Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-10-27 / 86. szám

kr* tevoka Mo­s 1844. CST vasárnap October­­ Stíilik SZ 1811. — —— ------—-----—-—.—, ,m­­i.ntmni kors/fl*- • t ! vasárnap és csi­törtökön Előfizethetni helyben a’s/.Crktő’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 4öt ödik sz. alatti Trattner-K­árolyi ház első eme-Megjelem* a’ t arsalkodoval m­mnde­n , . . ,az ausztriai birodalomba vasrv külföldi tartományokba kivántató példányok hrant csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ léten, egyebütt pedig minden királyi posta­lm­atannal. Az ausztriai n­indenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan köz ültet­ik. ■ *•- ’ fi - • n~t­i-Trifr-nii nrnnnnr itt «iiiiHMiiiMiiBiJmf» V. évi october Ijélül december fogytáig terjedd évnegyed^ előfizetési ez. ikerlapokra, boritéktalanul helyben ) p~. jq kr.; borítékosan és postán 3 iV. 30p* krral elfogadnak mind a Lir. postahivakdlok mind a Jel­e­n­k­or és I­a­i-9 t* , s a­­­k a­d­ó szerkesztősége. FOGLALAT. Magyar- és Erdély ország : K nevezések: készpénz és kölcsön. Országgy. közlemény (248 frdi ülésben a hitelintézet tárgyában kelt válaszüzenethiteles tés s több rendű válaszü­zenetolvasás után a­ nemnemesek hivatalképessége irán­ti .2d. rdi üzenet tanácskozás alá jött’s végzéssé egy főispán he­yettes­t, azon indítványa emeltetek, hogy a hivatalképes­­ség a­ nemnemesekre ál­talányosan terjesztessék ki. Ez után az országgy. szabad újság tárgyában kelt 2d. rdi üzenet került szőnyegre. 211 ker. ülés a hajdu­ker szerk. tett módositás és magy. gazd. egyes által benyújtott folyamodással foglalko­­zók. 248 orsz. ü­lésb. a"1 hajdúkor, szerkezetben a követhalasz­­tásra nézve tett módosítás, utánna a városi refor­mügyben ke­letkezett rd fd üzenet tárgyaltattak.21 r) frdi ülésb.a valósi Sd üzenet tekintetében a föKIl. előbbi nézeteikhez r­agaszkod­tak. Aztán a­ hajdúkor, rendezési 2d rdi üzenet tárgyaltat­ván , erre nézve a’két tábla közti egyesség megtörtént. 312. kér. ülésb. a Részek tettleges visszakapcsoltatása iránti üze­net 's fölirási jav. hitelesítése után a’börtönrendszer tárgya­­beli f.(I frdi válaszüzenet került tanácskozás alá 313­. ker. ülés a'hitelintézet iránt átküldött frdi válaszüzenet tárgyalá­sával foglalkozók; budapesti napló; gömör m. közgyűlése.) Amerika ( Kormány változás.) Anglia (Udvarlások Lajos Fülöpnél ; nagy lelkesülés.) Spanyolorsz­á­g (Választókamra alkatrészei , Es­­partartero nyilatkozványa ) F­r­a­n­c­z­i­a­o­r­s­z­á­g (A' kir. Eube érkezett.) Értesítő: Magyar- és Er­­élyorszáág. A’ attigu m­. kir. udv. Kincstár Sz. Jánosi megürült h­arminczados állomásra Pribék József ottani ellenőrt; ennek helyébe ellenőrzé Paulay Márton sopronyi har­­minczadi írnokot, ennek helyébe írnokká Tóth János pozsonyi kezelési gyakornokot; a’ megürült grossehü­­tzi harminczadosi hivatalra pedig Perner Ferencz lichtenwerthi harminczadost, ennek helyébe Spacsek Ferencz pozsonyi h­arminczadi írnokot; a’ pozsonyi har­­minczadi­ irnokságra Pruner Antal ottani kezelési gya­kornokot ; a’ megürült farkasvölgyi 30di irnokságra Ko­­ezy Eduard győri h­arminczadi kezelési gyakornokot ; a’megürült edelsihali 20di útlevélvizsgálásigra Kóger Mihály neuslifli 30di felügyelőt,végre a’pahrendorfi 30di útlevél­vizsgáló hivatalra Horni József vimpassingi 30di felügyelőt alkalmazó. Kész idélsz és kölcsön. Ugyan mit gondolsz barátom? hogyan éled napjaidat olly gondtalan nyu­galomban , midőn látod mindenben hátramaradásodat ? Birtokod roppant terjedelmű , termékenysége Gózsent előzi meg,erdeid gazdagok fatermésben, szőlőhegyeid a’ vigasztaló nedvek bő ned­árival kedveskednek, folyamid izletes halakkal táplálnak; szóval: birtokod, mit a’ ter­mészettől nyertél, fölségés és isteni; de te sem irániai szeretésből, sem hálából, sőt még szégyenből sem te­­szesz semmit birtokod ’s e’ mellett magad jobbléte eme­lésére; átszenderged napjaidat, mintha nem is azért volnál teremtve, hogy társaiddal,’s hozzád hasonlók­kal versenyt fuss az élet czélja felé, sőt mintha a’ pályát sem ismernéd, melly nemes versenyzésre vezet, lak­házad­ószerü, alacsony, szűk, egészségtelen, sár, sze­mét és posvány; istállóid rémületesek , tisztátlanok , takaruló utai járhatatlanok, kerítéseid folt és rongy, gazdag földeid ugar nélkül nem teremnek, réteid pedig teremnek kákát, sást és nádat. Majorid igen, 6 - 7 ezer holdon egy istálló ’s rozzant major ; gazdálkodás­módod borzasztó, szántásra, kapálásra ’s cséplésre gé­peid nincsenek, javaid roszul jövedelmezvén borjubor csizmát viselsz. Ugyan ébredj kérlek! hiszen igy gaz­dálkodva talán napi szükségidőt sem vagy födözni ké­pes, nem hogy javításokat tenni ,s annál kevesb­­bé hozzád hasonlókkal az élet és tettek mezején, mint illő volna, versenyezni. Látod nyilván, hogy náladnál sokkal kisebbek nemcsak az élet több javait érdelik, de még felebarátj­okkal is jót tehetnek ’s a’ közjóra is ne­­meslelküleg áldozhatnak, és te, vagy hanyagságod, v. tudatlanságod miatt a’nap terheit is alig bírod.‘ „Elismerem hátramaradásomat ’s vérzik szivem­ , hogy mindezeken nem segíthetek : mindenem silány és kisszer­ű­.jövedelmimet ugyan emelhetném újabb majorok építésével,marhák szaporításával, posványok kiszárí­tásával, gépek beszerzésével, némi adósságbma lefize­tésével , de hol vegyek pénzt ezekre? midőn azon láb, mellyre h­á­z­t­a­r­t­á­s­o ms őseimtől átvett modorban állitám,annyi fölösleget sem hagy jövedelmemből,hogy a’ szükségeket beszerezhessem ; újabb adósságokat ve­gyek föl nyomasztó körű­lményimben, hogy javaimat még jobban terheljem? ezt nem­­tehetem, családom át­kát magamra nem vehetem, nem akarhatom, kivált mi­dőn a’pénzerővel előállított nagyobb gazdasági hasz­nok hazánkban a’ befektetett tökének kamatját nem bír­ják; és ha még nagyobb jövedelmek jó reménye fejében nyomasztó adósságokat teszek , és a’ remény csal, há­zam végpusztulásra jutand.“ Hogy az irt párbeszédben hazánk viszonyainak képe rejlik , a’ kegyes olvasó látni fogja. Hátramaradá­­sink borzasztók ’s mi a’helyett,hogy nyomasztó körű­l­­m­ényinken segitnénk, nemcsak mozdulatlanul akarunk veszteglőni, sőt a’ legjobb tanácsot ellökve magunktól, még ott is hátrálunk , hol már némi haladásba belé­­e­­gyeztünk : a’ házi adót megbuktatjuk (miért azonban nem kár),a’ telekdijt pedig a’legnagyobb silányságig is alig pártoljuk ; öszszedugott kezekkel mindent a’ kor­mánytól várunk, még azt is, hogy az az örökös tartomá­nyok kárával a’magyar érdekeket fölvirágoztassa. Soha nemzet nagyobb segéd-külforrásokkal nem birt mint a’ magyar; de mi a’ források megnyitására erőnk legcsekélyebb részét sem akarjuk áldozatul vin­ni, ’s inkább sárba, szemétbe fuladunk, hogysem né­hány kéve rozsét vinnénk drága vállainkon a’ posvány áthidalására. De úgy látszik, hogy ezen ázsiai csökö­nyösség nem annyira rosz akarat és makacsság, mint a’számvetés tudományának hi­ánya, miszerint a’pénz természetét teljességgel nem ismerve, miképen kelljen azt úgy kiadni, hogy hasznai nagyobbak legyenek mint a’ befektetett töke. Megfujja tehát értekező erejéhez ké­pest tárogatóját ezennel ’s röviden elmond mindent, mit tud és jelenen szükségesnek vél, a’ pénz és kölcsön­­vétel természetéről. Semmi nem fejlett még e’ hazában nagyobb evi­dential mint az, hogy hazánknak sem bel- sem külke­­reskedése nincsen ;’s ennek oka egyedül a’ közlekedé­si utak hiánya , ’s különösen a’ tengerhez nehéz jutás, melly a’ kivitelt annyira terheli, hogy más országok olcsóbban szállíthatják áruikat a’ magyar tengerpartra mint mi — oh szégyen! — a’ magyar tengerpart lakosi magok is odesszai és galaczi búzával élnek. Az aka­dály pedig csak egy három mérföldnyi ’s nem szerfölött magas hegyláncz. És ezen akadékos hegylánczat egy nagy nemzeti erő nem képes onnét elférni (hogy chinai kifejezéssel éljünk) vagy azt átfúrni ? vagy rajta egy hatalmas vasutat keresztülvinni? Oh igen is képes vol­na ’s akaratra sem hi­ányzanék , de pénze nincs. — Pénze nincs? — 12 millió lakosa, 82 millió haszonve­­hető hold földje van — de egy vasútra pénze nincs ? — 11 , a millió forintja nincs ? — Ez gunynak jó,de való­ságnak igen rész ; mert ezt a’ világon hinni senki sem fogja, hacsak hozzá nem tesszük — de akaratja sincs. Minden nemzet életében vannak olly pillanatok , mellyekben rögtön nagy pénzmennyiségre van szükség. Illyenek a’ háborúk és a’kereskedési conjuncturák , melly utolsókban ha a’nemzet az alkalmat elszalaszt­ja , ’s magát más által megelőztetni engedi, a’ soha többé vissza nem varázsolható szerencse neki hátat for­dít. Illy állapotban van jelenleg hazánk ; holott lakosi­nak kicsinye nagya átlátja,hogy kereskedésünknek, melly jelenleg talán semminek mondható, csak a’ vu­­kovár-fiumei vasút adhat inpulsust, de az országos kincstár, mint mindenütt Európában, egészen üres. Pe­dig vetélkedve látjuk a’vasutakat Európában statusok költségin építtetni, bár nemcsak pénzök nincs, sőt tö­mérdek adóssággal is terheltetvék! ! Ugyan kedves ha­­zámfiai tanuljuk meg tőlük azon szerencsés mesterséget, miképen lehessen ott milliókba kerülő költséges épit­­vényeket készíttetni, hol üres a’ pénztár?—Hogyan­­ építhet a’ milliárd adósságokkal terhelt Franczia- és­­ Angolország több millióba kerülő v­a­su­ta­t, de hogy építheti közelebb az ausztriai császárság a’ trieszti vas­utat, midőn több, mint 700 millióval adós,’s több mint 28 millió évenkinti kamatot fizet? A’ pénzszerzésnek az álladalmaknál két útja van, egyik az a­d­ó másik a’ kölcsön. Ezen utolsó pénz­­szerzési módnak ismét három forrási vannak , úgymint:­­ annuitási, sorshúzási és nemzeti bank­­általi kölcsönvételek. (Folyt. köv.) Országgy­ű­lési közlemény a’ Hírnök szerint. 248 d. frdi ülésben oct. 18-án a’ hitelintézet körüli vá­laszüzenet hitelesíttetvén, többrendü változtatás történt­­ a’ szerkezetben. Ezután felolvastattak ’s köziratra bo­csáttattak a’ zsidók ’s községi jegyzők ügyébeni válasz­­üzenetek. Tanácskozási első tárgy volt a’ nemnemesek hivatalképessége iránti 2d. rendi üzenet, mellyet is egy b. főt.széki biró ’s főisp. helyettes ékkép nyira meg. Né­mi tartózkodással szólok e’ tárgyhoz, miután annak föl­vételekor a’ m.FRH. tanácskozásiban részt nem vehet­tem ; figyelni fogok azonban az itt mondottakra, mely­­lyeknek hírlapok utján csakugyan hiteles tudomására jövök, figyelni főleg a’ m. FRR. e’tárgybani is­ választ­­va. A’ t. RR. első felszólításakor elvileg ugyan az álta­lán­os hivatalképesség mellett nyilatkozónak, ’s e­z tá­mogatók felhordott okaikkal; hogy azonban ez elvet csak részlegesen akarák még most életbe léptetni, on­nan vala gyanítható, miszerint a’javasolt t.czikket azon időre mondák szolgálandónak, mig majd általányosan rendelkezni fog az országgyűlés a’ hivatalképességröl. De ide mutat efölött e’ kifejezésük is, miszerint jelenleg csak a’ közigazgatási hivatalokra kiv­ánák a’ hivatalké­­pességet kiterjeszteni. Illy felhívásra a’ m. FRR. részük­ről is mindjárt elfogadók a’ hivatalképességnek nemne­mesekre leendő kiterjesztési elvét, de kettőre szóliták, fel a’ t. illet, hogy t. i. magyarázzák meg, mit értenek a’ közigazgatási kifejezés alatt; mi leginkább úgy történik meg, ha világosan megnevezik azon hivatalokat,mellye­­ket innentúl a’nemnemesek által is viseltetni óhajtanak; ’s 2) az kivehető válaszüzenetükből, miszerint az álta­lányos elv lépcsönkint jöjön életbe. A’ t. RR. ime most eg dik üzenetben megfordítják a’ dolgot, ’s nem azon hi­vatalokat nevezik meg, mellyeket viseltetni óhajtanak a’ nemnemesek által is; hanem mintegy az általányos hi­­vatalviselhetést mondják ki, ’s azon hivatalokat nevezik meg, mellyekröl meggyőződésük az, hogy azokat a’nem­­nemesek még most nem viselhetik, ’s illyeneknek állít­ják az alispán, szolgabiró és eskütti hivatalokat; a’ két tábla tehát magában az elvben megegyezett, de elég van a’m. FRR. kívánságának is annyiban léve,miszerint most már határzottan kimondák a’RR.milly értelemben vették a’ közigazgatási hivatalok kifejezést, t. i. szerintük a’ nemnemes lehet a’ nádortól kezdve lefelé minden az alis­­páni hivatalig ; azon alul azonban sz.bíró ’s esküit nem; ’s kétségtelenül ha már csakugyan ez volt a’ t. RR. né­zete, ezt könnyebben lehetne illy módon kifejezni, mint történhetett volna akkor, ha a’m. FRR. felszólítása nyo­mán azon számtalan hivatalt nevezték volna meg, mely­­lyekre a’ hivatalképességet kiterjeszthetőnek vélik.Nem gondolom azonban, hogy az elv lépésönkénti életbelép­­tetésit a’ m­. FRR. közül bárki is olly értelemben gondol­ta volna a’ t.­RR. által vétetni, miszerint az felülről alá— felé történjék. Más nemzeteknél legalább megfordítva volt a’ dolog, mint ennek közelebben Anglia példája; mert hisz a’t.R­. eljárása’s első üzenetökben tett nyíl­vá­ny itása szerint, m­ikép még most ők sem akarnak általá­nyosan rendelkezni, további kifejlődése a’dolognak lép­­ésénként úgy történnék , hogy majd idővel alispán is le­het a’nem nemes, de még akkor sz.biró ’s esküit nem; még később majd sz.biró is, de eskü­tt csak akkor , ha általányosan leend a’ hivatalképesség honunkba behoz­va, ’s itt akarata ellen is azon értelmezés jut az ember e­­szébe, mellyet az eskütti hivatalról tréfásan szoktak mondani: „quodsit officium, cum quo parum,sine quo nihil, mintha épen ezen mindenüvé beszélt hivatalnoki elemben végfogytig meg akarnák a’ nemesi mérsékletet a’ t. RR. tartani. Nem lehet ugyanis azt tennünk fel a’ t. ARról,hogy a’hivatalképesség javasolt kiterjesztése mel­lett minden más tisztséget le akartak volna nyomni ’s csak a’ kiszemelt hármat sugároztatni a’ nemesi előjo­gok segedelmivel legtöbb tekintéllyel közül. De nem azt sem, hogy tár kaput nyitnak a’ nemnemeseknek ma­gast­ hivatalokra, de nehezitni kívánják az odajuthatást azáltal, hogy a’kisebb hivatalokat elzárják előlük, mert magas­ állású tisztviselőink rendszerint nem épen ezen hivataloknál kezdek­­ meg pályájokat,mellyekre a’ RR. javaslata szerint a’ nemnemesek igényt nem tarthatná­nak. Azonban bármint legyen a’dolog,a’t.RR.c’ hármas kivételt magában foglaló javaslatát az elv lépcsönkénti alkalmazásának komolyan nevezni nem lehet és ugye’ tekintetben a’ m­. FRR. felszólításának, melly azonban

Next