Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-10-20 / 84. szám
hogy mondom, ez alig képzelhető csetre 180 , legfölebb 360 ezer frtot áldozzunk évenkint. Részemről az meggyőződésem, mikép e’ somma már csak az által is helyre leend az országnak pótoltatva , hogy a többször említett mart. 15ki szerződéstől meg fogunk ez által válhatni. A’ hon érdekében követelendő tehát e csekély áldozat tőlünk , ’s nem elég ok annak megtagadására , mit gyakran hallunk közéletben emlittetni, hogy hiszen e’ társaság kamatbiztositás nélkül is létre jövend, fölösleg lenne csak egy fillért is költeni erre. Ámde nekünk nem társaság, nekünk nem adják, nem lözsérnyerészkedés, de egy, a’ hon javát előmozdító vasút kell, nem a’ társaság , de az ország java igényli a’ kamatbiztositást. Tudom én, hogy egy társaság, melly mint ez,épen nem felelős a’vállalat létrejövéséért, melly tehát ott épít, hol neki tetszik , akkor dolgozik, mikor azt adiási érdeke javasolja, tetszése szerint jóra v. gőzerőre építi útját, annyi időt fordít munkája végrehajtására, mennyit körülményei engednek, ki fogja a’magáét előbbutóbb nyerni, kivált ha örök időre adatik részére illy fontos illy szép jövőjű vállalat.De mindez nekem nem elég ; én azt akarom , hogy első pillanattól fogva biztos legyek aziránt, miszerint lesz utam ; nekem biztosítás kell’s kárpótlási remény a’szavát talán meg nem tartandó vállalkozó ellen; tudnom kell az évet, mellyben meg lesz a’ közlekedés a’ vonalon kezdendő; tudnom a napot, mellyben honunk birtokába jő az egész vállalat; ’s ha fizettem érte, ingyen akarom azt a’ hon birtokába juttatni; ’s mig ez mind meg nem leend , avagy csak hogy tudnék száz ’s több mérföldnyire a’ kisajátítási törvénynek alávetni honfitársainkat, mellynek helyt adni csak a’ közállomány tekintetéből, de bizonytalanságra nem lehet. Mindezt pedig csak kamatbiztositás által érhetni el. Tagadom azt is, hogy akár a’ híd iránti szerződésre figyelem, vagy a’ gőzhajózási érdek gátolhatná e’ kamatbiztositást; mindkettő szép, nagyszerű honi vállalat,virágzásukat óhajtom , tehetségem szerint elősegitendem mindig, ’s megbukásukat rettegném magam is , nem hiszem azonban , hogy e’ czélba vett lépésünknek azokra nézve tetemes káros következése lehessen. Meglehet, hogy a’hidacitási pillanatra csökkennek még,hogy a hajózási társaságnak majd veszteségűvé eszközökhöz kell nyúlnia , de mindez kiegyenlítendi magát idővel, mert köztapasztalás szerint az illy közlekedési vállalatok nem csak nem ártanak, sőt elősegéllik egymást, annyira pedig nem terjedhet az illy egyes vállalatok pártolása, miszerint azok végre az ország uralma alatt egyedárusságokká fajuljanak el, mert az egész országra nézve ezek mindenkor csak károsak lehetnek, végre is pedig nem egyes érdekek, hanem az egésznek java az, mit szem előtt kell tartanunk. Avagy talán azon részek közvetlen érdekivel ellenkeznék e’ kis kedvezés, mellyekkel netalán az eddig egészen elhagyott részek némi csekély versenyzésbe jönek m illy szűkkeblüséget senkiben sem teszek föl közülünk ; száműzve kell itt lenni a’ provinciális érdekeknek, mindnyájan egy hon fiai vagyunk, ’s ha e’ honnak, mint közös testnek sinylik egyik nevezetes része,az egész honé a’ baj ’s azon közösen kell segíteni. Hogy pedig Tiszánk elhagyott vidékei sinylenek, fölösleg lenne itt mutogatni; ismeri annak állapotját mindenki közülünk , ’s tudja , hogy ha az bőséggel áldalik meg, még sincs megáldva; mert kazalban ’s veremben rothad meg termése, mig a’legkisebb szükség is kiállhatlan drágaságot,’s többször éhenhalást szül. Vagy talán az gátolná e’ biztosítás megigérését,hogy miután a’ fizetésideje még csak 8 év mulva következendik be, most előre nem lehet olly ígéretet tennünk, mellyröl bizonytalam megtartandja e a’ jövő törvényhozás ? e’ félelem engem nem tartóztat. Én ugyanis azt hiszem,hogy egy nemzet,melly 1844- ben megyénkint, jó formán még azt sem tudva, mire tesz ajánlatot, nem ismerve a’ kulcsot, miszerint a’ teher majd rárovatik, nem a’ kezelést, melly alá pénze kerül, ’s a’ nélkül, hogy javára legkisebb előzvények is tétettek volna meg, képviselőji felszólítására kevés hét alatt 3 millió frtot kész megajánlani, e’ nemzet mondom, 1852 ben ha azt fogja látni,hogy 18 millió már valósággal befektetve van javára, ha azt fogja tudni, hogy néhány perez múlva megnyílik azon pálya ’s mozgásba indulnak rajta a’ gőzgépek , mitől reménytheti főleg felvirágzását, egy pár százezer frtot kétségtelenül örömest fog a’ haza oltárára áldozni, sőt nem is lesz már ez áldozat ekkor, hanem önjavának könnyű megvásárlása; ’s nem is hiszem, hogy lehessen bármi megfeszített erő, melly a’ nemzet józan többségét, bár folyvást működnék is 8 éven át, illy csúfos viszszalépésre tudná bírni; sőt ha ez megtörténhetnék is, olly szegény és koldusé e’ nemzet, hogy más forrásokról csak annyira sem rendelkezhetnék, miszerint pár nyomorult ezer frtot, ha az nemesség zsebéből nem is, de másonnan fordíthatna illy minden polgárt egyenlőn érdeklő czélra? Vagy talán attól félünk, hogy 30 évű terhet vállalván magunkra, az örökös teherviselés járma alá jutunk,s ajánlatunk nem subsidiumnak viselendi alakját magán ; avagy lehetne még valaki olly elfogult köztünk, hogy kiváltságit tágilni nem akarná, nem tudná akkor, midőn az egész hon felvirágzásáról ’s jobbléte állandósításáról van szó? Ez véleményem a’kamatbiztosítás iránt. Mi a’ vállalkozó társaságnak párvonal elleni biztosítását illeti: erre nézve az véleményem hogy bárhol is illy vállalkozó társaságoknak kettős biztosíték t. i. kamat és párvonal elleni biztosítás egyszerre adatni nem szokott, de igen az egyik vagy másik. Miután tehát mi is megkívánjuk az elsőt adni, e’ másodiktól elállhatunka’ méltányosság is ezt javasolja. Mert ha a’ balparti vasút már egyszer biztosítva van,még e’mellett azt is mondani, hogy ha e’ biztosítás ellen a’ jobbparti maga erejéből képes létrejöni, fel ne álljon: igaztalanság lenne. De óhajtandó efölött, hogy illy kérdésekben, midőn egyik a’ másikért vállal terhet magára,lehetőségig közértelemmel hozassanak a’ határzatok, ’s e’ tekintetből is részemről, ha a’ FRR. többsége az egész pályavonalra nézve a’ kamatbiztositást elfogadandja, a’ párvonal-eltiltás iránti föltételtől örömest elállók. Nincs tehát egyéb hátra, mint hogy a’ t. RB. üzenete folytán röviden oda nyilatkozzam, mikint az orsz. választmány készítse el tökéletesen az általa már úgy is munkába vett szerződést, ’s adja meg a’ vállalkozó társaságnak akkint a’ kamatbiztositást, mint azt önmaga a’ választmány javaslá; a’ párvonal elleni biztosítást azonban semmi esetre ne ígérje meg. Az erre következett vitatkozásokban a’ rendi táblán felhozott okokon ’s ellenokokon kívül egy m. gr. jósolás fegyverével is élt, különösen a’ naplóba fölvétetni kívánván azon nyilatkoztatását, hogy ha az egész vasút kamatai biztosíttatnak, úgy a’ gänserndorf-pesti vonal megkészül ugyan, de a’ pest-debreczeniböl semmi sem lesz soha;’s ha nyolcz esztendő múlva megkészülend az egész, habár beteg lenne is akkor, mégis felül Debreczenben a’ gözkocsira’s le sem száll róla egész Gänserndorfig. Szónok tehát vagy csak a’ debreczen-pesti vonalnak egész 5 petjeit kívánja biztosíttatni, a’ pest-günserndorfira pedig semmit, vagy az egész vonalra nézve csak 40. és 51k perét. A’ Duna jobboldalán építendő vasútról pedig eltiltani senkit se lehessen. Egy más gróf ezen vasút létesítését épen csak a’ fiumei pálya felállításától föltételező,mellylül ő az ország boldogságát várja. Noha ezen föltételnek a’ jelen kérdés határin túl fekvését többek megmutatták, mégis ez indítványnak is akadt néhány pártolója. Ezen viták közben ő cs. k. Fens, a’ t. RRet elegy ülésre meghivatá, mellyben is a’mai Társalkodóban közlött kir. leiratok olvastattak fel. A’ RR. eltávozta után a’m. FRR. középponti vasutkörüli tanácskozásikat folytaták. Noha az egész vonalra biztosítandó 4ik ’s kik percent eszméjét legtöbb szónok pártolta , mégis a’ pest-debreczeni vonalnak különös, sőt kirekesztő biztosítása mellett is sok szó emelkedett ’s a’gabonának félhető olcsósága is viszhangra talált egy m. grófnál, így elágazván hoszszabb ideig a’ vélemények,a’ fens. elnök a’ gimnserndorf-pesti’s pest-debreczeni vonal reméllhető jövedelmezését illetőleg az előrei elhatározást nehéznek vallá ugyan, mert illy vállalatoknál sokszor legváratlanabb körülmények fejlődnek ki; azonban a’ fens. szónok azok véleményében nem osztozik, kik a’ debreczen-pesti vonalt kevésbbé jövedelmezendőnek hiszik mint a’ másikat, mert tekintve a’debreczeni út jelen állapotját ’s az év több hónapjain át teljes haszonvéhetlenségét ’s a’ közlekedés szakonkinti félbenszakadását, melly a’ vasút által megszűnvén, a’ Debreczen ’s Pest közti kereskedés rendkívüli élénkségre fog emeltetni, csak a’300 ezer mázsa sót említi, melly e’vonalon vizetik évenkint, ’s melly, ha a’ vaspályás társaság olcsóbb vitelbért szab , annak már bizonyos jövedelmet biztosit, az utazók száma pedig illy gyors és biztos szállításnál más országok tapasztalása szerint talán tízszeres arányban növekedendik, mig a’ pest-debreczeni vonalnak nemcsak a’Duna jobbpartjánn országánál de leginkább a’ gőzhajózással ’s vizi közlekedéssel kellene versenyeznie, a’debreczeni vonalnak nagyobb kamatozása reméllhető mint a’ dunamellékinek. Ez azonban csak egyedi meggyőződése. Miután még egy gr. a’ kötött szerződést hiányosnak ’s az építésre semmi biztosságot nem nyújtónak nevezé, egy más gr. azok ellen nyilatkozók, kik mindenféle insinuatiókkal, provinciális érdekek ébresztésivel, sőt még jóslattal is előre kívánják elfojtani a’vállalat létesítését.Ha prophetiára kerül a’ dolog, úgy szónok is egy igen tárgyavatott egyed jóslatát hallotta, abban öszszepontosulót,hogy midőn ezen ügy a’ felső tábla elibe kerül, akkor mindazok, kik a’ gőzhajózásnál vagy pesti hídnál érdekeltettvék, csak a’ debreczeni vonalt kivánandják minden kedvezéssel ’s biztosítással elláltatni,miért? mert igy csak ez készülvén el, a’ jobbparti pedig elmaradván a’ Magyarország belsejéből vaspályán megérkező minden termesztvény ’s kelme vagy a’ gőzhajó vagy a’ hidtársaságnak , vagy mindkettőnek fog jövedelmezni. Ezt azonban szónok csak a’ felhozott jóslatra hallott ellenjóslat gyanánt hozá fel, senkit szavaival sérteni nem szándékozván. A’ provinciális érdek előretolását is erősen sujtá, csekély bajt látván abban, ha a’ bácsi gabona vagy repcze ára Pesten a’ vetélkedés következtében egypár garassal alábbszáll; de annál nagyobb hasznot vár az országra nézve,ha az ekép olcsult termékek roppant mennyisége biztos és olcsó után külföldre kifolyhat 's onnan lapos erszényinknek táplálékot hozhat. De szónoknak ez által senkit sem szándéka sérteni. E nyilatkozat után az első jóslatot felhozta gróf a’ föns. elnök nyilatkozatától eltérő nézetűt szokott udvarisággal adá elő, nem igen nagyot várván a’ néhány debreczeni vásártól, ’s azon vidéken lakó köznép antipathiájától tartva , megszünendvén a’ vontatók egyik fő keresetmódja, t. i. a’fuvarozás , hihellen olcsóság által fognak majd a’ vaspályával versenyezni’s annak jö vedelmit csökkenteni.Végre a’ fens. nádor a’ végzést feneml. báró ’s főisp. helyettes előadásához képest jelenté ki. 305 d. ker. ülésb. oct. 11 kén N. m. követe számos középszolnoki nemes által aláirt folyamodványt mutatott be, mellyben a’ folyamodók a' Részek tettleges viszszakapcsoltatását sürgetik. A’ kérelem felolvasta után, N. m. követe előterjeszté, hogy miután a’ Részek az 1836.21. t. által az anyaországhoz viszszakapcsoltattak, az országgyűlésre küldendő követeket ezen megye egyedül a’ főispán fondorkodása miatt nem választhatta meg; a’ viszszakapcsoltatást váltó különféle akadályok megszüntetésére, hogy az 1836: 21. t. minél előbb tettleg végrehajtassák, e fels. felírás által újólag megkéretni javasolta. Egymás m. követe pedig úgymond, 1833 ban,midőn a’ Részek viszszakapcsoltatását sürgettük, jónak találták az 1836 : 21. t.által a’ lármázok száját bedugni, panaszkodtunk ugyanis akkor , hogy a’ viszszakapcsoltatást rendelő 1741. t. világos szavai ellenére a’ törvény végre nem hajtatik, akkor nyertünk egy leiratot, mellyben kevesebb volt ígérve, mint a’ törvényben foglaltatik , stb. igy keletkezett az 1836.21. t.czikk, melly 8 év óta a’ hatalom hanyagsága ’s a’ főisp. fondorkodás miatt végre nem hajtatott; nem tudom, mikép tud azon főispán okt a’ zöld asztal mellett ülni, midőn ellene az ország színe előtt panasz emeltetik; ugyan volté egy szó védelmére? ha egyszer valamelly törvény szentesittetik, azt végrehajtani kötelessége a’ kormánynak , részemről nem ismerek nagyobb botrányt, mint, ha egy alkotmányos országban alkotott törvény nyolcz év után is végrehajtatlanul áll. A FRR., midőn a’ megyei tanácskozó és választó gyűlések szabályozásáról szóló 1.javaslatot tárgyalták, azt mondák, hogy a’ főispánok tudják magok kötelességeit, itt láthatjuk , miért nem akarják a’ főispánok hatalmát korlátozni, ’stb. mit használ, ha mi itt a’ törvények alkotásában éveket töltünk, híjában alkotjuk azokat, ha végre nem hajtatnak. Szónok a’tetleges viszszakapcsoltatás szorgalmazása végett nem kíván felírni, mert mit használhatunk, úgymond ezzel, hiszen 1840 ki ’s a’ jelen orsz.gyűlésről is tettünk már felírást, de kielégítő resolutiót nem nyertünk,mikép várhatnék mi azt most, midőn 4 nap múlva vége lesz az országgyűlésnek; 's hiszi é valaki, hogy ezen idő alatt a’ fölterjesztett legsürgetöbb tárgyakra válasz érkezendik? hazudtolja meg akárki mondásomat, hozzon resolutiót ’s én elszégyenülve fogok fejet hajtani, 's nyílványitani hogy bizalmatlanságom nem volt alapos. Jelen helyzetünkben tehát a’ czél minél előbbi elérésire véleményem szerint legjobb lenne egy két. választmányt azon megyék közül, mellyek a’ Részek viszonyát leginkább ismerik, kiküldeni egy reincorporationalis.javaslat kidolgozására ; a’ hiányokat akkor,midőn a’ Részek követei jelen lesznek , kijavíthatni; e’ t.javaslatot reményiem a’ kormány is el fogja fogadni. E’ mellett még egy felírást kívánnék fels. intézteim, mellyben Ulászló törvényére hivatkozva, azon főispán vagy egyéb hivatalnokok megbüntetése, kik a’ világos törvény végrehajtását fondorkodásaikkal akadályoztatják, szorgalmaztatok. Az utána szólt m. követ emlité a’ hírlapokból ismeretes legutóbbi középszolnoki közgyűlést, mikép a’ főispáni factio következtében a’ törvény végrehajtása akadályoztatni rendeltetett; beszédében kiemelé,mikép ezen kérdésben a’ törvény szentsége forog fen, ’s a’ felírásban különösen kifejeztetni kivánta, hogy ő fels. ki a’ törvények megtartására esküszik, az 1836: 21. t. végrehajtását minél előbb eszközöltetni méltóztassék , ’stb. Egy tiszamegyei ősz követ, le van leplezve , úgymond már a’ bureaukralia fondorkodása, mert bebizonyitotta hogy a* 5®2