Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-01-14 / 4. szám

javaslatok­ eléterjesztésére bízták, általa következőkben foglaltattak össze: Miután mindazon­ok, mellyek a’ tisztújitás jó rendben menetét megkívánják, a köz­el­választásra nézve is fenáll; ’s miután ha egy pár évig a’ megyei közdolgokat a’ törvény és végzések nyomán igazgatni kétségtelenül fontos feladás, kisebbszerünek az állandó törvények hozásával foglalkozó követi hiva­tás sem mondathatikra’ követválasztásnak minden fék­telenségtől tiszta szabadsággal és jó renddel menete­le , egyike minden jó honpolgár legfőbb óhajtásinak. Mindazok tehát, mik a’ tisztújitásokra nézve kivántató összeírásra, a’ szavazatvásárlás tilalmas létére, a’ jó rend­ fentartásra ’s arra nézve is, hogy csak a’ jelenle­vők határozván, semmiféle megbízólevélnek (credenti­­onalis) hely ne adassék; végre a’ kihágások megbün­tetésére nézve — a’ választmány vélekedése szerint — fölebb eledatvák, a’ követválasztási gyűlésekre is érte­tendők. Mennyire azonban a’követválasztás a’ tisztus i­­­rástól alkotványszerü természeténél fogva némileg kü­lönböznék,csak némellyek fordulnak elő, mik,a’ választ­mány hiedelme szerint t. általi külön meghatároztatást igényelnek ’s ezek, hogy a) A’ megye bizodalmának öszpontositás által annál kitünőbben nyilatkozhatása tekintetéből, mind egyik köreire külön titkos szavazás és a’szavazó választók általányos (absolut) többsége kivántassék. Melly szavazásnak, mivel követválasztás­nál semmiféle kijelölésnek helye nincs ’s alkotványsze­­rüleg nem is lehet, úgy kellene történni, hogy b) Min­den választónak joga lévén azok közül, kik a’ bírásko­dó hivatalokra nézve a’­­ 5. §ban meghatárzott válasz­tatható­ képességgel bírnak, azt választani követségre, kit erre alkalmasnak tart; ha az igy szóba hozottak, ’s mintegy közvéleményileg kitűzöttek száma ötnél többre nem megy, mind azok megtartása mellett, mik a’ tisztu—­jitási választásokra nézve fölebb a’ 2­7— 38. §-ban ér­­dekeltetvéki és szint olly móddal mint a’ tisztujitásra néz­ve előadatott, titkos szavazás történjék. Ha pedig a’ követek küldésére nézve a’ vélemények ötnél többre ágaznának szét, megyeileg nevezendő elég számos, és minél kevésbé érdeklett, de a’ közbizodalmat megérdem­lő tagokból egy, vagy illetőleg több küldöttség előtt a’ választóknak először egyedül csak arra kellene nyíltan szavazniok,kiknek neveit kívánják a’szavazási ládák fölé kitüzelni. Ez megtörténvén, azon két egyed neve, kikre legtöbb választók szavazata ment, egy vagy illetőleg több helyen, különszinü ládák fölé helyeztetvén, ’s illy szinü táblákban is ki függesztetvén, felettük minden esetre titkos szavazásnak kellene lenni, úgy mint ez a’ tisztujitásra nézve a’ 34. §ban már előadatott. ’S ezek a’másik követre nézve is szintúgy lennének ismétlen­­dők. c) Követi képességre nézve a’ választmány véle­kedése szerint azok kivágatnának meg, mik a’ bírói hi­vatalra való választathatásul felebb a’ 1­5. §ban már ér­dekeltettek. d) Netalán helytelenül történt, vagy a’ több­ség bizodalmát voltaképen nem bírókra esett követvá­lasztás tekintetéből, a’ felébb érdekletteken kívül egyéb intézkedésre szükség a’ választmány nézete szerint az­ért nincsen, mivel a’ követek utasítással ellátásának tör. természete, a’ megyének küldöttei feletti rendelkezési jogát is magában foglalja. Csak azon egyet tartván szükségesnek emlitni erre nézve, hogy a’ követ-vissza­hívásra előre kihirdetett szint olly külön közgyűlés ki­vántassék, mint annak választására. A’ tisztujitási gyű­léseknek eddigi szomoritó jeleneteit eltávoztatni,’s azok méltóságához és fontosságához képesti alakítását esz­közleni akarólag, a’ szinte már előbbi számunkban köz­lött törvényjavaslati czikkeknek következő választmá­nyi nézetek szolgáltak alapul. Ha azon tekintetből, hogy a’ megyei tisztválasztások az értelmesség kifo­lyása legyenek , a’ képviseleti rendszer behozatalát mindjárt eleinte óhajtásai közé sorozta a’ választmány, 's annak már jelenleg is behozatala ajánlásától csak a’ felebb, már előadott nézetek tartóztatták : tudja a’ vá­lasztmány hogy semmit sem várhatni tőle természetesb következményül, mint hogy a’ képviseleti rendszer ja­vaslatba tételével, a­ tanácskozási szabadságot egy rész­ről erre a’ tömegek alkalmatlan voltától, sőt veszélyei­től megóni, más részt abban az értelmiségnek nagyobb befolyást engedni, semmit sem késeni. ’S valóban ha alkotmányszerü feladata minden álladalomnak, hogy a’ közvetlen választások minél szélesb alapon nyugodja­nak, a’ több ezerből álló csoportozások a’ tanácskozási testület valóságos feladásával szintúgy ellentétben van­nak, mint bizonyos, hogy a’közvégzéseknek sikert sze­rezni még kevésb számú, de felelős tisztviselők felada­­ta. Ennélfogva, ha csak a’legjobbnak ajánlását tarthat­ná szemei előtt a’ választmány, a’ megyei tanácskozá­sokra nézve a’ képviseleti rendszer behozatalát ajánlani semmit nem késnék. Azonban azon okokon kívül, mel­lyek már fölebb csak érdekeltették inkább mint kifejtet­­tek,a’létesithetőséget’s jelen körülményeket sem veszít­hetvén el szemei elől a’ választmány, a’ bajok jelen okai felfedezésével, ’s azokra nézve ha nem is gyökeres, leg­alább lépcsőnként javítások előterjesztésével, épen az óhajtott jó czélnak, hanem rögtön is, de a’választmány vélekedése szerint annál biztosabban leendő elérése tekintetéből, kénytelennek érzé magát megelégedni. E’ pontból indulván azt véli a’választmány,hogy a’ gyűlé­si tanácskozások alkalmávali kihágások legnagyobb részben abból erednek,hogy: a) Gyakran a­helyett,hogy valamelly vitatás alá kerülendő tárgy felett szabadon tanácskozó nép­gyülekezetekben, kölcsönös értesítés történt volna, némelly pártkérdéssé alacsonyított esz­me ellen vagy mellett vétkesen felizgatott néptömeg, an­nak megdöntésére vagy kivívására megvásárlótt cso­portokban csőditteték a’ gyűlésekbe. b) A’ tanácsko­zási tárgyak, milly sorrali fölvétele nem egyszer szol­gált hosszas és rendetlen vitatkozásoknak alkalmul; ’s azt illetőleg néha is elnöki önkény némellyek hátrál­tatásában szintúgy mutatkozott,mint más tárgyak soron­­kivüli felvétele erőszakolásával gyakran a’ többség igen,— de a’ rend, és igazság nem — diadalmaskodott. c) A’ szólók némellykor nem illető sorban beszélvén, azt mi a’ szólásszabadság nélkülözhetlen feltétele, hogy tudniillik az ellen­vélemények iránt türelem legyen, kelletinél gyöngébb rendtartási szabályoknál fogva nem mindig lehet e fentartani. Sőt d) a’ köztanácskozási szabadság szentsége a’magában helyes érzetü, de föl­izgatva ’s eltántorítva, a’ legszentebb érzeményeket is dühöngve megvető — nyers erő használata mellett, é­­pen a’ szabadság nevében elkövetett merények által sér­tetett meg. e) A’ szavazásoknál sem divatozván egyfor­ma szokás,a’ minél hangzóbb, annál hatályosabb felki­áltásokból következett végzések nemcsak az értelmiség nyilatkozatának, sőt a’ szavazási joggal bíró általán­os többség akaratának sem voltak mindig kétségtelen ered­­ményei. f) Az 1­723: 58. t. czikk ellenére többféle megbízólevelek adatván ki, ezekkel tömérdek visszaé­lés történt. Végre pedig g) A’ gyűlés-eloszlatások és fegyveres erő használata, ha néha szomoritólag szüksé­­gesek voltak is , szükség esetén kivü­l ’s helytelenül al­kalmazva sok rész kiforrásainak tekinthető.“ Ezen bajokra nézve nyíltan kijelenti a’ választmány azon tel­jes meggyőződését, hogy azok gyökeresen orvosolhatá­­sát csak a’ megyék elrendezése mellett véli lehetőnek. ’S e’ részbeni nézeteihez képest előterjesztendőket is örömest előadta volna,ámde ez kiküldetési körét halad­ván csak ebben maradt. Ezen kerületi tanácskozás e­­redményét már közlőttü­k. Folyt, a’ 1­3 - ik kerül, ülésnek tan.­zik a’ válasz­tási kihágások ügyében. A’ jegyző által felolvasott mó­dosításra nézve az elsőben fölszólalt követ azon meg­jegyzést téve,miszerint más alkalommal kimondott ó­­hajtásához ’s utasítása rendeletéhez képest a’megvesz­tegetésről most sem talált a’ módosításban intézkedést, holott e’ nélkül a’ kitűzött czélnak épen lényege fogna mellőztetni ’s teljesittetlenül maradni az első válasz­­fölirásban e felsége ’s az egész világ előtt adott azon becsület-szó, hogy a’BR. a’kicsapongásokat korlátoz­ni fogják; miknek legfőbb okai a’ megvesztegetések, ’s ha ezek büntetés nélkül, korlátozatlanul maradnak, úgy a’belőlük eredő kicsapongási tények akadályozva nem lesznek. Annyival inkább kívánja pedig a’ válasz­tási megvesztegetésekre a’ büntetést kiszabatni, mert az a’ ch­m. codexben a’ tisztviselői megvesztegetések i­­ránt elvben nemcsak kimondatott, hanem alkalmaztatott is ;ennélfogvást az ottani rendeletek szerint itt hason­lókép lehet is kell is intézkedni.Nem tekintheti a’szónok alapos ellenvetésnek, hogy a’ megvesztegetési bűnt elég világosan definiálni nem lehet; ha lehetett ott, mi­ért ne lehetne itt? Kinek jutott eszébe határoza­tot k­i­v­á­nn­i a­r­r­ó­l: k­i a’ g­y­i­l­k­o­s, tolvaj, rá­galmazóid­,’s hogy rájokb­­intet­és­t szabjon? Ezt mindenki épen úgy érti, mint azt —ki a’ megvesztege­tő. A’ sajnos tapasztalás eléggé megmagyarázta. Vol­tak megyék,hol egész társaságok alakultak megveszte­getésre, ’s az illy módon választott tisztviselők évekig nem húzhatók a’ választási költség fejében lekötelezett hivatalbeli dijaikat. Az illy módon fölbérlett nemesség­ben nem kereshetni a’visszaélések tulajdonképi okát, ’s egyedül őket nem kárhoztathatni hanem kárhoztatni kell a’ vesztegetőket,kik Isten és világ előtt bűnösök’s felelő­­­sek azon iszonyatosságokért, mellyeket az állatok eszkö­­zül használt tömegek elkövetnek. A’főispáni visszaé­lések zabolázásáról gondoskodtunk, igyekeztünk ren­dezni a’ tanácskozások ’s választások módját, de most midőn a’ tények saját édes magunkat legközebbről illet­nek, lehellenséget keresünk a’ dologban. Ne várjuk , hogy szuronyok által kelljen a’ kicsapongásoka­t fékez­ni; de gondoskodjunk eszközökrül; csak akarnunk kell, elég erősek vagyunk mi magunk is a’ féketlenségek kor­látozására. Magyarország nem annyira gyenge, hogy gyámságra kellene szorulnia. De ha mi nem intézke­dünk, a’kormány nem nézheti tovább is az eddigi zava­rokat,’s a’ mite fels. előterjesztésiben orvoslás végett kitűzött, a’ végrehajtó hatalomnak szükségkép kell a’ bajon kitelhetőleg segitnie.Fölszólitja tehát ujlag a’ket. Aeket, hogy, mikép a’ kir. előterjesztésekben kitűzve volt, a’ megyei kicsapongások elleni intézkedést, minek lényege a’ megvesztegetések korlátozása, akkép álla­pítsák meg, mint azt az adott szó szentségének teljesíté­si kötelessége megkívánja; kéri továbbá: ajándékozza­nak nagyobb figyelmet a’ fenforgó kérdésnek, ’s alkal­mazzák e’ helyen is a’ megvesztegetésre nézve azon ren­deleteket, mellyek a’ crim. codexben a’ tisztviselői meg­vesztegetések iránt elhatároztattak. Ezen előadás után több rokonvéleményű tag nyilatkozók, ’s egyik különö­sen a’ erim. codex létrejövetele iránti kétségét fejezvén ki, azon oknál fogva, minthogy benne sok olly elv van fölállítva, mellynek viszonyaink szerint létrehozatalát reményleni alig lehet, kívánta, hogy a’ szőnyegen for­gó munkálatban ne történjék hivatkozás a’ codex eh­m. rendeleteire, hanem azon intézkedések, onnan átvéve, a’jelen munkálatban fejeztessenek ki, máskép megtör­ténhetnek, hogy annak elmaradása esetén a’jelen mun­kálat is hiányos és foganatosíthatlan maradna. A’bün­tetéseket tehát a’ szerkezetben egyenkint meghatároz­­tatni kívánja, kiterjesztve a’ gondoskodást a’ megvesz­tegetésekre is, mellyekben egyik párt a’ másikat fölül­múlni törekszik,’s ezt annyival elmulaszthatlanabbnak vélte, hogy a’jövendő ne mondhassa miszerint a’ Bzek mindaddig szigorúak voltak,mig mások iránt kelle kor­­látozólag intézkedniük,de akkor, midőn­ saját viszonyaik ’s őket tárgyazó rendetlenségek meggátoltatása lett volna eszközlésbe veendő,akkor visszavonultak ’s a’ kicsapon­gások fékezésiről gondoskodni nem akartak. Egy má­sik szónok igy adá elő nézeteit.Nincsbün,úgymond,melly ellen annyi panasz emelkedett volna közelebb időkben hazánkszerte, ’s melly ellen olly elhatárzottan keltek volna ki a’jobbak szóval és írásban, mint a’ megyei ki­csapongások’s különösen az olly igen veszedelmes csá­bítások ’s megvesztegetések ’s kétséget nem is szenved, hogy e’ panaszok ’s kifakadások igazságosak, ’s hogy e’ bajon minél előbb és minél gyökeresebben segíteni kell. De úgy van meggyőződve, hogy azok korlátozása a’jelen munkálat által, ha ez úgy marad mint van, nem­csak nem gátoltatik, sőt annak mintegy védelme alatt még inkább el fog harapózni .úgy látszik,nálunk legfőbb hiba hogy bajainkat vagy nem ismerjük igazán, vagy ha ismerjük, nem merünk azok biztos és gyökeres orvos­latához nyúlni. Mig csak a’főispáni visszaélések kor­látozásáról vala szó, készséggel ’s nagy gondossággal tettünk és határoztunk mindent, mi azok megszünteté­sire czélszerű­nek mutatkozott; most midőn a’kicsapon­gások másik kútfejét kellene megszüntetnünk, midőn e­­gyenesen a’ nemesség kárhozatos kicsapongásinak okát kellene szigorú büntetés által megsemmisitnünk, akkor nem akarunk intézkedni, és gondoskodni jelenről és j­ör­vendőrül.Némelly tagok utasításaik által egy v.más rész­ben korlátozva lehetnek, de bensőleg megvan győződve arról, hogy midőn az ország közboldogsága kívánja, ak­kor az egész hon javának egyesek érdekeit alá kell ren­delni,’s erre nézve illy tagoknak figyelmeztetniük kelle­ne küldőiket, ha hatásukat kellőleg használni akarnák. Az egész ügyet a’ tiszta ész világánál vizsgálat alá véve először is azon kérdés ajánlkoznék eldöntendőnek: a­­karunk-e különbséget tenni a’ tanácskozási és válasz­tási jog közt? E kérdésnek igenleges tisztábahozata­­lával, két ut volna, mellyen a’ czélt megközelitni lehet­­ne; egyik: ha a választási jog gyakorlatára választók alakíttatnának; másik: ha a’ tanácskozási jog gyakor­­latára nézve bizonyos értelmi és vagyoni fokozat álla­píttatnék meg s általában qualificatiók tétetnének szük­ségessé, minek p. o. hogy minden, ki azon jogok gyakor­latában részesülni akar, írni és olvasni tudjon stb. Mi­ért ne lehetne ezt eszközleni, holott üdvös eredménye bár­ki elött is szembetűnő, annyival inkább, mert ez egy­­szersmind előzetes praeventiv—■ orvoslás­ módját foglalja magában a’kicsapongásoknak, kétségkívül lé­vén, hogy az, ki az értelmiség ’s vagyonosság bizonyos fokán áll, sokkal kevesbbé van kitéve megvesztegetési v­eszélynek s kicsapongási kísérteteknek. Itt csak prae­­ventiv, nem pedig visszatarló (repressiv) törvények használhatnak, ’s e’ részben figyelembe kellett volna vennie a választmánynak azon értekezéseket ’s külön munkákbeli javaslatokat is, mellyek irodalmunkban meg­­jelentek, mint p. o. Berthától, Hunfalvitól, Balogh Já- 20

Next