Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-08-04 / 62. szám
az ország hasznosaknak tart, nem árthatnak’, mert azok engedélyzetése a’ törv.hozástól függ; de nem árthat ezen vonal is, melly különben az országra nézve káros lehetne, t. i. a’ bécs-trieszti vasvonal, melly Magyarországon vezettetnék keresztül, mert a mire nézve az engedelmet viszszavonni bajos volna, a törvény megváltoztatása késő,’s ha negativ határozat történik a’parallel-vonalra nézve, nem rontathatik meg a balparti vasút létrehozása. Ezen két rendelést kívánnám t.javaslatban kifejeztetni, ’s a’ m. FRRhez átküldetni é s ő fels. fölterjesztetni. Figyelmeztetni vagyok bátora’ t. Reket az 1836: 25. törvény azon rendeletére, melly az engedélyzést foglalja magában, azon törvény kimondja, hogy az engedélyzés ő felségét ’s a’ kormányszékeket illeti. Ha ezen törvény most is áll, mint úgy hiszem az üzenetben kimondottuk , hogy nem áll, és ha azon törvény megváltoztatását sürgetni kellene, kétségeskedem: várjon mi, miután azon törvényt megalkottuk, bírunk annyi erővel, hogy ezen törvényt megváltoztassuk. A 25. törvény megszűntére nézve egy aggodalmat kívánok eloszlatni, azt t. i. miszerint némellyek azt hiszik, hogy, ha az 1836 : 25. t.czikk nem áll, akkor a’ dunabalparti vasút engedélyzése elenyészik. Én azt nem tartom ; mert azon pillanattól fogva, midőn a’ törvény jótékonysága bizonyos időben történik és valamire igényeltetik, azon tárgyra nézve a’ törvény nem szüntethetik meg’s nem is szüntethetett meg soha ; ellenben olly tárgyakra nézve, mellyekre nézve a’ törvény jótékonysága még nem igényeltetett, azon törvény ideiglenes , ’s a’ legközelebb országgyűlésen hozott törvény elenyészti. Azt tehát szükségesnek tartom kimondani mind az üzenetben, mind a’ felirás-és t.javaslatban, hogy azon törvény elenyészett; szükséges tovább, hogy e’ részben a’ petitio útjáról, melly az üzenet és felírásban foglaltatik, eltérjünk ’s inkább jó és igaz jogunk terére álljunk. Már máskor kimondották a’ t. RR., hogy kérés által illy körülmények közt hasonló tárgyakra nézve semmire sem megyünk; nekünk itt jogainkat követelni kötelességünk ’s csak miután a’jog megismertetett, mehetünk által a’ kérés vagy alkudozás terére. Ezen elvet öt napig hallottam itt hirdettetni. Ismétlem indítványomat, az, mi az üzenetben ki van mondva, hogy a’törvény ideiglenes ’s már megszüntetett, bevezetésül szolgáljon és mondassák ki: 1) hogy minden külön vállalatra külön törvény által kívántatik az engedélyezés ; 2) hogy az 1840-i 40. czikk által engedélyezett bécs-trieszti vasút, mennyiben az Magyarországon keresztül vezettetnék, nem mehet parallel egy más a’Duna balpartján építendő, már engedélyezett, szerződésileg is megerősített ’s legfelsőbb helyen helybenhagyott vonallal. — Az utána szólt m. követ küldött utasításánál fogva inkább a’jobbparti vonalt pártolná; de miután e’ kívánságától elültetett, legalább a’ tiltó rendszert nem vélte czélszerűnek; mert a’ hazára haszon csak úgy háramolhatik, ha a’versenyzés nem gátoltatik. Ránk nézve legszükségesb Pestnek Fiumévali öszszeköttetése, ezen vasúttal pedig a’ dunajobbparti vonal kapcsolatban létezhetik, azért, ha már a’ bal parti vonal létesítését a’ többség pártolja , a’ másiknak építtetése ne akadályoztassék. — Egy más megyei követ, nem akart annak vitatásába bocsátkozni, váljon megszűnté az 1836 . 25. t. sz., de itt látja szükségét, idejét hogy megszüntessék; sérelmesnek találta szóló, hogy a’ Hlanács a’balparti vasút-építési engedelmet négy évig viszszatartóztatá’s csak akkor adáki, midőn a’jobbparti társaság vállalatáról lemondott,holott azon társaság a’törvényben kiszabott kötelezéseknél sokkal több biztosítékot ajánlott. Illyés ezek ismétlése is az 1836: 25. t. sz. megszüntetését igényli,minélfogva szükséges a’törvényben világosan megrendelni, hogy jövendőben minden illyes vállalatra külön törvény kívántatik; ugyszinte a’ Jobbparti vasútépítés eltiltását nyilván kimondani ’s P. megye indítványát pártolta.A’következő m. követ emlité, mikép a’ tanácskozás egészen más fordulatot von ’s nem reméllheti küldösi kívánságának elfogadtatását;P. követének azon véleményében nem osztozhatik,hogy az 1836: 25.tez. megszűnt,több ok közül csak az 1840: 40. tcz. szavait hozza fel,mellyben világosan kitétetik, miszerint az 1836: 25. t. cz. kijelölt vonalokon kívül az említett törvényben kitett kedvezés ,a’ hazánkon keresztül vonandó bécs-trieszti vonalra is kiterjesztetett, az „is“ szócska tanúsítja az 1836: 25. t.cz. föltételét,mellyre a’ kormány biztosan kiadhatta engedelmét,mivel ha valamelly törvény megszüntetik, az nemcsak a’ kormányra, de a’ nemzetre nézve is megszűnik. A’ mi P. követe előadásának másik részét illeti, hogy az elvek terére lépjünk, azt szóló pártolja;mertha a’ tények mezején maradunk ’s e’ kérdésben határzottan nem nyilatkozunk,csak tőzsérkedésre szolgáltatunk alkalmat. Hallottuk már ezelőtt jóval a’ balparti vasut-mozgalmakat; előre tudjuk, mit fognak ők az országtól kívánni,mert abból titkot nem csináltak; múlt országgyűlésen a’ balparti társaság harczolt az eltiltás ellen, most pedig az ellenkezőt kívánja; akkor , hogy neki a’ balparti vasútépítés megengedtessék,mindent megígért, még úgyis elvállalta az építést,ha a’jobbparti vasút fog létesiltetni; most azonban kinyilatkoztatja,mikép fel nem építheti, hacsak a’jobbpartinak építtetése el nem tiltatik. A’RR egyes folyamodásra, a’ nélkül, hogy a’ másik félt kihallgatták volna,a’jobbparti vonalépitést eltiltották, mi által nem egyébre mint tözsérkedésre adtak alkalmat’s a’ balparti vasút adtási érdekét segítették elő. Ha a’ balparti vasútról van szó, az mondatik, hogy létesítését a’ nemzet érdeke kívánja, midőn pedig a’jobbpartiról szólnak, mindig b. Sinát emlegetik;itt az ország érdeke ’s haszna tekintetbe nem vétetik. Szónok nem kívánja személyesitni az ügyet;ő e’részben tisztán az elvek terén marad, ’s kinyilatkozatja,mikép véleménye szerint a’ debreczeni vaspálya a’ balparti vállalattal legkisebb öszszeköttetésben sincs;megismeri ugyan, hogy az ország közhasznú előmozdítása tekintetéből szükséges a’ pest-debreczeni vonal létesítése; de az a’ dunajobbparti megyék ártalmára lesz, mert ezek az alfölddel a’concurrentiát ki nem állhatják. Csak egy föltétel fogná ezen bajt elhárítani, t. i. a’ fiumei vasút,melly által a’ gabnakereskedés az adriai tenger felé megnyittatik. Ezen két vaspályára kész szóló biztosítékot ajánlani,mivel küldösi minden szükséges vasúthoz áldozatokkal szívesen járulnak. Múlt alkalommal a’ jobbparti vonal ellenzöji általa’ kér ülésben felhozatalt, hogy a’ jobbparti vasút azért sem lenne czélszerű, mert azon alföldi gabnáról, melly a’ pest-debreczeni vasúton lenne a’ felső vidékre szállítandó,Pesten hidvámot kellene fizetni. Ez ellenvetést szóló nem látja helyesnek; ugyanis: a’felsővidéki kereskedésre ott van a’ Duna, ’s nem hiszi,hogy a’ vasutoni szállítás valaha olcsóbb legyen a’ vizeni szállításnál; mivel pedig termékek vitelére a’ vízi közlekedés sokkal olcsóbb, az alföldi gabna nem a’ pesti hidon keresztül a’ jobbparti vasúton, hanem a’ Dunán fog felszállittatni. Ennélfogva szóló a’ balparti vasutat, melly legkevesebb öszszeköttetésben sincs a’pest-debreczeni vasuttal, biztosítani nem akarja. Minek ott a’ biztosítás, hol az szükségtelen? Ha pedig csakugyan biztosításról akarunk szólani, akkor azt a’ vállalkozók lekötésére kell alkalmazni; mert megtörténhetik, hogy a’társaság a’legjövedelmezőbb gänserndorfi pozsonyi vonalt megépítteti ’s akkor azt mondja, hogy pénzhiány miatt az egész vonalt el nem készítheti; igy vasutunk ismét nem lesz Ennek elmellőzésére szükséges tehát a’ biztosítás. Igen furcsának látszik,hogy midőn P. követe az elvek terén akar maradni,kimondja az irányt ’s a’ balparti vonalt kilosiklalni kívánja, mellyhez mi is fizessünk , ámbár még reményök sem fog maradni a’ dunántúli megyéknek, hogy a’ kereskedés előmozdítására valaha vaspályát létesíthessenek. Mi a’ kereskedés dolgában még nem igen haladtunk előre, azért nem tudjuk biztosan kijelölni a’ vonalt, mellyet kereskedésünk igényel; egyszer a’jobb, másszor a’ balpartit hiszszük hasznosbnak ’s majd egyiket, majd másikat pártoljuk. Illy helyzetben nem kívánta szóló a’jobbparti vasútépítés ellilalását, annál inkább mert Sopronymegye is kereskedése után viseli a’ haza terheit. Ennek tekintetbe vétele mellett nem állíthatni fel olly irányt,mi szerint a’kereskedést gyakorló megyék keresetükben örökre meggátoltassanak.Egy tiszai eszkövet megyjegyzé,miképen a’dunai megyék ép olly igazságosan fogják a’balparti biztosítékot fizetni, mint fizetett Mármaros vgye a’szinházra és múzeumra, ezeket a’mármarosi nem használhatja,és mégis az ország érdeke tekintetéből felállított intézetekre a’ rá esett részt szívesen megfizette. Ezután ismét P. követe szólt. Megvallom, úgymond, hogy olly tárgyaknál, hol az ország közérdeke forog fen, provinciális szempontból indulni legroszabb; azt kérdé P. követe, hogyan fizessen megyéje a’ balparti vasút biztosítására akkor, midőn legkisebb reménye sincs, hogy a’jobbparti vasút felépittessék ? hát Pestmegye hogyan fizessen a’dunántúli vidéken teendő javításokra, midőn abból semmi haszon sem fog reá háramolni ? Ha illy provinciális szempontból indulunk,akkor orsz. közerővel semmi vállalatot nem létesíthetünk, akkor minden óhajtásunk meghiúsul. Igaz, a’ közhaszon előmozdítására , azon közlekedési eszközök létesítése, miket S. követe megemlített, legszükségesb , de az még nem elég; nekünk a’ kereskedés elösegéllésére még több út szükséges, mikép fogja ezen közlekedési eszközöket a’nemzet felállítani, az a’törvényhozás feladatához tartozik. Egyébiránt óhajtanám tudni: vájjon azok, kik az 1836: 25. l. életben létét hiszik , kívánják a’ balparti vaspálya felállíttatását? Az 1836: 25. l.a’ nemzet saját érdekének előmozdítását egész bizodalommal a’kormány kezébe adta,megengedtetett a’Duna két partján és máshol a’ vasutak építése,és mi történt? A’nagyszombati kis vasúton kivül, melly csak a’ balparti vonal akadályára szolgál,semmi sem építtetett. Az 1836: 25. czikk életben tartására tehát nem a’ legnagyobb szorgalom fordiltatott.De hát él az 1836:25. t.cz.’s azt a’kis „is“ tartotta fen, nézzük,vájjon a’Duna jobbparti vonalben foglaltatik e azon törvényben? Ott csak az mondatik, hogy Pesttől Bécsig építtessék vasút; ha tehát ezen egész vonal már egy társaság által építtetik,van é egy másiknak joga azon irányban még egy fertály hoszszuságát épitni? Vagy talán egy egésznek 5 fertályai lehetnek, vagy az egész Magyarországban építhető vasutak oda értetnek? Az 1836: 25.t. a’gloggnitzi társaságnak Brucktól Győrig, vagy Gönyőig építendő vasútra soha sem adott engedelmet, mégis az említett társaság legújabban közrebocsátott hirdetvényében nyilványitja,mikép azon vasutat építtetni szándékozik. Illy esetben a’ t.hozásnak jog terére kell lépni ’s nem lehet az alázatos folyamodás mellett maradni, hacsak a’ nemzet érdekét koczkáztatni nem akarjuk.Vajjon hiszi é S követe,hogy a’ parallel- vonal meg nem állhat,’s hogy a’jobbparti vasút létesiltetni fog? ha hiszi,akkor meg kell győződve lennie arról is,hogy a’ balparti vasút parallelja mellett létre nem jöhet;’s igy,ha provinciális érdek tekintetéből azt kívánja, hogy a’ balparti vonal ne létesüljön,akkor a' tiszai ’s a’ dunáninneni megyék is azt mondhatják, nekik nem kell a’ jobbparti vasút. A’ balparti vasút a’ debreczenivel öszszeköttetésben van, mert különben más térre jut a’ debreczeni vasút biztositása, akkor 30 évre nem 2/év kívántatik,hanem 80 évre no; ellenben, ha a’ kettő egyesittetik, meg történhetik, hogy a’balparti vasút jövedelmező leszen,’s ennek fölös bevétele betudathatik a’ debreczeni vaspálya biztosításába, ’s igy a’ nemzetnek legkevesebb fizetni valója sem marad; e’ szerint az ország érdeke kívánja a’balparti és debreczeni vasút öszszeköttetését.Ha a’debreczeni vasúton hozott termék , nem a’ hidon keresztül a’jobbparti vasútra , hanem Peskül gőzhajóra Győrbe, onnan pedig a’jobbparti vasúton Bécsbe fog szállitatni, akkor a’mellett, hogy a’ szállítási költség sokkal többe kerül,mint sem ha az egyenesen a’ balparti vasúton minden le és átrakás nélkül vitetnék, még attól is tarthatni, hogy mind a’gőzhajó,mind a’ bécs-győri vasút monopóliumot is gyakorolhat,azon felül a’jobbparti vasuta’magyar kereskedést Bécsbe központositná; ellenben a’balparti vasúton a’ magyar termékek Bécset kikerülve , a’ közvetítés Pesten, vagy Pozsonyban lenne. Meg vagyok győződve,mikép azon társaságnak,melly a’ jobbparti vonalt szándékozik létesíteni, legkisebb szándéka sincs épittetni,hanem tudván ,hogy a’két egymás melletti pályavonal fel nem állhat, terve egyedül börzejátékra, melly minden vállalat halála , van irányozva. Csudálkozom azon erőködésen, mellyel olly törvény érvényességét syllogismusokkal kívánják némellyek kiokoskodni, melly az ország kárára van; illy erőködést csak hasznos törvénynél tudnék megfogni. Az 1836 kit. hozás minden óvatosságot használt,nyilván iktatván törvénybe, mikép az jövő orsz.gyűlésig csak ideiglenhozatik. Mondatik , a’ törvényt csak ellenkező törvénnyel törölhetni el,én azt nem merem állítani, mert vannak törvények, mellyek magokban,a’ nélkül hogy ellenkező törvény hozatnék, megszűnnek, igy p. o. az adó három évről három évre szokott megajánltatni, ’s ezen törvény,midőn a’ 3 év lefoly, a’ nélkül hogy eltöröltetnék,megszűnik; az 1 8 3 6. 2 5. t. annál inkább is meg kell szüntetni,mivel az a’nemzetre káros. Azt hozá fel S. követe,hogy e’ kérdésben a t.hozás a’ nélkül, hogy a’ másik részt meghallgatta volna,rendelkezett ; ugyan kit kiván itt S. követe kihallgatni ? a’ dunántúli megyéket,azok követei itt terjeszthetik elő utasításaikat, vagy b. Sinát ? ezt ki fogja ide parancsolni,vagy megkérni,hogy feleljen: váljon rétellyik parti vasul hasznosabb hazánkra? ’s hiszi ő S. követe, hogy b. Sina maga titkait fel fogja födözni,vagy önérdeke ellen szólani? Szükségesnek véli tehát szónok,hogy e’kérdés elhatározásánál a’ nemzeti ipar előmozdítása vétessék figyelembe ’s arra legczélszerűbbnek látta olly törvény alkotását,millyet ő a’ker. ülésben inditványzott,különben, vagy egy vonalunk sem lesz, vagy ha lesz, csak Győrig vagy Gönyőig, de Pestig bizonyosan soha. Ezután egy kárpátvidéki követ mondá. P. indítványának két része van,egyik melly szerint az 1836. 25. t.megszüntnek kívánja tekinteni,ezt csak ellenkező törvény törölheti el, különben a’ tábla nagy többsége azt lényegileg elfogadta,midőn a’ felírásba foglaltatta,hogy ömels semmiféle vasútra engedvényt,meddig ezen országgyűlés e’ tárgyban különösen nem rendelkezik, adni ne méltóztassék. Mi az indítvány másik részét illeti, hogy a’ párvonalu jobbpartivasut-épités eltiltatása egyenesen mondassák ki, ez iránt vele egy értelemben vagyok, ezt 368