Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-08-04 / 62. szám

az ország hasznosaknak tart, nem árthatnak’, mert a­­zok engedélyzetése a’ törv.hozástól függ; de nem árthat ezen vonal is, melly különben az országra nézve káros lehetne, t. i. a’ bécs-trieszti vasvonal, melly Magyaror­szágon vezettetnék keresztül, mert a mire nézve az en­­gedelmet viszszavonni bajos volna, a törvény megvál­toztatása késő,’s ha negativ határozat történik a’pa­rallel-vonalra nézve, nem rontathatik meg a balparti vasút létrehozása. Ezen két rendelést kívánnám t.javas­­latban kifejeztetni, ’s a’ m. FRRhez átküldetni é s ő fels. fölterjesztetni. Figyelmeztetni vagyok bátora’ t. Reket az 1836: 25. törvény azon rendeletére, melly az enge­délyzést foglalja magában, azon törvény kimondja, hogy az engedélyzés ő felségét ’s a’ kormányszékeket illeti. Ha ezen törvény most is áll, mint úgy hiszem az üzenetben kimondottuk , hogy nem áll, és ha azon tör­vény megváltoztatását sürgetni kellene, kétségeskedem: várjon mi, miután azon törvényt megalkottuk, bírunk­­ annyi erővel, hogy ezen törvényt megváltoztassuk. A 25­. törvény megszűntére nézve egy aggodalmat kívá­nok eloszlatni, azt t. i. miszerint némellyek azt hiszik, hogy, ha az 1836 : 2­5. t.czikk nem áll, akkor a’ duna­­balparti vasút engedélyzése elenyészik. Én azt nem tar­tom ; mert azon pillanattól fogva, midőn a’ törvény jó­tékonysága bizonyos időben történik és valamire igé­­nyeltetik, azon tárgyra nézve a’ törvény nem szüntethe­tik meg’s nem is szüntethetett meg soha ; ellenben olly tárgyakra nézve, mellyekre nézve a’ törvény jótékony­sága még nem igényeltetett, azon törvény ideiglenes , ’s a’ legközelebb országgyűlésen hozott törvény elenyész­­ti. Azt tehát szükségesnek tartom kimondani mind az üzenetben, mind a’ felirás-és t.javaslatban, hogy azon törvény elenyészett; szükséges tovább, hogy e’ részben a’ petitio útjáról, melly az üzenet és felírásban foglal­tatik, eltérjünk ’s inkább jó és igaz jogunk terére áll­junk. Már máskor kimondották a’ t. RR., hogy kérés ál­tal illy körülmények közt hasonló tárgyakra nézve sem­mire sem megyünk; nekünk itt jogainkat követelni kö­telességünk ’s csak miután a’jog megismertetett, mehe­tünk által a’ kérés vagy alkudozás terére. Ezen elvet öt napig hallottam itt hirdettetni. Ismétlem indítványomat, az, mi az üzenetben ki van mondva, hogy a’törvény ideiglenes ’s már megszüntetett, bevezetésül szolgál­jon és mondassák ki: 1) hogy minden külön vállalatra külön törvény által kívántatik az engedélyezés ; 2) hogy az 1840-i 4­0. czikk által engedélyezett bécs-trieszti vasút, mennyiben az Magyarországon keresztül vezet­tetnék, nem mehet parallel egy más a’Duna balpartján építendő, már engedélyezett, szerződésileg is megerő­sített ’s legfelsőbb helyen helybenhagyott vonallal. — Az utána szólt m. követ küldött utasításánál fogva in­kább a’jobbparti vonalt pártolná; de miután e’ kíván­ságától elültetett, legalább a’ tiltó rendszert nem vélte czélszerűnek; mert a’ hazára haszon csak úgy háramol­­hatik, ha a’versenyzés nem gátoltatik. Ránk nézve leg­­szükségesb Pestnek Fiumévali öszszeköttetése, ezen vasúttal pedig a’ dunajobbparti vonal kapcsolatban lé­tezhetik, azért, ha már a’ bal par­ti vonal létesí­tését a’ többség pártolja , a’ másiknak építtetése ne a­­kadályoztassék. — Egy más megyei követ, nem akart annak vitatásába bocsátkozni, váljon megszűnt­é az 1836 . 2­5. t. sz., de itt látja szükségét, idejét hogy megszüntessék; sérelmesnek találta szóló, hogy a’ Hla­­nács a’balparti vasút-építési engedelmet négy évig visz­­szatartóztatá’s csak akkor adáki, midőn a’jobbparti tár­saság vállalatáról lemondott,holott azon társaság a’tör­­vényben kiszabott kötelezéseknél sokkal több biztosíté­kot ajánlott. Illyés ezek ismétlése is az 1836: 2­5. t. sz. megszüntetését igényli,minélfogva szükséges a’törvény­­ben világosan megrendelni, hogy jövendőben minden il­­lyes vállalatra külön törvény kívántatik; ugyszinte a’ Jobbparti vasútépítés eltiltását nyilván kimondani ’s P. megye indítványát pártolta.A’következő m. követ emlité, mikép a’ tanácskozás egészen más fordulatot von ’s nem reméllheti küldösi kívánságának elfogadtatását;P. köve­tének azon véleményében nem osztozhatik,hogy az 1836: 2­5.tez. megszűnt,több ok közül csak az 1840: 40. tcz. szavait hozza fel,mellyben világosan kitétetik, miszerint az 1836: 2­5. t. cz. kijelölt vonalokon kívül az említett törvényben kitett kedvezés ,a’ hazánkon keresztül vo­nandó bécs-trieszti vonalra is kiterjesztetett, az „is“ szócska tanúsítja az 1836: 2­5. t.cz. föltételét,mellyre a’ kormány biztosan kiadhatta engedelmét,mivel ha vala­­melly törvény megszüntetik, az nemcsak a’ kormányra, de a’ nemzetre nézve is megszűnik. A’ mi P. követe elő­adásának másik részét illeti, hogy az elvek terére lép­jünk, azt szóló pártolja;mertha a’ tények mezején mara­dunk ’s e’ kérdésben határzottan nem nyilatkozunk,csak tőzsérkedésre szolgáltatunk alkalmat. Hallottuk már ez­előtt jóval a’ balparti vasut-mozgalmakat; előre tudjuk, mit fognak ők az országtól kívánni,mert abból titkot nem csináltak; múlt országgyűlésen a’ balparti társaság har­­czolt az eltiltás ellen, most pedig az ellenkezőt kívánja; akkor , hogy neki a’ balparti vasútépítés megengedtes­­sék,mindent megígért, még úgyis elvállalta az építést,ha a’jobbparti vasút fog létesiltetni; most azonban kinyi­latkoztatja,mikép fel nem építheti, hacsak a’jobbpartinak építtetése el nem tiltatik. A’­­RR egyes folyamodásra, a’ nélkül, hogy a’ másik félt kihallgatták volna,a’jobbparti vonalépitést eltiltották, mi által nem egyébre mint tö­­zsérkedésre adtak alkalmat’s a’ balparti vasút ad­tási ér­dekét segítették elő. Ha a’ balparti vasútról van szó, az mondatik, hogy létesítését a’ nemzet érdeke kívánja, mi­dőn pedig a’jobbpartiról szólnak, mindig b. Sinát emle­­getik;itt az ország érdeke ’s haszna tekintetbe nem véte­tik. Szónok nem kívánja személyesitni az ügyet;ő e’rész­­ben tisztán az elvek terén marad, ’s kinyilatkozatja,mi­kép véleménye szerint a’ debreczeni vaspálya a’ balparti vállalattal legkisebb öszszeköttetésben sincs;megisme­ri ugyan, hogy az ország közhasznú előmozdítása tekin­tetéből szükséges a’ pest-debreczeni vonal létesítése; de az a’ dunajobbparti megyék ártalmára lesz, mert ezek az alfölddel a’concurrentiát ki nem állhatják. Csak egy föl­tétel fogná ezen bajt elhárítani, t. i. a’ fiumei vasút,melly által a’ gabnakereskedés az adriai tenger felé megnyit­­tatik. Ezen két vaspályára kész szóló biztosítékot aján­lani,mivel küldösi minden szükséges vasúthoz áldozatok­kal szívesen járulnak. Múlt alkalommal a’ jobbparti vo­nal ellenzöji általa’ kér­ ülésben felhozatalt, hogy a’ jobbparti vasút azért sem lenne czélszerű, mert azon al­földi gabnáról, melly a’ pest-debreczeni vasúton lenne a’ felső vidékre szállítandó,Pesten hidvámot kellene fizetni. Ez ellenvetést szóló nem látja helyesnek; ugyanis: a’fel­­sővidéki kereskedésre ott van a’ Duna, ’s nem hiszi,hogy a’ vasutoni szállítás valaha olcsóbb legyen a’ vizeni szál­lításnál; mivel pedig termékek vitelére a’ vízi közlekedés sokkal olcsóbb, az alföldi gabna nem a’ pesti hidon ke­resztül a’ jobbparti vasúton, hanem a’ Dunán fog felszál­­littatni. Ennélfogva szóló a’ balparti vasutat, melly leg­kevesebb öszszeköttetésben sincs a’pest-debreczeni vas­­uttal, biztosítani nem akarja. Minek ott a’ biztosítás, hol az szükségtelen? Ha pedig csakugyan biztosításról a­­karunk szólani, akkor azt a’ vállalkozók lekötésére kell alkalmazni; mert megtörténhetik, hogy a’társaság a’leg­­jövedelmezőbb gänserndorfi pozsonyi vonalt megépítteti ’s akkor azt m­o­n­d­j­a, hogy pénzhiány miatt az egész vonalt el nem készítheti; igy vasutunk ismét nem lesz Ennek elmellőzésére szükséges tehát a’ biztosítás. Igen furcsának látszik,hogy midőn P. követe az elvek terén akar maradni,kimondja az irányt ’s a’ balparti vonalt ki­­losiklalni kívánja, mellyhez mi is fizessünk , ámbár még reményök sem fog maradni a’ dunántúli megyéknek, hogy a’ kereskedés előmozdítására valaha vaspályát lé­tesíthessenek. Mi a’ kereskedés dolgában még nem igen haladtunk előre, azért nem tudjuk biztosan kijelölni a’ vonalt, mellyet kereskedésünk igényel; egyszer a’jobb, másszor a’ balpartit hiszszük hasznosbnak ’s majd egyi­ket, majd másikat pártoljuk. Illy helyzetben nem kíván­ta szóló a’jobbparti vasútépítés ellil­alását, annál inkább mert Sopronymegye is kereskedése után viseli a’ haza terheit. Ennek tekintetbe vétele mellett nem állíthatni fel olly irányt,mi szerint a’kereskedést gyakorló megyék ke­resetükben örökre meggátoltassanak.Egy tiszai eszkövet megyjegyzé,miképen a’dunai megyék ép olly igazságo­san fogják a’balparti biztosítékot fizetni, mint fizetett Mármaros vgye a’szinházra és múzeumra, ezeket a’már­­marosi nem használhatja,és mégis az ország érdeke te­kintetéből felállított intézetekre a’ rá esett részt szívesen megfizette. Ezután ismét P. követe szólt. Megvallom, úgymond, hogy olly tárgyaknál, hol az ország közérde­ke forog fen, provinciális szempontból indulni legro­­szabb; azt kérdé P. követe, hogyan fizessen megyéje a’ balparti vasút biztosítására akkor, midőn legkisebb re­ménye sincs, hogy a’jobbparti vasút felépittessék ? hát Pestmegye hogyan fizessen a’dunántúli vidéken teendő javításokra, midőn abból semmi haszon sem fog reá há­ramolni ? Ha illy provinciális szempontból indulunk,ak­kor orsz. közerővel semmi vállalatot nem létesíthetünk, akkor minden óhajtásunk meghiúsul. Igaz, a’ közhaszon előmozdítására , azon közlekedési eszközök létesítése, miket S. követe megemlített, legszükségesb , de az még nem elég; nekünk a’ kereskedés elösegéllésére még több út szükséges, mikép fogja ezen közlekedési eszközöket a’nemzet felállítani, az a’törvényhozás feladatához tar­tozik. Egyébiránt óhajtanám tudni: vájjon azok, kik az 1836: 2­5. l. életben létét hiszik , kívánják­ a’ balparti vaspálya felállíttatását? Az 1836: 25. l.a’ nemzet saját érdekének előmozdítását egész bizodalommal a’kormány kezébe adta,megengedtetett a’Duna két partján és más­hol a’ vasutak építése,és mi történt? A’nagyszombati kis vasúton kivül, melly csak a’ balparti vonal akadályára szolgál,semmi sem építtetett. Az 1836: 2­5. czikk élet­ben tartására tehát nem a’ legnagyobb szorgalom for­­diltatott.De hát él az 183­6:25. t.cz.’s azt a’kis „is“ tar­totta fen, nézzük,vájjon a’Duna jobbparti vonal­ben fog­laltatik e azon törvényben? Ott csak az mondatik, hogy Pesttől Bécsig építtessék vasút; ha tehát ezen egész vo­nal már egy társaság által építtetik,van é egy másiknak joga azon irányban még egy fertály hoszszuságát épit­­ni? Vagy talán egy egésznek 5 fertályai lehetnek, vagy az egész Magyarországban építhető vasutak oda értet­nek? Az 1836: 2­5.t. a’gloggnitzi társaságnak Brucktól Győrig, vagy Gönyőig építendő vasútra soha sem adott engedelmet, mégis az említett társaság legújabban köz­rebocsátott hirdetvényében nyilványitja,mikép azon vas­utat építtetni szándékozik. Illy esetben a’ t.hozásnak jog terére kell lépni ’s nem lehet az alázatos folyamodás mel­lett maradni, hacsak a’ nemzet érdekét koczkáztatni nem akarjuk.Vajjon hiszi é S­ követe,hogy a’ parallel- vonal meg nem állhat,’s hogy a’jobbparti vasút létesiltetni fog? ha hiszi,akkor meg kell győződve lennie arról is,hogy a’ balparti vasút parallelja mellett létre nem jöhet;’s igy,ha provinciális érdek tekintetéből azt kívánja, hogy a’ bal­parti vonal ne létesüljön,akkor a' tiszai ’s a’ dunáninne­­ni megyék is azt mondhatják, nekik nem kell a’ jobbparti vasút. A’ balparti vasút a’ debreczenivel öszszekötte­­tésben van, mert különben más térre jut a’ debreczeni vasút biztositása, akkor 30 évre nem 2/év kívántatik,ha­nem 80 évre no; ellenben, ha a’ kettő egyesittetik, meg történhetik, hogy a’balparti vasút jövedelmező leszen,’s ennek fölös bevétele betudathatik a’ debreczeni vaspá­lya biztosításába, ’s igy a’ nemzetnek legkevesebb fizet­ni valója sem marad; e’ szerint az ország érdeke kívánja a’balparti és debreczeni vasút öszszeköttetését.Ha a’de­­breczeni vasúton hozott termék , nem a’ hidon keresztül a’jobbparti vasútra , hanem Pesk­ül gőzhajóra Győrbe, onnan pedig a’jobbparti vasúton Bécsbe fog szállitatni, akkor a’mellett, hogy a’ szállítási költség sokkal többe kerül,mint sem ha az egyenesen a’ balparti vasúton min­den le és átrakás nélkül vitetnék, még attól is tarthatni, hogy mind a’gőzhajó,mind a’ bécs-győri vasút monopó­liumot is gyakorolhat,azon felül a’jobbparti vasuta’ma­­gyar kereskedést Bécsbe központositná; ellenben a’bal­parti vasúton a’ magyar termékek Bécset kikerülve , a’ közvetítés Pesten, vagy Pozsonyban lenne. Meg vagyok győződve,mikép azon társaságnak,melly a’ jobbparti vo­nalt szándékozik létesíteni, legkisebb szándéka sincs é­­pittetni,hanem tudván ,hogy a’két egymás melletti pá­lyavonal fel nem állhat, terve egyedül börzejátékra, melly minden vállalat halála , van irányozva. Csudál­­kozom azon er­őködésen, mellyel olly törvény érvényes­ségét syllogismusokkal kívánják némellyek kiokoskod­ni, melly az ország kárára van; illy erőködést csak hasz­nos törvénynél tudnék megfogni. Az 1836 ki­t. hozás minden óvatosságot használt,nyilván iktatván törvénybe, mikép az jövő orsz.gyűlésig csak ideiglenhozatik. Mon­datik , a’ törvényt csak ellenkező törvénnyel törölhet­ni el,én azt nem merem állítani, mert vannak törvények, mellyek magokban,a’ nélkül hogy ellenkező törvény ho­zatnék, megszűnnek, igy p. o. az adó három évről három évre szokott megajánltatni, ’s ezen törvény,midőn a’ 3 év lefoly, a’ nélkül hogy eltöröltetnék,megszűnik; az 1 8 3 6. 2 5. t. annál inkább is meg kell szüntetni,mivel az a’nem­­zetre káros. Azt hozá fel S. követe,hogy e’ kérdésben a­ t.hozás a’ nélkül, hogy a’ másik részt meghallgatta vol­na,rendelkezett ; ugyan kit kiván itt S. követe kihallgat­ni ? a’ dunántúli megyéket,azok követei itt terjeszthetik elő utasításaikat, vagy b. Sinát ? ezt ki fogja ide paran­csolni,vagy megkérni,hogy feleljen: váljon rétellyik parti vasul hasznosabb hazánkra? ’s hiszi ő S. követe, hogy b. Sina maga titkait fel fogja födözni,vagy önérdeke el­len szólani? Szükségesnek véli tehát szónok,hogy e’kér­­dés elhatározásánál a’ nemzeti ipar előmozdítása vétes­sék figyelembe ’s arra legczélszerűbbnek látta olly tör­vény alkotását,millyet ő a’ker. ülésben inditványzott,kü­lönben, vagy egy vonalunk sem lesz, vagy ha lesz, csak Győrig vagy Gönyőig, de Pestig bizonyosan soha. Ezu­tán egy kárpátvidéki követ mondá. P. indítványának két része van,egyik melly szerint az 1836. 25. t.megszünt­­nek kívánja tekinteni,ezt csak ellenkező törvény töröl­heti el, különben a’ tábla nagy többsége azt lényegileg elfogadta,midőn a’ felírásba foglaltatta,hogy ömels sem­miféle vasútra engedvényt,meddig ezen országgyűlés e’ tárgyban különösen nem rendelkezik, adni ne méltóz­­tassék. Mi az indítvány másik részét illeti, hogy a’ pár­­vonalu jobbpartivasut-épités eltiltatása egyenesen mon­dassák ki, e­z i­r­á­n­t vele egy értelemben vagyok, ezt 368

Next