Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-09-21 / 76. szám

FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország. Kinevezés; örök­­váltság VI. sü­lyedés és emelkedés; egyesületi közlemények; Bars és Szabolcs megyék közgyűlései; iskolaünnep II.Károlyban; borsodi titkok; budapesti napló. Spanyolország- (Ünnepélyek.) Francziaország- (Lajos Fülöp udvara; Algiert illető adatok­) Anglia. (Angol lapok nyilatkozatai a’ krnő utazása felől.) Értes­í­tő;gabonaár; dunaviz­állás; magyar- és Erdélyország-A’ pesti királyi sóhivatalnál megürült ellenőrségre Györffy István egri k. ellenőrködő sómázsam­ester len kinevezve. Örökváltság VI. Azon mind egyedi, mind mezőgazdasági tekin­tetből fontos okok közt, mellyek a’ robot, és dézm­á­­nak a’ földművelésre káros befolyását mutatják, nem utolsók azon körülmények is, mellyek azok kezelése körül mindkét oldalon viszszaélésre mutatnak, pe­dig hol visszaélés mutatkozik, onnét a’ jóllétnek fo­galma is ki van zárva,’s hol jóllét nincs, ott élet sincs, mert ez­ csak pangás, csalékony fény,mellynek*alko­­nya — minél ragyogóbb —­ annál közelébb áll. A’ törvény azt rendeli, hogy a’ „robotmunkák alkalmatos dolgosokkal, ’s marhákkal olly módon fognak véghez vitetni, hogy a’ szántásra haszná­landó marha számára nézve tovább is fentartatik az eddigi gyakorlat, ’stb. — hogy e’ törvény annyiszor, mennyiszer kijátszatik a’ paraszt által, azt a’ tapasz­talás beszéli, mert igen természetes az, hogy midőn az urasági földeken beáll a’ sürgető munka ide­je, ugyanez áll be a’ parasztnál is,vagy — mivel tel­két keskenyebb megyék közé szoritá a­ jog —■ ha nem is olly mértékben, de az ingyen munkát azért szívesen kerüli, minthogy azonban meg kell lennie, tehát elmegy a’ háztól a’ leggyengébb, kit saját mun­kájánál legfölebb vizhordásra használna,’s ha a’gaz­­datiszt kifogást tesz ellene a’ törvényre hivatkozva, akkor egész háznépe beteg, vagy más — szinte köz­munkák által elfoglaltak, így van a’ szántással is, hol marhával kell kiállnia , e’ viszszaélés eredménye kettős, egyik , m­elly szerint az urasági mező erő­­hiány miatt illőleg nem míveltethetik, mi által köz­vetlen ő, közvetve pedig a’ mezőgazdaság károso­dik; a’ másik az, hogy ekép a’ jobbágy földének mí­­veltetése is nélkülözi a’ szükséges munkás kezeket, ’s hogy azok ez után a’ vétkes tunyaság bizonyos ne­mét teszik sajátukká­ lássuk világosabban:a’törvény , mint láttuk, gyakorlatra hivatkozik, az illyen gyakorlat pedig néha ugyanazon uradalomban is any­­nyira változó, hogy egyik helységben 4,a’másikban 3 ló, a’ harmadikban pedig közönségesen két ökör használtatik; ha már illyen uradalomban, mint pél­dául a’ Csáktornyai — a’ törvény engedelme mellett a’ földesúr,egyik helységéből a’ negyedik, vagy ötö­dik helysége körül fekvő majorsági földeinek mun­­kálására szólítja robotosait, ezek — ha a’ dolgozó marhaszám ott kisebb, ezzel jelennek meg, ha na­gyobb — saját gyakorlatukhoz ragaszkodnak, miből minden inkább, mint haszon háramlik a’ földtulajdo­nosra. Ha pedig nem feledjük ki az eszközöket, m­ely­­lyek a’ munkához megkívántatnak, a’ visszaélés vi­lágos leend, mert ha van a’ robotra parancsolt pa­rasztnak két ekéje, két kapája, két kaszája, két fej­széje ’stb., legyünk bizonyosak, hogy úr dolgára mindig a’ rosszabbat, az ócskábbat viszi, mit maga a’ gyarló emberiség önös elve is elhitet, már pedig rósz, elvásott eszközökkel nagy czélra sikeresen dolgozni valóban nagy feladat. Sokszor a’ szántás­nál a’ metszővas alig két ujnyi széles, ’s arasznij hosszú, a’ földnek inkább gyengéd karczolását, mint szántását eszközli­ honnét a’ gazda kénytelen elss­mérni, hogy béresének egyszerű szántása felér a’ robotos háromszori szántásával­ és habár ezen hité­­beni meggyőződése szent,azért rajta még sem segít­het ; mert hiszen a’ paraszt — az etetés, itatás, és pihenésen kívül egész napenyésztig szánt, de szán­tóvasa nem jó, ’s urasági munkánál csak akkor leend czélszerű­, ha ollyat neki az uraság vesz, mert jelen­leg a’jobbágy szegény,pénze nincs, ’s ezért uj szán­tóvasat nem vehet el?­ holott épen akkor saját lel­kén, vagy feléből az újabb eke működik, így van a’ kapálással, így a’ kaszálással­ egyedül a’munka esz­közök vásottságj­a ezrekre jus­ó kárral terheli éven­­kint mezőgazdaságunkat. Vegyük ezek után tekintetbe az időt, mellyben a’ robot kezeltetik, ’s a’ valódi visszaélés legvilágo­sabb lesz, mert a’ parasztnak gyakran fél annyi ro­bot munkája nem egyéb sétálásnál, minthogy a’mun­ka helyszínétől 1­­2 órányinál távolabb nem eső messzeségnél — a’ téli 4 hónapot kivéve — a’ távo­labb esőknél pedig ezeket is beleértve mind a’jövés, mind a’menésnapszámba tudatik. Kimondja ugyan a’ törvény, hogy napkeletre helyszínén legyen a’ robo­tos, de a’ m­elly parancsolat — kivált mióta a’ szeli­­debb emberiség géniuszától ihlett törvényhozás az ütő palozát kivéve a’ földesúri kezekből — nem ke­vés kivétellel csak papíron marad. Gyakran megtör­ténik, hogy — midőn hosszú húzás várakozás után elvégre a’munkahelyére érkezik a’jobbágy— az ég csatornái, meglehet csupa szánalomból, hogy ennyi emberi erő illy hasznos időben illy használat nélkül eljátszatik — megereszkednek, ’s a’ paraszt a’ nélkül, hogy az úri munkához fogott volna, vissza fordúl,’s a’ következő rovásoláskor félnapi robotnap­számot jegyeztet fel, mellybül pedig sem a’földes­­urnak, sem a’parasztnak semmi haszna nincs. Azt mondja tovább a törvény: „hogy pedig a’ földesurak a’ jobbágyok munkájának czélirányos hasznát vehessék, arra kell vigyázni minden rendű úri munkák megvételére nézve, hogy legalább egy negyed része az esztendei járandóságnak a’ hat téli hónapra hagyassék“ kezeimnél lévő adatok nyomán hány uradalmat,’s illetőleg helységet tudnék elszám­lálni, mellyekben a’ 104 gyalog napszám az őszi ve­téssel már berekesztőleg volt leszolgálva, sőt ollya­­kat, mellyekben nem a’ paraszt maradt adós napszá­mával az elmúlt évre, hanem ellenkezőleg a’ földesúr használá fel az elmúlt évben a’ jövőnek, vagy már je­lennek is fele robotját, de azért, mivel földjének mí­­veltetése az idén is úgy, mint tavai a’ szükséges munkát megkívánja, erre a’ robotost egyiránt szo­rítja, még pedig sürgetős munka idején a’ heti pár­napot kettőztetve is, mert a’ törvény kimondá ugyan, hogy a’ robotját hanyagságból elmulasztott jobbágy a’ IV. törv. 12 §s a c) alatti értelme szerint büntet­­tetik, de azt kifeledé e szakaszból, hogy előre fel­használni a’ robotnapszámokat nem szabad, ha csak azok a’ folyó áron meg nem fizettetnek, mert feltéve, de az elmondottaknál fogva meg nem engedve — ha a’ paraszt urasága földjén dolgozva használ is köz­vetve a’ statusnak, saját telke elhanyagolásával ugyanannyit árt, már pedig 2 — 2—0, mi nem gaz­daság. Hasonlókép a’törvény által kimondott sürgetős munka ideje sem lévén kellőleg meghatározva, az emberiség jogairól megfeledkező földesuraknak, vagy többször ezek tisztjeinek önkényétől függ azt beállítani,még pedig bizonyos végezet nélkül, mert a’ törvény szavai: „még az t. i. tartami“ határozat­lan értelműek, a’ többi a’ gazda belátására van bízva. Nem kisebb mértékben mutatkoznak a’ honi földmivelést előmenetétől eltartóztató visszaélések a’ dézma kezelésénél is, mert azon fölül hogy a’ ke­zelési mód, vagy annak kiszolgáltatása nem ritkán jellemtelenségeknek anyagi — egyszersmind szün­telen azon nehézség kiséri, miszerint a’ csupán szán­tóföldi járandóságnak 2 Adat, mellyből t.i. dézma ada­tik— minthogy a’szántóföld másik harmada többnyire ugar szokott lenni — a’ többi jobbágyi vetésektől elválasztani igen nehéz, gyakran nem is lehet, ki­vált, hol telek-szabályozások még nem történtek. Melly eddigi kezelési rendszernek ha más eredménye nem lenne is, mint az, hogy minden évben a’ 6 mil­lió jobbágy teleknek Vada ugarkép, ’s igy egészen haszon nélkül hever, mintegy készülve a’ jövő évi termésre, melly azonban a’ tapasztalás után ítélve — nem csak a’ heverésben töltött év veszteségét, de a’ jelennek várakozását sem elégíti ki: elég lenne arra, hogy a’ földmívelési jelen pangó helyzet vál­toztatást szenvedjen. A’ törvény értelmében a’ dézmálásnak aratás után 3 napra meg kell történni — a’közbeeső ünne­peket nem számítva, úgy — de ezen 3 nap alatt is, sőt ha ünnep jö közbe — 4,5 nap alatt elég viszsza élést tehet az idő. Az esőzés a’ kepekben álló gabo­nát dézmával együtt ha nem rothasztja is meg, de megdohosíthatja, ’s ekép a’ már ráfordított munkát megkettőzteti annyiból, hogy az összerakottat újra szárítás végett napra állitgatni, ’s a’másra használ­ható időt ide forditnia kell a’ parasztnak, és ha még is az illyen munka kétszerezés által a’ káron segítve lenne, akkor az a’ gazda számolásában kitűnő rova­tot nem tenne ; de miután a’ tapasztalás sokszor ön kárán hiteté el a’ termesztővel, hogy mi ekép meg­romlott, azt a’ rá következett szárítás meg nem ja­­vitá — semmi egyébb tenni való nincs hátra, mint — ha a’ termesztőnek van elég ereje, legyen sza­badsága is garmadába rakott gabonáját csűrébe szál­lítani. Ezen dolog által a’földesúr sokkal többet nyer kötött egyezésénél fogva, mintha megrothadt, vagy eldohosodott gabonát nyer dézmául, mellynek ára csak az utolsó szükségben van. Ezen fölül a’ dézmának illy módoni kezelése mellett gyakran megtörténik, hogy a’ tunyaság mi­att a’ szorgalom lakói, vegyünk fel például két tel­kes jobbágyot A-t, és B-t; a’ gabonát a hozértők megértőnek nyilatkoztatják , s igy elkezdetik az aratás. A-a felvett két jobbágy egyike egész ház­népét mezejére szállítja, ’s két nap alatt learatja ter­mését­ ’s várja az uraságot dézmálni. B-t. i. szom­szédja — meglehet tunyább munkálása után telkéről szűk jutalmat sejtve az aratáshoz fogni késddelm­es hol ezt, hol amazt elébb teendőnek állítva. A­ min­den szorgalma mellett addig köteles várakozni,mig végre B.elszánja magát gabonája lefektetésére,mert az elöljáróság csak akkor tehet jelentést a’ megtör­tént learatásról, ha minden gabonás telkek, vagy legalább bizonyos tábla képében áll. Hogy ezen mód nem az, melly a’ szorgalomnak ösztönt, a’ mun­kának jutalmat, a’rendszernek helyeslést biztosí­tana, igen világos, hanem hogy általa maguk a’ ter­mesztők közt barátságtalanság, boszú, és holmi jel­­lemtelenségek magva száratik el, melly azután leg­­szomorubb kinövéseket mutat, az is bizonyos. Ugyanezen 3, vagy ünnepet közbetéve 4 nap alatt, sőt nagyobb határu helységekben — mivel­hogy először a’ dézma bevitele rendeltetik — az e­­gész termés betakarítására öt, hat napot is felvehe­tünk — ugyanezen idő alatt, mondom, az ég madarai az emésztő verebek, egerek, hörcsögök ’s más — élelmükről gondoskodó millió állati a’ természetnek hogy szinte iparkodnak vermeiket a’ közelgő télre ellátni, ’s hogy a’parasztnak évi termését a’ dézmá­val együtt nem kis részben kevesbitik meg, legin­kább ott a’ csomók szekérre hányásánál szemtanú­ig győződhetni meg. Hes uraim! ezen állatokat a’ természet más után is ki tudná elégíteni, holott a’ magyar parasztnak egyedül tartozásokkal terhelt teleket rendelé életfondásául. — Gondoljuk ehez azt, hogy a’ dézmálás mindig a’ legsürgetőbb, legna­gyobb mezei munka idejében történik, midőn tehát az erőre legfőbb szükség van már csak ezen elismert igazságu mondatnál fogva is : bis dat, qui cito dat ’stb. és még is hány embererő pihenve, tétlenül lesi az időt, miként fut egyik óra a’ másik után? de a’ dézmáló tiszt, vagy írnok, vagy hajdú hosszú iron­­jával még sem jó ; ezt tapasztalva valóban értekező szinte kénytelen oda nyilatkozni,hogy a’ parasztnak bizonyos időben a’ heverés nem tiltva, hanem tör­vény által parancsolva van. Ha pedig magát a’ gyakorlatot minden szigo­rúbb elméleti számolások, és következtetések nélkül tekintjük, lehetetlen, hogy még akkor is, ha mezei gazdák sohasem valánk — meg ne ütközzünk azon rákhaladáson, melly nemzetünkre leginkább itt a’ dézma kezelésénél illeszthető. Hányszor történik az olvasás a’ képének végétől a’ másikig, ’s viszont­ a’ néhol katonai modorban történt szemletartás, a’ leg­jobb csomónak elvégre kijelölése, melly mikor hely­re vitetik, mégis legrosszabb ! — a’ dézmának sze­kérre rakatása, a’ kitűzött helyre ismét lehányatása 1­ 76dik szám PEST, vasárnap September Síkén Megíjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer, t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház t.­11 o.natóhon el?vedütt pedig minden királyi posta­ hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kívántaté példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utián történ­ése e n e e e , ély­e hetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik s pontosan és jutányosan közöltetik. 1

Next