Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-05-30 / 43. szám
PEST, vasárnap május 26k án 1844. 4t£ift.hvszwn». Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer, t. r. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’szerktő’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453 dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első emeletén , egyebütt pedig minden királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kívántató példányok iránt csupán a’bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ * megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan közöltetik, figyelmeztetjük «a két haza főleg távolabb vidéki tez. együttmunkálása mellett megjelenendő testvér lapjainkb car A’félévi előfizetés közelegtével szives tisztelettel közönségét, hogy ezentúl is m* Széchenyi István gr. ur -------------------------------------------------- ....... nlik félévi folyamára az előfizetés az eddigi marad. t. 1 postán és Budapesten házhoz küldéssel homték alatt 6, bonciialmiul házhoz küldve pedig 5 pár külföldre, ugyszinte az örökös tartományokba járatandó példányok iránt egyedül a bécsi es. k. főpostahivatalnál rendelkezhetni, belföldre pedig az ország is kapcsolatos részei minden kir. postahivatalinál , és nálunk Pesten uruleza 453 sz. Trattner-Károlyiház első emeletén bármi biztos alkalom állal vagy lom-és gyorcskocsi utján.______________________________ Az J. és Társ szerkesztésébre. szolga-FOGLALAT: Magyar-és Frdélyország: (megtiszteltetés , Pónay János f. Braun jutalmaztatása ; szobrászati és Mátyás emléki egyesületre adakozás; országgyül. közlemény : a’ máj. 14 -iki rendi ülésekben azv.házasságok ügyében kelt kir. leirat iránti vitatkozások vége az e’ tárgyban történt jelesb nyilatkozatok ’s beszédek velejével; a’máj 13 - 17- ki frdi ülésb. a’ városrendezési munkálat feletti tanácskozás végre jut ; máj. 18ki kér. ülésb. a’ vallási tárgyban a’ b-i indítvány elfogadtatott, maj.20ki kér. ülésb a’ kecskeméti pelitio, a’ frdi viszonüzenet a’ vallásbeli sulyok iránt, transitus v. más vallásra menetel; 151diki frdi ülés a’ bányatörvény vizsgálatában aldig haladt; budapesti napló , félig Nádor Budára érkezte; Remény és Buda gőzösök; égi háború; Elsler-láz ; ’s egyéb fővárosi ’s irodalmi újdonságok; színházi krónika; igazítás az egyh. gyűlés tárgyában; Barsmegyei közgyűlés.) Spanyolország (Gonzalez Bravo l.issabonba küldetik; Marokkó békeföntartásra hajlik.) Francziaország ( Adatok a’ börtönügyi vitákról a’ követkamrában; mű kiállítás Parisban.) Oláhország (az oláh országgyűlés meghasonlás-tárgyai a’ fejdelemmel.) Értesítő. Magyarorsszág én Erdély Ö cs. ’s a’ kir. fels. orahoviczai és görcsüni Mihalovics Károly urnak, Baranya’s más megyék t.túrájának a’ pápai sz. György rend elfogadhatását ’s viselhetését kegy. megengedni méltóztatott. Tótprónai Prónay János több megyei (b. ’s három országgyűlésen t. Nógrád megye részéről volt követ , munkás ’s közjóra szentelt életének 51dik évében 1844. május Síkén Pesten sorvadásból elhunyt. Tetemei Nógrád megyébe keblezett Nagy-Romhányi jószágára vitettek eltakarítás végett.A’ sok érdemű hazafinak elszenderülte országszerte számos baráti ’s ismerőjiben valódi sajnot támasztaná,de mégis legméltóbb ok bánatra derék hitvesének Kubinyi Ludovikának István királyi testőr és József fiaival együtt, kik feledhetlen gyöngéd hitvest ’s atyát kesergenek a’korán hamvadóban. Béke árnyékának. — A’ f. évi állatmutatáson Bécsben Braun János nyerte meg négy főre magyarországi ökreiért ’s egy szintezen származatu gőböly üszőért a’kitüzött 4 darab arany jutalmat, mit fels. urunk magasztaló nyilatkozások közt vala kegyes által nyujtani személyesen a’ nyertes hizlalónak.Ezen öt állat összesen 6878 fontot nyomott’s gőzhajón szállíttatott Bécsbe a’kiállításra ; a’ legkövérebb ökör élve 1600 fontnyi volt, ’s levágva 996 font húst adott és 353 font fagygyútja’ hozzáközelitő birodalma élve 1575 fontot nyomott ’s a’ 3 mad fányi üsző 1325 fontnyit.’S ez márodik rendű jutalomnyerése volt Braunnak e’ tárgyban; úgy hogy a’smagyar országi szarvasmarhahizlalásra nézve igen kitűnő érdemet szerzett magának e fáradatlan szorgalmú sőrész, mi hazai gazdáinknak valóban különös figyelmeztetésül’s ösztönpéldául szolgálhat baromhizlalásban. A’ szobrászati és Mátyás-emléki egyesület örömmel siet értesítni a’t. ez. közönséget, hogy a’pesti izraelita község közelebb tartott gyűlésében a’ Mátyás-szobrai munkálatra jelenleg 200 pg. ftot határozott ’s tett le az egyesület pénztárába; a’ következendő 10 évre pedig évenkint 100 100 p. ftot ajánlott. Miért is a’ buzgó községnek az egyesület választmánya köszönetet szavazott Pesten május 10kén 1844. Külkey Henrik m. k. választóttsági jegyző. Országgyűlési közlemény. (A’ május 14—16 ülések vége.) Egy m. követ, miután szinte a’ vallási sérelem történetét elmondotta, áttért a’ k.leirat lényegére ’s annak egyes kitételeit taglalgatá. Benne, úgymond, a’ kormány maga is elismeri a’ sérelmet, felállítja a’ lelkiismeret szabadságát, a’viszonosság elvét, de nem nyúl azon eszközökhez, melylyek ezen szent elvekből folynak , mellyek egyedül lehetnének képesek minden vallási viszályt eltemetni,’s annyi milliónak felrázott keblében lelki nyugalmat újra teremteni. Nem intézkedik vagy azért, mert nem mer, v. mivel reményű hogy a’ rész magától megszünendik. Segítségnek pedig inkább felülről mint alulról kellene jönie. Törvény a’ szülők kezeit nem kötheti, ők gyermekeiket azon vallásban fogják nevelni,mellyben nekik tetszik, mint minden emberfiát aristokratának,demokratának vagy bármi másnak nevelheti. Szónok a’ k. leirat szerkezetében találja a’ hibát,’s a’másodikat sokkal veszélyesbnek tartja az elsőnél. A’ leirat ezen kitétele „quae principiis cath. aliarumque lege’stb.“ a’ legveszélyesb fegyvert mutatja a’hierarchia kezében; ezzel épen úgy fog előállani, mint az „absque tanem praejudicio cath. religionis“ melly szavak Bocskay tudta nélkül csúsztak a’ békekötésbe, noha később Mátyásfölig explanatorium decretuma megmagyarázta. A’ tételnek igy kellene állnia: „quae conscientiae non praejudicet.“ Úgyszinte azon kifejezést: „quantumvis cath. religioni firmiter inhaereat“ helyteleníti, mert e fels. nem úgy szól itt mint a’ kath. vallás képviselője , hanem mint fejdelem , kinek utalma alatt egyaránt áll minden vallás a’ statusban. E’ leirat elfogadásával tart az egyháztól, mert a’ 26dik t.czikkben nem volt szó a’ reversalisokról, még is ki tudták vonni belőle az egyezkedéseket, itt, hol ki van mondva az egyezkedés, majd többet fognak tenni ; sőt meg van győződve hogy az egyezkedés a’ legjobb törvényeket is meg fogja rontani. Megyéjében jelenleg is, midőn az uj törvény még erőben nincs, egy plebánus a’ házasságra kelendő feleket öszsze nem adja mindaddig , mig esküvel nem kötelezik magokat, miszerint gyermekeiket kath. vallásban fogják neveltetni; pártolja B. követét. Minél előbb kell törvényt hozni, de inkább semmit, mint a’leirat elvein alapulót. Erre egy báró’s főkáptalani követ igy nyilatkozok: Fels. Királyunknak alattvalóji iránti atyai szivéről, szereidéről, valamint a’ kormány jó akaratáról meg vagyok győződve, mindazáltal állásomnál de küldő káptalanom utasításánál fogva is kötelességem kijelenteni, hogy e’ k. leirat ugyanazon elven alapulván , mellyen a’minapi, kénytelen vagyok akkor lett nyilatkozatomra ezúttal is hivatkozni ’s abban megmaradni. Ne méltóztassanak a’t.R.ezt ellenszegülésre,vagy engedetlenségre magyarázni; nem más ez , mint azon sajnos megvallás, hogy a’ clerűs, a’ leiratban foglalt szabályokat, vallása elveivel megegyeztetni nem tudja, ’s hogy a’ vallásos elv sértése neki fáj, nem pedig mintha a’ törvénytől, ha szentesittetik, az engedelmességet akarná megtagadni. Ha az 4790 hongyülésben nógrádi követ Balogh Péter nyilatkozása közhelyeslést nyert,mellynél fogva ő azt állitá , hogy protestáns atyánkfiai fájdalmokat, sérelmeiket igazságosan adhatják elő , mert ez természeti kötelességök, joguk; miért kellene ezt roszalni a’ kath. clerusnak, ki a’ hozandó vallásos törvényre nézve mindig kész azt tenni, mit tőle állása ’s a’ haza egyéb polgárival közös kötelessége parancsolólag kivánni fog? Ragaszkodik ő felsége is a’ leirat szerint a’ kath. elvekhez, kívánja a’ lelkiismeret szabadságát maga épségében fentartatni; ezek után én, az ismert garantiát a’gyermekeknek kath. vallásbani neveltetését’s a’kath. elveket biztosittatni óhajtom;mert azon bizonytalanságnál fogva, mellyet a’ leiratból következtethetni,a’ clerűs a’ vegyes házasságok populatiójához nem fog járulhatni. Szabhatnak ugyan a’ t.RK. a’ clerusra szigorú szabályokat; de hová vezet ez, a’hazánkban és külföldön történtek eléggé tanúsítják! Illő ’s czélszerű e valakit századunkban lelkiismerete ellen kényszeritni? azt a’ t. Rk bölcseségére bizom. Miután erre egy megyei követ kijelentette, hogy röviden akar nyilatkozni, azonban elég terjedelmesen szólt, a’jegyző 6. káptalan követének a’ k. leirathoz nem járulását arra volt hajlandó magyarázni , hogy ezen ellenzés által majd a’ megyei követeket elfogadásra birándja. Szóló pótló utasításánál fogva a’ k. leiratot csak annyiban véli elfogadhatónak, mennyiben az a’vallásos szabadságot és viszonosságot kimondja. A’ hozandó törvény főérve legyen, hogy a’gyermekek mindig atyjok vallását kövessék ’s csak kivételkint legyen szabad a’ szülöknek máskép rendelkezni. Ez egyezkedés a’ gyermekedik évével a’ t.hatóságnak bejelentessék, mondassék ki a’ törvényben, hogy 18 éves korán túl mindenki szabadon választhasson magának vallást, a’gyermekeket ugyanazon pap, ki a’ feleket öszszeadta, keresztelje ’s csak ezen egy föltétel alatt járul a’ t.javaslat-módositáshoz, mit ha a’ ok elfogadni nem akarnának, (nem fogadjuk el!) úgy a’ t.javaslatot egész kiterjedésében pártolja. Most Sz. követe nyilatkozott. Érdekes beszédének , melly annyi vitának szolgált anyagul, foglalata köv.: Szóló azon axiómával kezdi beszédét, miszerint a’ múlt elesett hatalmunkból ’s csak a’jövendőnek vagyunk urai: ez legyen azon álláspont , mellyen mind vallási mind más kérdések tekintendők ; ha pedig a’ BR. elismerik, hogy a’ vallási kérdés tisztábahozása’s a’kedélyek ezáltali megnyugtatása nélkül a’ többi haladási kérdés körül szerencsésen nem működhetünk , úgy álljunk öszsze ’s csak egy boldogabb jövendőt tartván szemeink elött, ne vigyük át a’ kérdést azon türelmetlenségi mezőre, mellyen a’jó ügyet az engesztelhetlen gyűlölség hosszas háborúja minden eshetőségeinek kiteendjük. Fordulási ponton áll jó ügyünk, ha a’czélhoz vezető egyedüli hasist nem mellőzzük ’s bevégzett tények velünk szemközti állásában reeriminatiókra az időt nem vesztegetjük. Szóló az állandó béke magvai elhintését csak úgy reméllheti, ha a’ protestánsok törvényes állásának — ha nem is egyszeri, legalább fokonkinti javítása mellett, a’r. katolikusoknak azt mutatjuk, hogy azon javítás végeredményében valódi érdekeiket nem veszélyeztetjük ’s az alkotványos álladalmat viszonyos tiszteletben tartván,csak oda törekszünk, hogy mindenik vallás tulajdon körében mozoghasson szabadon ’s a’ különféle vallásfelekezeteknek polgári jogegyenlőség vivassék ki. Szóló mindenek előtt az elvet kivánta constatirozni, hogy nem valamelly fanalismus vagy szenteskedés okozza mai időkben is a’ vallások elveit ’s különösen hazánkban a’vallásbeli súrlódásokat, hanem azon tévelygő szerencsétlen vélemény, mintha az egyik vallást követők a’más vallás-felekezetbeliek iránt föltett roszczélzattal volnának. Elmúltak az intolerantia azon óráji, mellyekben a’ katholikusok tűzzel vassal kiirtani vagy megtéríteni akarták a’protestánsokat, ’s viszont protestánsok erőszakkal a’ katolikusokra akarták tolni saját vallásukat; hanem van minden vallásfelekezetbelieknél egy kevésbbé felvilágosult számos osztály, melly azon sugallásoknak, ha nem is alaposak , hinni kész, mintha jogait veszély fenyegetné, ’s ezen hiedelemnek engedve, másokat megtámadni látszik, holott másról nem gondolkozik, mint önvédelméről , ’s igy nem a’ fanatismust, melly nem létezik, legyőzni , hanem azon félelem ’s bizodalmatlanságnak kell véget vetni, melly kölcsönös és azért veszedelmes. Arról kell a’ polgárokat meggyőzni, hogy mint a’ különböző vallásfelekezetbeliek egy másnak ártani nem akarnak , úgy nem is árthatnak. Ezen meggyőződés okvetlen előzvénye minden partialis törvénynek. De mikép teremthetni illy meggyőződést ? Igen egyszerűn a’ fökormány szilárdsága ’s részrehajlatlansága által. Ez azon eszköz egyedül,melly az ellenségeskedések és súrlódások csiráihoz alkalmazva, csalhatlan sikert biztosit. Ha ezen részrehajlatlanság nem teljes, nem állandó, akkor minden más palliativ eszköz elégtelen. A’ nagy többség boldogságot, szellemi prosperitást,anyagi jóllétet csak a’ nyugalom ölében talál, és azon kormány,melly erről kezeskedik , minden egyesnek ingerültségi daczára, a’ lakosoknak számithatlan és gyözhetlen többsége által körülvéve és gyámolitva leend. Szóló a’ nyugalom alatt a’ törvényes szabadságot érti; mert önkény alatt nincs nyugalom , ’s annak okát például hogy a’ birtokosak és nem birtokosak, kiknek direct érdekeik nagy ellentétben vannak, állandó harczban nincsenek, csak abban keresi , hogy valamint amazok meg vannak győződve, hogy birtokukban a’ törvény és kormány által ólalmaztatvák, úgy ezek is tudják hogy a’szorgalmak és munkájok által szerezhető tulajdonnak birtokában hasonló szilárdsággal fognak ótalmaztatni; ha pedig ma erőszakkal birtokot szereznek , azt holnap hasonló erőszak folytán elveszthetik, így transigálnak a’ helyett hogy egymást megtámadnák. Ez elvet a’ vallásra mint minden más érdekre alkalmazni kell, ’s igy ha minden vallásfelekezet