Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-01-04 / 1. szám
polgári jogok kiterjesztésében, megczáfolására figyelmeztetve a’ kerületi ülést, szorgalmazta, hogy a’ zsidók, ha a’ törvényjavaslat meghatározta képességekkel birandnak, tisztválasztási szavazatjoggal ruháztassanak fel. Ezen indítvány kissé hosszabb vitára, később pedig szavazásra nyújtott alkalmat. Kik az indítványt pártolták, mind elmondották a’ zsidók emancipatioja mellett szóló könyvekből és hirlapokból ismeretes közhelyeket. A’ szokásos közhelyeken kívül leginkább abban kerestek az indítvány pártolóji achillest, hogy miután már múlt országgyűlésen törvényhozásilag kimondatott az, mikép a’zsidók mind azon jogokban részesülhetnek, melyekben hazánk egyéb nemtelen lakosi, most, midőn arról van szó, miszerint ha a’zsidók azon képességekkel bírnak, mellyekért a’ nemtelenek szavazási jogban részesíttetnek, szavazási tehetséggel ruháztassanak fel; a’ törvényhozás méltóságához nem volna illő,mintegy visszalépni, és ugyanazon emberekre ugyanazon körülmények közt ma fejéret, holnap feketét határozni, mi annál inkább szembetűnnék, mert alig néhány hónapja, hogy ezen tábla többsége a’ zsidókat kir. városokban polgári jogra méltatá. Elmondatott még, hogy ha a’kereskedést,gyár- és műipart elő akarjuk hazánkban mozdítani ’s hazánk minden lakosit mintegy testvérileg egybeforrva kívánja a’ felvilágosodás az alkotmány sánczaiba bevinni, a’kereskedő és kereskedő, gyámok és gyámok közt ne vonjunk, ha egyébiránt egyenlő képességekkel bírnak, csak azért választófalat, mert nem ugyanazon egy templomban imádják istenüket. Azon követ, ki tegnap az özvegyasszonyok ügyét olig hőn védte, ma ismét kétszer emelte hathatós szavát a’ zsidók választási jogának kivívására,’s igére,hogy—mikint Angliában történtés történik—e tárgyban szót emelni mind addig meg nem szűnik, mig szavára Jerikó előítéletes falai le nem omladoznak. Egyébiránt e’szónok az indítvány ellen tett észrevételek czáfolásába bocsátkozva, a’zsidók ellen gördittetni szokott vádak valóságát kétségbe nem voná, hanem a’ zsidók által elkövettetni szokott visszaélések kiapadhatlan forrását sőt, mint ő mondá, veszedelmes kígyóját magunk keblében vélte keresendőnek, mi vagyunk azok, úgymond, kik a’ szegény zsidót mindenek előtt a’temetési helyül szolgálandó néhány talpalatnyi földért jól kizsarolván, azon kénytelenségbe hozzuk, hogy az pénzszomjunk kielégítéséül ha másunnan nem lehet, még a’ pokol fenekéről is pénzt kerítsen. Vannak úgymond szóló hazánkban is , kik az angol történet példájára igen jól tudják jövedelmeztetni a’ szerencsétlen zsidók törvényen kivüli állását, és a’ fogkihúzás nagy summával megváltásának embertelen mesterségéhez hasonló pénzcsikaró fogásokhoz igen is értenek. Mi azon szemrehányást illeti, mintha a’ zsidók pénzarisztokraták volnának, azt szóló nagyon természetesnek találja, de az egész csak abban határzódik, hogy kinek módja van benne, a’ keze ügyébe eső kényelmeket megszerzi magának, már a’ ki franczia szakácscsaljósza ’fünöm ételeket főzethet magának, az bizony nem igen kívánja meg a’ bográcsban leteritett suba fdett megforgatott paprikás húst.’s. a’. t. Azok ellenében, kik a’zsidók tisztválasztásra képesülésének idejét még el nem jöttnek álliták, válaszoltad», mikép az igen szomorú dolog volna, ha a’ zsidók polgári jogban részesittetése Bentham által felhozott amaz ismeretes sophismával,, ma nem, hanem holnap“ világ végéig halasztatnék.Mindig az a’ felelet,mond egy szónok, — jaj még nem jött el ideje a’ zsidók felszabadittatásának, pedig sz.István idejétől már 800 év pergett le, és a’ zsidók felszabadilttatása még eddig sem ért meg; de ha igy védjük, a’Messiás eljövetele előtt nem is érhetik meg, miután ha Usaankint akarjuk őket polgári jogokba léptetni, az szokott mondatni,hogy a’ nagy fontosságú újítást rendszeresen kell tárgyalni; ha ellenben rendszeresen nyúlnánk a’ dologhoz, akkor ismét az vettetnék ellen, hogy az illy dolgokban lassan kint kell előre haladni. A’ zsidó többnyire kereskedő, és igy leggyakrabban van szüksége biróra; miért ne folyhatna tehát annak választásába, miután irni olvasni tud, sőt a’ tisztujitások több megyében eddig is zsidó pénzen tartattak. Hogy a’zsidó nem igen magyarosodig oka mert nálunk a kereskedési nyelv német, egyébiránt, ha a’ zsidót a’ polgári életbe léptetnék, szintolly ha magyar fogna lenni, mint a’ miilyen hü franczia Francziaországban. Csudálkozik szóló,hogy minden baj okának a’ zsidót tartják, ’s elhiszi, hogy ha Spanyolországból és Portugáliából ki nem űzték volna a’ zsidókat, az ottani nyomorúság okát most tüstint rájok fognák. Végül a’ káptalani követekhez fordulva, azon reményét jelenté ki, miszerint a főtisztet, urak az Isten választott népének ügyét minden esetre pártolni fogják. Azok kik a’ zsidók választási joga ellen és igy a’ választmányi szerkezet mellett szóltak, igy okoskodtak. Még átalakulásunk első fokán állván,nera lehet felednünk két körülményt, mellyek közül első az, hogy a’ magyar ős alkotvány alapelvénél fogva, nálunk majd minden polgári jog földbirtokhoz van kötve, úgy hogy e’részben a’ műipar, kereskedés soha számba sem jött, és igy eddigelé a’ földbirtokos aristokratia egyedül áll a’ vásárban, mellytöl függ az alkotvány sánczainak tágittatása; vigyáznunk kell tehát,hogy ez haza 9 millió nemtelen lakosinak néhány százezer zsidót elébe téve, ne ingereljük fel az aristokratákat szabadelmű utasításiak megváltoztatására, hanem nálunk egyedül békés átalakulásról lehetvén szó, az igazság feléig eljuthatván, körülményinket tekintve, álljunk meg az igazság 14-nél. Másik körülmény a’nemzetiségi szempont, erre nézve a’ magyarországi zsidók sokkal hátrább állanak mint egyéb idegenajku népek. A’zsidók ugyanis hazánkban nem a’ magyar, de nem is a’ zsidó, hanem a’ német nyelvet mozdítják elő, mert az a’ kis tréfa, hogy itt országgyűlés helyén Pozsonyban két kis leányt magyarul taníttatnak irni olvasni, számba sem jöhet azon nagy tömeg ellenében, melly Magyarországon a’ rontott német nyelvet használja, ápolja, és gyarapítja. Múlt országgyűlés kimutatta a’ zsidóknak az emancipatióhoz vezető utat, de bir ezt a’ zsidók még eddig nem igen vették figyelembe, mert a’magyar nemzetiséghez olly kevéssé ragaszkodnak, hogy a’ törvény rendeletének abban sem tesznek eleget, miszerint egyházi anyakönyveiket magyarul vinnék; földbirtokot pedig ön erejökkeli mivelés végett teljességgel nem szereznek. Ha tehát azt akarják a’ zsidók, hogy irántok a’ magyar nemességben sympathia ébredjen, úgy hova hamarabb simuljanak e’ nemzet érdekeihez; különben még most oliy nagy az antipathia a’zsidóság iránt, hogy szóló szerint csak katonai erővel lehetne azt létesíteni, miszerint a’ magyar nemesség a’zsidóval egy teremben szavazzon. Nem vádolhatni minket következetlenségrül a’zsidók polgárosítását illetőleg, mert mi utasitásos rendszerünk következtében nem magunk aktából határozunk, mond egy felső vidéki követ, mit tehetünk mi róla, hogy múlt országgyűlés óta még inkább elidegenültek a’ megyék az emancipate eszméjétől, ennek magok a’zsidók is okai, mert faluinkban zsidó és ur az aristocrata, csak hogy ez utóbbi születése, az előbbi pedig pénze bora pálinkája erejénél fogva. Szóló a’ zsidóbarátokat utasítja a’zsidókkal ellepett megyékbe, ha a’zsidók által kizsarolt föld népének ínségét ’s nyomorát egybe akarják vetni azon megyék lakosinak jóllétével, hol zsidók törvény tilalmánál fogva nem lakhatnak. Mig tehát a’ nép nem emancipáltatik, nem tartaná szóló liberalismusnak, a’ zsidót emancipálni, annál is inkább, mert ha nálunk a’ zsidóknak polgári szabadság engedtetnék, az lenne következése, hogy a’ szomszéd országokban nyomott zsidóság mind hozzánk tódulna, ’s adózó népünk sorsát csak súlyosbítaná. Több szónok állitá, hogy ez úttal a’megyei kicsapongások korlátoztatása forogván szőnyegen, az illető hatóságok tudta ’s hite nélkül amúgy mellesleg nem volna tanácsos az emancipationalis kérdést átsurrantani Mások a’ kérdéses indítvány körül helybeli érdekű czáfolatokba bocsátkozván, rövidség okáért csak annak kijelentésére szoritkozunk, mikép szavazásra kerülvén a’ kérdés, 35 megye 12 ellen a’ választmányi szerkezet mellett nyilatkozott. A’ 2 . § többi pontjai t. i. a’bb) cc) dd) ce) t) u) x) mind úgy maradtak, ahogy választmányig szerkesztettek. Az x) pontra egy káptalan követe azt jegyzi meg, hogy az egyházi rendre nézve, melly Magyarország első statusát képezi, ha ugyan az x) pont alatt a’ r. kath. clerus is értetik, igen sajnosan esik az, miszerint mind a’ mellett is, hogy választási törvényes jogát még a’Pesti hírlap is elismerte (értsd a’ káplánokat) a’ szavazásjogot csak most nyerendő osztályok után létetett, melyekből némellyek még tán borotváltak ’s borotválnak is. Erre többen válaszolák, hogy az ország első statusán csak a’ praelatusok nem pedig egyszersmind a’ köz rendű papok is értetnek, kiket, miután a’ püspök felszentel, még nem ruház fel egyszersmind magyar nemesi joggal, mikép az ISOT-ben orsz. választmányig kimondatott. Egy a’ válaszoló szólók közül sajnálja, hogy a’ káptalan követe a’ soron fen akad, hisz a’ sort néha a’ legkisebbek kezdik és a’ legnagyobbak végzik, máskor pedig épen megfordítva. Mi a’ foglalatosság nemére vonatkozó lealacsonyító szavait illeti a’ káptalani követnek, ezt a’ válaszolók egyike épen a’ r. kath. papságtól várná legkevesebbé, miután annak legnagyobb része nem a’magas aristokralia°kebléböI szokta venni eredetét. Végül kedélyesen jegyze meg egy szó * nek, miképp sajnálja ugyan, hogy a’clerus történetesen x) alá esett, melly az algebrában incognita (juaniitast jelent, de azon mód nélkül örtenc,hogy az özvegyasszonyok személyesen nem folyhatni^^Htt választásba, mert ezek többnyire velök fogt^^HL kezet fogni! Ezután olvastatott a’ 2 5 és 2 G sMHM pusztujitás előtt az illető megyék a’ szavazhat MSR h elységenkint pontosan ’s betűrendben, küldöttségek által leendő összeiatását megrendelni ’s tisztujitás előtt közgyűlésben meghitelesitni ’s illetőleg megigazitni tartoznak. Erre gonddal lenni a’ megyei elnök kötelessége. A’ melly tisztviselő vagy más kiküldött ez érdembeni kötelességét rendes időre nem teljesíti, a’ hanyag tisztviselőkre nézve a’ bűnt. 1. könyvben rendeltek súlya alá esik“ — 26 Választási jogát mindenki csak személyesen gyakorolhatván, semmiféle megbízó-leveleknek (asredentionalis) hely nem adathatik. E’ Sok minden változtatás nélkül meghagyatván, mielőtt az ülés eloszlott a’ kerületi elnökség jelenté, hogy kir. szem. Önmaga a’napló kinyomatása akadályának elháritásáról gondoskodók ’s már a’ napló sajtó alatt létezik. CXXVIIIdik kerül, ülés dec. 21 kén d. e. 9-i órakor. — Tárgy: a’ megyei kihágások korlátoztatása iránti választmányi javaslat vizsgálatának folytatása. Olvastattak a’ választmányi jelentés 27dik’s azt követő §ai egész a’ 38ikig úgy, a’ mint itt következnek : 27 §.,minden tisztujitási érvényes szavazásnak e’ végre nevezett választmány előtt, ’s a’ szavazhatok hiteles összeírása nyomán — e választmánytól nyerendő szavazatjegy általi titkos szavazással kell megtörténni. E’ választmány fél részét a’ főispán,vagy a’ 2 és 4§ eseteiben a’ G . szerint választott elnök , felét a’ tanácskozvány nevezi ki. Ugyanezek neveznek járás - vagy illetőleg helységenkint olly egyedeket is e’ választmányhoz , kik a’ szavazási joggal birókathelyenkint ismerik. Mindezek a’ 21 §ben foglalt esküt előre letenni ’s ahoz képest eljárni kötelesek.“ — 28 §: „Minden kijelölt számára külön szinü egyegy szavazatláda rendeltetvén , a’ládához zárral kapcsolt ládába alkalmazott papirosra könnyen olvasható nagyobb betűkkel az illető kijelölt vezeték- és keresztneve jegyeztessék. Ha a’ szavazás egyszerre több helyen történik, mindegyik helyre nézve ugyanannyi számú ládák és tábláknak kell lenni. A’ név-följegyzéseknél bármi különböztetésnek lenni nem szabad.“ — 29 §: ,,A’szavazat-ládáknak olly csengettyűkkel kell lenni ellátva, mellyeket minden bevetett test okvetetlen külön csengésre hoz , de a’külön ládák csengettyűshangra nézve egymástól legkevesbbé se különbözzenek. Ezek a’ választmány teremébe ugyan, mind azáltal annak láthatásától elválasztva helyzendők azon sorban, mint a’ kijelölés történt; ’se’végett mind a ládák, mind a’felettök levő táblák római számokkal is megjelelendők. E’ ládáknak kettős fiókkal is szükség es láttatni úgy, hogy a’ felsőbe hullott szavazatjegyek mindegyik helység szavazása végeztével az alsó fiókba láttatlanul keresztelhessenek, az által, ha a’ felső fiók alja kihuzatik, melly természetesen ismét visszatolandó.“ — 36dik §: ,,A’ tisztújitási ülés megnyittatván, ’s a’ hivatalnokok a’ 16 § értelmében hivatalaikat letevőn , mindenek előtt a’ tisztújitási jó rendet tárgyazó törvényczikkeket tartozik az elnök fölolvastatni.“ — 3 ldikk: „A’ kijelölést az elnök olvassa föl. Ezt végig csendesen kihallgatni mindenki köteleztetvén, a’ ki ezt bármikép akadályozná , mint széksértő ’s illetőleg rendzavaró tekintessék ’s a’ büntető törvénykönyvben a’ széksértés ellen határozott’s alább a’ 44. és 45. §-ban is érdeklett büntetés alá nyomban vétessék.“ — 32 dikk: „Ha a’ tanácskozványban megállapított kijelelés meg nem tartatnék , eziránt észrevételt tenni a’tanácskozvány tagjainak joga,’s egyszer’s mind kötelessége. Ha a tanácskozvány által kijelölésül kitüzöttek közül valamellyik a’ kijelöltetést el nem vállalná, vagy más hivatalra előbb választatnék meg, helyébe az elnökség a’ tanácskozvány által ajánlottak közül sor szerint mást tartozik kijelölni. A’ kijelölteken kivül másra szavazni nem lehet.“ — 33dik §: „A’ kijelölő elnök mindegyik kijelölt vezetékes keresztneveit könnyen olvasható nagyobb betűkkel egyformán jegyezve ugyanolly szinü külön táblába teszi bele, miilyen szinü láda van annak szavazatai számára rendelve és azt le is zárja. E táblák a’szavazási teremen kívül annyi helyen függesztetnek ki, a’ hány felé történik a’ szavazás. Ezzel a’ szavazás nyomban elkezdetvén mind végig így folytatandó.“ — 34dik§: ,,A’ szavazók helységsorban, ’s összeírási betűrendben hivandók, s egyenkint bocsátandók a’ szavazatszedő választmányokbe. Kinek a’ hiteles összeírás szerint szavazata van, választmány elnökétől nyert szavazatjegyet a’ ládák egyikébe tenni, vagy ha szavazni nem kívánna.