Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-01-04 / 1. szám
azt nyomban visszaadni köteles. Kiről ellenkező bizonyittatik be, a’ választmány hiteles jelentésére az orszék által kimondandó ítélettel azon egész tisztujitás alatt szavazásjogától megfosztandó.“ 35dik §:„Ki a tisztújító megyében lakik, csupán ezen kerület, vagy járásbeliek közt szavazhat, mellyben lakhelye fekszik. Birtokjok helyzetéhez képest csak megyén kivüli lakosok szavazhatnak.“ — 36dik: „Ha valaki ellen bebizonyodik, hogy bármi móddal kezébe jött több szavazatjegyet vetett valamellyik ládába, vagy azon egy hivatalra több helyen is szavazott, a’ 34 -ban érdeklett szavazatvesztésen felül mint a’ jó rendet megháboritó , minden belevetett golyó, vagy más jegyért egy, és egy hónapi fogságbüntetésben az őrszék által, a’ választmány köteles jelentésére azonnal marasztassék el, s nyomban le is tartóztassák.“ 36dik §: „Szavazás alkalraávali csalfaság esetében a’ szavazás azon helységbeliek által, mellyhez a’ többszörösen szavazó tartozott, ismétlendő leszen.“ E’ §sokat minden nyomosabb észrevétel nélkül a többség maradjon felkiáltással elfogadván, következett a’ 38dik §, mellynek szavai ezek: „Mindegyik hivatalra lett szavazás elvégeztével, a’ ládák a’ választmány ett felnyittatván, a’ választmány a’sikert a’gyűlésre bejelentni.Kire legtöbb zavazat esett, az elnök megválasztottnak nyilatkoztatja.“ E’ Sra észrevételén, mikép a’ szavazás eredménye kezelését illetőleg minden gyanú elhárításául nagy megnyugtatására szolgálna az a' kedélyeknek, ha a’ szavazási ládák , nem a’ választmány, hanem a’ megyei választó közönség egyeteme gyűlése előtt,bontatnának fel, a’ választmányi szerkezet igy módosíttatott: ,,a’ ládák a’választó közgyűlés előtt felnyittatván, kire legtöbb szavazat esett, azt az elnök megválasztottnak nyilatkoztatja. Ezután a’ 39dikk olvastatott: „Tisztújitás érdemébeni értekezés végett bármikor ’s bárkinél összegyülekezni az alkotányos szabadság alkotó része. Ellenben botrányos dorbézolás, megvesztegetés, vagy fenyegetés által bárki részére szavazatokat vásárolni,vásároltatniv.eladni egyáltalán tiltatik. Illy becstelen tett bebizonyodása esetére, mind a’ megvesztegető, fenyegető v. segédei, mind a’ vesztegetett, a legközelebb 3 év betölteig minden közszavazási jogaiktól fosztassanak meg. Ismétlés esetében a’ szavazattóli megfosztás személyeikre nézve egész életökre okvetlen terjesztessék ki Ezen kívül az illy megvesztegetést elkövető egy évig terjedhető fogsággal büntetessék ; ’s mind azon kihágásokra nézve, mellyek tette következtében elkövettetnek, valóságos bünöstársnak tekintetvén bátnoki felelet ’s elégtételre vonassák. Illyésre más által ne talán tett megbízatás semmi mentségül senkinek nem szolgálhat. Az, ki magát megvesztegettetni engedte, a’ kapott ajándékot a’ megyeházi pénztárba kétszeresen befizetni köteleztetik; ezenkivül félévig terjedhető fogsággal is büntetendő. Ez esetekre vádló mindenki lehet. Ítélő biró az őrszék ; ennek netaláni eloszola után, a’ tettes helyzetére való minden tekintet nélkül, a’ tisztújitó megye törvényszéke.“ Ezen ’sal a’ szólók közül senki sem vala tökéletesen megelégedve és igy ennek módosítását egy szívvel lélekkel kívánta mindenki; csakhogy különböző szempontból indulva ki, így például egy megye követe a’ f első sorait, mellyekben mondatik: „Tisztujitás érdemében értekezés végett bármikor ’s bárkinél összegyülekezni az alkotványos szabadság alkotó része, végkép ki akarta hagyatni; mert úgymond, ily előleges értekezés ürügye alatt fognak történni az étetések itatások ’s vesztegetések. Egy másik megyei követ pedig azt adá elő, hogy a’ szőnyegen forgó szerkezet igen tágas kaput nyitván vádoskodásra , a’ rész akarat egy vagy más érdeke előmozdításául a’ legártatlanabb egyedeket is be fogja vádolni, óhajtaná tehát, hogy a’ hamis vádlókra azon bűntetés szabassék, melly a’ vád bebizonyodása esetében, azokat fogta volna érni, kik bevádoltattak. Mások azt mondák, hogy a’ választmányi javaslat szerint , magára az ártatlanságra is bűnbélyeget lehetne nyomni ’s az egész tisztujitás papmarasztási alakot öltene magára. Egy dunántúli követ attól fél, hogy a megyei rendszer mostani állásához képest gyakorlatba sem vehetni a’ választmányi javaslatot, vagy ha gyakorlatba vétetik is, következése az lesz, miszerint a’ tisztújitás 1—2 hétig tartatván , az összes nemesség csak a’két főbb hivatalnok választásában veend részt, az alsóbb hivatalnokokat pedig csak a’ helybeliek fogják választani, úgy hogy azután a’ titkos szavazás vagy képviseleti rendszerre, vagy helyenkénti Csalánkinti szavazásra készíti meg az utat, melly utóbbit szóló az előbbinél, ha az még az egész népre ki nem terjesztethetik, sokkal tanácsosbnak vélné. Egyébiránt midőn szóló a’ hamis vádlókat bűntetteim akarja, a’ belső sorait csak azért sem kívánja kihagyatni, mert attól fél, hogy azok nélkül a’ nemzet alkotványos szabadságának világa a’ közös dolgok iránti közös értekezhetés, Angliában is féltékenyen őrzött jog, épen úgy magyaráztatnék, mint azt már az előbbi megye követe szavaiból lehetett volna következtetni. Egy más megye követe a’ választmányi szerkezetből azokat, mik a’ 39 -tól fogva a’IIIdik fejezetig javasoltalak , mind kihagyatni kívánta, mint az illető hatóságok rendelkezése alá eső dolgokat. Az utána szólott követ pedig azt jegyzé meg, hogy a’ megvesztegetés nemcsak etetés itatás hanem hivataligérés ’s több e’féle által is megtörténhetik, annálfogva határzottabban óhajtaná kifejeztetni,mit kelljen érteni a vesztegetés szó alatt. Az előrebocsátottakra az illető választmányi jegyző némileg fölvilágosító észrevételeket tevén, egy tiszai követ emelt utána szót. Szükség — úgy mond hogy a’ törvényhozás gondoljon ugyanazon borzasztó kicsapongásokra, mellyek korlátoztatása iránt tanácskozunk,azonban az alkotványos szabadság érdekében igen szomorú lenne , ha a’ véres történetek fris emlékezete olly befolyást gyakorolna tanácskozásunkra, hogy a’midőn rendet akarunk, ugyanakkor a’ választás szabadságát koczkáztatnák és olly törvényt alkotnánk, mellyet akár a’ megyei elemtől idegen főispán akár az egy más ellen torzsalkodó pártok az ártatlanok elnyomására használhatnának. Én azt kívánom, hogy’itt a’ kihágások szorosan határoztassanak meg; továbbá, miután már a’ erim. codex tárgyaltatásakor felállitatott azon elv , hogy a’ bűnös kiállván büntetését, tovább ne büntetessék; és megállapittatott a’ vesztegető, bünöstárs és felbújtó fogalma: a’ választmányi javaslatból az örök büntetés hagyassák ki és a’ megyei kihágásokra választmányig javaslati büntetések a’ erim. Godexben felállított sarkelvekhez alkalmaztassanak. Különben a’ választmányi javaslatnak mostani állásában elfogadásával olly dracoi törvényt alkotnánk, mellynek mása nincs Európában. Miután a választmányi javaslat nem határozza meg a’ bűnöket, a’ felbújtás eszméjét a’ megvesztegetésével összezavarja és mégis örökre büntet. Szóló egyébiránt nem is várja épen a’ büntetések szigorúságától a’ rendet, mert hiszen eddig elé is halált mondának törvényink a’ gyilkos fejére, és még is ki nem tudja, hogy vannak megyék, mellyekben egy két ember azt hívén, hogy bennök rejlik a’haza boldogsága megállapításának magva, megyei követség vagy tisztség után esengve alkalmat szolgáltatónak arra, hogy több ártatlannak vére ontassék. Látni való innen, mikép a’ legszigorúbb törvényektőli félelem sem tartóztatja vissza a’felbőszített emberi szenvedélyeket és e’részben csak a’ becsületérzésnek nevelés általi kifejtése, a’ főispáni hivatal betöltésének a’megye bizodalmából leendő kisugárzása, és a’ képviseleti rendszernek e’ hon minden lakosira kiterjesztése ígérnek gyökeres orvoslást. Ezen előadás lényegére nézve a’ következett szólók is mind egyet értettek, és a’ 39 §. egész a’Ilídík fejezetig ennek szellemében kívánták az illető körül, választmány által újra dolgoztatni; úgy hogy elnökileg is ez értelemben mondatott ki a’ határozat. Azonban a’ határozat kimondatása előtt a’ tiszai követ egyes állításinak részint támogatásául,részint megczáfolásául nevezetesb észrevételek tétettek. Egy követ sokat értetni akaró rövidséggel a’jelen tanácskozást illetőleg figyelmezteté a’t. KK és Rhet Dánia példájára. Dánia úgymond 1660. jó királya kedvéért lemondott polgári alkotványáról, és csak később vette észre, hogy nemzetnek alkotvány nélkül polgári élete nem lehet és csak száz és nyolczvan éves küzdelmeinek látszik némi eredménye mlatt. Egy másik szónok azt mondá , hogy több mint emberi fölemelkedés kivántatnék valamelly megyétől, hogy a’ választmány által ajánlott rendkívüli szigorú büntetést mintegy maga magán hajtsa végre, sőt a’ választmány javaslata épen gyakorlatba vehetetlen; a’ mennyiben, határozatlanságánál fogva bármelly szívesség adása és elfogadása megvesztegetés’s megvesztegettetésnek bérmáltathatván a’ szerkezet szerint több ezret sőt lehetne eset, hogy magát az egész megyei nemességet is be kellene félévre zárni fogságba. Egy dunántúli követ az előtte szóltnak okoskodását a’ megyei nemesség erkölcsi érzetére nézve igen pessimisticus szempontból mondá kiindultnak. Szóló a’ választmány védelmére azt hozta föl, hogy az kiküldetési rendeltetésének megfeleltté, mi úgymond addig, míg a’főispáni jogok körülnyirbáltatásáról, ’s több idegen’s mulékony elemnek a’megyei hatóság sánczai közé vételéről volt szó ,nem tudom — mert a’ jövendő méhében rejlik ennek megfejtése, javunkra ? vagy kárunkra tökéletesen meg voltunk a’ választmány szerkezetével elégedve, most azonban, midőn a’ mi saját visszaélésink korlátoztatására kerül a’ sor, a’ szigorú büntetésektől ijedezünk, ’s a’ nevelésre, ezen universalis curára hivatkozunk, mihez akkor szoktunk folyamodni, midőn semmi sem akarunk ; mi a’ szigorú büntetéseket illeti, igen is meglett volna azoknak eddig is eredményök, ha szigorún végre is hajtattak volna. A’köv. szónok azt adá elő, hogy a’ választmány a’ vesztegetésen szavazatvásárlást értett, és azt keményen kívánta büntettetni. Szavazatokat vásárlani vagy is vesztegetni nem a’ neveletlen nép, hanem a’nevelt urak szoktak, már ha jövően lopnak, a’ lopás azért szintolly keményen büntetendő, mintha egy ember lopott volna, igy gondolkozott a’ választmánya’ vesztegetésről is. Hogy a’ választmány a’ javaslati büntetéseket a’ criminalis Codex elveihez nem alkalmazá, oka, mert még akkor a’ criminalis Codex országgyűlésileg nem volt tárgyalva és megállapítva. Egyébiránt szóló a’megyei kicsapongásokat, még azon esetre is korlátoztatni kívánná , ha a’ criminalis Codex törvénybe nem mehetne. A’ köv. követ a’ tisztválasztási kicsapongások halálát a’ képviseleti rendszer behozatalátúl és a’ hivatalkórságból nevelés útján leendő kigyógyulástól várja, addig is azonban czélszerű intézkedések által kivánja az embervért kiméltetni és midőn az alkotványos szabadság lényegét a’ köz dolgokbani szabad értekezhetést a’ választmányi javaslat három első soraiban meg akarja öni, ugyanakkor a’ muzsika és zászlók melletti dinom-dánomokat, mellyek utóbb borzasztó vérengzéssé szoktak válni, annál is inkább óhajtja megzaboláztatni, mert ez úton az oligarchák szokták a’ vagyontalanabbak activitását nullificálni. Öszszejöhetünk mi (mond szóló neki lelkesülve) a’ nélkül, hogy a’boros csapokat megeresztenék, hozzuk divatba a’politikai böjtöket, és a’ csapok megeresztése által ne adjunk alkalmat embervér-eresztésre. Egyébiránt szóló azon előadáshoz ragaszkodott, mellyröl fentebb mondám, hogy szinte közakarattal határozatba ment. Ezután egy felső vidéki követ emelt szót, é s megmondván, hogy habár megyéjében eddig elé képes volt is az intelligentia minden botrányos kihágásnak elejét venni, de miután Zban az értelmiség öröködése daczára is olly borzasztó kicsapongások kövekteltek el, nincs reménye szólónak, hogy orsz. intézkedés nélkül jövendőre egyedül az intelligentia szilárdsága felelhessen meg már nemcsak a’választásoknál, hanem a’ léleknyugalmat igénylő tanácskozásoknál is, a’garázdálkodó tömegnek. — Egyedül képviseleti rendszer segíthetne itt a’ dolgon, de ki volt- e’ végre küldve a’ választmány ? mert ha igen és a’többségnek reménye van a’ képviseleti rendszert behozni, akkor kívánom, hogy ezen egész választmányi javaslat újra dolgoztassák. De azt nem hiszem, mikint az előbb szólott tiszai követ által czéloztatott, hogy a’ megye által választandó főispán a’ mostani megyei rendszer mellett, a’ bajoknak elejét tudná venni, hisz választott elnök az alispán, ’s még is nem voltunk már elégszer szomorú tanúji, mikép a’ legszeretettebb alispán elnöklete sem vala képes az indulattól elragadott tömeg kitörésit meggátolni. — Nincs a’ mi népünknek arra hajlama, hogy a’kit egyszer bizodalmával elnöki székbe emelt, annak szavára egyszersmind szenvedélyét megtagadva, fejet is tudjon hajtani. Soká érünk még mi oda, hogy mint Angliában egy fejér palozának felmutatása a’legnagyobb zavarban is csendet idézzen elő, mi a’megyei elemet szaporítottuk, de még eddig a’ rend biztosítékáról nem gondoskodtunk. Erre nézve ne feledjük, hogy ha jó rendet akarunk eszközölni, annak fentartását minél kevesebb egyedekre bízzuk. Szóló is kivánja a’ választmányi javaslatot újra dolgoztatni, mert az nem eléggé határozott, miután többek közt abban sem a’ dorbézolás, sem a’ vesztegetés nincs világosan értelmezve. Mert hisz úgymond szóló, a’ vesztegetés nemcsak pénzzel történik, egy női kacsintás hiunyoritás) hatalmasabban izgatja fel gyakran a’szenvedélyeket, mint bor és pénz ; hogy elnem hallatlan eset, mutatja egy nem olly igen régi példa bizonyos megyében, hol az alispánná éorteskedett ’sa’t. Még egy tiszai követ a’ vesztegetésre vonatkozólag mondá, hogy e’részben mindenkinek, még nekünk is úgy mond, megvan gyenge oldalunk, és csak elkell azt találni, a’ vesztegetésnek azonnal martalékául esünk. Hogy a’ vesztegetni akarók mindig gyengébb oldaláról szokták megkerülni az embert, erre egy példát hozott fel. Azon időkben úgymond, midőn az angol azt szerette volna, hogy a’ Napóleon uralkodása alatt hatalmaskodó francziáknak az egész világ ellensége legyen, egy európai udvart úgy tudta maga részére hódítani a.