Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-09-21 / 76. szám
FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország. Kinevezés; örökváltság VI. sülyedés és emelkedés; egyesületi közlemények; Bars és Szabolcs megyék közgyűlései; iskolaünnep II.Károlyban; borsodi titkok; budapesti napló. Spanyolország- (Ünnepélyek.) Francziaország- (Lajos Fülöp udvara; Algiert illető adatok) Anglia. (Angol lapok nyilatkozatai a’ krnő utazása felől.) Értesítő;gabonaár; dunavizállás; magyar- és Erdélyország-A’ pesti királyi sóhivatalnál megürült ellenőrségre Györffy István egri k. ellenőrködő sómázsamester len kinevezve. Örökváltság VI. Azon mind egyedi, mind mezőgazdasági tekintetből fontos okok közt, mellyek a’ robot, és dézmának a’ földművelésre káros befolyását mutatják, nem utolsók azon körülmények is, mellyek azok kezelése körül mindkét oldalon viszszaélésre mutatnak, pedig hol visszaélés mutatkozik, onnét a’ jóllétnek fogalma is ki van zárva,’s hol jóllét nincs, ott élet sincs, mert ez csak pangás, csalékony fény,mellynek*alkonya — minél ragyogóbb — annál közelébb áll. A’ törvény azt rendeli, hogy a’ „robotmunkák alkalmatos dolgosokkal, ’s marhákkal olly módon fognak véghez vitetni, hogy a’ szántásra használandó marha számára nézve tovább is fentartatik az eddigi gyakorlat, ’stb. — hogy e’ törvény annyiszor, mennyiszer kijátszatik a’ paraszt által, azt a’ tapasztalás beszéli, mert igen természetes az, hogy midőn az urasági földeken beáll a’ sürgető munka ideje, ugyanez áll be a’ parasztnál is,vagy — mivel telkét keskenyebb megyék közé szoritá a jog —■ ha nem is olly mértékben, de az ingyen munkát azért szívesen kerüli, minthogy azonban meg kell lennie, tehát elmegy a’ háztól a’ leggyengébb, kit saját munkájánál legfölebb vizhordásra használna,’s ha a’gazdatiszt kifogást tesz ellene a’ törvényre hivatkozva, akkor egész háznépe beteg, vagy más — szinte közmunkák által elfoglaltak, így van a’ szántással is, hol marhával kell kiállnia , e’ viszszaélés eredménye kettős, egyik , melly szerint az urasági mező erőhiány miatt illőleg nem míveltethetik, mi által közvetlen ő, közvetve pedig a’ mezőgazdaság károsodik; a’ másik az, hogy ekép a’ jobbágy földének míveltetése is nélkülözi a’ szükséges munkás kezeket, ’s hogy azok ez után a’ vétkes tunyaság bizonyos nemét teszik sajátukká lássuk világosabban:a’törvény , mint láttuk, gyakorlatra hivatkozik, az illyen gyakorlat pedig néha ugyanazon uradalomban is anynyira változó, hogy egyik helységben 4,a’másikban 3 ló, a’ harmadikban pedig közönségesen két ökör használtatik; ha már illyen uradalomban, mint például a’ Csáktornyai — a’ törvény engedelme mellett a’ földesúr,egyik helységéből a’ negyedik, vagy ötödik helysége körül fekvő majorsági földeinek munkálására szólítja robotosait, ezek — ha a’ dolgozó marhaszám ott kisebb, ezzel jelennek meg, ha nagyobb — saját gyakorlatukhoz ragaszkodnak, miből minden inkább, mint haszon háramlik a’ földtulajdonosra. Ha pedig nem feledjük ki az eszközöket, melylyek a’ munkához megkívántatnak, a’ visszaélés világos leend, mert ha van a’ robotra parancsolt parasztnak két ekéje, két kapája, két kaszája, két fejszéje ’stb., legyünk bizonyosak, hogy úr dolgára mindig a’ rosszabbat, az ócskábbat viszi, mit maga a’ gyarló emberiség önös elve is elhitet, már pedig rósz, elvásott eszközökkel nagy czélra sikeresen dolgozni valóban nagy feladat. Sokszor a’ szántásnál a’ metszővas alig két ujnyi széles, ’s arasznij hosszú, a’ földnek inkább gyengéd karczolását, mint szántását eszközli honnét a’ gazda kénytelen elssmérni, hogy béresének egyszerű szántása felér a’ robotos háromszori szántásával és habár ezen hitébeni meggyőződése szent,azért rajta még sem segíthet ; mert hiszen a’ paraszt — az etetés, itatás, és pihenésen kívül egész napenyésztig szánt, de szántóvasa nem jó, ’s urasági munkánál csak akkor leend czélszerű, ha ollyat neki az uraság vesz, mert jelenleg a’jobbágy szegény,pénze nincs, ’s ezért uj szántóvasat nem vehet el? holott épen akkor saját lelkén, vagy feléből az újabb eke működik, így van a’ kapálással, így a’ kaszálással egyedül a’munka eszközök vásottságja ezrekre jusó kárral terheli évenkint mezőgazdaságunkat. Vegyük ezek után tekintetbe az időt, mellyben a’ robot kezeltetik, ’s a’ valódi visszaélés legvilágosabb lesz, mert a’ parasztnak gyakran fél annyi robot munkája nem egyéb sétálásnál, minthogy a’munka helyszínétől 12 órányinál távolabb nem eső messzeségnél — a’ téli 4 hónapot kivéve — a’ távolabb esőknél pedig ezeket is beleértve mind a’jövés, mind a’menésnapszámba tudatik. Kimondja ugyan a’ törvény, hogy napkeletre helyszínén legyen a’ robotos, de a’ melly parancsolat — kivált mióta a’ szelidebb emberiség géniuszától ihlett törvényhozás az ütő palozát kivéve a’ földesúri kezekből — nem kevés kivétellel csak papíron marad. Gyakran megtörténik, hogy — midőn hosszú húzás várakozás után elvégre a’munkahelyére érkezik a’jobbágy— az ég csatornái, meglehet csupa szánalomból, hogy ennyi emberi erő illy hasznos időben illy használat nélkül eljátszatik — megereszkednek, ’s a’ paraszt a’ nélkül, hogy az úri munkához fogott volna, vissza fordúl,’s a’ következő rovásoláskor félnapi robotnapszámot jegyeztet fel, mellybül pedig sem a’földesurnak, sem a’parasztnak semmi haszna nincs. Azt mondja tovább a törvény: „hogy pedig a’ földesurak a’ jobbágyok munkájának czélirányos hasznát vehessék, arra kell vigyázni minden rendű úri munkák megvételére nézve, hogy legalább egy negyed része az esztendei járandóságnak a’ hat téli hónapra hagyassék“ kezeimnél lévő adatok nyomán hány uradalmat,’s illetőleg helységet tudnék elszámlálni, mellyekben a’ 104 gyalog napszám az őszi vetéssel már berekesztőleg volt leszolgálva, sőt ollyakat, mellyekben nem a’ paraszt maradt adós napszámával az elmúlt évre, hanem ellenkezőleg a’ földesúr használá fel az elmúlt évben a’ jövőnek, vagy már jelennek is fele robotját, de azért, mivel földjének míveltetése az idén is úgy, mint tavai a’ szükséges munkát megkívánja, erre a’ robotost egyiránt szorítja, még pedig sürgetős munka idején a’ heti párnapot kettőztetve is, mert a’ törvény kimondá ugyan, hogy a’ robotját hanyagságból elmulasztott jobbágy a’ IV. törv. 12 §s a c) alatti értelme szerint büntettetik, de azt kifeledé e szakaszból, hogy előre felhasználni a’ robotnapszámokat nem szabad, ha csak azok a’ folyó áron meg nem fizettetnek, mert feltéve, de az elmondottaknál fogva meg nem engedve — ha a’ paraszt urasága földjén dolgozva használ is közvetve a’ statusnak, saját telke elhanyagolásával ugyanannyit árt, már pedig 2 — 2—0, mi nem gazdaság. Hasonlókép a’törvény által kimondott sürgetős munka ideje sem lévén kellőleg meghatározva, az emberiség jogairól megfeledkező földesuraknak, vagy többször ezek tisztjeinek önkényétől függ azt beállítani,még pedig bizonyos végezet nélkül, mert a’ törvény szavai: „még az t. i. tartami“ határozatlan értelműek, a’ többi a’ gazda belátására van bízva. Nem kisebb mértékben mutatkoznak a’ honi földmivelést előmenetétől eltartóztató visszaélések a’ dézma kezelésénél is, mert azon fölül hogy a’ kezelési mód, vagy annak kiszolgáltatása nem ritkán jellemtelenségeknek anyagi — egyszersmind szüntelen azon nehézség kiséri, miszerint a’ csupán szántóföldi járandóságnak 2 Adat, mellyből t.i. dézma adatik— minthogy a’szántóföld másik harmada többnyire ugar szokott lenni — a’ többi jobbágyi vetésektől elválasztani igen nehéz, gyakran nem is lehet, kivált, hol telek-szabályozások még nem történtek. Melly eddigi kezelési rendszernek ha más eredménye nem lenne is, mint az, hogy minden évben a’ 6 millió jobbágy teleknek Vada ugarkép, ’s igy egészen haszon nélkül hever, mintegy készülve a’ jövő évi termésre, melly azonban a’ tapasztalás után ítélve — nem csak a’ heverésben töltött év veszteségét, de a’ jelennek várakozását sem elégíti ki: elég lenne arra, hogy a’ földmívelési jelen pangó helyzet változtatást szenvedjen. A’ törvény értelmében a’ dézmálásnak aratás után 3 napra meg kell történni — a’közbeeső ünnepeket nem számítva, úgy — de ezen 3 nap alatt is, sőt ha ünnep jö közbe — 4,5 nap alatt elég viszsza élést tehet az idő. Az esőzés a’ kepekben álló gabonát dézmával együtt ha nem rothasztja is meg, de megdohosíthatja, ’s ekép a’ már ráfordított munkát megkettőzteti annyiból, hogy az összerakottat újra szárítás végett napra állitgatni, ’s a’másra használható időt ide forditnia kell a’ parasztnak, és ha még is az illyen munka kétszerezés által a’ káron segítve lenne, akkor az a’ gazda számolásában kitűnő rovatot nem tenne ; de miután a’ tapasztalás sokszor ön kárán hiteté el a’ termesztővel, hogy mi ekép megromlott, azt a’ rá következett szárítás meg nem javitá — semmi egyébb tenni való nincs hátra, mint — ha a’ termesztőnek van elég ereje, legyen szabadsága is garmadába rakott gabonáját csűrébe szállítani. Ezen dolog által a’földesúr sokkal többet nyer kötött egyezésénél fogva, mintha megrothadt, vagy eldohosodott gabonát nyer dézmául, mellynek ára csak az utolsó szükségben van. Ezen fölül a’ dézmának illy módoni kezelése mellett gyakran megtörténik, hogy a’ tunyaság miatt a’ szorgalom lakói, vegyünk fel például két telkes jobbágyot A-t, és B-t; a’ gabonát a hozértők megértőnek nyilatkoztatják , s igy elkezdetik az aratás. A-a felvett két jobbágy egyike egész háznépét mezejére szállítja, ’s két nap alatt learatja termését ’s várja az uraságot dézmálni. B-t. i. szomszédja — meglehet tunyább munkálása után telkéről szűk jutalmat sejtve az aratáshoz fogni késddelmes hol ezt, hol amazt elébb teendőnek állítva. A minden szorgalma mellett addig köteles várakozni,mig végre B.elszánja magát gabonája lefektetésére,mert az elöljáróság csak akkor tehet jelentést a’ megtörtént learatásról, ha minden gabonás telkek, vagy legalább bizonyos tábla képében áll. Hogy ezen mód nem az, melly a’ szorgalomnak ösztönt, a’ munkának jutalmat, a’rendszernek helyeslést biztosítana, igen világos, hanem hogy általa maguk a’ termesztők közt barátságtalanság, boszú, és holmi jellemtelenségek magva száratik el, melly azután legszomorubb kinövéseket mutat, az is bizonyos. Ugyanezen 3, vagy ünnepet közbetéve 4 nap alatt, sőt nagyobb határu helységekben — mivelhogy először a’ dézma bevitele rendeltetik — az egész termés betakarítására öt, hat napot is felvehetünk — ugyanezen idő alatt, mondom, az ég madarai az emésztő verebek, egerek, hörcsögök ’s más — élelmükről gondoskodó millió állati a’ természetnek hogy szinte iparkodnak vermeiket a’ közelgő télre ellátni, ’s hogy a’parasztnak évi termését a’ dézmával együtt nem kis részben kevesbitik meg, leginkább ott a’ csomók szekérre hányásánál szemtanúig győződhetni meg. Hes uraim! ezen állatokat a’ természet más után is ki tudná elégíteni, holott a’ magyar parasztnak egyedül tartozásokkal terhelt teleket rendelé életfondásául. — Gondoljuk ehez azt, hogy a’ dézmálás mindig a’ legsürgetőbb, legnagyobb mezei munka idejében történik, midőn tehát az erőre legfőbb szükség van már csak ezen elismert igazságu mondatnál fogva is : bis dat, qui cito dat ’stb. és még is hány embererő pihenve, tétlenül lesi az időt, miként fut egyik óra a’ másik után? de a’ dézmáló tiszt, vagy írnok, vagy hajdú hosszú ironjával még sem jó ; ezt tapasztalva valóban értekező szinte kénytelen oda nyilatkozni,hogy a’ parasztnak bizonyos időben a’ heverés nem tiltva, hanem törvény által parancsolva van. Ha pedig magát a’ gyakorlatot minden szigorúbb elméleti számolások, és következtetések nélkül tekintjük, lehetetlen, hogy még akkor is, ha mezei gazdák sohasem valánk — meg ne ütközzünk azon rákhaladáson, melly nemzetünkre leginkább itt a’ dézma kezelésénél illeszthető. Hányszor történik az olvasás a’ képének végétől a’ másikig, ’s viszont a’ néhol katonai modorban történt szemletartás, a’ legjobb csomónak elvégre kijelölése, melly mikor helyre vitetik, mégis legrosszabb ! — a’ dézmának szekérre rakatása, a’ kitűzött helyre ismét lehányatása 1 76dik szám PEST, vasárnap September Síkén Megíjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer, t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház t.11 o.natóhon el?vedütt pedig minden királyi posta hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kívántaté példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utián történése e n e e e , élye hetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik s pontosan és jutányosan közöltetik. 1