Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-10-19 / 84. szám

rosfiALAT: Magyarország és Erdély felé, urunk ajánlata; jótékonyság ; magyar tudós társ. nagygyűlés; takarékpénztári gyűlés; Almanach társaság ; Óvás; praeparandia; a’ magyar czukor-gyáregyesűlet szerkezetének alapelvei; Zalamegye (határzat a’ szomszéd horvátországi mozgalmak iránt, körlevelek, ’sat.) Abaujmegye (uj szolgabirák választatása, ismét éorteskedés , megyei levelezések, ’sat.) jászkunsági adó és halál; Fazekas András -i­; (Veese praedialis szék tisztújitása, ’sat.) iskolák iránti jólét, kora (él, elmefuttatás ; hirlapkivonat . Változások a’ cs. kir. hadseregnél; erdélyi országgyűlés. Szervia (Vucsics kegyetlenkedései ; rémuralkodás, mérgezés; ’sat.) Spanyolország (a’ cortes nov. közepén fog összeülni ; ’sat.) Anglia (az angol tulajdon mostani értéke; ’sat.) Francziaország (szörnyű gyilkosság Párisban ’sat.) Külföldi e­egyhir. Értesítő.— Magyarország és Erdély. Öcs. ’sáp. kir. felsége a’ tyroli nemzeti muzeum-épitész (Innspruckban) 20 ezer pengő forinttal méltóztatott kegy. Jól segíteni. W. Z. (Jótékonyság.) Nt. Papp Ferencz varbói plébános nemcsak isko­lát, mellyben száz tanuló elfér, hanem a’ helybeli tanítónak használa­tára kamrát és istállót is építtet saját költségin, hogy pedig a’ szülők gyermekeiket annál szívesebben küldjék iskolába, aratás előtt, midőn az adózó nép leginkább érzi a’szükséget, csekélyebb jutalmazások mellett, a' felügyelése alatt levő iskolákban a' legszorgalmasb tanulónak évenkint hat pozsonyi mérő gabonát szokott kiosztogatni. E. T. magyartu­dós társaság. Az academiának idei, vagyis XIIIdik nagygyűlése, a’ fens, félig­ nádor pártfogó helybenhagytával ’s az elnökség ren­deletéből, f. évi nov. 21, az igazgató tanács ülései pedig nov. 25 — d. veendik kezdetűket. Minél fogva a’ társaság tagjaira nézve a’ megjelenés napja nov. 20., az igazgató tagok részére pedig nov. 24. leszen.A’ köz ülés napja a’ gyűlés folya­­matja alatt fog kihirdettetni. Pesten oct. 16. 1842. D. Schedel F. titoknok. (Takar­ékiécz­tár-egyesületi gyűlés határ napja.) A’ Pestmegye pártfogása alatt álló hazai első takarékpénztár-egyesület­nek ez évi közgyűlése folyó October 30 án délelőtti 9 órakor Pest vármegye nagy termében fog tartatni, mellyre minden t. ez. részvényes ur és asszonyságok ezen­nel tisztelettel meghivatnak. ALMANAC­HTÁRSASÁG. A/.on t. ez. irók, kik a’Nemz. Almanachban megjelent dolgozataikért az illető tiszteletdijt még nem vették föl, ezennel ké­retnek , hogy követeléseik iránt magokat Csanády Ferencz társasági pénztár­nok urnái Pesten, ujvilágutczai Reisinger-ház­aik emeletén, f. évi nov. 15keig jelenteni szíveskedjenek, mivel azontúl e’ tiszteletdijakról a’ társaság fog ren­delkezni. Pest, oct. 18án 1842. Közgyűlés m­eghagytából Nagy Ignácz, jegyző. Óvás. Miután a’pestbudai hangászegyesület igazgatása alatti nyilványos­­énekiskola igazgatósága kötelességének érzi az említett intézet jó hírének bár­­milly csonkítása ellen is figyelemmel őrködni, ezennel kénytelenittetik nyilványit­­ni, hogy a’ nevezett énekiskolából az igazgatóság tudta’s megegyezése nél­kül kevés idő előtt kilépett lyányok: H. K., és S. M. az énektudomány első elveire ott ingyen taníttattak ugyan, de az intézetet sokkal előbb hagyták el a’ meghatá­rozott tanulási esztendők vége előtt, hogy sem tökélyes kiképzettséget nyerhettek volna; minélfogva őket énekiskolánk növendékeinek nevezni nem lehet annál ke­­vésbbé, minthogy magukat ollyaknak nevezhetni az alapszabályok szerinti bizo­nyítvány leírása nélkül jogosítva nincsenek.Pesten 1842. oct. 14kén. Gróf Fes­tetics Leo, egyesületi elnök. Mátray Gábor, igazgató. (A’ magyar czukor­gyár-egyesület szerkezete­inek­ ala­pel­vei.) -1 magyar gazdasági egyesület műtani szakosztá­lya , azon meggyőződésből, miszerint a’ répaczukorgyártás legsikeresbben úgy mozdittatnék elő hazánkban,ha a’honi czukorgyárak tulajdonosai a’ répatermesz­­tést a’ czukorfözéstöl ’s ezt a’ czukorfinomitástól elkülönítvén a’ pesti finomitó­­gyár épületeit egyesült erővel megvennék, vagy az illető vállalkozót ebbeli szán­dékában bizonyos mennyiségű czukorliszt évenkinti beszállításának lekötésével segítenék, a’ folyó évi május 28k án tartott ülésére, minden honi czukorgyár-tu­­lajdonost, ’s illetőleg azok igazgatóit meghivá ’s felszólító, hogy évenkinti nyers ezukorkészitvények mennyiségét bevallani ’s a’fenérintett czélra egyesülni szí­veskednének. Nem sokan jelentek ugyan meg a’ kitűzött határnapon ’s a’ megje­lenteken kívül senki sem ajándékozó meg a’szakosztályt reménylett bizodalmával; minélfogva az ülési tanácskozások eredménye sem volt az, minek t.i. reményével magát előleg kecsegtető; azonban a’jó szándék ’s megjelent hazafiak kölcsönös értekezése még sem marad egészen nyomdoktalan. Ugyanis, mindenki átlátván, hogy ámbár a’ pesti finomitó-gyár megvételéül terveit egyesülést több nehézség akadályozza, mindazáltal technikai’s tudományos tekintetben egyesülniök a’ honi czukorgyár-tulajdonosoknak annál üdvösebb, minél bizonyosabb, hogy egyesült erő mindenben hatályos, ’s hogy illy egyesület keblében kölcsönös eszmecserék által valamint egyesek ismeretei öregbülnek, úgy a’ tudomány kifejlődése is tete­mesen segittetik elő, annálfogva a’ többször érintett egyesülés eszméjének való­sítása köz akarattal elhatároztatott’s ezen határzatát a’ szakosztálynak a’m.gazd. egyesület közgyűlése örömmel fogadá el sajátjául. — Midőn tehát e’ végre a’ honi répaczukor gyárak, t. ez. tulajdonosinak szives hozzájárulása’s a’ m.gazd. egye­sület műtani szakosztályának ezen czukorgyár-egyesületi alkotásául i.e. novemb. 8kai d. e. 10 órakor Pesten a’ n. Casinóban ülésére megjelenése tisztelettel ’s ha­zafiul bizodalommal kéretik, egyszersmind előleges megfontolásul közre tétetnek azon elvek, mellyeken a s tervelt magyar czukorgyár-egyesület szerkezete alapul­hatna. 1) Valamint természetben az erők hatása azoknak szerte­ágazásával gyen­gül, úgy gyengül ez erkölcsi világban is, ha rokon tárgyú czélok utoléréséül kü­lön és apró egyesületek alapulnak. Ennek elkerüléséül tehát a’ m. gazd. egye­sület mint fiókját szívesen fogadandja kebelébe a’keletkezendő czukorgyár-egye­­sü­letet egyedül azt tűzvén ki mellőzhetlen föltételként, hogy a’ki ezen szakosztá­lyi fiókegyesületben részt venni óhajt, előbb a’ m.gazd. egyesület tagjává nevez­tesse ki magát annak rende szerint. 2) A’ m.gazd. egyesület műtani szakosztá­lyának elnöke , egyszersmind a’ czukorgyár-egyesületnek is elnöke, ’s annak jegyzője imezé is leendvén, minden hivatalos közlekedésnek ezek lesznek orgánu­mai, legfölebb az ügyvitel gyorsabb folyama végett néhány tagból álló választ­mány bizathatik meg segéd-működésül. 3) A’ megállapítandó határnapokon vagy szükséghez képest egyébkor is a’szokott helyen gyűléseket fogván tartani a’szak­­osztály, ezekben öszpontosuland a’ honi czukorgyárak tulajdonosinak munkálko­dása, jelesen a’ személyesen megjelenhető tagok élő szóval, a’ meg nem jelenhe­­tök írásban itt közlendik a’czukorgyártás körében szerzett uj tapasztalásikat’s né­­zeteiket,ide jelentvén be az egyesület érdekében netán észreveendő akadályokat. 4) Miután a’ fenséges kormány kegyességének azon fokára méltató a’m. gazd. egyesületet, miszerint vele bizonyos tárgyak már véleményadásul is közöltétnek: minden, mi a’ honi czukorgyártás körében akár javaslat, akár kívánat vagy kére­lem gyanánt felterjesztendő leszen,az egyesület nevében fog a’ felség magas trón­* ja elébe juttatni. ’Silly után több hitelességet nyerendvén, a’ tárgyak felsőbb he­lyeken több méltánylásra ’s tán jobb ’s gyorsabb foganatra is számíthatnak. 5)A­­zon csekélységen kívül, mit a’ m.gazd. egyesület tagjai teherkép (ha netalán vol­na, ki azt ennek nevezné) viselni tartoznak, semmi rendes kiadásai nem lesznek a’ czukorgyár­ egyesületi tagoknak,miután ennek ügyvitele az anya-egyesületébe olvadand. Kelt Pesten oct. 5kén 1842. Kacskovics Lajos m. gazdasági egyesületi titoknok. — Praeparandia« A’ haladó korszellem és országszerte sürgetett népnevelési ügy tényleges megkezdése mit sem igényelt annyira, mint egy rend­szeres mesterképező intézet minél előbbi alapítását, mellyben a’ nép­tanitók ta­nulják meg előbb, mikép’s mire kell a’népsarjadékot oktatni hazánkban , hogy az elterjedt és megkövült balhiedelmek és hiányos irány homályibol a’ fölvilá­­gosultabb század legalább azon műveltségi fokához emelkedjenek, mellyen ama hivatásnak, mellyre népkisdedeink készülnek, értelmes és hasznos tagjaivá vál­hassanak. Létesítő ezen közéhajtást a’ fm. prímás hg. Esztergomban, sz. Ta­más káptalani óvárosban olly intézetet állítva, mellyben mind a’ kiszabott rend­szer és egész évi tanulási pálya, mind a’ falusi Kisdeden venciójóban többévi ta­pasztalással és szükséges is­meretekkel bíró kineveztetett tanítók a’ szép sükert biztosítják. Három tanítója leend ez intézetnek. Egyik a’Methodikát és Didacti­­kát—a’ kisdedeknek olvasásra írásra tanitásmódját—számvetést, levelek, fo­lyamodások ’sat. Írását gyakorlatilag, Magyarország földleírás- történet- termé­szet- és gazdaság ’sat. tudományát adandja elő a’mesteri fontos hivatal minden ágykötelességeivel, ide csatolva—am­a boldogabb jövendőig, mellyben a’ mes­teri hivataltal a’ jegyzőségi elkülönöztethetik — ez utóbbinak hivatalos körét is. Ezzel a’ nm. prímás hg. Rendek József lekéri káplán urat, t. n. Bars vmegye ked­ves szónokát ’s ugyanennek méltánylatául a’ közelebb múlt tisztujitásban ritka megkülönböztetéssel kinevezett táblabiráját és számos hírlapi korszerű érteke­zéseiből ismeretes írót bízta meg. Másik tanító a’ nevelés — Paedagogia—és hitvallás tanjait, az ó és uj frigy történeteit, az egyházi szertartások—Litur­­gika—magyarázatit terjesztendi elő, e’mellett a’ helyesírásban és rajzolásban is gyakorlandja az intézet tanitványit. Erre, mint lapjaink említők, nt. Májer Ist­ván, esztergomi káplán ur van kijelölve, kiről már múlt évi Jelenkor 68. sz.-ban megjegyeztetett, hogy: „az ifjúság lelkes barátja és serkentője , ismert dilet­táns, kinek a’ hitvallás és jámbor élet első csirájit a’ gyönge szivekbe plántálni, bennük a’ szorgalmat éleszteni, a’gyámtalanokat ápolni legédesb örömei közé tartozik é s egyéb jótékonysági közt pár év előtt a’vallásosság előmozdítására ma­gyar (aláirása) szent képeket—minden szépet, jót átkaroló iparával — maga rézre metszvén, 34 ezer példányt olly hirdetéssel bocsátott áruba e’jeles és maga nemében első műből, hogy a’ belölök bejövendő mennyiség általa a’ sze­gényebb sorsú szorgalmas tanuló ifjak fölsegéllésökre lesz fordítandó ’sat. „Illy tanítók által bizton reméllhetni a’kitüzött szent czélt. A’harmadik világi oktató az orgonálásban, zene- ’s éneklésben ’sat. adand tanítást. Az intézet i. e. nov. elején fog megnyittatni. A’ sz­orgalmasb tanítványok közül fm. prímás e­ggsége 10 — 12nek, a’ ft. esztergomi káptalan 7— Snak fog hónaponkinti 10 v.ftból álló segélydijt adni. Fölvétetnek az intézetbe 6 vagy legalább 4 iskolát, erköl­cseikről, tanul­mányaikbani előmenetelükről jó bizonyítvánnyal végzett ifjak, kik magokat a’ népnevelési szép, de nehéz pályára képezni szándékoznak. Bizton remélljük, hogy az ország atyjai jövendő országgyűlésen a’ mesterek állásáról olly bölcsen fognak rendelkezni, hogy ennyi készület után*) a’ néptanítók már ne kénytelenittessenek e’ hivatallal általán járó nyomortul és megvettetéssöl visz­­szarettenni, hanem inkább jobb ellátás mellett derült készséggel ’s folytonos ösztönnel léphessenek szép pályájokra fölmentve az élelemszerzés minden e­­gyéb komor aggályitól. S. Zalamegye sept.­i­kén a’ közbejött rendkívüli események miatt rend­kívüli közgyűlést tartott. Nagy érdemű ’s igen buzgó rendes levelezőnknek róla .­Mi hazánkbeli minden érsekségben ’s legalább nagyobb püspökmegyékben is óhajtanánk hasonló intézetet létesíttetni, melly annál több áldásu sikerrel bírna, ha ezen leendő néptanítók a’ kisdedovás jótékony elveibe is telje­sen fölavattatnának, hogy azokat, ott legalább, hol azt jövő rendeltetésök kö­rülményei engedik, létrehoznák. A’ Szerk.

Next