Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-08-04 / 62. szám

PEST, vasárnap aug. 4-én 1844. Q'stan­fifc Mom­oloniL Ti­reMlUnHoval minden héten kétszer, t­­. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerklő ’s kiadó tulajdonosnál u.i ul«/.a »Södik sz. alatti ’k­atiner-hHiolyi ház első eme­­lésén­ «„vah.i­f ..politz minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokb­a kivaptató példányok rum­ájUjan a becs. is. 1V­­osuilmalal alján történketik a’ leien, egyebütt pedig nnm­en­­­t megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fehéletik ’s pontosan kezd­tetik. ^ Mgwi^^MMMaaaaw—*"t vt-mw jcaggagai»ggggagg»*jatfggBiMgogKaiMgjgMWBttg«gawgM >>^ Testvér lapjainak jelen 2d. félévi folyamára az elkéstek még élőt terhetnek akár a kir. postahivataluknál akár a szerkesztőségnél. 6 tr. p. p. FÓTI AT AT Magyar- és Erdélyország : Az urbér és adó ha­zánkban. Országgy- közlemény : (181d. idi ü­lésb. júl. 20k. a­ vasutak iránti tanácskozások részletei a’ kolnil szerke­zet megállapítással; júl. 27k. frdi ü­lésb. a’ bányatörvény i­­ránti rdi id. üzenet némi módosításokkal tárgyaltatott­ szint­­az napi rdi orsz. i­lésb a' lld.oszt. sérelmek folytatása a’ild. pontiul vagy is Temesnek a’ katonasági kicsapongás el­eni panaszaiul kezdve a’ kerül, felírás ’s javaslat elfogadtával, ezután az eszterg. káptalan sérelme az egyh. rend szavaza­ta ügyében hoszszas vita után az országgy. elrendezésre hagyatott; jul. 29d. kér. ü­lés az id. oszt. sérelmeket foly­taté a’kér. végzések megmaradtéval; a’ szintaznapi fordi ü­lés a’középponti vasút iránti üzenetet s felírást köz felkiál­tással elfogadván a’ líd. oszt. sérelmeket a 17 pontig tár­gyalé; legújabb: jul. 31k. frdi ü­lés a Ilid. é­s I­d. oszt. sé­relmekre tett frdi észrevételeket elfogjda ; a’ szintaznapi kor ülés az Yd. oszt. sérelmeket folytaté a’ Iliid ponton kezd­ve s étlül a' 127kig a' választmány véleményét pártolá, a’128d.pontt.i. B.dinditványa a papi jószágok fölösleg jö ve­delmeinek népnevelésre iskolák ’s egyéb hasznos czélokra fordíttatása iránt hoszszas és tüzes küzdés ’s az egyh. javak illethetlenségét pártoló választmány véleménye ’s több ren­dű szavazásra tűzött kérdés megbukta után, a’ tanácskozás folytatását köv. ülésre halasztó, az aug. Isei frdi ülés az orsz gy. szállási üzenet felírás ’s t.javaslatot csekély módo­­s­tással elfogadó; budapesti napló: fővárosi ’s írod. újdonsá­gok; 2d. jelentés Reguly vijára lefizetett, segélypénzekr­il ; színház igazg. nyilatkozat; Ungmegye közgyük határozati ) Aus­z­t­r­ia (a’ gyármunkások zavargásai­­sa’­ ) Amerika (Texas egyesülését Mexico hadüzenetre hajló ma­gyarázni; haytii új miniszterség; Guerrier új elnök súlyos beteg.) . . . 1­8­p­any­o­l­ország (számos nemzeti hajós sereg Tangernél; Narvaez ’s a’ királyné fegyver viselési tilalom.) A­ngli­a (Warner romboló uj találmánya ’s a’t.) Francziaország (Mogador révpart ’s a’ kabyrok nagy termékégés.) Porosz o­r­s­z­á­g (A’ lengyel menekvők zaklattatása, Tsehedh­ínerénye a’ porosz király ellen jul. 26kán kettős pisztolyt sütvén ki Iswilbe indultakor, mellynek golyóji a’ hint­ót át­fúrták.) T—— — ■­­ ...........— Magyarország és Erdély. Az urbér és adó hazánkban. Hogy a’ magyar földet tulajdoni joggal csak ne­mes birhassa, ’s minden néven nevezendő adózástól ment legyen a’ nemes , alkotványunknak e’ két fő alapja biz­tosítására számtalan törvény hozatott — de az életben mindannyi meghiusittatott. A’ nemes , földje mivelésével nem birván , azt el­zálogosította nemtelennek is; ’s a’ törvény tulajdoni jo­gát biztosítandó rendelő , hogy a’ nemtelen kezéből az elzálogosított nemesi birtokot bármelly nemes, lefizet­vén a’ reá adott pénzt, viszszavehesse. Utóbb ezen ren­delkezés sem vezetett kívánt czélhoz: a’zálogos levélbe többet írnak, mintsem a’jószág ér; ’s igy természetesen vissza nem váltatik többé. Ismét más esetben a’ nemes sok földjét maga nem mixelhetvén , egy részét jobbágyoknak osztotta ki; ’s a’ törvény tulajdoni jogát akkor is menteni igyekezett. Verbőczy III. R. 30. czimje szerint, a’jobbágy, munka bérén túl, földeiben semmi örökös joggal nem bir ; a’ föld a’ földesúr tulajdona lévén — ha úgy tetszett — közbetsáron jobbágyától a’telket viszszavehette. De a’ szükség törvényt bont; azon gyászos időkben , midőn hazánk gyakori háborúk piacza volt ’s népei elpusztul­nak, a’ földesurak örültek ha jobbágyokra szert tehető­nek; ’s igy számtalan jobbágytelek nemcsak jobbágy­kéznél maradt, hanem rendes ’s egyenes adózásnak is alája vetetett, és ezáltal a’ nemes adómentessége is megszüntetett. Ugyanis — in ultima differentia — úgy találjuk a’ dolgot , hogyha a’ földesúr Verbőczy III. R. 30. czimje kedvezményével és jobbágyától a’telket elvette,adózás­tól is ment maradt;ellenben,ha jobbágyának telket adott, hasznának 'sével kénytelen volt megelégedni’s ^1.^1 job­bágyának hagyni, hogy ez élelmét, adóját ’s a’t. födöz­­hesse.Mint már a’földesúr első esetben, ha jobbágyától a’ telket viszszaváltotta, csak mivelési költségit viselen­­dette, melly hasznának Vndet koránsem teszi; önként következik , hogy a’ másik esetben ezen öutöl elesvén, ’s abból adó is fizettetvén, ekkép adózásban egyenesen részesült; — de mi máskép nem is lehetett; mert egész hazánk a’ nemesség tulajdona lévén, közterheit sem ke­rülhető el — a’ természet örök törvénye úgy hozván magával. — A’törvény mindazáltal a’nemesnek adómentességét tovább is védte. 1647: 36dik ’s más törvényink sze­rint, adózási kulcsul nem vétetett a’fekvő birtok, ha­nem a’jobbágy háza ’s vonómarháji száma , ámde szem­beszökő, hogyha földje nincs, sem házat nem építhetett, sem lovat nem tarthatott ’s az adót sem fizethetendő, — és igy az adófizetésnek kutforrása mindenkor a’földes­­úr tulajdona — a’ fekvő birtok vala. Szaporodott e a’ jobbágy lelki állomány urbér be­hozatalakor, vagy sem? határozottan mit sem állíthat­ni, mert urbér elött a’jobbágy lelkek illetősége ’s meny­­nyisége rendbe szedve nem volt, mit az 193­éki törvény is kétségtelenné lesz, melly úrbéri állománynak azt ren­deli vétetni, mi annak urbér behozatalakor be volt je­lentve— világos tanúságul, hogy az urbér előtt rendbe szedve nem vol. Annyi bizonyos, hogy azóta az úrbéri állomány időrül időre nagyobb áldozatokkal terheltetik ’s elviselésükre alkalmassá tételést. Hogy tehát a’ nemesség az úrbéri állomány meg­állapítása következtében, a’ közterhek viselésihez egye­nesen járul, mint lényt veszszük fel, —de lássuk, milly arányban vesz részt ezen terhekben? Két helység A. és B. mindenütt ugyanazon minőségű 5,000 holdnyi határt bir, de A. helységben semmi majorság nem létezvén , egész határa jobbágykézen van. — B. helység határ­jának ellenben csak felét bírja jobbágy, ugyanannyit földesura használván. Tudjuk már, hogy a’ katonai és háziadót, deperditát, átkészités terhét’s a’t. a’ jobbá­gyok és zsellérek viselik a’ jobbágyi telkek számával aránylag. Ha tehát A. és B. helységek ugyanazon vár­megyebeliek, az elöszámlált terheik A. helységre eső mennyiségének B.helység csak félrészét viselendi a’nél­­kül, hogy a’ kettő közti különbségnek elfogadható okát adhatnak.Hát a’puszták és curiák közterhek tekinteté­ben mikép állanak ? ! Legyünk hát igazságosak , vessen számot a’ ne­messég önmagával, ne vonassák egyiknek birtoka más birtoka irányában közteher alá aránytalanul, de ren­dezzük az úrbéri állományt is : a’ közterheket viselje a’ jobbágy is telke minemüsége ’s nagyságához arányosan. Okuljunk a’külföld példáján, hol a’közterheket minden polgár viseli,’s hatalomban, vagyonban és tekintetben napról napra növekesznek. Nálunk sincs már közterhek viselésiben igazságtalan aránytalanságnál más különb­ség—viseli azokat nemes és nemtelen—és méltán,mert azon szükségek , mellyek általok fedeztetendők , mind­nyájunk szükségeis a’ fedöztetések által létrehozott köz­bátorság, nevelés, közlekedési eszközök ’s a’t. kedvez­ményes jótékonyságai mindnyájunkra terjednek ki; — ha tehát azokat nem fedezzük , min magunkra hárul a’ kár ! Ha elbírja a’szegény adózó nép , hogyne birnák el azokat mindnyájan ! ha kevéssel szaporodnak is! — ’s akkor közös érdekünk a’ közjó előmozdításának aka­dályait megszüntetendi , mint másutt! — Meggyőződésünk szerint a’ közterhek arányos kö­zös viselése természet örök törvény­ parancsolta köte­lességünk , melly elmulasztását a’ természet követke­­zetessége megboszulja az elmulasztó késő maradékban is. Előttünk szép hazánk I­I. Országgyűlési közlemény. 1820. orsz. fordi ülésb. jul. 20kán fels. aszszo­­nyunk hosszú életéért tartott isteni tiszteletről vissza­térvén a’ RR., orsz. ülésbe gyülekeztek ; azonban a’ am. kir. személynek megjelente alatt, Szepesmegye követe a’ t. RB. figyelmébe és pártfogásába ajánlá a’ teremben felállított ’s Alexi hazánkfia által készített Mátyás ki­rály szobormintáját, melly zajos tetszéssel fogadtatott. Mit ez alkalommal azért emlitünk, hogy a’ regényes tá­­ju kárpátvidék, a’ XVI. szepesi város már két jeles mű­vészt, kik fényt szereznek a’ magyar névnek, adtak ha­zánknak : egyik az európai hirü M­a­r­k­ó, kinek remek festvényit az egész müveit világ bámulja,másik a’kis Pop­­rád szülte Alexi, e’ mint amit alkotó ’s kiállitója, ki csak most lépvén ki fiatal korában a’művészet nagyszínpadára máris egy hatalmas Moecenas pártfogásával dicsekszik. A’ nm. elnök megérkezte után felolvastatott a’ közép­ponti és fiumei vasút, úgy az eszékbródi csatorna tár­gyában készített üzenet. E’ kérdés fölötti vitatkozást P. megye követe kezdő meg. Én t. RR., úgymond , sem az üzenettel sem a’ felírással egy­értelmű nem lehetek ; ámbár a’ kér. tanácskozások folytán előre láttam, hogy ismét magam fogok maradni véleményemben,’s köte­lességnek tartanám kivágni magamat, hogy ha mindazt, mi az ország érdekében e’ tárgyra nézve, melly a’ RR. figyelmét elfoglalta, eddig rendelve van, biztositva nem látnám. Ezen felírásra az adott alkalmat hogy noha, mint már a’ t. RR. tudomására van, ezen ügy a’ vgyék­­ben is keresztül ment, ’s noha már a’ h.tanács által a’ Duna balpartján építendő vasútra nézve kötött szerző­dés helyben is hagyatott, mégis most egy másik társa­ság lép föl, melly a’ Duna jobb partján versenyezni akar­ván a’ balparti va­s­u­­­ta­t, ezenkívül veszélyeztetni ’s megdönteni törekszik azon vállalatot, mellytöl az or­szág nagy érdeke függ. Az való’s kétségkivüli dolog , hogy midőn a’ status valamelly nagyobbszerű közleke­dési intézetet akar létrehozni, azt máskép nem teheti , mint ha a’vállalkozó magának bizonyos hasznot reméll­­het; már pedig tapasztalás bizonyítja, hogy sen­ol a’vi­­lágon, hol legnagyobb közlekedések léteznek is, egyen­­vonalak nem állhatnak fen : a’ versenyzés tehát, melly a’ parallel-vonalokra intéztelik, nem annyira a’ vállala­tokat, mint azon játékot illeti, melly hasonló vállala­tot hoz létre; ezen játék megakadályoztatására méltó nyeresége mellett a’ vállalkozó társaságnak joga van. A’t. RR. szinte kívántak ezen czélból biztositó lépése­ket tenni; de én azt hiszem, hogy azon lépések, mely­­lyek itt léteznek,nem elegendők; azért, mert olly el­vekre állitjuk azon lépéseket, mellyekkel a’ tények te­rére megyünk által, ’s azt akarjuk elintézni, melly tár­saságnak van elsősége. Én azt tartom , hogy nem a’ té­nyek , hanem az elvek terén maradunk biztositva olly elvek kimondása által, mellyek , ha megállnak, a’ vál­lalkozó társaságok bármennyire versenyezzenek is egy­más közt, az ország közérdeke veszélyeztetni nem fog ’s az csak abban fog pontosulni, hogy ezen vállalatok közül egyik létre jöjön; ’s igy meg vannak előzve azon kérdések, mellyek felállitását a’ t. RR. felfogják. Tud­ják a’ t.RR., hogy ezen vállalkozóknál egyik fökérdés azok biztosítása : ha váljon a’status közvetve v. köz­vetlen járul­é bizonyos hasznok és nyereségek biztosí­tásával az illy vállalatok létesítésére; de ha a’ Duna mellett két vasút terveztetik, a’ biztosítást egyik vagy másik vasútra nézve magára ki vállalja? Ekkor az or­szágra valóságos teher háramlik;ha pedig csak egy vonal huzatik, mind a’ közlekedés szükségének elég van téve mind az orsz.bátran elvállalhatja a’biztosítást, valami nevezetes teher magára vonása nélkül. Minden vállalat­nál kétféle haszon van; az egyik igen természetes , mi­szerint a’ vállalkozók bizonyos nyereséget várnak ’s ez a’ dolog solid oldala; e’ részben parallel- vonal-felálli­­tás engedésérül gondolni sem lehet,mit fő tekintetbe kell venni; a’ biztosítás terhe annál inkább növekszik, mi­nél inkább mozdittatik elő a’concurrentia, azaz minél­­inkább történhetik az, hogy ezen pályának egy másik áll ellenében, melly hasonló czélra törekszik. Másik ol­dala ezen játéknak, melly nem tudom , milly törvényben tiltott és kárhoztatott játékok szerint, a’legundokabb rablásokat viszi véghez,a’börzejáték,melly arra törekszik hogy egyik társaság a’ másiknak megrontásán gazda­godjék. Ezen játék t. RR. lehet concurrentia , de én illy értelembeni concurrentiát nem kívánok, mert azt az országra nézve nem tartom hasznosnak, hanem ollyan­­nak , melly arra vezet,hogy vagy egyiknek vagy másik­nak vagy pedig egyiknek se legyen valamije. Én tehát azon concurrentia ellen, melly egyenesen a’ vállala­toknak nem szaporítására , hanem kevesitésére, azok­nak nem előmozdítására, hanem megrontására törek­szik , nem a’ tények mezejére kívánnék menni, hanem az elvekére. Nem szólok arról, hogy az 1836 : 25. törvény már nem áll, mert hiszen ez az üzenet első soraiban ’s a’ felírásban is ben van ’s a’ törvényszavai olly világo­sak, hogy azokat akármelly hermeneutika által sem dis­­putálhatni el, hanem két elvet kivánnék kimondatni: i) hogy jövendőben minden vállalkozásra külön törvény által kivántalik engedvény azért, mert itt nemcsak pri­­vatusok, hanem az egész ország haszna forog kérdés­ben ’s melly abban áll,hogy a’ közlekedési eszközök bi­­zonyos rendszer szerint intéztessenek el. Nem tartok egyes esetekre többé attól, hogy az ország törvény ál­tal parallel-vonatok engedélyzését fogná sanctionálni, miután az 1840ki törvényben egy vonal van, melly nem interimaliter, hanem minden megszorítás nélkül enged­tetik meg; arra nézve kivánnék tehát másodszor szorít­kozni, hogy a’trieszt-bécsi vonalról, melly Magyar­­országon keresztül menne, negative határoztatnék meg, hogy az a’ Duna bal partján építendő vasúttal egyen­­huzamos vonalt ne képezhessen. Ha e’ két elvet kimond­juk , akkor versenyezzenek bár a’ börzejáték terén egy­­másssal a’vállalkozók, azon vállalatoknak, mellyeket

Next