Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-04-08 / 29. szám

dolog; de azon hidegségnek, melly az utóbbi ’s Rezsid b. közt van, aligha jó vége lesz, mitől annyival inkább tarthatni,mivel Rezsid egészen Rusz­­szia karjaiba vetette magát. Pontois visszahiválását is rebesgetik, mivel munkálatival, bár különben ügyességit nem tagadják, nincsenek megelé­­gü­lve. Meg kell azonban vallani, hogy a’nem sikerülés okát inkább a’ kö­rülményekben, mint Pontoisban kell keresni. —A’ szultána valida csaku­gyan meg volt Ali részire nyerve, miért fia vele minden érintkezést gon­dosan kerül. A’ szultán anyja M. Alit szeretné fia mellé nagyvezérnek, ’s azt hiszi,hogy Ali ennél többre nem vágy. Palmerston 1. azon gondolatát, miszerint török megbízott is vegyen részt a’ londoni conferentia keleti kérdést illető tanácskozásiban, igen kedvesen fogadáa’ szultán ’s Anglia baráti érzelme ujdon bizonyságául véve. — Újabb hir szerint M. Ali azon szándéka, hogy a’török hajóhadat visszaadja, nemcsak nem­ valósul, sőt inkább azt Alexandria elővédfalának tartja, mivel annak megsemmitése nélkül sem a’ várost, sem a’ partot ostromzár alá nem­ vehetni. — A’ mosz­­kának elégtételt ad M.Ali.— A’nemzetőrség némi módosítással csakugyan felállittatott, mire különösen sokat tettek az ulemák, kik a’ népet az ország uralmára fölszóliták ’s a’ keresztyének elleni harczra buzditgaták ; a’ föl­fegyverzett nép magát szerte o­r­s­z­á­g bajnokának nevezgeti, rövid idő múlva pedig Ali k­a­t­o­n­áj­a leend. A’ török tengeri katonaságot szá­razföldivé tette, ’s azon ürügy alatt, mintha az oroszok Sztambult el akar­nák foglalni’I Ibrahimmal nekik is utalmára kellene sietni,Szyriába küldöt­te. Ebbü­l azon nyeresége van, hogy megszabadul a'török katonaságtól, az üres hajókat pedig saját embereivel rakja meg és szyriai serge 15 ezer fővel növekszik. Az ország mondhatlan ínségben van. A’ dögvész többé nem tréfál, a’ napokban is 6—7 személy lett áldozatja. — Konstantinápoly, mártz. 4. A’ londoni conferentia M. Ali ellen foga­natba veendő, de még meg nem erősített terve köv. pontokban foglaltatik : 1) intézkedés alapja olly föltét mellett leend a’ béke visszaállittatása, miszerint a’ porta függetlensége M. Ali megtámadása ellen teljesen biz­­tosittatik. 23 a’ porta Alinak és családjának átengedendi Egyiptusban az örökséget. iP)az egyiptusi basaság határa Karmel hegytől egyenes vonal­ban a’ tabariehi tóig, és a’Jordán és holttenger mentiben az el-akabai ten­gereidig terjed; de azon föltét alatt ,, hogy M. Ali a’porta felsőségét megismerje ’s ennek jeléül évenkinti adót fizessen ; 5) a' kijelölt földön kiiid a’ többi adassék a’ portának viszsza ; 6) a’ nagyúri hajóhadat küld­je Ali vissza Sztambulba, a­ nélkül hogy a’tartásköltséget joga lenne a' fizetendő adóból levonni ; 7} ezen határzatot, miután a'porta jóváhagyta, közölte Alival, ’s őt a’ hatalmak annak elfogadására fölszólitandják; 8} ha Ali nem engedne, a’kénytető szabályokat lépcsőnkint foganatosítják a’ hatalmak; 9} kénytető szabályok: am olly állásba helyezkedés a’szkan­­deruni tengeröbölben, melly I­brahimot oldalr­ul fenyegesse, a’ közlekedést megszakítsa, és a’ szyriai néplázadást gyámolitsa ; b ) a’ szultán tekinte­tét Kréta szigeten visszaállítják ; c) a’ szyriai és egyiptumi partokat os­tromzár alá vetik Ali segédforrásit csökkentendők; de ha tovább is ellen­áll az alkirály, Kréta szigetén, sőt Szyriában is angol és ausztriai serget tesznek szárazra, és Kisázsiában moszka sereg nyomuland előre, melly a’ török katonasággal közösen munkáland.St.Acret megtámadják, Bombay - ből Suez felé angol csapatokat szállitandnak a’ födözetlen Egyiptus elbo­­rittatására. Végre a’basát családostul leteszik. 10­ ha Ibrahim Kisázsia ellen indulna, a’ szultán kivonatára ’s a’ szövetség nevében 11. oszka hajó­had szárazföldi sereggel vitorlázna a’ Boszporba ; az angol, franczia és ausztriai hajóhad pedig Szyria ellen munkálkodnék Ibrahim­ot útjában ela­kasztandó. A’ hatalmak egyetértésinek megalapítása végett a’ porta kivo­natára bizonyos számú angol és franczia hadi hajó állomásoz Gallipoli és Modania közt, Rodostó és a’ nikodémiai tengeröböl közt pedig ausztriai hajók ; 11) mihelyt a’ veszély elmúlik, a’ Roszport és Marmora tengert tüstint elhagyandják a’ hadi hajók ; 12­ idegen lobogók jelenlétét csupán kivételi szabálynak kell tekinteni, mellyhez csak a’ porta kivánatára nyu­­landnak, de melly által a’fenálló béke ’s hadelv legkisebb rövidséget sem szenved ’sazta’hatalmak az európai nyilványos jog kiegészítő részi­nek fogják nézetni. Az intézkedést minden kormány, ha részt akar benne venni, meghatalmazottjával aláiratja é s Palmerston­t, az angol ministerség elibe terjesztendi. Mihelyt ez jóváhagyja, Anglia, Russzia, Ausztria és Poroszország képviselő­i,kik már teljes hatalommal fölruháztatvák, aláír­ják : Palmerstont.Francziaországot e’ szerződéshez meghija ’s ha nem já­rul hozzá, franczia lobogó nem bocsáttatik a’ Marmora tengerbe. Mihelyt az öt vagy négy föhatalom ez intézkedést aláírta, azonnal hozájárulás vé­gett közlendik a’ portával ’s Alit elfogadására fölszólítják. B­elgium, Brüssel, mártz. 7. d’ Herbigny urat, ki magát egy Leopold király és minden nagy hatalom ellen irt czikk szerzőjének vallja , a’ genti hatóság ártatlannak nyilatkoztató, de törvényszékünk azon ítéletet erönélkülinek jelentvén, uj ítélet alá vettetni határozta. —A’képviselői kamra köv. ha­­tárzatokat tett a’párbaj ellen: 13 párbajra hivás 1—3 hónapi fogsággal, 's lé0 — 500 frank birsággal büntettetik. 2) Ugyanazon büntetés éri azokat is, kik valakit nyilván­osan megtámadnak’s gyaláznak azért, hogy a’ kihívást el nem fogadta. 33 ki valakit párbajra ingerel, vagy sértegetés által kihivásra alkalmat szolgáltat, 1 — 12 hónapi fogsággal, ’s 100-1000 frank birsággal büntettetik. 43 ha viadalra kerül a’ dolog, de sem halál sem megsebesülés nem történt ,2 —18 hónapi fogság, ’s 200 —1500 frank birság lesz a’ büntetés; de ki fegyverét nem használta, az első czikk értel­mében büntettetik. Egy követ a’párbajt köv­ ótalmazá: ,,A’ párbaj oka fie­­nyitőtörvényünk hiányiban fekszik; azért a’ társaságban a’ hiba, nem a’ párbajban, melly csak önvédelmi eszköz. Eddig a’ párbaj a’ törvény tisz­tét teljesité, ’s azért nem azt, hanem a’vétséget, melly azt okozta, kell bün­tetni; a’ törvénynek azért, mit hozni akarnak, ótalmazni kell mindent azon megtámadtatás ellen­, melly a’ párbajt szüli. Ezen föladat nehéz é s majd lé­­tesithetlen főleg Belgiumban, hol a’törvénynek gyakran el kell némulnia, hogy alkotmányszerű­ szabadságba ne ütközzék; ’s épen ezért aligha fog­ják gátolhatni a’ párbajt.“ — Svédország, Stockholm, febr. 14. Anckarswärd gr. inditványa, a’ nemesi rend­nél megbukta miatt koránsem enyészett el; az a’ parasztrendnél élénk tet­szésre talált, ’s általában minden mellette nyilatkozott. Nils Jehrson indít­ványt tön több adó-eltörlésre, mellyet gazdag szegény hasonlón fizet. An­derson a’ gabna piaczi árának méltányosb meghatároztatását kivánta. An­ders Jansson minden fejadót eltörleszt’s adó alá csupán a’ birtokot veti. Inditványozák tovább a’ katonaság jobb rendeztetésit, ’s minden népesb gyülekezetben egy lancasteri főbb iskola állittatását.Több kir. tanácsos le­mondása valósul. Szokásban van itt ugyan is azon tanácsosokat, kik az ellenzés előtt hátrálni kénytelenek, még jövedelmesb hivatal által kármen­­tesitni, a’ Iétek részi hilt lehető kereset alá vettetésnek pedig lemondás által reményük eleit vehetni; de ez most bajosan sikerülene, mivel a’ há­rom világi rendnél az ellenzés bir túlnyomó erővel, ’s a’ papi rendnél is kétes a’ többség értelme. Bár a’ kormánypárt biztosítottnak Ilivé is jöven­­döze győzelmét Anckarswärd gr. inditványam­egbuktakor a’ nemesi remi­nél, ’s ha szinte több ifjú katonatisztet ’s kis földbirtokost rendelt is be a’ főváros környékiről, kik különben álmokban sem jelentek volna meg országgyűlésen, a’ győzelmi öröm még is kevés ideig tartott, mert a’vá­lasztó férfiak választatásinál a’ kormány ismét csatát veszte ’s a’ tartomá­nyokban sokáig kell toborzania, m­ig többséget biztosíthat a’nemesi rend­nél. E’ részben a’ polgár ’s paraszt rendnél már minden reményről lemon­dott.—Febr. 1 Ski levél szerint a’nemesi és parasztrend legmunkásb ; a’ polgári rendet azon lélek éleszti, melly a’parasztot és azon tárgyak ’s ja­vaslatokkal foglalkodik, mikkel imez, csakhogy a’kereskedést’s vámot is tanácskozás alá veszi, mellyet a’ parasztr­end eddig nem érintett. A’pa­pirend legkevesbet lendít. A’ paraszt rend ellenséges indulattal van a’ fő­­tisztviselők iránt, mit Kalmarmegye két részre osztatását illető kir. előa­dás iránt is kimutatott. Azáltal, monda Hans Jansson, csak a’ tisztviselők száma növekszik, melly a’ nélkül is elég nagy, ’s azt sokkal jobb lenne az ország rég óhajtott ujraegyékre’s kerületekre osztatásakor elő venni. Strin­­dald Hartmansdorfot támadá meg, ki azt mondá, hogy Kalmarmegye még egyszer annyit fizethetne, mint most fizet. Hans Jansson szerint is, mióta Slartmansdorf hitét megtagadva odahagyá az ellenzést, legbuzgóbb elő­mozdítója volt a’ nép terheltetésinek; de jön még nap, mellyen azért szá­mot adand.Ankarswärd inditványa az illető választmány elibe utasittatott. ,,Én monda Hans Jansson, figyelemmel megvizsgáltam a’ kérdéses indít­ványt, de legkisebbet sem találhattam benne, miért a’lovag ’s nemesi rend ellenezhette volna. Az adózásra egészen megegyezem Anckarswärd gr. nézeteivel, bár a’szándék lett czélt a’fejadó eltörlesztése által biztosab­ban elérnek. Az említett indítványt azért érte azon sors, mivel abban óvás is volt azon esetre , ha a’ kormány nem akarná munkába venni a’ BB. ha­­tárzatit. Hartmansdorf a’ kormány vitézei között derekasan kitünteté ma­gát, azon nyilatkozata, miszerint az országban nincs szükség adócsökken­tésre,eléggé bélyegzi őt. Ő következetes maradt magához, midőn a’ sza­bad nyilatkozási jogot is el akarta nyomni; de reményiem,nincs olly pulya érzésű ez ülésben,ki nézeteit magáéinak vallaná.“Arogy az ínség,szükség nagy az országban, onnan is megtetszik, mivel Hans Jansson,okos becsü­letes, emberlétére indulatosan kikelt a’ trónbeszéd és kir. előadás közti szembetűnő ellentét miatt.—Febr. 22-én tanácskozás alá szándékoztak venni az országos RRek az utóbbi országgyűléstől javasolt alkotmányvál­­toztatást, mellynek czélja az angol és franczia ministerséghez hasonló mi­nister tanácsot alakítani. Ez heves vitára szolgáltatnad okot,mivel az alá­rendelt tisztviselők , kik eddig elé hivatalokat tulajdon gyanánt szokták tekinteni, félvén hogy az emlitett változtatás által elveszteniük nyugal­mas elmozdíttathatlanságukat, mindent elkövetnek megbuktatása végett. A’ király egyszerre megerősíti, mihelyt az országos RRek megegyeznek benne.—Hans Jansson indítványa, miszerint a­ trónbeszédre adandó vá­laszban jelentsék ki panaszukat az ország jelen keserves állapotjan és az elégületlenség okain, heves vita után a’ parasztrendtül elfogadtatott. Illy válaszra nem volt még példa Svédországban. S­c­h­­w­e­i­z, Z­ü­r­i­c­h: Alkotmányunk szerint ítélet nélkül senkit sem mozdíthatni el hivatalától, azonban a’ régihez tapadó párt hatalomra jutván a’ főbb pol­gári tisztviselők önkényes változtatásival nem elégszik meg,hanem több áldozatot is kiván egy most Scherr urat,a’néptanítókat képező intézet kor­mányzóját, áldozátol nemtelen önkényinek. Ez intézet 1831 ben az ő ve­zérlete alatt alapittatott, és e­ kevés idő alatt hihetetlen­ milly sokat tett, mert a’ tanítói kart kiemelvén a’ posványbul,az öreg tudatlan ’s lomha ta­nítók helyibe fiatal,szellemdus és serény tanítókat külde intézeti ül. A’ ré­gi tanítókkal lehető kímélettel bánt ’s jobbatlan fizetésök megtartásával té­tettek nyugalomra. 8 év alatt 249 első rendű és 45 másodrendű tanítót bo­csátott ki keblibiől, kik közül sokan Homert és Horáczot olly jól értik, mint sok lelkész. Az okosabb’s műveltebb papok örültek e’ haladásnak, ’s a’ mi­­veltséges fölvilágosodás-terjesztésben örültek olly ügyes segédtársaknak de meg kell vallani, voltak ollyak is, kik az emelkedő’s nagyra törő isko­­latanitói rendet iszonyatosságnak tartották, mivel szokva voltak az isko­lamestereket mint napszámosakat saját dolgaikban használni. A’ tespedő pártnak sehogy sem teszett az intézet szelleme.Scherr kormányzóra ez azt költötte, hogy a’vallást száműzte az iskolábul. Scherrnek tehát távoznia kelle’s abban a’ nagy tanács is megegyezett, de miként, még aziránt nem volt tisztában. Hogy egy csapással mindent megtegye, a’néptanitókat képzőintézetet egyszerre föloszlatja, a’ derék Scherr és tiszttársai helyé­be uj tanitókat választ. Scherrt azonban a’ merre megy, áldás kiséri.—

Next