Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-10-23 / 85. szám

FOGLALAT: Magyarország és Erdély (országgyűlési hírek; kinevezések; pesti magyar színház; gazdasági egyesület; I. Ferencz gőzhajó bajai; egri hírek; külön­féle , változások a’ cs. kir. hadseregnél; ’s a’t.) Amerika. Portugália (új tengerészminister; a’ coim­brai püspök fogva; ’s a’t. (Spanyolország (a’ közbocsánati törvényjavaslat; a’ franczia követ beszédje a’ királynéhoz; a’ portes csak föltétlegesen fogadja el a’ szabaditékokat; ’sa’t.) Anglia (James Bryan W Windsorban; O’Connell Killarayben; uj meglepő próba vasúton; udvari hírek; ’sa’t.) Francziaország (Lalande a’ dardanellákba kivan nyomulni; lapvélemény a’ választásjavitási tervekről; Orleans­ág Algírban; ’s a’t.) Gabonaár. Dunavizállás. M­agyarország és Erdély. P­o­z­s­o­n­y, oct. 18. A’ Kir. és RR. tegnapi országos ülésében köv. tárgyak ke­rültek szőnyegre : I. Felolvastatott a’ Fe-RRek válasza a’ legközelebbi szám­ban közlött úrbéri javaslatra, itt a’ Fe-RR. következőkben terjesztik elő észrevé­teleiket, jelesül az lső pontra: Abban, hogy a’ jobbágy úrbéri telke haszon­vételét vallásbeli különbség nélkül akárkinek eladhassa, megnyugszanak ugyan, nehogy azonban olly helyeken , hol eddig az izraeliták jobbágy telket nem tartottak, e’ pont által kiterjesztendő engedmény első hatásában káros következményeket há­rítson a’földművelő néposztályra, szükségesnek vélik, hogy az illy helyeken ’s esetekben az úrbéri telkek haszonvételének adása ’s vevése az izraelitákra nézve csak akkor és úgy eszközöltethessék , ha ehhez az illető földesúr a’ helybeli körül­ményekhez képest leginkább elhatározható engedelmével járuland, a’ vevő izrae­liták pedig azon úrbéri telkeket saját vagy felekezeteik kézimunkáikkal művelen­­dik. A’ 2 dik pont­r­a : A’ pálinkafőzhetés engedményére nézve, az erről szóló tczikk alkotásában fő elv és indítóok gyanánt szolgálván az, hogy különösen az úr­béri telkeket művelő jobbágyok sorsa javíttassék , marháik téli tartására’s hizlalá­sára mód nyujtatván, ez által az úrbéri telkek érdeke’s becse neveltessék, mivel azon esetben, ha az 1832/6. ti. tczikk. 2. íjának rendelete a’ pálinkafőrhetés enged­ményében a’zsellérekre is, kik az 1832/6. 4. t. ez. fi. §'»bem is a’jobbágyoktól meg­különböztetve fordulnak elő , hasonlókép kiterjesztetik,— csonkulván az úrbéri tel­ket művelő jobbágyoknak eddig csak rajok terjedt haszna, ’s az előbbi törvény által részükre adott engedmény azáltal, ha a’ pálinkafőzhetéshez mindenki a’ zsellér­hely megszerzése által is juthat, lényegesen korlátoztatván — e’részben az úrbéri telkek fölvételére ’s művelésére szolgáló ösztön gyengítetnék, az ország terméket­lenebb részeiben pedig, hol különben a’pálinkafőzés leginkább divatozik, az előbbi becsült­ ’s érdekükben csökkent úrbéri telkek elpusztulása is nagyobb számmal kö­vetkezhetnék: ezek’s több — mint mondják — káros következmény elhárítása te­kintetéből nem hajolhatnak a’ FO-RA. arra, hogy a’ pálinkafőzés engedménye a’ zsellérekre is kiterjesztessék , — egyébiránt a’javaslat további rendeletét és szer­kezetét , a’jobbágyokra értve , elfogadják, egyszersmind annak törvény általi kije­lentéséhez járulnak, hogy a’ hol eddig a’ zsellérek használatában lennének a’ pálin­kafőzésnek, azon helyeken abban továbbá is megmaradjanak. A’ 41k pontra: En­nek lső részét olly értelemben javaslati szerkezettel, hogy a’jobbágy bármiféle termesztmény és saját készítvényei eladhatását gyakorolhatja, elfogadják a’ m. F.-Rft.; az utóbbit mindazáltal, hogy t. i. a’ sóárulás és sóvali kereskedés minden megszorítás és taksafizetés nélkül akárkinek általában szabad legyen, több általok felhozott oknál fogva a’javaslatból kihagyandónak vélik. A’8ik pontra: Miután az 1832 ( 6.1­. t. ez. 1. §csak 3. szakaszaj.már arról határzottan rendelkezett, hogy a’ helységbeli jegyzők , vétségükhöz képest, vagy más szükség úgy kívánván, a’ szer­ződési idő lefolyt,» előtt a’földesúr tudtával szolgálatjaikból a’ községek által elbo­csáttathatnak , az m javaslathoz, hogy az ekkép elbocsátott’s a’ földesúri végzeten meg nem nyugvó jegyző mindaddig, m­ig panasza a’kerületi szolgaimé által illeg nem vizsgáltaik,’s az erről beadandó jelentés a’ megyei törvényszéken föl nem vétetik, az öt elbocsátó helységben ’s — a’végrehajtás előtti felebbvitel természetihez ké­pest— szolgálatjában maradjon, — a’ m. Fő-Rt. annál kevésbbé járulhatnak, mivel azon idő, míg a’ megyének törvényszéke tartathatik ’s azon a’ beadandó panaszos ügy elvégeztetik , minden változás felett továbbra is terjedhet, ’s ezalatt a’helybeli lakosok jegyzőjük iránt már kijelentett bizodalm­atlanságuk mellett, közdolgaik hátramaradásával, kétes bizonytalanságban ’s aggódó nyugtalanságban szenvedni kénytelemttetnének , mihez képest a’ m­ár fenálló előbbi törvény rendeletével, a’ helybeli község megnyugtatásával és az ottani köztárgyak rendszeres fo­lyamával sokkal inkább egybeférhetőnek tartják a’ m­. Eo-RR., ha a’ jegyző elbocsátása iránt hozandó földesúri végzet , vagy hol a’ jegyző földesuri jó­váhagyás nélkül fogadtat­ik és bocsáttatik el, az illető helybeli községnek ugyanezt tárgyazó határozata előbb végrehajtatok, ’s igy azután birtokon kí­vül vitetik fel egyedül a’ felforogható kárpótlás tekintetében a’ megyei tör­vényszékre, innen pedig Tovább is, alfelektől el nem zárható felebbvitel út­ján. Egyébiránt megjegyzik itt a’ m. Fő­ Rt., hogy több helyen a­ lakosok te­hetetlensége miatt a’jegyzői ’s kántori vagy tanítói hivatal viselésnek ugyan­azon egy személyben szükség egyesülni. 's az illy helyeken létező olly jegyző­nek, ki egyszersmind kántori vagy tanítói hivatalt v­isel, mind befogadására,mind elbocsátására nézve fentartandónak ítélik az utóbbi minőségre felügyelő hatósá­gok’ közbejövetelét és befolyását. A’ 121k pontra. Több tekintetből czélszerűinek látják a’m­. Fo­RA is, hogy a’ földek, rétek, mezők , szőlők s erdőkben elhatalmazott károk iránt minél határzottabb rendeletek tétessenek, az elő­­számlaltakon kivű­l más akármelly helyen s néven lehető mindennemű ültet­vényre is kiterjesztenünk ; mindezek pedig, mellyek a’ jelen pontban java­soltalak , az előbbiek pótlása ’s kiegészítése gyanánt vétetvén , midőn a’ ká­­rok becslésére azt kívánják a’ t. KK és RR törvénybe iktatni, hogy az erre alkalmazandó helybeli elöljárók vagy egyéb ahhoz értők eskettessenek meg, olly hiedelemben vannak»’ m. FO-RR, hogy ezek mellett az eltére károkról tett előbbi intézkedések is fentartatnak , ’s illy értelemben készek a‘javaslat­hoz járulni; de a’ szerkezet utóbbi részében a’kártékonyakat követő bünte­tésre nézve említett azon közönséges kifejezést, hogy azok mint­ tolvajok bü­n­­tettessenek, sem az 1.832/6. 10. 1.sz. 5 §a’ 3. sz.a’ pontjaiban az időszaki büntetéseket is kifejező rendeleteivel összeférve, sem ezáltal a’tárgyat egé­szen kimerítve ’s törvényszerű szabályosságra alkalmazva nem látják ; mi­nélfogva , a’ büntetési önkényt a’ lehetőségig kikerítlendők , a’ büntetés o­­kozatit itt is a károkra ’s ezekre leginkább vetemedő néposztály természeti hajlomására és a cselekvési szándékra alkalmazva illő szabályossággal ’s ha­tárzottan kifejeztetni, ’s ezek folytában egyszersmind az erdők és más akár­miféle ültetvények felvigyázására rendelt őrök gyakori megtámadtatása és sértése iránt is a kívánt rendelkezéseket c­­élszerűűleg kiterjesztetni ’s a’ja­vaslat szerkezetét ezekhez alkalmaztatni óhajtják. A’lSik pontra: Hogy az úrbéri rendezési perek azon idősor szerint, mint azok a’ megyéktől a’m­. k. helyt, tanácshoz felérkez­nek , vétessenek vizsgálat alá , ezt a’ m. FO-RA el­fogadják , ’s miután eziránt az elv törvény által ki fogna jelentetni, a’ m­. k. helyt, tanács pedig alkotása szerint különben is a’ törvények és ezeken ala­pult rendszabályok foganatosítására lenne felállítva, e’tárgyban minden egyéb intézkedést, fölöslegnek tartanak. Egyébiránt a’ javaslat többi pontjai ellen nem tesznek semmi észrevételt. II. Az úrbéri javaslatnak az országos ü­lési hatá­rozatok következtében kerü­lelileg újabban készített íme pontjai olvastattak ’s fogadtattak el: 1. Az 1832/6. 4.t. ez. 12. és 13. gának ’s illetőleg a’Hár­mas könyv I. része 40. czímének rendelete akkép javasoltatik világosíttatni ’s részint bővíttetni, hogy a) az említett 40. czím rendelete a’ leányagat illető jószágokban az osztozó leánytestvérekre is nyilván kiterjesztessék ; b) törvé­nyes szükség esetén a’ kibecsü­lés a’ jobbágy általadéig használt, úrbéri nemcsak belső telekre, hanem egyszersmind annak külső tartozékaira értetvén, melly kibecsü­lésnek e) egyedül azon esetben legyen helye , ha és mikor a’ megholt kö­zös atyának hátrahagyott’s a’gyermekei közötti osztályra tartozó nemesi ingat­lan összes belső birtoka egy holdat vagy ennél kevesebbet teszen; ’s d) még a’ mondott estben is az szolgáljon közönséges szabályul,hogy bárhányan legyenek az osztozó testvérek,nem különkü­lön,mindnyá­jok részére általányosan legfelebb is csak egy jobbágyi egész házhelyet, nem többet lehet az osztály alkalmával ki­­becsü­ltetin­ök, —magában értetvén, hogy ha azon egész jobbágyi házhely apróbb részekre felosztva, többnek kezeinél volna is, ezeknek m­indnyájoknak kibe­­csü­ltetése is megtörténhetik. e) A’ kibecsültető felek a’ jobbágy minden épű­leteinek ’s telke belső és külső állományiban tett javításinak , valamint azon úrbéri telek haszonvételének is, minden esetre igazságos becs szerinti meghatározandó valóságos árát megfizetni tartozzanak, ’s teljes kie­­légittetése előtt a’ jobbágy úrbéri telkéről elmozdulni ’s épű­leteit átengedni ne legyen köteles. f) Az illy esetekbe­ni kibecsülés ne úrbéri után hajtassék végre, hanem az illető egyes esetek a’megyei köz­gyűlésnek mindenkor előre jelentessenek be, ’s onnan egy táblabiró,’s a’ ke­rületi szolgabiró eskütt társával és tiszti ügyész kirendeltetvén , ezen kül­döttség mind a’ kibecsülést szorgalmazó feleket, mind a’ jobbágyot vagy úr­béri zsellért hely­szik­én voltakép hallgassa ki,’s­­teljes szabadságában fog­ván állani a' jobbágynak vagy úrbéri zsellérnek az , hogy a’ tiszti ügyészen kivű­l is — ha úgy akarják —, más, általok választandó, ügyésznek szol­gálatjával is élhessenek, ’s írásbeli — tőlök elfogadni kellő — próbáikat is használhassák) küldöttség határozza el, van e helye törvény szerint a’kí­vánt kibecsü­lésnek, vagy nincs? ’, mindjárt első munkálkodása alkalmával a’ becset is, az e) pont alatti rendelet értelmében ir.ásba foglalva, megké­­szítvén , lépcsőnkénti uton mindenkor a’kir. helyt.­tanács birtokon belőli föl­sőbb megvizsgálása alá terjesztendő végzetét, minden iratokkal együtt adja be a’ megyei legközelebb tartandó közgyűlésre, melly azoknak szinte legkö­zelebb tartandó urbéri törvényszékén leendő megvizsgálásáról rendelkezendik, a’ kir. hely.-tanács pedig félév alatt fölveendi ’s elhatározandja , a’­ küldött­­ségi tagok az urbéri törvényszéki vizsgálatkor ugyanazon tárgyban bírói sza­vazattal nem bírhatván. g) Olly urbéri házhely, mellytől járt tartozások, szol­­gálatok és adózások viselésétől az alábbi 2. pont értelmében a’jobbágy ma­gát örökösen már megváltotta, az említett 40. czim rendelete folytában tör­­tén­endő kibecsü­lésnek tárgya soha se lehessen. h) A’ telkes jobbágyok el­­mozdittatása az 1832 16­ 4. t. ez. 12. íjának a) pontja alatt kijelölt esetek­ben (ha t. i. a’ telkes jobbágyok az úri és közterhek viselésére nyilván elég­telenek lennének) ezentúl is egyedül urbéri után , azon ij. b) és c) pontjai alatt kijelölt esetekben pedig (ha t. i. nagy és a’ közönségre nézve vesze­delmes kicsapongásokban, vagy jobbágyi kötelességekre nézve az uras­ág ká­rával több izbeli nyilványos nyakasságban vétkeseknek találtatnának) küldött­­ségi után ugyan, de a’ fentebbi f) pont alatt megállapított eljárási szabályok általányos megtartásával, hajtassék végre, — az elmozdítás költségeit —­­mellyek alatt azonban egyedül a’ kü­­öttségi tagok által használandó tiszti esöfogatok bére értetik — minden esetre a’ földesur leven köteles viselni. 2. A’ 8­­.czikk bővítéséül megengedtetni javasoltatik, hogy a’ földesur és jobb­ágy közti szabad egyezés által meghatározandó bizonyos summa fizetésivel a’ jobbágyok földesúri tartozásaikat (az úri törvényhatóság sértetlen hagyat­ván) tökéletesen és örök időkre megválthassák, úgy hogy az olly szabad egyez­kedésekből készült szerződések , mint urbéri örökös kötesek, bármelly tekin­tetből­ felbontatásának többé helye ne legyen. 3. Az 1832 i­d ik évi urbéri tör­vényekben számszerint kijelölt készpénzbeli fizetések folyó ezüst pénzben ér­tendők. — III. A’ szólásszabadságot tárgyazó második üzenet, m­ellyben a’ t. KK és RR., terjedelmesen — czáfolólag—felelve a’ fö­rendi válasz pontjára megmaradnak előbbeni nézetik mellett, a’ kerületi szerkezet szerint meghagyatott. IV. A’ magyar nyelv iránti második üzenet, mellyben a’ Fő Rit. által java­solt módosítások elfogadtatnak. IV. Üzenete a’ KKésRk­nek a’Fő-RRhez a’ kerületi napló kinyomtatásának akadályoztatása iránt, melynek kerületi szerkezete szinte megmaradt. VI. Üzenete a’ KK és RRnek a’ FŐ-RRhez a’ katonai kihágások tárgyában. Újabb kerületi tanácskozásra utasít­tat­ot­t. A’ m. kir. udv. kamra a’ kőrösmezői cs. kir. kereskedési vám- és 30 adhivatalnál Gluszkiewitz Mihály ottani ellenőrt, 30 adossá al­­kalmnazá. Tegnapelőtt esti 10 óra tájban I. Ferencz gőzhajó Paks körű­l malom-czölöpbe ütközvén kalapnyi nagyságú lyukat kapott. A’ kapitány azonnal fövényre hajtatá az erőművel a’hajót, melly 3 nap múlva Pestre váratik. Emberélet nem veszett. Eger, oct. 16kán. A’hirlapokból’s különösen temes-megyei mun­kálatiról is ösmeretes nagyügyességű­ győri szemorvos Braun János úr, ki f. évi nyár derekán a’ Jászságban, ugyanazon nemes kerület h. bizo­nyítványa szerint, 17 világtalant tőn látóvá, ’s onnan megyénkbe for­­dula , legközelebbről éri. Eger városának nyeré­ meg háláját ’s ajánló-le­velét, hol 12 világtalannak szemfényét tökéletesen visszaadá, kik kö­zött több öreg létezik; ’s ezen nagybecsű működése az érdemileg nevezett szemorvosnak három-havi mutatása ideje alatt történt, mikorbant. Heves vármegye által szinte méltatólag az említett szemorvos a’ megyében ki­­hirdettetvén, itt e’ megye kebliben az egrieken kivű­l 42 világtalant hoza ép látásra, valamint t. Borsod megyében 1 lej. A’tisztelt szemésznek rit­ka képességén felül különös dicséretre méltó azon becsü­lhetlen emberba­rát­ szívessége, mi szerint a’ szükölködőket orvosi segedelmivel ingyen elleti. Mindenkori áldás kövesse lépteit. — Casagrande Mark velenczei szob­rász, ki az egri főegyházhoz nagy mennyiségű szobrászi műveket ké-

Next