Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-01-26 / 8. szám
tott úrbéri megváltást eszközölhesse. Mert igen világosan ismert dolog,hogy a’ jobbágyság országos hitelintézet nélkül úrbéri terheitől szabadulni soha sem fog , pedig ha most nem szabadul, midőn a’ kamatláb 5 pdt vagy 6 pdt,ha a’ kamatláb aá b l fog szállni, a’ megváltandó tőkemagasulván, a’ szabadulás még nehezebb leend. M mert ha ez, tegyük fel hogy 3 pdre fog csökkenni, akkor a’ megváltandó telek becse két annyinál is többre rugand, mit a’ jobbágyság megbirni soha sem fog. Vegyük például egy egész jobbágyhely úrbéri tartozásának becsét 36 ftra, a’ 36 ennek tőkéje 6 pdt kamattal 666~1600 f. ha a kamat 3 pdt leend, akkor az úrbéri tartozás tőkéje 36 . . . 1200 f. 0,03 tegyük föl hogy a’jobbágy helyét vásárlotta...................................................... 1000 f. egy egész jobbágyhelynek terhe 2200 f. Hogy ezen öszveget egy egész helytől a' jobbágy letenni képes nem leend,egykét esetet kivéve, igenis világos. Ellenben ha hitelintézet leend , míg a’ kamatláb magasan áll, egész terhe mintegy 600 •4-1000 —1600 f. Ezen pénzöszveget fölvevén a’ hitelintézettől például 30 évre,évenkint annyi fűzethet , hogy 30 év múlva minden további befizetés nélkül tulajdona legyen a’jobbágy telek és így fizet 0,06.1000 / 19 f. 093/10 den. 1,0636-4-1_1,06 azaz ha évenkint 19 f. 0971o den. fizet a’ bankba , ezen pénz 40 év alatt összegyűl, és fog tenni 1600 ftot, honnan ezt akkor a* jobbágy kivévén leteszi ’s ugyanakkor minden úrbéri terhet megszűnvén telkének valóságos tulajdonosa leend. Nem sok ugyan az évenkint befizetendő öszveg, de sok a’ 30 év ; azonban mégis igy eredményhez juthatni, mi másként létesithetlen. Azonban a’ jobbágyokra nézve úgy látszik , ha hitelintézet lenne is , utóbbi törvényink következtében a’ boldogulásnak ezen forrása végképen el van fojtva. Mert minekutána a jobbágy ingó és ingatlan javaiban fiúk és leányok egyaránt osztoznak, vajmi kevés jobbágy leend, ki nélkülözésre, szorgalomra ’s fáradságra azért tegye ki magát, hogy hátrahagyott vagyonának pénzbecsét az örökösök többfelé szaggatván szabaddá tett birtok akármelly gyermekének ismét tetemes adósságokkal legyen általadva, mellytöl ez szabadulni nem tudván az atyának véres verítékkel szerzett javai és sok nélkülözéssel fölszabaditott birtoka idegen kezekre kerüljön. Tehát a’jobbágyörökösödési törvények időelőttiek lévén, ugyan őnekik károsak — mivel végfelszabadulásukat gátolják — pedig visszalépés nincs többé. A’felebbirt képletből azt is kiszámíthatni,hogy ha valamelly intézet munkálkodást előbb nem kezdheti, mintsem egy meghatározott összeget együvé nem tehet, hány év kivántassék arra, hogy az évi jövedelem tőkésíletvén az egész pénzöszveg kikerüljön, például ha a budapesti lánchidat az országmaga pénzén kívánta volna építtetni, elvégre évenkint egy hitelbankba beteszen 200 ezer ftot 5Vétes kamatra, kérdés : ha a hid 4 millió lortba fog kerülni,hány évig kell folyvást a fenirt 200 ezerftot a bankba befizetni ? logL r 0,05.4000000 200000 1,05 13 év 260 nap*1*) log 1,05 azaz Ha hitelintézetünk van 1840ik évben, hihető,, országnagyaink a’ hídépítést nem is fogják pénztözsérekre bízni,hogy azoktól 80 —90 év múlva juthassanak a’ hídnak birtokába, hanem csekély 200 ezer summát évenkint a’bankba betevént, év és 260 nap alatt 011 pénzöszveghez jutnak, mellyel a’ hidat felépittetik és a haza minden polgárinak ingyen megnyitják* de hitelintézet nélkül alig volt más mód, mint azt vállalkozó-társaságra bízni. Pénz-majoratus. Ezen szónak majorátus még neve is igen gyülöletes a nyargalva haladó philanthropok előtt,nem lévén eleg csaf semmi czim , mellyet erre nem ruháznának. Azonban ez csak a’ belátás ’s értelem dolga, de lássuk, mit mond a’szív. Van neked édes túlzó barátom egy kedves Laczi fiad, kit hogy illendően nevelhess ’s talán haza oszlopává formálhass , minden tehetségűdet megveted, taníttatod, utaztatod, költesz reá tenmegtagadásoddal, majd szerzesz számára sok verítékkel jószágokat, végre haza kerül, de kénytelen vagy tapasztalni,hogy Laczi fiad nemcsak hogy haza oszlopa nem lesz,, sőt fáradsággal szerzett javaidat el fogja pusztitani’s végre láthatólag utólsó szegénységre jutand. Már romlásának akár magad légy oka akaratlanul, akár kedves nőd, akár a’ veszélyes társaság, elég az, hogy kinézésid szomoritok, mellyel nemcsak arra vezethetnének , hogy szorgalmaddal felhagyj,hanem hogy fényűzésnek ereszkedvén szerzett javaidat magad fölemészszed,hogysem érdemedlen pazarnak kezére bocsásd. Illy szomorú helyzetben egy hitelintézet lényeges szolgálatot tehet neked , megmentheti családodat az enyészettől ’s gyermekedet a' végpusztulástól , ha vagyonodat pénzzé tevén , azt a’ hitelintézetbe vagy örök időkig, vagy hosszabb évekig kamatozásra beadod , honnan a’ pazar gyermek egyebet mint a’ kamatot ki nem kaphatván tönkre nem juthat, ’s igy legalább unokáid ismét fölemelkedhetnek, kik öreg atyjokhoz méltóknak mutatkozhatnak. A’ felebb előadottak szerint egy hitelintézet nemcsak jótékony és üdvös sőt jelenleg elmulhatlanul szükséges , hacsak hazánk földbirtokosait, ide értvén a’jobbágyságot is tönkre zúzni nem akarjuk a’ váltótörvények szigorúságával. De ha valaki vélné, hogy a’tervezett után czélt érhetni, aligha tetemesen nem hibáznék. Lássuk azért tervezett hitelintézet működését példában , hogy következményeiről ítéletet hozhassunk. Péter földbirtokos régi adósságától szabadulni kívánván felvesz a’ hitelintézettől 60.000 ftot 5% kamatra, kap érte pengő arany és ezüst pénzben 20.000 ftot,hitellevelekben pedig 40000 ftot. Mivel adósságokat fizet,a’ 60,000 ft nem marad kezénél ; hanem azt kiadja’s tegyük fel hogy a’ hitelleveleket Ausztriában is készpénz helyett elveszik. De annak birtokosa a’ török földön pamuttal és kávéval kívánván kereskedni, pengő pénzre van szüksége, elmegy a’ magyar hitelbankba, hitelleveleit ezüst pénzre váltandó, ezt a’ bank természetesen elfogadni köteles lévén tulajdon hitellevelét 40,000 ezüsttal beváltja.Ugyanez évben igy tesz egy második, egy harmadik, sőt talán negyedik földbirtokos is, adósságok törlesztésére kiadván mind kész ezüst pénzt, mind a’ hitelleveleket, azok pedig, kiknek kezeikhez jutottak a’ hitellevelek , bemennek a' hitelbankba leveleiket ezüstre váltandók , ’s ime már a’ 200,000 ft alaptőke nemcsak egészen föl van emésztve, mielőtt az kamat fejében csak egy fillért vett volna be, sőt hitele a’ nem fizetés miatt tökéletesen megbukott. Mert Magyarország magában kényszeritett papirospénzforgást nem eszközölhet, de ha ezt tehetné is , az mindig nagyobb károkkal van öszszekötve, mint mennyi hasznot hozhat. Hát még a’ váltólevelek leszámítolása, melly legfőbb haszna minden banknak, mennyi arany és ezüst pénzt igényel, ki mondhatja azt meg? Ha hazánk kereskedési üzletét csak Vízre tesszük, mint mennyi az ausztriai nemzeti banknak üzlete, már ez magában több milliót kíván; ha pedig a’ hazai bank váltólevelek leszámítolásába nem ereszkedhetik , úgy gyarapulása reményérül csak mondjon le végképen. Galetti szerint az ausztriai nemzeti bank munkálkodása 1839ik évről e képen van följegyezve: Leszámítolása rúgott . . 349,508802 ft Kölcsönzése .... 45'655650 „ Tiszta haszna ..... 4/553S13 „ Ebből hozzávetőleg láthatni a’ leszámítolások hasznait. És ha Ausztriában 1839 évben a’kölcsönzés 45 555650 ftra ment, hazánknak sokkal nagyobb szükségei lévén a’ kölcsönzés szükségét 4 milliónál kisebbre nem vehetjük. Világos tehát,hogy 200,000 ft alaptőke olly kevés, mellyel magát az intézet csak addig sem képes föntartani, míg a’ kamatok és számitolások néhány 1000 ftot behoznának. Vagy talán a’kormány szorultságunkban több millióval segít ki? Igenis atyai kormányunk hihető, alattvalóji javára ezt tenni kész , mennyire ez mások károsítása nélkül megtörténhetnék, de illy csekély pénzalapon épült hitelintézetet talán 10 évig is folyton kellene segíteni, hogy előre vergődhessél, mit pedig olly sokáig alig követelhetünk. (F.küv) Legújabb mozgalmaink. Aristokratia,meg kiváltságos osztály újabb időben soknál jóformán ennyit jelentettek : haladásunk akadályai, jóllétre törekvésünk megátalkodott ellenségei, ’s mivel ezek olly czimek,mik bizonyosan a’haza javát tekintve semmi örvendetesre nem emlékeztetnek, csudálkozhatunk , amaz általányossá vált ellenszenv fölött, melly főleg a fiatal nemzedéknél ez osztály irányában megfoganszott ’s napról napra erősebb gyökeret kezd hajtani. Ez egyik diadala nyilványosságunknak. Lássuk, miilyen áron szereztetek ’s mi fényes jövőnek néz ebbe a’ magyar, ha kiváltságos osztálya még tovább is akként fog tekintetni, mint fönebb kijelöltük’s ha hazafiságot ’s honszeretetet vél gyakorolni ezentúl is , ki a’ magyar aristokratia megtörésén munkálkodik. — Ha reformereink igy szóltak volna: ama gyönyörű jogok , miknek alkotványunk a’ kiváltságos osztályt (mai jelentésnél fogva nemességet) birtokába helyzé, azon számtalan jó, miknek élvezése ez osztály kizáró tulajdona,nemhogy növekedő buzgalomra ’s hazafias törekvésre serkentené e’ polgárikig leginkább kitüntetett osztály tagjait, hanem inkább alkalmat szolgál e’ kedvező helyzet arra, hogy kényelem ’s kések közt feledve a’ hon ’s nemzet iránti nagyszerű kötelességeket, más föladatot ne lássanak magok előtt, mint olly utakon fecsérleni el a’ haza legszebb jövedelmeit,miszerint a’ társadalom közjavára belőlük csak alig jusson valamicske is; — ha továbbá megmutatják vala gyakorlatilag, azaz aristokratiánk életéből merített példákkal, miszerint ezen vádak kivétel nélkül illetik kiváltságosunkat úgy t. i. hogy hazafias gondolkodást, nemzetiség iránti rokon vonzalmat, honunk javára czélzó törekvést ez osztálynál csak ritka kivételkép találhatni;—ha tehát alaposan kimeritőleg ’s kétségbe sem hozhatólag bebizonyítják vala, miként a magyar aristokratia — azon oknál fogva , mert alkotványos rendeltetésire nem is gondol, v. azt többé fölfogni nem is képes — jelen elfajultsága mellett nem hogy megvédni föntartani birná nemzeti létünk ’s alkotványos szabadságunkat, hanem inkább azt lassanként aláásva elbukással fenyegetk akkor méltán számot tarthattak volna arra, hogy velök minden hű magyar, ki szereti hazáját, nemzetét ’s alkotványos királyát, velök kezet fogands őket dicső törekvéseikben ereje fogytáig segíteni lelkiismeretes kötelességül tekintendi.E’törekvés pedig koránsem leendő az , mellynek jelszava: le az aristokratiával, hanem ollynemü hazafias munkálkodás , melly által ősi alkotmányunk veszélyeztetése nélkül hazánk sorvasztó állapotján csakhamar változtatva, súlyos bajaink legnagyobb részén segítve lett volna. Itten tehát ismét azon szerencsétlen balfogással találkozunk, melly korunk legmagasztaltabb törekvéseit,legalább magyar szempontból tekintve, — meghiúsító , t. i. ollynemü cselekvéssel, melly rombolni kezd , még mielőtt tisztán látná , minő siker reményében fogott a' fönálló szerkezet szétdulásához. Azoknak, kik hivatva érzék magokat, hogy e’ nemzetnek tolmácsolják a’ kor szózatát, soha sem kell vala feledniük , hogy magyarok; ez egyetlen eszme szüntelen szemük előtt lebegve megőrzötte volna őket számtalan ballépéstől’s mi a hazafias kedélyre olly leverően hat, nem lettünk volna kénytelenek látni, miként ép azok’s akkor legmostohábbak cselekvéseikben a’haza iránt, kik és mikor hazafiságukat szavakban olly fönnen hirdeték. Igen mi mostoha fiait látjuk e’ hazának mindazokban, kik bármi fényes remények által annyira hagyák magokat elkapatni honemelő terveik következtében,hogy saját vérük semmivé tételén is készek lennének azon remények valósulását megvásárlani;pedig mindazok , kik Magyarország kiváltságos lakosit gyűlölet tárgyává tenni ,igyekeztek — tették legyen ezt bármi magasztos hitnél fogva — önvérük megtöretésén — a’magyar faj semmivé tételén munkálkodtak, mi világos tanúság arra, miszerint szeretni a hont szép dicső kötelessége mindnyájunknak, de magában véve koránsem elég, hogy nemzetünknek ujjáalakulási nagy munkájában vezérül fölléphessünk. A’ hiba, melly alkotványos szabadságunk képviselő osztályát illetőleg elkövetteték, ollynemű, mily ilyen azon bölcs uraké volt, kik a* Columbusz által oda nyújtott tojást végről megállítani nem bírák, v. is más szavakkal kiváltságosaik irányában elkövetett hibánk olly kicsinynek látszik, miszerint sokan tán nevetségesnek fognák tartani, ha a' veszélyessé fejlett anti-mistocratkcus törekvés alapokat V P ( H-i_ f 1-400 t) 1 ogrijV 1 LT-+- (i+’O J n -------------——— — 1 log t/l-H..) 44