Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-01-14 / 4. szám
javaslatok eléterjesztésére bízták, általa következőkben foglaltattak össze: Miután mindazonok, mellyek a’ tisztújitás jó rendben menetét megkívánják, a közelválasztásra nézve is fenáll; ’s miután ha egy pár évig a’ megyei közdolgokat a’ törvény és végzések nyomán igazgatni kétségtelenül fontos feladás, kisebbszerünek az állandó törvények hozásával foglalkozó követi hivatás sem mondathatikra’ követválasztásnak minden féktelenségtől tiszta szabadsággal és jó renddel menetele , egyike minden jó honpolgár legfőbb óhajtásinak. Mindazok tehát, mik a’ tisztújitásokra nézve kivántató összeírásra, a’ szavazatvásárlás tilalmas létére, a’ jó rend fentartásra ’s arra nézve is, hogy csak a’ jelenlevők határozván, semmiféle megbízólevélnek (credentionalis) hely ne adassék; végre a’ kihágások megbüntetésére nézve — a’ választmány vélekedése szerint — fölebb eledatvák, a’ követválasztási gyűlésekre is értetendők. Mennyire azonban a’követválasztás a’ tisztus irástól alkotványszerü természeténél fogva némileg különböznék,csak némellyek fordulnak elő, mik,a’ választmány hiedelme szerint t. általi külön meghatároztatást igényelnek ’s ezek, hogy a) A’ megye bizodalmának öszpontositás által annál kitünőbben nyilatkozhatása tekintetéből, mind egyik köreire külön titkos szavazás és a’szavazó választók általányos (absolut) többsége kivántassék. Melly szavazásnak, mivel követválasztásnál semmiféle kijelölésnek helye nincs ’s alkotványszerüleg nem is lehet, úgy kellene történni, hogy b) Minden választónak joga lévén azok közül, kik a’ bíráskodó hivatalokra nézve a’ 5. §ban meghatárzott választatható képességgel bírnak, azt választani követségre, kit erre alkalmasnak tart; ha az igy szóba hozottak, ’s mintegy közvéleményileg kitűzöttek száma ötnél többre nem megy, mind azok megtartása mellett, mik a’ tisztu—jitási választásokra nézve fölebb a’ 27— 38. §-ban érdekeltetvéki és szint olly móddal mint a’ tisztujitásra nézve előadatott, titkos szavazás történjék. Ha pedig a’ követek küldésére nézve a’ vélemények ötnél többre ágaznának szét, megyeileg nevezendő elég számos, és minél kevésbé érdeklett, de a’ közbizodalmat megérdemlő tagokból egy, vagy illetőleg több küldöttség előtt a’ választóknak először egyedül csak arra kellene nyíltan szavazniok,kiknek neveit kívánják a’szavazási ládák fölé kitüzelni. Ez megtörténvén, azon két egyed neve, kikre legtöbb választók szavazata ment, egy vagy illetőleg több helyen, különszinü ládák fölé helyeztetvén, ’s illy szinü táblákban is ki függesztetvén, felettük minden esetre titkos szavazásnak kellene lenni, úgy mint ez a’ tisztujitásra nézve a’ 34. §ban már előadatott. ’S ezek a’másik követre nézve is szintúgy lennének ismétlendők. c) Követi képességre nézve a’ választmány vélekedése szerint azok kivágatnának meg, mik a’ bírói hivatalra való választathatásul felebb a’ 15. §ban már érdekeltettek. d) Netalán helytelenül történt, vagy a’ többség bizodalmát voltaképen nem bírókra esett követválasztás tekintetéből, a’ felébb érdekletteken kívül egyéb intézkedésre szükség a’ választmány nézete szerint azért nincsen, mivel a’ követek utasítással ellátásának tör. természete, a’ megyének küldöttei feletti rendelkezési jogát is magában foglalja. Csak azon egyet tartván szükségesnek emlitni erre nézve, hogy a’ követ-visszahívásra előre kihirdetett szint olly külön közgyűlés kivántassék, mint annak választására. A’ tisztujitási gyűléseknek eddigi szomoritó jeleneteit eltávoztatni,’s azok méltóságához és fontosságához képesti alakítását eszközleni akarólag, a’ szinte már előbbi számunkban közlött törvényjavaslati czikkeknek következő választmányi nézetek szolgáltak alapul. Ha azon tekintetből, hogy a’ megyei tisztválasztások az értelmesség kifolyása legyenek , a’ képviseleti rendszer behozatalát mindjárt eleinte óhajtásai közé sorozta a’ választmány, 's annak már jelenleg is behozatala ajánlásától csak a’ felebb, már előadott nézetek tartóztatták : tudja a’ választmány hogy semmit sem várhatni tőle természetesb következményül, mint hogy a’ képviseleti rendszer javaslatba tételével, a tanácskozási szabadságot egy részről erre a’ tömegek alkalmatlan voltától, sőt veszélyeitől megóni, más részt abban az értelmiségnek nagyobb befolyást engedni, semmit sem késeni. ’S valóban ha alkotmányszerü feladata minden álladalomnak, hogy a’ közvetlen választások minél szélesb alapon nyugodjanak, a’ több ezerből álló csoportozások a’ tanácskozási testület valóságos feladásával szintúgy ellentétben vannak, mint bizonyos, hogy a’közvégzéseknek sikert szerezni még kevésb számú, de felelős tisztviselők feladata. Ennélfogva, ha csak a’legjobbnak ajánlását tarthatná szemei előtt a’ választmány, a’ megyei tanácskozásokra nézve a’ képviseleti rendszer behozatalát ajánlani semmit nem késnék. Azonban azon okokon kívül, mellyek már fölebb csak érdekeltették inkább mint kifejtettek,a’létesithetőséget’s jelen körülményeket sem veszíthetvén el szemei elől a’ választmány, a’ bajok jelen okai felfedezésével, ’s azokra nézve ha nem is gyökeres, legalább lépcsőnként javítások előterjesztésével, épen az óhajtott jó czélnak, hanem rögtön is, de a’választmány vélekedése szerint annál biztosabban leendő elérése tekintetéből, kénytelennek érzé magát megelégedni. E’ pontból indulván azt véli a’választmány,hogy a’ gyűlési tanácskozások alkalmávali kihágások legnagyobb részben abból erednek,hogy: a) Gyakran ahelyett,hogy valamelly vitatás alá kerülendő tárgy felett szabadon tanácskozó népgyülekezetekben, kölcsönös értesítés történt volna, némelly pártkérdéssé alacsonyított eszme ellen vagy mellett vétkesen felizgatott néptömeg, annak megdöntésére vagy kivívására megvásárlótt csoportokban csőditteték a’ gyűlésekbe. b) A’ tanácskozási tárgyak, milly sorrali fölvétele nem egyszer szolgált hosszas és rendetlen vitatkozásoknak alkalmul; ’s azt illetőleg néha is elnöki önkény némellyek hátráltatásában szintúgy mutatkozott,mint más tárgyak soronkivüli felvétele erőszakolásával gyakran a’ többség igen,— de a’ rend, és igazság nem — diadalmaskodott. c) A’ szólók némellykor nem illető sorban beszélvén, azt mi a’ szólásszabadság nélkülözhetlen feltétele, hogy tudniillik az ellenvélemények iránt türelem legyen, kelletinél gyöngébb rendtartási szabályoknál fogva nem mindig lehet e fentartani. Sőt d) a’ köztanácskozási szabadság szentsége a’magában helyes érzetü, de fölizgatva ’s eltántorítva, a’ legszentebb érzeményeket is dühöngve megvető — nyers erő használata mellett, épen a’ szabadság nevében elkövetett merények által sértetett meg. e) A’ szavazásoknál sem divatozván egyforma szokás,a’ minél hangzóbb, annál hatályosabb felkiáltásokból következett végzések nemcsak az értelmiség nyilatkozatának, sőt a’ szavazási joggal bíró általános többség akaratának sem voltak mindig kétségtelen eredményei. f) Az 1723: 58. t. czikk ellenére többféle megbízólevelek adatván ki, ezekkel tömérdek visszaélés történt. Végre pedig g) A’ gyűlés-eloszlatások és fegyveres erő használata, ha néha szomoritólag szükségesek voltak is , szükség esetén kivül ’s helytelenül alkalmazva sok rész kiforrásainak tekinthető.“ Ezen bajokra nézve nyíltan kijelenti a’ választmány azon teljes meggyőződését, hogy azok gyökeresen orvosolhatását csak a’ megyék elrendezése mellett véli lehetőnek. ’S e’ részbeni nézeteihez képest előterjesztendőket is örömest előadta volna,ámde ez kiküldetési körét haladván csak ebben maradt. Ezen kerületi tanácskozás eredményét már közlőttük. Folyt, a’ 13 - ik kerül, ülésnek tan.zik a’ választási kihágások ügyében. A’ jegyző által felolvasott módosításra nézve az elsőben fölszólalt követ azon megjegyzést téve,miszerint más alkalommal kimondott óhajtásához ’s utasítása rendeletéhez képest a’megvesztegetésről most sem talált a’ módosításban intézkedést, holott e’ nélkül a’ kitűzött czélnak épen lényege fogna mellőztetni ’s teljesittetlenül maradni az első válaszfölirásban e felsége ’s az egész világ előtt adott azon becsület-szó, hogy a’BR. a’kicsapongásokat korlátozni fogják; miknek legfőbb okai a’ megvesztegetések, ’s ha ezek büntetés nélkül, korlátozatlanul maradnak, úgy a’belőlük eredő kicsapongási tények akadályozva nem lesznek. Annyival inkább kívánja pedig a’ választási megvesztegetésekre a’ büntetést kiszabatni, mert az a’ chm. codexben a’ tisztviselői megvesztegetések iránt elvben nemcsak kimondatott, hanem alkalmaztatott is ;ennélfogvást az ottani rendeletek szerint itt hasonlókép lehet is kell is intézkedni.Nem tekintheti a’szónok alapos ellenvetésnek, hogy a’ megvesztegetési bűnt elég világosan definiálni nem lehet; ha lehetett ott, miért ne lehetne itt? Kinek jutott eszébe határozatot kivánni arról: ki a’ gyilkos, tolvaj, rágalmazóid,’s hogy rájokbintetést szabjon? Ezt mindenki épen úgy érti, mint azt —ki a’ megvesztegető. A’ sajnos tapasztalás eléggé megmagyarázta. Voltak megyék,hol egész társaságok alakultak megvesztegetésre, ’s az illy módon választott tisztviselők évekig nem húzhatók a’ választási költség fejében lekötelezett hivatalbeli dijaikat. Az illy módon fölbérlett nemességben nem kereshetni a’visszaélések tulajdonképi okát, ’s egyedül őket nem kárhoztathatni hanem kárhoztatni kell a’ vesztegetőket,kik Isten és világ előtt bűnösök’s felelősek azon iszonyatosságokért, mellyeket az állatok eszközül használt tömegek elkövetnek. A’főispáni visszaélések zabolázásáról gondoskodtunk, igyekeztünk rendezni a’ tanácskozások ’s választások módját, de most midőn a’ tények saját édes magunkat legközebbről illetnek, lehellenséget keresünk a’ dologban. Ne várjuk , hogy szuronyok által kelljen a’ kicsapongásokat fékezni; de gondoskodjunk eszközökrül; csak akarnunk kell, elég erősek vagyunk mi magunk is a’ féketlenségek korlátozására. Magyarország nem annyira gyenge, hogy gyámságra kellene szorulnia. De ha mi nem intézkedünk, a’kormány nem nézheti tovább is az eddigi zavarokat,’s a’ mite fels. előterjesztésiben orvoslás végett kitűzött, a’ végrehajtó hatalomnak szükségkép kell a’ bajon kitelhetőleg segitnie.Fölszólitja tehát ujlag a’ket. Aeket, hogy, mikép a’ kir. előterjesztésekben kitűzve volt, a’ megyei kicsapongások elleni intézkedést, minek lényege a’ megvesztegetések korlátozása, akkép állapítsák meg, mint azt az adott szó szentségének teljesítési kötelessége megkívánja; kéri továbbá: ajándékozzanak nagyobb figyelmet a’ fenforgó kérdésnek, ’s alkalmazzák e’ helyen is a’ megvesztegetésre nézve azon rendeleteket, mellyek a’ crim. codexben a’ tisztviselői megvesztegetések iránt elhatároztattak. Ezen előadás után több rokonvéleményű tag nyilatkozók, ’s egyik különösen a’ erim. codex létrejövetele iránti kétségét fejezvén ki, azon oknál fogva, minthogy benne sok olly elv van fölállítva, mellynek viszonyaink szerint létrehozatalát reményleni alig lehet, kívánta, hogy a’ szőnyegen forgó munkálatban ne történjék hivatkozás a’ codex ehm. rendeleteire, hanem azon intézkedések, onnan átvéve, a’jelen munkálatban fejeztessenek ki, máskép megtörténhetnek, hogy annak elmaradása esetén a’jelen munkálat is hiányos és foganatosíthatlan maradna. A’büntetéseket tehát a’ szerkezetben egyenkint meghatároztatni kívánja, kiterjesztve a’ gondoskodást a’ megvesztegetésekre is, mellyekben egyik párt a’ másikat fölülmúlni törekszik,’s ezt annyival elmulaszthatlanabbnak vélte, hogy a’jövendő ne mondhassa miszerint a’ Bzek mindaddig szigorúak voltak,mig mások iránt kelle korlátozólag intézkedniük,de akkor, midőn saját viszonyaik ’s őket tárgyazó rendetlenségek meggátoltatása lett volna eszközlésbe veendő,akkor visszavonultak ’s a’ kicsapongások fékezésiről gondoskodni nem akartak. Egy másik szónok igy adá elő nézeteit.Nincsbün,úgymond,melly ellen annyi panasz emelkedett volna közelebb időkben hazánkszerte, ’s melly ellen olly elhatárzottan keltek volna ki a’jobbak szóval és írásban, mint a’ megyei kicsapongások’s különösen az olly igen veszedelmes csábítások ’s megvesztegetések ’s kétséget nem is szenved, hogy e’ panaszok ’s kifakadások igazságosak, ’s hogy e’ bajon minél előbb és minél gyökeresebben segíteni kell. De úgy van meggyőződve, hogy azok korlátozása a’jelen munkálat által, ha ez úgy marad mint van, nemcsak nem gátoltatik, sőt annak mintegy védelme alatt még inkább el fog harapózni .úgy látszik,nálunk legfőbb hiba hogy bajainkat vagy nem ismerjük igazán, vagy ha ismerjük, nem merünk azok biztos és gyökeres orvoslatához nyúlni. Mig csak a’főispáni visszaélések korlátozásáról vala szó, készséggel ’s nagy gondossággal tettünk és határoztunk mindent, mi azok megszüntetésire czélszerűnek mutatkozott; most midőn a’kicsapongások másik kútfejét kellene megszüntetnünk, midőn egyenesen a’ nemesség kárhozatos kicsapongásinak okát kellene szigorú büntetés által megsemmisitnünk, akkor nem akarunk intézkedni, és gondoskodni jelenről és jörvendőrül.Némelly tagok utasításaik által egy v.más részben korlátozva lehetnek, de bensőleg megvan győződve arról, hogy midőn az ország közboldogsága kívánja, akkor az egész hon javának egyesek érdekeit alá kell rendelni,’s erre nézve illy tagoknak figyelmeztetniük kellene küldőiket, ha hatásukat kellőleg használni akarnák. Az egész ügyet a’ tiszta ész világánál vizsgálat alá véve először is azon kérdés ajánlkoznék eldöntendőnek: akarunk-e különbséget tenni a’ tanácskozási és választási jog közt? E kérdésnek igenleges tisztábahozatalával, két ut volna, mellyen a’ czélt megközelitni lehetne; egyik: ha a választási jog gyakorlatára választók alakíttatnának; másik: ha a’ tanácskozási jog gyakorlatára nézve bizonyos értelmi és vagyoni fokozat állapíttatnék meg s általában qualificatiók tétetnének szükségessé, minek p. o. hogy minden, ki azon jogok gyakorlatában részesülni akar, írni és olvasni tudjon stb. Miért ne lehetne ezt eszközleni, holott üdvös eredménye bárki elött is szembetűnő, annyival inkább, mert ez egyszersmind előzetes praeventiv—■ orvoslás módját foglalja magában a’kicsapongásoknak, kétségkívül lévén, hogy az, ki az értelmiség ’s vagyonosság bizonyos fokán áll, sokkal kevesbbé van kitéve megvesztegetési veszélynek s kicsapongási kísérteteknek. Itt csak praeventiv, nem pedig visszatarló (repressiv) törvények használhatnak, ’s e’ részben figyelembe kellett volna vennie a választmánynak azon értekezéseket ’s külön munkákbeli javaslatokat is, mellyek irodalmunkban megjelentek, mint p. o. Berthától, Hunfalvitól, Balogh Já- 20