Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-10-23 / 85. szám
FOGLALAT: Magyarország és Erdély (országgyűlési hírek; kinevezések; pesti magyar színház; gazdasági egyesület; I. Ferencz gőzhajó bajai; egri hírek; különféle , változások a’ cs. kir. hadseregnél; ’s a’t.) Amerika. Portugália (új tengerészminister; a’ coimbrai püspök fogva; ’s a’t. (Spanyolország (a’ közbocsánati törvényjavaslat; a’ franczia követ beszédje a’ királynéhoz; a’ portes csak föltétlegesen fogadja el a’ szabaditékokat; ’sa’t.) Anglia (James Bryan W Windsorban; O’Connell Killarayben; uj meglepő próba vasúton; udvari hírek; ’sa’t.) Francziaország (Lalande a’ dardanellákba kivan nyomulni; lapvélemény a’ választásjavitási tervekről; Orleanság Algírban; ’s a’t.) Gabonaár. Dunavizállás. Magyarország és Erdély. Pozsony, oct. 18. A’ Kir. és RR. tegnapi országos ülésében köv. tárgyak kerültek szőnyegre : I. Felolvastatott a’ Fe-RRek válasza a’ legközelebbi számban közlött úrbéri javaslatra, itt a’ Fe-RR. következőkben terjesztik elő észrevételeiket, jelesül az lső pontra: Abban, hogy a’ jobbágy úrbéri telke haszonvételét vallásbeli különbség nélkül akárkinek eladhassa, megnyugszanak ugyan, nehogy azonban olly helyeken , hol eddig az izraeliták jobbágy telket nem tartottak, e’ pont által kiterjesztendő engedmény első hatásában káros következményeket hárítson a’földművelő néposztályra, szükségesnek vélik, hogy az illy helyeken ’s esetekben az úrbéri telkek haszonvételének adása ’s vevése az izraelitákra nézve csak akkor és úgy eszközöltethessék , ha ehhez az illető földesúr a’ helybeli körülményekhez képest leginkább elhatározható engedelmével járuland, a’ vevő izraeliták pedig azon úrbéri telkeket saját vagy felekezeteik kézimunkáikkal művelendik. A’ 2 dik pontra : A’ pálinkafőzhetés engedményére nézve, az erről szóló tczikk alkotásában fő elv és indítóok gyanánt szolgálván az, hogy különösen az úrbéri telkeket művelő jobbágyok sorsa javíttassék , marháik téli tartására’s hizlalására mód nyujtatván, ez által az úrbéri telkek érdeke’s becse neveltessék, mivel azon esetben, ha az 1832/6. ti. tczikk. 2. íjának rendelete a’ pálinkafőrhetés engedményében a’zsellérekre is, kik az 1832/6. 4. t. ez. fi. §'»bem is a’jobbágyoktól megkülönböztetve fordulnak elő , hasonlókép kiterjesztetik,— csonkulván az úrbéri telket művelő jobbágyoknak eddig csak rajok terjedt haszna, ’s az előbbi törvény által részükre adott engedmény azáltal, ha a’ pálinkafőzhetéshez mindenki a’ zsellérhely megszerzése által is juthat, lényegesen korlátoztatván — e’részben az úrbéri telkek fölvételére ’s művelésére szolgáló ösztön gyengítetnék, az ország terméketlenebb részeiben pedig, hol különben a’pálinkafőzés leginkább divatozik, az előbbi becsült ’s érdekükben csökkent úrbéri telkek elpusztulása is nagyobb számmal következhetnék: ezek’s több — mint mondják — káros következmény elhárítása tekintetéből nem hajolhatnak a’ FO-RA. arra, hogy a’ pálinkafőzés engedménye a’ zsellérekre is kiterjesztessék , — egyébiránt a’javaslat további rendeletét és szerkezetét , a’jobbágyokra értve , elfogadják, egyszersmind annak törvény általi kijelentéséhez járulnak, hogy a’ hol eddig a’ zsellérek használatában lennének a’ pálinkafőzésnek, azon helyeken abban továbbá is megmaradjanak. A’ 41k pontra: Ennek lső részét olly értelemben javaslati szerkezettel, hogy a’jobbágy bármiféle termesztmény és saját készítvényei eladhatását gyakorolhatja, elfogadják a’ m. F.-Rft.; az utóbbit mindazáltal, hogy t. i. a’ sóárulás és sóvali kereskedés minden megszorítás és taksafizetés nélkül akárkinek általában szabad legyen, több általok felhozott oknál fogva a’javaslatból kihagyandónak vélik. A’8ik pontra: Miután az 1832 ( 6.1. t. ez. 1. §csak 3. szakaszaj.már arról határzottan rendelkezett, hogy a’ helységbeli jegyzők , vétségükhöz képest, vagy más szükség úgy kívánván, a’ szerződési idő lefolyt,» előtt a’földesúr tudtával szolgálatjaikból a’ községek által elbocsáttathatnak , az m javaslathoz, hogy az ekkép elbocsátott’s a’ földesúri végzeten meg nem nyugvó jegyző mindaddig, mig panasza a’kerületi szolgaimé által illeg nem vizsgáltaik,’s az erről beadandó jelentés a’ megyei törvényszéken föl nem vétetik, az öt elbocsátó helységben ’s — a’végrehajtás előtti felebbvitel természetihez képest— szolgálatjában maradjon, — a’ m. Fő-Rt. annál kevésbbé járulhatnak, mivel azon idő, míg a’ megyének törvényszéke tartathatik ’s azon a’ beadandó panaszos ügy elvégeztetik , minden változás felett továbbra is terjedhet, ’s ezalatt a’helybeli lakosok jegyzőjük iránt már kijelentett bizodalmatlanságuk mellett, közdolgaik hátramaradásával, kétes bizonytalanságban ’s aggódó nyugtalanságban szenvedni kénytelemttetnének , mihez képest a’ már fenálló előbbi törvény rendeletével, a’ helybeli község megnyugtatásával és az ottani köztárgyak rendszeres folyamával sokkal inkább egybeférhetőnek tartják a’ m. Eo-RR., ha a’ jegyző elbocsátása iránt hozandó földesúri végzet , vagy hol a’ jegyző földesuri jóváhagyás nélkül fogadtatik és bocsáttatik el, az illető helybeli községnek ugyanezt tárgyazó határozata előbb végrehajtatok, ’s igy azután birtokon kívül vitetik fel egyedül a’ felforogható kárpótlás tekintetében a’ megyei törvényszékre, innen pedig Tovább is, alfelektől el nem zárható felebbvitel útján. Egyébiránt megjegyzik itt a’ m. Fő Rt., hogy több helyen a lakosok tehetetlensége miatt a’jegyzői ’s kántori vagy tanítói hivatal viselésnek ugyanazon egy személyben szükség egyesülni. 's az illy helyeken létező olly jegyzőnek, ki egyszersmind kántori vagy tanítói hivatalt visel, mind befogadására,mind elbocsátására nézve fentartandónak ítélik az utóbbi minőségre felügyelő hatóságok’ közbejövetelét és befolyását. A’ 121k pontra. Több tekintetből czélszerűinek látják a’m. FoRA is, hogy a’ földek, rétek, mezők , szőlők s erdőkben elhatalmazott károk iránt minél határzottabb rendeletek tétessenek, az előszámlaltakon kivűl más akármelly helyen s néven lehető mindennemű ültetvényre is kiterjesztenünk ; mindezek pedig, mellyek a’ jelen pontban javasoltalak , az előbbiek pótlása ’s kiegészítése gyanánt vétetvén , midőn a’ károk becslésére azt kívánják a’ t. KK és RR törvénybe iktatni, hogy az erre alkalmazandó helybeli elöljárók vagy egyéb ahhoz értők eskettessenek meg, olly hiedelemben vannak»’ m. FO-RR, hogy ezek mellett az eltére károkról tett előbbi intézkedések is fentartatnak , ’s illy értelemben készek a‘javaslathoz járulni; de a’ szerkezet utóbbi részében a’kártékonyakat követő büntetésre nézve említett azon közönséges kifejezést, hogy azok mint tolvajok büntettessenek, sem az 1.832/6. 10. 1.sz. 5 §a’ 3. sz.a’ pontjaiban az időszaki büntetéseket is kifejező rendeleteivel összeférve, sem ezáltal a’tárgyat egészen kimerítve ’s törvényszerű szabályosságra alkalmazva nem látják ; minélfogva , a’ büntetési önkényt a’ lehetőségig kikerítlendők , a’ büntetés okozatit itt is a károkra ’s ezekre leginkább vetemedő néposztály természeti hajlomására és a cselekvési szándékra alkalmazva illő szabályossággal ’s határzottan kifejeztetni, ’s ezek folytában egyszersmind az erdők és más akármiféle ültetvények felvigyázására rendelt őrök gyakori megtámadtatása és sértése iránt is a kívánt rendelkezéseket célszerűűleg kiterjesztetni ’s a’javaslat szerkezetét ezekhez alkalmaztatni óhajtják. A’lSik pontra: Hogy az úrbéri rendezési perek azon idősor szerint, mint azok a’ megyéktől a’m. k. helyt, tanácshoz felérkeznek , vétessenek vizsgálat alá , ezt a’ m. FO-RA elfogadják , ’s miután eziránt az elv törvény által ki fogna jelentetni, a’ m. k. helyt, tanács pedig alkotása szerint különben is a’ törvények és ezeken alapult rendszabályok foganatosítására lenne felállítva, e’tárgyban minden egyéb intézkedést, fölöslegnek tartanak. Egyébiránt a’ javaslat többi pontjai ellen nem tesznek semmi észrevételt. II. Az úrbéri javaslatnak az országos ülési határozatok következtében kerülelileg újabban készített íme pontjai olvastattak ’s fogadtattak el: 1. Az 1832/6. 4.t. ez. 12. és 13. gának ’s illetőleg a’Hármas könyv I. része 40. czímének rendelete akkép javasoltatik világosíttatni ’s részint bővíttetni, hogy a) az említett 40. czím rendelete a’ leányagat illető jószágokban az osztozó leánytestvérekre is nyilván kiterjesztessék ; b) törvényes szükség esetén a’ kibecsülés a’ jobbágy általadéig használt, úrbéri nemcsak belső telekre, hanem egyszersmind annak külső tartozékaira értetvén, melly kibecsülésnek e) egyedül azon esetben legyen helye , ha és mikor a’ megholt közös atyának hátrahagyott’s a’gyermekei közötti osztályra tartozó nemesi ingatlan összes belső birtoka egy holdat vagy ennél kevesebbet teszen; ’s d) még a’ mondott estben is az szolgáljon közönséges szabályul,hogy bárhányan legyenek az osztozó testvérek,nem különkülön,mindnyájok részére általányosan legfelebb is csak egy jobbágyi egész házhelyet, nem többet lehet az osztály alkalmával kibecsültetinök, —magában értetvén, hogy ha azon egész jobbágyi házhely apróbb részekre felosztva, többnek kezeinél volna is, ezeknek mindnyájoknak kibecsültetése is megtörténhetik. e) A’ kibecsültető felek a’ jobbágy minden épűleteinek ’s telke belső és külső állományiban tett javításinak , valamint azon úrbéri telek haszonvételének is, minden esetre igazságos becs szerinti meghatározandó valóságos árát megfizetni tartozzanak, ’s teljes kielégittetése előtt a’ jobbágy úrbéri telkéről elmozdulni ’s épűleteit átengedni ne legyen köteles. f) Az illy esetekbeni kibecsülés ne úrbéri után hajtassék végre, hanem az illető egyes esetek a’megyei közgyűlésnek mindenkor előre jelentessenek be, ’s onnan egy táblabiró,’s a’ kerületi szolgabiró eskütt társával és tiszti ügyész kirendeltetvén , ezen küldöttség mind a’ kibecsülést szorgalmazó feleket, mind a’ jobbágyot vagy úrbéri zsellért helyszikén voltakép hallgassa ki,’steljes szabadságában fogván állani a' jobbágynak vagy úrbéri zsellérnek az , hogy a’ tiszti ügyészen kivűl is — ha úgy akarják —, más, általok választandó, ügyésznek szolgálatjával is élhessenek, ’s írásbeli — tőlök elfogadni kellő — próbáikat is használhassák) küldöttség határozza el, van e helye törvény szerint a’kívánt kibecsülésnek, vagy nincs? ’, mindjárt első munkálkodása alkalmával a’ becset is, az e) pont alatti rendelet értelmében ir.ásba foglalva, megkészítvén , lépcsőnkénti uton mindenkor a’kir. helyt.tanács birtokon belőli fölsőbb megvizsgálása alá terjesztendő végzetét, minden iratokkal együtt adja be a’ megyei legközelebb tartandó közgyűlésre, melly azoknak szinte legközelebb tartandó urbéri törvényszékén leendő megvizsgálásáról rendelkezendik, a’ kir. hely.-tanács pedig félév alatt fölveendi ’s elhatározandja , a’ küldöttségi tagok az urbéri törvényszéki vizsgálatkor ugyanazon tárgyban bírói szavazattal nem bírhatván. g) Olly urbéri házhely, mellytől járt tartozások, szolgálatok és adózások viselésétől az alábbi 2. pont értelmében a’jobbágy magát örökösen már megváltotta, az említett 40. czim rendelete folytában történendő kibecsülésnek tárgya soha se lehessen. h) A’ telkes jobbágyok elmozdittatása az 1832 16 4. t. ez. 12. íjának a) pontja alatt kijelölt esetekben (ha t. i. a’ telkes jobbágyok az úri és közterhek viselésére nyilván elégtelenek lennének) ezentúl is egyedül urbéri után , azon ij. b) és c) pontjai alatt kijelölt esetekben pedig (ha t. i. nagy és a’ közönségre nézve veszedelmes kicsapongásokban, vagy jobbágyi kötelességekre nézve az uraság kárával több izbeli nyilványos nyakasságban vétkeseknek találtatnának) küldöttségi után ugyan, de a’ fentebbi f) pont alatt megállapított eljárási szabályok általányos megtartásával, hajtassék végre, — az elmozdítás költségeit —mellyek alatt azonban egyedül a’ küöttségi tagok által használandó tiszti esöfogatok bére értetik — minden esetre a’ földesur leven köteles viselni. 2. A’ 8.czikk bővítéséül megengedtetni javasoltatik, hogy a’ földesur és jobbágy közti szabad egyezés által meghatározandó bizonyos summa fizetésivel a’ jobbágyok földesúri tartozásaikat (az úri törvényhatóság sértetlen hagyatván) tökéletesen és örök időkre megválthassák, úgy hogy az olly szabad egyezkedésekből készült szerződések , mint urbéri örökös kötesek, bármelly tekintetből felbontatásának többé helye ne legyen. 3. Az 1832 id ik évi urbéri törvényekben számszerint kijelölt készpénzbeli fizetések folyó ezüst pénzben értendők. — III. A’ szólásszabadságot tárgyazó második üzenet, mellyben a’ t. KK és RR., terjedelmesen — czáfolólag—felelve a’ förendi válasz pontjára megmaradnak előbbeni nézetik mellett, a’ kerületi szerkezet szerint meghagyatott. IV. A’ magyar nyelv iránti második üzenet, mellyben a’ Fő Rit. által javasolt módosítások elfogadtatnak. IV. Üzenete a’ KKésRknek a’Fő-RRhez a’ kerületi napló kinyomtatásának akadályoztatása iránt, melynek kerületi szerkezete szinte megmaradt. VI. Üzenete a’ KK és RRnek a’ FŐ-RRhez a’ katonai kihágások tárgyában. Újabb kerületi tanácskozásra utasíttatott. A’ m. kir. udv. kamra a’ kőrösmezői cs. kir. kereskedési vám- és 30 adhivatalnál Gluszkiewitz Mihály ottani ellenőrt, 30 adossá alkalmnazá. Tegnapelőtt esti 10 óra tájban I. Ferencz gőzhajó Paks körűl malom-czölöpbe ütközvén kalapnyi nagyságú lyukat kapott. A’ kapitány azonnal fövényre hajtatá az erőművel a’hajót, melly 3 nap múlva Pestre váratik. Emberélet nem veszett. Eger, oct. 16kán. A’hirlapokból’s különösen temes-megyei munkálatiról is ösmeretes nagyügyességű győri szemorvos Braun János úr, ki f. évi nyár derekán a’ Jászságban, ugyanazon nemes kerület h. bizonyítványa szerint, 17 világtalant tőn látóvá, ’s onnan megyénkbe fordula , legközelebbről éri. Eger városának nyeré meg háláját ’s ajánló-levelét, hol 12 világtalannak szemfényét tökéletesen visszaadá, kik között több öreg létezik; ’s ezen nagybecsű működése az érdemileg nevezett szemorvosnak három-havi mutatása ideje alatt történt, mikorbant. Heves vármegye által szinte méltatólag az említett szemorvos a’ megyében kihirdettetvén, itt e’ megye kebliben az egrieken kivűl 42 világtalant hoza ép látásra, valamint t. Borsod megyében 1 lej. A’tisztelt szemésznek ritka képességén felül különös dicséretre méltó azon becsülhetlen emberbarát szívessége, mi szerint a’ szükölködőket orvosi segedelmivel ingyen elleti. Mindenkori áldás kövesse lépteit. — Casagrande Mark velenczei szobrász, ki az egri főegyházhoz nagy mennyiségű szobrászi műveket ké-