Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)

1843-09-21 / 75. szám

FOGLALAT: Magyarország ás Erdély (kinevezések és elő­léptetések ; nyivtányos hála a’ miskolczi és sz. fehérvári ti­tkárvallottak ügyében; országgyűlési közlemény: a’ büntető törv könyv fölötti viták folytatása; a börtönepité­­si költségeket a' nemesség aránylag is viselni fogja; ‘sa­t.) Spanyolország (Barcelonában ismét zendülés ütött ki; sevillai zavargás.) Anglia (a’ királyné Brightonba visszaérkezett;] O' Con­nell Dubl­ában.) Francziaország (Viktória királyné búcsúzása.) Törökország (a’ szerb ügyek iránti nézetek; Mihály hű óvása; egy görög röpirat; határviszály Oroszországgal) Értesítő: ■uaudm MI ■■■■ii'iwi imh'iwk -iim— és Erdély Kinevezései*.. Ő cs. ’s apost. kir. fölsége a fiumei­n álló kereskedő törvényszéki elnökségre és tengeri consulságra P­r­i­v­i­t­z­e­r István kormány­­széki ülnököt —• Pauer Károly törvényszéki ülnö­köt pedig a’ fiumei kormányszék ülnökévé legkegyel­­mesebben kinevezni méltóztatott. (­ cs. s apost. kir. fölsége a’ pesti k. egyetem­ben a báromorvosi tanszéket , t a m­­á I Vilmos orsz. bá­romorvosra ruházni legkegy. méltóztatott. A nm. m­. kir. udv. kamara a selmeczi, klaki és újbányai erdőkerü­letekbeli egyesült erdőszhiva-­­­al szabályoztatása következtében a selm­eczi k. erdő­­mesteri hivatalra Rombauer Emil eddigi erdő­­felügyelőt, a k. erdőszhivatali számvivőségre Seyf­­fert Eduárd ottani erdőszhivatalnoki írnokot, ennek állomására pedig Ocsenás József ugyanottani er­dőkerülőt s kinki ideiglenes erdőszt, továbbá a ko­­s/­inczi erdőszségre Pro­ts­eh­el József gyökiczi ideiglenes erdőszt, az újbányai erdőszségre Stei­ner Ignácz kürmöczi erdőszhivatali h írnokot, a hli­­­­n­ki­­ erdőszségre az I­a­d­k­a­y József szklenói­ erdő­­kerü­lő­t, s a broódi erdőszségre Has­z­l­i­n­g­e­r Vincze li­bel­yi erdőszt, az ekép megürült libethi erdőszál­­lositásra pedig Xeubehler Pál beszterczebányai erdőszhivatali első írnokot, s a M­e­r­cin­­­o­r­i Lajos fokozatos előléptetése által megürült beszterczebá­­nyai m­ásod-irnokságra Makoviczki József kli­­niki ideiglenes erdőszt; végre a Steiner Ignác­, előléptetése által megürült körmöczi erdőszhivatali irnokságra Stahl Ferencz újbányai helyettes er­dőszt alkalmazd. J nyilvánvos­ulása. Midőn a’ t. ez. közöns. tisztelettel értesíteném, hogy a’ tűzvész által károsult Miskolcziak és Fehérváriak javára budai műkedvelők által a’nemzeti szik­házban és budai nyári körben adott két színi mutatvány. 2100 váltó forint tiszta hasznot jövedelmezett ’s á’ nevezett öszveg, hozzájárulni ő cs. kir. főlige Mária Dorottya 30 pftnyi kegy. ajándéka aránylag felosztva, a’ Miskolcziak: 1250 , a’ Fehér­váriak pedig 150 ft tek. Pajthényi Sándor orsz. pénz­tárnok által már elküldetett,kötelességemnek tartot­tam egyszersmind a’szerencsétlen leégettek nevében legforróbb hálaköszönetet nyiltányitani mindenek e­­lőtt azon t. uraknak és hölgyeknek, kik e’működés­re olly magasztos czélból egyesülvén , hogy szellemi­leg áldozva a’szenvedő emberiség oltárán letörüljék a könnyezők szemeit’s égő sebhelyeikre enyhitő balzsa­mot öntsenek, olly fényes sikerrel látják koronáztat­va emberbaráti törekvéseiket, továbbá a’ két színház lelkes igazgatóinak, kik színpadjaikat nemeskeblüleg átengedek, a’nemz. szinház derék rendezőinek ’s a többi tisztelt s­ini személyzetnek azon megelőző szí­vességéért, mellyel a’ műkedvelők iránt viseltettek , nemkülönben a’Waqnant ezred parancsnokának , ki ezredének Szűk Mátyás igazgatása alatti jeles han­­gászkarát, Flamm Károly nyug. őrnagy közbenjárá­sára mind a’ két előadásra ingyen oda ajánlani, vala­mint mindazon lelkes emberbarátok , kik bármilly ál­dozatok vagy szivességök által e’jótékony czélu elő­adásokat létesíteni segitették ’s kiket itt név szerint megemlíteni, bármilly szívesen tenném is azt, részint szerénységük részint nagyszámuságuk által ti­ltatom. A’ sz­envedő emberiség szívből eredt hálája legyen és testük legszebb jutalma. Budán sept. lékán 1313. Frankenburg Adolf, m. k. Orvsággyűű­lési küllemény. Lili. kerületi ülés. Elnökök: Sőtér Ferencz és Török Gábor; jegyző: Szemere Bertalan. Némelly fő­rendi viszont­zenetek kéziratra bocsáttatása után folytat­ák a’ bűnt. törv.könyv 3. részének tárgyaltatását, név­­szerint a’ XllI. fejezetet, hol a’ kerül, börtöni tisztsze­mélyzet részire szabályos utasítások foglaltatnak. Ezen tárgyalás közben két indítvány hozatott szőnyegre. Mi­­­ után t.i. az orsz. választmányi javaslat 264. §ában az mondatik, hogy a’rabhoz más vallásbeli lelkész soha sem mehet, hacsak a’ rab által önként nem kivántatnék, egy m. követ oda kívánta módosítani a’ szerkezetet,hogy a’ rabhoz más vallásbeli lelkész még azon esetre se bo­csáttassák, ha, a’rab kívánná; mert ezen ürügy alatt kön­­nyen térítő intézetekké válhatnának a’ börtönök. Ezen módosítást némellyek pártolák, mások ellenzék. Az el­sők úgy okoskodtak, hogy ha a’ rabhoz más vallásbeli lelkész annyiszor bocsáttatik,a’ hányszor kívánja,ennek az lesz következése, hogy a’magányrendszer kijátsza­­tik, mert igy majd némelly rab, minden fél évben más vallásra kívánkoznék áttérni, csakhogy alkalma legyen időről időre más emberekkel összejöni. A’ választmányi szerkezet emberiség szempontjából indult ugyan ki, mi­kor azt határozá, hogy a’ rabhoz azon esetre, ha maga kívánná, más vallásbeli lelkész is bocsáttassék; de más felöl, nem lehet azt feledni, mikép minden iró megjegy­zése szerint,börtönben a’ javulás tökéletességig igen rit­kán eszközöltethetvén, rendszerint csak azon pontig vi­tetik, hogy a’rab meggyőződjék arról, miszerint a’ rosz embernek sokkal roszabbul van dolga mint a’ jónak. Ezt pedig elérhetni a’ magánybörtön-rendszer mellett úgy is, ha kitkit a’maga vallásbeli lelkésze győz meg arról,hogy a’ bűnnek büntetés lévén következése, jövendőre úgy rendelje életét, hogy rosz cselekedete által jelen sanya­rú helyzetébe ne jusson. E’ végre pedig nem szükség hogy egyszer egy,máskor más vallásbeli pap bocsáttas­sék a’rabhoz; sőt ha ez megengedtetnék, csupa szin­­tésre adna ez alkalmat, mire a’ rabot a’ magányosság mi­atti szenvedés könnyen bírhatná. Továbbá nem tagad­­hatni, hogy ez alkalmat a’ nagy befolyású kath papság, főleg miután a’ kegyelmezési jog annyira van terjesztve, a’téritgetésre, annyival jobban fogná használni; mert eddig elé is volt arra példa, hogy a’ rab kegyelmet nyert, miután protestánsból katholicussá lett; de ha a’szer­kezet megmaradna, a’börtönigazgatónak is visszaélé­sekre nyújthatna alkalmat, ki eszközéül adván magát egy vagy másik felekezetbeli papságnak, akkor is elő­­terhelné a’ rabra saját papját, mikor az nem kívánná, ki­től aztán természetesen nem menekülhetne a’ rab, mert hogy tudná bebizonyítani az igazgató ellen, hogy ő azon papot nem kívánta, szóval olly lelki sanyargatásra vete­­mülhetne a’ börtön-igazgató,főleg a’ politikai vétkesek­re nézve, mi kínosabb a’testi büntetésnél. Volt erre elég borzasztó példa Angliában ’s más országokban. Az in­­ditványzott módosítást ellenzők ’s igy az orsz. választ­mányi szerkezet mellett maradni kívánók pedig igen emberinek látták, hogy a’ rab lélekszabadsága se kor­­látoztassék, hanem meggyőződését követve azon vallás­ra térhessen, mellyre akar; annyival is inkább, mond kapt.egy követ, mert ezt már az 1790: 26.is megengedi a’ raboknak, ’s azt nem is lehet proselytismusnak ne­vezni, midőn a’rab maga kivánja a’papot; sőt illy eset­ben proselytism­ustól félni annyi, mint a’vallásosság ki­fejlődésétől tartani, minthogy a’ rabról, kinek már a’ világi érdekekkel, sokszor tán örökre elkülönzött ál­lapotában, semmi köze, fel sem tehetni, hogy meg­győződése után ne induljon. Egy m. követ megnyugszik a’ szerkezetben, mert ott nyilván meg van határozva, hogy más vallásbeli lelkész csak akkor bocsáttassék a’ rabhoz, midőn ezt maga kivánja, aztán meg, egyik térí­tés kiegyenlíti a’ másikat, de nem is igen méltó irigylésre­­ az itt ’s igy szerzendő colonia.Ezen okok elsorolása után szavazatra bocsáttatván a’dolog, a’ többség a’ szerke­zet mellett nyilatkozott Másik indítvány a’ 263. §t ille­­j­ti, hol is az mondatik, mikép az általányos hitszónok-­­­lattartás (praedicatio) egyik vallásbeli felekezetnek sem­­ engedtetik meg, ’s az ekkép elmaradandó általányos hit-­­ szónoklatok a’ lelkészek által a’ rabok külön kamarács­­j­káikban tartandó ’s az illető rab bűntettéhez ’s hajlamá­­­­hoz mérséklendő magányos vallásoktatás által pótoltas­­­­sanak. E’ §. felett az orsz. választmányi jegyzőkönyv­­ szerint hosszabb tanácskozás keletkezett, mi módon kell é s lehet a’magányrendszer elvei megsértése nélkül a’ra­­bokat az isteni tiszteletben részesíteni. Abban, hogy ál­talányos hitszónoklat nem tartathatik, a’ választmány minden tagjai megegyeztek, miután a’ törvényhatósá­gok börtöneiben rendesen nemcsak egy kitfelekezetbeli rabok fognak őriztetni, ’s igy a’ kath.praedicaliónak hal­lása a’ prot. rabra nézve ’s viszont a’ prot. hitszónoklat a’ kath. rabra nézve némi botránynyal is járhatna, hatá­­roztatott tehát, hogy ezen általányos praedicatiók a’ ra­bok külön kamarácskáikban tartandó ’s a’rab bűntetté­hez’s hajlamához mérséklendő magányos vallási okta­tásánál pótoltassanak. ’S hogy ezen oktatások minél gyakoriabbak lehessenek, szükségesnek találtatott, a’ maga helyén minden darabhoz egyegy lelkészt rendelni. A’ misehallgatást mi illeti,az orsz. választmány több tag­jai oda nyilatkoztak , hogy a’misemondó papnak’s az oltárnak,hol az mondatik,látása szükséges vallásos érze­­tek felébresztésére ’s e’ miatt óhajták, bár találtatnék fel ollyas mód, mellynél fogva a’ magányrendszer elvei fel­áldozása nélkül a’ rabok ne csak csengetés által értesit­­tessenek a’ mise fő és lényeges momentumául, hanem ezeket szemmel is láthassák; miután azonban a’börtön­nek panopticon alakban építtetése, melly az oltárnak minden rab általi láthatását vonná maga után,több tekin­tetből helytelennek ’s gyakorlatilag létesithetlennek is­mertetett el, a’raboknak külön kápolnába egyenkénti vezettetése pedig, hol kiki külön páholyából az oltárt ’s misemondó papot láthassa, a’ nélkül hogy ő rabtársaitól ’s ezek tőle láttathatnának, ha nem volna is tömérdek idővesztéssel összekapcsolva,már azért sem fogadtathat­ták el, mivel a’páholyok szomszédságánál fogva a’ rabok, jelek, kopogás stb. általi közlekedés utján a’ magány­rendszert könnyen kijátszhatnék; azon egyéb módok végre, mellyek az orsz. választmány néhány tagjai által a’ mise láthatásának eszközlésére előterjesztet­tek, létesithetlenek, határozattá lett, szólttassanak fel a’ műértök az iránti véleményadásra: vájjon lehetséges volna oolly módot találni, melly a’magányrendszer épí­tési elveinek feláldozása nélkül a’ mise láthatását is eszközölhetné? addig pedig a’ misehallgatásra nézve az alválasztmányi javaslat hagyatott meg. A’ fen szóval együttimádkozás ’s együ­tténeklés, mint az elfogadott rendszerrel alapban ellenkező , semmi esetre sem en­gedtethetvén meg. /A felszólított műértek közül Graefl Károly és Cassano Józs. építőmesterek az orsz. választ­mány kivonatát hordozható oltár segítségével tervezték eszközöltethetőnek. Minek azonban leírását mellőzve, szorítkozunk azon indítvány-előadásra, miszerint ki­­vántatott, hogy az általán­os hitszónoklat engedtessék meg a’ börtönökben.Tapasztaltam igy szól az inditványzó követ, megyémben, mikép az illyes praedicatiók min­­den vallásfeletkezetre tekintet nélkül sikeresen javítják a’ rabok erkölcsét, óhajtaná tehát, hogy legalább va­sárnapokon, a’ hitágazatok szőrszálhasgatásit mellőzve erkölcsi praedicatio tartatnék a’raboknak, mit ők, vagy a’ kinyitogatott ajtókban állva, vagy pedig álarczosan, hogy egymásra ne ismerjenek a’ kápolnába gyűlve hall­­gathatnának. Ez indítványt többen pártolták, mondván, hogy a’ közönséges szónoklat ellenállhatlanul ragadván meg a’kedélyeket, sokkal hathatósba’javításra mint a’ csupán magányos oktatás, minthogy nem kell ezélt esz­közzel összezavarni, ’s czél a’ javítás; ha a’ köz. szónok­lat javit, bár a’ magányrendszert némileg csorbítani lát­szik, el kell azt fogadni, minthogy a’magányrendszer czélja nem annyira az, hogy senkivel se, hanem az, hogy bünöstársival ne értekezhessek a’ rab. Mások ellenzék a’ köz. szónoklatot,mert az a’magányrendszer elvei felál­dozása nélkül meg nem történhetik,de gyakorlatilag sem eszközölhető lelkiösmeret-erőszakolás nélkül, mert lesznek megy. börtönök, hol alig találkozik 1 —2 kath. rab; ezek számára tehát külön hitszónokot kellene tarta­ni, a’ mi rendkívül költséges vagy mi még rosszabb, arra ke­lene eretetni, hogy más vallásbeli hitszónokot hall­gasson, de más felől a’ lelkészt sem kényszerithetni, hogy a’ hitágaztokat egészen mellőzve csupa erkölcsi predicatiokat tartson, miután a’börtön elvetemült embe­rekben gyakran előbb hitet kell ébreszteni, hogy a’tiszta erkölcs szavai benyomást tehesenek rájok;azonban nem is minden lelkész fogná engedni predicatioit előleg bi­­ráltatni, azután az is megtörténhetnék, hogy a’ különbö­ző felekezetű hitszónokok egymással versenyeznének a 1843. 75lk tsz­ám. PEST, csütött septemb. *­t­­r. lenik a’ Társalkodóval együtt, minden héten kétszer , t.i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerktő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik * sz alatti T 1 a 11 n e i­­ Károlyi ház első emeletén , egyebütt pedig minden királyi posta­hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy más külföldi tartomá­­nnán okb. ki ántató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik any­aiva­l ’s pontosan közöltetik.

Next