Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-09-21 / 76. szám
552 deli választmányhoz utasíttatott. Megyénk is hasonló hajóban evez , a’ megyeházra ’s átcsinálásra kivetett pénzbeszedések ügyében. 7) Hontnak az elöfogatok megszüntetési levele hosszú vita tárgya lett. A’ fenemlitett tb. az elöfogatok meghagyatása mellett nyilatkozván azt jótékonynak állitá az adózóra nézve, mert mód nyujtatik pénzkeresetre (ha szép mód az erötetett pénzkeresés módja) ez ellen elmondatott, hogy épen Szatmárban a’ járhatatlan utak fészkében bizony nem jótétemény hanem inkább adózó-romlás az előfogatozás ’s ideje már, hogy sok terhes közül legalább ennek levételével könnyítessék; hát még az elöfogatok kezelése körül mennyi visszaélés van! a’ falusi bírák mondá egy másik, nem kis aristocratiát gyakorolnak, a’ tehetésbeket rész útban megkímélik, ezen falusi aristocratiát tehát el kell törleni.Az előbbeni erre ingerült modorral válaszolta: épen az aristocratia tekintetéből pártolja az előfogatokat—mert míg a’ nemesség áll, ő annak jogait védelmezni meg nem szűnik. Isten mentsen úgymond hogy ő magához az adózót fölemelje. A’ tanácskozást vezető első alispán kimondá a’ többséget hogy e’ tárgy a’ vontatók rendszeresítése tárgyában kirendelt küldöttséghez utasittatik. Múlt évben a’hivatalos elöfogat 8500 pftba került, az előtti évben 8000 ezüst ft.—Másod nap a’ tanácskozás Szatmár városa levele tárgyalásával kezdődött, a’ város hegylakási iránti hatósága’megye és város közt országgyűlés előtti követelés alatt van, most a’ város a’ megyei hatóság által Szarvashegyröl elfogatott de később a’ város felszólamlására visszaadatott embereknek napi béröket kéri megfizettetni a’ megyétől; ezzel összekötve felhozatott hogy Tarpa helyett V.Namény iránti követelését a’ megye a’ kir. biztos előtt egy választmány által adja elő ; a’ város levelére válaszoltatik hogy bünperi eljárásban a’ napi bérek megitéltetése szokatlan,’s előbb törvényt kell alkotni hogy a’ tisztviselők felelősek legyenek tetteikről. Ezután egy táblabiró a’ nemsokára bekövetkező országgyűlésre 4 országos hatású indítványt terjeszt elő a’ Adek pártfogásába ajánlván azokat: 1) Állíttatnék országos költségen egy diplomatikai nevelőintézet 8 legjelesebb akármi sorsú ifjú számára, kik követségre képeztetnének, elmondá hogy a’ külső udvaroknál most már Apponyi grófon kívül nincs más követ, pedig Lengyelország bukásának egyik oka az volt, hogy követe nem volt az idegen udvaroknál. Mindenesetre ha a’ Adek nem pártolnák is ez indítványt (a’ m. főispán jobbját elérzékenyülve szorítván) elfogulva mondá, hogy a’mélt ur gyermekét nevelje illy diplomatikai készületre, mire azt válaszold a’ m. főispán, hogy ő a’ hazának neveli fiát’s ajánlja a’ Bdeknek mint jó polgárt. Kik indítványa: alkottassák törvény, hogy a’ Clerus magyarul ritualézzon, misézzen, eskessen és kereszteljen. Leszállván a'szent dolgokról 3ik indítványban kérte a’ édeket: hoznának statútumot hogy a’ tánczvigalmakban nemzetiség tekintetéből a’ magyar körtánczot előltánczolják nem úgy mint eddig, a’ szünórákon, tehát illy rendet javasol: kezdődjék lengyelen a’ tánczrend, ezután magyar, utána franczia, polka’sat. kik indítvány a’nevelés tárgyában 1832 ben a’ megyei választmányhoz beadott munkája már akkor is helyesellekén most az idő lelke haladtával annak még inkábbi pártoltatását hiszi. Ezen indítványok közül az 1,2, ’s kik az országgy. választmányhoz utasíttatott, a’ kik buzdításul vétetett a’ nemzetiségre nézve. Végre az e’ napi tanácskozást az utak csináltatása zárta be. 1837 ben, midőn a’megye a’ fő útvonalakat kijelölé , elhatározá hogy azok Mack Ádám rendszere szerint csináltassanak; f. év májusi gyűlésen a’dobi vonalra nézve a’régi rendszer határoztatott. Most tehát a’ felett folyt a’ vitatkozás: mi szükség volt a’ megyének előbbi határozatát megváltoztatni? Azok kik a’változtatás mellett voltak, elmondák: igaz ugyan hogy a’ legjobb legtartósb rendszer a’ Mack Ádámféle, de a’ régi mód olcsóbb ’s hamarébb, tehát azt pártolják. Ez ellen elmondatott, hogy a’ megyének az állandóságra is tekinteni kell, mit érnek az eddigi utak?a’ batizit és beányait az utas inkább kikerüli mintsem test- ’s lélekrázó kövezetén járjon, a’ régi rendszerrel készült utakat örökösen javitni kell,’s ha ezen javítási költségek tekintetbe jönek,akkor olcsóbb a’ Mack Adamféle rendszer. Végre az olcsóság a’ rendek töbségének tetszvén dobi vonalra nézve a’ régi rendszerű utcsináltatás határoztatott, igy az olcsóság elvéből indulva ki ezen olcsó útra legtanácsosb lenne lakókereket használni. Ez a’ két napi gyűlés sietve közlött rövid tartalma. Barsslyamegyei tisztujítás. Sept. 14. A’mai napra kitűzött tisztikarujitás 14 óra alatt, ennélfogvást példás renddel következőleg alakíttatott. Miután volt első alispán sombereki Sauska Keresztély, hosszas szolgálata után minden további hivataloskodásról leköszönt, érzékeny szavakkal von búcsút tiszttársaitól, — és a’ RK. és RR. az érdemszerezte szeretetet kebleikben mélyen gyökerezve érezvén iránta hálás köszönetüket jegyzőkönyvileg a’ később maradéknak is emlékezetül hagyni határozók azon egy hangú vonzódás szülte méltányolással, mellyel a’ritka erényt és azzal bíró férfiút, az elragadó keblek árja felkapni szokta.Egy szívvel és lélekkel első alispánnak kikiáltatott székhelyt ifj. Majláth György. Továbbá kijelölés és kikiáltás után 2od alispán lett: kardosfalvi Kardos Antal; főjegyző: Madarász József; első aljegyző: Koncsek Ferdinand; 2od: Angyal Pál; tiszteletbeli aljegyzők: Baróczy Ignácz és Perczel Gejza. Főügyvéd: granasztói Rihmer János, al: Sey Lajos ; liszt, alügyvéd: Kisfaludy Antal; számvevő: Goocs József; levéltárnok: Hajósy Pál; segédje: Csorba Sándor. Pécsi járás főbírája: gyulai Gaál Ferdinand, al: Jeszenszky József; esküsztek: Kisfaludy István és Szilágyi Antal; mohácsi járásban főszbiró: nagykéri Scitovszky Márton; alszbiró: Barthos Eduard; esküttek: Spiesz Imre és Knapp Imre; siklósi járásban , főszbiró: bonyhádi Perczel István ; alszbiró: Grabarics Ernő; esküttek: Cséby József és Kavy Ignácz; baranyavári járásban főszbiró: Sey József; alszbiró: Beke János; esküdek: Farkas István egyszersmind tiszt, szbiró és Bencze Ignácz; hegyháti járásban főszbiró : Horvát József; alsz.biró: Börzsöny József; esküiek: Szentiványi Dániel és Országh Lajos; sz. lőrinczi járásban főszbiró: Raisz Dániel; alsz.biró: Balaskó Imre; esküstek: b. Kákonyi József egyszersmind tiszt, sz.biró: és Visák Antal. Főorvos: Czirer Antal; 2od főorvos: Herman János és Hölbling Miksa. Mérnökök: Eisenharth György és Csorba János. Katonai biztosok: Göcz Ignácz Pécsváradon. Fridrich Károly N. Bolyhán, Nagyajtay József Mohácson, Borbélyi Ignácz Pécsen, drávai biztosok: Bajzáth József és Kajdacsy Antal; dunai biztos : Balovics Zsigmond. t. J. (Első !Szüike-aipácza intézet Szatmáron.) Multau» végső napjaiban érkeztek le Lőcsből Szatmár-Németibe az irgalmas szerzetbeli szüzek, m. Hám János szatmári megyés püspök által a’két egyesült város közepén sok költséggel számukra építtetett kolostort elfoglalandók ’s nőnevelési és betegápolási kitűzött pályájokra lépendők. Ezen intézetnek Szatmáron létesítésében összeforradott két m. püspöknek ezélzata. Leonhard Mihály tábori püsp. t.i. egy magát megnevezni nem akaró nevében 80,000 pöntnyi ajánlatot ten a’ végett, hogy ezen öszveg kamatjából, az egész ausztriai°birodalom hadsergebeli közkatonák ’s altisztek nyolczvan lyány-gyermeke, évenkint huszonötnek fölvételével ’s kilépésével czélszerűn elrendezett intézetben sorsához képesti nevelést s kiképeztetést nyerhessen. E’ as czélu alapítvány foganatosításához m. Hám János szatmári püsp. az érintett alapítványi tőkét túlhaladó költségbe került czélszerű épület létrehozása ’s tétele által járult, egyszersmind pedig ez intézetet közhasznubbá tenni kívánván, hat beteg nő ápoltatására, ’s hat ns lyány neveltetésére alapítványt tett; ’ ’s e’magas és érdekes czélokat nevezett irgalmas szerzetbeli szüzekre (szürke apáczákra — graue Schwestern — millyeket rochusi kórházához ápolókul nyerend Pest városa is) bízattak, mi végett Bécsből jelenleg 10 —12 apácza hozatott le, kik közül 4 — 5 magyarországi, ’s csak neveltetés végett küldettek föl egy pár év előtt Bécsbe, a’többi idegen ugyan, de nemzetünk szellemét ’s jellemét alaposan ismeri. Egyh.Tk. Verőczemegyei tisztujitás. Eszék sept.16.Sept. Ikén tette le Siskovics József főispánunk az uj megyeház alapkövét, melly alá rejtetett a’ Historia domus curialis Comitatus de Verőcze nyomtatva a’ pécsi lyceum betűjével, ehez csatoltatok a’megyeház építésére adakozottak névsora Írásban. Sept. 15-én, miután a’nemesi összeírás iránt némi módosítások létettek,elkezdődött a’ tisztválasztás. Az első alispáni hivatal iránt szakadás történvén a’ tárgy szavazásra került, egyéb tisztségek fölkiáltás és illetőleg kinevezés által félórányi idő alatt választottak, az egésznek eredménye következő első alispán pribéri ’s vucsini Jankovics László; 2dik Szallopek Lajos; főjegyző: Dellimanich László; első al: Kugler István ; 2dik Blazsekovics Vitál; főadószedő : Jankovics József; aladószedő: Gludovácz Ferencz; kerületi adószedő: Náray Imre; fizetésesbiró: idősb Jurkovics János; főügyvéd: Hoblik Márton m. t. t. tagjai: Bojnicsics Ferdinánd; számvevő: Knezevics Kázmér; főbirák: Spiesz György Verőczén; Dellimanich Ferencz Eszéken; Szutlich Samu Diakovárott; Mihálovics Ignácz Valpón; kerületi szolgabirák: ifjabb Jurkovics János Therezováczon; Bellossevich Pál Nassiczán; Bosnyák Rók Miholjáczon; Knezevics László Eszéken; esküitek: Jankovichnep; János Szlatinán; Ivanossich Ferencz Eszéken;Bojnicsics Mátyás Diakovárott; Kohánovics Eduard Valpón; levéltárnok: Kussevics Jakab; szekerezési biztos: Mossinszky Antal szolgabirói ranggal; csendbiztosak: Knezevics Ferencz és Mossinszky János ; takarmányi biztosak: Hartl Ferencz Eszéken Labanovics Elek Valpón; Munkácsy Antal Verőczén; Grünwald Ferencz Nassiczán; a’ vucsini felfüggesztés miatt üres; Lukacsevics Antal Diakovárott. Várnagy: Báger János; hadnagy: Petrovics Ignácz. Hirlai-kivonat. A' Hasznos Julatságfok Gidik számában, tán csak raulattatás kedvéért, áll egy hosszas czikk a’„jobbágy földek tagosztályárul,a minek eredményeimez ,vannak vidékek , hol a’ tagosztályos gazdaság elkerülhetlen; de vannak vidékek, hol nyomásos gazdaságnak kell lenni, ’s leszen is. E’végső eset igen hihetőleg magában foglalja hazánk részét (?) hol hasznosan alig fog bármikor tagosztály létesülni)! Értekező ajánlkozik a’ vitát máskor is fölvenni. Mi az ellenkező vélemény bővebb kifejtését óhajtanók inkább. A’ Világ ötdik számában A. az indirect adóról értekezik folytatólag ’s azt mondja, hogy nem érthet egyet a’ p. hírlap (139. sz.) ama véleményével, miszerint valamint Francziaország helyhatósági költségekre az országos adózás után vettetik ki némi toldalék , úgy minálunk merőben ellenkezőleg a’ megyék, szabad kerületek’s kir. városok házi adójok mellett tartozzanak bizonyos toldalék-filléreket az országos pénztár számára kivetni’s beszedni, például minden félforint háziadó után egyket. „Már e’ vélemény elvben , igazságtalan, ’s onnan látszik venni eredetét, hogy két külön természetű adózás zavartatván össze , e javaslatául ki van feledve azon nagyszerű körülmény, hogy más alapon nyugszik a’ törvényhatósági, máson az országos adózás. A’ törvényhatóságok f. i. szerkezetüknél fogva egymástól függetlenek, ’s külön házi tartással leven ellátva, igen természetes, hogy minden törvényhatóság a’ megkívántató háztartási költségeket, menten bármi külső segedelmezéstül , ’s ennek természetes következményeitül —az ügyeibe avatkozástul önmaga viselje, mi honunkban gyakorlatilag is igy történik. (Igen helyes.) Hogy ezáltal a’törvényhatóságok aránytalanul járulnak a’ háziadó terheihez , önkéntes eredménye azon körülménynek , hogy a’törvényhatóságok más mint adózási alapon nyerek eredeti feloszlatásukat. Különben is ezen aránytalanság ismeretesb , semmint bizonyitni kellene, mellyet azonban tűrni nemcsak lehet, de bár municipalis szerkezetünket a’ maga tisztaságában fentartani akarjuk , tűrni kell is. De ezen aránytalanságot, mellyet fontos politikai okok a’törvényhatósági házi adóra nézve tűrni megengednek sőt parancsolnak, minden ok ’s alap nélkül az országos terhekre is kiterjeszteni szembetűnő igaztalanság nélkül nem lehet, nem szabad.“ ’S azért A. oda nyilatkozik, hogy a’ pénztár összes költségeit indirect adó utján kell pótolni. Mi ha igy történik, egyszersmind el fog kerültetni a’ törvényhatóságok közti provinciális érdekek káros ébresztésivel járni szokott fölosztásnak szüksége. Soknál ürü- * I #) Alkalmat veszünk itt megigazítani azon adatot, miszerint Szatmár városa m. NIám püspök felszólítása következtében a’ nevezett kolostor fölállításához 30,000 fttal járult volna. Ezt nem készpénzről kell érteni, hanem úgy, hogy a’ nemes város több teleknek , mellyek helyére az intézet építtetett, megvétele ’s más többnek szolgáltatása által— 30 ezer vízot közelithetőleg volt segélyükre a’ nagylelkű alapítóknak. Részletesb ismertetése végett ez intézetnek még ezeket toldjuk: 1) hogy a’ katona lyányárvák 17 éves korukig fognak az intézetben ápoltatni, képeztetni; ekkor további eleimek megszerzésére alkalmasokká tétetvén , kibocsáttatnak. 2) Segélyt és inttgekben ápoló kezekre találandnak a’ kolostorba menekülő beteg asszonyok, idegenek úgymint, helybeliek, valláskülönbség nélkül. 3) Nevelést élvezhetendnek itt mindennemű lyánykák, meghatárzott évdijért ’s tanulmányaik nemcsak finomabb ízlésű női munkákra szorítkozvak, hanem óhajtás szerint, házi gizdasszonykodás , kertplántálás , főzés és többfélérc is terjedhetend ki.