Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-01-04 / 1. szám

polgári jogok kiterjesztésében, megczáfolására figyel­meztetve a’ kerületi ülést, szorgalmazta, hogy a’ zsidók, ha a’ törvényjavaslat­ meghatározta képességekkel bi­­randnak, tisztválasztási szavazatjoggal ruháztassanak fel. Ezen indítvány kissé hosszabb vitára, később pe­dig szavazásra nyújtott alkalmat. Kik az indítványt pár­tolták, mind elmondották a’ zsidók emancipatioja mellett szóló könyvekből és hirlapokból ismeretes közhelyeket. A’ szokásos közhelyeken kívül leginkább abban keres­tek az indítvány pártolóji achillest, hogy miután már múlt országgyűlésen törvényhozásilag kimondatott az, mikép a’zsidók mind azon jogokban részesülhetnek, melyekben hazánk egyéb nemtelen lakosi, most, midőn arról van szó, miszerint ha a’zsidók azon képességek­kel bírnak, mellyekért a’ nemtelenek szavazási jogban részesíttetnek, szavazási tehetséggel ruháztassanak fel; a’ törvényhozás méltóságához nem volna illő,mint­egy visszalépni, és ugyanazon emberekre ugyanazon körülmények közt ma fejéret, holnap feketét határoz­ni, mi annál inkább szembetűnnék, mert alig néhány hónapja, hogy ezen tábla többsége a’ zsidókat kir. vá­rosokban polgári jogra méltatá. Elmondatott még, hogy ha a’kereskedést,gyár- és műipart elő akarjuk hazánk­ban mozdítani ’s hazánk minden lakosit mintegy testvé­­rileg egybeforrva kívánja a’ felvilágosodás az alkotmány sánczaiba bevinni, a’kereskedő és kereskedő, gyámok és gyámok közt ne vonjunk, ha egyébiránt egyenlő ké­pességekkel bírnak, csak azért választófalat, mert nem ugyanazon egy templomban imádják istenüket. Azon követ, ki tegnap az özvegyasszonyok ügyét olig hőn védte, ma ismét kétszer emelte hathatós szavát a’ zsidók választási jogának kivívására,’s igére,hogy—mikint An­­gliában történtés történik—e tárgyban szót emelni mind addig meg nem szűnik, mig szavára Jerikó előítéletes falai le nem omladoznak. Egyébiránt e’szónok az in­dítvány ellen tett észrevételek czáfolásába bocsátkozva, a’zsidók ellen gördittetni szokott vádak valóságát két­ségbe nem voná, hanem a’ zsidók által elkövettetni szokott visszaélések kiapadhatlan forrását sőt, mint ő m­ondá, veszedelmes kígyóját magunk keblében vélte keresendőnek, mi vagyunk azok, úgymond, kik a’ sze­gény zsidót mindenek előtt a’temetési helyül szolgálandó néhány talpalatnyi földért jól kizsarolván, azon kény­­telenségbe hozzuk, hogy az pénzszomjunk kielégíté­séül ha másunnan nem lehet, még a’ pokol fenekéről is pénzt kerítsen. Vannak úgymond szóló hazánkban is , kik az angol történet példájára igen jól tudják jövedel­­meztetni a’ szerencsétlen zsidók törvényen kivü­li állá­sát, és a’ fogkihúzás nagy summával megváltásának embertelen mesterségéhez hasonló pénzcsikaró fogá­sokhoz igen is értenek. Mi azon szemrehányást illeti, mintha a’ zsidók pénzarisztokraták volnának, azt szóló nagyon természetesnek találja, de az egész csak abban határzódik, hogy kinek módja van benne, a’ keze ügyébe eső kényelmeket megszerzi magának, már a’ ki franczia szakácscsaljósza ’fünöm ételeket főzethet magának, az bizony nem igen kívánja meg a’ bográcsban leteritett suba fdett megforgatott paprikás húst.’s. a’. t. Azok ellenében, kik a’zsidók tisztválasztásra képesülésének idejét még el nem jöttnek álliták, válaszoltad», mikép az igen szomorú dolog volna, ha a’ zsidók polgári jog­ban részesittetése Bentham által felhozott amaz isme­retes sophismával,, ma nem, hanem holnap“ világ vé­géig halasztatnék.Mindig az a’ felelet,mond egy szónok, — jaj még nem jött el ideje a’ zsidók felszabadittatá­­sának, pedig sz.István idejétől már 800 év pergett le, és a’ zsidók felszabadilttatása még eddig sem ért meg; de ha igy védjük, a’Messiás eljövetele előtt nem is ér­hetik meg, miután ha Usaankint akarjuk őket polgári jogokba léptetni, az szokott mondatni,hogy a’ nagy fontosságú újítást rendszeresen kell tárgyalni; ha ellen­ben rendszeresen nyúlnánk a’ dologhoz, akkor ismét az vettetnék ellen, hogy az illy dolgokban lassan kint kell előre haladni. A’ zsidó többnyire kereskedő, és igy leg­gyakrabban van szüksége biróra; miért ne folyhatna te­hát annak választásába, miután irni olvasni tud, sőt a’ tisztujitások több megyében eddig is zsidó pénzen tar­tattak. Hogy a’zsidó nem igen magyarosodig oka mert nálunk a­ kereskedési nyelv német, egyébiránt, ha a’ zsidót a’ polgári életbe léptetnék, szintolly ha magyar fogna lenni, mint a’ miilyen hü franczia Francziaország­­ban. Csudálkozik szóló,hogy minden baj okának a’ zsi­dót tartják, ’s elhiszi, hogy ha Spanyolországból és Portugáliából ki nem űzték volna a’ zsidókat, az ottani nyomorúság okát most tüstint rájok fognák. Végül a’ káptalani követekhez fordulva, azon reményét jelenté ki, miszerint a főtisztet, urak az Isten választott népének ügyét minden esetre pártolni fogják. Azok kik a’ zsi­dók választási joga ellen és igy a’ választmányi szerke­zet mellett szóltak, igy okoskodtak. Még átalakulá­sunk első fokán állván,nera lehet felednünk két körül­ményt, mellyek közül első az, hogy a’ magyar ős alkot­­vány alapelvénél fogva, nálunk majd minden polgári jog földbirtokhoz van kötve, úgy hogy e’részben a’ műipar, kereskedés soha számba sem jött, és igy eddigelé a’ földbirtokos aristokratia egyedül áll a’ vásárban, melly­­töl függ az alkotvány sánczainak tágittatása; vigyáz­nunk kell tehát,hogy ez haza 9 millió nemtelen lakosinak néhány százezer zsidót elébe téve, ne ingereljük fel az aristokratákat szabadelmű utasításiak megváltoztatá­sára, hanem nálunk egyedül békés átalakulásról lehet­vén szó, az igazság feléig eljuthatván, körülményinket tekintve, álljunk meg az igazság 14-nél. Másik körül­mény a’nemzetiségi szempont, erre nézve a’ magyar­­országi zsidók sokkal hátrább állanak mint egyéb ide­­genajku népek. A’zsidók ugyan­is hazánkban nem a’ magyar, de nem is a’ zsidó, hanem a’ német nyelvet moz­dítják elő, mert az a’ kis tréfa, hogy itt országgyűlés helyén Pozsonyban két kis leányt magyarul taníttatnak irni olvasni, számba sem jöhet azon nagy tömeg ellené­ben, melly Magyarországon a’ rontott német nyelvet használja, ápolja, és gyarapítja. Múlt országgyűlés ki­mutatta a’ zsidóknak az emancipatióhoz vezető utat, de bir ezt a’ zsidók még eddig nem igen vették figyelembe, mert a’magyar nemzetiséghez olly kevéssé ragaszkod­nak, hogy a’ törvény rendeletének abban sem tesznek eleget, miszerint egyházi anyakönyveiket magyarul vinnék; földbirtokot pedig ön erejökkeli mivelés végett teljességgel nem szereznek. Ha tehát azt akarják a’ zsi­dók, hogy irántok a’ magyar nemességben sympathia ébredjen, úgy hova hamarabb simuljanak e’ nemzet érdekeihez; különben még most oliy nagy az antipa­­thia a’zsidóság iránt, hogy szóló szerint csak katonai erővel lehetne azt létesíteni, miszerint a’ magyar ne­messég a’zsidóval egy teremben szavazzon. Nem­ vá­dolhatni minket következetlenségrül a’zsidók polgáro­sítását illetőleg, mert mi utasitásos rendszerünk követ­keztében nem magunk aktából határozunk, mond egy felső vidéki követ, mit tehetünk mi róla, hogy múlt or­szággyűlés óta még inkább elidegenültek a’ megyék az emancipate eszméjétől, ennek magok a’zsidók is okai, mert faluinkban zsidó és ur az aristocrata, csak hogy ez utóbbi születése, az előbbi pedig pénze bora pálinkája erejénél fogva. Szóló a’ zsidóbarátokat utasítja a’zsi­dókkal ellepett megyékbe, ha a’zsidók által kizsarolt föld népének ínségét ’s nyomorát egybe akarják vetni azon megyék lakosinak jóllétével, hol zsidók törvény tilalmánál fogva nem lakhatnak. Mig tehát a’ nép nem emancipáltatik, nem tartaná szóló liberalismusnak, a’ zsidót emancipálni, annál is inkább, mert ha nálunk a’ zsidóknak polgári szabadság engedtetnék, az lenne kö­vetkezése, hogy a’ szomszéd országokban nyomott zsi­dóság mind hozzánk tódulna, ’s adózó népünk sorsát csak súlyosbítaná. Több szónok állitá, hogy ez úttal a’megyei kicsapongások korlátoztatása forogván sző­nyegen, az illető hatóságok tudta ’s hite nélkül amúgy mellesleg nem volna tanácsos az emancipationalis kér­dést átsurrantani­ Mások a’ kérdéses indítvány körül helybeli érdekű czáfolatokba bocsátkozván, rövidség okáért csak annak kijelentésére szoritkozunk, mikép szavazásra kerülvén a’ kérdés, 35 megye 12 ellen a’ választmányi szerkezet mellett nyilatkozott. A’ 2 . § többi pontjai t. i. a’bb) cc) dd) ce) t) u) x) mind úgy maradtak, ahogy választmányig szerkesztettek. Az x) pontra egy káptalan követe azt jegyzi meg, hogy az egyházi rendre nézve, melly Magyarország első statu­sát képezi, ha ugyan az x) pont alatt a’ r. kath. clerus is értetik, igen sajnosan esik az, miszerint mind a’ mel­lett is, hogy választási törvényes jogát még a’Pesti hír­lap is elismerte (értsd a’ káplánokat) a’ szavazásjogot csak most nyerendő osztályok után létetett, melyek­ből némellyek még tán borotváltak ’s borotválnak is. Erre többen válaszolák, hogy az ország első statusán csak a’ praelatusok nem pedig egyszersmind­ a’ köz ren­dű papok is értetnek, kiket, miután a’ püspök felszen­tel, még nem ruház fel egyszersmind magyar nemesi joggal, mikép az ISOT-ben orsz. választmányig ki­mondatott. Egy a’ válaszoló szólók közül sajnálja, hogy a’ káptalan követe a’ soron fen akad, hisz a’ sort néha a’ legkisebbek kezdik és a’ legnagyobbak végzik, más­kor pedig épen megfordítva. Mi a’ foglalatosság nemé­re vonatkozó lealacsonyító szavait illeti a’ káptalani követnek, ezt a’ válaszolók egyike épen a’ r. kath. pap­ságtól várná legkevesebbé, miután annak legnagyobb része nem a’magas aristokralia°kebléböI szokta ven­ni eredetét. Végül kedélyesen jegyze meg egy szó * nek, mikép­p sajnálja ugyan, hogy a’clerus története­­­sen x) alá esett, melly az algebrában incognita (juanii­­tast jelent, de azon mód nélkül örtenc,hogy az özvegy­­asszonyok személyesen nem folyhatni^^Htt válasz­tásba, mert ezek többnyire velök fogt^^HL kezet fogni! Ezután olvastatott a’ 2 5 és 2 G sMHM pu­szt­­­ujitás előtt az illető megyék a’ szavazhat MSR h elysé­­genkint pontosan ’s betűrendben, küldöttségek által leendő összei­atását megrendelni ’s tisztujitás előtt közgyűlésben meghitelesitni ’s illetőleg megigazitni tartoznak. Erre gonddal lenni a’ megyei elnök köteles­sége. A’ melly tisztviselő vagy más kiküldött ez érdem­­­beni kötelességét rendes időre nem teljesíti, a’ hanyag tisztviselőkre­ nézve a’ bűnt. 1. könyvben rendeltek súlya alá esik“ — 26 Választási jogát mindenki csak sze­mélyesen gyakorolhatván, semmiféle megbízó-levelek­nek (asredentionalis) hely nem adathatik. E’ S­ok min­den változtatás nélkül meghagyatván, mielőtt az ülés eloszlott a’ kerületi elnökség jelenté, hogy kir. szem. Önmaga a’napló kinyomatása akadályának elháritásá­­ról gondoskodók ’s már a’ napló sajtó alatt létezik. C­XXVIIIdik kerül, ülés dec. 21 kén d. e. 9­­-i órakor. — Tárgy: a’ megyei kihágások korlátozta­­tása iránti választmányi javaslat vizsgálatának folyta­tása. Olvastattak a’ választmányi jelentés 2­7dik’s azt követő §ai egész a’ 38ikig úgy, a’ mint itt következnek : 2­7 §.,minden tisztujitási érvényes szavazásnak e’ vég­re nevezett választmány előtt, ’s a’ szavazhatok hi­teles összeírása nyomán — e választmánytól nyerendő szavazatjegy általi titkos szavazással kell megtörténni. E’ választmány fél részét a’ főispán,vagy a’ 2 és 4§ ese­teiben a’­­ G . szerint választott elnök , felét a’ tanács­­kozvány nevezi ki. Ugyanezek neveznek járás - vagy illetőleg helységenkint olly egyedeket is e’ választmány­hoz , kik a’ szavazási joggal birókathelyenkint ismerik. Mindezek a’ 21 §ben foglalt esküt előre letenni ’s ahoz képest eljárni kötelesek.“ — 28 §: „Minden kijelölt számára külön szinü egyegy szavazatláda rendeltetvén , a’ládához zárral kapcsolt ládába alkalmazott papirosra könnyen olvasható nagyobb betűkkel az illető kijelölt vezeték- és keresztneve jegyeztessék. Ha a’ szavazás egyszerre több helyen történik, mindegyik helyre néz­ve ugyanannyi számú ládák és tábláknak kell lenni. A’ név-följegyzéseknél bármi különböztetésnek lenni nem szabad.“ — 29 §: ,,A’szavazat-ládáknak olly csenget­tyűkkel kell lenni ellátva, mellyeket minden bevetett test okvetetlen külön csengésre hoz , de a’külön ládák csengettyűshangra nézve egymástól legkevesbbé se kü­lönbözzenek. Ezek a’ választmány teremébe ugyan, mind azáltal annak láthatásától elválasztva helyzendők azon sorban, mint a’ kijelölés történt; ’se’végett mind a lá­dák, mind a’felettök levő táblák római számokkal is meg­­jelelendők. E’ ládáknak kettős fiókkal is szükség es lát­­tatni úgy, hogy a’ felsőbe hullott szavazatjegyek mind­egyik helység szavazása végeztével az alsó fiókba lát­­­tatlanul keresztelhessenek, az által, ha a’ felső fiók alja kihuzatik, melly természetesen ismét visszatolandó.“ — 36dik §: ,,A’ tisztújitási ülés megnyittatván, ’s a’ hiva­talnokok a’ 16 § értelmében hivatalaikat letevőn , min­denek előtt a’ tisztújitási jó rendet tárgyazó törvény­­czikkeket tartozik az elnök fölolvastatni.“ — 3 ldik­k: „A’ kijelölést az elnök olvassa föl. Ezt végig csendesen kihallgatni mindenki köteleztetvén, a’ ki ezt bármikép akadályozná , mint széksértő ’s illetőleg rendzavaró te­kintessék ’s a’ büntető törvénykönyvben a’ széksértés ellen határozott’s alább a’ 44. és 45. §-ban is érdeklett büntetés alá nyomban vétessék.“ — 3­2 dik­k: „Ha a’ ta­­nácskozványban megállapított kijelelés meg nem tartat­nék , eziránt észrevételt tenni a’tanácskozvány tagjai­nak joga,’s egyszer’s mind kötelessége. Ha a tanácskoz­­vány által kijelölésül kitüzöttek közül valamellyik a’ ki­­jelöltetést el nem vállalná, vagy más hivatalra előbb vá­lasztatnék meg, helyébe az elnökség a’ tanácskozvány által ajánlottak közül sor szerint mást tartozik kijelölni. A’ kijelölteken kivül másra szavazni nem lehet.“ — 3­3dik §: „A’ kijelölő elnök mindegyik kijelölt vezeték­es keresztneveit könnyen olvasható nagyobb betűkkel egyformán jegyezve ugyanolly szinü külön táblába teszi bele, miilyen szinü láda van annak szavazatai számára rendelve és azt le is zárja. E­ táblák a’szavazási tere­men kívül annyi helyen függesztetnek ki, a’ hány felé történik a’ szavazás. Ezzel a’ szavazás nyomban elkez­detvén mind végig így folytatandó.“ — 34dik§: ,,A’ szavazók helységsorban, ’s összeírási betűrendben hi­­vandók, s egyenkint bocsátandók a’ szavazatszedő vá­lasztmány­ok­be. Kinek a’ hiteles összeírás szerint sza­vazata van, választmány elnökétől nyert szavazatjegyet a’ ládák egyikébe tenni, vagy ha szavazni nem kívánna.

Next