Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-09-26 / 77. szám
PEST, csillibink sept. 26kán 1841. Ittlik szám. Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten télen, egyebütt pedig minden királyi posta kétszer, ti. vasárnap és csütörtökön Előfizelhetm tielyben a’szeiktő’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 435 dik sz. alatti Srattner Károlyi ház első emehivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kiátitató példányokbanl csupán a bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ -----, aj------r-~c--------- . . megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan közöltetik. ^^^^^FTévTodok^ítélül december fogytáig terjedő évnegyedi elöfizetést ez ikerlapokra, boritéktalanul helyben fi 40 kr. boritékosan és postán 3 fr.30p. furat elfogadnak mind a‘kir. postahivatalok mind a’ Jelenkor és Táralkodó szerkesztősége. __________________________________________________ FOGLALAT: Magyar- és Erdélyország: Kir. adakozás Kliegl gépe létesítésére. A’ bal-és jobb-parti vasút gr Széchényi Lajossal- Országgy. közlemény : (sept. ) dárdi ülés a’ szabad átmenet iránti felírást s t.javaslatot vizsgálta; sept. Igd. orsz. rdi ülés a’ váltótörvénybeli módosításokkal foglalkozott ; sept. Igd. frdi ülés több válaszüzeneti tárgyalás után a’ görög négy. vallásnak ’s áldás-megtagadás iránti id. üzenetet vizsgálta; szint az napi két ülés az urb. czikkek némelly szakaszai felvilágosítására ezélzó üzenetet tárgyalta; szint az napi orsz. rdi ülés folytata a’ törvénybeli módositásokat; sept. 19d. orsz. rdi ülés az ajtotörvényi módositásokat végezvén, az orsz. sérelmi 3d. üzenetet tárgyalé; részletei a’ sept. 16d. orsz. rdi ülésnek; vasmegyei elegyhirek.) Spanyolország fa’ választó bureauk A Madridban, az absolutisták törekvései; spanyol kivándorlónak ; madridi helyhatóság felszólitása ’sat.) Anglia (O'Connell beszéde a’ dublinokhoz.) Francziaország (Ilorce Vernetus megbízatása; Thiers legújabb munkája ; a’ nicaraguai földszoros átmetszetése iránti csatornaterv; Marokkóval megkészült a’ béke.) Értesitő. Ólagystrország és Erdély. Ő cs. ’s ap. kir. fels. miután legkegy. meghagyta folytában , cs. kir. folig Nádor , fens. által, Kliegl József osztó- és szedő-gépe megvizsgálására’s annak mibenléte ’s czélszerűsége és használhatóságáról leendő véleményadás végett, m. Tőlük Bálint gr. ur elnöklete alatt kinevezett küldöttség, a’gépeknek f. évijm. fékén tett megvizsgálásakor , szükséges segédeszközök általi létrehozhatásáról meggyőződvén , a’ legkedvezőbb véleményzés mellett ajánlá a’ föltalálót a fels. legmagasb pártolásába: a’ gépek minél előbbi létrehozhatása tekintetéből 6000 p.fital méltóztatott a’ művészt legkegy.megajándékozni, A’ bal és jobb-parti vasút. Hála Istennek , hogy olly anyagi kérdésekbe ereszkedik egyszer már országgyűlésünk, mellyekbül maiparunk ’s kereskedésünk előmenetelét, ettül pedig morális és physikai erőnk szaporodását reménylheljük. — Vasutak, melylyekrül már az 1836ki országgyűlés rendelkezett , de eddig el sem kezdettek, ámbár szinte készen is lehetnének már, vasutak vannak elvi ’s végső meghatározás iránt napirenden. A’ jobb parti, melly már az 1836ki törvényben meg jön állapítva, de alkotójilul fölhagyatva ; és a’ balparti, melly akkor tökéletesen elvettetett, ’s most újólag követeltetik, sőt az országgyűlés jelenlegi majoritása által pártoltatni látszik— képezik a’ többféle javaslatok tárgyait. A’ sok pro et contra közt igénytelen nézelimet én is a’ tisztelt közönség elibe adni merészlem , mivel, mint az mindenkivel történni szokott , azon vélekedésben vagyok, hogy jót javaslok és czélszerüt; meglehet, csalatkozom ; de az is meglehet, hogy igazam van; azért nyugodt és részrehajlatlan megbirálásért esedezem. —Hogy a’ vasutak az európai műipar óriási emeltyűi czéljainak mindenképen megfelelhessenek, szükséges , hogy a’ honi kereskedés keblébül induljanak és abban pontosuljanak, ismét 2), hogy az ország mentül több részeire legyenek elágazva,mindazáltal bölcs összeköttetésben maradván; 3) hogy az ország biztosíttassék arról, hogy szorosan megállapítandó határozás szerint valóban fel is épülnek, hogy elkezdve nem hagyatnak el, és hogy, ha részvényekre épittetnek , ezeknek valamelly bizonyos hasznot hozandóak; de ha a’ kormány által készíttetnek, folyvást, bár a’kormány egyenes haszna nélkülözésével is kezeltetni fognak ; 4) főképen szükséges,hogy mentül általányosabban élveztessenek az ország széles határain át. Ezekből az látszik következni,mintha legjobb volna mind a’ két Dunaparton egyszerűen vasút - építést engedni meg; de ez igy nem állhat, mert tagadhatsan , hogy párhuzamban — kivált Dunánk gőzöseivel közöttük — mind a’ két vállalatnak tönkre kellene jutni, főkép , ha egy időben készülnének, és igazi párvonalban, azaz egy pontból indulván ugyanazon egy helyre irányozva; mert jól mondja báró Rothschild , hogy a’ részvényesek nem a’ vasutak nyereségéért, t. i., az eredendő dividendeért küzdenének , hanem azért, a’ mit a’ tözsérdén (Börse) részvényekkeli kereskedésből szerzenének, következőn a’ balparti részvényesek különös érdeke a’ jobbparti részvények hitele csonkítására volna irányozva, és igy megfordítva is,miből csak mind kettőnek károsodása következhetnék. Ezek mind igaz lények , úgy az is , hogy virágozni alig egy kicsinyt kezdő gőrösi hajózásunk erős csorbulást kapna. De épen mivel ezek mind igazak, mivel ezen különböző érdekeket mind egyarányosan pártolni,ezen különböző reményeket tökéletesen egyeztetni nem lehet, azt tartom , előbb , hogy sem arról tétessék eldöntő határozás: melly vasútnak adassék elsőbbség? mellynek legyen törvényes engedelem adva ? azt kellene vizsga szemmel tekintetbe venni: nem találhatni e módot, melly szerint részletesen és épen ez által sebesebben elérhető, általányosabb haszonnal — lehetségessé váljék , a’ különféle érdekek közt valamellyes jutányi fölosztást tenni? Hogyan volna, ha balparti vasút Debreczenbül Pestig készíttetnék,Pestrűl Bécsig pedig a’jobbparti állíttatnék föl? Innen hallom , hányan kiáltanak fel olvasóim közül ezen eszmém ellen! de kérem , ugyan miben volna javaslatom olly rendkívüli ? A’ halparti vasút felső Magyarországot kötendi össze Pest fővárosunkkal, kereskedésünk középpontjával, de az állóhid által Budával is — és erre figyelmezzünk — a’ honnan indulni kell azon kereskedési vonalnak , melly, minden joggal, mindnyájunknak főczélja , t. i. melly az adriai tenger partjaihoz irányoztatik , legyen ez vasút, legyen — mint nem régen tisztelt barátom Dessewffy Emil gr. a’ B.P. Híradóba foglalt ’s drága István öcsémhez intézett nyilt leveleiben ügyesen megmutatni igyekezett — legyen a’ Száva erre kijelelve és használva, mindegy; az adriai tenger felé Pestrűl a’lánczhidon át Budának fog menni minden esetre a’ kereskedés hatalmas mozdulata; ha a’ Dunán vitetnék is le minden a’ Száváig, erősen fogják jövendőben a’kereskedési érdekek követelni, hogy onnan Buda felé minden, a’ mi küllől jön, ne vizen hozassék fel, nagy idő-és erővesztességgel őszi és tavaszi viszontagságoknak kitéve, kivált a’ téli hajózás lehetetlenségénél, hanem ismét arra különösen építendő vasúton, így leend Pest- Buda vasutaink keble, mellyben összepontosulniok kell, és a’ honnan el is fognak ágazni kétségkívül. A’ mint a’ balparti vonal Magyarország egy részében elevenebb ipart szülend, úgy eszközlend egyenlőt a’jobbparti a’ hon másik részében, mit a’ szoros igazság joggal követel. Hogy a’ balparti vasút azon kereskedési tárgyakkal, mellyek egyenesen Morva-Cseh’s Lengyelországokba küldetnek, Bécset elkerülendi az éjszaki (ferdinandi) vasutiak öszszeköttetése által, igaz, úgy az is , hogy ez által az onnani kereskedésnek élénkebb mozgást adand; de ez nem elég ok az ország felétül ezen nagy jótétemény élvezését megtagadni; vagy Isten tudja, melly időre halasztani , kivált mivel minden, mi a’balparti vonalon az ausztriai tartomány határira érkezik, tus tint vám alá vételik, ott a’ hol azt éri, igy tehát a’jobb parti vonalon a’ kis kerülés Bécsen át — hol már semmi sem vámoztatnék többé — az ipar mozgásiban olly érezhető különbséget nem tehetne; ha tekintetbe vétetik még, hogy el nem lesz kerülhető a’bécsujhely - gloggniczi vasútnak,a’Ferdinand éjszakival Bécsen keresztül viendő különös vasuttak öszszekapcsoltatása, a’ mint errül a’ bécsujhely-gloggniczi társaság utolsó ülésében szó is volt már. Milly aggasztó hátramaradást kellene mindennek szenvedni e’ nélkül, a’ mi az éjszaki tartományokbul Triestnek csak átmenten (transito) küldetnék , vagy viszont! mennyi költség okoztatnék a’ többszöri átrakodással! mennyi nehézség a’ várni ellenörséggel! — Ennélfogva tehát a’jobbparti vonalon jövő magyar kereskedési tárgyak sem fognak különös nehézségeknek kitétetni, ha Bécsen keresztül indíttatnak Morvába, Sziléziába, vagy pedig még odább éjszak felé, mellyeket a’ Ferdinand - éjszaki vasút tovább vitelre épen úgy átveend a’ jobbparti magyar vasúttal, mint szinte ez a’ fölülről jövő árukat átveendi, mellyek a’ balparti magyar vasúton hozalvák, és alá felé indulatvák. A’mennyire pedig különös nagy nyereség mutatkoznék azon kis időnyereségben, melly Bécs elkerüléséből támadhat, el nem kell felejteni, hogy a’ jobbpartira nézve ezen környűlállás épen olly kedvezőn áll, mivel mindazon kereskedési szerek, mellyek a’dunántúli gazdag , miveit ’s népes megyékből Ausztria alsó részeibe, Stájerorsz., Karinthia ’s többi tartományokba, vagy egyenesen külországokba küldetnek , a’ jobbparti vonalon egyformán elkerülik Bécset, minthogy ez a’ városon kívül szakad a’ gloggnicz-újhelyibe. Áll tehát ez esetben is századodul axiómának elfogadott falán mondásunk: quod unijussum, altem aequum esse debet. Illy formán élvezheti csak általányosan az ország a’ vasutak jótéteményét , ’s idővel fog még csak kisülni, hol és merre követeli még a’ honi ipar ezek szaporítását ’s elágazását. Tudom, hogy mivel csekély birtokom a’ dunántúli kerületben fekszik, pro domo sua perdáló Cicerónak fogok látszatai, — nem akadályozhatom, ámbár ha tenném is, csak több érdemes példát követnék ebben; ha a’Tisza késes partjain, vagy a’Kárpátok magas bérczei közt is birnék valamit, akkor valóban különös érdekem volna e’ javaslatomat még inkább ajánlani, hogy vagyonom minden részei előmenetelét eszközölhessem egyszerre, mint okos gazdához illik. Vájjon Hazánk, ha mint számos és sokféle kincsei birtokosát tekintjük, nem áll az egészhez épen úgy, mint én állnék akkor parányi kicsiségekben többféle birtokimhoz ? A’ köz Haza nem közönséges anyánké ? nem kedveli é egy szívvel fiait minden részeiben? nem táplálja é egy gonddal? ’s nem keresi é előmeneteleit minden lehető módon ’s helyeken , hogy áldási olly általányossá’s elterjedté váljanak, mint a’ nap jótévő sugarai? Azon hoszszu gyönyörű vaskötelék, melly a’ széles magyar földet, mint egy óriási szalag áttekergendi, ne szépítse vidékeit, ne gazdagítsa lakosait, hol az ős Duna ketté vágja ? mintha azontul magyarok, honfiak nem laknának vagy kereskedésre mitsem állíthatnának elő,vagy ennek hasznaira, a’ műipari előmenetel következéseire érdemetlenek , jogtalanok volnának?! Mi más okból lehetne azon egyszerű , de nem eléggé becsülhető vasvágányt, a’ hon csupán egy felének direct vagy indirect élvezésére fentartani ? talán csak irigységből vagy egyoldalú önségből nem ? távul legyen ezt vérünkrül csak föltenni is ! vagy az országgyűlésen mutatkozott majoritás diadala miatt? mellyröl tudjuk , hogy ma igy üt ki, nem sokára ellenkezőn, ’s nem volt mindenkor elég szerencsés a’ valóságos vox populi etc. kimondásában. Nem, nem, élvezze menlül elöbb a’ honnak minden része az áldást, melly a’ törvény bölcs intézkedéséből eredend, azon érzékeny gondosságból, mellyel az anya gyermekeit egyformán pártolja. Javaslatom szerint b. Rothschild ’s többi tözsérdei egyedek felemlitett észrevétele eltűnik, mert nem ajánlok pár vonalat, hol a’ részvényesek egy pár hadi sereg gyanánt állnak szemközt egy más elrontására, szerintem csak a’nagyszerű vonal folytatásáról van szó , ebben pedig , ha egy partról a’ másikra megy át , a’ részvényesek érdekei korántsem ellenkezhetnek , sőt elvem őket több személyes haszonnal kecsegteti, mivel többféle vidékeket, ’s több család tagjait részesíti eredményeiben ; többféle nyerkémletek reményit izgatja fel, következőleg a’ birodalom általányosabb, a’ részvények utáni vágy kiterjedtebb leszen. Nem csalatkozom , ha állítani merem , hogy Pénzkényuraink nem egymás ellen, hanem kezet fogva segítenék elő a’ közügyet, ha orsz.gyűlésünk egyszerűen, de komolyan meghatározná , hogy a’ Magyarországban felállítandó első vasut Debreczenböl Pestig a’Dunabal-onnan pedig annak jobbpartján építtessék. Ezen nagyszerű kereskedési szövetségnek azon jótevő következése is leend, hogy azon ellenvetést is megsemmisíti, melly a’pesti uj hídon okozandó költségek iránt tétetett; mert ámbár tagadni nem lehet, hogyha párvonalu vasutak állíttatnának fel. Pestrül a’ bal- Budáról a’ jobbparton, a’ hon felső részeiből lefelé viendő tárgyak az állóhid dija által drágittatnának , ugyszinte bizonyosságig jósolhatni azt is, hogy ez gyakorlatilag állni nem fog; hiszen azon egyedek , kik az általam tervezett vonalban a’ legnagyobbrészt veendik, kétségkívül épen azok lesznek, kik a’ kereskedés eredményeiben azaz nyereségeiben is leginkább részesülendnek, ezek pedig a’ concurrentiából támadnak, és az által válnak haszonhajtókká, ha a’ beszerzés ’s kiállitás olcsó ; azon lesznek tehát, hogy a’ közlekedési díjak az egész vonalon