Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)
1843-10-22 / 84. szám
tenni ellene. Van egy végzemény, mi a* nem nemest fektö nemesi javak szerzésétől eltiltja, ’s midőn ennek eltörlése czéloztatott, nem tett-é több követ órást ellene? nem balvéleményé ez? Ellenvélemény szónokai minden erkölcsiségből, politikából, észből ’s különösen szírből, mint mondatott, kizsákmányolható okokkal állottak fel. Első m.szónok: a’világ minden részében,hol e’ nyomorult nép hontalan barangol, nem hisz egyetlen embert is, ki fájdalmat nem érezne szívében e’ nép nyomasztó sorsa felett,’s azt kívánná, hogy továbbis csak irgalomból tengődjék. Szól a’ tárgyra vonatkozólag, szól különösen némelly a’ zsidók ellen tett vádakra tiszta kebellel a’ nélkül, hogy ügyvédükké avassa fel magát, ’s a’ mellett, hogy 1840 ben az augsburgi újság ezen nép szerencsétlensége mellett felszóló követeket megvesztegetetteknek mondá, mire ugyan szóló nem hajt, miatta szabadon kürtölhet akármit; de sajnálja ’s csudálja is, hogy kir. városi követ állott fel ellenök legelsőben; mert hisz épen az ő, a’ városok érdekei kívánják, hogy az emancipatio valahára létesüljön;’s annyival inkább, mert mindig ők állanak fel ellenükben. Emlékezik, hogy az 1840-i orsz.gyülés berekesztésekor minő gorombán bánt a’városi polgárság ezen néppel, csak azért, mivel megtudta, hogy ennek némi jogot adni akartunk. Megvallja,nem volna szomorúbb valami, mintha emberi meggyőződéssé válnék, miként vallásbeli viszonyok ’s különbség legyenek a’ polgári jogok alapi.Hányan vagyunk csak itt e’ teremben, kik különbözőkép intézzük imáinkat, különböző templomokban fohászkodunk istenhez, ’s üdvös lenne ama meggyőződésnek valamellyikrei alkalmazása? Ne menjünk ide, ne tekintsünk ide vissza,’s ne vegyük ezt alapul; mert nem rég múlt az idő, midőn még vallás ’s vallásfelekezet volt a’ polgárrá lét egyedüli alapja. Tisztelje mindenki istenét úgy, mint tetszik ’s meggyőződése javasolja, egyháza parancsolja. Mondatik, hogy a’ zsidók szipolyai a’ népnek! igaz ezt nem tudjuk gátolni a’ falvakban, de hát, midőn általok, a’ legalsóbb néposztályt, a’legszegényebbeket csalatni engedjük, csak bánya-és kir. városokba menni ne engedjük ’s csak azért, mert zsidók; holott kénytelen szót megváltani, miként vannak bizony így is ott elég keresztyén zsidók, kik igen jól értik az uzsoráskodás mesterségét. De a’zsidók még polgárok is, tudjuk ezt Lengyelország történetéből. Midőn a’ lengyel honfiak a’ felett vitatkoztak, ki lehet polgár, e’ nép hareztéren ontotta vérét azon hazáért, mellyben semmije vagy igen kérése vala ’s mellytől keveset reméllhető. Sajnálja szóló, szerfelett, hogy némellyek közelebb nem voltak jelen a’ zsidó iskolai közvizsgálaton; mert bizony megtudták volna, hogy szeretnek azok magyarul tanulni. Midőn 1840 ben indítványozta szóló a’ nem nemesek képviseltetését, pártolatlanul maradt, de ezt csak azért is tette, miként jele legyen, hogy 1840ben is volt már, ki a’ népnek jogokat kívánt adni. Mikor 1789 ben a’ franczia forradalom kimondá, miként minden polgár egyenlő a’törvény előtt, akkor még a’ szénégető és párisi dandy közt nagy volt a’különbség, de azért csak úgy jól esett a’ szénégetőnek azt tudni, hogy ő polgár, mint amannak. Meglehet, hogy a’ parquetlen nem tudott olly alkalmasan járni, de fiáról reménylheté, hogy azt papucsban alkalmasabban fogja lenni. Arra nézve , hogy a’ zsidó nem érett meg polg.jogokra, szóló igenis tud bizonyos egyedet, ki ipar és szorgalma után elég vagyont szerezvén, felküzdé magát báróságra,’s meg is jön benne minden polgár jogokrai érettség,’s meg azon képesség, miként bárói rangot csak úgy tudjon vinni, mintha benne születve bölcsőjétől fogva gyakorlottá vála. Szóló véleménye szerint tehát e’ kérdés tökéletesen megérett,’s így jelen az idő, hogy a’ zsidókat és a’ törvények jótékonyságában részesitni kell; mert a’jelen állásba is az alkotványok sülyeszték őket. Ha azonban szóló pártoló többséget nem nyerne, méltóztassanak a’ KK.és RR. az 1839iki véleményt elő ’s tanácskozás alá venni. Arra nézve, hogy lopnak a’ zsidók , 1835 ben nem zsidók voltak, de egészen más emberek, kik a’lopást elkövették , tehát ki kell őket a’ városból űzni! vagy különbség az, ha nem zsidó lap ? Még egyszer ajánlja tehát az 1839 ki vélemény fölvételét, addig pedig maradjon a’ szerkezet. Másik m. követ. megyéjevei már két orsz. gyűlésen adtak utasítást a’zsidók ellen, azonban most kivitte az igazság nálok is saját diadalát, és a’ zsidók polgárisodását kívánják. ,,A’ zsidókat is ide értveben kell maradni, mert következik, hogy ha az 1840diki törvény megengedte, hogy házok legyen, most meg kell engedni, hogy polgárok legyenek. Hiszen habár mennyire vétettek is a’ keresztyének ellen , 1840 év alatt sokszorosan visszaadták. lomi lélekkel mondhatja valaki, hogy a’ zsidó viselje a’status minden terheit, fizesse a’ tolerantiát, katonáskodni tartozzék, ’s pedig úgy, mint a’ laikában olvassa , de minek nem lehet megmaradni , hogy mi a’ polgároknak meg engedtetik, ők maguk helyett keresztyént nem helyettesíthetnek? Hát hogy lesznek így jobb polgárok azok a’ zsidóknál? Miért vonják el magukat ?! Mi vagyunk okai, mert elnyomtuk őket, mert ha nem nyomtuk volna , bizony alig léteznék most már Mózes vallása. Egyébiránt szóló senkitől sem várta volna olly kevéssé az ellen felszólalást, mint épen a’ legelőbb felszólalt városi követtől, azon városétól, mellyről k. személynöke excja két ízben mondá már országos ülésben, hogy vallásos ’s azért megdicsérte. Hisz ha valahol, bizonyosan ott, mint protestánsok , szokták olvasni az ó szövetségi történeteket. Lehetne hát tudni, mikint az ó korban ez volt istennek választott népe; miért üldözzük hát mi? annyival inkább, mert a’ keresztyénvallás is a’ zsidó valláson alapul, vegyék városi követ urak például Londont, Bécset’s több külföldi várost, mellyek miveltségi tekintetben hazai városinkkal bizonyosan kiállják a’ versenyzést. Bécs Rothschildet polgárrá tette, London pedig már két sherifet választott zsidóbul; ’s ha zsidó bécsi polgár, londoni sherif pedig kettő lehetett, bizonyosan lehet d ... i polgár is. 3dik m. szónok: D. város érdemes követe tegnapi beszédemre azt jegyzi meg, hogy nem szigeten lakunk ,s nem új alkotmányt kell készítnünk. Erre azt felelem : nem szólottam az egész alkotmányról. Azt is mondá, hogy társaságos élettel ellenkeznek az általam elmondott elvek. Hibázik, ezt nem mondtam, hanem azt, hogy privil viszonyokkal ellenkezik. Azt is mondá, mikint nem most, midőn a’ városokról van szó , mondjuk ki az emancipatiót, hanem általáoyos törvényben, ’s a’ megyékre nézve is. Erre azt felelem , mikint ha a’ megyei coordinate megkezdetik , ott is pártolom; mondá mikint Napoleon a’ szabadság hőse CD városi követ, ezt én nem mondtam) visszahúzta a’zsidók iránti rendeletét. Erre azt felelem : mikint Napóleont szülte a szabadság, de annak hőse nem volt. A’ látszatos körűlményeknél fogva, ha én független angol minister volnék, még 20 évvel hátrább indítványoznám a’ városok rendeztetését. Hogy 1840 óta a’ földmivelésre nézve nem sokat tettek a’ zsidók , erre azt felelem , ez két év alatt nem lehető. A’ Thalmudra nézve : ne hozza fel a’ tiszt, városi követ a’ vallást ’s valláskülönbséget; mert városában 47 ezer ember könyörög vallási jogokért’s ne adjunk fegyvert a’ f. t. clerus kezébe. Arra nézve, hogy a’ rabbi Niagarához hítta a’ zsidókat várost építeni, nyomasztó viszonyoknál méltán tette, ’s azon rabbit becsülöm, most maradjon a’ szerkezet. 4-dik szónok m. köv.: Nagy különbséget lát azon idő, midőn a’ zsidók emancipatiója megpendítetett ’s a’ jelen közt; mert akkor általányos volt irántok a’ lelkesedés ’s e’ tábla nagy Ibbsége csak néhány megye híján szavazott az emancipatióra, ennek oka alkalmasint azok , kik az emancipatiót általányosan ’s lelkesen pártolók,’s midőn szinte létesittetni látták, visszaléptek. Arra nézve , hogy a zsidók elülék a’ váltótörvények jótékonyságát, meg l ehet a’ dolgot igazán meg nem fontoló emberek elött; de midőn látta ezen nép, mellynek semmi egyéb polgári joga saját iparán kúl a’ kereskedésben, hogy pénzét miután kiadta, nem könnyen kapja vissza, csuda , ha ide folyamodott ? Azonban nevezhetni igen magas állású keresztyén férfiakat, kik megvetik a’ zsidókat, ’s mégis kik ezen megvetettekkel álltak társaságba ’s uzsoráskodást űznek Ha ezek iránt nem rendelkezünk, miért tegyük ezt épen zsidók iránt ? De még zsidóban is feltalálhatók a’polgárban megkívántató tulajdonok. Bizonyos hogy a’ könyörület érzete legjobban meg van a’ zsidóban. Láthatni akármennyiszer, hogy midőn a’keresztyén nem lágyul el könyörületre, a’zsidó zsebébe nyúl ’s csekélyét is megosztja a’szegénynyel. Jele, mikint nekik csakúgy meg van adva a’ teremtötöl a’jó iránti fogalom , mint akárki másnak. Közüle a’szegény, miután reá semmi sem marad , kiindulva az atyai háztól a durva néposztály gúnyává kitétetve, kívánja a’ kereskedést tőle kitelhetőleg űzni, hogy abból megélhessen. Hogy máskint nem lehetnek, ők annak nem okai; mert hisz kérdezzünk meg akármelly szegényt, ha várjon nem szeretett volna ő inkább grófnak születni? ’s ha mindezen sanyarú viszony közt is megtartja becsületességét , nem érdemel a tőlünk tiszteletet? A’ gazdagabb zsidónak pedig, nem tagadhatni, jó nevelése van, a’ mellett, hogy a’ status egy krar czárt sem adott nekik nevelő-intézeteikre. A’ felekezeti gyűlölség jobban megvan a’ keresztyénben mint a’ zsidóban (?) a’ megyék múlt országgyűlésen elhatározták a’ zsidók emancipatióját, ’s a’ felírás föl is terjesztetett; de voltak , szóló megtudná őket nevezni, kik nem szégyenlettek Bécsbe felmenni ezt meggátolni. ’S vajjon mi oka hogy a’ városok annak legnagyobb ellenzőji,holott az általai kir. városi jogok nem veszélyeztetvék? szóló kimondja, miként az hogy zárt körökben tanácskoztak ’s a’ város csak a’ magistrate volt ’s a’ mennyiben a’ választó közönség tagjai közt voltak meggazdagodott mesteremberek, ezek a’ tanácscsal együtt fogtak kezet, mert féltek, hogy a’ zsidók miatt elszegényednek. Megyékben az nem igy áll, mert a’ megyék élete a’ nyilvánosság. Igazságos, hogy ki a’ közterhekben részt vesz, annak jogot is kell adni. Szóló a’pi esetre nem ad semmit; azonban, ha a’ polgárság csak azért zúdul fel, mert a’ zsidónak is fogadás czéloztatik, akkor, kimondja bátran, nem érdemli meg a’polgár- sőt nem érdemli meg az ember-nevet Abból, hogy a’ nép gyűlöli a’ zsidókat, nem azt lehet , nem azt kell következtetni, hogy az emancipatiót hagyjuk hátrább, hanem hogy siettessük. Azonban ennek okát tudhatni, mert hány aristokrata van,ki csak azért ijed el jogainak másokkali megosztásától, mert másnak is joga leend. A’ mi igazságtalan, azt puszint meg kell akadályoztatni. A’ criminalis codexben kimondatik az elv, miként ha a’ bűnös kiállotta törv. büntetését, azzal többé bélyegezve nem lehet. Hát mit vétett az izraelita néposztály, hogy ezen elvet meg nem érdemli ’s csak azért legyen megbélyegzett, mert zsidó ? ’S ha ki nem terjesztetik ezen elv a’ zsidókra, ki meri mondani a’ szóló, mikint akkor nem érezték a’ KK. és RR. annak erejét. Ezen óvakodás oka bizonynyal a’ kevés akarás v épen nem akarás. Jól tudja, miként e’ védelem sokban nem gerjeszt rokonszenvet, de ki a’közjó védelmére szánta magát, jól mondta B. követe, szükség elkészültnek lennie mindenre, még üldöztetésre nézve is, ’s ezt ide is érteni kell. Azonban, ha emancipálni akarjuk a’ zsidókat, azt itt nyilván ki kell mondani, mert majd elmagyarázzák a’ városok, mint eddig is arra nézve, hogy a’ zsidóknyertek már polg.jogokat;de az eddigij engedvényeket lehető törvény adományának tekinteni, azon tömérdek közterhek ellenében,mellyeket a’ zsidók teljesének? Végre eddig általányos vallásszabadság kivívása mellett harczoltunk, ’s ennek ügyében irtunk is a’ felséghez; hát most csak azért, mert zsidóra kellene azt kiterjesztenünk , nem érzünk igy? Szóló szerint minden vallás alapja a’ morál, de tanjai lehetnek hibásak. Azonban ebből még nem következik ’s nem volna czélszerű azon vallás felett pálozát törni. 5dik szónok m. követ:a’ philanthrophiának már minden argumentumai mellyek a’ szívhez tartoznak, hogy B. vgye követe szavaival fejezze ki magát, ki vannak zsákmányolva, de innén még nem határozhatni. Itt tekinteni kell a’ körülményekre, következésekre különösen nemzetiségre, mellyel szóló mindent ’s nélküle semmit sem kivan e’ hazában. Nincs azon véleményben, hogy a’statusnak nem volna joga megvizsgálni a’ vallástanokat,sőt kárhoztathatja az indifferentismust épen úgy, mint a’ tolerált vallást.Ha a’ zsidók vallása veszedelmes , ki kell őket verni a’hazából; ’s ha nem veszedelmes , nem tűrni, hanem polgárosilni kell; mert a’ nyomás czélra nem vezet. Hisz látjuk, hogy e’ mellett materiális hatalomra vergődtek a’ zsidók hazánkban. Tűrni, és még is hatalomra emelkedni engedni, e’ kettő nem tenne egyebet, mint ön keblében ellenséget csinálni. Már vannak a’ zsidók közt, kik észszel, pénzzel felsöségre vergődtek, ’s ha nem polgárosítják őket, ezeket ellenünk fordítják’s használják,’s a’haza veszélyében közönyösek lennének. Ezen néposztályt vagy be kell fogadni vagy kiűzni, középút nincs, szóló utasításánál fogva az elsőt most is pártolja ; de ha általányosan tárgyaltatik, úgyis hozzászól. A’ zsidók tehetségét hazánk javára megnyerni kívánván, pártolja a’ redacliót. Kik követ, megemlité, miként a’ zsidók veszélyben legkészebbek a’ segélyre,mint történt a’ pesti vizáradáskor is, midőn több zsidót lehet látni, kik keresztyének megszabadításában fáradoztak akkor, midőn sok pesti keresztyén polgár ablakában kényelmesen szivarozott, v. legföljebb némi butorczikkei megtartása iránt rendelkezett. Protestánsokhoz legkevesebbé illik a’ felekezeti gyűlölség’s ha igy nyilatkoznak a’városok, nyíltan kimondja, hogy még korán van rájok nézve a’ coordinate. Gik m.követ: néhány előadott ok után kimondatni kívánja, hogy a’ melly zsidó magyarul tud, bizonyos mesterséget ez ’sa’t., legyen magyar polgár. E’ vita után feltétetvén a’ kérdés: „maradjon-é a’ szerkezet vagy nem a’zsidókra nézve". 26 megye 21 déna’ szakiat megmaradására szavazott. Szavazás közben ismét viszont feleletek tétettek,mellyek közt nevezetesbek: Egy m. követ: nem látja a’ zsidók nyomorát olly nagynak sőt kimondja, hogy a’ mennyiben a’ zsidók magok közöl választott külön birákkal, külön törvények szerint itól 452