Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-10-20 / 84. szám

Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer, t­í. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szer­klő ’s kiadó tulajdonosnál úri utc­a 433dik sz. alatti Trattner-Ziárd­vihág 1 1 . létén, egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kívántató példányok i­anc csupán a’bécsi cs. főpostahivatal utján öriS 61 ««».. nitiiae­­v vrtecitohon mindenfele hirdetveny fölvétetik ’s pontosan közöltetik. 1 1 lor­en,ie megr­edelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan közöltetik: főpostahivatal utján történhetik a’ . I impiiM—■■■■■!■■» — ILU-I.­­ . ■ ________________________________ fees* F. évi octob­er tjeiül december fogytáig terjedő évnegyed/ előfizetést cs i­k c r jr­ték talon uTl­éívben 2fr. 40kr., borítékosan és postán 3 fr.30p. krral elfogadnak mind a kir. postah­ivatalok mind a’ Jelenkor és Tár­s­a­i­k­o­ll . szerkesztősége. FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország : négy rendű k. k. leirat; kinevezések , megtiszteltetések jótékonyság é s névma­gyar­tás; halálozások. Országgy. közlemény (od­. utd. fali ü­­lésb. középponti vasút ügye;az erre vonatkozó beszédek 's vi­­tatkozásokkal;az napi kér. ülésb középszolnoki nemesek folya­modványa's eziránti heves tanácskozás ; aznapi orsz. ülésb. hitelintézet, ennek felelős igazgatósága 's kineveztetése 'stb oct 12d. kér ülésb. fiumei vasut-.szerződés terve; oct. Idd elegy ülésb. Két kir. leirat hirdettetik; aznapi ker. ülésb. is de hon­­fiusitás ; városi főfelügyelőség; országos szükségekre nemesi ajánlat 2.585.000 p.frt évenkint 4 eszt.re; oct. löd. ker. ülésb. kir. válaszok a’ magy. nyelv ’s országgy. száll. ügyéb kerül. választmány a’­ czikkek Sze­rkeszt.; közmunkák szabályozta­­tása; orsz. rdi ülésb. magy. ezredi tisztségek s parancsnoksá­gokra honfiak alkalmazása; zsidóügy­­s nem nemesek hivatal­képessége iránti felirat; elegy ülésb. 4. lapjaink elején látható k. kir. leirat hirdettetett ki; frdi ülésk. középponti vasút's némi sérelmek iránti válaszüzenetek 'stb; budapesti napló : fővárosi újdonságok; 20.11, Szabolcs és Gömörm­egyei közgyülé­sk. ) Szerbia (a’ zendülés további folyama.) Spanyolország (carlisták tervei és fel­szólitási; a’ kabinet változásra 's erőszakos politikára hajlik.) A­n­glia (Mannsfeld indítványa ’s­­ Connell nyilatkozata eziránt; készületek Lajos Fül. elfogadtatására; újabb kedvet­lenség Tallin.) F­r­a­n­c­z­i­a­o­r­s­z­á­g (marokkói viszonyok; Lajos Fülöp hajóraszállta és Angliába érkezte. Értesítő: Magyar- és Erdélyország. Kegy. kir. válaszok : a) az országgy. költ­ségek tárgyában fölterjeszt, felírásra. Sacrae etc. Articulurn de expensis diaetalibus hac eliam vice instar liberi oblati unice per Nobiles Regni etquos lex sub hac notnenclaíione complectifur, supportandis demis­­sa DD SS. ct 00. ddfo 5tao mens. curr. Repracseníatio­­ne exhibiíum altef. Suae Mnj.Sacr. benigne probari, tc­­noribtis ejusdem ad solifam coneerlationem relegatis.b) a’ kir. válaszokban foglalt észrevételeknek a* «.javaslat egyes szavaira Is kívánt kiterjesz­tése tárgyában : Benignis altef. Suae Máj, Sacr. Re­­solutionibus erga substrata sibi per DD. SS. et 00, Ar­­ticulorum projecta editis , hactenus quoque non solum circa meritum illorum versari solitis t séd in quantum hoc afiiceret, clinm ad ipsam eorundem textúrám expor­­rectis, ceteris autem modiíleationibus ct rectiílcationibus ejusmodi, quaesemetad faciendum in tempore compen­dium breviori fovendae mutuae cointclligentiae via m­­perari admittunt, hac ipsa de causa a consveta Articu­­lorum concerlatioue abstrahi nequeuntibus; summe fa; a m Suam Máj. Sacr. huicce negotia comitialia expediendi beuignaeque Suae Sanclioni reg. substernendos legutn artieulos p aevie cum Cancellaria sua reg. hung, aulica concertandi móri ullro dementer insistere , hocque ipsum DD. SS. et 00. erga factam eatenus ddo 5*e in. octnbris Eorundem rcuionstrationem signiíicarjclum benigne prae­­cipere dignatam esse. — e) «’ szekeres kázolók­­nnk clíiltatása tárgyában : Ad demissam DD.SS. et 00. repraesenta'ionem in merítő prohibiti per Cons, reg. locumt. hung, quaestus circumforanei in curribus exercendi ddo I3ae sept. a. c suhstrafam de benigno jussu reg. reseribi: cum indultus quaestum circumfora­­neuui in curribus ctimn exercendi e citatis per DD. SS. ct 00 Jegibus (lei ivari prorsus nequeat, sed (alom ejus ex­­tessionem ncc rectus poliliae ordo , ncc publici comnier­­cii, neque conservandae contribueníis plebis ratio aduuit­­tat, in editis per Cons, reg ]. hung, ad Cotfum Sümeg or­­dinibus nil tale, quod legibm adversum esset, eonfineri; proinde S Máj Sacr. petito DD. SS.etOO. annuere ncqui­­re, die Ilma oct. Mich. Torkos. — d) «’törvénykezés tárgyában fölter j. felírásra : §0 2do et 3tio pro­­jccti per DD. SS. et 00. circa ju is cursutn artiruli de­­missa Eorumdem ddo 5tae mens. cur. repraesentatione substrati per Suam Máj. Sacr promovendae quibusvis op­portunes tnediis rec'ao justitiae administrationi pari cum DD. SS. et 00. studio benigne intenfam ele ramter pro­­batis rcspectu causarum coram f0ro linae instantiae Ta­bulae reg. et banális decurrentium , §0 1mo antelati le­gis projeeti memoratarum summefar. Suam Máj. Sacr, dispositioni spirituique art. 45 ! 1836. porro quoque be­nigne insistere , atque liorum in confoi mitatc* modiflean­­dum praevium articulurn ad solitam concertanonem rele­­gare dignatam esse etc. Vicnnae 13a oct. 18/4. Ladis­laus Szögyényi m. p. Öcs. s ap. kir. fels. a’ b. Szepesy Ignácz halála ál­tal csak rövid időig megürült püspökség jövedelmeiből a’ pécsilyceum alapítványa nevelésére 9186 fi t 176/ krt V. ajándékozni; b Löhr Ferenczudv. tan. ’s a’ főudvar­­nresteii kanczellária igazgatóját oct. 12k. nyugalmazta­­tásakor sz. István rend keresztjével dijmeuten diszcsi­­teni; Lovász András m. kir. helytartósági tanácsost és fcanczellária-igazgatót egész évdije meghagytával nyn­ galmazni ’s az így megürült kanczellária-igazgatói ál-­­ imásra Sorszeh Jósef m. k helyt, tanácsost kineve/.ni, to­vábbá az orsz. f­épitő-kormán­ynál megürült harmadik igazgató-segédi tisztséget Kecskés Károlyra ruházni , Hornig Ferenczet m. kir üdv kincstári szám isztet, sa­ját kérelmére jegkegy. nyugalmazni, Zaj­.ez József hit. ügy.’s Kassa városi aljegyző és Zojácz István vezeték­nevüknek váloztatásnt k. megengedni méltóztatott. Halálozások. Sept. 29-én szenderült jobblétr­e Eördögh József a’Jászkun kerületek nádori alkapitánya. Az általa ernyedetlen buzgalommal kormányzott jász­kun nép osztozik kesergő özvegye’s családja bánatában. Oct.9 én pedig Gegő Elek, m. akad. lev. tag , előbb sz. ferencz-rendi jeles hitszónok,néhány hónap óta Veszprém püspökmegyebeli áldozó pap ’s gr. Zichy Bódog házi káplánja ideglázban ellenek 40ilik évében Pozsonyban határozott meg. A’ minden szempontból korán hamvadó kitűnő dísze volt egykori szerzetének apóst, buzgósága szónoklatával, dicsősége a’ lelkes székelyföldnek , melly bár több illy hazafi­ apostollal ajándékozná meg a’ testvér két hazát !’s becsült munkás tagja tud.akadém­iánk’skrod­­nak moldvai utazásával ’s ezentúl, midőn annyi küzdés ’s hányatás után békepártra jutott, ha az élet ura illy vá­ratlanul a’ férfikor legviritóbb szakában végnyugpontra nem inti,bizonnyal ujdon viszonyai közt példás tagjává létesülendő az őt ápoló szárnyai alá fogadta püspökme­­gyének ’s honfi örömére az őt boldogitó pártfogásával gyámolította­ns lelkű grófnak ! — Végi e f. he lykén ki­sérte Esztergom vgyének egész tiszti kara Tinnyén a’vi­­gasztalhatatlan nemzetség könyzápori ’s jobbágyinak ál­dási közt családi sírboltba idősb Huszár Imre Esztergom vgyének volt első alispánja’s országgy. alatti követe ’s­­ bbr megyei­­b. hideg tetemeit. Béke poraikra Országgyülési közlemény a’ Hírnök szerint. 243 d. orsz. fldi ülésb. oct. 1­lkén tárgy a’ középponti vasút.Egy báró, föt.széki biró ’s föisp. helyettes igy adá elő nézeteit: Figyelvén cs. kir. fölgségednek a’ tanács­kozásokat irányzó elnöki kijelentésére, előadásom vé­gén a’ t. klt. üzenetéhez képest leszek véleményemet nyilványitandó; előadásom közben pedig valamint a’fel­­olvasott okiratokra, úgy azon feliratra is teszek figyel­memet fordítandó , mellyet az orsz. RR. az elöttünk fek­vő tárgyra nézve több hét előtt juttattak fels. urunk élié­be. A’ középponti vasút sürgetősége e’ felírásban már egyhangúlag el volt ismerve ; de ki vala egyszersmind országgyűlésileg mondva, hogy valamint ennek , úgy bármellyik más czélba veendőnek is nem lehet jövendő­je e’ honban, ha általán fogva a’ vasutak ügyének uj törvények ’s czélszerű intézkedések nem jövendnek se­gítségül , ’s helyes vala e’ tapasztalás­ igazolta állítás ; mert im látjuk, hogy olly időben, midőn a’ hasonló vál­lalatok iránt más országokban lehető legnagyobb ro­­konszenv mutatkozott, és szinte csodák történtek azok létrejötte körül, honunkban 183­6.óta, midőn e’ tárgy körül törvényileg intézkedénk legelőször, semmi nem történhetett, ’s megbukott a’jobbparti vasút ’s nagyre­mény az itten tervezett balparti vasúthoz sem csatlako­zik. Azon status-gazdaságtani tekintetből is fontos kér­déssel,hogyan kelljen ’s lehessen segitni e’ dolgon, leg­előbb is azon orsz. választmány találkozott munkálko­dása terén, mellyet az ország közszükséges födözése te­kintetéből külde ki annak gyűlése mindkét táblánk ré­széről. ’S mondhatom, hogy ugyan idejében’s alkalmas körülmények közt találkozott ezzel azon tekintetből, miszerint maga idejében lerázhat az ország egy szeren­csétlen szerződést nyakáról, ’s a’ fenyegetett kár ’s ve­szély által okulva biztosíthatja majd jövőjét innen túl felállítandó vasutainak. Ugyanis az ország legelső te­­endőji közé a’ közlekedési vonalak felállítását sorolván a’ nevezett orsz. választmány, a’ vasutak felállításának kiáltó szükségét is elismerte, ’s ezek tekintetéből azon elvet mondá ki, miszerint vajha innentűl a’ t.hozás te­kintene ezek ügyébe ’s életbeléptetésüket, fenállhatá­sukat ott, hol lehet, önmaga sorolná bárha áldozato­­kat igénylendő teendőji közé is. Bárha ez az orsz. vá­lasztmány részéről még csak mintahajlás, mint czélba vett javaslat mondatott is ki, jelenté magát előtte azon vállalkozó társaság, mellynek f. é. mart. 1­é-én kelt ’s a’ H.-tanács által megerősített szerződése valamint az általam felhozott feliratban már megemlittelek, úgy ke­véssel ezelőtt itt is felolvastatok­; ’s mellyröl bátran merem állitni, miszerint annak tartalma lehető leginga­­­­tagabb, szemközt az országgal semmi bizonyost magá­ban nem foglaló,’s nemcsak terhes e’fölött az országra nézve, hanem felfogásom szerint káros is. Avagy hol van e’ szerződésben biztosíték az iránt, hogy létre jő azon vasút, mellyet már ez országgyűlés mulhallannak nyilványitott az ország felvirágzására ? ki mutat nekem e’ tekintetben legkisebb positivitást is ? részemről nem találok ebben semmi egyebet, mint e’ szavakat: ,,hogy a’ két pálya egyszerre kezdendő’s folytatandó.“ Ez ál­talányos szavakból pedig azt következtetni, miszerint köteles lesz a’ társaság egyszerre kezdeni majd Pesten a’ vaspályát, ’s egyenlő szerben folytatni azt mindaddig mig be nem végződik, épen úgy Bécs, mint Debreczen fele, bajosan lehet, ’s nem egy könnyen köthetnec’sza­­vak erejénél fogva, a’ II.tanács a’ vállalkozó társaság cselekvés-módjába még azon esetben sem, ha az p. D. Pesttől Váczig, Pozsonytól Ausztria széléig egész erő­vel dolgoztatna; Debreczen felé ellenben csak illőit ka­­pargatna az utón. Vagy talán abban keressek a’ nemzet részére biztosítékot, miszerint az mondatik a’ szerző­désben, hogy az abban foglalt tarifta 80 évre állapít­tatott meg; de hát arról, hogy 80 év múlva mi történ­jék , nem kell e hasonló szerződéseknek rendelkezniük ? ’s ez előttünk fekvőnek szavaiból nem lehet é azt követ­keztetni, hogy az talán már tariffa mellett, de örökö­­sen a’ vállalkozó társaságé; ’s nem e’ szerződésnek kell é az iránt is rendelkeznie , hogy mi kárpótlása lesz az országnak, ha létre nem jövend a’ pálya, nemde itt meghatározandó az is , hogy mennyi idő alatt kell annak létesülnie , valamint végre az is , hogy ne csak a’ talán jobban jövedelmező részek készíttessenek el, de ezek­kel egy időben az is , melly előleg talán kevesebb jö­vedelmet igér , azt meg sem említvén, hogy hasonló szerződésekben szokott az is mindenkor elhatároztat­ni, gőz-vagy lóerőre készíttetnek­­ a’pályák. Ésim e’ szerződés az 1836 : 2­5. t.czikk utalma alatt áll, ’s ez alatt egy századig fog nyögni, sinyleni a’ nemzet, ha a’ kedvező, önmagától kínálkozó alkalmat meg nem ra­gadjuk , ’s meg nem váltjuk magunkat, maradékunkat annak terhétől, mi még most hatalmunkban áll. Ugyan­is az orsz. választmány a’magát nála jelentett vállalko­zó társasággal alkuba bocsátkozván, ennek kedvező e­­redménye eddig is már köv. áll. i) Lehetősége mutat­kozik a’ tarifta 3­0 év múlva leszállittathatásának. 2) A’ helyett, hogy a’ H. tanács szerződése még a’ kikötött 80 év múlva is a’ vállalkozó társaság kezeiben hagyja ez egész vállalatot,az orsz. választmány eszközlé azt,hogy ez évek múlva ingyen jő a’ nemzet kezére vissza , sőt e’ tekintetben még arra is vala reménye, hogy 60ra szál­­littatik le az évek száma , sőt még e’ törlesztési évek is csökkentethetnek azon esetre, ha magát a’tariffát nem lesz az ország a’ fenemlitett 30 év múlva leszállítandó. 3) Meghatároztatott, miszerint az egész vonalon gőz­erőre készíttessenek a’ működő gépek ; ’s a’mi mind­ezeknél több , 4) hogy tökéletes biztosítása lesz az or­szágnak az iránt, miszerint a’ vasút egész kiterjedésben létre fog jöni, pedig 8 év alatt; ’s e’ biztosítás abban áll, miszerint a’ vállalkozó társaság ígéretet­lön aziránt, hogy két év elforgása alatt az egész vonalnak készen lesz két ötödrészben úgynevezett talapja (Unterbau)­, mi ha meg nem történnék, nemcsak elveszt minden ked­vezést,de befektetett pénze’s munkája is az ország javá­ra marad; ’s még e’ fölött 1 millió pgo frtot érő sta­­tuspapirosok is kivántaltak az orsz. választmány részé­ről az ország biztosítására letétetni. ’S mindezen ked­vezésekért, mellyeket nem méltánylani lehetlen , mit igért az orsz.választmány? felelet: 13 azt, hogy azon esetre, ha a’befektetendő 18 millió­­t nem kamatoz­na száztól, ez esetben az ország a’ 4dik ’s 5dik kamat­lábat 30 évre biztositná a’ társaságnak , de csak azon naptól kezdve, midőn az egész vonal kész le­end. 2) Biztositá a’ nevezett vállalkozó társaságot az iránt, hogy 15 év alatt a’ Duna jobbpartján egyenvonalu vasut nem fog vezettetni. Mi az 1ső biztosítást illeti, bátor vagyok kérdeni, hogy tökéletes biztosítása e’ fontos vállalatnak ’s mindazon felemlített kedvezmények lehető megnye­rése nem érdemlik­é meg, hogy azon az egész vonal biz­tosítása után alig gondolható esetre, miszerint az érin­tett 18 millióról egy vagy két petét kellene fizetnünk.

Next