Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)
1843-09-21 / 75. szám
FOGLALAT: Magyarország ás Erdély (kinevezések és előléptetések ; nyivtányos hála a’ miskolczi és sz. fehérvári titkárvallottak ügyében; országgyűlési közlemény: a’ büntető törv könyv fölötti viták folytatása; a börtönepitési költségeket a' nemesség aránylag is viselni fogja; ‘sat.) Spanyolország (Barcelonában ismét zendülés ütött ki; sevillai zavargás.) Anglia (a’ királyné Brightonba visszaérkezett;] O' Connell Dublában.) Francziaország (Viktória királyné búcsúzása.) Törökország (a’ szerb ügyek iránti nézetek; Mihály hű óvása; egy görög röpirat; határviszály Oroszországgal) Értesítő: ■uaudm MI ■■■■ii'iwi imh'iwk -iim— és Erdély Kinevezései*.. Ő cs. ’s apost. kir. fölsége a fiumein álló kereskedő törvényszéki elnökségre és tengeri consulságra Privitzer István kormányszéki ülnököt —• Pauer Károly törvényszéki ülnököt pedig a’ fiumei kormányszék ülnökévé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. ( cs. s apost. kir. fölsége a’ pesti k. egyetemben a báromorvosi tanszéket , t a má I Vilmos orsz. báromorvosra ruházni legkegy. méltóztatott. A nm. m. kir. udv. kamara a selmeczi, klaki és újbányai erdőkerületekbeli egyesült erdőszhiva-al szabályoztatása következtében a selmeczi k. erdőmesteri hivatalra Rombauer Emil eddigi erdőfelügyelőt, a k. erdőszhivatali számvivőségre Seyffert Eduárd ottani erdőszhivatalnoki írnokot, ennek állomására pedig Ocsenás József ugyanottani erdőkerülőt s kinki ideiglenes erdőszt, továbbá a kos/inczi erdőszségre Protsehel József gyökiczi ideiglenes erdőszt, az újbányai erdőszségre Steiner Ignácz kürmöczi erdőszhivatali h írnokot, a hlinki erdőszségre az Iadkay József szklenói erdőkerülőt, s a broódi erdőszségre Haszlinger Vincze libelyi erdőszt, az ekép megürült libethi erdőszállositásra pedig Xeubehler Pál beszterczebányai erdőszhivatali első írnokot, s a Mercinori Lajos fokozatos előléptetése által megürült beszterczebányai másod-irnokságra Makoviczki József kliniki ideiglenes erdőszt; végre a Steiner Ignác, előléptetése által megürült körmöczi erdőszhivatali irnokságra Stahl Ferencz újbányai helyettes erdőszt alkalmazd. J nyilvánvosulása. Midőn a’ t. ez. közöns. tisztelettel értesíteném, hogy a’ tűzvész által károsult Miskolcziak és Fehérváriak javára budai műkedvelők által a’nemzeti szikházban és budai nyári körben adott két színi mutatvány. 2100 váltó forint tiszta hasznot jövedelmezett ’s á’ nevezett öszveg, hozzájárulni ő cs. kir. főlige Mária Dorottya 30 pftnyi kegy. ajándéka aránylag felosztva, a’ Miskolcziak: 1250 , a’ Fehérváriak pedig 150 ft tek. Pajthényi Sándor orsz. pénztárnok által már elküldetett,kötelességemnek tartottam egyszersmind a’szerencsétlen leégettek nevében legforróbb hálaköszönetet nyiltányitani mindenek előtt azon t. uraknak és hölgyeknek, kik e’működésre olly magasztos czélból egyesülvén , hogy szellemileg áldozva a’szenvedő emberiség oltárán letörüljék a könnyezők szemeit’s égő sebhelyeikre enyhitő balzsamot öntsenek, olly fényes sikerrel látják koronáztatva emberbaráti törekvéseiket, továbbá a’ két színház lelkes igazgatóinak, kik színpadjaikat nemeskeblüleg átengedek, a’nemz. szinház derék rendezőinek ’s a többi tisztelt sini személyzetnek azon megelőző szívességéért, mellyel a’ műkedvelők iránt viseltettek , nemkülönben a’Waqnant ezred parancsnokának , ki ezredének Szűk Mátyás igazgatása alatti jeles hangászkarát, Flamm Károly nyug. őrnagy közbenjárására mind a’ két előadásra ingyen oda ajánlani, valamint mindazon lelkes emberbarátok , kik bármilly áldozatok vagy szivességök által e’jótékony czélu előadásokat létesíteni segitették ’s kiket itt név szerint megemlíteni, bármilly szívesen tenném is azt, részint szerénységük részint nagyszámuságuk által tiltatom. A’ szenvedő emberiség szívből eredt hálája legyen és testük legszebb jutalma. Budán sept. lékán 1313. Frankenburg Adolf, m. k. Orvsággyűűlési küllemény. Lili. kerületi ülés. Elnökök: Sőtér Ferencz és Török Gábor; jegyző: Szemere Bertalan. Némelly főrendi viszontzenetek kéziratra bocsáttatása után folytaták a’ bűnt. törv.könyv 3. részének tárgyaltatását, névszerint a’ XllI. fejezetet, hol a’ kerül, börtöni tisztszemélyzet részire szabályos utasítások foglaltatnak. Ezen tárgyalás közben két indítvány hozatott szőnyegre. Mi után t.i. az orsz. választmányi javaslat 264. §ában az mondatik, hogy a’rabhoz más vallásbeli lelkész soha sem mehet, hacsak a’ rab által önként nem kivántatnék, egy m. követ oda kívánta módosítani a’ szerkezetet,hogy a’ rabhoz más vallásbeli lelkész még azon esetre se bocsáttassák, ha, a’rab kívánná; mert ezen ürügy alatt könnyen térítő intézetekké válhatnának a’ börtönök. Ezen módosítást némellyek pártolák, mások ellenzék. Az elsők úgy okoskodtak, hogy ha a’ rabhoz más vallásbeli lelkész annyiszor bocsáttatik,a’ hányszor kívánja,ennek az lesz következése, hogy a’magányrendszer kijátszatik, mert igy majd némelly rab, minden fél évben más vallásra kívánkoznék áttérni, csakhogy alkalma legyen időről időre más emberekkel összejöni. A’ választmányi szerkezet emberiség szempontjából indult ugyan ki, mikor azt határozá, hogy a’ rabhoz azon esetre, ha maga kívánná, más vallásbeli lelkész is bocsáttassék; de más felöl, nem lehet azt feledni, mikép minden iró megjegyzése szerint,börtönben a’ javulás tökéletességig igen ritkán eszközöltethetvén, rendszerint csak azon pontig vitetik, hogy a’rab meggyőződjék arról, miszerint a’ rosz embernek sokkal roszabbul van dolga mint a’ jónak. Ezt pedig elérhetni a’ magánybörtön-rendszer mellett úgy is, ha kitkit a’maga vallásbeli lelkésze győz meg arról,hogy a’ bűnnek büntetés lévén következése, jövendőre úgy rendelje életét, hogy rosz cselekedete által jelen sanyarú helyzetébe ne jusson. E’ végre pedig nem szükség hogy egyszer egy,máskor más vallásbeli pap bocsáttassék a’rabhoz; sőt ha ez megengedtetnék, csupa szintésre adna ez alkalmat, mire a’ rabot a’ magányosság miatti szenvedés könnyen bírhatná. Továbbá nem tagadhatni, hogy ez alkalmat a’ nagy befolyású kath papság, főleg miután a’ kegyelmezési jog annyira van terjesztve, a’téritgetésre, annyival jobban fogná használni; mert eddig elé is volt arra példa, hogy a’ rab kegyelmet nyert, miután protestánsból katholicussá lett; de ha a’szerkezet megmaradna, a’börtönigazgatónak is visszaélésekre nyújthatna alkalmat, ki eszközéül adván magát egy vagy másik felekezetbeli papságnak, akkor is előterhelné a’ rabra saját papját, mikor az nem kívánná, kitől aztán természetesen nem menekülhetne a’ rab, mert hogy tudná bebizonyítani az igazgató ellen, hogy ő azon papot nem kívánta, szóval olly lelki sanyargatásra vetemülhetne a’ börtön-igazgató,főleg a’ politikai vétkesekre nézve, mi kínosabb a’testi büntetésnél. Volt erre elég borzasztó példa Angliában ’s más országokban. Az inditványzott módosítást ellenzők ’s igy az orsz. választmányi szerkezet mellett maradni kívánók pedig igen emberinek látták, hogy a’ rab lélekszabadsága se korlátoztassék, hanem meggyőződését követve azon vallásra térhessen, mellyre akar; annyival is inkább, mond kapt.egy követ, mert ezt már az 1790: 26.is megengedi a’ raboknak, ’s azt nem is lehet proselytismusnak nevezni, midőn a’rab maga kivánja a’papot; sőt illy esetben proselytismustól félni annyi, mint a’vallásosság kifejlődésétől tartani, minthogy a’ rabról, kinek már a’ világi érdekekkel, sokszor tán örökre elkülönzött állapotában, semmi köze, fel sem tehetni, hogy meggyőződése után ne induljon. Egy m. követ megnyugszik a’ szerkezetben, mert ott nyilván meg van határozva, hogy más vallásbeli lelkész csak akkor bocsáttassék a’ rabhoz, midőn ezt maga kivánja, aztán meg, egyik térítés kiegyenlíti a’ másikat, de nem is igen méltó irigylésre az itt ’s igy szerzendő colonia.Ezen okok elsorolása után szavazatra bocsáttatván a’dolog, a’ többség a’ szerkezet mellett nyilatkozott Másik indítvány a’ 263. §t illejti, hol is az mondatik, mikép az általányos hitszónok-lattartás (praedicatio) egyik vallásbeli felekezetnek sem engedtetik meg, ’s az ekkép elmaradandó általányos hit- szónoklatok a’ lelkészek által a’ rabok külön kamarácsjkáikban tartandó ’s az illető rab bűntettéhez ’s hajlamához mérséklendő magányos vallásoktatás által pótoltassanak. E’ §. felett az orsz. választmányi jegyzőkönyv szerint hosszabb tanácskozás keletkezett, mi módon kell é s lehet a’magányrendszer elvei megsértése nélkül a’rabokat az isteni tiszteletben részesíteni. Abban, hogy általányos hitszónoklat nem tartathatik, a’ választmány minden tagjai megegyeztek, miután a’ törvényhatóságok börtöneiben rendesen nemcsak egy kitfelekezetbeli rabok fognak őriztetni, ’s igy a’ kath.praedicaliónak hallása a’ prot. rabra nézve ’s viszont a’ prot. hitszónoklat a’ kath. rabra nézve némi botránynyal is járhatna, határoztatott tehát, hogy ezen általányos praedicatiók a’ rabok külön kamarácskáikban tartandó ’s a’rab bűntettéhez’s hajlamához mérséklendő magányos vallási oktatásánál pótoltassanak. ’S hogy ezen oktatások minél gyakoriabbak lehessenek, szükségesnek találtatott, a’ maga helyén minden darabhoz egyegy lelkészt rendelni. A’ misehallgatást mi illeti,az orsz. választmány több tagjai oda nyilatkoztak , hogy a’misemondó papnak’s az oltárnak,hol az mondatik,látása szükséges vallásos érzetek felébresztésére ’s e’ miatt óhajták, bár találtatnék fel ollyas mód, mellynél fogva a’ magányrendszer elvei feláldozása nélkül a’ rabok ne csak csengetés által értesittessenek a’ mise fő és lényeges momentumául, hanem ezeket szemmel is láthassák; miután azonban a’börtönnek panopticon alakban építtetése, melly az oltárnak minden rab általi láthatását vonná maga után,több tekintetből helytelennek ’s gyakorlatilag létesithetlennek ismertetett el, a’raboknak külön kápolnába egyenkénti vezettetése pedig, hol kiki külön páholyából az oltárt ’s misemondó papot láthassa, a’ nélkül hogy ő rabtársaitól ’s ezek tőle láttathatnának, ha nem volna is tömérdek idővesztéssel összekapcsolva,már azért sem fogadtathatták el, mivel a’páholyok szomszédságánál fogva a’ rabok, jelek, kopogás stb. általi közlekedés utján a’ magányrendszert könnyen kijátszhatnék; azon egyéb módok végre, mellyek az orsz. választmány néhány tagjai által a’ mise láthatásának eszközlésére előterjesztettek, létesithetlenek, határozattá lett, szólttassanak fel a’ műértök az iránti véleményadásra: vájjon lehetséges volna oolly módot találni, melly a’magányrendszer építési elveinek feláldozása nélkül a’ mise láthatását is eszközölhetné? addig pedig a’ misehallgatásra nézve az alválasztmányi javaslat hagyatott meg. A’ fen szóval együttimádkozás ’s együtténeklés, mint az elfogadott rendszerrel alapban ellenkező , semmi esetre sem engedtethetvén meg. /A felszólított műértek közül Graefl Károly és Cassano Józs. építőmesterek az orsz. választmány kivonatát hordozható oltár segítségével tervezték eszközöltethetőnek. Minek azonban leírását mellőzve, szorítkozunk azon indítvány-előadásra, miszerint kivántatott, hogy az általános hitszónoklat engedtessék meg a’ börtönökben.Tapasztaltam igy szól az inditványzó követ, megyémben, mikép az illyes praedicatiók minden vallásfeletkezetre tekintet nélkül sikeresen javítják a’ rabok erkölcsét, óhajtaná tehát, hogy legalább vasárnapokon, a’ hitágazatok szőrszálhasgatásit mellőzve erkölcsi praedicatio tartatnék a’raboknak, mit ők, vagy a’ kinyitogatott ajtókban állva, vagy pedig álarczosan, hogy egymásra ne ismerjenek a’ kápolnába gyűlve hallgathatnának. Ez indítványt többen pártolták, mondván, hogy a’ közönséges szónoklat ellenállhatlanul ragadván meg a’kedélyeket, sokkal hathatósba’javításra mint a’ csupán magányos oktatás, minthogy nem kell ezélt eszközzel összezavarni, ’s czél a’ javítás; ha a’ köz. szónoklat javit, bár a’ magányrendszert némileg csorbítani látszik, el kell azt fogadni, minthogy a’magányrendszer czélja nem annyira az, hogy senkivel se, hanem az, hogy bünöstársival ne értekezhessek a’ rab. Mások ellenzék a’ köz. szónoklatot,mert az a’magányrendszer elvei feláldozása nélkül meg nem történhetik,de gyakorlatilag sem eszközölhető lelkiösmeret-erőszakolás nélkül, mert lesznek megy. börtönök, hol alig találkozik 1 —2 kath. rab; ezek számára tehát külön hitszónokot kellene tartani, a’ mi rendkívül költséges vagy mi még rosszabb, arra kelene eretetni, hogy más vallásbeli hitszónokot hallgasson, de más felől a’ lelkészt sem kényszerithetni, hogy a’ hitágaztokat egészen mellőzve csupa erkölcsi predicatiokat tartson, miután a’börtön elvetemült emberekben gyakran előbb hitet kell ébreszteni, hogy a’tiszta erkölcs szavai benyomást tehesenek rájok;azonban nem is minden lelkész fogná engedni predicatioit előleg biráltatni, azután az is megtörténhetnék, hogy a’ különböző felekezetű hitszónokok egymással versenyeznének a 1843. 75lk tszám. PEST, csütött septemb. *tr. lenik a’ Társalkodóval együtt, minden héten kétszer , t.i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerktő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik * sz alatti T 1 a 11 n e i Károlyi ház első emeletén , egyebütt pedig minden királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy más külföldi tartománnán okb. ki ántató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik anyaival ’s pontosan közöltetik.