Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)
1843-10-08 / 80. szám
kát vagy már valamellyik fél megtalált volna halni, ő felsége törvényesítheti őket salvo iure alieno. Tisztelem így szól, egy mélt. gróf az egyházi rendet ’s én több oknál fogva valódi lekötelezettje vagyok, de most nem úgy mint katholicus, nem mint lekötelezett, de mint független magyar törvényhozó nyilatkozom. Tudnom kell nekem,vájjon a’ m. cerus tartozik e engedelmeskedni a’ hazai törvénynek? Én úgy gondolom, tartozik, mindaddig mig legkisebb jövedelmet húz a’ hazától, a’ r. pápának csak addig tartozik engedelmeskedni, mig constitutional törvényink engedik, a’magyar király, mint constitutional fejedelem, csak ollybrevére adhat placetumot, mire törvényink engedik, különben mi lesz hazánkból, ha más felöl ismét a’ karloviczi érsek ’s protestánsok főnökei tagadják meg a’ polg. törvények iránti engedelmességet! Igy a’ különböző vallás-felekezetek igazán stalum in statu formálnának. A’ breve és körlevelek természetét nem akarom fejtegetni, csak annyit mondok, hogy a’hierarchia és vallás közt olly nagy a’ különség mint kormány és fejedelem közt. Mostani tanácskozásunk tárgya a’breve, legyünk tehát tisztában tartalma felöl ’s olvastassák fel, mert a’ placetum is máskép magyaráztatik mint kellene; mondatik jelesen, mikép a’ placetum csak fegyelmi dolgokra terjed, holott hazánkban placetum nélkül semmiféle breve ki nem hirdettethetik. — Isten és természet elleni bűnnek nevezni a’ vegy.házasságot ellenkezik törvényinkkel,ezt mondani Magyarországon nem szabad, igy gondolkoznak velem együtt 3 —vet kivéve az ország majd minden hatósági ’s a’v. házasságok megáldatása mellett harczol az 50 éves gyakorlat is. Ugyan mondja meg nekem a’clerűs ,dogmaé az áldás, vagy sem‘ mert ha dogma, ’s 50 évig még sem tudta hogy dogma,csak annyi, mintha állítanám, miképen nem tudom, hogy országunk alkotványos, vagy hogy a’ nm. főrendi táblának elnöke nádor , cs. kir. fensége, és ha minden polgár szintolly tudatlansággal mentegethetné magát, ma holnap vége lenne alkotványos létünknek. Így Yan a’ clerus a’ vallásbeli szertartásokkal, ma a’ v. házasoktól vonja megáldását, holnap következhetik, hogy a’ vegyes házasokat áldás nélkül akarja temetni. Tanítsa tehát az egyházi rend a’ népet mindenfelé, hogy a’ papi áldás nem szükséges, hirdesse hogy a’ pap egyszerű tanúnál nem több, kinek annálfogva csak annyi, vagy az a’ stóla jár, mi a’ tanuknak. A’ coramparocho csak olly jelentésű kitétel mint a’ coram v. comile,v.coram judicum,mi ezen megyei tisztviselőknek koránsem passiva assistentiáját jelenti. Ha akkor midőn a’n.váradi körlevél kibocsáttatott, megtette volna a’ kormány a’ megteendőket, most szép csendben volnánk. Tisztelem én a’ kormányt, tisztelem országunk hgprimását is, de ki kell mondanom, mikép ők ketten olly viszonyban működtek, mint midőn valaki égő gyertyát ad a’másiknak kezébe, hogy azzal együtt menjen a’puskaporos házba, szivére kötvén azonban az óvakodást, miszerint a’puskapor fel ne lobbanjon. De nem fejtegetem tovább e’ tárgyat; eléggé kifejté már ezt több érdemes követ, hanem azzal végzem beszédemet, hogy én a’ t. Kirat és őket pártolom. Nagy lévén az idő nádor öcs. kir. fensége az ülést eloszlatá, mint más nap folytatandót. — Folytatjuk. Budapesti napló Időnk m. héten megcsörölt ’s annyira meghüvösült, — hogy a’ fűtés hatalmasul kezde közelíteni,mi a’sziret iránti meglehetősen kedvezö reményeket jóval lehangolta.—A’ mult naplónkban említett budai kisértet csakugyan nem sárkány volt, ’s nem is Lindwurm , mint a’ krisztinavárosi vinczellérek nevezék, hanem csak ártatlan bagoly, melly már lelövetett, ’s így hazánk fővárosa csakugyan minden veszélytől meg van mentve.—Nifont de Barkó a’ váczsutczai Jütlner házban 2ik sorozatát mutatja a’ világ nevezetes vidékeinek —Az ,Emlény‘ már ki van szedve ’s rövid idomulva meg fog jelenni. — Harlleben költségin most jelent meg németül Mednyánszky Aloiz b. e excell.,,Utazása Vág folyamon,“ igen díszes, sőt mondhatjuk pompás kiadásban , 10 kőnyomattal, mellyek a’ csodabáju Vág—vidék legszebb ’s legregényesb pontjait ábrázolják. A’ szöveg nagy érdekessége minden dicséretet fölöslegít. — Szinte most hagyta el a’sajtót a’Külföldi Regénytár szik kötete, mellynek tartalma: ,,A’koros hölgy,“ franczia regény Bernardtól, ford. Petőfi Sándor ’s megkezdetik benne egyszersmind,,Hortensia grófnő,“ franczia regény Mérytöl, ford. M. Horváth Károly. — Legközelebb jelent meg Kolozsvárott. Korteskedés és ellenszeresése füzet a’ lelkes Kemény Zsigmondnél, ki e’ szörnyen elharapózott kórállapot sokoldalú veszélyes befolyását mesterecsettel rajzolja—bár minél elöbb vehetnék e’ korszerű becses munka hátralevő füzeteit is, ’s utánuk mint hitelesen ’s Örömmel értők: Camoens,Balassa ’s Izabella és remete czímű nagyszerű regényeit! Megjelent továbbá Wargha István akad. lev. tagtól. Terv a’ kisdedovó-intézetek terjesztése iránt a’ két Magyar hazában ’s.A’szegény ember és gyermekei/ Elbeszélések a’ magy. köznép számára. Mindkettő maga nemében szerfölött czélszerü ’s nagybecsű népszerű munka. Végre Hartleben könyvárusnál: Galletti egyetemi világismerete I. füzet 5 színezett földképpel ára 40 kr. pengő ’s ezzel hasonló gyönyörű kiadásban: Kármán József írásai ’s Fanni hagyományai árok szinte 40 kr. ezüst, mellyek minden diszasztalon vagy pipereszekrényen helyt foglalhatnak külcsínjokra nézve’s olcsóságuk valóban könnyítheti a’ kisebb vagyonuaknál is a’ megszerzést.—Játékszíni krónika: nemzeti színpadunkon sept. 2 ikén „Donna Diana“ vígj. 5 felv.; 22d.kén „Eskü“ dalj. 4 felv . 2 3án Fáncsy jutalmára bérszünettel először „Lucretia“ dráma 5 felv., Ponsard után francziából ford.Egressy B.; nézők szép számmal; e’nagyhírű újdonság tetszett ’s bizonyosan még jobban tetszik vala ha Lendvayné,Hubenayné ’s Szentpétery is játszottak volna, illy külföldi’s minden eredeti színmű előadatásakor, az apróbb, de azért jelentékeny szerepeket is mindig a’ színház legjelesb tagjai közt kellene kiosztani mert sokszor egyetlen kis szerep gyönge előadatása is kaczajfó, vagy mosolyt gerjeszt, mikép az este néhányszor megtörtént, ’s ez azután szomorujátékban valóban szomorú dolog: egyébiránt még azt is meg kell jegyeznünk, hogy Brutus, a’ história szerint koránsem volt udvari bolond, vagy bohócz, mint például Kisfaludy Károly egy pár bohócza , hanem inkább ollyasmi, mit Lendvay szokott kiemelni Lorenzinoban ; továbbá, Brutusból baráti előtt, nem német érzelgés, hanem valódi nagyság ’s féktelen olasz tűz tört ki; e’ szerep Párisban, mikép azt több franczia bírálatban olvastuk , illy szellemben játszatott, ’s meg vagyunk győződve, hogy így játszatván, nagyobb hatása fog lenni; végre, Lucretiát Lendvaynétól, a’ jósné nagyhatású és igen fontos szerepét pedig Laborfahi Rózától szeretnék látni,’s De Can M. helyét Hubonayné tölthetné be,’s ha aztán Barta szerepében Szentpétery lépne föl, akkor alkalmasint egészen más hatásnak fogan e’ színmű örvendeni, fökép , ha itt ott megkurtittatnék; 2 rén„Házasság dobszónál,“ vígj. 3 felv.; 25dikén „Dús paraszt“ bohózat 3 felv.; 26,kán.,Egy ur és asszonyság“ vígj. 1 felv., és „Humoristikai tanulmányok,“ vígj. 2 felv. Lebrün után ford. a’két Egressy; 27én „Norma“ dalj. 2 felv.; 28án „Antony“ dráma 5 felv.; 29én„Ördög naplója“ vígj. 3 felv.; 30ikán bérszünettel „Borgia Lucretia“ dalj. 3 felv. — Előre figyelmeztetjük t. olvasóinkat, hogy Fábián Gábor forditványából „A’ demokratia Éjszakamerikában“ a’ 3, és 4ik kötet is meg fog néhány nap múlva jelenni, ellátva egyszersmind az első két kötet némelly tollhainak javításával. — A’ „Kör“ irodalom és művészet-barátok egyesülete csütörtökön october 12. délelőtt 10 órakor tartja e’ folyó körévi utolsó közgyűlését, mellyben több lényeges kérdés megvitatásán kívül a’ hivatalnokok is újonnan fognak választatni; mi végett tisztelettel kéretnek az illő részvényes urak, jelennének meg minél számosabban. Pesten octob. 1. 1843. Fáy Andr. mk. körelnök, Lanka Gusztáv mk. jegyző és könyvárnok. Nemzeti színház. October 1 -én a’ szerző javára bérszünéssel tizenötödször .Tisztújitása 1942 ben a’ m.t.t.által 100 darab arany pályadíjjal megjutalmazott eredeti vígjáték 4 felv. Irta :Nagy Ignácz/ Ezen vígjáték a’ m. t. t. által már jutalmazva és kinyomatva lévén , noha nem tartozik azon színművek sorába, mellyeket az igazgatóság jutalmazni ígért, ’s noha körülményei nem engedik, ’s tehetségében nem áll, a’ szerzőt úgy mint érdemelné , ’s miként részéről is óhajtaná, jutalmazni, azonban a’siker és hatás által indíttatva, mellyel e’ mű a’közönségre folyvást gyakorol meg nem állhatá, hogy ezáltal is a’szerző iránt tiszteletét, 's teljes elismerését, ’s az eredeti drámai irodalom iránt figyelmét ne tanúsítsa. Kelt Pesten, october 5-n 1813. Szigligeti Eduárd, nemzeti színházi titoknok. Nyilatkozat. Miután a’ t ez. közüns. egy része között, mikinltudtomra esett, ollyabb terjesztetett el, mintha én a’ szerencsétlen miskolcziak javára adatott operadarabban felléptemért magamat megfizettettem volna: magam igazolása végett, ki mindenkor boldogságomnak ismerem jótékony előadásoknál az emberiség szent ügyének feláldozhatnám saját magányényekemet, szükségesnek láttam ezennel alázatosan értesíteni a’ t. közönséget, hogy én a’ fentebbi jótékony czélu föllépemért nemcsak meg nem iizoltolom magamat, hanem még a magam személye körül led föllépési költségei is, mi különben illy alkalomkor rendesen megtéríttetni szokott, sajátomból ingyen tevém meg. Schodelné, Bars ügyének gyűlésére ,* talán a’ sürgősb mezei munkák miatt,szokottnál gyérebben jelentünk meg. Csekély számunkat elnök első alispán által a’ teendők elsőjéül kitűzött t birákrai szavazás bizonyítja.A’ voksolók száma 1. i. csak 95. Ezekből nyert Szakmáry János 95, Jeszenszky Elek kamrás 94, Reinprecht Ignácz 92, Kosztolányi József 90, Majthényi Rudolf 86, Jeszenszky Károly kam. 83, Reinprecht Ferencz 83, Bodó Sándor 82, Simonyi Ferencz 81, Lypthay Gábor 74, Kvassay Antal 73, Simonyi Libor 57, Simonyi Elek 54, Csúzy Károly 52, Kürthy Lajos 52, Szabó János 49 voksot. 2 Országgyűlést követink több rendbeli jelentéset olvastattak, kik utasítást is kértek a’ köznemesség által gyakorlott gyűlési kicsapongások korlátoztatása iránt. Külön ágaztak ez iránt a’ vélemények, rút színekkel festettek a’történtek, mondatott egy részről hogy illy féktelenségek által korlátoztatik leginkább a’ szólásszabadság, midőn a’ köz nemesség nem okot hoz föl ok ellen, hanem üsd, dobd ki ’sat. szavakkal hallgatásra kényszeríti a’szólókat. Elmondatott hogy ha despotizéltatni kell, inkább egy nagy ember, Napoleon, egy nagy minister által, mint borsul elcsábított ’s kábított emberek által; elvégre hogy a’ kormány által a’ szólásszabadságon ejtett sérelmek nem voltak olly súlyosak, mivel az legalább megtartotta a’ törvényes formát, de nem úgy a’ köznemesség’sat. ’S illy értelmű szónokok a’képviseleti rendszert megalapittatni ókajták. De voltak, kik erőteljesen a’ nemesség személyes jogait védelmezve, ezeknek ezután is maga épségében föntartatását óhajtva, a’kicsapongások más móddali korlátoztatását óhajták, annál inkább hogy véleményük szerint a’ képviseleti rendszer sem fogná megszüntetni a’ visszaéléseket, hanem inkább szétágazóbbakká változtatni ’sat. Győzött a’ többség ’s meg jön a’ képviseleti rendszer alapítva olly módon, hogy minden, iskolákat végzett, hivatalban levő, vagy hivatalban volt egyed személyes szavazási és tanácskozási joggal birjon , egyébként 25 egyed válasszon egy szükséges kellékekkel bíró képviselőt. Az e’ tárgyfölötti viták végén köz mosolyt gerjesztett egy köznevmesnek azon észrevétele, mikép hallá a’ tanácskozások elején azt is mondatni,hogy a’ köznemesség csordáskodott, én, mondd, i debocsánat ’s megbántás nélkül legyen mondva, azt gondolom, hogy minden csordának pásztor is köll,ha tehát a’ nemesség csordáskodott, kétség sincs benne hogy közte csordásnak is lennie kellett. Ezen különös ötlet is bizonyítja, mikép némelly köznemesink is figyelemmel kísérik a’ tanácskozásokat. 3) A’ hazai kereskedés előmozdítására czélszerűnek találtatott a’ választmányi vélemény fonalán a’ vég és védvámrendszeren kívül orsz. utak épittetése, mellyekhez a’ katonaságnak munkával, minden honpolgárnak pedig pénzzel járulni kellene. 4 A’ köz és magányos hitel ugyanazon választmánynak gyűlésileg is elfogadott véleménye szerint az elvállalt közterhek mindenki viselése, ’s a’telekkönyvek behozatala által lenne előmozdítható. A’ választmánynak ezen két, az anyautasitásba ütköző véleménye, azon érett megfontolást igénylő kérdésre nyújtott alkalmat: váljon joga van , a’ választmánynak anyautasitásba ütköző véleményt adni ? A’ választmány egyik tagja által az válaszoltatott,hogy szabadságában áll a’ választmánynak ön meggyőzödése szerint adni véleményt, a’ gyűlésnek pedig hatalmában , ezt el-vagy nem fogadni. A’ mostani gyűlés e’ két véleményt elfogadta,holott az anyautasitás nyilván azt tartatja, hogy a' nemesség semmi néven nevezendő rendes adófizetésbe nem egyezik, nem leendő megint gyűlés, melly ezt is megváltoztatandja? ha így, követeink ezen tömkelegből hogy fognak kibonyolodni?Minő állásuk leend az orsz. gyűlésen, minő e’megyének hazánk előtt, ha ugyanazon egy tárgyban mindig ellenkező végzéseket hozand? Ha az alapvélemények és végzések olly könnyen megdönthetők, mit várhatni a’ többitől? Pestmegyének panasza pártoltatik, Nagybánya kívánsága szinte. A’ zsidóknak, a’ bányavárosokbani lakhatási jog sürgetésére bízattak meg követeink. Környékünk egy gazdag zsidója, kinek megyénkben lekötelezettei is vannak, jelen volt az e’ tárgyrali tanácskozásokon, de meghagyatott még követeinknek, hogy a’törvényhozó testet, a’ zsidóknak czélszerű nemzeti neveltetésükröl való intézkedésre bírják. A’ turopolyai grófnak tbiróvá történt kineveztetése elnökileg fog megiratni A’bányavárosok rendezését, és Miksa könyve javítását óhajtjuk. Né