Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)

1843-05-28 / 42. szám

vasáru, május 28-án.JelenLiktiJk­ !1843. 4­ ilk H 1­r III. Megjelenik a’ Társalkodóval együtt minden héten kétszer , t.i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerktő ’s kiadó tulajdonosnál úri utc.a dö­dik sz alatti Trattner -Károlyi ház első emeletén , egyebütt pedig minden királyi posta­hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy más külföldi tartomá­­mányokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan közöltetik: évi juuua m. a aj win ivuul u diennui ^ ~ ~ ^ v. é s házhoz küldve „öt“ forint pengőben; a' Társalkodóé magáé borítékosan 3 fr. boríték­talanul 2 fr. A’ megrendelést lehetőleg gy­orsit­tat­ni kérjük, hogy a' nyomatandó példányok számához kivántatókrul jó előre intézkedhessünk. A’ Jelenkor és Társalkodó szerkesztősége. FOGLALAT Magyarország és Erdély:­­kinevezések és elő­léptetések; gyászhirek; Mély számoló tanítványom. VI. gr.Széchenyi Istvántól ; országgyűlési közlemény; kerü­leti ülések s jegyzők választása, részletek ö felségek Pozsonyban tartózkodásukról; nyilatkozat Széchenyi Ist­ván gr. és Kossuth L. úrról Bécsből; Budapesti napló: Ist­ván fhg. Budára érkezett, irodalmi újdonságok, játékszí­ni krónika; Zalamegye: a­ közgyűlés ismét nem válasz­tott követet; Turóczmegye: követválasztás, Széchenyi István gr. tbiróvá neveztetett ki; Csanádmegye vége — nyilatkozat a' megye jelen állásáról; Fehérmegye: a múlt tisztujitás botrányos részletei; Göm­örmegyei czáfolat a’ Pesti Hírlap ellen; Veszprém és Palota közt vizgyógyin­­tézet;­­sat.) Spanyolország (az uj min­sterség kormányelvei; bar­celonai lázongás.) Anglia (Peel ismételt nyilatkozata Izland ügyében; London népessége.) Törökország , ministerségváltozás; dunagőzhajózási ügy.) Oroszország ,rendelet a­ lengyel nemesség iránt; Bute­­nieff Rómába küldetett; Lengyelország orosz u­tazása) Külföldi elegyhir.­­ Értesítő. — Magyar or­szág és Jkintély O cs. ’s ap. kir. fels. John Lajos helytart. tan. eddigi hivataloskodásától saját kertére felmenteni, el­ismert tehetségeinek használatát azonban más munka körben gyakorlatba veendőnek rendelni kegyelme­sen méltóztatott. — A’ m­­. m. hír. udvari kamra az időközben meg­­határozott Sándor József titoknokká kinevezése ál­tal megürült fogalmazói hivatalra , Krászonyi Józse­fet, eddigi fogalmazó gyakornokot jó tulajdonsági­nak és több évi buzgó szolgálatának tekintetéből ne­vezte ki . Furcsik Mihály előléptetése következtében pedig kiadó hivatalában megürült irnokságra Pöschl Józsefet, eddigi kiadói járulnokot , ’s az ekkép meg­ürült járulnokságra Axi­methy Jánost, a’kiadó hi­vatalnál díjtalan gyakornokot alkalmazd. Folyó e. május 1 jén Zomborban Várossy János ottani igazgatói tollvivő meghalt. — Halálozás. Nagy branyilskai b. idősb Jósika János, cs. kir. kamrás, valóságos belső titkos tan., az érd. királyi kormányszék nyugalmazott elnöke, és a’ közelebbi országyű­lésen volt királyi biztos, élte 66dik évében folyó hó i­odikán estéli 7 órakor meg­halt. — Gyászhild Békésbi­l. Megyénk egykori lelkes kö­vete ’s csak néhány nap előtt még, érdemdús első al­ispánja Novák Antal úr f. hó 19én d. e. 11 és 1 8 órakor, 5 hetet túlhaladott igen súlyos és végre lassú ideglázzá fajult betegsége következtében, közjóra szen­telt életének epik, megyénkbeni folytonos hivatalos­kodásának (mellyet tiszteletbeli aljegyzőségen kezdett) 25ik évében az élet legdelén, kora halállal minden jók fájdalmára elhunyt. A’ nők leghübbike , a’ gyermekek legjobbika, szerető testvérek, tisztelő rokonok, őszin­te jóbarátok, mindent, mi emberi erőtől kitelhetek, el­követtek drága élte megtartására ; nem hiányzott a’ legszorgalmasabb éjjeli ’s nappali orvosi ápolás, melly iránti tanácskozásokban maga országunk ritka tudomá­­nya ’s tapasztaltságu főorvosa kir. tanácsos Stáhly ur is, a’ boldogult legbensőbb barátai egyikének fölhívá­sára hazafi készséggel, s megyénk örök háláját érdem­­lőleg, személyesen részt ven; de emberi erő halál el­len orvosságot nem nyujthata. Haza, emberiség, tör­vény, igazság, rend, szabadság és haladás valónak a’ boldogultak holtig híven követelt dicső jelszavai; szeplőtelen’s állhatatos férfijellem, alapos tudomány, mély belátás, ’s abból kifolyó ember és körülményis­­meret, gyöngédség, szíveket megnyerő ügyes bánás­mód, az észnek és érdemnek mindenkiben méltánylása; tiszta hűség, szorgalom, vaskitürés, ’s hol a’ közjó kí­vánta nagy szigorúság a’ hivatal körében, valának a’ kitűnő erények és sajátok, mellyek a’ dicső elhunytat olly nagyszerű állásba emelték, hogy az ő személyében mind a’magas aristocratia, mind a’ köznemesség, mind a’ szegény népnek osztatlan birodalma, szeretete ’s tisztelete központosakt. Illy ritka erényekkel kitűnő hazafinak, kit minden osztály édes dicsekvéssel mon­dott magáénak, föfontossága hivatalos pályáját csak áldás, béke ’s a’ megyei élet fölvirulása követhette. Mit ő benne a’ haza, emberiség, rokonai, ’s barátai vesztettek, az igen sok; de mit különösen árván ha­gyott erényes családja, és megyéje vesztettek, az ki­­számithatlan­, mert hiszen azt veszték el, kinél na­gyobbat veszteni nem tudhattak, azt veszték el, kire legnagyobb szükségük volt, és volna még messze idő­kig, kit a’ nehéz időkben ezerszer fognak buzgó fo­hászok közt visszakönyörögni a’ kérlelhetlen sir jég— keblitül, de méltólag megsirathatni elég könyük nem leend­ő illy hazafinak, illy örembernek illy nagyidők­­beni elhunyta, a’ csapások legsúlyosbikainak egyike, mellynek első hallására lelkünk eltört a’ fájdalom súlya alatt!! Isten ója a’ hazát az illyen szomorú változások­tól! mi felettünk pedig őrködjék védangyalként nagy elhunytunk dicsőült szelleme, hogy a’ visszavonás é­­letölő férge, megyei életünknek a’ béke áldott napjai­ban termőre indult erődús fáját soha ne rongálhassa!! Szakál Lajos: Mély számoló tanítványom. II. „Meg kell lenni nélkületek, sőt ellenetek , és nem engedmény, hanem jog- és kötelességkint; mert feje­tekre nőtt a’ gondolat“ ’sat. Illy formákban szól hoz­zánk, kiket alkotványunk védlése, ápolása, jogsze­rűig illet a’ p. hírlap szerkesztője közel három év óta; ’s nemcsak ir, nemcsak szól illy formákban— mit né­mi plausibilitással el lehetne ama jövendőnek , mellyet elérni akar, kengyelfutója gyanánt fogadni — de lan­­kadásra térni nem tudó ügyü­gyködéssel mindent el is követ — ’s ha sokra eddigelé nem igen ment, nem raj­ta múlt, — hogy iratit, mondatit min­telőbb testesítse. Az általa, 2­47dik sz. lapjában felállított, de tettleg ekkép egybezagyvásított pyramisnál fogva tán szabad tehát tőle, a’ nyilványosság emberéiül tudakolnunk, hogy valljon mit akar? ’S minek „kell meglenni, nél­külünk sőt ellenünk , és nem engedvény hanem jog- és kötelességkint?44 és végre mellyek azon „gondolatok, mellyek fejeinkre nőttek?“ Ne űzzön ennélfogva annyi pompát a’nyilványossággal; de e’ helyett lépjen inkább nyílt sisakkal elé, ’s ki vele! hadd tudjuk végre meg, mit szándékol vérünkkel, mit akar belőlünk csinálni, ’s alkotványunk régi falait democratiára , respublicára, vagy valami eddig sehol nem létezett tökély-ideálra a­­karja­­ átalakítani ? Tehát, ki vele ! ’s a’ helyett, hogy az általán­osságok tengeréből soha nem köt ki a’ gya­korlati tennivalók partjára, ’s ha néha őt véletlenül oda sodorja eszméinek dagálya, akkor egyegy , minden kapcsolat nélküli specialitást emel ki, melly rendsze­rint épen nem illik alkotványunk falai közé , és ha illik, még nem érkezett meg kellő ideje; ezek helyett, mon­dom, ajándékozza meg ezen hazát inkább valami egy­befüggő compendiummal, hogy sem mint ígéri,­­terebé­lyes újságírói pályához még a’ chrono- és historiograph fárasztó szerepét is csatolná; mert jóllehet meg­ nem­­fizethető tagja a’ társaságnak az esetek hű és részrehaj­­latlan feljegyzője , azért, ’s kivált most, még is na­gyobb szükségünk van olly egyénekre, kik egy kis gya­korlati lánczolatban tudnák előadni a’ teendők summá­ját, és tadtusként melléje ütögetni az okszeriili ,egy­más utáni’; ’s mert —tisztelet, becsület, de igazság is — pártjához legalább eddig elő nyilványitott szerl­d­­letű­ hűsége, ’s mindazok ellen , kik felkentjei nem va­lának, bizonyított igazságtalansága, és ekkép ,egyol­dalúsága, és e’ mellett mindenben mutatott ,felszinségei miatt nem igen látszik azon kellékekkel ellátva lenni, mellyek a’chrono - meg historiograph tényezőihez elmul­­hatlanok ; kivált ha a’ száraz factumok mellé — jólle­het ezek point ,látpontja­ is vajmi sokféle , és nem min­den embernek jutott osztályrészül az igazi szerint ítélni — még némi kis magány nézetek és okoskodások is ragasztatnak, mitül, Tamás vagyok, hogy igen tud­ná magát visszatartóztatni a’ mindenben tanárkodnt szerető p. hírlap szerkesztője, írjon ennélfogva könyvet, mint én irám a’,Hitéit­ ,Világot/ ‘Stádiumot’ ’sat.mellyekben nohabár koránt­­sincs a’ bölcseség kövének csak árnyéka is rejtve, a­­zért mégis némileg egy olly egész foglaltatik, melly u­­tán minden, ki azokat egy kis figyelemmel és engedé­kenységgel olvassa, tisztán ítélhet egyetemes politi­kám hitvallásárul, ’s tudja minden esetre, hányadán van velem ; midőn, én legalább’s velem együtt, tudom, nem egy, mi eddigelé még nem tudtuk egészen kiszá­­mítni: in ultima analysi milly kaptát nézett ki a’ p. hír­lap szerkesztője a’magyar számára. Ha pedig munkáimat említvén , könyvirásra va­gyok bátor felszólitni vagy inkább,emlékeztetni, a­ pesti hírlap szerkesztőjét, ez koránsem azért teszem, mintha érintett firkafirkáimnak a legkisebb becset tulajdonítnék, hiszen magam mondom, hogy azokat csak úgy kell te­kinteni, mint dilettáns exercitiumait, miért annak ide­jében Oroszszal együtt nem egy derekasan meg is rótt; hanem azért ajánlom a’kérdéses újságíró úrnak a’ köny­v­­irást, legelőször is természetesen , mert roppant ol­vasottságának megemésztettségénél, mibenlétünknek részérül­ olly tiszta felfogásánál és a’ status-tudomány­ban olly gyakorlati kiképzettségénél, mint nemkülön­ben politikai mély számoló tehetségénél fogva csak „kö­rülményeinkhez 44 illőt lehet ezen oldalról várni; ’s má­sodszor, hogy neki alkalmat nyújtsak , szavát állni t.i. theoriáját gyakorlatilag is űzhetni, melly szerint, mint tanitá , a’megyei autonómiák és a’ törvényhozás köreit meg kell előzni a’sajtó által mozgásba tett elmesurló­­dásnak, Írjon tehát könyvet; hadd legyen min rágódnunk és surlódnunk. Mert hiszen — és ez a’könyv és az os­torozó hírlap közti különbség — mostani ,alapra­­kási vezérczikkféle kengyelfutója, nemcsak nem hagy egy kis eszmélésre, ’s annál kevesbbé valamellyes meg­emésztésre időt,de egy indigestiobul a’ másikba döntvén inkább vértolulást mint eszmeérlödést okoz ; ’s ekkép nem alap-rakásra , hanem felforgatásra szolgál. Én mikor megirám könyveimet, egy lépéssel sem mentem tovább, érlődésnek hagyván át, mit a’ szél véletlenül el nem sodorna ; mi által tettleg tán jobban járultam azon pyramis talajának rakásához, mint azt re­mekül festő és szavakban vajmi tündöklő, de kivitel­ben annál fogyatkozóbb mély számoló tanítványom. És mégis — mire figyelemért esedezem — jóllehet senkit nem korbácsoltam, de még legtávolabbról sem agitál­tam, és nem tüzöm ki zászlómra a’ ,,Nélkületek sőt el­lenetek 44 gögleli mottóját hanem a’kengyelfutói szere­pül bevégzett munkát, mélyen hallgatva, sorsának hagyám; —és mégis, ma, mint magával számot ve­tett élemedett ember, nem egyszer kérdem, Kölcsey szerint, magamat: „Ősz gyermek, számláld el a’ hasznot, mi ifjúkori tettedből származik!44 mert nem

Next