Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)

1843-10-22 / 84. szám

tenni ellene. Van egy végzemény, mi a* nem nemest fek­­tö nemesi javak szerzésétől eltiltja, ’s midőn ennek el­törlése czéloztatott, nem tett-é több követ órást ellene? nem balvélemény­é ez? Ellenvélemény szónokai minden erkölcsiségből, politikából, észből ’s különösen szírből, mint mondatott, kizsákmányolható okokkal állottak fel. Első m.szónok: a’világ minden részében,hol e’ nyomo­rult nép hontalan barangol, nem hisz egyetlen embert is, ki fájdalmat nem érezne szívében e’ nép nyomasztó sorsa felett,’s azt kívánná, hogy továbbis csak irgalom­­ból tengődjék. Szól a’ tárgyra vonatkozólag, szól külö­­­nösen némelly a’ zsidók ellen tett vádakra tiszta kebellel a’ nélkül, hogy ügyvédükké avassa fel magát, ’s a’ mel­lett, hogy 1840 ben az augsburgi újság ezen nép sze­rencsétlensége mellett felszóló követeket megveszte­getetteknek mondá, mire ugyan szóló nem hajt, miatta szabadon kürtölhet akármit; de sajnálja ’s csudálja is, hogy kir. városi követ állott fel ellenök legelsőben; mert hisz épen az ő, a’ városok érdekei kívánják, hogy az e­­mancipatio valahára létesüljön;’s annyival inkább, mert mindig ők állanak fel ellenükben. Emlékezik, hogy az 1840-i orsz.gyülés berekesztésekor minő gorombán bánt a’városi polgárság ezen néppel, csak azért, mivel megtudta, hogy ennek némi jogot adni akartunk. Meg­­vallja,nem volna szomorúbb valami, mintha emberi meg­győződéssé válnék, miként vallásbeli viszonyok ’s kü­lönbség legyenek a’ polgári jogok alapi.Hányan vagy­unk csak itt e’ teremben, kik különbözőkép intézzük imáin­kat, különböző templomokban fohászkodunk istenhez, ’s üdvös lenne­­ ama meggyőződésnek valamellyikrei al­kalmazása? Ne menjünk ide, ne tekintsünk ide vissza,’s ne vegyük ezt alapul; mert nem rég múlt az idő, midőn még vallás ’s vallásfelekezet volt a’ polgárrá lét egyedüli alapja. Tisztelje mindenki istenét úgy, mint tetszik ’s meggyőződése javasolja, egyháza parancsolj­a. Monda­tik, hogy a’ zsidók szipolyai a’ népnek! igaz ezt nem tud­juk gátolni a’ falvakban, de hát, midőn általok, a’ legal­sóbb néposztályt, a’legszegényebbeket csalatni enged­jük, csak bánya-és kir. városokba menni ne engedjük ’s csak azért, mert zsidók; holott kénytelen szó­t meg­váltani, miként vannak bizony így is ott elég keresztyén zsidók, kik igen jól értik az uzsoráskodás mesterségét. De a’zsidók még polgárok is, tudjuk ezt Lengyelország történetéből. Midőn a’ lengyel honfiak a’ felett vitatkoz­tak, ki lehet polgár, e’ nép hareztéren ontotta vérét azon hazáért, mellyben semmije vagy igen kérése vala ’s mellytől keveset reméllhető. Sajnálja szóló, szerfelett, hogy némellyek közelebb nem voltak jelen a’ zsidó isko­lai közvizsgálaton; mert bizony megtudták volna, hogy szeretnek azok magyarul tanulni. Midőn 1840 ben in­dítványozta szóló a’ nem nemesek képviseltetését, pár­­tolatlanul maradt, de ezt csak azért is tette, miként je­le legyen, hogy 1840ben is volt már, ki a’ népnek jogo­kat kívánt adni. Mikor 1­789 ben a’ franczia forradalom kimondá, miként minden polgár egyenlő a’törvény előtt, akkor még a’ szénégető és párisi dandy közt nagy volt a’különbség, de azért csak úgy jól esett a’ szénégető­nek azt tudni, hogy ő polgár, mint amannak. Meglehet, hogy a’ parquetlen nem tudott olly alkalmasan járni, de fiáról reménylheté, hogy azt papucsban alkalmasabban fogja lenni. Arra nézve , hogy a’ zsidó nem érett meg polg.­jogokra, szóló igenis tud bizonyos egyedet, ki ipar és szorgalma után elég vagyont szerezvén, felküzdé magát báróságra,’s meg is jön benne minden polgár jo­­gokrai érettség,’s meg azon képesség, miként bárói ran­got csak úgy tudjon vinni, mintha benne születve bölcső­jétől fogva gyakorlottá vála. Szóló véleménye szerint tehát e’ kérdés tökéletesen megérett,’s így jelen az idő, hogy a’ zsidókat és a’ törvények jótékonyságá­ban rész­esit­ni kell; mert a’jelen állásba is az alkotványok sülyeszték őket. Ha azonban szóló pártoló többséget nem nyerne, méltóztassanak a’ KK.és RR. az 183­9iki véleményt elő ’s tanácskozás alá venni. Arra nézve, hogy lopnak a’ zsidók , 183­5 ben nem zsi­dók voltak, de egészen más emberek, kik a’lopást el­követték , tehát ki kell őket a’ városból űzni! vagy kü­lönbség az, ha nem zsidó lap ? Még egyszer ajánlja te­hát az 18­3­9 ki vélemény fölvételét, addig pedig marad­jon a’ szerkezet. Másik m. követ. megyéje­vei már két orsz. gyűlésen adtak utasítást a’zsidók ellen, azonban most kivitte az igazság nálok is saját diadalát, és a’ zsi­dók polgárisodását kívánják. ,,A’ zsidókat is ide értve­­­ben kell maradni, mert következik, hogy ha az 1840diki törvény megengedte, hogy házok legyen, most meg kell engedni, hogy polgárok legyenek. Hiszen habár men­nyire vétettek is a’ keresztyének ellen , 1840 év alatt sokszorosan visszaadták. l­o­mi lélekkel mondhatja va­laki, hogy a’ zsidó viselje a’status minden terheit, fizes­se a’ tolerantiát, katonáskodni tartozzék, ’s pedig úgy, mint a’­­ laik­ában olvassa , de minek nem lehet meg­maradni , hogy mi a’ polgároknak meg engedtetik, ők maguk helyett keresztyént nem helyettesíthetnek?­ Hát hogy lesznek így jobb polgárok azok a’ zsidóknál? Miért vonják el magukat ?! Mi vagyunk okai, mert elnyomtuk őket, mert ha nem nyomtuk volna , bizony alig léteznék most már Mózes vallása. Egyébiránt szóló senkitől sem várta volna olly kevéssé az ellen­ felszólalást, mint épen a’ legelőbb felszólalt városi követtől, azon városétól, mellyről k. személynöke excja két ízben mondá már or­szágos ülésben, hogy vallásos ’s azért megdicsérte.­­ Hisz ha valahol, bizonyosan ott, mint protestánsok , szokták olvasni az ó szövetségi történeteket. Lehetne hát tudni, mikint az ó­ korban ez­ volt istennek válasz­tott népe; miért üldözzük hát mi? annyival inkább, mert a’ keresztyénvallás is a’ zsidó valláson alapul, vegyék városi követ urak például Londont, Bécset’s több kül­földi várost, mellyek miveltségi tekintetben hazai vá­­rosinkkal bizonyosan kiállják a’ versenyzést. Bécs Roth­­schildet polgárrá tette, London­ pedig már két sherifet választott zsidóbul; ’s ha zsidó bécsi polgár, londoni sherif pedig kettő lehetett, bizonyosan lehet d ... i pol­gár is. 3dik m. szónok: D. város érdemes követe teg­napi beszédemre azt jegyzi meg, hogy nem szigeten la­kunk ,s nem új alkotmányt kell készítnünk. Erre azt fe­lelem : nem szólottam az egész alkotmányról. Azt is mon­dá, hogy társaságos élettel ellenkeznek az általam el­mondott elvek. Hibázik, ezt nem mondtam, hanem azt, hogy privil­ viszonyokkal ellenkezik. Azt is mondá, mi­kint nem most, midőn a’ városokról van szó , mondjuk ki az emancipatiót, hanem általáoyos törvényben, ’s a’ megyékre nézve is. Erre azt felelem , mikint ha a’ me­gyei coordinate megkezdetik , ott is pártolom; mondá mikint Napoleon a’ szabadság hőse CD városi k­övet, ezt én nem mondtam) visszahúzta a’zsidók iránti rende­letét. Erre azt felelem : mikint Napóleont szülte a sza­badság, de annak hőse nem volt. A’ látszatos körűlmé­nyeknél fogva, ha én független angol minister volnék, még 20 évvel hátrább indítványoznám a’ városok ren­­deztetését. Hogy 1840 óta a’ földmivelésre nézve nem sokat tettek a’ zsidók , erre azt felelem , ez két év alatt nem lehető. A’ Thalmudra nézve : ne hozza fel a’ tiszt, városi követ a’ vallást ’s valláskülönbséget; mert váro­sában 47 ezer ember könyörög vallási jogokért’s ne ad­junk fegyvert a’ f. t. clerus kezébe. Arra nézve, hogy a’ rabbi Niagarához hítta a’ zsidókat várost építeni, nyo­masztó viszonyoknál méltán tette, ’s azon rabbit becsü­löm, most maradjon a’ szerkezet. 4-dik szónok m. köv.: Nagy különbséget lát azon idő, midőn a’ zsidók eman­­cipatiója megpendítetett ’s a’ jelen közt; mert akkor ál­talányos volt irántok a’ lelkesedés ’s e’ tábla nagy I­bb­­sége csak néhány megye híján szavazott az emancipa­­tióra, ennek oka alkalmasint azok , kik az emancipa­tiót általányosan ’s lelkesen pártolók,’s midőn szinte lé­­tesittetni látták, visszaléptek. Arra nézve , hogy a zsi­dók elülék a’ váltótörvények jótékonyságát, meg l ehet a’ dolgot igazán meg nem fontoló emberek elött; de mi­dőn látta ezen nép, mellynek semmi egyéb polgári joga saját iparán kúl a’ kereskedésben, hogy pénzét miután kiadta, nem könnyen kapja vissza, csuda , ha ide fo­lyamodott ? Azonban nevezhetni igen magas állású ke­resztyén férfiakat, kik megvetik a’ zsidókat, ’s mégis kik ezen megvetettekkel álltak társaságba ’s uzsorásko­dást űznek Ha ezek iránt nem rendelkezünk, miért te­gyük ezt épen zsidók iránt ? De még zsidóban is feltalál­hatók a’polgárban megkívántató tulajdonok. Bizonyos hogy a’ könyörület érzete legjobban meg van a’ zsidó­ban. Láthatni akármennyiszer, hogy midőn a’keresz­tyén nem lágyul el könyörületre, a’zsidó zsebébe nyúl ’s csekélyét is megosztja a’szegénynyel. Jele, mikint ne­kik csakúgy meg van adva a’ teremtötöl a’jó iránti fo­galom , mint akárki másnak. Közüle a’szegény, miu­tán reá semmi sem marad , kiindulva az atyai háztól a durva néposztály gúnyává kitétetve, kívánja a’ kereske­dést tőle kitelhetőleg űzni, hogy abból megélhessen. Hogy máskint nem lehetnek, ők annak nem okai; mert hisz kérdezzünk meg akármelly szegényt, ha várjon nem szeretett volna ő inkább grófnak születni? ’s ha minde­zen sanyarú viszony közt is megtartja becsületességét , nem érdemel a tőlünk tiszteletet? A’ gazdagabb zsidónak pedig, nem tagadhatni, jó nevelése van, a’ mellett, hogy a’ status egy k­r­a­r c­z­á­r­t sem adott nekik nevelő-in­­tézeteikre. A’ felekezeti gyűlölség jobban megvan a’ keresztyénben mint a’ zsidóban (?) a’ megyék múlt or­szággyűlésen elhatározták a’ zsidók emancipatióját, ’s a’ felírás föl is terjesztetett; de voltak , szóló megtud­ná őket nevezni, kik nem szégyenlettek Bécsbe felmen­ni ezt meggátolni. ’S vajjon mi oka hogy a’ városok an­nak legnagyobb ellenzőji,holott az által­ai kir. városi jo­­gok nem veszélyeztetvék? szóló kimondja, miként az hogy zárt körökben tanácskoztak ’s a’ város csak a’ magistrate volt ’s a’ mennyiben a’ választó közönség tagjai közt voltak meggazdagodott mesteremberek, e­­zek a’ tanácscsal együtt fogtak kezet, mert féltek, hogy a’ zsidók miatt elszegényednek. Megyékben az nem igy áll, mert a’ megyék élete a’ nyilván­osság. Igazságos, hogy ki a’ közterhekben részt vesz, annak jogot is kell adni. Szóló a’p­i esetre nem ad semmit; azonban, ha a’ polgárság csak azért zúdul fel, mert a’ zsidónak is fogadás czéloztatik, akkor, kimondja bátran, nem ér­demli meg a’polgár- sőt nem érdemli meg az ember-ne­vet Abból, hogy a’ nép gyűlöli a’ zsidókat, nem azt le­het , nem azt kell következtetni, hogy az emancipatiót hagyjuk hátrább, hanem hogy siettessük. Azonban en­nek okát tudhatni, mert hány aristokrata van,ki csak a­­zért ijed el jogainak másokkali megosztásától, mert más­nak is joga leend. A’ mi igazságtalan, azt puszint meg kell akadályoztatni. A’ criminalis codexben kimonda­­tik az elv, miként ha a’ bűnös kiállotta törv. büntetését, azzal többé bélyegezve nem lehet. Hát mit vétett az iz­raelita néposztály, hogy ezen elvet meg nem érdemli ’s csak azért legyen megbélyegzett, mert zsidó ? ’S ha ki nem terjesztetik ezen elv a’ zsidókra, ki meri mondani a’ szóló, mikint akkor nem érezték a’ KK. és RR. annak erejét. Ezen óvakodás oka bizonynyal a’ kevés akarás v­ épen nem akarás. Jól tudja, miként e’ védelem sokban nem gerjeszt rokonszenvet, de ki a’közjó védelmére szánta magát, jól mondta B. követe, szükség elkészült­nek lennie mindenre, még üldöztetésre nézve is, ’s ezt ide is érteni kell. Azonban, ha emancipálni akarjuk a’ zsidókat, azt itt nyilván ki kell mondani, mert majd el­magyarázzák a’ városok, mint eddig is arra nézve, hogy a’ zsidók­nyertek már polg.­jogokat;de­ az eddigij engedvé­­nyeket lehető törvény adományának tekinteni, azon tömérdek közterhek ellenében,mellyeket a’ zsidók telje­sének? Végre eddig általányos vallás­szabadság kiví­vása mellett harczoltunk, ’s ennek ügyében irtunk is a’ felséghez; hát most csak azért, mert zsidóra kellene azt kiterjesztenünk , nem érzünk igy? Szóló szerint min­den vallás alapja a’ morál, de tanjai lehetnek hibásak. Azonban ebből még nem következik ’s nem volna czél­­szerű azon vallás felett pálozát törni. 5dik szónok m. követ:a’ philanthroph­iának már minden argumentumai mellyek a’ szívhez tartoznak, hogy B. vgye kö­vete szavaival fejezze ki magát, ki vannak zsák­mányolva, de innén még nem határozhatni. Itt tekinteni kell a’ körülményekre, következésekre külö­nösen nemzetiségre, mellyel szóló mindent ’s nélküle semmit sem kivan e’ hazában. Nincs azon vélemény­ben, hogy a’statusnak nem volna joga megvizsgálni a’ vallástanokat,sőt kárhoztathatja az indifferentismust épen úgy, mint a’ tolerált vallást.Ha a’ zsidók vallása vesze­delmes , ki kell őket verni a’hazából; ’s ha nem vesze­delmes , nem tűrni, hanem polgárosilni kell; mert a’ nyomás czélra nem vezet. Hisz látjuk, hogy e’ mellett materiális hatalomra vergődtek a’ zsidók hazánkban. Tűrni, és még is hatalomra emelkedni engedni, e’ kettő nem tenne egyebet, mint ön keblében ellenséget csinál­ni. Már vannak a’ zsidók közt, kik észszel, pénzzel fel­­söségre vergődtek, ’s ha nem polgárosítják őket, eze­ket ellenünk fordítják’s használják,’s a’haza veszélyé­ben közönyösek lennének. Ezen néposztályt vagy be kell fogadni vagy kiűzni, középút nincs, szóló utasításá­nál fogva az elsőt most is pártolja ; de ha általányosan tárgyaltatik, úgyis hozzászól. A’ zsidók tehetségét ha­zánk javára megnyerni kívánván, pártolja a’ redacliót. Kik követ, megemlité, miként a’ zsidók veszélyben leg­készebbek a’ segélyre,mint történt a’ pesti vizáradáskor is, midőn több zsidót lehet­ látni, kik keresztyének meg­szabadításában fáradoztak akkor, midőn sok pesti ke­resztyén polgár ablakában kényelmesen szivarozott, v. legföljebb némi butorczikkei megtartása iránt rendelke­zett. Protestánsokhoz legkevesebbé illik a’ felekezeti gyűlölség’s ha igy nyilatkoznak a’városok, nyíltan ki­mondja, hogy még korán van rájok nézve a’ coordinate. Gik m.követ: néhány előadott ok után kimondatni kí­vánja, hogy a’ melly zsidó magyarul tud, bizonyos mes­terséget ez ’sa’t., legyen magyar polgár. E’ vita után feltétetvén a’ kérdés: „maradjon-é a’ szerkezet vagy nem a’zsidókra nézve". 26 megye 21 d­éna’ szakiat megmaradására szavazott. Szavazás közben ismét vi­szont­ feleletek tétettek,mellyek közt nevezetesbek: Egy m. követ: nem látja a’ zsidók nyomorát olly nagynak sőt kimondja, hogy a’ mennyiben a’ zsidók magok közöl választott külön birákkal, külön törvények szerint itól­ 452

Next