Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-09-21 / 76. szám
PEST, szerda, septemb. 21 ken VIlfir AKAT: Magyarország és Erdély (kinevezések; névmagyarosítás; idősb Lovassy István f ; Tolna megye (Szína János b (bíróvá esküszik, a postabér-fölemelés ellen határozat, a’ főorvos lemondott, magányügyek, ’s a’t.); Baranyai Verőczernegye (tiszujitasi eredveny) ; Szatmar megye (törvénysürgetés a’ kanczellaria magyar levelezése iránt, megyei körlevelek,’s a’t.);uj indítványok, ut csinalasmod iránt, vita nem Mack-Adam hanem Schlendbian győz; részletek a’ szerb zendülésről;hirlapkivonat;’s a’t.)Spanyolorsz.(árviz általi pusztítások; Lichnowszky lg szabadságba helyeztetett; sat)Anglia(iteret a’ yorki zavargók fölött; szerencsétlenség Edinburgban;’sa’t.) Francziaország (tűz a’ touloni hajógyárban; lapvélemény az ausztriai vasutakról; ’sa’t. Értesítő: Magyarország. Ö cs. ’s ap. kir. Fels. a’ magyar kir. udv. Kamra elnökévé Mednyánszky Alajos báróalelnököt, alelnökévé pedig Almásy Móricz grófot, a’ pesti elsőbiróságú váltótörvényszék elnökét, egyszersmind belső titkos státustanácsosi rangra emelve, méltóztatott legkegyes, kinevezni. Biringer Sándor, a’ budai főpostahivatal gyakornoka, a’ budai kocsipostafőexpeditioi hivatal járulnokává mozdíttatott elő. Zankó József lubodinai kam. orvos, e.aug. 21 k én meghatálozott. Ő cs. kir. fels. Christmann Samu hites ügyvéd ’s testvére Christmann Frigyes kir. táblai jegyzőnek vezetéknevük KERÉNYI-re változtatását kegy. megengedni méltóztatott. (Nemzeti színház.) Szombaton, septemb. 24-én Carl Henriette porosz kir. udv. kam. énekesnő jutalorajátékául bérszünettel: TEMPLARIUS, nagy opera 3 felv. Irta Marini G. U. olaszból ford. Ney Ferencz. Zenéjét szerzette Nicolai Otto. A’ jutalmaztatandó énekesnő Rebeka szerepében először lesz föllépni szerencsés. —Szalontán eszelőfán. Szomorú, nehéz kötelesség áll előttem ’s a’polgári érzelem keserűségével teljesítem azt. — Elmondom röviden,és ha az igényelhető összes fájdalom egy része szivemből más szívbe is átköltözni igyekszik, a’ hideg ész emberei ne tulajdonítsák vétkül.— Igen, — szívhez akarnék szólni — ’s adja az ég, hogy annyi erő legyen fájdalom szülte szavaimban, mennyi annak valódi kifejezhetésére,a’szivekben rokonérzelem fölkelthetésére méltóképen szükséges. Lovassy István, a’ szerencsétlen László derék atyja mai nap elhunyt. Igen ő elhalt. A’ keservek súlya, ’s mostohaságok alatt meghajlott a’ test és a’ nemes lélek más jobb világra költözött áll. Nem bizhatá meg a’ szív sikertelen áldozatinak annyi keserveit és a’ test összeroskadott. Tekintsünk szét e’szép hazában és ez annyi csapást szenvedett derék család rommaradványinál a’ szív meleg érzelem nélkül nem maradhat. — Csak egy pillanatot a’ múltba — szentelve a’ derék férfiú emlékének — és a’tisztán érző kebel haragos lánggal fog fellobogni.E’férfiú, polgári szent érzelmei ’s kötelességének, és annyi dús reménynyel kecsegtető fiát, egy kétes jövendőnek engedélt, mert tiszta lelke érzetében erős volt nála, hogy az igazság napfénye derülten mosolygand tette következményire. — És elfordult tőle e’nap — a’ remény valósitó csillaga nem tünheték fel egére. Ő ismét visszanyerte fiát — ölelhető is őt — de öröm nem emelte keblét— A’ mély fájdalom görnyesztetta azti’s még meg sem szokhatá kínos helyzetét, midőn a’sors ki nem fáradva számára a’ keservek készítésében — nejét, fájdalminak osztályosát, enyhítőjét élvévé tőle. — Bú ölte el a’nőt, mert keservet táplált jó szive. És a’ derék családatyának egy őrült fiú ’s egy halott nő ágyánál kellevirasztani örök keservével. Most már elölte őt is a’ hú és szomorú emlékét hagyá maga után a’ polgári lemondás magas erényének. Sírját nem fogja márványoszlop jegyzeni, de ha hét árva könyeitől nedvesült egyszerű sirdomb emelkedik előtted,emeld le süvegedet’s az atya és polgári egyesitett erénynek tiszta példájától maghatva tanítsd meg gyermekeidet az ő emlékének tiszteletére. Midőn e’vészt hirdető madári tisztemet teljesítem,azon meggyőződés térit fájdalmimra könyfátyolt, hogy e’ lemondás erényeiben kiszenvedett férfiúnak hátrahagyott utódaiban, hálálja meg a’ hon, — az atyának nagy és szépszerű polgári erényét. Thurzó Miklós: Tolnamegyei gyűlés, Szegzárd sept. 8án. Nem csekély örömére válik alulírottnak, midőn tudósitásit Tolnamegye részéről folyó év és hó 5 ésödik napjain tartatott közgyűlés határzatinak leírásával kezdheti meg. A’ milly jelesek ’s üdvösöknek kell azokat elismernünk, úgy nem tagadhatni, hogy a’ tanácskozás folyama biztos zálogául szolgálhat a’ viszszatért polgári engeszteltség ’s egyetértésnek, mikre a’ viszályoktól szaggatott honnak olly szerfölötti szüksége van, így szűnik meg az ősi átok súlya legalább megyénkre nézvést—miszerint „nem leendne többé közöttünk béke.“ Nem akarjuk ezzel azt állítani, mintha már az önzők egész serge ki lenne irtva e’ lelkes megyéből. Annyi azonban bizonyos, hogy átokoskodásaik ’s alattomos fondorkodásaik nehezen számíthatnak továbbá azon gyámoltatásra, mellyel az utóbbi követválasztáskor dicsekhetének, midőn használva néhány szerencsétlen conjuncturát a’ meghasonlást honunkban fölelevenitő hydra rakonczátlanul üzé mesterkedésit. Okultunk azonban saját kárunkon ’s most már edzetten lépendünk fel a’ síkra— vivők a szeretett haza boldogulásáért; gyarapodva tapasztalással, és szaporodva igaz hívőkkel, kiknek annál nagyobb bizodalommal nyujtánk baráti kezet, mert bizonyos hogy: bánat az erény tavasza, és Shakspeare szerint: „illy újra megtértektöl sokat tanulhatni.“ Rendkívül nagy számmal jelent meg a’nemesség ezen gyűlésre; mert kire futamlott, hogy főispánunkat lenne szerencsénk üdvözleni, kit már harmadfél év óta nem tisztelhetének hívei. Azonban csalatkozának. E’ csalódás különös változást ha okozott volna is a’ kedélyekben; azt nagy hamar elfelejtető derék első alispánunk Döry Gábor elnöki eljárása által, mellyel közös elismerésnél fogva méltán igazságosnak,fesztelennek és honfiasnak merünk annál inkább jelölhetni; mert ő úgy látszik tökéletesen osztozik a’ bihari első alispán elveiben, miszerint közügyi állapotoknál szabadon mer és tud is nyilatkozni; ’s nem használ holmi szépítő, gyengítő, halogató, annál kevésbbé kijátszó ármányokat; mellyek még most is olly annyira napirenden vannak sokhelyütt ’s mellyekről—a’megyei választási ’s gyűlési kicsapongásokra vonatkozólag—olly helyesen jegyzi Balog János,,hoc fonte derivata clades in patriam populumque fiuxit.“ Mindenekelőtt letevé t birói hitét Szína János báró, Györgynek testvére, ki közelebb Tolna mezővárost Festetics Benno gróftul megvásárló. Ékes magyar szónoklattal ajánlá magát a’ baroknak; egyszersmind a’szegzárdi kórház javára 2000 pontot ajándékoza, ’s teljes reményt nyujta, hogy még nagyobb adakozásra is számíthat a’ megye. Mit a’ tulajdoni jog legszorosb értelmű tiszteletben tartása mellett is méltányosan igényelhet az ország e’nevezetes családtól mint honunk egyik leggazdagabb polgáritól , mert nagy terjedelmű birtokaikból nyert évenkénti jövedelmezésök nagyobb részben Bécsbe vándorolván nem keveset növeszti azon pénzveszteséget melly leginkább az absentisták jövedelmeinek kiszivárgásiból veszi eredetét. Kötelességünknek ismerjük azonban a’ tisztelt bárónak egy nagy jelentőségű tettét is e’helyen megemlíteni; ugyanis a’ tolnai védegylet tagjává avatá magát és igy ezen a’ hazai gyártványu szöveteket viselők számát szaporító, zsenge egyesület hírét ’s hitelét nem keveset emelé, mint a’ birodalmi kereskedés egyik legelső képviselője. Nem is kétkedünk, hogy a’ hazanagyai’s birtokosai e szép példára felhevülten tudni fogják, mit kelljen cselekedniük. Szegény a’ magyar igaz! de akarjon és lesz segítve rajta. — Néhány ifjú állíttatott elő a’ törvényszékhez járulás megengedtetése ’s kivántató hitletétel végett. Egyik közülök héber vallása lévén elfogadtatását némelly szónok ellenzé ; de kevés pártoltatás mellett ’s ez is csak inkább úgy tudatlanság vagy előitéletbül keletkezett.—Bezerédjunk hatalmas felszólamlása azonban villámként sujtá a’ fontolva haladókat, és a’ héber ifjú csak hamar föleskettetett. Havas Ignácz rendes főorvos 12 évi szolgálat után Pestre költözendő leköszönt hivataláról. Láttátok volna itt az erény diadalát honfiak! közös volt az elválás feletti bánat, mit Berecz Mihály lelkes főjegyzőnk és Augusz Antal híven tolmácsolának. A’ tudós és szorgalmas polgártársnak hálás elismerés szavaztatott; többnyire ő tovább is tiszteletbeli főorvosi czimmel ruháztatott fel, helyébe Krémüller Károly, ki egyebeken kívül a’ tébolyodtak szegzárdi házának felállításával magának a’ megyében ritka érdemeket gyűjte, de a’ tébolyodtak sikeres orvoslatával az egész közönség figyelmét is már magára vonni kezdi jelöltetett ki ’s ajánltatott a’ főispánnak. A’ lovas foglárok őrmestere garázdálkodásai miatt elmozdittatván szolgálatából, helyét töltendő két folyamodó jelentkezők, mindkettő nemes duna-szengyörgyi, egyik hajdani Kubinszki, a’ másik Pecsovics. Mindkettőnek számos pártolója a’ kisebb nemesség között; az elsőnek azonban valamint több érdeme úgy több szószólója az értelmesbség részéről. Már már dühöngeni kezdének a’ néhány alattomos uszító által fölizgatott öklösek, midőn első alispán az elsőnek részére jelentő többség által a’ botrányos rivalgásokat megszüntető. Mi jogosan kérdjük némellyektől: nincs ő valaháza idején a’ bárdolatlan szenvedélyeknek izgatásával, holmi nemtelen félremagyarázások és fonák szemfényvesztések használatával felhagyni? Hisz mindenki tudja, hogy ez által csak a’ gyáva az oktalan akarja tudatlanságát, bátortalanságát pótolni; ki önmagának becsülést kivíni nem tudó polgártársát illy szerencsétlen félvadak felbőszítésével akarja megválasztatni, kész, Sámsonként, az oszlopokat átkarolva és megrázva alkotványos épületünk romokra omlasztani,csupa személyes önérdekeit hajhászó lázában. De hála az egeknek nem Sámsonok vagytok ti, csak gyámoltalan philisztaeusok,kikből egy szamár állat ezreket szállíthatni nyugalomra. Hagyjatok fel ármányos cselszövényeitekkel, mert „sera venit pedibus, poena Dei gravibus. Indítvány létetett a’ postadijak fölemeltetése miatt Perczel Móricz által. A’ KK. és Adek zajos helyesléssel fogadák az előadást ’s annak értelmében ő felsége alázatos felírásban a’ postadijak mérséklése,a’ postaigazgatóságnak a’ külfölditől valódi törvényszerű függetlenitése, azok kezelésinél a’ magyar nyelv alkalmazása és a’ tértetvények szokatlan bélyegzésének megszüntetése végett megkéretett. Az egész rendelkezés ellen óvás ’s követiutasitásul följegyeztetés határoztatok, ’s mind ezekről a’ többi törvényhatóság pártolás okáért tudósíttatni fog. A’ megyei aladószedő ellen több botrányos vád forogván fen, küldöttségi eljárás folytában hivatalától felfüggesztetek. Ezek azok miket gyűlésünket illetőleg köztudomásra tartozóknak jelelék. (Vége köv.) Szatmáriegyei közgyűlés. Nkároly 7ber 14-kén. Szatmár megye 7ber 12kén kezdődök évnegyedes közgyűlésében tanácskozásit a’ m. főispán saját elnöklete alatt nyitván meg, nagy örömét jelenté ki a’ megye mostani (megfordult) állásán, egyszersmind hálás köszönetet mondott a’ haza nevében azoknak (nem a’ tyukodi ólmos botoknak) kik a’ politikai súrlódások ez idején, midőn a’ megye nyugalma felzavarva volt,a’ rendet,az ősi alkotványt szépl egyetértéssel visszaállitották.Ezután az 1 fő alispán vezette a’ tanácskozást illy renddel: 1) a’ kisgyülés jegyzőkönyve hitelesíttetett. 2) A’nm. kanczellaria több rendbeli szokott latin tartalmú parancsi a’ idek figyelmét magokra vonván indítványoztatok a’ jövő országgyűlésen újra utasításul adni, alkottassák törvény hogy a’kanczellaria magyarul írjon. 3) Bereg levele a’ postán több megyéhez meg nem érkezvén ismeretes körlevele miatti országos sérelme akkor pártoltatok, ha t.i.a’ nm. helyt. tan. nem orvosolná a’ hozzá intézendő panaszt; egyik táblabiró pedig az ösmeretes beregi körlevelet tartja sérelemnek, miért ereszkedett Bereg megye vallási kérdésekbe. 4) az országgyűlési tárgyakban kirendelt küldöttség munkálkodása elkezdésére sürgettelek. 5) Vasmegye körlevele, melly a’ népnevelés tárgyában Mátyás k. törvényét előbe léptetve határozatja felsőbb helyröli megsemmisítését panaszolá,az országgyűlési tárgyakban kiren- 1842. 76dik szám.