Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-09-18 / 75. szám

Pest, szombat, sept. 18. FOGLALAT: Magyarország és Erdély (kinevezések , primáshgi adományozások; budapesti napló, unió, irodalmi újdonság, Játékszíni krónika ’sa’t.; buda­­*­pesti lánczhid- az áff h!,v A A­rvhflzmfiffvp. kn/o-viilps A­ mak­var ffazdasási egyesü­let: Húc­smeaue'. katonasáfi-öszszp.vonulás . adótartozás országos ajánlatok ajánlatok szóbeli irás az erdélyi re­révkomáromi hídon. ................. -r---........................—---------- - ---­nyilatkozata az alsóházban; a’ tory ministerség névjegyzéke: ’sa’t. Sussex hg ovasa. IJTEITi­gr­ IV­agyarország és Erdély Ő cs. ’s ap. kir. Fels. S­o­m­b­o­r­y Imrét, a’ kir. ítélő- tábla ülnökét, a’ tiszántúli ker. tábla elnökévé kinevezni, egyszersmind „udv. tanácsos“ czím­­mel feldíszíteni kegy. méltóztatott. Ő cs. kir. ap. Felsége jobbaházi Döry vérségnek Tolnamegyében fekvő level helységét mezővárossá kegy. emelni, ’s egyszersmind vásári szabaditék­­kal felruházni mélt., miszerint ott évenként háromszor, u.m. sz. Veronika, sz.Há­­romság és sz. Tekla utáni hétfőn és kedden országos, minden csütörtökön pe­dig héti vásárok tartathassanak. A’rm. m. kir.udv. Kamra P­rse­hl József királymezei erdő- és számtar­­tó-hivatali ellenőrt ugyanottani erdőmesterré és számtartóvá alkalmazó. Prímás e­ggsége Zahoráns­zky Vilmost tardoskeddi egy negyed­rész érseki udvartelek, valamint Lorecz Istvánt és Paxy Ádámot, E­­gyed Józsefféle Verebély­városi fél udvartelek örökös behatásában meg­erősíteni ; nemkülönben prileszi Prileszky István, gr. Olésházy Ist­ván magszakadta következtében , három nyolczadrésznyi Vajka mezővárosi érsek udvartelekkel örökösen megajándékozni méltóztatott. F. 1841 évi sept. hó 26án a’ pozsonyi lóverseny, ugyanazon sept. hó 27én pedig a’ lókiállitás ’s megjutalmaztatás fog tartatni. — Budapesti napló- Létesíthető e az egyesülés ? ez azon fontos kér­dés, melly az elméletileg tagadhatlanul szép eszme fontos és komoly tárgyalását felette szükségessé teszi. Ki szenvedélytől higgadt kebellel tisztán szeret nézni és csak saját győződése után ítélve sem Péternek nem bókol sem Pált nem kárhoztatja, csupán azért, mert amaz nem Pál és imer nem Péter, az meg fog nekem engedni, ha azt állítom, hogy az egyesülés nem olly könnyen és nem olly hamar létesíthető, mint némellyek hinni szeretik. Fölemelkedett lelkű emberek , véleményem szerint, bármelly rokon vallásban születtek, könnyen egyesülhetnek;mert nem a’ szertartásokat tekintik,hanem a’ vallás lelkét ’s azon czélt tartják szem előtt, melly általa eszközlendő. Arra nézve hogy valaki jó keresztyén, hű hazafi, engedelmes alattvaló legyen, ’s ezen általányos köteles­ségek apró részleteinek betöltésire lelkében fölmelegüljön, akaratjában meg­erősödjék, hiszem és vallom: mindegy, akár térden akár fönállva, oltárral ékes vagy nélküle egyszerű helyen, mesterség vagy természet templomában imádni a’ mindenség urát; hiszem és vallom, hogy valamint a’ fölvilágosodott romai főpapnak egészen más fogalma volt a’ régiség általunk mesésnek keresz­telt vallásáról, mint a’ bigott pórnak, ’s a’ Jupiter és Dante közti költemény­ben például az arany vagy pénz mindenható erejét látta ábrázoltatni, Apolló­ban pedig nem valamelly figuráns istent imádott, hanem a’ nap ’s melegség tenyésztő erejét méltányolta: úgy korunkban is más fogalma van Albachnak vagy Gegőnek a’ vallásról, mint ama’ mármarosi párnak, ki a’ böjtöt meg nem tartani kárhozatosnak hiszi, de hogy fényes baltáért embert öljön, azt lélek­ben járó dolognak alig tartja; más fogalma van egy tudományos pesti v. deb­­reczeni szef. papnak, vagy professornak, mint a’ tiszaháti mesternek; hiszem és vallom, hogy a’vallás philosophiája: istent lélekben és igazságban imádni, kath. püspök előtt épenaz,mi Báthory vagy Kis előtt.Akadálya tehát—még pedig talán legyőzhetlen—az egyesülésnek: 1­ a’köznép véleménye. Ritka per az, ki fölfogná vallása lelkét, de annál nagyobb azok száma, kik szer­tartásokban hiszik vallásukat határoztatni; azokban lelnek éltökben gyönyö­rűséget, halálukban vigasztalást, balsorsaikban enyhülést;’s kisértsék bármeg a­­kármellyikét a’ szertartásoknak változtatni, a’ fanatismus dühödéssé fajul és kölykeitöl fosztott oroszlán erejével ’s mankójától elejtett koldus kétségbe­esésével küzd a’ hit vak embere ősei ereklyéje mellett. Ki úgy vélekednék, hogy e’ sorok nagyítva festik a’dolgot, ’s inkább csak kedélyt ingerlők talán vagy ke­bel érzelmeit izgatok, az nem ismeri a’ nép természetét. Én tudok helyeket, hová a’különben czélirányos déli harangozást csak azért nem lehete bevinni, mert azt kath. atyánkfiai gyakorolják ; emlékszem, hogy cholera idején az egy­házi személyek halotti szertartás véghez nem viteléért — bár attól az illető biz­tosak által tiltattak el — több kedvetlenséggel illettettek ; jut eszembe, mikép egy becsületes népjegyző ellen azon egyszerű okból bőszült föl a’ nép , mert a’ három napos ünnepet két napra igyekezék szorittatni. Gátolják mor az egyesülést mindkét rendű hitszónokink. Tudom, hogy fölvilágosult fő elég van mindkét rendű papjaink közt; de azt is hiszem, hogy több van ollyan, kinek lelkét felekezeti szűkkeblüség tartja fogultan ; ki helyzetét csak kenyérkeresés szempontjából nézvén, mint kenyértudós Schillerként minden újítástól iszonyo­dik , mert hiszen, ez műveltséget, ez tanulást, ez pedig szorgalmat igényel. De bármelly szives igyekezettel munkálkodjanak is lelkészink e’ tekintetben, mert hogy ők legtöbbet tehetnek,tagadhatlan—meg kell vallanunk, hogy állásuk igen kényes és kígyói okosság mellett galambszelidségre leend szükségök. Mert ha három százados rendszerük változtatását vallás és saját tekintetük csorbulása nélkül javasolhatják is, nem fog e tettük közönyös­ség alapjául szolgálhatni, ’s nem költendheti­k föl hallgatójik keblében ama’ gyötrelmet, hogy azon hit, mellyet eddig vallottak, mellynek kebelén atyjaik elnyugodtanak, nem vala igazi és üdvözítő ? Gondo­lom , némellyek a’ poroszországi egyesülést görditendik a’ szűkkeblüség vádja mellett ellenem. De jegyezzük meg kérem, hogy azon egyesülés is egy század kényszeredve ért gyümölcse vala, ’s azon fölül egy oldalú; mert a’ mellett, hogy különböző utakon többféle kény­szerítő befolyás hatott a’népre, közösnek alapított szertartásaik az ágostai hitüek értelmitsem különbözének, ’s úgy szólván a’ kisebb számú helvét­ hitüek ágostaiakká levének, pedig a’ két felekezetnek nyelve is egy volt, mi nézetem szerint az egyesülést igen könnyithető vala. Kényszerítés, parancs nálunk is egyesülést szereznének—az egyesitendők nyelve különbféleségének daczára is—tagadhatlan; de hogy ezen, protestantismusi elv elleni, mód hasz­náltatni nem fog, kezeskednek a’két felekezeti egyetemes gyűlés üzenetei.— Egyébiránt, ki tudja? Mert hiszen ha magány-és közhelyeken gúny sértegeti azokat, kik az egyesülés géniusza előtt egyszerre térdre nem buknak, nem él­hetnek­­ illy vagy hasonló fegyverekkel az egyesülés túlzó baráti ott, hol ha­táskörük szabadabb, ’s kényüknek jobban áldozhatnak; nem fog é az egye­sülés mellett buzgó tűz türelmetlenség lángjában törni ki ? Adja isten : jós­latom ne teljesedjék; de engem azon szomorú kilátás busit, hogy a’ tervezett egyesülés vagy távolabb taszítja a’ két felekezetet, vagy apróbb részletekre osztja föl. Hiszem, lesznek ágost-helvetiek—mert hogy a’ dunamelléki reform egyházkerület egyesülend,Nyáry Pál pestmegyei főjegyző szavának hitelessége kezeskedik — , a helvetiek és p ágostiak, egyesülend­ő azonban a’ nyolcz egyházkerület? ha t.i. szabad akaratjokra hagyatnak, mit sérteni nem kell, nem lehet, nem szabad, kérdések kérdése. — E’ napokban jelent meg a’ magyar királyi tudományos egyetem bötűivel,,A’ democratia Amerikában.“ Tocque­­ville Elektől, francziából fordítva Fábián Gábor magyar akadémiai rendes tag által, velvnen nor. 2 kötet, 358 és 412 lap, az egyesült statusok föld­abroszával. Ára 4 pg. for., és kapható Eggenberger Józs. és fia pesti könyv­árusoknál. E’ nagy terjedelmű fontos munkát buzgó figyelmébe ajánljuk a’ t. közönségnek. — Nemzeti színpadunkon f. hó Sikán Fáncsy jutalmára először adalék bérszünettel „Kegyencz“ eredeti szomorj. 5 felv., irta Teleki László gr., nézők nagyszámmal; Zikén „Romeo és Julia“ dalj. 5 felv.; Sikán ünnepi zár­nap; zikén „Egy pohár viz“ vigj. 5 felv., nézők a’ gyakori ismétlés daczára is számosan ; 1­likén „Norma“ dalj. 2 felv. Abresch és Felbér Mari mint vendé­gek ; lükén „Korona és vérpad“, dráma 5 felv., Hegedűs mint vendég; 12i­­kén „Arany király“ bohózat 2 felv.; 13ikán Konti javára bérszünettel „Belizár“, „Borgia Lucretia“ és „Bájital“ daljátékok egy egy felvonása, Carl Henriette mind a’ háromban utószor lépett föl mint vendég; 14ikén „Leégett ház“ vigj. 1 felv., és „Legjobb az egyenesút“ vigj. 1 felv.; 15ikén „Viszonyok hatalma“ szinj. 5 felv., Hegedűs utolsó vendégjátéka; 1eikán „A’ gyámok“ dráma 3 felv.; Schodelné *), mint hírlik, rövid idő múlva Pestre fog érkezni. — A’ pesti gőz­malomban f. hó­lrikán kezdék meg a’ dolgozást. Varga Soma: B­a­l­a­t­o­n-F­ü­r­e­d e­n august. 22. Mélt. báró Hauer Terézia aszszony , néhai zadjeli Slachta Ferencz, magyar kir.udv. kincstári tanácsnok özvegye , enyhülést keresvén e’ fürdőkben , hirtelen elhunyt életének 60dik évében; — hideg tetemei az a­rács­i temetőbe takarittattak­­ el, a’szere­tett édes anyának halálát kesergi igaz magyar keblű leánya 1 Etelka kisassz. (Budapesti lánczhid). Néhány nap különféle hirkeringő, miszerint a’ bu­dapesti lánczhidtól több munkást bocsátottak el. Én igen aggódtam e’ dolgon, ’s biztosíthatom önt, hogy mind abbul, a’ mit terjesztgettek,egy szó sem igaz. Hogy több munkást elbocsátottak, az igaz, de ezen senki sem ütközik meg, ki a’ mun­ka jól előre haladt rendét vizsgálja , ’s látja , hogy a’ zárgátaknál, kivált a’ pesti parton a’ czölöpsor teljesen kész , miért természetesen, a’ leverésnek is meg kelle szűnni, mivel már be van végezve,’s a’ munkásokat nem fizethetik az­ért, hogy a’ bakoknál dologtalan álljanak, a’ másik parton pedig a’ munkát még nem kezdhették el, mivel a’kisajátítás jog szerint ugyan megtörtént, de tettleg még nem, és ott egy arasznyi földet sem, nem hogy építő udvart bírnánk. Való, hogy ha minden részvényest hasonló állhatatosság lelkesitne, és nem fizetne , mint a’ nyereségkóros uzsoráskodók (agrotagist) nyerészkedő tisztes serge , melly részvényaláiráskor kezét tőré a’ közönségnek engedett kevés számú rész­vény miatt, ’s későbbed az elosztás igaztalanságán panaszkodék, melly igényeit még inkább megszoritotta, most pedig ezen nekik megígért ’s nevök aláírásá­val is erősített nyilatkozásukat cserben hagyják—való, hogyha a’ vállalat szi­lárdabb alapon nem nyugodnék, mint az így adatott szó tiszteletben tartásán, akkor, igen való, hogy ollyasmi, mit beszéltek, megtörténhetnék! De olly válla­latnál, melly olly részvényes erőn nyugszik, mint ez, és hol a’ Rothschildház­­nak 1600 részvénye van , ott a’ dolog jól foly,’s én legalább minden gond nél­kül vagyok. Mi Clark elutazását illeti, az csak azért történt , hogy az ide jövő W. Tierney Clarkkal a’ hidlábhoz még néhány darab gránitot keressen. Egyéb­iránt már Pestre mindkettő viszszaérkezett. (Act.) *) A’ sept. 'tiki naplóba Schodelné neve hallomásból származott tévedés által jutott, mert a­ „Humorist“ csak „egy ismert énekesnéról“ szól, de Schodelnét nem nevezi meg Szerk. 1841. 951ik szám.

Next