Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-09-17 / 75. szám
54 u talmába ejté, ’s Mihály hg. Zimonyba menekült. Karacsanin 90 éves ministernek fejét levágván az üldözők, testét disznókelibe veték. Oka e’ zendülésnek abból látszik származni, miszerint Mihály hg. Petronievics ministert lefejeztetvén Vucsicsot is halálra keresteté, ki Szendrőbe menekvén csakhamar 15 ezer emberrel tért vissza Belgrád alá. Részletesb ’s teljes valóságu hírek azonban e’ nevezetes eseményről még hiányzanak. — A’ „Szinműtár“ 33ik füzete megjelent, tartalma: „Népszerűség“ vigj. 5 felv., Delavigne után franciából ford. — rt—, és „Szív és ész“ vigj. 1 felv., Steigentesch báró után Kazinczy Gábor. E’ füzethez Kisfaludy Károly aczélmetszetü arczképe van csatoltatva khinai papíron, ’s ára mind e’ mellett is csak két ezüst huszas.—Játékszinikrónika nemzeti színpadunkon f. helikon adatok: „Norma“ dall. 2 felv.; Carl Henriette és Sátorfy vendégek; 12 ikén „Griseldis“ dráma 5 felv.; Ilikén „Dús paraszt“ bohózat 2 felv.; 12 ikén „Borgia Lukreczia“ dalj. 3 felv.; Carl H. és Sátorfy vendégek; 13 ikon: „Leányörzők“ vigj. 3 felv. Kisfaludy Károlytól; 14 ikén: „Bűvös vadász“ dalj. 4 felv.; Szerdahelyi Nelli Agatha szerepében első színpróbáját téve; 15 ikén: „Az élet csak álom“ dráma 5 felv. (Magyar gazdasági egyesület.) Az orsz. gyümölcskert megalapítására a’ m. gazd. egyesület kertészeti szakosztályának legújabban ismét ezen kertrészvények jelentettek be: T. Bihar megye ivén: Fogarasy Mihály kanonok, Györfy László kanonok, Jakab Mihály tb., Braun Józs. alesperes, Schwartzl Ferencz kan., Gazsy Imre tb., Ercsey Lajos, Hankovics György, Farkas Károly, Toperczer Ödön, Várady Andor, Komáromy György, Péchy László az érsemjényi iskolának, Komlóssy Pál, Csáky György grófnő, Csáky György gr., Okolicsányi Károly, Fényes Károly, ifj. Miskolczy Lajos, Fráter Mihály, Fráter Pál, és a’ gyűjtő Beöthy Ödön. — Öszszesen 22. T. Ghyczy Ignácz ur a’ m. gazd. egyesület vál. tag ivén: Andráskay József isp., Udvary József isp., Takácsy Gábor tiszttartó és tb., Pendi Ádám isp., Pataky Ferencz felügyelő, Prainer Ferencz tatai város hadn., Aizner József urod. számt., Faisz József isk. igazg., t. Polgár Incze tömördi adm., Kikiger Mihály tiszttartó, Ragsz Ferencz isp., Fittler Antal isp., Simon Mihály isp.,ifj.Ramszauer Ferencz tanuló,Pichler Károly épít. számadó, Rostaházy Károly tb., Pápay Ferencz urod. ügyész, Fischer Márk keresk., ’s a’ gyűjtő magasrészv. —össz. 20. T. Göndly Rudolf tb. uz ivén: Cseremiszky Miklós udv. és állad. canc. fogaim, több megye tb. 2 részv., a’ gyűjtő 1.rössz.— 3. T. Joó János tb. ur ivén : Egri érseki urod., egri főkáptalan, Csiky Sándor tb. és ügyv., Martonffy Károly mérnök. — össz. 4. T. Komárommegye ivén: Sárközy József m. alisp., Baranyay Zsigmond tb., Mikovicsy Antal tb., Mirky Lajos tb., Baranyay Gáspár tb., Nagy Dániel tb., Ghyczy Mátyás szbiró, Foghthay Zsigmond szbiró, Kürthy Imre tb., Kürthy Lajos tb., Konkoli Thege László tb., Csuzy János tbiró, Schnausz György plebánus, ifj. Pázmándy Dénes főjegyző, Halassy Eduárd főszbiró, Ghyczy Kálmán főjegyző , Liptay esperes , Bangya Miklós tb., Sághy nyug. kap., Rozsos. — Ősz. 20. Báró Mednyánszky Alajos ő exc. közbenjárása által: Geöcz László kam. tan., Ghyczy Miklós kam. tit., Balás Ágoston k. fogalm., Luby Imre k. fogalm., Besze Fer. k. tit., Poszavecz Zsigmond kincst. tan., Eötvös Pál, kincs, tan., Keszlerffy János k. fogaim., Spécz Antal kincs, tit., báró Gerámb János kincs, tit., Hesz János kincs, fogaim., Matyassovszky Jánoskám, tan.,Herman Ignácz kincs, tit., és a’közbenjárók excja. — Ossz. 14. A’ szakosztályi jegyző ivén: Festetics Vincze gr., Andrássy József helyttan. tan. Horhy Mihály tb. és igazg., Waldstein József gr., Micsky Zsigmond birtokos, murányvölgyi gyümölcstenyésztő társaság Luczenbacher testv. keresk. 2. össz. 8. — Összesen eddigelő 437 részv. Pesten aug. 31.1842. Török János, egyes, előadó. A’ m.gazd. Egyesület ismeretterjesztő szakosztálya örömmel fogadván azon hazanyi részvétet, mellynél fogva honi íróink a’ Mezei Naptárt becses dolgozataikkal fölsegíteni szíveskedtek, midőn érette ezennel köszönetét nyilványítja, egyszersmind az egész magyar irói közönséget kérőleg eleve felszólítja , miszerint e’népiratnak jövő év elején már sajtó alá bocsátandó 1844ik évi folyamát munkás hozzájárultával minél tartalomdúsabbá tenni, ’s ez által az Egyesületnek földmívelő köznépünk ismeretei öregbítésére czélze őszinte törekvéseit zsengéjében ápolni szíveskedjék. Iránya a’ szerkesztőségnek’s felügyelő szakosztálynak e’ népiratra nézve ugyanaz lévén, mellyet eddig elő követe, kedvesen fogadtatik minden olly dolgozat, mellyek annak megfelelendnek; jelesen: gazdasági népszerű rövid értekezéskék, beszélyek, erkölcsi rövid oktatások, háztartási rövid tanácsok, magyar történeti ’s földleirási vázlatok, anekdoták, népdalok, ’stb. — A’ prózai dolgozatok tiszteletdíja nyomtatott ívenkint 20 párt, a’ költészetieké értékükhöz mérve aránylag több. A’ Mezei Naptárba szánt küldeményeket bérmentesen vagy privát alkalom útján alulirt a’m. gazd. Egyesület titoknoki hivatalában C Borz utcza 219 ik sz. a. Boronkay ház emeletében fogadja el. Minthogy pedig a’ következő folyamat nyomtatása már a’jövő február hónapban fog megkezdetni, ’s minden belé iktatandó czikknek a’szakosztályi ülésben előleg át kell vizsgáltatni; ennélfogva azoknak beküldhetésére jövő január hónap utolja tűzetik ki határidőül. Kelt Pesten sept. 5-én 1842. Kacskovics Lajos, egyes, litoknok. Báránya, Pécs, sept. 4én. Évnegyedes közgyűlésünk, főispánunk elnöksége alatt august. 29 én nyittatván meg, az érdekes tárgyak sora imez: 1} az országgyűlési tárgyak feletti előleg munkálkodó választmány kineveztetett. 2) Tisztválasztási határnap f. é. sept. 14ére tűzetett ki. 3) Horvátországi bánnak k. kineveztetett Haller gr. iránt bizonyítandó öröm-és tiszteletjelül beiktatási ünnepére üdvözlő választmány küldetett. 4) A’ megyei börtönök embertelen állapotja, a’ KK. és RRnek könyörülő érzelmeit már elárasztván, a’főispán azon bölcs előadásai, hogy e’ tárgy minden körülményivel együtt még egyszer terjesztessék a’helytartótanács elibe,kettős örömmel fogadtatván, óhajtva és bizakodva reményük, hogy a’ süllyedt szerencsétlen embertárs sorsa méltánylásra találand, ’s börtöneink valahára már emberiség-igényei jó állapotba fognak helyeztetni. 5 A’ turopolyai levél, a’ legszentebb nemzeti ügyek közé számíttatván, minél nagyobb politikai botránynak ismertetett általányosan a’ zágrábi tisztválasztást bünteti, annál érzékenyebb rokonszenvvel pártoltatni határoztatott az igaz ügy: egyszersmind a’ turopolyai lelkes gróf a’ megyei táblabirák koszorújába fölvétetvén. Városi életünk ritkán volt élénkebb mint jelenleg, melly részben sokat köszönünk, vagy inkább nem köszönünk a lisztválasztásra esztergályozandó cortes uraknak, —uram teremtőm! ne enged kísérletbe jőni, ha ez igy tart, de sok nem szépet kell még szemlélnünk, egész az urak színe változása napjáig! mintha úgy tartaná fogadásuk, olly szünetnélküliek a’józantalanság példáji; e’napokban egy heterogen német keveredék közükbe, a’ki, mivel jól elláttatott, ha még egyszer fel fog lábolhatni, nehezen kivánandja szomját olly vendégszeretet közt oltani. Szákfi és Komáromi színész társasága néhány mutatványra kebelünkbe telepedék, a’ városi színházban föllépendő, kívánatos hogy az érdemlett ipar, és dicséretes tehetségnek, mellyeket már eddig is tapasztalánk, megfeleljen a’közönség résztvevő száma is. A’ Farkas-Bihari, Párisból viszszatért zenészkara is hallatá bájoló hangjait, — és minél ritkább tünemény illyesmit tájunkon élvezni, annál nagyobb vágyat gerjeszte ismétt hallhatása. — A’ pécsi katonai nevelőintézet múlt aug. 30 án tartá nyilványos próbatételét, bár az egész világgal tudathatnám azon örömet, melly keblünket éleszté, midőn többek közt a’ neveltek magyar írásaikat szemléltük; a’ dicséret és köszönet e’ tekintetben bizonyára az intézetet kormányozó Kollman főhadnagy urat kizárólag és méltán illetheti.—1.1. ^agy-mai» inSsulai’íts* Vészteljes felhőkint borongott felettünk a’ múlt év ’s a’ jelennek azon szaka , melly az aratást megelőzé, ’s most annál nagyobb örömmel élvezzük az örök gondviseléstől ránk árasztott terméki áldást. Évnegyeddel ezelőtt iszonyodva hallottunk rá példát, mikép anya , csecsemővel emlőjén, elhagyatva küzd a’ legszörnyűbb ellennel, az éhséggel; résztvevő könyörülettel nyújtottuk, kik nyújthattuk, kenyerünket a’ házunkhoz forduló szükölködőknek és most bőség árjában úszunk , mondhatnám mindnyájan; és a’ ki csak mozdulni tud, mondhatjuk csupán a’ kalászszedegetésböl is elélösködködhetik. De ki köztünk a’múltakból okult ’s előre látni szeret, azt szomorú érzet szállja meg a’ bőség illy árja közepett is ; mert voltak már nekünk több illy termékdus éveink is, de ha egyetlen szűk év következett, már hallottuk kopogtatni ajtónkon az Ínséget, ’s e’ történetekből következést vonván a’jövőre, valóban lehetetlen nem aggódnunk jelen kedvező helyzetünkben is főleg szegény sorsú embertársaink jövendője felöl. Családok vannak városunkban , mint szinte kerületünkben , mellyek az 1836ki szükség súlyát érzik még ma is ’s fogják érezni tán maradékaik is. És honnét mindez a’ magyar Kánaánban, melly termő évben behoz legalább három évre valót? Czélszerű intézkedések hiányából, főleg az annyira üdvös hatású takarékmagtár nemlétéből, ’s ez az, mi nálunk legnélkülözhetlenebb, mit létesitni nem lehet eléggé sietnünk. Városunkban , szeretjük hinni, még az idén fölálland , habár kisszerüleg is , e’ boldogító Cerestemplom. Ugyanis aug. 28-án tartott egyházi tanácsgyülésünkben , mint éj homályában merengenek füleibe az andalító fuvola-hang, olly édes bájjal hatott mieinkbe egyik jóért lelkesülő lelkipásztorunk E. S. ur azon indítványa, miszerint a’ most könnyű móddal létesíthető szegények számárai takarék-magtár felállítását ajánlá, —■ ’s az indítvány általányos tetszéssel koszoruztatott ’s bővebben tárgyaltatni választmány által határoztatott, melly, ha tervét előterjesztendette, annak gyakorlati könnyebb kivihetése tekintetéből küldöttségre bizatik illynemü, már fenálló intézet megvizsgáltatása.Mi sikerrel müködendik a’ választmány, vagy müködendik é? — mert mi kunokul lobbot vetni amúgy hirtelenében nagyon készek vagyunk, azonban parázsa e’ lábnak nem mindenkor marad— annak idején a’ tisztelt közönséggel tudatni nem mulasztandom el, nem azért, hogy tetteinket vagy nem tetteinket kürtölgessem, hanem, mivel illy tárgyat sokkal inkább közérdekűnek ’s közjóra hatónak tartok, hogy sem, ha mi sem lesz belőle , csupán minmagunknak kellene megsiratnunk, vagy ha létre jő, csak kis körünkben nyugton élvezhetnék jótékonyságát. A’ példák vonzanak, ’s ki tudja, ha mi csakugyan létrehozhatnék magtárunkat, nem lennének e követőink, kikre hasonlag gyakorta feljő az Ínség napja? — Elöljáróink! ne feledjétek, hogy ez intézet nemcsak anyagi, de erkölcsi tekintetben is fölötte üdvös hatással lenne a’ népre ; mert szemtelenség, hazudozás , megszokása a’ henye életnek szinte elmaradhatlan következményei az eddig divatozott fölszabadított kéregethetésnek, — és ha volna segélyért biztosan hova folyamodhatni annak, ki éhezik , vetemülnek olly könnyen lopásra ? Most azon forró óhajtással teszem le tollamat: vajha a’tisztelt szónok indítványa olly sikerrel hasson azokra , kik azt hallották vagy hallandják, minővel Péter apóst, pünkösti predikátziója hatott jeruzsálemi hallgatóira! Vénházy. (Lúgoson ismét tűz!) Aug. 29-kén ismét tűzvész pusztitá a’ szerencsétlen Lugost, ’s „német“ melléknevű részének két legszebb utczáját 3 óra alatt elhamvasztó. 30ikán a’ laktanyában újólag tűz támadt, még pedig gonosz szándékunk által gerjesztetve ’s csak a’ legbuzgóbb gyors segélynek köszönhetni, hogy az egész város áldozatul nem esett e’ gaz merénynek.— Iffi viafi - kivonat. A’ ]»• MSzkip 168ik számának vezérczikke ,Magyarország ’s népei/ Jia van u. m. tárgy melly iránt magunkkal tisztába jőni legelső életszükségünk , úgy bizonyára a’ nemzetiség az. Itt a’balul tett lépés , 's a’polgári kötelesség teljesítésének elmulasztása létezésünk problémáját minden perczczel közelebb viszi a’ nemleges megoldás szomorú catastrophejához. A’nemzetiség iránti hidegség, vagy a’ reactio ellene soeiilis institutióink természetéből ered , mellyek az alkotvány arany igéit kiválasztottak kizáró sajátivá tevők,’s azért nem bírnak elég ingerrel arra, hogy nemzetiségünknek milliókat nyerjenek meg, kikre abbul a’ fenálló socialis szerkezet mellett semmi haszon semmi áldás nem hárulna. Nemzetiségünket contestálni annyit tesz mint elismerni azon reformok szükségét, mellyek nélkül magyar nemzetiséget alkotni lehetlen. Igjak ezt a’ privilégium eszméje nem tűri, erre némi kis áldozat, ’s emberi jogméltánylás kellene, ezt pedig hasztalan keressük azoknál, kik a pálinka üvegen és szalonnán túl nem ismernek népjogokat, ’s innen azon közönyösség sőt mondhatni idegenség, mellyel a’magyar alkotvány első szülötteinek igen nagy része nemzetiségünk iránt viseltetik , ’s melly a’ nemzetre 60 éves fáradalmiban olly zsibbasztólag hatott. ’S hát a’ terheit minden őzéi tudatalélkül viselő adózós »’polgári életben joghorgony’s iránytű nélkül tévedező proletaris, kinek képzelete láthatára minden napi nyomorán ’s ínségén túl nem terjed , ez viseltessék e sympathiával nemzetiségünk iránt, mellynek áldásait nem ismeri ? Akarjuk hogy e’ honnak minden néposztályai magyarok legyenek? Emeljük őket föl magunkhoz, s bizonyosan minden izgatás daczára magyarok lesznek , mert egy elavult közmondás szó-