Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-08-04 / 62. szám
PEST, vasárnap aug. 4-én 1844. Q'stanfifc MomoloniL TireMlUnHoval minden héten kétszer, t. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerklő ’s kiadó tulajdonosnál u.i ul«/.a »Södik sz. alatti ’katiner-hHiolyi ház első emelésén «„vah.if ..politz minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivaptató példányok rumájUjan a becs. is. 1Vosuilmalal alján történketik a’ leien, egyebütt pedig nnment megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fehéletik ’s pontosan kezdtetik. ^ Mgwi^^MMMaaaaw—*"t vt-mw jcaggagai»ggggagg»*jatfggBiMgogKaiMgjgMWBttg«gawgM >>^ Testvér lapjainak jelen 2d. félévi folyamára az elkéstek még élőt terhetnek akár a kir. postahivataluknál akár a szerkesztőségnél. 6 tr. p. p. FÓTI AT AT Magyar- és Erdélyország : Az urbér és adó hazánkban. Országgy- közlemény : (181d. idi ülésb. júl. 20k. a vasutak iránti tanácskozások részletei a’ kolnil szerkezet megállapítással; júl. 27k. frdi ülésb. a’ bányatörvény iránti rdi id. üzenet némi módosításokkal tárgyaltatott szintaz napi rdi orsz. ilésb a' lld.oszt. sérelmek folytatása a’ild. pontiul vagy is Temesnek a’ katonasági kicsapongás eleni panaszaiul kezdve a’ kerül, felírás ’s javaslat elfogadtával, ezután az eszterg. káptalan sérelme az egyh. rend szavazata ügyében hoszszas vita után az országgy. elrendezésre hagyatott; jul. 29d. kér. ülés az id. oszt. sérelmeket folytaté a’kér. végzések megmaradtéval; a’ szintaznapi fordi ülés a’középponti vasút iránti üzenetet s felírást köz felkiáltással elfogadván a’ líd. oszt. sérelmeket a 17 pontig tárgyalé; legújabb: jul. 31k. frdi ülés a Ilid. és Id. oszt. sérelmekre tett frdi észrevételeket elfogjda ; a’ szintaznapi kor ülés az Yd. oszt. sérelmeket folytaté a’ Iliid ponton kezdve s étlül a' 127kig a' választmány véleményét pártolá, a’128d.pontt.i. B.dinditványa a papi jószágok fölösleg jö vedelmeinek népnevelésre iskolák ’s egyéb hasznos czélokra fordíttatása iránt hoszszas és tüzes küzdés ’s az egyh. javak illethetlenségét pártoló választmány véleménye ’s több rendű szavazásra tűzött kérdés megbukta után, a’ tanácskozás folytatását köv. ülésre halasztó, az aug. Isei frdi ülés az orsz gy. szállási üzenet felírás ’s t.javaslatot csekély módostással elfogadó; budapesti napló: fővárosi ’s írod. újdonságok; 2d. jelentés Reguly vijára lefizetett, segélypénzekril ; színház igazg. nyilatkozat; Ungmegye közgyük határozati ) Ausztria (a’ gyármunkások zavargásaisa’ ) Amerika (Texas egyesülését Mexico hadüzenetre hajló magyarázni; haytii új miniszterség; Guerrier új elnök súlyos beteg.) . . . 18panyolország (számos nemzeti hajós sereg Tangernél; Narvaez ’s a’ királyné fegyver viselési tilalom.) Anglia (Warner romboló uj találmánya ’s a’t.) Francziaország (Mogador révpart ’s a’ kabyrok nagy termékégés.) Porosz ország (A’ lengyel menekvők zaklattatása, Tsehedhínerénye a’ porosz király ellen jul. 26kán kettős pisztolyt sütvén ki Iswilbe indultakor, mellynek golyóji a’ hintót átfúrták.) T—— — ■ ...........— Magyarország és Erdély. Az urbér és adó hazánkban. Hogy a’ magyar földet tulajdoni joggal csak nemes birhassa, ’s minden néven nevezendő adózástól ment legyen a’ nemes , alkotványunknak e’ két fő alapja biztosítására számtalan törvény hozatott — de az életben mindannyi meghiusittatott. A’ nemes , földje mivelésével nem birván , azt elzálogosította nemtelennek is; ’s a’ törvény tulajdoni jogát biztosítandó rendelő , hogy a’ nemtelen kezéből az elzálogosított nemesi birtokot bármelly nemes, lefizetvén a’ reá adott pénzt, viszszavehesse. Utóbb ezen rendelkezés sem vezetett kívánt czélhoz: a’zálogos levélbe többet írnak, mintsem a’jószág ér; ’s igy természetesen vissza nem váltatik többé. Ismét más esetben a’ nemes sok földjét maga nem mixelhetvén , egy részét jobbágyoknak osztotta ki; ’s a’ törvény tulajdoni jogát akkor is menteni igyekezett. Verbőczy III. R. 30. czimje szerint, a’jobbágy, munka bérén túl, földeiben semmi örökös joggal nem bir ; a’ föld a’ földesúr tulajdona lévén — ha úgy tetszett — közbetsáron jobbágyától a’telket viszszavehette. De a’ szükség törvényt bont; azon gyászos időkben , midőn hazánk gyakori háborúk piacza volt ’s népei elpusztulnak, a’ földesurak örültek ha jobbágyokra szert tehetőnek; ’s igy számtalan jobbágytelek nemcsak jobbágykéznél maradt, hanem rendes ’s egyenes adózásnak is alája vetetett, és ezáltal a’ nemes adómentessége is megszüntetett. Ugyanis — in ultima differentia — úgy találjuk a’ dolgot , hogyha a’ földesúr Verbőczy III. R. 30. czimje kedvezményével és jobbágyától a’telket elvette,adózástól is ment maradt;ellenben,ha jobbágyának telket adott, hasznának 'sével kénytelen volt megelégedni’s ^1.^1 jobbágyának hagyni, hogy ez élelmét, adóját ’s a’t. födözhesse.Mint már a’földesúr első esetben, ha jobbágyától a’ telket viszszaváltotta, csak mivelési költségit viselendette, melly hasznának Vndet koránsem teszi; önként következik , hogy a’ másik esetben ezen öutöl elesvén, ’s abból adó is fizettetvén, ekkép adózásban egyenesen részesült; — de mi máskép nem is lehetett; mert egész hazánk a’ nemesség tulajdona lévén, közterheit sem kerülhető el — a’ természet örök törvénye úgy hozván magával. — A’törvény mindazáltal a’nemesnek adómentességét tovább is védte. 1647: 36dik ’s más törvényink szerint, adózási kulcsul nem vétetett a’fekvő birtok, hanem a’jobbágy háza ’s vonómarháji száma , ámde szembeszökő, hogyha földje nincs, sem házat nem építhetett, sem lovat nem tarthatott ’s az adót sem fizethetendő, — és igy az adófizetésnek kutforrása mindenkor a’földesúr tulajdona — a’ fekvő birtok vala. Szaporodott e a’ jobbágy lelki állomány urbér behozatalakor, vagy sem? határozottan mit sem állíthatni, mert urbér elött a’jobbágy lelkek illetősége ’s menynyisége rendbe szedve nem volt, mit az 193éki törvény is kétségtelenné lesz, melly úrbéri állománynak azt rendeli vétetni, mi annak urbér behozatalakor be volt jelentve— világos tanúságul, hogy az urbér előtt rendbe szedve nem vol. Annyi bizonyos, hogy azóta az úrbéri állomány időrül időre nagyobb áldozatokkal terheltetik ’s elviselésükre alkalmassá tételést. Hogy tehát a’ nemesség az úrbéri állomány megállapítása következtében, a’ közterhek viselésihez egyenesen járul, mint lényt veszszük fel, —de lássuk, milly arányban vesz részt ezen terhekben? Két helység A. és B. mindenütt ugyanazon minőségű 5,000 holdnyi határt bir, de A. helységben semmi majorság nem létezvén , egész határa jobbágykézen van. — B. helység határjának ellenben csak felét bírja jobbágy, ugyanannyit földesura használván. Tudjuk már, hogy a’ katonai és háziadót, deperditát, átkészités terhét’s a’t. a’ jobbágyok és zsellérek viselik a’ jobbágyi telkek számával aránylag. Ha tehát A. és B. helységek ugyanazon vármegyebeliek, az elöszámlált terheik A. helységre eső mennyiségének B.helység csak félrészét viselendi a’nélkül, hogy a’ kettő közti különbségnek elfogadható okát adhatnak.Hát a’puszták és curiák közterhek tekintetében mikép állanak ? ! Legyünk hát igazságosak , vessen számot a’ nemesség önmagával, ne vonassák egyiknek birtoka más birtoka irányában közteher alá aránytalanul, de rendezzük az úrbéri állományt is : a’ közterheket viselje a’ jobbágy is telke minemüsége ’s nagyságához arányosan. Okuljunk a’külföld példáján, hol a’közterheket minden polgár viseli,’s hatalomban, vagyonban és tekintetben napról napra növekesznek. Nálunk sincs már közterhek viselésiben igazságtalan aránytalanságnál más különbség—viseli azokat nemes és nemtelen—és méltán,mert azon szükségek , mellyek általok fedeztetendők , mindnyájunk szükségeis a’ fedöztetések által létrehozott közbátorság, nevelés, közlekedési eszközök ’s a’t. kedvezményes jótékonyságai mindnyájunkra terjednek ki; — ha tehát azokat nem fedezzük , min magunkra hárul a’ kár ! Ha elbírja a’szegény adózó nép , hogyne birnák el azokat mindnyájan ! ha kevéssel szaporodnak is! — ’s akkor közös érdekünk a’ közjó előmozdításának akadályait megszüntetendi , mint másutt! — Meggyőződésünk szerint a’ közterhek arányos közös viselése természet örök törvény parancsolta kötelességünk , melly elmulasztását a’ természet következetessége megboszulja az elmulasztó késő maradékban is. Előttünk szép hazánk II. Országgyűlési közlemény. 1820. orsz. fordi ülésb. jul. 20kán fels. aszszonyunk hosszú életéért tartott isteni tiszteletről visszatérvén a’ RR., orsz. ülésbe gyülekeztek ; azonban a’ am. kir. személynek megjelente alatt, Szepesmegye követe a’ t. RB. figyelmébe és pártfogásába ajánlá a’ teremben felállított ’s Alexi hazánkfia által készített Mátyás király szobormintáját, melly zajos tetszéssel fogadtatott. Mit ez alkalommal azért emlitünk, hogy a’ regényes táju kárpátvidék, a’ XVI. szepesi város már két jeles művészt, kik fényt szereznek a’ magyar névnek, adtak hazánknak : egyik az európai hirü Markó, kinek remek festvényit az egész müveit világ bámulja,másik a’kis Poprád szülte Alexi, e’ mint amit alkotó ’s kiállitója, ki csak most lépvén ki fiatal korában a’művészet nagyszínpadára máris egy hatalmas Moecenas pártfogásával dicsekszik. A’ nm. elnök megérkezte után felolvastatott a’ középponti és fiumei vasút, úgy az eszékbródi csatorna tárgyában készített üzenet. E’ kérdés fölötti vitatkozást P. megye követe kezdő meg. Én t. RR., úgymond , sem az üzenettel sem a’ felírással egyértelmű nem lehetek ; ámbár a’ kér. tanácskozások folytán előre láttam, hogy ismét magam fogok maradni véleményemben,’s kötelességnek tartanám kivágni magamat, hogy ha mindazt, mi az ország érdekében e’ tárgyra nézve, melly a’ RR. figyelmét elfoglalta, eddig rendelve van, biztositva nem látnám. Ezen felírásra az adott alkalmat hogy noha, mint már a’ t. RR. tudomására van, ezen ügy a’ vgyékben is keresztül ment, ’s noha már a’ h.tanács által a’ Duna balpartján építendő vasútra nézve kötött szerződés helyben is hagyatott, mégis most egy másik társaság lép föl, melly a’ Duna jobb partján versenyezni akarván a’ balparti vasutat, ezenkívül veszélyeztetni ’s megdönteni törekszik azon vállalatot, mellytöl az ország nagy érdeke függ. Az való’s kétségkivüli dolog , hogy midőn a’ status valamelly nagyobbszerű közlekedési intézetet akar létrehozni, azt máskép nem teheti , mint ha a’vállalkozó magának bizonyos hasznot reméllhet; már pedig tapasztalás bizonyítja, hogy senol a’világon, hol legnagyobb közlekedések léteznek is, egyenvonalak nem állhatnak fen : a’ versenyzés tehát, melly a’ parallel-vonalokra intéztelik, nem annyira a’ vállalatokat, mint azon játékot illeti, melly hasonló vállalatot hoz létre; ezen játék megakadályoztatására méltó nyeresége mellett a’ vállalkozó társaságnak joga van. A’t. RR. szinte kívántak ezen czélból biztositó lépéseket tenni; de én azt hiszem, hogy azon lépések, melylyek itt léteznek,nem elegendők; azért, mert olly elvekre állitjuk azon lépéseket, mellyekkel a’ tények terére megyünk által, ’s azt akarjuk elintézni, melly társaságnak van elsősége. Én azt tartom , hogy nem a’ tények , hanem az elvek terén maradunk biztositva olly elvek kimondása által, mellyek , ha megállnak, a’ vállalkozó társaságok bármennyire versenyezzenek is egymás közt, az ország közérdeke veszélyeztetni nem fog ’s az csak abban fog pontosulni, hogy ezen vállalatok közül egyik létre jöjön; ’s igy meg vannak előzve azon kérdések, mellyek felállitását a’ t. RR. felfogják. Tudják a’ t.RR., hogy ezen vállalkozóknál egyik fökérdés azok biztosítása : ha váljon a’status közvetve v. közvetlen járulé bizonyos hasznok és nyereségek biztosításával az illy vállalatok létesítésére; de ha a’ Duna mellett két vasút terveztetik, a’ biztosítást egyik vagy másik vasútra nézve magára ki vállalja? Ekkor az országra valóságos teher háramlik;ha pedig csak egy vonal huzatik, mind a’ közlekedés szükségének elég van téve mind az orsz.bátran elvállalhatja a’biztosítást, valami nevezetes teher magára vonása nélkül. Minden vállalatnál kétféle haszon van; az egyik igen természetes , miszerint a’ vállalkozók bizonyos nyereséget várnak ’s ez a’ dolog solid oldala; e’ részben parallel- vonal-felállitás engedésérül gondolni sem lehet,mit fő tekintetbe kell venni; a’ biztosítás terhe annál inkább növekszik, minél inkább mozdittatik elő a’concurrentia, azaz minélinkább történhetik az, hogy ezen pályának egy másik áll ellenében, melly hasonló czélra törekszik. Másik oldala ezen játéknak, melly nem tudom , milly törvényben tiltott és kárhoztatott játékok szerint, a’legundokabb rablásokat viszi véghez,a’börzejáték,melly arra törekszik hogy egyik társaság a’ másiknak megrontásán gazdagodjék. Ezen játék t. RR. lehet concurrentia , de én illy értelembeni concurrentiát nem kívánok, mert azt az országra nézve nem tartom hasznosnak, hanem ollyannak , melly arra vezet,hogy vagy egyiknek vagy másiknak vagy pedig egyiknek se legyen valamije. Én tehát azon concurrentia ellen, melly egyenesen a’ vállalatoknak nem szaporítására , hanem kevesitésére, azoknak nem előmozdítására, hanem megrontására törekszik , nem a’ tények mezejére kívánnék menni, hanem az elvekére. Nem szólok arról, hogy az 1836 : 25. törvény már nem áll, mert hiszen ez az üzenet első soraiban ’s a’ felírásban is ben van ’s a’ törvényszavai olly világosak, hogy azokat akármelly hermeneutika által sem disputálhatni el, hanem két elvet kivánnék kimondatni: i) hogy jövendőben minden vállalkozásra külön törvény által kivántalik engedvény azért, mert itt nemcsak privatusok, hanem az egész ország haszna forog kérdésben ’s melly abban áll,hogy a’ közlekedési eszközök bizonyos rendszer szerint intéztessenek el. Nem tartok egyes esetekre többé attól, hogy az ország törvény által parallel-vonatok engedélyzését fogná sanctionálni, miután az 1840ki törvényben egy vonal van, melly nem interimaliter, hanem minden megszorítás nélkül engedtetik meg; arra nézve kivánnék tehát másodszor szorítkozni, hogy a’trieszt-bécsi vonalról, melly Magyarországon keresztül menne, negative határoztatnék meg, hogy az a’ Duna bal partján építendő vasúttal egyenhuzamos vonalt ne képezhessen. Ha e’ két elvet kimondjuk , akkor versenyezzenek bár a’ börzejáték terén egymásssal a’vállalkozók, azon vállalatoknak, mellyeket