Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-10-20 / 84. szám

hogy mondom, ez alig képzelhető csetre 180 , legfö­­lebb 360 ezer frtot áldozzunk évenkint. Részemről az meggyőződésem, mikép e’ somma már csak az által is helyre leend az országnak pótoltatva , hogy a többször említett mart. 1­5ki szerződéstől meg fogunk ez által válhatni. A’ hon érdekében követelendő tehát e cse­kély áldozat tőlünk , ’s nem elég ok annak megtagadá­sára , mit gyakran hallunk közéletben emlittetni, hogy hiszen e’ társaság kamatbiztositás nélkül is létre jövend, fölösleg lenne csak egy fillért is költeni erre. Ámde ne­künk nem társaság, nekünk nem ad­ják, nem lözsér­­nyerészkedés, de egy, a’ hon javát előmozdító vasút kell, nem a’ társaság , de az ország java igényli a’ ka­­matbiztositást. Tudom én, hogy egy társaság, melly mint ez,épen nem felelős a’vállalat létrejövéséért, melly tehát ott épít, hol neki tetszik , akkor dolgozik, mikor azt ad­iási érdeke javasolja, tetszése szerint jóra v. gőz­erőre építi útját, annyi időt fordít munkája végrehajtá­sára, mennyit körülményei engednek, ki fogja a’magáét előbbutóbb nyerni, kivált ha örök időre adatik részére illy fontos illy szép jövőjű vállalat.De mindez nekem nem elég ; én azt akarom , hogy első pillanattól fogva biztos legyek aziránt, miszerint lesz utam ; nekem biztosítás kell’s kárpótlási remény a’szavát talán meg nem tartandó vállalkozó ellen; tudnom kell az évet, mellyben meg lesz a’ közlekedés a’ vonalon kezdendő; tudnom a napot, mellyben honunk birtokába jő az egész vállalat; ’s ha fizettem érte, ingyen akarom azt a’ hon birtokába juttat­ni; ’s mig ez mind meg nem leend , avagy csak hogy tud­nék száz ’s több mérföldnyire a’ kisajátítási törvény­nek alávetni honfitársainkat, mellynek helyt adni csak a’ közállomány tekintetéből, de bizonytalanságra nem lehet. Mindezt pedig csak kamatbiztositás által érhetni el. Tagadom azt is, hogy akár a’ híd iránti szerződésre figyelem, vagy a’ gőzhajózási érdek gátolhatná e’ kamat­­biztositást; mindkettő szép, nagyszerű honi vállalat,vi­rágzásukat óhajtom , tehetségem szerint elősegitendem mindig, ’s megbukásukat rettegném magam is , nem hi­szem azonban , hogy e’ czélba vett lépésünknek azokra nézve tetemes káros következése lehessen. Meglehet, hogy a’hid­acitási pillanatra csökkennek még,hogy a­ ha­­józási társaságnak majd veszteségűvé eszközökhöz kell nyúlnia , de mindez kiegyenlítendi magát idővel, mert köztapasztalás szerint az illy közlekedési vállalatok nem csak nem ártanak, sőt elősegéllik egymást, annyira pe­dig nem terjedhet az illy egyes vállalatok pártolása, mi­szerint azok végre az ország uralma alatt egyedárussá­­gokká fajuljanak el, mert az egész országra nézve ezek mindenkor csak károsak lehetnek, végre is pedig nem e­­gyes érdekek, hanem az egésznek java az, mit szem előtt kell tartanunk. Avagy talán azon részek közvetlen érde­kivel ellenkeznék e’ kis kedvezés, mellyekkel netalán az eddig egészen elhagyott részek némi csekély verseny­zésbe jönek m illy szűkkeblüséget senkiben sem teszek föl közülünk ; száműzve kell itt lenni a’ provinciális érde­keknek, mindnyájan egy hon fiai vagyunk, ’s ha e’ hon­nak, mint közös testnek sinylik egyik nevezetes része,az egész honé a’ baj ’s azon közösen kell segíteni. Hogy pe­­dig Tiszánk elhagyott vidékei sinylenek, fölösleg lenne itt mutogatni; ismeri annak állapotját mindenki közü­lünk , ’s tudja , hogy ha az bőséggel áldalik meg, még sincs megáldva; mert kazalban ’s veremben rothad meg termése, mig a’legkisebb szükség is kiállhatlan drága­ságot,’s többször éhenhalást szül. Vagy talán az gátolná e’ biztosítás megigérését,hogy miután a’ fizetésideje még csak 8 év mulva következendik be, most előre nem lehet olly ígéretet tennünk, mellyröl bizonytalam megtartand­­ja e a’ jövő törvényhozás ? e’ félelem engem nem tartóz­tat. Én ugyanis azt hiszem,hogy egy nemzet,melly 1844- ben megyénkint, jó formán még azt sem tudva, mire tesz ajánlatot, nem ismerve a’ kulcsot, miszerint a’ teher majd rárovatik, nem a’ kezelést, melly alá pénze kerül, ’s a’ nélkül, hogy javára legkisebb előzvények is tétettek vol­na meg, képviselőji felszólítására kevés hét alatt 3 mil­lió frtot kész megajánlani, e’ nemzet mondom, 1852 ben ha azt fogja látni,hogy 1­8 millió már valósággal befek­tetve van javára, ha azt fogja tudni, hogy néhány perez múlva megnyílik azon pálya ’s mozgásba indulnak rajta a’ gőzgépek , mitől reménytheti főleg felvirágzását, egy pár százezer frtot kétségtelenül örömest fog a’ haza ol­tárára áldozni, sőt nem is lesz már ez áldozat ekkor, ha­nem önjavának könnyű megvásárlása; ’s nem is hiszem, hogy lehessen bármi megfeszített erő, melly a’ nemzet józan többségét, bár folyvást működnék is 8 éven át, illy csúfos viszszalépésre tudná bírni; sőt ha ez meg­történhetnék is, olly szegény és koldusé e’ nemzet, hogy más forrásokról csak annyira sem rendelkezhetnék, mi­szerint pár nyomorult ezer frtot, ha az nemesség zsebé­ből nem is, de másonnan fordíthatna illy minden polgárt egyenlőn érdeklő czélra? Vagy talán attól félünk, hogy 30 évű terhet vállalván magunkra, az örökös tehervise­lés járma alá jutunk,­­s ajánlatunk nem subsidiumnak vi­­selendi alakját magán ; avagy lehetne még valaki olly elfogult köztünk, hogy kiváltságit tágilni nem akarná, nem tudná akkor, midőn az egész hon felvirágzásáról ’s jobbléte állandósításáról van szó? Ez véleményem a’ka­­matbiztosítás iránt. Mi a’ vállalkozó társaságnak pár­vonal elleni biztosítását illeti: erre nézve az véleményem hogy bárhol is illy vállalkozó társaságoknak kettős biz­tosíték t. i. kamat és párvonal elleni biztosítás egyszer­re adatni nem szokott, de igen az egyik vagy másik. Mi­után tehát mi is megkívánjuk az elsőt adni, e’ második­tól elállhatunk­a’ méltányosság is ezt javasolja. Mert ha a’ balparti vasút már egyszer biztosítva van,még e’mel­­lett azt is mondani, hogy ha e’ biztosítás ellen a’ jobb­parti maga erejéből képes létrejöni, fel ne álljon: igaz­­talanság lenne. De óhajtandó efölött, hogy illy kérdé­sekben, midőn egyik a’ másikért vállal terhet magára,le­hetőségig közértelemmel hozassanak a’ határzatok, ’s e’ tekintetből is részemről, ha a’ FRR. többsége az egész pályavonalra nézve a’ kamatbiztositást elfogadandja, a’ párvonal-eltiltás iránti föltételtől örömest elállók. Nincs tehát egyéb hátra, mint hogy a’ t. RB. üzenete folytán röviden oda nyilatkozzam, mikint az orsz. választmány készítse el tökéletesen az általa már úgy is munkába vett szerződést, ’s adja meg a’ vállalkozó társaságnak akkint a’ kamatbiztositást, mint azt önmaga a’ választmány ja­­vaslá; a’ párvonal elleni biztosítást azonban semmi e­­setre ne ígérje meg. Az erre következett vitatkozások­ban a’ rendi táblán felhozott okokon ’s ellenokokon kí­vül egy m. gr. jósolás fegyverével is élt, különösen a’ naplóba fölvétetni kívánván azon nyilatkoztatását, hogy ha az egész vasút kamatai biztosíttatnak, úgy a’ gän­­serndorf-pesti vonal megkészül ugyan, de a’ pest-deb­­reczeniböl semmi sem lesz soha;’s ha nyolcz esztendő múlva megkészülend az egész,­­ habár beteg lenne is akkor, mégis felül Debreczenben a’ gözkocsira’s le sem száll róla egész Gänserndorfig. Szónok tehát vagy csak a’ debreczen-pesti vonalnak egész 5 petjeit kívánja biz­tosíttatni, a’ pest-günserndorfira pedig semmit, vagy az egész vonalra nézve csak 40. és 51k perét. A’ Duna jobb­­oldalán építendő vasútról pedig eltiltani senkit se le­hessen. Egy más gróf ezen vasút létesítését épen csak a’ fiumei pálya felállításától föltételező,mellylül ő az or­szág boldogságát várja. Noha ezen föltételnek a’ jelen kérdés határin túl fekvését többek megmutatták, mégis ez indítványnak is akadt néhány pártolója. Ezen viták közben ő cs. k. Fens, a’ t. RRet elegy ülésre meghivatá, mellyben is a’mai Társalkodóban közlött kir. leiratok olvastattak fel. A’ RR. eltávozta után a’m. FRR. közép­ponti vasutkörüli tanácskozásikat folytaták. Noha az e­­gész vonalra biztosítandó 4ik ’s kik percent eszméjét legtöbb szónok pártolta , mégis a’ pest-debreczeni vo­nalnak különös, sőt kirekesztő biztosítása mellett is sok szó emelkedett ’s a’gabonának félhető olcsósága is visz­­hangra talált egy m. grófnál, így elágazván hoszszabb ideig a’ vélemények,a’ fens. elnök a’ gimnserndorf-pesti’s pest-debreczeni vonal reméllhető jövedelmezését illető­leg az előrei elhatározást nehéznek vallá ugyan, mert illy vállalatoknál sokszor legváratlanabb körülmények fejlődnek ki; azonban a’ fens. szónok azok véleményé­ben nem osztozik, kik a’ debreczen-pesti vonalt kevésb­­bé jövedelmezendőnek hiszik mint a’ másikat, mert te­kintve a’debreczeni út jelen állapotját ’s az év több hó­napjain át teljes haszonvéhetlenségét ’s a’ közlekedés szakonkinti félbenszakadását, melly a’ vasút által meg­szűnvén, a’ Debreczen ’s Pest közti kereskedés rendkí­vüli élénkségre fog emeltetni, csak a’3­00 ezer mázsa sót említi, melly e’vonalon vizetik évenkint, ’s melly, ha a’ vaspályás társaság olcsóbb vitelbért szab , annak már bizonyos jövedelmet biztosit, az utazók száma pedig illy gyors és biztos szállításnál más országok tapasztalása szerint talán tízszeres arányban növekedendik, mig a’ pest-debreczeni vonalnak nemcsak a’Duna jobbpartjánn országánál de leginkább a’ gőzhajózással ’s vizi közle­kedéssel kellene versenyeznie, a’debreczeni vonalnak nagyobb kamatozása reméllhető mint a’ dunamellékinek. Ez azonban csak egyedi meggyőződése. Miután még egy gr. a’ kötött szerződést hiányosnak ’s az építésre semmi biztosságot nem nyújtónak nevezé, egy más gr. azok el­len nyilatkozók, kik mindenféle insinuatiókkal, provin­ciális érdekek ébresztésivel, sőt m­é­g jóslattal is előre kívánják elfojtani a’vállalat létesítését.Ha prophe­­tiára kerül a’ dolog, úgy szónok is egy igen tárgyavatott egyed jóslatát hallotta, abban öszszepontosulót,hogy midőn ezen ügy a’ felső tábla elibe kerül, akkor minda­zok, kik a’ gőzhajózásnál vagy pesti hídnál érdekeltett­vék, csak a’ debreczeni vonalt kivánandják minden ked­vezéssel ’s biztosítással elláltatni,miért? mert igy csak ez készülvén el, a’ jobbparti pedig elmaradván a’ Ma­gyarország belsejéből vaspályán megérkező minden ter­­mesztvény ’s kelme vagy a’ gőzhajó­ vagy a’ hidtársaság­­nak , vagy mindkettőnek fog jövedelmezni. Ezt azonban szónok csak a’ felhozott jóslatra hallott ellenjóslat gya­nánt hozá fel, senkit szavaival sérteni nem szándékoz­ván. A’ provinciális érdek előretolását is erősen sujtá, csekély bajt látván abban, ha a’ bácsi gabona vagy rep­­cze ára Pesten a’ vetélkedés következtében egypár ga­rassal alábbszáll; de annál nagyobb hasznot vár az or­szágra nézve,ha az ekép olcsult termékek roppant men­nyisége biztos és olcsó után külföldre kifolyhat 's onnan lapos erszényinknek táplálékot hozhat. De szónoknak ez által senkit sem szándéka sérteni. E­ nyilatkozat után az első jóslatot felhozta gróf a’ föns. elnök nyilatkoza­tától eltérő nézetűt szokott udvarisággal adá elő, nem i­­gen nagyot várván a’ néhány debreczeni vásártól, ’s a­­zon vidéken lakó köznép antipathiájától tartva , meg­­szünendvén a’ vontatók egyik fő keresetmódja, t. i. a’fu­­varozás , hihellen olcsóság által fognak majd a’ vaspá­lyával versenyezni’s annak jö vedelmit csökkenteni.Vég­re a’ fens. nádor a’ végzést feneml. báró ’s főisp. helyet­tes előadásához képest jelenté ki. 305 d. ker. ülésb. oct. 1­1 kén N. m. követe számos középszolnoki nemes által aláirt folyamodványt muta­tott be, mellyben a’ folyamodók a' Részek tettleges visz­­szakapcsoltatását sürgetik. A’ kérelem felolvasta után, N. m. követe előterjeszté, hogy miután a’ Részek az 1836.21. t. által az anyaországhoz viszszakapcsoltat­­tak, az országgyűlésre küldendő követeket ezen megye egyedül a’ főispán fondorkodása miatt nem választhat­ta meg; a’ viszszakapcsoltatást váltó különféle akadá­lyok megszüntetésére, hogy az 1836: 2­1. t. minél előbb tettleg végrehajtassák, e fels. felírás által újólag megké­retni j­av­a­s­o­l­t­a. Egymás m. követe pedig úgymond, 1833 ban,midőn a’ Részek viszszakapcsoltatását sür­gettük, jónak találták az 1836 : 21. t.által a’ lármázok száját bedugni, panaszkodtunk ugyanis akkor , hogy a’ viszszakapcsoltatást rendelő 1­741. t. világos szavai el­lenére a’ törvény végre nem hajtatik, akkor nyertünk egy leiratot, mellyben kevesebb volt ígérve, mint a’ tör­vényben foglaltatik , stb. igy keletkezett az 1836.21. t.czikk, melly 8 év óta a’ hatalom hanyagsága ’s a’ főisp. fondorkodás miatt végre nem hajtatott; nem tudom, mi­kép tud azon főispán okt a’ zöld asztal mellett ülni, mi­dőn ellene az ország színe előtt panasz emeltetik; ugyan volté egy­ szó védelmére? ha egyszer valamelly törvény szentesittetik, azt végrehajtani kötelessége a’ kormány­nak , részemről nem ismerek nagyobb botrányt, mint, ha egy alkotmányos országban alkotott törvény nyolcz év után is végrehajtatlanul áll. A­ FRR., midőn a’ megyei tanácskozó és választó gyűlések szabályozásáról szóló 1.javaslatot tárgyalták, azt mondák, hogy a’ főispánok tudják magok kötelességeit, itt láthatjuk , miért nem a­­karják a’ főispánok hatalmát korlátozni, ’stb. mit hasz­nál, ha mi itt a’ törvények alkotásában éveket töltünk, híjában alkotjuk azokat, ha végre nem hajtatnak. Szónok a’tetleges viszszakapcsoltatás szorgalmazása végett nem kíván felírni, mert mit használhatunk, úgymond ezzel, hiszen 1840 ki ’s a’ jelen orsz.gyűlésről is tettünk már felírást, de kielégítő resolutiót nem nyertünk,mikép vár­hatnék mi azt most, midőn 4 nap múlva vége lesz az or­szággyűlésnek; 's hiszi é valaki, hogy ezen idő alatt a’ fölterjesztett legsürgetöbb tárgyakra válasz érkezendik? hazudtolja meg akárki mondásomat, hozzon resolutiót ’s én elszégyenülve fogok fejet hajtani, 's nyílványitani hogy bizalmatlanságom nem volt alapos. Jelen helyze­tünkben tehát a’ czél minél előbbi elérésire véleményem szerint legjobb lenne egy két. választmányt azon me­gyék közül, mellyek a’ Részek viszonyát leginkább is­merik, kiküldeni egy reincorporationalis­­.javaslat ki­dolgozására ; a’ hiányokat akkor,midőn a’ Részek köve­tei jelen lesznek , kijavíthatni; e’ t.javaslatot remény­iem a’ kormány is el fogja fogadni. E’ mellett még egy felírást kívánnék­­ fels. intézteim, mellyben Ulászló törvényére hivatkozva, azon főispán vagy egyéb hivatal­nokok megbüntetése, kik a’ világos törvény végrehajtá­sát fondorkodásaikkal akadályoztatják, szorgalmaztat­ok. Az utána szólt m. követ emlité a’ hírlapokból isme­­retes legutóbbi középszolnoki közgyűlést, mikép a’ fő­­ispáni factio következtében a’ törvény végrehajtása aka­dályoztatni rendeltetett; beszédében kiemelé,mikép ezen kérdésben a’ törvény szentsége forog fen, ’s a’ felírásban különösen kifejeztetni kivánta, hogy ő fels. ki a’ törvé­nyek megtartására esküszik, az 1836: 21. t. végrehaj­tását minél előbb eszközöltetni méltóztassék , ’stb. Egy tiszamegyei ősz követ, le van leplezve , úgymond már a’ bureaukralia fondorkodása, mert bebizonyitotta hogy a* 5®2

Next