Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-05-30 / 43. szám

mert az elv hasznosságának megismeréséhez rész aka­rat ugyan nem, de csak kis tudomány jó színes bizony­nyal elvezet. Kitetszik ezekből, mikép G.J­s­urnák tit­kos szavazat ellen tett hírlapi agitatiója vajmi keveset nyom a’ megtörtént tisztváltozásról a közvélemény in­­formatiójában, midőn az önmagát szokta kifejteni az e­­seményekből,mellyek általa rommá törpülnek,vagy em­lékoszloppá emelkednek; kitetszik továbbá, mikép én a’ tisztujitás tényezőit egészen más elemben keresem , valamint óhajtám vala találni a’ komárommegyei tiszt­­ujitás tényezőit is , mellyet viszont én ezen nézetekből kérek megitéltetni a’ nagy közönség által. Országgyűlési közlegény. Csaj. 171’s 181 ker. ülések vége.) Az ellenkező véleményeket megegyeztetni ’s a’tanácskozásokat ered­­ményre juttatni leginkább két szónok igyekezék. Az első, S. megye követe igy ada elő nézeteit: Sünden tárgy fe­letti tanácskozásnak vannak bizonyos stádiumai, mely­­lyeket öszszezavarni vagy figyelem nélkül hagyni a’ si­kerre nézve nem kis fontosságú, ’s valamint a’ felnőtt fa kezeltetése különbözik attól, mellyel a’ gyönge csemetét ápoljuk,ugyszinte hogy e’ tiz évet haladó vallási tanács­kozásnak sikere legyen, máskint kell abban eljárni ma, mint kelle az 1832ki országgyűlésnek, melly minden biztos remény’s kilátás nélkül indította meg a’ kérdést; és ha Bihar érd. követével akkor többen hevesebb beszé­dekben panaszos részvéttel szólaltat fel e’ t­á­r­g­y­b­a­n, mellynek előbb részvétet,azután pártolókat kelle szerez­ni, az igen maga helyén lehetett emig ma,midőn vallási vi­szonyaink igazságos rendezése iránt csak közös kivána­­tot, csak egyesült akaratot szemlélünk. Még ma is némi büszkeséggel emlékezem az 183 oki orsz.gyűlésre,mel­­lyen a’protestánsok sérelmeit leginkább kath­. követek pártolák, sőt az 183 oki országgyűlésen, midőn a’ pro­testánsoknak Horvátországbai bevétele tárgyaltatok e’ kérdésben csupán kath. követek szónoklottak, és a’ pro­testáns követek kétesen reményivé , majd unszolva bo­csátották ügyök elintézését egy még ismeretlen terrénum­ra,többet vártak ugyanis a’ fejdelemtől mint az ország­gyűléstől. Milly máskint állnak a’dolgok ma! Protestáns atyánkfiai nem szorulnak többé pártolásunkra; ők erő­södve önigazságukban, leginkább pedig a’megyék pél­dátlan többségétől támogatva , követelve állnak fel ’s a­­zon egyenlőséget igénylik, mellyre e’ hazának polgárai egyformán hivatvák. Világos e’szerint előttem, mikint a’ felhívó, hevült és hevitő szónoklatok ideje e’kérdés kö­rül elmúlt, és nem az elvek fitogtatása, hanem csak e­­redvény az, mit a’haza tőlünk e’részben is méltán vár. Eredvényre pedig minket sem a’ vallás és status közli vi­szonyok theoriájának fejtegetése, sem a’ kath­. clerus folytonos és szünet­ nélküli ostromlása,sem a’ felebaráti szeretet olly visszás alkalmazása melly szerint embertár­­sunk vétkeiért nem bocsánatot, hanem boszut kérünk az egek urától, mindez bizony eredvényre vezetni nem fog. A’ vallásos ügy jelen stádiumán, mint az ma áll, ered­vényre van szükség; törvényre,melly megnyugtassa a’ külön vallásuakat, melly meggátoljon minden botrányt, mellyre sokféle visszaélések a’ vallás dolgában szolgál­tak okul: ezt kívánja tőlünk az összes nemzet, a’ katholi­­kus úgy mint a’ protestáns és óhitű nép, ’s illy törvények alkotása iránt reményemet a’két kir. válasz igen mege­­rösitette; mondom a’kettő, mert én egyiket a’ másiktól elválasztani,annál kevésbbé ellentétbe tenni nem akarom nem akarhatom ; ’s kivált az elsőt különösen megraga­dom,mert ez foglalja magában azon két elvet, mellyeket egyedül és általánosan adták küldőim utasításul, t. i. a’ lelkiismeret szabadságát és a’ kölcsönösséget.E’két elv­re nézve tehát a’ fejedelmi szót és megegyezést bírjuk, ’s én ezt küldőim nevében hálás köszönettel fogadom. Szó lehet köztünk tehát csak ezen két nagy elv alkalmazásá­ról, ’s kérem a’t. őket, hogy mind üzenetjökben mind felírásukban e’két elvet elfogadottaknak méltóztassanak kijelenteni; az alkalmazásra pedig azt jegyezném meg : „mikint a’kölcsönösség elve szükségképen hozza maga után mindazon 21 törvénypont helyben hagyását, mel­lyeket még a’ múlt törvényhozás ő Felsége elibe terjesz­tett, e’ mostani pedig ismételve sürget; a’ másik szinte a’ kir. válaszban kimondott elvnek pedig tökéletes alkal­mazását a’transilusi kérdésben szinte kifejtették a’ t. R- dek , ’s már most a’ m. é.­rcsolulio után nem is kellik, hogy abban mind a’m. FRR., mind pedig ő Felsége meg fognak egyezni. A’ mi pedig a’ resolutiók egyéb részeit illeti,a’szülők szabad rendelkezéseit, i. gyermekeiknek akármelly bevett vallásbani neveltetése iránt, ’s egy ál­talányos e’ részben szabályul szolgálandó törvény al­kotására nézve,mik felett a’kétk. válasz ellentétben lát­szik lenni,én azt jegyezném meg: „miként e’tábla a’szü­­lök azon jogát, melly szerint gyermekeiket vallásilag is legjobb meggyőződésük szerint neveltessék , kétségbe­vonni vagy legkevesbbé is megszorítani nem kívánja, ’s mihelyt a’ fenemlitett 21. és az átmenet iránt javasolt újabb törvényczikk k. helyeslést nyerend, annak tör­­vénybeni kimondatását is óhajtja; addig azonban, mig az illy rendelkezésben az eddigi sérelmes szokásnál fogva egy harmadiknak is van követelő beszólása ; addig illy rendelkezést, mint nem függetlent ’s mint nem kölcsö­nös igazságot nem helyeselhetni,’s addig kénytelen va­gyok inkább ez általányos törvényszabályhoz,mellyben a’ viszonosság elve legalább tisztán kifejeztetik, ragasz­kodni, migha a’ fenemlitett törvények legfelsőbb hely­benhagyást nyernek , ezen szabályt csak azon esetekre lesz szükség alkalmazni, mellyekben a’ szülők egymás közt gyermekeik neveltetése fölött meg nem egyeznek. A’ freimaurerek mottója: „in silentio securitas,"’s én azt e’ kérdésnek mai körülményeiben alkalmazom. Az igaz­ság, ha kifejtve , megismerve áll, életbe léptetésére nem szükség fegyvereket használni, nem ügyködő szószóló­kat; annak egyszerű, szelíd egész méltósággali követe­lése leginkább biztosítja a’ sikert, mellyet a’ m. Földek hozzájárulása mellett, kormányunk bölcseségétől ’s fej - d­elmi atyáskodó szivétől küldőim nevében ennyi év le­­pergése után kérek ’s reményiek is."Nyomban Cs. megye követe, miután a’ k. leirat ellen felhozott okok nagyobb résziben megegyezett,azon jót sem veszté­szem elöl,mit annak tartalmából az ügyre nézve kihúzni lehet. Ezen legújabb leirat az elsőtül sokban lényegesen eltér, jele­sül abban,hogy mig az első azt rendeli,hogy e’ kérdése­ket törvény intézze el, ez utóbbi minden kényszerítő tör­vényt eltávolít; azonban mihelyt a’status a’ vallás bel­sejébe avatkozott, elhatározó törvényről gondoskodni kell, mert számos eset lehet, hol a’leirat elvei szerint a’ gyermekek semmi vallásbeli nevelést nem nyernének; ki kell tehát a’ felírásban mondani, hogy kényszerítő tör­vény nélkül vallástalanságban nőne fel sok vegyes há­zassági magzat, a’ szülőknél pedig házi béke ’s egyetér­tés helyett végtelen harcz idéztetnék elő. Azonban az i­­dö nem veszett el, melly e’ tárgyra fordittatott, mert a’ közvélemény nyilatkozásának ez alkalommal is leend­­nek üdvös következései, valamint máskor is voltak. A’ Felség a’kathol. valláshozi hű ragaszkodást erősítvén, olly intézkedést javasol, melly mellett még a’ kath. szü­lők is protestáns vallásban neveltethetik gyermekeiket. Ez által kimondja apostoli királyunk, hogy a’kath. de­rűs által eddig felhozatni szokott erősség, mikép az a­­nyaszentegyház tanja legalább a’ vegyes házasságban nemzett gyermekek egy részét a’ kath. vallásban nevel­tetni rendeli,nem kath. vallásbeli princípium,mert ő fel­sége, mint apostoli király,semmi kath. elvet megsérteni nem fogna. Másik üdvös következése e’ k. leiratnak az, hogy ezentúl a’ reversalisokból eredeti követeléseknek már semmiféle sikerük nem lesz,mert a’k. leiratszavai­­ra támaszkodva,habár a’jelen országgyűlés e’ tárgyban semmi törvényt ki nem vína nem lesz t.hatóság,melly a’ reversalisok következtében hozott ítéletet végrehajtaná. Ezáltal tehát a’ reversalisokból eredett ’s eredendő min­den törvénytelenség önmagában megszüntetik, mert azok hatását már semmi t.hatóság nem foganatositandja. Ed­dig is vallásos sérelmink fő oka mi a gyengeségünkben ke­resendő, mert ha a’ t.hatóságok minden előfordult sére­­lem mellett szüntelenül felírnak, az üldözött protestáns papokat utalmuk alá veszik,a’ transitus kérdése már ré­gen megszűnt volna. ’S miután a’ k. leiratot mindaddig, mig a’ szabad átmenetei kérdése e’ tábla nézetei szerint el nem döntetik,elfogadni nem lehet,ennek végképeni el­határozását mindenek előtt eszközleni kell. Le kell to­vább mondani azon ferde felfogásról, mintha a’ vallásos sérelem a’ protestánsok sérelme volna, mert az az egész nemzet sérelme,’s épen ezért a’ kormány bölcs ítéletétől várja,hogy fő gondját arra forditandja, nehogy tovább is vallásbeli viszálkodások dúlják e’ nemzet keblét ezen kritikus időkben , mellyekben a’ bekövetkezhető viharok ellenében,de már a’reform korszaka tekintetében is, az egész nemzetnek mint falnak ’s egy emberkint kellend állam­a. 1­990.ker. ülésb. máj. 20-án elnökök: Jankó Po­zsony, Komjáthy Tornamegye követe ; jegyző : Szentki­rályi; toll­vivő: Eischl; tárgy: válasza a’ m. FRB nek a’val­­lásbeli sulyok és nehézségeknek múlt országgyűlésről fentartott pontjai tárgyában közlött üzenetjekre. Az el­nökség bemutatta b. Gramon Ferencz honosi­talás iránti kérelmét, és Kecskemét város folyamodását. Most is vi­tába bocsátkoztak a’ RR., ezekrűl­ némellyek mindjárt felolvastatni kívánták, mások pedig olvasatlanul adták volna át a’ választmánynak. A’behozott rendszert azon­­ban megváltoztatni nem akarván a’ RR., egyszersmind aggodalmukat nyilványtták , (miután már a’ petitiókkal foglalkozó választmányhoz annyi folyamodás utasitta­tott) hogy eddig egyetlenegy tárgyban sem tett jelentést. Erre az érdeklett választmány jegyzője megnyugtatásául a’ RRnek előadá, miszerint ne gondolják, hogy az a’ rá bízott kötelességet hanyagul kezelné, hanem úgy véle­kedett,minthogy a’ honosítást érdeklő folyamodások kö­zül sürgetős egyetlen egy sincs, szokás szerint az or­szággyűlés végén,mikor ezen tárgy fel fog vétetni, egy­szerre ; a’ többit pedig szinte sérelmi munkálata beadá­sával Kecskemét város ezen folyamodásával együtt, melly a’ kerületek’s községek rendezésével fog fölvétet­ni, rautatandja be. E’ kijelentésben megnyugodván a’BR. Kecskemét város folyamodását a’ községek elrendezé­sekor fogják felvenni, a’ másik átadatott a’ petitionalis választmánynak. Olvastatván a’ FRR. válasza, a’vegyes házasságokból születendő gyermekek vallásos nevelte­téséről szóló kötelezésekre nézve, a’ RR. Z. m. követé­nek indítványára­­.javaslatukhoz tovább is ragaszkod­tak. Z. megye követének beszéde köv: „A’ természet a­­zon örökös törvénye, melly szerint az elvetett magnak csírázni nőmi kell, a’ statuséletben is hasonló eredvény­­nyel működvén, midőn a’t. RRnek a’vallás tárgyában ez országgyűlésen kelt első üzenete a’m. FRRhez küldetett erősen hittem,hogy ezen tárgy valahára már kívánt sze­rencsés eredményt szülendő végéhez közelget. Hittem pedig azért, mert a’ régen elvetett mag hosszú évek sora után reményteljes növényt hajtott ’s a’növény csakugyan már megért; hittem azért, mert a’ vallás dolga már több országgyűlés alatt ollyannyira megvitatott, hogy az már tökéletesen kifejtetvén,azon stádiumát érte el,hol a’tárgy fölött,ellene ’s mellette uj okokat előhozni többé alig le­het; hittem végre azért,mert ha a’parliamentaris eljárás fökelléke a’kü­lönböző vélemények egymáshozi közelíté­se,a’vallás tárgya felett a’két tábla igen különböző néze­teinek egymáshozi simulását, tekintvén hazánk külső de főleg belső viszonyait,legszükségesb ’s okvetlen történ­ni kellő parliamentaris lépésnek tartottam,ha egyébkint ezen tárgyat,melly a’jelenkor tennivalójihoz tartozik,az utókornak,ki tudja miilyen eredményü működésére bizni nem akarjuk.’S azért a’ vallás tárgyának a’ főldek általi ’s az olly kimerítő megfejtése,az e’részbeni javítások szűk­ségének olly világos bebizonyítása után méltán lehete re­ményleni,hogy a’m. Főldek a’szőnyegre került ügy fon­tosságáról ’s igazságáról meggyőződve,a’t. RR. üzenetét elfogadandják. Azonban, több ízben,úgy most is csalat­koztunk reményünkben, mert a’m. FRR. felolvasott üze­netéből azt látom,hogy nem járulván a’t. RR. véleményé­hez, nem figyelmeztek a’ vallásos viszálkodások meg­szüntetéséből eredhető kedvezmények és zavaroknak egy részről örvendetes, más részről gyászos következ­­ménybvel nem méltányolták eléggé a’hisztéria tanúsította azon igazságot, hogy a’ vallások közti egyensúly hiánya okozta ingerültséget az időre bizni nem tanácsos ; nem nézlek a’századkárpitján túl,melly ha szellőztetik,látha­tók a’ j­övő kor örömdus reményei, de marezona rémké­pei is, ’s ellőttünk áll mindaz,mit a’ jövő kortul remény­leni, de egyszersmind mitől rettegnünk kell. Nem járul­ván a’ m. FRR. a’ t. RR. véleményűkhez, az elvetett mag dúsan megtermett ugyan azon magból, mellyet tiz évvel ezelőtt ezen táblának most is működésében itt tündöklő közösen szeretett és tisztelt velője hintette­. A’vetés dú­san megtermett, megért, a’hős vetö megőszült; de eddig még nem arathatott,mert az aratók az aratásra nézve e­­gyet nem értvén,eloszlik a’ közerő ’s az aratás elmarad; elmarad pedig leginkább azért, mert azok, kik e’ földön szedik a’ termések tizedét, nem elégülvén meg azzal,még a’ szent földön e’ szent magból termett ezen szent ter­mésből is követelik a’ lelkek tizedét. ’S im ez fő oka,hogy a’ m. IRR. a’ t. RR. véleményéhez nem járulván, ezen tárgy itt ismét szőnyegre került. Itt lévén a’m. FRRnek a’vallás tárgyában kelt válaszüzenetjök, engedjék a’ t. RR. hogy annak egyes pontjai és sorozata szerint, min­denek elött a’ reversalisok felett szólhassak. Nem czé­­lem mindazon okot elősorolni, mellyek a’ reversalisok ellen felhozathatnak,mert ezek már több ízben előhozat­­lak; csak vázlat gyanánt kívánom azt említeni, hogy a’ reversalisok ollyan kötelezések, mellyek 1) természet­­elleniek , 2) törvényelleniek és 3) a’status érdekeivel ellenkezők. Természetelleniek, mert ha a’ protestáns meggyőződésből ad reversalist, a’ maga vallását tartja rosznak,’s ha ezt rosznak ismeri, megfoghatatlan, hogy a’ protestánsoknál az átmenetei szabad és korlátlan lé­vén,maga nem tér által a’ kath. vallásra; ha pedig maga vallását jobbnak tartja a’kath. vallásnál, szabad akarat ’s tiszta szándékból reversalist nem adhatott,mert ez e­­setben ismét megfoghatlan, mikép kívánhatja gyermekét s azon vallásban neveltetni,mellyet ő­rosznak tart, ’s az­ért mivel rosznak tartja,azt nem is követi.Ebből világo­san az következhetik,hogy a’reversalisok nemcsak több m­­­nyíre,de tán nem hibáznám ha azt állítjiám , hogy mindig £54

Next