Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-06-03 / 45. szám
1*8 István vámosi, és Német János papkeszi lelkészek érzékeny és velős szónoklata közben takargattak el. Áldás emlékezetére! Még mart. 11 d. hunyt el Pápán, Pálfy Pál veszprémmegyei tb., ki nevezetes szerzeményiből: 1 } a’ pápai föiskolábani alsóbb osztályok tanitói fizetésére 500 ft; 2} ugyanezen főiskola kórházára 500 ft; 3) a’pápai ref.lelkész fizetése javítására 2000 ft, 4) ugyanazon gyülekezet szabad rendelkezésére 1000 ft; 5} a’ pápai ref. kántor fizetése javítására 500 ft; 6) kántorlak-építésre 1000 ft; 7} a’ pápai ref. házi szegények segedelmezésire 500 ft; 8} ugyanazon gyülekezet épületei javítására 500 ft; 's végre 9} a’ pápai születésű ref. szegény fiú-’s lyány-gyermekek taníttatására 1500 ft. mind vált., buzgókodott alapítani. Béke porainak! (Magyar ezred megtiszteltetése.} Bregenzbül május 6káról ezt írják: „Múlt hó utolsó és május 1s. napjaiban igen megható jelenetnek voltunk tanuji ; ekkor ugyanis Gollner b. nevét viselő magyar kir. ezred első ’szik zászlóalja 8 évi folytonos köztünk állomásozás után elhagya bennünket. Vidékünkön soha nem szállásolt még idegen katonaság, mellyel szép tekintetű, deli tartásu és gyakorlott magyar harczfiakkal bármi tekintetben mérkőzhetett volna. Ez egész katonaság tisztkarostul 8 év lefolyta alatt legcsekélyebb kicsapongást sem követett el, hanem mindig legnagyobb szives egyetértésben élt mindenkivel, s főleg nyájas barátságban a'polgársággal ; távoztakor egyetlen hölgyszem sem maradt száraz, és az általányos megilletödés annyira elfogás még a’tábori zenészek szivét is , hogy hangszereiket teljességgel nem használhaták. A’ bregenzi lakosság ingyenzsoldot osztatott ki őrmestertől lefelé a’ vitézek köz£ melly aláírás utján kevés óra alatt összegyűlt; a’ tisztkar ellenben 80 teritékü pompás lakomával vendéglé meg a’ polgárságot, mellynek nagyobb része a közel falukig kiséré honosiakat, kik ezentúl Budapesten°állomásozandnak. — F. Gyarmat május 24. Kikétkedett január másodfelében — az idő meglágyulását, ’s majd szép kiderülését tekintvén — hogy az öregkertésznek nagy termékenységgel kecsegtető jóslata valóban teljesülendő — Ő csalatkozott, ’s vele mindazok, kik jóslatában csak tóhegynyit is bizakodtak. A’ jövendő titkait föltárni egyedül csak felsőbb hatalomé; mit egy életkor lefolytéval tapasztalatunk, csalhatlan igazság gyanánt ne tárjuk az olvasó közönség elébe. — Január és február tavaszi derültével nálunk a’ fák majd általányosan rügybe verődve fakadni kezdettek; a’ kora tavasznak örült ugyan mindenki, de félvén ama közmondást „a’ farkas nem ette meg a’ telet“ egyszersmind remegett; 's a’ népfélelem nem volt alaptalan. Derű után bolti lett; — csakhamar ujonan bekövetkeztek a’ dermesztő ,hideg, fagy , ’s hózivatarok ; s azt, mit a’ tél elmulasztott, a’ tavasz kétszeresen pótlá kielannyira, hogy barmaink, miket múlt évi novemberben jászolhoz kötünk, még most is ott vannak. Telünk majd május közepéig nyult, é s most a hirtelen eső és olvadás következtében általányos árviz borítja vidékünket. Borzasztó látni Tisza és Szamosmenti környékeken a’ sanyarú ínséget; az árviz, sima térségen is két ölnyi magosságot halad meg. Sírva nézzük fáradalmunk gyümölcseit vetéseinkben megsemmittetni.. Takarmányunkat a' hosszú tél fölemészté ; most árviz borítja legelőnket, 's marháink éhségtől kintatva bőgnek; szomszéd Beregmegyében, mint halljuk, már sokat meg is nyúztak. Sok ház összeomlott, sőt embertársaink közül is, kiket a’ hirtelen árviz véletlenül útközben talált, több elveszett. Illy árvízre, ez életkor, még vidékünkön nem emlékezik. Istennek hála már apadni kezd. Itt, F. Gyarmathon , a’ szorgalom lelkes példáját láthatók Kiss János uradalmi ispánban, ki már tavaly a város szélén levő urasági búzatáblát az ostromló árvíztől szerencsésen megmenté ; ezt teendő az idén is, és nap hosszában csüggedetlen szorgalommal fáradozott; már a’ viz, sima térségen is másfél öles magasságra nőtt, ’s ő az említett táblát még mindig — egész ötöd napig, szerencsésen védte ; de a’ dühöngő elem szélvésszel párosulva erőt vett rajta, ’s táblája egy részét elönté ; ámde fáradalma koránsem hasztalan ! mert az öntudat édes nyugtatásán kivül , „hogy tisztének lelkesen megfelelt“ még azt is téve , hogy szorgalmasan védelmezett tábláján öt nappal kevesebb ideig tespedett a’ viz, mint más védtelenen ; és igy bizonyára vetése is jutalmazóbb leen, mint másoké. T. Vári, (Beregmegyében május Sírkén: F. hó 1 Cikén hét hosszú héten át tartott szárazság után, kezdett az áldást hintő eső hullani vidékünkön, ’s növekedő szaporasággal több nap esett. — Ugyanazon napokon kezdett esni Mármarosmegyében is, ’s ott a hegyeket és völgyeket magosan ellepett havat fölolvasztván, az árviz az onnan eredő Tiszába villámsebességgel rohant; el annyira, hogy már május 14én az itt Várin keresztül folyó Borzsa vizét nemcsak folyni kényszeritette, hanem árkából, mind a’ Tisza, mind aztán a’ Borzsa is kicsapongván, a’ mellettük levő töltések alacsonyabb részein fölülemelkedtek, vagy dühöngő habjaik, a’ töltés gyöngébb helyein, több ölnyi rést csinálván, elborították Gsetfalva, Koród, Csécse, T. Vári, Borzsova, Gecse, Macsola, Badaló, Csekke, Tarpa, Gulács, Jánd, ’s több helység határit, annyira, hogy a’ jövésmenés nemcsak egyik helységből másikba történik csónakokon, hanem a’ lakosok templomba, s egymás látogatására is összekötözött fadarabokon , tutajokon, ’s ladikokon eveznek. Sok házból kiszorította a’ lakosokat a’ viz ; házi kerteink véleményeit elsöprötte; viz alatt van a’fönebb említett helységek határain majd minden búza vetés. Tavaszi vetéseink, az árviz előtt a’ nagy szárazság miatt, ki nem kelhettek. Más esztendőkben is voltak , — mint mondják az öregek, árvizek határinkon ; de illy hosszas egyarányuságban, mint a’ mostani, még nem volt; — ma nyolczadik napja, mióta mezeinket, lakhelyünket egyenlő magasságú viz borítja. Több orosz, kik Mármarosból a’ Tiszán sót, vagy fát ’s más egyebet szállították, elhagyva szálaikat, azokat a’ rakonczátlankodó Tisza’aljaira bizva, magoknak valamelly emelkedettebb szárazon kerestek menedékhelyet, ’s ott várták darab ideig a’ szabaditásukra érkezett embertársaikat. — E’ hó 18án kezdé e' megye közgyűléseit tartani, de oda a’ vizözöntől borított helyek lakosi közül kevesen juthattak. Tiszapart melletti gyümölcsöseiben helyzi most már az e’ vidéki lakos élelembeli reményit, — mellyek virágzásaikból húzván következést, középszerű terméssel kecsegtetik még most a’birtokosokat, de mellyhez hasonlóul csekély a’ remény, mert a’ pusztító hernyók sokasága ellepé a’ fákat, ’s azokat derekasan kezdi emészteni. Tiszavári m.város, ez évben kétszer volt kénytelen csapásait szenvedni a’ Tisza áradásinak; előbb ugyan is múlt télen egy a’ Borzsa vizén nem régiben épült erős fahidját, melly izmos tölgyfa - czölöpökön állott, és a’városnak több ezrébe került, hordta el a’ jég, most ismét őszi és tavaszi vetéseinek nagyobb része viz alatt van. E’ nap kezdé meg apadását az árviz, ’s talán pünköstre elhagyja e megunt vendég összerombolt határinkat. Amerika. Mint beszélik, Rosas elnök békeajánlatot teve Dupotet franczia hajóvezérnek. A’ békeajánlat kör. pontokból áll : 1. Az argentini köztársaság meghatalmazottat küldő felségihez, a’ francziák királyához, a’ két ország közti villongás megszüntetése végett. 2. Az ostromzár legott megszűnik, és Martin Garzia szigetét minden hadiszerrel visszaadandják. 3. A’ közben a' francziákkal Buenosayresben úgy bánnak, mint Francziaországban az idegenekkel. 4. A’ franczia alattvalóktól követelt kárpótlást az argentini minister Parisban intézendi el. 5. A’ fegyvert, hadi erösitvényt, mit a’ franczia hajóvezér, vagy a' franczia ügyvivők a’pártütőknek adtak, kik a' közcsendet zavarják , és Rosas igazgatása ellen föltámadtak, 40 nap alatt vegyék vissza. A’Commerce ezen pontokat sokkal lealacsonyitóbbaknak találja, mintsem a’ franczia kormány elfogadhatná. Ezen alkudozás első igen rész következése az, hogy Rosas újra 5 évre választatta meg magát elnökül. Portugália, Lissabon, máj. 21. Egy angol gőzhajó azon hivatalos jelentést hozta kormányunknak, hogy ha adósságát 4 nap alatt Angliának le nem fizeti, a' britt kormány kénytelen lesz indiai birtokunkat elfoglaltatni, ’s addig, mig ki nem fizetik, kezei közt tartani. E’tudósítás nagyon megdöbbenté a kormányt, mivel nincs pénz ’s nem tud fizetni. A’ministerek nem akarják az egész felelősséget magokra venni, azért a’ Lissabonban tartózkodó tanácsosokat és követeket titkos tanakodásra meghívták. Még nem tudhatni mit végeztek ; de ha lefizetnék is az adósságot, még akkor is elveszitnék indiai birtokunkat, mellyre az angoloknak igen nagy szükségük van a’ mostani khinai háborúban. Ezelőtt meg akarták tőlünk venni, ’s mi szép pénzt kaptunk volna érte, de a’ nép dühétől, melly e’ birtokra büszke, ’s a' régi portugál dicsőség színhelyének tartja, illyesmire gondolni sem mert a’ kormány. Most akár akarjuk, akár nem, oda kell adni. Midőn Howard l.végnyilatkozványát benyujtá, ’s a’ 14 napra szóval is emlékezteté Villa Real grófot, ez azt kérdé: 14 nap kérem és hány perez ? —Cordova táb. meghalt.—Az Anglia ’s Portugália közti villongás elintéztetésére Londonba Saldanha marquisment követnek. Teljes hatalmat kör. pontokra kapott:, hogy a’ portugáli kormánytól elismert minden követelést fizessen ki Anglia részire, még pedig jobbatlan zálogjeggyel a’ dohány szerződés jövedelmére; 2. hogy Palmerston lordot birja rá egy angol-portugál bíróság kinevezésire, mellyl a’ Portugáliától még el nem ismert követelést vizsgálja meg; 3. azon esetben, ha ezen bíróság meg nem tudna egyezni, Francziaország közbenjárulására hivatkozzék; 4. hogyha e’közbenjárulásnak kívánt sikere nem lenne, inkább minden követelést adjon meg, mint szakadásra kerüljön a’ dolog. Azon félelem bírta a’ tanácsosokat és követeket e’ határzatra , hogy Anglia Makaót vagy Goát el találja foglalni. A’Globe a’ követelés mennyiségit úgy adja elő, mint következik: kármentés öt angol számára vagyonsérelem, elfogatás, elűzés, hajó elvételért : 23.500 ft. ; két törvénytelenül elfogatott matróznak 100 ft. ; Oglandernek adósság fejében 3000 ft. ; Beresford 1. nyugdíj maradványa 40 ezer font ; Wellington hgnek 18 ezer; Clinton láb alatti seregköltség 300 ezer, öszvesen 384 ezer font sterling. Spanyolország. (Cantavieja az alkotmányosak hatalmában. Cabrera fillentései. Bayonne, majus Ilikán : „A’királyné harezosi D‘Donnell tábornok parancsi alatt majus Ilikén Cantavieját kardcsapás nélkül elfoglalák, miután a' zendülők a' várost fölgyujták ’s tova iramlottak. — Saragossai és alcanizi magányos hírek szerint Cabrera nem rég Morenában volt 's buzdító beszédet tartott az őrséghez, minden katonának nagyobb zsoldot ígérvén, ’s egyszersmind hazudván, hogy rövid idő múlva 100ezer moszka fegyveres fog segítségükre érkezni ; kik elébe azonnal sietni kell, hogy a’ hadterv iránt előleg végezhessen velök. E’ szemtelen billentés olly hitelre talált a szerencsétlen zendülőknél, hogy azóta legnagyobb elszántsággal várják a királyné sergeit. Sokan végintézeteket is elkészítek már, mert győzni, vagy halni szándékoznak. Cabrera bizonyosan megszökik, mihelyt végkép elszéllyednek sergei.“ — (Morelia ellen az ostrom megkezdve. Saragossai hírek szerint május 12-kén csakugyan megkezdék az ostromot Morelia ellen az alkotmányosak; 41 álgyu, és mozsár volt fölállítva a'bástyák ellenében. A’pátság több közel helységből, miket kegyetlenül zsaroltak korábban a' carlosiak , önkényt fegyvert ragadott az alkotmányosak gyámolitására. A carlosparti érzelmű papság folyvást bűnbocsánati iratkákat osztogat a katonaság közt; ügyvivőiben mindazáltal nem mindig szó