Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-10-27 / 86. szám
kr* tevoka Mos 1844. CST vasárnap October Stíilik SZ 1811. — —— ------—-----—-—.—, ,mi.ntmni kors/fl*- • t ! vasárnap és csitörtökön Előfizethetni helyben a’s/.Crktő’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 4öt ödik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első eme-Megjelem* a’ t arsalkodoval mmnden , . . ,az ausztriai birodalomba vasrv külföldi tartományokba kivántató példányok hrant csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ léten, egyebütt pedig minden királyi postalmatannal. Az ausztriai nindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan köz ültetik. ■ *•- ’ fi - • n~ti-Trifr-nii nrnnnnr itt «iiiiHMiiiMiiBiJmf» V. évi october Ijélül december fogytáig terjedd évnegyed^ előfizetési ez. ikerlapokra, boritéktalanul helyben ) p~. jq kr.; borítékosan és postán 3 iV. 30p* krral elfogadnak mind a Lir. postahivakdlok mind a Jelenkor és Iai-9 t* , s ak adó szerkesztősége. FOGLALAT. Magyar- és Erdély ország : K nevezések: készpénz és kölcsön. Országgy. közlemény (248 frdi ülésben a hitelintézet tárgyában kelt válaszüzenethiteles tés s több rendű válaszüzenetolvasás után a nemnemesek hivatalképessége iránti .2d. rdi üzenet tanácskozás alá jött’s végzéssé egy főispán heyettest, azon indítványa emeltetek, hogy a hivatalképesség a nemnemesekre általányosan terjesztessék ki. Ez után az országgy. szabad újság tárgyában kelt 2d. rdi üzenet került szőnyegre. 211 ker. ülés a hajduker szerk. tett módositás és magy. gazd. egyes által benyújtott folyamodással foglalkozók. 248 orsz. ülésb. a"1 hajdúkor, szerkezetben a követhalasztásra nézve tett módosítás, utánna a városi reformügyben keletkezett rd fd üzenet tárgyaltattak.21 r) frdi ülésb.a valósi Sd üzenet tekintetében a föKIl. előbbi nézeteikhez ragaszkodtak. Aztán a hajdúkor, rendezési 2d rdi üzenet tárgyaltatván , erre nézve a’két tábla közti egyesség megtörtént. 312. kér. ülésb. a Részek tettleges visszakapcsoltatása iránti üzenet 's fölirási jav. hitelesítése után a’börtönrendszer tárgyabeli f.(I frdi válaszüzenet került tanácskozás alá 313. ker. ülés a'hitelintézet iránt átküldött frdi válaszüzenet tárgyalásával foglalkozók; budapesti napló; gömör m. közgyűlése.) Amerika ( Kormány változás.) Anglia (Udvarlások Lajos Fülöpnél ; nagy lelkesülés.) Spanyolország (Választókamra alkatrészei , Espartartero nyilatkozványa ) Francziaország (A' kir. Eube érkezett.) Értesítő: Magyar- és Erélyorszáág. A’ attigu m. kir. udv. Kincstár Sz. Jánosi megürült harminczados állomásra Pribék József ottani ellenőrt; ennek helyébe ellenőrzé Paulay Márton sopronyi harminczadi írnokot, ennek helyébe írnokká Tóth János pozsonyi kezelési gyakornokot; a’ megürült grossehützi harminczadosi hivatalra pedig Perner Ferencz lichtenwerthi harminczadost, ennek helyébe Spacsek Ferencz pozsonyi harminczadi írnokot; a’ pozsonyi harminczadi irnokságra Pruner Antal ottani kezelési gyakornokot ; a’ megürült farkasvölgyi 30di irnokságra Koezy Eduard győri harminczadi kezelési gyakornokot ; a’megürült edelsihali 20di útlevélvizsgálásigra Kóger Mihály neuslifli 30di felügyelőt,végre a’pahrendorfi 30di útlevélvizsgáló hivatalra Horni József vimpassingi 30di felügyelőt alkalmazó. Kész idélsz és kölcsön. Ugyan mit gondolsz barátom? hogyan éled napjaidat olly gondtalan nyugalomban , midőn látod mindenben hátramaradásodat ? Birtokod roppant terjedelmű , termékenysége Gózsent előzi meg,erdeid gazdagok fatermésben, szőlőhegyeid a’ vigasztaló nedvek bő nedárival kedveskednek, folyamid izletes halakkal táplálnak; szóval: birtokod, mit a’ természettől nyertél, fölségés és isteni; de te sem irániai szeretésből, sem hálából, sőt még szégyenből sem teszesz semmit birtokod ’s e’ mellett magad jobbléte emelésére; átszenderged napjaidat, mintha nem is azért volnál teremtve, hogy társaiddal,’s hozzád hasonlókkal versenyt fuss az élet czélja felé, sőt mintha a’ pályát sem ismernéd, melly nemes versenyzésre vezet, lakházadószerü, alacsony, szűk, egészségtelen, sár, szemét és posvány; istállóid rémületesek , tisztátlanok , takaruló utai járhatatlanok, kerítéseid folt és rongy, gazdag földeid ugar nélkül nem teremnek, réteid pedig teremnek kákát, sást és nádat. Majorid igen, 6 - 7 ezer holdon egy istálló ’s rozzant major ; gazdálkodásmódod borzasztó, szántásra, kapálásra ’s cséplésre gépeid nincsenek, javaid roszul jövedelmezvén borjubor csizmát viselsz. Ugyan ébredj kérlek! hiszen igy gazdálkodva talán napi szükségidőt sem vagy födözni képes, nem hogy javításokat tenni ,s annál kevesbbé hozzád hasonlókkal az élet és tettek mezején, mint illő volna, versenyezni. Látod nyilván, hogy náladnál sokkal kisebbek nemcsak az élet több javait érdelik, de még felebarátjokkal is jót tehetnek ’s a’ közjóra is nemeslelküleg áldozhatnak, és te, vagy hanyagságod, v. tudatlanságod miatt a’nap terheit is alig bírod.‘ „Elismerem hátramaradásomat ’s vérzik szivem , hogy mindezeken nem segíthetek : mindenem silány és kisszerű.jövedelmimet ugyan emelhetném újabb majorok építésével,marhák szaporításával, posványok kiszárításával, gépek beszerzésével, némi adósságbma lefizetésével , de hol vegyek pénzt ezekre? midőn azon láb, mellyre háztartáso ms őseimtől átvett modorban állitám,annyi fölösleget sem hagy jövedelmemből,hogy a’ szükségeket beszerezhessem ; újabb adósságokat vegyek föl nyomasztó körűlményimben, hogy javaimat még jobban terheljem? ezt nemtehetem, családom átkát magamra nem vehetem, nem akarhatom, kivált midőn a’pénzerővel előállított nagyobb gazdasági hasznok hazánkban a’ befektetett tökének kamatját nem bírják; és ha még nagyobb jövedelmek jó reménye fejében nyomasztó adósságokat teszek , és a’ remény csal, házam végpusztulásra jutand.“ Hogy az irt párbeszédben hazánk viszonyainak képe rejlik , a’ kegyes olvasó látni fogja. Hátramaradásink borzasztók ’s mi a’helyett,hogy nyomasztó körűlményinken segitnénk, nemcsak mozdulatlanul akarunk veszteglőni, sőt a’ legjobb tanácsot ellökve magunktól, még ott is hátrálunk , hol már némi haladásba beléegyeztünk : a’ házi adót megbuktatjuk (miért azonban nem kár),a’ telekdijt pedig a’legnagyobb silányságig is alig pártoljuk ; öszszedugott kezekkel mindent a’ kormánytól várunk, még azt is, hogy az az örökös tartományok kárával a’magyar érdekeket fölvirágoztassa. Soha nemzet nagyobb segéd-külforrásokkal nem birt mint a’ magyar; de mi a’ források megnyitására erőnk legcsekélyebb részét sem akarjuk áldozatul vinni, ’s inkább sárba, szemétbe fuladunk, hogysem néhány kéve rozsét vinnénk drága vállainkon a’ posvány áthidalására. De úgy látszik, hogy ezen ázsiai csökönyösség nem annyira rosz akarat és makacsság, mint a’számvetés tudományának hiánya, miszerint a’pénz természetét teljességgel nem ismerve, miképen kelljen azt úgy kiadni, hogy hasznai nagyobbak legyenek mint a’ befektetett töke. Megfujja tehát értekező erejéhez képest tárogatóját ezennel ’s röviden elmond mindent, mit tud és jelenen szükségesnek vél, a’ pénz és kölcsönvétel természetéről. Semmi nem fejlett még e’ hazában nagyobb evidential mint az, hogy hazánknak sem bel- sem külkereskedése nincsen ;’s ennek oka egyedül a’ közlekedési utak hiánya , ’s különösen a’ tengerhez nehéz jutás, melly a’ kivitelt annyira terheli, hogy más országok olcsóbban szállíthatják áruikat a’ magyar tengerpartra mint mi — oh szégyen! — a’ magyar tengerpart lakosi magok is odesszai és galaczi búzával élnek. Az akadály pedig csak egy három mérföldnyi ’s nem szerfölött magas hegyláncz. És ezen akadékos hegylánczat egy nagy nemzeti erő nem képes onnét elférni (hogy chinai kifejezéssel éljünk) vagy azt átfúrni ? vagy rajta egy hatalmas vasutat keresztülvinni? Oh igen is képes volna ’s akaratra sem hiányzanék , de pénze nincs. — Pénze nincs? — 12 millió lakosa, 82 millió haszonvehető hold földje van — de egy vasútra pénze nincs ? — 11 , a millió forintja nincs ? — Ez gunynak jó,de valóságnak igen rész ; mert ezt a’ világon hinni senki sem fogja, hacsak hozzá nem tesszük — de akaratja sincs. Minden nemzet életében vannak olly pillanatok , mellyekben rögtön nagy pénzmennyiségre van szükség. Illyenek a’ háborúk és a’kereskedési conjuncturák , melly utolsókban ha a’nemzet az alkalmat elszalasztja , ’s magát más által megelőztetni engedi, a’ soha többé vissza nem varázsolható szerencse neki hátat fordít. Illy állapotban van jelenleg hazánk ; holott lakosinak kicsinye nagya átlátja,hogy kereskedésünknek, melly jelenleg talán semminek mondható, csak a’ vukovár-fiumei vasút adhat inpulsust, de az országos kincstár, mint mindenütt Európában, egészen üres. Pedig vetélkedve látjuk a’vasutakat Európában statusok költségin építtetni, bár nemcsak pénzök nincs, sőt tömérdek adóssággal is terheltetvék! ! Ugyan kedves hazámfiai tanuljuk meg tőlük azon szerencsés mesterséget, miképen lehessen ott milliókba kerülő költséges épitvényeket készíttetni, hol üres a’ pénztár?—Hogyan építhet a’ milliárd adósságokkal terhelt Franczia- és Angolország több millióba kerülő vasutat, de hogy építheti közelebb az ausztriai császárság a’ trieszti vasutat, midőn több, mint 700 millióval adós,’s több mint 28 millió évenkinti kamatot fizet? A’ pénzszerzésnek az álladalmaknál két útja van, egyik az adó másik a’ kölcsön. Ezen utolsó pénzszerzési módnak ismét három forrási vannak , úgymint: annuitási, sorshúzási és nemzeti bankáltali kölcsönvételek. (Folyt. köv.) Országgyűlési közlemény a’ Hírnök szerint. 248 d. frdi ülésben oct. 18-án a’ hitelintézet körüli válaszüzenet hitelesíttetvén, többrendü változtatás történt a’ szerkezetben. Ezután felolvastattak ’s köziratra bocsáttattak a’ zsidók ’s községi jegyzők ügyébeni válaszüzenetek. Tanácskozási első tárgy volt a’ nemnemesek hivatalképessége iránti 2d. rendi üzenet, mellyet is egy b. főt.széki biró ’s főisp. helyettes ékkép nyira meg. Némi tartózkodással szólok e’ tárgyhoz, miután annak fölvételekor a’ m.FRH. tanácskozásiban részt nem vehettem ; figyelni fogok azonban az itt mondottakra, melylyeknek hírlapok utján csakugyan hiteles tudomására jövök, figyelni főleg a’ m. FRR. e’tárgybani is választva. A’ t. RR. első felszólításakor elvileg ugyan az általános hivatalképesség mellett nyilatkozónak, ’s ez támogatók felhordott okaikkal; hogy azonban ez elvet csak részlegesen akarák még most életbe léptetni, onnan vala gyanítható, miszerint a’javasolt t.czikket azon időre mondák szolgálandónak, mig majd általányosan rendelkezni fog az országgyűlés a’ hivatalképességröl. De ide mutat efölött e’ kifejezésük is, miszerint jelenleg csak a’ közigazgatási hivatalokra kivánák a’ hivatalképességet kiterjeszteni. Illy felhívásra a’ m. FRR. részükről is mindjárt elfogadók a’ hivatalképességnek nemnemesekre leendő kiterjesztési elvét, de kettőre szóliták, fel a’ t. illet, hogy t. i. magyarázzák meg, mit értenek a’ közigazgatási kifejezés alatt; mi leginkább úgy történik meg, ha világosan megnevezik azon hivatalokat,mellyeket innentúl a’nemnemesek által is viseltetni óhajtanak; ’s 2) az kivehető válaszüzenetükből, miszerint az általányos elv lépcsönkint jöjön életbe. A’ t. RR. ime most eg dik üzenetben megfordítják a’ dolgot, ’s nem azon hivatalokat nevezik meg, mellyeket viseltetni óhajtanak a’ nemnemesek által is; hanem mintegy az általányos hivatalviselhetést mondják ki, ’s azon hivatalokat nevezik meg, mellyekröl meggyőződésük az, hogy azokat a’nemnemesek még most nem viselhetik, ’s illyeneknek állítják az alispán, szolgabiró és eskütti hivatalokat; a’ két tábla tehát magában az elvben megegyezett, de elég van a’m. FRR. kívánságának is annyiban léve,miszerint most már határzottan kimondák a’RR.milly értelemben vették a’ közigazgatási hivatalok kifejezést, t. i. szerintük a’ nemnemes lehet a’ nádortól kezdve lefelé minden az alispáni hivatalig ; azon alul azonban sz.bíró ’s esküit nem; ’s kétségtelenül ha már csakugyan ez volt a’ t. RR. nézete, ezt könnyebben lehetne illy módon kifejezni, mint történhetett volna akkor, ha a’m. FRR. felszólítása nyomán azon számtalan hivatalt nevezték volna meg, melylyekre a’ hivatalképességet kiterjeszthetőnek vélik.Nem gondolom azonban, hogy az elv lépésönkénti életbeléptetésit a’ m. FRR. közül bárki is olly értelemben gondolta volna a’ t.RR. által vétetni, miszerint az felülről alá— felé történjék. Más nemzeteknél legalább megfordítva volt a’ dolog, mint ennek közelebben Anglia példája; mert hisz a’t.R. eljárása’s első üzenetökben tett nyílvány itása szerint, mikép még most ők sem akarnak általányosan rendelkezni, további kifejlődése a’dolognak lépésénként úgy történnék , hogy majd idővel alispán is lehet a’nem nemes, de még akkor sz.biró ’s esküit nem; még később majd sz.biró is, de eskütt csak akkor , ha általányosan leend a’ hivatalképesség honunkba behozva, ’s itt akarata ellen is azon értelmezés jut az ember eszébe, mellyet az eskütti hivatalról tréfásan szoktak mondani: „quodsit officium, cum quo parum,sine quo nihil, mintha épen ezen mindenüvé beszélt hivatalnoki elemben végfogytig meg akarnák a’ nemesi mérsékletet a’ t. RR. tartani. Nem lehet ugyanis azt tennünk fel a’ t. ARról,hogy a’hivatalképesség javasolt kiterjesztése mellett minden más tisztséget le akartak volna nyomni ’s csak a’ kiszemelt hármat sugároztatni a’ nemesi előjogok segedelmivel legtöbb tekintéllyel közül. De nem azt sem, hogy tár kaput nyitnak a’ nemnemeseknek magast hivatalokra, de nehezitni kívánják az odajuthatást azáltal, hogy a’kisebb hivatalokat elzárják előlük, mert magas állású tisztviselőink rendszerint nem épen ezen hivataloknál kezdek meg pályájokat,mellyekre a’ RR. javaslata szerint a’ nemnemesek igényt nem tarthatnának. Azonban bármint legyen a’dolog,a’t.RR.c’ hármas kivételt magában foglaló javaslatát az elv lépcsönkénti alkalmazásának komolyan nevezni nem lehet és ugye’ tekintetben a’ m. FRR. felszólításának, melly azonban