Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-09-18 / 75. szám
otsv. xénia., sept. 18. 1839. 751. szám. FOGLALAT: Magyarország (országgyűlési hirek; kinevezések; kereskicsi nézetek; különféle; torontálmegyei uj követválasztás; ’s a’ t.) Amerika, Portugália. Spanyolország (újabb adatok Maroto békeajánlatiról, i.gkép az alkományosakhoz pírtol; Biscaya és Guipuscoa békeállapotban; lapélemény a’ spanyol békealkuról; a’ cortes megnyitva; az alkotmányos sereg uj helyzete az éjszaki tartományban; ’s a’ t.) Anglia (Eglintoun 1. ioagi harczjátéka; a’ franczia és angol politika folyvást ellenkezik agyassal a’ keleti ügyre nézve; O'Connell föloszlatja az előző társulatot; ’s a’ t.) velemény vagy Törökország. Schweicz (zürichi néplázongás; a’ kormányzóság lemesi; ’sát.) Görögország, Magyarország és Erdély. ORSZÁGGYŰLÉSI HÍREK. Pozsony, sept. 13. ),’ hónapban eddig az országos ülések főtárgyai mindkét Táblánál a' f. e. Julius 26kán költ k.k. leirat következtében és a’ k.k. előadások 21k pontja iránt váltott üzenetek valónak. I. A k.k. leirat tárgyában a’ KK és HU f. h. 3kárt tartatott országos ülésükből a’ 3dik üzenetet intézték a’mélt. Főrendekhez, melly üzenet lényeges részei következők: ,,AKK és Ilii hazafírti’s képviselői állásuknál fogva legelsőben is az országnak azon súlyos sérelmeit óhajtók orvoslás végett felterjeszteni , mellyek a’ nemzet leglényeges!) jósait, sőt magát a’ képviselői rendszert is sértve, az egész polgári alkotmányt megrázkódtatják, rokonbizotlat inti felszólításukra azonban a” mélt. Főrendek nem hajoltak, hanem,azt állítván, hogy az 1791/Idik évi 13dik czikkely mindenek előtt es minden esetben a’k.k. előadásokat rendeli fölvétetni, ’s addig, mig a ők fölterjesztve nem lesznek, részükről a’ közlőtt súlyos sérelmek tárgyalásába nem bocsátkozhatnak, azok elmellőzésével folyvást a’k.k. előadások föl vételét sürgettek; elmondották ezekre a' Ékes Ilit több rendbeli üzeneteikben, hogy azon magyarázat, mellyet a’mell.i őrének a’felhívott törvénynek tulajdonítanak, sem azon törvény alkotásának körülményeivel, sem az alkotása óta folyvást követett országgyűlési gyakorlattal meg nem egyezik ; előhozták azt is, hogy épen azon 13ik czikkely, mellyben a’ mn. Febbi ellenvetésüket alapítók, még mielőtt a’ k.k. előadásokról említést tenne, világosan és előlegesen parancsolja, hogy az ország trendei az országgyűlésre minden akadálytétel nélkül megjelenhessenek ’s ott törvényes szabadsággal tanácskozzanak; jelenleg pedig a' szabad választást ’s a’ szólás törvényes szabadságot korlátozó súlyos sérelmek által azon törvénynek említett előleges rendeleti vágyon megsértve, mindenek előtt tehát azon törvénynek sérelmeit kell tettleg orvoslam; kifejtették azt is, hogy azon 13 ik czikknek viszonyos rendelét, az ország sérelmeinek minden országgyűlésen múlhatatlanul leendő orvoslását is parancsolja, ez pedig olly gyakran elmulasztatott, sőt nagy részben mindjez ideig teljesítve sincs. Ismételve kijelentek a BKK és IKi azt is, hogy ők a k.k. előadásokat pontonkint tárgyaltatás alá,, fogják venni ; sőt miután a' f. e. jul. 2'-ról jött k.k. leirat kihirdettetett, (') Felségének atyai felszólitását követve, megkeszitették a k.k. előadások iránti egyezkedést megnyitó isó felírást, s az előbbi országgyűlések példáján indulva, súlyos sérelmeiket azon felírással kapcsolatban kívánták fölterjeszteni , de a’mnéit. Fő-Rll. még azon összekapcsolást is folyvást ellenzettek, holott ez az országgyűlési törvényszerű gyakorlatnak számos példáin alapult. — Ama említve ugyanis az 1790ik évi országgyűlést, mellyen a’kk. előadások tárgyaltatása előtt az országnak több súlyos sérelmet ’s előleges kivonatai tanácskozásba vétettek ’s a kitg felségnek fölterjesztettek, az 1790/1 évi 131 ik t.ez alkotását követő időkben, különösen az 1.SU2, Isi 5, 1867, 182,3. 1830 és 1832/6iki országgyűléseken , a k.k. előadások iránti első felírással együtt az országnak több sérelmei és kivonatai, rés/.szerint alólba beleszőve, rés/szerint vele kapcsolatban, részszerint pedig azzal egyszerre ugyanazon egy napon terjesztettek föl. Ennyi világos példák után, ámbár a’ KK és S111 az annyira óhajtott egyetértésnek eszközülhetésére a k.k. e dudások 2dik pontját érdemileg már tárgyaltatás alá vevén, ez által bizonyságát adtak azon készségnek, mellyel a’ közelítést részükről lehetőségig elősegíteni óhajtják , a’ m. FO-RR mégis folyvást megmaradtak előbbi határozataik mellett ’s a’sérelmek elhalasztásával a’ felírásnak egyedül a' k.k. előadásokat illető részét sürgették fölterjeszteni.— Nem hoznak elő a m. FO-RB utóbbi üzenetükben mindezekre semmi újabb okokat. Azon tekintet, hogy a’ közhitt sérelmeknek némelly pontjai a’két Tábla között hosszasabb értekezést kívánnak, azoknak a’ k.k. előadások iránti első felírástól leendő elválasztását szükségessé nem teszi; mert minin ezen sérelmeket a’ RR és RR a’ mért. Fő-RRhez altalkühlették , ezen idő alatt messzire haladhattak, sőt talán be is végezhették volna már azok felett a* két Tábla közötti szükséges értekezéseket, ha azokat a’m. Fő-RR tustint tárgyalás alá vették volna. Azon észrevétel továbbá, mellyet a’ m Fő Ibii az 1832/cikki országgyűlés példájára tevének, azon példának erejét nem gyengiti ; mert akkor is a felírásnak lső pontjában megemlített óvás, melly a’ világos törvény megsértése miatt létetett ,s igy valóságos sérelemből eredett, egészen uj tárgy való, ’s a'kétTábla közötti hosszasabb értekezések 's több rendbeli üzenetek után lett megállapítva; ezen és az előleges sérelmeken kivűl, mellyek ugyanazon felirásba valónak beleszőve, még három rendbeli felirás, mellyek az nrsz.ág némelly kivánatit tárgyazák, ugyanazon napon terjesztetett föld Felsegehez, az k.k. előadásokról pedig nem egyéb, csak azok fölvételének sorozata és módja jelentetett be, és akkor mégsem mondák a’ m. Fő RR, hogy a' sérelmeknek a’k.k. előadó ok iránt illő felírással kapcsolatban leendő fölterjesztését az 179()/1 . 13. czikk kizárja. A’ RK és IKi tehát jelenleg csak az eddigi gyakorlatnak fentartását kívánták , a’ m. Fő.RR ellenben, midőn a’ közhitt sérelmeket még tárgyaltatás alá sem vették , eddig ismeretlen új módot akarnak szokásba hozni, mellyet sem törvény sem gyakorlati példa nem igazol.—A’ RR és RR az őket illető kezdeményt törvényes just, mint sérthetetlen sajátjukat, semmi kölcsönös értekezések tárgyává tenni nem akarják, hanem azt, valamint eddig, úgy ezután is teljes törvényes kiterjedésében fogják gyakorolni. Tisztelik egyszersmind a m. Fő-Rendek törvényes függetlenségét is, ez azonban annyira soha nem terjedhet, hogy annál fogva a’m. Fő-RR a’velők közlőiteket tárgyaltatás nélkül félretehessék ; illed akkor nemcsak a kezdeményi jusnak gyakorlata volna meggátolva, hanem a’kölcsönös értekezések és egyezkedések fonala is a Haza és Fejedelem köz kárával gyakran megszakadna. Végre a’mi a‘ KK es Ilit Iso üzenetének végső soraiban foglalt záradékot illeti: a’ RR és RR abbeli határozatukhoz és már kifejtett nézeteikhez továbbá is ragaszkodva, azokat bővebben fejtegetni szükségtelennek tartják; a m. Fő-RRnek abbeli nyilatkozását pedig, hogy részükről is tenni azt fogják, mit tőlök a’ törvény, törvényes szokás, a’ Haza java ’s ön független helyeztetésük kivan, a’ RR és RR annál teljesebb mértékű örömmel fogadják, mivel őket is épen azon indulat lelkesíti én, ha a’m. Fő-RR velők e’ részben tettleg egyesűlendenek , a’ Fejedelem és Haza közös java nyerend előhaladást. Ugyanazért a’ RK és RR, kik polgár szabadságukat é s függetlenségüket a’ törvények rendelme iránti hódoló tiszteletben, lelki nyugalmukat pedig Királyuk’s Hazájuk egyesült boldogságának eszközlésében alapítják , ’s azt előbbi üzenteikbe foglalt kivánataik teljesülésével hiszik elérhetőnek, a cs. kir. Főhűséget, újra is buzgó tisztelettel kérik, a’ mélt. Fő-Riket pedig bizodalmasan felszólítják , hogy a’ kedves Hazának szent szeretetével teli keblükkel rokonérzéssel fogadott abbeli nyilványításuknak tettlegi teljesítésével a' RK és RR velők közlőtt igazságos kivánatihoz járulni méltóztassanak.“ — ■ A’ fentebbi üzenetet a’ mélt. Fő-Ril. f. h. főkén vevők tanácskozásba , 's másnapi ülésükbe felolvastatok 's a' t. RK és RRhez át küldeték az illető (3dik) válasz, mellyben a’ mélt. FőRIRimigy nyilatkoznak : ,,Alinemü alkotmányszent tekintet vezérelte légyen Ő cs. kir. Föherczegségét és a‘ mélt. Fő-Ritet, midőn Lét. KK és RR által velük közhitt némelly tárgyaknak felvétele előtt az országgyűlési rendszert szabályozó 1495: 25. és 179()/1 : 13. törvényczikkelyeknek világos rendeleténél "s ezzel tökéletesen megegyező ősi gyakorlatnál fogva a törvényes elsőbbséggel bíró k.k. előadásoknak mellyek a’ fölterjesztetni szándéklott első felirasi javaslatban még csak említve sem valának,tárgyalás alá vételét, szorgalmazták, alatok sokkal tisztábban és hatarzottabban kifejtetett, hogysem több rendbeli viszontszeneteikben foglalt eziránti nyilatkozásaiknak akartak álmoknál tagasb , akár az ezeknek alapul szolgain s elvektől idegen értelmet tulajdonítani lehetne. A’miért is ? cs. kir. r odge ’s a’ in. FO-RR azt, mit általuk felállítottnak és folyvást sürget elnek a’ t. RR és I RR utolsó üzenetük kezdetén követélnek, eddigi minden válaszaikra hivatkozva, sajátjuknak ezen kiterjedésben semmikép el nem ismerhetik.— l o azt sem ismerhetik el a’ fens. Főherczeg és a’mélt. Fő-RR , mintha a/. 1790,1: 13. törvény czikkelynek előleges és viszonyos rendeleteiből felhozottak általuk felelet nélkül hagyattak volna; mert előbbeni viszon üzeneteikben egyenesen kijelentenék, hogy nézetük szerint még az ollyan aggodalom is, mellyet valamellyik törvény egyes rendeletén netalán ejtett seb okozhat, nem ugyanezen törvény egyes rendeléseinek más oldalróli megszegése, hanem inkább annak szoros megtartása is kivált, amennyiben az az orvoslás elnyervélésének útját is magában foglalja, azon való eljárás és haladás által légyen elenyész tetendő, mivel azonban a” felhozottak a’ közleti tárgyaknak velejét érdekeltek, a’ melt. Fő-RA pedig ezeknek érdemlegi megfontolásában magokat az érintett törvényes tekintet által akadályoztatva érezték, ezen általányos észrevételen kivel egyebet még akkor nyilványítaniok nem lehete, 's a' dolog lényegét érdeklő meggyőződésüket annak idejében valónak a’f. Kir és Rilkei közlendők. A’mi pedig az 1791/1 . 13 törvényczikkely viszonyos rendeletét illeti: erre nézve szinte kimondották Öcs. kir. Főherczegsége és a mér. FORR abbeli véleményüket , hogy rendszeres törvényt külön szerződésnek , mégpedig olyannak, melly ha netalán egy részben nem egészen teljesülne is , azonnal más oldalról is szűnjék meg , tekinteni nem lehet; de egyébiránt is , ha valamikor, bizonyára jelen országgyűlésen, annál kevesbbé láthattuk valamelly e’részbeni alapos aggodalomnak helyét, minél erősebb birodaloimnal viseltettek a cs. kir. Főhűsége ’s a’ melt. Fő-RA a’ k.k. előadások utolsó pontját követő fejedelmi igérethez , ’s minél inkább szándékoznak , törvényes kötelességüknek megfelelve, az ország sérelmeit és állatait, eddig is nyilványított; kétségük szerint , tárgyalás alá venni, ’s ő Felsége elibe terjeztetésöket részükről a’ lehetőségig előmozdítani.— Ezenérzéstől lelkesítve, illy tiszta szándékkal eltelve , őszintén kinyilatkoztatták a cs. kir. Főhűsége és a’ mélt. Fő-RR, hogy a’ t. KK és RR. első üzeneteiben foglalt tárgyaknak felvételét elmellőzni épen nem akarják, hanem csak, mivel akkor egyedűl a’ sorozatról vala szó, azoknak a’ ki. előadások elkerűlésével tárgyalásában nem nyugodhatnak meg. Midőn pedig a’ RK és RR a’július hó 28rol érkezettk. k. leiratnak kihirdetése után a’ kir. előadásoknak tárgyalására szükséges előkészületeket megtették, sőt később azoknak egyik pontját érdemileg is tanácskozás alá vették, a’ fens. Főhgnek és mért. Fő-RRnek újabb szándéka és felszólítása a’ kapcsolati kérdés elv szerinti taglalásának még csak távolróli érintése nélkül ismét nem a’sérelmek tárgyalásának mellőzésére , hanem egyedül oda terjed, hogy a’ k. k. előadások lső és kik pontjait illető tudakoló felírást az azzal semmi kapcsolatban nem lévő egyéb tárgyaktól, a helyrepótolhatlan drága időt éli gazdálkodás és főkint a közleti tárgyak feletti értekezéseknek részükről is minden erkölcsi kényszerítéstől ment állapotban leendő magkezdhetése végett elválasztani szíveskedjenek. Melly hazanyi felszólítások , nem is említvén az ezt különösen támogató 1792, 1796 , 1801 és 1812diki országgyűlési példákat , egyedül a fentebb előhozott fontos okoknál fogva, olly szilárd alapon nyugott, hogy azt a’ t. Kiv és Iliinek utolsó üzenetében előszámlált esetek, mellyek valamint a’ kir. előadások mellőzésének példáját sehol sem mutatják, úgy a’ kapcsolati kérdés tekintetében is a’ mostaninak körülményeihez nemcsak nem hasonlók, de ettől lényegesen elannyira különböznek, hogy amazokból a' jelen viszonyokra semminemű helyes következtetést vonni nem lehet, meggyengíteni képesek egyáltalában nem valónak. — Minekutána tehát O cs. kir. Főhűsége és a’mélt. Fő-RR nem egyebet mint a’ törvény által kijelölt utat követék , ’s ettől a’ t. RK és Rikeli egyesülhetésnek legforróbb kivánsága mellett is eltávozni az akkori körülmények között szabadságukban nem állott, és így öntudatból merített lelki nyugalommal ünnepélyesen nyilványíthatják , miszerint amaz állításra , mintha ők az országgyűlésnek eddigi gyakorlatát megváltoztatni kívánták volna, bármi okot vagy alkalmat annál kevesbbé szolgáltattak , minél tagadhatlanabb , hogy eleintén ugyan a’ k. k. előadásoknak tökéletes elmellőzésével , később pedig az ezek iránti előleges felirásnak számos más tárgyakhozi válhatatlan kapcsolásával, nemkülönben a’ tanácskozási eredményeknek záradékok melletti visszatartóztatásával és a’ szabad egyezkedéseknek e’szerint okozott súlyositásával keletkezett eddigelé példátlan eljárás kényszerítete légyen ( cs. kir. Főlegségét és a’mélt. Fő-Reket az eddigi ösvénynek követésére. — Mellyekhez képest , cs. kir. Főherczegsége és a’méit. Fő-All lépéseiknek törvényes és alkotmányos voltáról kebleikben mélyen gyökerezett erős meggyőződésüket semmivel sem vélik inkább bizonyíthatni, mint midőn a’ t. Kli és lliket ujonan is a’ legszívesebb bizodalommal felszólítani épen nem tartózkodnak, hogy a’ többször érintett tudakoló felirásnak a’ czélba vett kapcsolat nélkül , Felsége elibe leendő terjesztetése iránt velők kezet fogni ne késsenek; nem is kételkedhetvén, hogy e’ félreismerhetlen törvényes szándékból eredeti bizodalmas kérésnek amaz örvendetes foganata leend, melyet