méltán számíthatni a’ két főváros első kedvenczei közé. — A’ „Mezei Naptár“ czimü gazdasági kalendárium megjelent. Tartalmának múlt alkalommal nem közlött része következő: Aranyszabályok háztartást kezdők számára. A’ pestvármegyei takarékpénztárról. Kisdedovó intézetekről. Számolások: területet, borjurás idejét, kamatot, évdijat, cselédbér és egyéb fizetések különféle részleteit mutató táblák. Mesék, dalok és énekek. Magyar- és erdélyországi vásárok. Innentova tehát az érintett kalendáriom Pesten alulirtnál , Eggenberger József és egyéb könyvárus és könyvkötő uraknál nagyobb, kisebb mennyiségben megszerezhető. Ma valami, úgy ezen ügy leginkább számolhat, a’ helyhatóságok, uradalmak, földbirtokosak’s minden rendű hazafiak méltányló pártolására. Egy alkalommal értesittetik a’ t. közönség, miszerint a’ Gazdasági Tudósitások ezideilik, sorszerint IXd. füzete szinte sajtó alatt van, ’s a’ közeledő pesti vásárra remélthetőleg meg fog jelenni. Mint erről úgy az előbbiekről is jelen lap következő száma mellett bővebb hintetvényt lesz szerencsés közölni a’ szerkesztőség. Pest oc. Brkán 1839. Kacskinvics Lajos s.k. gazd. egyesületi titoknok. Tőzsén t tagjai'ingy. Boroszlóbul od. Bikáról írják, mikép az ottani gyapjuvásárról részletesé ’s határzott adatokat még nem igen közölhetni, mivel a’lipcsei posztóvásár miatt sok vevő szokottnál később érkezek a’helyszínére. Az árkelet következő középarányzatban mutatkozik: egynyiretű középfinom 60—fű tallér, legfinomabb kétnyiretű 6O—76, finom 66—71, középfinom 60—63, legfinomabb nyári gyapjú 70—75, finom 61—66, középflvola 55—60, finom timárgyapjú 38—40, lengyel finom egynyiretű 60—65, középfinom 50—55, közönséges 41—46, finom báránygyapjus 10—71, középfülöm 55—60 tallér. Nyerészkedők ezúttal keveset vásárlottak. Angolok sem legnagyobb kedvet mutattak a’ vevésre , ’s igy csupán gyártókra szorultak a’ termesztőké KÜLÖNFÉLE. Zágrábban nem rég bankjegyhamisítóknak jöttek nyomába ; egy urodalmi számtartó t.i. a’ viznyomási előkészületeket eszközlé, néhány tanuló pedig ezüstbe véste a’ rajzokat. Egy cigarragyártó Laibachba utazott és 400 vég vásznat vásárlott ál bankjegyeken, mi annyira feltűnt a’ böcsületes kereskedő előtt, hogy azonnal jelentést ten az illető hatóságnál, minek következtében börtönbe került a’ vevő, és mindent kiváltott. A’ tanulók megszöktek; de rövid idő múlva Karinthiában kézre kerültek; azon majorban, hol ezek laktak, háromezer darab kész bankjegyet talált a’ rendőrség, a’ számtartónál pedig ládát teli ezüstpénzzel, mellyet mind ál-bankjegyekért váltott. — Geszterczebányai hírek szerint, Bakonyi b. ezrede finevelő-intézetét Nagyszombatból az említett bányavárosba szándék szállítani; szállásul az úgynevezett káptalanház fog szolgálni a’katonai növendékeknek. — Esztergombul Pakh gyilkosáról köv. újabb részleteket közlenek: „Pakh János építész gyilkosa fogva van ’s már ki is vallá gonosz tettét. Közkatona ő és az építész szomszédságában lakott. A’gyilkosság utáni reggel 103 forintos bankjegyet vitt váltani kedvese egy kereskedőhöz, ki azonnal jelentést ten a’ rendőrségnek, mivel gyanúsnak látszok neki ennyi pénz egy közrendi lyány birtokában, ’s ez által csakhamar napfényre jutott a’ borzasztó tett. Egy másik lyány pedig látta, midőn a’ gyilkos kezeit most reggel a’ Dunában, ’s egy nyalábot lökött a’vízbe, mellyet utóbb kifogtak a’ halászok. E’ köteg a’ gyilkosingét fogd alá magában, mellynek egyik úját küzködés közben kiszakasztá Pakh. Mivel a’ katona még ugyanazon nap elhagyó Esztergomot és Pest felé irányzá futását, nyomban követé őt a’ rendőrség ’s elfogá Pesten, honnan a budai katonafogházba szállitá. A’ gyilkos Pakh gyűrűjét viselé útán. Eleinte tagadá ugyan a’ gyilkosságot, ’s azt állitá, hogy találta e’ gyűrűt; de mivel tagadtának nem adtak hitelt, ’s tudaták vele az esztergomi felfedezéseket, valamint azt is , hogy Pakh mindenkor újon viselte a’ kérdéses gyűrűt, tehát csakhamar mindent kivallott, állítván, miszerint már huzamosb idő előtt bérélte’ezélra bizonyos személy, ki maga is tettleg segítette a’gyilkos tettet végrehajtani, ’s azért 500 forintot adott a’ katonának. Állítja továbbá a’gyilkos, hogy a’kapun bocsáttaték a’házba’s a’meggyilkoltnak fejsebei nem fejszétől, hanem hegyes éles kőrűl származnak, mellyet csakugyan meg is találtak Esztergomban a’ kitűzött helyen. Odléikén este felé Esztergom részvevő kíséretében* terstettek örök nyughelyükre a’ szerencsétlen áldozat tetemeit. Pakh szép vagyonnal birt, de olly szerencsétlenül élt házasságában, hogy asztal- ’s ágy téli elválópere már teljes folyamatban volt az illető törvényszék előtt.“ — Névtelenül maradni akaró emberbarát Brassóban nevezetes pénzmennyiséget lőkésítő „Mattolni Sándor alapítványa“ ezim alatt, mellynek kamatja tökéletesen elhagyatott nőárvák nevelésire fog fordittatni, minden vallás-vagy nemzetkülönbség nélkül. Ez árvák 7 éves korukban fogadtatnak föl, ’s egy tisztes asszonyhoz adatnak nevelésbe , hol 45 éves korukig maradván, jó erkölcsű és lehetőségig ügyes szolgálókká képüztetnek. — Sarengrádon nem rég a’ két századnál korosbb járdaegyházat tűz hamvaszta el, mellyet hihetőleg koppanttvából kiejtett tüzes pörnye élesztő, pad, zászló, oltár, képek, szóval: minden áldozatja len a’pusztító elemnek, csupán azon hely maradt meg épségben, melly a’ szentséget foglaló magában. — P n e k 1 c r - M u s k a u Sg f. hó ilikán dél tájban Bábolnára utazott, hol az hires cs. kir. ménesintézetet szándéka közelebbiül megismerni. (Változások a’ cs. kir. hadseregnél.) Előléptettek vezérőrnagyokba altábornagyokká: Marindl Ferencz, a’ pattantyusságtól; Fridrik Antal, flphanollern-Hechingenhg;Simm József, főpattantyussági igazgatósegéd hivatala megtartásával ; Zsivkovics János b.; Semsteran Henrik; Puchner Antal b.; Piretde Bihari Lajos b.; ezredesekből vezérőrnagyokká: Boccalari József, Hohenlohe hg 57 sz. gy. czr., gránátésztályi parancsnok; Vürtemberg ,Sándor hg, József fhg 2 sz., huszárezr.; Eltz Ferencz gr., Hardegg Ignácz gr. 8 sz. vasasezr., szolgálattevő kamrás és segéd Károly cs. kir. fog mellett, hivatala megtartásával; Kreiml Domoktr’, az ő ez. pattantyús ezr.; Weetholf Fridrik b., Fulucmont gr. 6 sz. vasasezr.; Kofler József, Wadet b. 41 sz. gy. ezr.; Vaccani Kamill, a’ mérnöktesttől, ugyanott: Spannaghi Fridrik, Lucca hg 24 sz. gy. ezr.; őrnagybal alezredessé :Wimpfen Gusztáv gr., Bianchi b. 63 sz. gy. ezr., Rukawina 61 sz. gy. ezr.; kapitányokkal őrnagyokká: Saint-Julien József gr., Rukavvina 61 sz. gy. ezr.; Klotz Antal, Kinszky gr. 47 sz. gy. ezr.; Lemaida Páter, a’ péterváradi 9 sz. gy. határőrezr. ; Pannosch Ferencz, Schneller 5. sz. könnyűlovas ezr., mind az ezredben; Kaiser János, nyugalmazott alezredes, várparancsnokká lett Kuettsteinban; Wankersreutter Fülöp, őrnagy, parancsnoka a’ milánói rendőrségnek, alezredesi rangot kapott. Nyugalmaztalak: Fiette József, vezérőrnagy, altábornagyi ranggal ’s magasb vezérőrnagyi nyugzsolddal; ezredesekből: Gegger Jakab, kuefsteini várparancsnok; alezredesekből: Marini József, Rukawina 61 sz. gy. ezv. ; őrnagyokból: Jony Fülöp, Kinszky gr. 47 sz.gy. ezr., Hruby Vilmos, a’ péterváradi 9 sz. gy. határőrezr.; Lichtenstein Antal, Schneller 5 sz. könnyűlovas ezr.; kapitányokból: Schmidt József, Baadenbhg 59 sz. gy. ezr., és Balthasar Ferencz, az 5 sz. őrzászlóaljból, őrnagyi ranggal és nyugisoddal; Mikich Imre , József fhg 2 sz. huszárezr., és Testi Ferdinand, a’ rendőri ezr., őrnagyi ranggal; Rottkirch Ferencz b., nyugalmazott kapitány , őrnagyi rangot nyert. Külrendeket ’s azok elfogadhatására és viselhetésire legf. engedelmet kaptak: Fridrik Antal, slohenzollern-Jiechingen hg. altábornagy , a’ kir. porosz vörös sasrend első osztályú díszjelét; Görceg Antal gr., nyugalmazott őrnagy, az Anhalt hűségi Medve Albert lovagkeresztjét , és Szmola József b., alkapitány az orosz czár sz. Annarend kiskeresztjét. Portugália. (Uj tengerészminister. A’ coimbrai püspök 6 gva.) Sept 30iki lissaboni hírek szerint Ottolini tengerészministerré jön,’s igy már most egészen ki van nevezve a’ ministerség. Ottolini mindeddig a’ mérsékpártiak közé tartozik ’s ámbár igen böcsületes ember, még sem igen fogja gátolhatni a’ ministerség megbukását. A’ spanyol és portugál kormány közt komoly villongás készül kiütni, mivel a’ spanyolok a’ Guadiana torkolatánál szigetet foglaltak el, mellyre a’ portugálok követelnek birtokjogot. Gondos fürkészet után kiviláglék, mikép Bragában migueli zendülés volt készülőben, minél fogyást a’ coimbrai püspököt és egy főbírót börtönparancs ért. Egyébiránt az összeesküvés még csak igen kevés részvevőt, számlált ’s azért könnyen is el lehete azt nyomni. — ®gsanys»io*'S&«*g‘. (A’ baszk tartományok lakosinak fölszólitása a'corteshez.) Navarra és a’ baszk tartományok lakosi fölszólitást intéztek a’ corteshez, amilyben mindenek előtt azt tüntetik ki, miszerint a’ szabaditékok koránsem törvénytelen előjogok,hanem a’ soha meg nem győzetett baszkok és cantabriaiak azon igényi, mellyek velők születtek és szokásikkal, öltözetikkel ’s nyelvükkel együtt folyvást föntatták magokat. A’ fölszólitás egyéb része igy hangzik: „Nemzeti képviselők! Mit fogtok ez egyszerű’s rendkívül szabadelmü és respublicai intézvények helyibe állítani? Mi a’ politikai alkotványt illeti, az 1837ikit korkivánat gyanánt tekinthetni. Mi elfogadtuk azt ’s megesküttünk rá; ez legelső politikai törvényünk. Mi követeket küldöttünk a’ közönséges spanyol corteshez a’ nélkül, hogy az által tartományi juntáink jogait korlátoztuk volna. Mutassatok a’miénkhez hasonló olcsóságu hatósági és pénzügyi kormányzatot ’s olly nagy egyenlőséget az adókiosztásban ’s olly nagy olcsóságot ennek beszedésinél. Nálatok a’ beszedési költség 1 perre emelkedik, nálunk pedig alig egy harmadra. Mutassatok olly rendszeres és a’ polgárságra nézve jótékony közbirtok-elosztást; vessetek tekintetet a’ mi jótékony intézetinkre , ’s hasonlítsátok azokat össze tiéitekkel, ’s nézzétek meg , milly lábon áll a’ mi hitelünk tiétekhez képest. Tanítsatok meg bennünket, mikép kelljen legszabadabban választani hatóságinkat és követőiket; tanítsatok bennünket utak, hidak ’s más hasznos munkák építésire; hasonlítsátok össze rendőrségieket miénkkel; járjátok meg erdőiteket és a’ miéinket; hasonlítsátok össze a’ vagyonkiosztást és számláljátok meg apróbb birtokositokat és a’mieinket. Gondoljátok meg, mibe kerül nálatok a’ törvényszolgáltatás, ’s mibe nálunk , ’s határozzátok meg aztán: vájjon szabad ’s lehet e lemondanunk szabaditékáikról ? Kormányzati és hatósági rendszerünkben divatozó sajátszerű törvényhozásunkat nemcsak nem szabad megváltoztatnunk, sőt inkább ellenkezőleg a’ nemzeti érdek azt kívánja, hogy lassankint egész Spanyolországra terjesztessék az ki, mert több század tapasztalása tanitá, mikép e’ törvényhozási rendszer azon nemzetet, melly csak terméketlen földet ’s olly napot nyert az isteni gondviseléstől, melly alig tudja melegíteni azt, minde’ mellett gazdag, munkaszerető, jó erkölcsű, erős és boldog állapotba helyzé; mig az ellenkező rendszer a’ tartományok legvirágzóbb vidékeit pusztákká változtató, és csak szegény, szűkölködő népet teremte. Mit nyernénk mi, ha Biscaya, Alava, Guipuscoa és Navarra gyönyörű tartományokat második Somosierrává, vagy Manchává engednek változtatni.“ — A’ tartományok e’ szilárd határzottsága világosan tanúsítja, hogy jogaiktól elállani semmi esetre nem fognak, ’s valóban igen kívánatos , hogy ez iránt minél előbb kielégítő biztosítékot nyerjenek a’ cortestől, különben kevés haszna leend a’ békeszerződésnek. (A’ cortes csak föltétlegesen fogadja el a’ szabaditékokat.) A’ szabaditékok vitatását pct.tikán kezdé meg a’ cortes. E’ tárgy, mint előre gyanitni lehete, ellenzésre talált; megjegyzésre méltó mindazáltal a’ jogminister jelentése, hogy a’ nemzet megnyugtatásáért nem kell áldozatot kímélni, mi olly illetlen kifakadásra tüzelé Mendizabart, hogy az elnök megfeddeni volt őt kénytelen. Od. Bikán végre általányos többséggel eldőlitek a’ szabaditékok ügyét, ’s a’ cortes következő pontokat állapita meg: 1) A’ baszk tartományik és Navarra szabaditéki megerősitvek. 2) A’ kormány minélelőbb, miklőltt. i. lehetséges leend, kihallgatandja Narvarrát és a’ baszk tartományokat , é s törvényjavaslatot terjesztend cortes ebbe a' szabad tékek módosítása iránt, mire nézve e’ tartományok érdekeit öszhangzásba fojtja hozni a’ királyság alkotmányával. A’ kormány föl van hatalmazva a’ netalán előfordulandó nehézségeket ideiglen feloldani ; tetteiről mindazáltal számolni tartozik a’ cortes előtt.“ E' szerint tehát valamennyire még is lecsilapulandnak az ingerült elmék, mellyek már annyira föl voltak e’ tárgy miatt bővülve, hogy egy követ nyíltan kimond, miszerint e’ kérdés eldöntetése uj polgárháborura fog alkalmul szol