Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-05-30 / 43. szám
mert az elv hasznosságának megismeréséhez rész akarat ugyan nem, de csak kis tudomány jó színes bizonynyal elvezet. Kitetszik ezekből, mikép G.Jsurnák titkos szavazat ellen tett hírlapi agitatiója vajmi keveset nyom a’ megtörtént tisztváltozásról a közvélemény informatiójában, midőn az önmagát szokta kifejteni az eseményekből,mellyek általa rommá törpülnek,vagy emlékoszloppá emelkednek; kitetszik továbbá, mikép én a’ tisztujitás tényezőit egészen más elemben keresem , valamint óhajtám vala találni a’ komárommegyei tisztujitás tényezőit is , mellyet viszont én ezen nézetekből kérek megitéltetni a’ nagy közönség által. Országgyűlési közlegény. Csaj. 171’s 181 ker. ülések vége.) Az ellenkező véleményeket megegyeztetni ’s a’tanácskozásokat eredményre juttatni leginkább két szónok igyekezék. Az első, S. megye követe igy ada elő nézeteit: Sünden tárgy feletti tanácskozásnak vannak bizonyos stádiumai, melylyeket öszszezavarni vagy figyelem nélkül hagyni a’ sikerre nézve nem kis fontosságú, ’s valamint a’ felnőtt fa kezeltetése különbözik attól, mellyel a’ gyönge csemetét ápoljuk,ugyszinte hogy e’ tiz évet haladó vallási tanácskozásnak sikere legyen, máskint kell abban eljárni ma, mint kelle az 1832ki országgyűlésnek, melly minden biztos remény’s kilátás nélkül indította meg a’ kérdést; és ha Bihar érd. követével akkor többen hevesebb beszédekben panaszos részvéttel szólaltat fel e’ tárgyban, mellynek előbb részvétet,azután pártolókat kelle szerezni, az igen maga helyén lehetett emig ma,midőn vallási viszonyaink igazságos rendezése iránt csak közös kivánatot, csak egyesült akaratot szemlélünk. Még ma is némi büszkeséggel emlékezem az 183 oki orsz.gyűlésre,mellyen a’protestánsok sérelmeit leginkább kath. követek pártolák, sőt az 183 oki országgyűlésen, midőn a’ protestánsoknak Horvátországbai bevétele tárgyaltatok e’ kérdésben csupán kath. követek szónoklottak, és a’ protestáns követek kétesen reményivé , majd unszolva bocsátották ügyök elintézését egy még ismeretlen terrénumra,többet vártak ugyanis a’ fejdelemtől mint az országgyűléstől. Milly máskint állnak a’dolgok ma! Protestáns atyánkfiai nem szorulnak többé pártolásunkra; ők erősödve önigazságukban, leginkább pedig a’megyék példátlan többségétől támogatva , követelve állnak fel ’s azon egyenlőséget igénylik, mellyre e’ hazának polgárai egyformán hivatvák. Világos e’szerint előttem, mikint a’ felhívó, hevült és hevitő szónoklatok ideje e’kérdés körül elmúlt, és nem az elvek fitogtatása, hanem csak eredvény az, mit a’haza tőlünk e’részben is méltán vár. Eredvényre pedig minket sem a’ vallás és status közli viszonyok theoriájának fejtegetése, sem a’ kath. clerus folytonos és szünet nélküli ostromlása,sem a’ felebaráti szeretet olly visszás alkalmazása melly szerint embertársunk vétkeiért nem bocsánatot, hanem boszut kérünk az egek urától, mindez bizony eredvényre vezetni nem fog. A’ vallásos ügy jelen stádiumán, mint az ma áll, eredvényre van szükség; törvényre,melly megnyugtassa a’ külön vallásuakat, melly meggátoljon minden botrányt, mellyre sokféle visszaélések a’ vallás dolgában szolgáltak okul: ezt kívánja tőlünk az összes nemzet, a’ katholikus úgy mint a’ protestáns és óhitű nép, ’s illy törvények alkotása iránt reményemet a’két kir. válasz igen megerösitette; mondom a’kettő, mert én egyiket a’ másiktól elválasztani,annál kevésbbé ellentétbe tenni nem akarom nem akarhatom ; ’s kivált az elsőt különösen megragadom,mert ez foglalja magában azon két elvet, mellyeket egyedül és általánosan adták küldőim utasításul, t. i. a’ lelkiismeret szabadságát és a’ kölcsönösséget.E’két elvre nézve tehát a’ fejedelmi szót és megegyezést bírjuk, ’s én ezt küldőim nevében hálás köszönettel fogadom. Szó lehet köztünk tehát csak ezen két nagy elv alkalmazásáról, ’s kérem a’t. őket, hogy mind üzenetjökben mind felírásukban e’két elvet elfogadottaknak méltóztassanak kijelenteni; az alkalmazásra pedig azt jegyezném meg : „mikint a’kölcsönösség elve szükségképen hozza maga után mindazon 21 törvénypont helyben hagyását, mellyeket még a’ múlt törvényhozás ő Felsége elibe terjesztett, e’ mostani pedig ismételve sürget; a’ másik szinte a’ kir. válaszban kimondott elvnek pedig tökéletes alkalmazását a’transilusi kérdésben szinte kifejtették a’ t. R- dek , ’s már most a’ m. é.rcsolulio után nem is kellik, hogy abban mind a’m. FRR., mind pedig ő Felsége meg fognak egyezni. A’ mi pedig a’ resolutiók egyéb részeit illeti,a’szülők szabad rendelkezéseit, i. gyermekeiknek akármelly bevett vallásbani neveltetése iránt, ’s egy általányos e’ részben szabályul szolgálandó törvény alkotására nézve,mik felett a’kétk. válasz ellentétben látszik lenni,én azt jegyezném meg: „miként e’tábla a’szülök azon jogát, melly szerint gyermekeiket vallásilag is legjobb meggyőződésük szerint neveltessék , kétségbevonni vagy legkevesbbé is megszorítani nem kívánja, ’s mihelyt a’ fenemlitett 21. és az átmenet iránt javasolt újabb törvényczikk k. helyeslést nyerend, annak törvénybeni kimondatását is óhajtja; addig azonban, mig az illy rendelkezésben az eddigi sérelmes szokásnál fogva egy harmadiknak is van követelő beszólása ; addig illy rendelkezést, mint nem függetlent ’s mint nem kölcsönös igazságot nem helyeselhetni,’s addig kénytelen vagyok inkább ez általányos törvényszabályhoz,mellyben a’ viszonosság elve legalább tisztán kifejeztetik, ragaszkodni, migha a’ fenemlitett törvények legfelsőbb helybenhagyást nyernek , ezen szabályt csak azon esetekre lesz szükség alkalmazni, mellyekben a’ szülők egymás közt gyermekeik neveltetése fölött meg nem egyeznek. A’ freimaurerek mottója: „in silentio securitas,"’s én azt e’ kérdésnek mai körülményeiben alkalmazom. Az igazság, ha kifejtve , megismerve áll, életbe léptetésére nem szükség fegyvereket használni, nem ügyködő szószólókat; annak egyszerű, szelíd egész méltósággali követelése leginkább biztosítja a’ sikert, mellyet a’ m. Földek hozzájárulása mellett, kormányunk bölcseségétől ’s fej - delmi atyáskodó szivétől küldőim nevében ennyi év lepergése után kérek ’s reményiek is."Nyomban Cs. megye követe, miután a’ k. leirat ellen felhozott okok nagyobb résziben megegyezett,azon jót sem vesztészem elöl,mit annak tartalmából az ügyre nézve kihúzni lehet. Ezen legújabb leirat az elsőtül sokban lényegesen eltér, jelesül abban,hogy mig az első azt rendeli,hogy e’ kérdéseket törvény intézze el, ez utóbbi minden kényszerítő törvényt eltávolít; azonban mihelyt a’status a’ vallás belsejébe avatkozott, elhatározó törvényről gondoskodni kell, mert számos eset lehet, hol a’leirat elvei szerint a’ gyermekek semmi vallásbeli nevelést nem nyernének; ki kell tehát a’ felírásban mondani, hogy kényszerítő törvény nélkül vallástalanságban nőne fel sok vegyes házassági magzat, a’ szülőknél pedig házi béke ’s egyetértés helyett végtelen harcz idéztetnék elő. Azonban az idö nem veszett el, melly e’ tárgyra fordittatott, mert a’ közvélemény nyilatkozásának ez alkalommal is leendnek üdvös következései, valamint máskor is voltak. A’ Felség a’kathol. valláshozi hű ragaszkodást erősítvén, olly intézkedést javasol, melly mellett még a’ kath. szülők is protestáns vallásban neveltethetik gyermekeiket. Ez által kimondja apostoli királyunk, hogy a’kath. derűs által eddig felhozatni szokott erősség, mikép az anyaszentegyház tanja legalább a’ vegyes házasságban nemzett gyermekek egy részét a’ kath. vallásban neveltetni rendeli,nem kath. vallásbeli princípium,mert ő felsége, mint apostoli király,semmi kath. elvet megsérteni nem fogna. Másik üdvös következése e’ k. leiratnak az, hogy ezentúl a’ reversalisokból eredeti követeléseknek már semmiféle sikerük nem lesz,mert a’k. leiratszavaira támaszkodva,habár a’jelen országgyűlés e’ tárgyban semmi törvényt ki nem vína nem lesz t.hatóság,melly a’ reversalisok következtében hozott ítéletet végrehajtaná. Ezáltal tehát a’ reversalisokból eredett ’s eredendő minden törvénytelenség önmagában megszüntetik, mert azok hatását már semmi t.hatóság nem foganatositandja. Eddig is vallásos sérelmink fő oka mi a gyengeségünkben keresendő, mert ha a’ t.hatóságok minden előfordult sérelem mellett szüntelenül felírnak, az üldözött protestáns papokat utalmuk alá veszik,a’ transitus kérdése már régen megszűnt volna. ’S miután a’ k. leiratot mindaddig, mig a’ szabad átmenetei kérdése e’ tábla nézetei szerint el nem döntetik,elfogadni nem lehet,ennek végképeni elhatározását mindenek előtt eszközleni kell. Le kell tovább mondani azon ferde felfogásról, mintha a’ vallásos sérelem a’ protestánsok sérelme volna, mert az az egész nemzet sérelme,’s épen ezért a’ kormány bölcs ítéletétől várja,hogy fő gondját arra forditandja, nehogy tovább is vallásbeli viszálkodások dúlják e’ nemzet keblét ezen kritikus időkben , mellyekben a’ bekövetkezhető viharok ellenében,de már a’reform korszaka tekintetében is, az egész nemzetnek mint falnak ’s egy emberkint kellend állama. 1990.ker. ülésb. máj. 20-án elnökök: Jankó Pozsony, Komjáthy Tornamegye követe ; jegyző : Szentkirályi; tollvivő: Eischl; tárgy: válasza a’ m. FRB nek a’vallásbeli sulyok és nehézségeknek múlt országgyűlésről fentartott pontjai tárgyában közlött üzenetjekre. Az elnökség bemutatta b. Gramon Ferencz honositalás iránti kérelmét, és Kecskemét város folyamodását. Most is vitába bocsátkoztak a’ RR., ezekrűl némellyek mindjárt felolvastatni kívánták, mások pedig olvasatlanul adták volna át a’ választmánynak. A’behozott rendszert azonban megváltoztatni nem akarván a’ RR., egyszersmind aggodalmukat nyilványtták , (miután már a’ petitiókkal foglalkozó választmányhoz annyi folyamodás utasittatott) hogy eddig egyetlenegy tárgyban sem tett jelentést. Erre az érdeklett választmány jegyzője megnyugtatásául a’ RRnek előadá, miszerint ne gondolják, hogy az a’ rá bízott kötelességet hanyagul kezelné, hanem úgy vélekedett,minthogy a’ honosítást érdeklő folyamodások közül sürgetős egyetlen egy sincs, szokás szerint az országgyűlés végén,mikor ezen tárgy fel fog vétetni, egyszerre ; a’ többit pedig szinte sérelmi munkálata beadásával Kecskemét város ezen folyamodásával együtt, melly a’ kerületek’s községek rendezésével fog fölvétetni, rautatandja be. E’ kijelentésben megnyugodván a’BR. Kecskemét város folyamodását a’ községek elrendezésekor fogják felvenni, a’ másik átadatott a’ petitionalis választmánynak. Olvastatván a’ FRR. válasza, a’vegyes házasságokból születendő gyermekek vallásos neveltetéséről szóló kötelezésekre nézve, a’ RR. Z. m. követének indítványára.javaslatukhoz tovább is ragaszkodtak. Z. megye követének beszéde köv: „A’ természet azon örökös törvénye, melly szerint az elvetett magnak csírázni nőmi kell, a’ statuséletben is hasonló eredvénynyel működvén, midőn a’t. RRnek a’vallás tárgyában ez országgyűlésen kelt első üzenete a’m. FRRhez küldetett erősen hittem,hogy ezen tárgy valahára már kívánt szerencsés eredményt szülendő végéhez közelget. Hittem pedig azért, mert a’ régen elvetett mag hosszú évek sora után reményteljes növényt hajtott ’s a’növény csakugyan már megért; hittem azért, mert a’ vallás dolga már több országgyűlés alatt ollyannyira megvitatott, hogy az már tökéletesen kifejtetvén,azon stádiumát érte el,hol a’tárgy fölött,ellene ’s mellette uj okokat előhozni többé alig lehet; hittem végre azért,mert ha a’parliamentaris eljárás fökelléke a’különböző vélemények egymáshozi közelítése,a’vallás tárgya felett a’két tábla igen különböző nézeteinek egymáshozi simulását, tekintvén hazánk külső de főleg belső viszonyait,legszükségesb ’s okvetlen történni kellő parliamentaris lépésnek tartottam,ha egyébkint ezen tárgyat,melly a’jelenkor tennivalójihoz tartozik,az utókornak,ki tudja miilyen eredményü működésére bizni nem akarjuk.’S azért a’ vallás tárgyának a’ főldek általi ’s az olly kimerítő megfejtése,az e’részbeni javítások szűkségének olly világos bebizonyítása után méltán lehete reményleni,hogy a’m. Főldek a’szőnyegre került ügy fontosságáról ’s igazságáról meggyőződve,a’t. RR. üzenetét elfogadandják. Azonban, több ízben,úgy most is csalatkoztunk reményünkben, mert a’m. FRR. felolvasott üzenetéből azt látom,hogy nem járulván a’t. RR. véleményéhez, nem figyelmeztek a’ vallásos viszálkodások megszüntetéséből eredhető kedvezmények és zavaroknak egy részről örvendetes, más részről gyászos következménybvel nem méltányolták eléggé a’hisztéria tanúsította azon igazságot, hogy a’ vallások közti egyensúly hiánya okozta ingerültséget az időre bizni nem tanácsos ; nem nézlek a’századkárpitján túl,melly ha szellőztetik,láthatók a’ jövő kor örömdus reményei, de marezona rémképei is, ’s ellőttünk áll mindaz,mit a’ jövő kortul reményleni, de egyszersmind mitől rettegnünk kell. Nem járulván a’ m. FRR. a’ t. RR. véleményűkhez, az elvetett mag dúsan megtermett ugyan azon magból, mellyet tiz évvel ezelőtt ezen táblának most is működésében itt tündöklő közösen szeretett és tisztelt velője hintette. A’vetés dúsan megtermett, megért, a’hős vetö megőszült; de eddig még nem arathatott,mert az aratók az aratásra nézve egyet nem értvén,eloszlik a’ közerő ’s az aratás elmarad; elmarad pedig leginkább azért, mert azok, kik e’ földön szedik a’ termések tizedét, nem elégülvén meg azzal,még a’ szent földön e’ szent magból termett ezen szent termésből is követelik a’ lelkek tizedét. ’S im ez fő oka,hogy a’ m. IRR. a’ t. RR. véleményéhez nem járulván, ezen tárgy itt ismét szőnyegre került. Itt lévén a’m. FRRnek a’vallás tárgyában kelt válaszüzenetjök, engedjék a’ t. RR. hogy annak egyes pontjai és sorozata szerint, mindenek elött a’ reversalisok felett szólhassak. Nem czélem mindazon okot elősorolni, mellyek a’ reversalisok ellen felhozathatnak,mert ezek már több ízben előhozatlak; csak vázlat gyanánt kívánom azt említeni, hogy a’ reversalisok ollyan kötelezések, mellyek 1) természetelleniek , 2) törvényelleniek és 3) a’status érdekeivel ellenkezők. Természetelleniek, mert ha a’ protestáns meggyőződésből ad reversalist, a’ maga vallását tartja rosznak,’s ha ezt rosznak ismeri, megfoghatatlan, hogy a’ protestánsoknál az átmenetei szabad és korlátlan lévén,maga nem tér által a’ kath. vallásra; ha pedig maga vallását jobbnak tartja a’kath. vallásnál, szabad akarat ’s tiszta szándékból reversalist nem adhatott,mert ez esetben ismét megfoghatlan, mikép kívánhatja gyermekét s azon vallásban neveltetni,mellyet őrosznak tart, ’s azért mivel rosznak tartja,azt nem is követi.Ebből világosan az következhetik,hogy a’reversalisok nemcsak több mnyíre,de tán nem hibáznám ha azt állítjiám , hogy mindig £54