Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-10-19 / 84. szám

5­8 érkezett lelkes tudósítását bizonyos akadályok miatt nem adhatván, kény­telenek vagyunk azt más tudósítások nyomán is közleni olvasóinkkal. A’számos népességű gyűlés 3 napig tartott; főtárgya a’szomszéd horváthoni mozgalmak valának. Sikerült ugyanis egy előbbkelő tbirónak ’s a’ közkedvességü első alis­pánnak olly tekintetet érdemlő adatokhoz juthatni, mellyek a’ szomszéd illiris­­musnak irodalmi mozgalmak alatt lappangó rég tervezett vészteljes czélzatit tö­kéletesen napfényre derítik. A’ KK. mindazáltal eleve Tolnamegye levelét vevék tárgyalás alá, melly által értesittettek, hogy a’ híres zágrábi gúnydal miatt Tor­na is felírt ugyan, hanem a’ gúnydal misége ’s az azt eljátszató ezredes neve fe­­löl értesítést kér; a’dal közöltetése elhatároztatott, az ezredes neve pedig a’ katonai tiszti névtárban föllelhető. Trencsény arról értesité a’ megyét, hogy Deák Ferenczet tbiráji koszorújába fűzé. Beregmegye felszólítása a’ vegyes házassá­gok ’s római egyháztól függetlenités iránt, az országgyűlési választmányhoz uta­­sittatott. Veszprém a’ köznép számára nyomtatott mezei rendőrségről szóló tör­vényt azon felszólítás mellett közölvén, hogy az, miután már a’ dunántúli superin­­tendentiától is elfogadtatott, pártoltassék, belőle a’nép számára 300 példány határoztatott megvétetni.—Ezután a’ fentisztelt tbiró a’ gyűlésnek egy Prágában nyomtatott ’s a’ szlávok által illírek közt szétosztott földabroszt mutatott be, mel­lyen Magyarország igen keskeny körre szorittatván , nagyobb része sok más tartománnyal együtt az éjszaki óriás gyámsága alá soroztatik; felmutatta továb­bá a’ czimerül választott csillag-hold jegyet, a’ külön zászlót, a’magyar nem­zetet gúnyoló dalt, csillag’s hold jegyekkel bélyegzett sapkát, végre Zágráb­ban nyomtatott ’s az érdeklett földabroszt magyarázó, de nagy részben az orosz, általjában pedig a’ szláv népeknek a’ többiek fölötti elsőbbségét tárgyazó két könyvecskét, ’s miután mutatványiról észrevételeit kellőkép kifejté, a’ tárgy bővebb megvitatását a’ BB. komoly figyelmébe ajánlotta, kik is a’ tanácskozások folyamából arról győződtek meg, hogy a’ magyar, legszentebb ügyben sem ért­het egyet,mert itt is akadt magyar,ki a’ gyanusitgatások végtelen tengerében evez­vén, úgy nyilatkozék,hogy a’ kárhozatos illirismusnak is lehetnek fényoldalai! A’ BB. azonban, mint törvényhatóság,jónak látták a’ kissé több, mint tréfának jó idején elejét venni, azért újabb felírásuk mellett felküldötték azon jeles adato­kat, hozzácsatolván a’félholdu csillagos vörös sipkát is, ’s jobbágyi alázatos­sággal kérték ő felségét, hogy ezen mindinkább sulyosbuló ’s politikai szint öl­tő illír tulcsapongásokat hathatósan elfojtatni méltóztassék. — Sept. 29 én féló­ráig tartott rendkívüli közgyűlésben felolvastatott nádor ,­fens, levele, mellyben a’megye egy évig tartandó rögtön­ bü­ntető hatalommal ruháztatik fel; mi is ki­nyomatni, kihirdetetni, szokás szerint azonban csak nem nemesek ellen használ­tatni rendeltetett.—Zalában azon balga hir szárnyalt, hogy az orosz czár hazánk alsó tájait keresztül utazandja ’s különösen a’ szláv részeket ’s az úgynevezett Szerémséget látogatandja meg. Abau­ji Közgyűlés. Kassa October 9-én. F. h. 5-én mint előre megye-szerte közhírré tett napon tartott választógyülés eredménye sokat ugyan vart's­­an méltán jogosított reményeikben megcsalt, mind a’ mellett, ha igaz­ságosak akarunk lenni, minden mellesleges körülmény összevetésével és csak a’kis lelkeket bélyegző érdekek mellőztével, meg kell vallani, hogy ezen öt uj alszbitó választatása mindenben megfelelt legalább a’ szem szerint látszó neve­zetes többség kivánatának , egyedül a’ kijelölést nem találták némellyek kielé­gítőnek, és azt, hogy a’ hivatalban levők és becsületbeli egyedek előléptetésük­re kívánt figyelem nem fordittatott,ez olly tett,melly elszomorít és kedvetlenit min­dent, kinek a’szorgalom és ügyesség jutalmaztatása szivükén fekszik, az illető kormányzók pedig fő és úgy tartom kedves kötelességök az érdemet minden elő­forduló alkalomkor illőn jutalmazni; egyébiránt a’ kijelölés a’főispán joga’s min­denkit csak ugyan kijelölni nem lehet, hanem üdvös tapintattal az érdemesbeket kiszemelni nem lehetlen, azonban ezek olly kérdések, mellyekről várhatólag a’ legközelebb országgyűlés czélszerüleg intézkedni fog.—A’ választó , rendkívüli közgyűlést első alispánunk az ünnep tárgyához alkalmazott beszéddel nyitá meg és a’ főispán gróf ö­nliga gyülésbei meghivatására jászói prépost Richter Aloiz­o­nsága vezérlete alatt fényes küldöttség neveztetett,—’s e’ meghívás következ­tében szeretve tisztelt főispánunk csakhamar szűnni nem akaró iljen kiáltozá­sok közt megjelent és a’ édeket velős, szép és férfias jellemű beszéddel köszön­­té. Ezután a’ felkiáltásból ki nem vehető szavazatok többsége esetére szavazat­­szedésre díszes küldöttség rendeltetett, mellyek folytában a’választáshoz fog­ván a’füzéri járásban: Fekete Ferencz, a’ cserehátiban: Szentimrey Bertalan köz felkiáltással, a’kassaiban: Martinidesz László; anzikszaiban: Fáy Ábrahám; és a’ göncziben: Kovács Ferencz nevezetes szavazati többséggel választattak meg, kik is a’ törvényes hitet azonnal letették. A’ köznemességnek mintegy har­mad része a’választásban részt vett, és fájdalom, a’corteskedés kicsinyben is­mét nagy volt, azonban választás alatt semmi kicsapongás nem történt; de utána a’ cortesek a’ piaczon és más helyeken megint lopásokat követtek el ’s ollyanok választanak nekünk tisztviselőket! — Uraim ! mikor hagyunk föl végképen már egyszer a’ éorteskedéssel?—Ideje volna valahára, hogy nem a’ bor,csábítás, ala­csony rágalmazás, kegyelgetés ’s érdekekkel párosított ajánlgatások, de csupán a’valódi érdem és ismert ügyesség szerint választassanak a’ tisztviselők.—Más­nap a’ gyűlés főispáni elnöklet alatt folytattatván Zala megye levele,a’zágrábi leg­közelebbi törvényellenes tisztválasztási visszaéléseket tárgyazó, pártoltatott.— Ugyanazon megye értesítő levelét, melly által a’magyarnak emlékezetében so­káig élendő jeles táblabirájok a’ halhatatlan hitü Deák Antalnak kora halála szo­­morral tudtul adatik, a’megye Rendet sajnos részvéttel és köz fájdalommal vet­ték.—A’ nemrég kegy. kinevezett kamrai elnök Mednyánszky Alosz báró öcxcjá­­nak örvendező levél fog íratni.—A’ némelly magányosaknak és közintézeteknek mérsékleti dij mellett adatni szokott fafuvarozások, minthogy e’ részben számos visszaélés tapasztaltatolt, ezentul egészen megszüntettek. —Tizsite nevű patak kívánt szabályoztatásának eszközlésére küldöttség neveztetett.—Főispán­ gróf ur által tiszti), al­jegyzőkül gróf Forgács Kálmán és ifjabb Vitéz János, tiszti), es­­kü­diekül Gosztonyi János és Hagyárossy József, hajdúk hadnagyául pedig soóky Tóth János, ki megyénket több év óta mint utibiztos és lisztb. esküdt híven szol­gálta, kineveztettek.—Ezen rendkívüli közgyűlés, melly alatt fölötte számos ma­gányosakat érdeklő tárgy kellően intéztetett el, tegnap befejeztetett ’s elnöklő főispánunk érzékeny búcsút von a Rendektől, kit Abauj áldása és szerencse-ki­­vonata minden lépteiben kisér ’s kisérend. Elutazása előtt még a’dargói utat is megszemlélte.­­Időnk változó, híres és esős, a’ napfény ritka, múlt héten nagy villámlások és mennydörgések, most valódi őszi kellemetlen napok járnak; a’ jó szürethez vége minden táplált reményinknek. Klestinszky László m. k. J­ász-Kuns­ág: Adó , és halál. (Adózni és meghalni, minden embernek kell.) Franklin: Az adó, ezen (szerintünk­ „problematicus szörny“ melly jelenleg alkot­­ványos nemzetünket nem kis mértékben itt, ott, szépen bimbózó sikerrel fogla­l­­kodtatja , kiváltságos parányiságunknál is a’ teendők sorozatában elnököl; — de az istenért! milly arányban? ime megsúgom. — Mi — kiket ébredező száza­dunk dicső cselekvényei sem elégségesek őseink incarnatus typusának kerékvá­gásából még csak meg is biczczenteni ’s kik még folyvást az anyagi érdekeket bálványozzák ’s önérdekinknek a’ leghizottabb alakban tömjénezünk, a’kor nép­szerű eszméjével az ,adóval­ megbarátkozni konokul vonakodunk. — Íme egy adat: Fama­n kecsessége villám sebes Merkúrja által hirli, miszerint tisztika­runk a’ legközelebbi hongyülésre folyamodást nyujtand , általa az adómentesit­­tetés tárgyában , egy uj szabadalmat eszközlendő. — Tehát minden áron adó­­mentesség és uj szabadalom a’ szabadalomban?! — mig végre a’halálharang, mint politikai hiszekegyem tartja, majd­ e’ fölött is megkondul. — Ha kér­denem szabad, vájjon az adómentes táborközön a’ kerületi or­vos, seborvos, bábák, földmérők, mezei biztosok, kiadó, írnokok és hajdúk befoglaltatvák és mert tudni kell uraim , hogy az adó tárgyában tett kerületi kül­döttség javaslatában , a’ felnevezettek , kik eddig szinte adómentesek lévén, ta­lán azért , mivel mint nem a’ tisztikarhoz , ezen , ne nyúlj hozzám-hoz tartoz­hatok? — adó alá vettetni rendeltettek,—magában értődvén — hogy ezen új­ adózóknak fizetésük aránylag megjavittatott, — lássuk tehát az arányt ? az orvos és földmérők úgy állnak a’ hajdúhoz, mint 20­­­5höz, a’ mezei biztos és kiadó szinte azokhoz, mint 10: 5höz, az írnokok végre úgy állnak szinte a’ hajdúkhoz, mint ezek azokhoz, azaz mint 5: az 5höz, ez már aztán arány úgy é­s ide sem kell commentár; némelly erős hitű­ek azt mondják: minden magistra­­tualis erőködés hasztalan, — mert a’„közadózás“ órája ütött;­­—én e’rész­ben kicsinyhitüségemet feltárom, ’sat. •Jász-Hiséren folyó September 12d. kir.udvarnok ’s volt nádori al­­kapitány és tisztviselőink nestora F­a­z­e­k­a­s András ur, a’ tisztviselői adó­mentesítésnek egykori bajnokoskodó veteránja, munkás életének 85d. hivatalos­kodásának 50et felülhaladó évében legfőbb adóját a’kérlelhetlen halál hideg kar­jaiba tévé le, kiben a’haza egy erénydus polgárt, a’jász-kun nép egy atyát, a’ „világ“ pedig egy hit fiát veszté, övéinek vigasztalásul szabadjon mondani, mi­szerint könyzápora közé a’jász-kún hálás nép részvevő könye is vegyül. Béke nemzője lengyen felette! Tarnaparti. Vecse­­»rae«l. szék tiszt»jitása. Vecse-szék oct. 12. Al­­kotványos nemzeti örömünnepét üllte mai napon nspraed. Vecse székünk közön­sége, midőn szokott isteni tisztelet után a’ szanyi kastélyban, mint el­végre köz­ál­­lapodással kitűzött helyen öszrejött és számos magas vendég jelenlétével dísze­­sített közgyülekezetünkbe­n. Sztankovics János győri megyés püspök örökös fő­ispán és adományzó urunk egy küldöttség által előre megkérve szűnni nem akaró éljen-kiáltások között főispáni székét törvényesen és egész méltósággal elfoglal­ni, és az 1808ik évtől nem volt tisztújító széket is megtartani méltóztatott. Fő­ispán urs­­ga hivatalos helyének elfoglalása után a’ gyűlési tanácskozást ékes ’s ezennspraedialis szék viszonyait taglaló igen érdekes beszéddel nyitá meg,mel­­lyet a’ Rendek, úgy a’ tisztikar, és az egész közönség nevében nyilványitott tisz­­telkedő beszédek váltottak fel, ezt követé a’ tisztikarnak hivataláról leköszöné­se, midőn sajnálkozva valánk kénytelenek hallani, hogy hosszas szolgálati érde­mekkel koszorúzott, és néhai Rába Boldizsár kir. tanácsos és volt alispánunk ha­­­lála óta helyettes elnökséget is viselt igen érdemes főszolgabiránk eözi Szabó Gá­bor ur aggkora tekintetéből végképén’s úgy köszönt le,hogy magát jövendőre nem csak minden hivatalviseléstől, hanem még a’ hivatalra kijelöltetéstől is fölmen­tetni kérte, melly kérelmének a’ KK. és RK. miután engedni kénytelenek valának, a’ tisztelt föszbiró úr számos érdemeinek valódi méltánylását jegyzőkönyvükbe vezettetni rendelték. A’tisztujitási szék eredményének leírása előtt még lehetet­len meg nem emlitni főispán és adományozó ur ő méltóságának azon kegyességét, igazságszeretetét, ’s alattvalóit tettleg­ is boldogitni kívánó szándékát, miszerint tekintetbe vévén részint a’napról napra szaporodó szóbeli panaszokat, részint a’ mezei rendőrségi eseteket a’ Karok és Adek előterjesztett kérelmükre a’ tisztvi­selők számát egy egy szolgabiróval, esküttel, aljegyzővel, alügyészszel és mérnökkel nevelni méltóztatott. Ezek előre bocsátásával a’tisztválasztás ered­ménye következő : a’ szokott főispáni kijelölések után felkiáltással alispán lett: Kun József Veszprém megyei 2 dik alispán; főjegyző: budafalvi Vermes Illés ma­radt. Aljegyző lett Rósa Dániel, főügyvéd maradt: Nagy Szabó Ignácz;alügyész:­ Békeffy György; főbíró: Balogh Ádám; alszolgabirák: a’ veszprémmegyei járásban Mikovényi Ignácz; a’ sopronymegyei járásban: Márkus József; esküstek: Soós Pál, Vecsey Gábor és Csapó József; mérnök: Fülöp József. A’ tisztviselők megválasz­tatása után főispán és adományzó ur­s mga számos érdemteljes hazafi, jó baráti és ismerősi iránt szives emlékezetét ez alkalommal is bebizonyitni kívánván őket táb­­labirákká kinevezni és az eddigi táblabirák számát 646 tal szaporilni méltózta­­tott. A’ tisztujitó­ széket igazi magyar barátsággal párosított lakoma követte , hol a’ főegyházi űrért, és több érdemteljes vendég és hazafi egészségéért, a’pénzt kicsaló külföldi borok elmellőztével, ’s igy egyedül hazai jó borokkal töltött poha­rak üriltettek; végre nem hallgatom el Szerdahelyi Ferencz urad. praefectus ur­nak mind a’ vendégek fogadása, mind az egész ünnepély elrendezése körül tett buzgó fáradozásit, mellynek eredménye a’ legjobb rendtartás lett’s mellyet az ál­­talán­os és teljes m­egelégülés koszorúzott. V. I.

Next